Tippek

Tartalomjegyzék nézet

Bármelyik címsorra duplán kattintva megjelenítheti a dokumentum tartalomjegyzékét.

Visszaváltás: ugyanúgy dupla kattintással.

Bővebben

PREC, BH stb. ikonok elrejtése

A kapcsolódó dokumentumok ikonjainak megjelenítését kikapcsolhatja -> így csak a normaszöveg marad a képernyőn.

Bővebben

Közhiteles cégkivonat

Lekérhet egyszerű és közhiteles cégkivonatot is.

Bővebben

1140/D/2006. AB végzés

alkotmányjogi panasz és jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló eljárásról

Az Alkotmánybíróság alkotmányjogi panasz és jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló eljárás tárgyában meghozta a következő

végzést:

1. Az Alkotmánybíróság az építésügyi bírságról szóló, a 107/1999. (XII. 28.) FVM rendelettel módosított 43/1997. (XII. 29.) KTM rendelet alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére, annak konkrét ügyben való alkalmazása visszamenőleges kizárására irányuló alkotmányjogi panaszt visszautasítja.

2. Az Alkotmánybíróság az építésügyi bírságról szóló, a 107/1999. (XII. 28.) FVM rendelettel módosított 43/1997. (XII. 29.) KTM rendelet alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítvány tárgyában az eljárást megszünteti.

Indokolás

I.

Az indítványozók az Alkotmánybírósághoz alkotmányjogi panaszt nyújtottak be a Veszprém Megyei Bíróság 2.K.21.058/2006/4. számú, a Veszprém Megyei Közigazgatási Hivatal vezetőjének építésügyi bírságra kötelező határozata elleni keresetük elutasításával szemben. Véleményük szerint a konkrét ügyükben alkalmazott, az építésügyi bírságról szóló, a 107/1999. (XII. 28.) FVM rendelettel módosított 43/1997. (XII. 29.) KTM rendelet (a továbbiakban: R.) ellentétes az Alkotmány 35. § (1) bekezdés b) pontjával és (2) bekezdésével, illetve a 37. § (3) bekezdésével, valamint a jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény (a továbbiakban: Jat.) 1. § (2) bekezdésével is.

Az indítványozók álláspontja szerint az alkotmányossági probléma az, hogy részükre olyan jogszabály alapján szabtak ki építésügyi bírságot, amelynek jogforrási szintje nem áll összhangban a Jat.-ban és az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvényben (a továbbiakban: Áht.) foglalt jogforrási követelményekkel, hiszen az Áht. 10. § (8) bekezdése szerint bírságfizetési kötelezettséget, az alanyok körét, illetve az irányadó mentességi szabályokat kizárólag törvény, a bírság mértékét pedig kizárólag kormányrendelet szabályozhatja.

Ezzel ellentétben a részükre építésügyi bírságot kiszabó határozatok mind az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Érv.) 62. § (2) bekezdés g) pontjának felhatalmazása alapján kiadott R.-re, azaz miniszteri rendeletre alapítják döntésüket. Az indítványozók szerint ez sérti a jogforrási hierarchia alkotmányos követelményét. Az indítványozók utalnak az Alkotmánybíróságnak a jogforrási hierarchiával foglalkozó több határozatára [12/1991. (IV. 11.) AB határozat; 19/1993. (III. 27.) AB határozat; 47/2003. (X. 27.) AB határozat] is.

Végezetül arra hivatkoznak, hogy az eddig alkotmányos követelményként érvényre juttatott olyan elvek, mint hogy alacsonyabb rendű jogszabály nem lehet ellentétes magasabb szintű jogszabállyal, illetve, hogy a végrehajtási jogszabály alkotására adott felhatalmazás kereteit nem szabad túllépni, a számukra bírságot kiszabó határozat alapjául szolgáló jogszabályt alkotmányellenessé teszi. Ezért kérik, hogy R.-t az Alkotmánybíróság, az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 43. § (4) bekezdése alapján jelen konkrét esetben való alkalmazhatóságának visszamenőleges kizárásával teljes egészében semmisítse meg.

II.

1. Az Alkotmánybíróság először azt vizsgálta, hogy fennállnak-e az alkotmányjogi panasz előterjesztésének törvényi feltételei.

Az Abtv. 48. § (1) bekezdése szerint az Alkotmányban biztosított jogainak megsértése miatt alkotmányjogi panasszal fordulhat az Alkotmánybírósághoz az, akinek a jogsérelme az alkotmányellenes jogszabály alkalmazása folytán következett be, és egyéb jogorvoslati lehetőség nincs számára biztosítva. A (2) bekezdés szerint az alkotmányjogi panaszt a jogerős határozat kézbesítésétől számított 60 napon belül lehet írásban benyújtani.

Az Alkotmánybíróság következetes gyakorlata szerint az Abtv. 48. § (1) és (2) bekezdésében foglaltakat együttesen kell értelmezni és figyelembe venni [23/1991. (V. 18.) AB végzés, ABH 1991, 361-362.; 41/1998 (X. 2.) AB határozat, ABH 1998, 306, 309.]. A 23/1991. (V 18.) AB végzésben (ABH 1991, 361.) az Alkotmánybíróság úgy foglalt állást, hogy az alkotmányjogi panasz határidejének számítása szempontjából a rendkívüli jogorvoslatokat figyelmen kívül kell hagyni.

Az Alkotmánybíróság ezzel összefüggésben megállapította, hogy az indítvány az alkotmányjogi panasz formai követelményeinek megfelel, azt a jogerős bírósági határozat kézbesítésétől számított 60 napon belül adták postára. Ezt támasztja alá a Veszprém Megyei Bíróság 2.K.21.058/2006/4. számú ítéletének kézbesítését igazoló tértivevény másolata.

2. Az Alkotmánybíróság ezek után az alkotmányjogi panasz tartalmi feltételeinek meglétét vizsgálta. Az Alkotmánybíróság gyakorlata szerint az alkotmányjogi panasz előterjesztőjének olyan jogsérelemre kell hivatkoznia, amelyet egy - megítélése szerint - alkotmányellenes jogszabály vele szembeni alkalmazása okozott. Az alkotmányjogi panasznak tehát egy konkrét ügyre kell vonatkoznia, melyben az indítványozónak egyedileg meghatározható, konkrét jogsérelme áll fenn. Az Alkotmánybíróság több határozata is egyértelműen kimondja, hogy az egyedileg meghatározható, konkrét jogsérelemnek egy, az Alkotmányban foglalt alapjog sérelmében kell testet öltenie [57/1991. (XI. 8.) AB határozat, ABH 1991, 272, 281-284.; 277/D/1995. AB határozat, ABH 2001, 780, 788-790.].

A 65/1992. (XII. 17.) AB határozat szerint: "Az alkotmányjogi panasz az Alkotmányban szabályozott alapvető jogok védelmének eszköze, mely alapvető jogok rendeltetése az, hogy az államhatalommal szemben alkotmányos garanciákat teremtsenek az állampolgár, az egyén vagy egy közösség jogainak védelmére, cselekvési autonómiájának biztosítására." (ABH 1992, 289, 291.)

Az Alkotmánybíróság a fentiekre tekintettel megállapítja, hogy az alkotmányjogi panasz tartalmi követelményei jelen ügyben nem teljesülnek.

Az indítványozók ugyanis nem hivatkoznak az Alkotmányban foglalt valamely alapjoguk megsértésére, az alkotmányjogi panaszból kizárólag a jogbiztonság absztrakt követelményének sérelme mutatható ki. A jogállamiság részét képező jogbiztonság követelménye önmagában azonban nem minősül az állampolgár Alkotmányban biztosított jogának. Ugyanígy nem tekinthetők az Alkotmányban biztosított jognak az általuk felhívott, az egyes jogforrások kiadását rendező hatásköri szabályok, illetve a jogforrási hierarchiát szabályozó alkotmányos rendelkezések sem. Ezek alapján konkrét alapjogsérelem nem állapítható meg. Erre tekintettel az Alkotmánybíróság az Alkotmánybíróság ideiglenes ügyrendjéről és annak közzétételéről szóló módosított és egységes szerkezetbe foglalt 3/2001. (XII. 3.) Tü. határozat (a továbbiakban: Ügyrend) 29. § e) pontjában foglaltak szerint az alkotmányjogi panaszt visszautasította. Mindemellett az Alkotmánybíróság érdemben vizsgálja meg azokat az alkotmányjogi panaszokat, amelyekben nem közvetlenül valamely Alkotmányban biztosított jogra hivatkoznak, de az indítványban foglaltak közvetlenül érintik valamely alkotmányos jogot, így például a visszaható hatály tilalmával vagy a jogszabály alkalmazására való felkészüléshez szükséges "kellő idő" hiányával összefüggő indítványokat. [724/B/1994. AB határozat, ABH 1995, 706, 710.; 540/D/2002. AB határozat, ABH 2004, 1614, 1618.; 255/D/2003. AB határozat, ABH 2004, 1959, 1961-1962.; 986/B/1999. AB határozat, ABH 2005, 889, 899-890.; 23/2005. AB határozat, ABH 2005, 261, 267-268.; 141/B/2003. AB határozat, ABH 2006, 1444, 1450-1451.; 70/2006. AB határozat, ABH 2006, 786, 787, 797.]

III.

1. Az Alkotmánybíróság állandó gyakorlata szerint az alkotmányjogi panasz visszautasítása mellett az indítványban foglalt alkotmányossági problémát jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló eljárás keretében bírálja el, amennyiben annak feltételei fennállnak [2/1998. (II. 4.) AB határozat, ABH, 1998,41,43.]. Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló eljárás során kizárólag az elbíráláskor hatályos jogszabályokat vizsgálja. Az Alkotmánybíróság hatályon kívül helyezett jogszabály alkotmányellenességét nem vizsgálja, hacsak nem annak alkalmazhatósága is eldöntendő kérdés (335/B/1990. AB határozat, ABH 1990, 261, 262.) . Hatályát vesztett jogszabály alkotmányossági vizsgálatára az Abtv. 38. § (1) bekezdése szerinti bírói kezdeményezés, valamint az Abtv. 48. §-ában szabályozott alkotmányjogi panasz alapján kerülhet sor.

2. Az R. hatályosságának vizsgálata során az Alkotmánybíróság a következőket állapította meg. Az Érv. 2006. április 30-ig hatályos 62. § (2) bekezdés g) pontja alapján a miniszter kapott felhatalmazást arra, hogy rendelettel állapítsa meg az építésügyi bírság részletes szabályait. Ezzel szemben viszont az Érv. 2006. május 1-jétől hatályos, az Étv. módosításáról szóló 2006. évi L. törvény 31. § (1) bekezdésével megállapított 62. § (1) bekezdés d) pontja már a Kormánynak ad ugyanerre a kérdéskörre jogalkotási felhatalmazást. A Kormány az említett felhatalmazás alapján megalkotta a 245/2006. (XII. 5.) Korm. rendeletet, melynek 9. § (2) bekezdése az R.-t hatályon kívül helyezte.

Mivel az Alkotmánybíróság hatályon kívül helyezett jogszabály alkotmányosságát csak alkotmányjogi panasz vagy az Abtv. 38. §-a szerinti bírói kezdeményezés alapján vizsgálja, de a jelen ügyben benyújtott alkotmányjogi panaszt visszautasította, az R. alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló eljárását az Ügyrend 31. § a) pontjában foglaltak szerint megszüntette.

Budapest, 2008. január 21.

Dr. Paczolay Péter s. k.,

az Alkotmánybíróság helyettes elnöke

Dr. Balogh Elemér s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Holló András s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Kovács Péter s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Lenkovics Barnabás s. k.

alkotmánybíró

Dr. Bragyova András s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Kiss László s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Kukorelli István s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Lévay Miklós s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Trócsányi László s. k.,

előadó alkotmánybíró

Tartalomjegyzék