713/D/2004. AB végzés

a Fővárosi Bíróság mint másodfokú bíróság 49.TMF 00180/3/2003. számú ítéletével szemben benyújtott alkotmányjogi panasz tárgyában

Az Alkotmánybíróság alkotmányjogi panasz, jogszabály alkotmányellenességének utólagos megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítvány tárgyában meghozta a következő

végzést:

Az Alkotmánybíróság a Fővárosi Bíróság mint másodfokú bíróság 49.TMF 00180/3/2003. számú ítéletével szemben benyújtott, a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény 300. § (2) bekezdésével, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1/1997. (II. 26.) TNM rendelet 48. § szakaszával és a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat Főigazgatójának a szolgálati (munka) időrendszerek és az azzal összefüggő kérdések szabályozásáról szóló 10/1999. NBSZ utasítással módosított 9/1998. számú utasításával összefüggésben előterjesztett alkotmányjogi panaszt visszautasítja.

Indokolás

Az indítványozó alkotmányjogi panasszal fordult az Alkotmánybírósághoz, a Fővárosi Bíróság, mint másodfokú bíróság - illetmény-különbözet és túlmunkadíj megfizetése iránt indult perben, a Fővárosi Munkaügyi Bíróság 28. M. 5174/2001/21. számú ítélete ellen előterjesztett felperesi fellebbezés folytán meghozott - 49. TMF 00180/3/2003. számú ítéletével összefüggésben. Az indítványozó álláspontja szerint a másodfokú bíróság - a kereseti kérelmét elutasító - elsőfokú ítélet helybenhagyását kimondó határozatát alkotmánysértő jogszabályokra alapozta.

Érvelése szerint a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat Főigazgatójának a szolgálati (munka) időrendszerek és az azzal összefüggő kérdések szabályozásáról szóló 9/1998. NBSZ utasítás módosításáról szóló 10/1999. NBSZ utasítása (a továbbiakban: Utasítás), a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagjai szolgálati viszonyának létesítéséről, tartalmáról, megszüntetéséről szóló 1/1997. (II. 26.) TNM rendelet (a továbbiakban: TNMr.) 48. §-a, valamint a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Hszt.) 300. § (2) bekezdése a jogbiztonságot sértve alkotmányellenes, mivel "a vezetés körében kiadott főigazgatói utasítás nem tartozik az állami irányítás egyéb jogi eszközei közé, így normatív jellege sérti a jogbiztonságot".

Az indítvány érdemi elbírálásra alkalmatlan.

1. Az Alkotmánybíróság megvizsgálta, hogy az alkotmányjogi panasz előterjesztésének feltételei fennállnak-e.

Az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 48. § (1) bekezdése értelmében az Alkotmányban biztosított jogainak megsértése miatt alkotmányjogi panasszal fordulhat az Alkotmánybírósághoz az, akinek jogsérelme alkotmányellenes jogszabály alkalmazása folytán következett be és egyéb jogorvoslati lehetőségeit már kimerítette, illetőleg más jogorvoslati lehetőség nincs számára biztosítva. Az alkotmányjogi panasz előterjesztésének alapvető feltétele, hogy a kérdéses jogszabályt a panasz alapjául szolgáló döntés meghozatala során alkalmazták. A (2) bekezdés szerint az alkotmányjogi panaszt a jogerős határozat kézbesítésétől számított hatvan napon belül lehet az Alkotmánybírósághoz benyújtani.

Az Alkotmánybíróság gyakorlata szerint az Abtv. 48. § (1) és (2) bekezdésében foglalt törvényi rendelkezéseket (feltételeket) az alkotmányjogi panasz elbírálása során együttesen kell értelmezni és figyelembe venni. [23/1991. (V. 18.) AB végzés, ABH 1991, 311.; 41/1998. (X. 2.) AB határozat, ABH 1998, 306.; 663/D/2000. AB határozat, ABH 2003, 1223.]

Az Alkotmánybíróság a törvényes határidőben benyújtott alkotmányjogi panasz vizsgálata során megállapította, hogy a Fővárosi Bíróság ítéletében a Hszt. sérelmezett rendelkezését nem alkalmazta.

Az alkotmányjogi panasz benyújtásának alapvető feltétele, hogy a panaszban támadott bírósági határozatban az alkotmányellenesnek vélt jogszabályt alkalmazzák, ennek a követelménynek azonban az indítvány nem felel meg.

Az Alkotmánybíróság ideiglenes ügyrendjéről és annak közzétételéről szóló, többször módosított és egységes szerkezetbe foglalt 2/2009. (I. 12.) Tü. határozat (ABK 2009. január, 3., a továbbiakban: Ügyrend) 29. § e) pontja értelmében az Alkotmánybíróság az indítványt visszautasítja, ha a benyújtott alkotmányjogi panasz nem felel meg az Abtv. 48. § (1) és (2) bekezdésben foglalt feltételeknek, ezért az Alkotmánybíróság az alkotmányjogi panaszt ebben a részében visszautasította.

2. Megállapította továbbá az Alkotmánybíróság azt is, hogy "az alkotmányjogi panasz előterjesztőjének olyan jogsérelemre kell hivatkoznia, amelyet egy - megítélése szerint - alkotmányellenes jogszabály vele szembeni alkalmazása okozott. Az alkotmányjogi panasznak tehát egy konkrét ügyre kell vonatkoznia, melyben az indítványozónak egyedileg meghatározható, konkrét jogsérelme áll fenn. Az Alkotmánybíróság több határozata is egyértelműen kimondja, hogy az egyedileg meghatározható, konkrét jogsérelemnek egy, az Alkotmányban foglalt alapjog sérelmében kell testet öltenie [575/1991. (XI. 8.) AB határozat, ABH 1991, 272, 281-284.; 277/D/1995. AB határozat, ABH 2001, 780, 788-790.]."

A 65/1992. (XII. 17.) AB határozat szerint: "Az alkotmányjogi panasz az Alkotmányban szabályozott alapvető jogok védelmének eszköze, mely alapvető jogok rendeletetése az, hogy az államhatalommal szemben alkotmányos garanciákat teremtsenek az állampolgár, az egyén vagy egy közösség jogainak védelmére, cselekvési autonómiájának biztosítására." (ABH 1992, 289, 291.)"

(1140/D/2006. AB végzés, ABH 2008, 3578, 3580.)

Jelen ügyben az Alkotmánybíróság azt állapította meg, hogy az alkotmányjogi panasz - a még vizsgálható részében - csak részben felel meg a fent kifejtett tartalmi követelményeknek.

A támadott TNMr. rendelkezése és az Utasítás tekintetében az Alkotmány 2. § (1) bekezdésére történő hivatkozás alapjogi sérelmet nem alapoz meg, mert az alkotmányjogi panaszból csak a jogbiztonság absztrakt sérelmére vonható le következtetés.

"A jogállamiság részét képező jogbiztonság követelménye önmagában azonban nem minősül az állampolgár Alkotmányban biztosított jogának. Ugyanígy nem tekinthetők az Alkotmányban biztosított jognak a felhívott, az egyes jogforrások kiadását rendező hatásköri szabályok, illetve a jogforrási hierarchiát szabályozó alkotmányos rendelkezések sem."

(1140/D/2006. AB végzés, ABH 2008, 3578, 3580.).

A kifejtettekre tekintettel az Alkotmánybíróság az alkotmányjogi panaszt az Ügyrend 29. § e) pontja alapján - mivel a benyújtott alkotmányjogi panasz nem felel meg az Abtv. 48. § (1) és (2) bekezdésében foglalt feltételeknek - ebben a részében is visszautasította.

Budapest, 2010. június 14.

Dr. Paczolay Péter s. k.,

az Alkotmánybíróság elnöke

Dr. Balogh Elemér s. k.,

előadó alkotmánybíró

Dr. Holló András s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Kovács Péter s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Lévay Miklós s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Bragyova András s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Kiss László s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Lenkovics Barnabás s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Trócsányi László s. k.,

alkotmánybíró