BH 2015.6.158 A bíróság felróhatóan téves döntése és a felperes perben érvényesített kára közötti okozati összefüggés hiányában a bíróság kárfelelősségének a megállapítására nem kerülhet sor [1959. évi IV. tv. 349. §].

[1] A felperes kérelmére - 30 200 000 forint követelésének behajtása iránt - indult végrehajtási eljárásban a végrehajtó lefoglalta az adósnak a T. P. Kft.-ben (a továbbiakban: Kft.) lévő 1 500 000 forint névértékű üzletrészét. A lefoglalt üzletrészt a 2004. október 26-i árverésen a felperes - más személy mellett - 30% arányban 25 000 000 forintért megvásárolta.

[2] Az árverés szabálytalansága miatt az adós végrehajtási kifogást nyújtott be, amelynek a városi bíróság végzésével helyt adott és az árverést megsemmisítette. A Kft. mint egyéb érdekelt fellebbezése folytán eljárt megyei bíróság a 2005. március 2-án kelt végzésével az elsőfokú bíróság végzését megváltoztatta, mellőzte az árverés megsemmisítésére vonatkozó rendelkezést és az üzletrész tulajdonosában bekövetkezett változás bejegyeztetése céljából kötelezte a végrehajtót az árverési jegyzőkönyv Kft. részére való megküldésére. A végrehajtó a jegyzőkönyvet 2005. március 30-án küldte meg a Kft.-nek, amely a 2005. április 29-én kelt beadványában bejelentette, hogy az elővásárlási jogával élni kíván. A bejelentésre a végrehajtó nem reagált.

[3] A megyei bíróság mint cégbíróság a 2005. február 30-án kelt végzésével - törvényességi felügyeleti eljárás megindításának jogkövetkezménye terhével - felhívta a Kft.-t, hogy az árverési vevők társasági taggá válása miatt a szükséges változásbejegyzési kérelmet nyújtsa be. A Kft. a felhívásnak nem tett eleget, a 2005. június 22-én kelt beadványában bejelentette, hogy élni kíván az elővásárlási jogával, ezért a változásbejegyzési kérelem benyújtására haladékot kért.

[4] A felperes a 2005. április 28-i keltű beadványában kérte a cégbíróság intézkedését az árverésen megszerzett üzletrész-tulajdonjoga cégjegyzékbe való bejegyzése érdekében. A megyei bíróság mint cégbíróság a 2005. július 25-én kelt végzésével felhívta a Kft.-t, hogy a törvényes működését 30 nap alatt állítsa helyre. A végzés indokolása szerint a Kft. az árverési kifogás jogerős elbírálásáról 2005. március 24-én tudomást szerzett, így ettől az időponttól számított 30 nap alatt kellett volna előterjesztenie a változásbejegyzés iránti kérelmét.

[5] A Kft. végzés ellen benyújtott fellebbezése folytán eljárt alperes mint másodfokú bíróság a 2006. február 20-án hozott végzésével az elsőfokú bíróság végzését megváltoztatta és mellőzte a cég felhívását a törvényes működés helyreállítására. A végzés indokolása szerint a Kft.-t, illetve ügyvezetőjét változásbejelentési kötelezettség a - perbeli időszakban hatályos - cégnyilvántartásról, a cégnyilvánosságról és a bírósági cégeljárásról szóló 1997. évi CXLV. tv. (a továbbiakban: Ctv.) 29. § (1) bekezdése alapján nem terhelte. Ennek megállapítása során vizsgálni kellett, hogy a végrehajtási eljárásban az üzletrész árverésénél milyen jogi tényt kell érteni az üzletrész végrehajtási árverésére is irányadó, a gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. tv. (a továbbiakban: régi Gt.) 134. § (3) bekezdésében meghatározott "átruházási szándék bejelentésén".

[6] Az alperes a vonatkozó jogszabályi rendelkezések alapján azt állapította meg, hogy az árverési jegyzőkönyv megküldésének tényét kell az átruházási szándék bejelentésének tekinteni és ettől az időponttól nyílik meg az elővásárlási jog jogosultjának a közölt vételárra fennálló nyilatkozattételi jogosultsága. Miután a végrehajtási kifogás alapján hozott jogerős bírósági határozathoz anyagi jogerő nem kötődik, a cégtörvényességi eljárásban juthatott a bíróság más jogi következtetésre. A végzés további indokolása szerint annak megállapítása, hogy a Kft. az elővásárlási jogra vonatkozó nyilatkozata alapján megszerezte-e az adós tag üzletrészének tulajdonjogát, csak külön polgári perben lehetséges. Mindaddig azonban nem állapítható meg, hogy a Kft. nem tett eleget a változásbejelentési kötelezettségének. Amennyiben a Kft. a peres eljárást megindítja, a törvényességi eljárás felfüggesztésének lehet helye, míg ha a megfelelő határidő alatt ilyen per nem indul, ismételten vizsgálható, hogy eleget tett-e a Kft. a változásbejelentési kötelezettségének.

[7] A Kft. 2006. június 14-én keresetet terjesztett elő a megyei bíróság előtt az üzletrész tulajdonjogának megállapítása iránt. A megyei bíróság mint cégbíróság a végzésével a törvényességi felügyeleti eljárást a megyei bíróság előtt indított per jogerős befejezéséig felfüggesztette. A megyei bíróság a keresetlevelet a 2006. szeptember 4-én kelt és szeptember 24-én jogerős végzésével idézés kibocsátása nélkül elutasította. A Kft. a keresetlevelet 2006. október 9-én ismételten előterjesztette. A megyei bíróság ítéletével a keresetet elutasította. A Kft. fellebbezése folytán eljárt alperes mint másodfokú bíróság a 2008. no­vember 27-én kelt végzésével a pert megszüntette és az első fokú ítéletet hatályon kívül helyezte, mert megállapította, hogy a perindítás a kereset előterjesztése a régi Gt. 136. § (2) bekezdésében megállapított jogvesztő határidő eltelte után történt, ezért az elsőfokú bíróságnak a keresetlevelet idézés kibocsátása nélkül el kellett volna utasítania.

[8] A Kft. a 2007. június 11-én kelt adásvételi szerződéssel 49 keszthelyi üzlethelyiségét és raktárát eladta a P. Kft.-nek. A felperes 2007. november 22-én keresetet terjesztett elő P. Kft., a Kft. és további hét alperessel szemben annak megállapítása iránt, hogy a P. Kft. mint vevő és a Kft. mint eladó között a K. város, R. utca 20. szám alatti ingatlanra létrejött adásvételi szerződés semmis. A peres eljárás során a Kft. felszámolás alá került és jogutód nélkül megszűnt. Erre tekintettel, valamint a felperes keresettől való elállása folytán a bíróság végzésével a pert megszüntette.

[9] A felperes keresetében a Ptk. 349. § (1) és (2) bekezdései, valamint tartalmilag a Ptk. 339. § (1) bekezdése alapján kérte az alperes kötelezését 200 550 000 forint kára és annak 2004. október 26-tól járó kamatai megfizetésére. Kereseti álláspontja szerint az alperes végzése jogszabálysértő volt, mert az alperesnek nem lett volna jogi lehetősége arra, hogy a megyei bíróságnak az eljárási kifogás tárgyában hozott jogerős végzésében kifejtett állásponttól eltérjen, a megyei bíróság mint cégbíróság törvényes működés helyreállítására felhívó végzését helyben kellett volna hagynia. A törvényességi felhívás mellőzése miatt a felperes üzletrésztulajdonának bejegyzése nem történt meg, nem gyakorolhatta az üzletrésze feletti rendelkezési jogát, így nem tudta befolyásolni a Kft. ingatlanvagyonának eladását, illetve a társaság felszámolását. Ennek következtében a K. város, R. u. 20. szám alatti ingatlan eladása után üzletrészének értéke csökkent.

[10] Az alperes a kereset elutasítását kérte. Védekezése szerint jogellenes, felróható magatartást nem tanúsított, végzése nem tekinthető jogellenesnek. A végrehajtási kifogást elbíráló jogerős végzéshez anyagi jogerő nem fűződik, így az abban elfoglalt állásponttól eltérő következtetésre juthatott. A felperes üzletrész-tulajdonjogának bejegyzése pedig akkor időszerű, ha külön perben tisztázódik a felperes tulajdonszerzésének érvényessége.