31976L0115[1]

A Tanács irányelve (1975. december 18.) a gépjárművek biztonsági öveinek rögzítéseire vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről

A TANÁCS IRÁNYELVE

(1975. december 18.)

a gépjárművek biztonsági öveinek rögzítéseire vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről

(76/115/EGK)

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK TANÁCSA,

tekintettel az Európai Gazdasági Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 100. cikkére,

tekintettel a Bizottság javaslatára,

tekintettel az Európai Parlament véleményére ( 1 ),

tekintettel a Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére ( 2 ),

mivel azon műszaki előírások, amelyeknek - a tagállami jogszabályok alapján - a gépjárműveknek meg kell felelniük, többek között a biztonsági övek rögzítéseire vonatkoznak;

mivel e követelmények tagállamonként eltérőek; mivel ezért különösen a gépjárművek és pótkocsijaik típusjóváhagyására vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló, 1970. február 6-i 70/156/EGK tanácsi irányelv ( 3 ) alapján minden járműtípus tekintetében bevezetendő EGK-típusjóváhagyási eljárás lehetővé tétele céljából szükséges, hogy a tagállamok elfogadják ugyanazon követelményeket akár a meglévő szabályaik kiegészítéseként, akár azokat felváltva;

mivel a 74/60/EGK irányelv ( 4 ) megállapította az utastér belső berendezéseire, a kezelőszervek elhelyezkedésére, a tetőre, az ülések háttámlájára és hátsó részének kialakítására vonatkozó közös előírásokat; mivel a 74/297/EGK irányelv ( 5 ) megállapította a kormányberendezés ütközés esetén történő működésével kapcsolatosan a belső berendezésekre vonatkozó közös előírásokat; mivel a 74/408/EGK irányelv ( 6 ) megállapította az ülésekre és rögzítésük szilárdságára vonatkozó közös előírásokat; mivel a későbbiekben további, a belső berendezésekkel és különösen a biztonsági övekkel, fejtámlákkal és a kezelőszervek jelölésével kapcsolatos előírásokat kell elfogadni;

mivel a gépjárművekre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítése a közös előírások alapján a tagállamok által elvégzett ellenőrzések a többi tagállam által történő kölcsönös elismerésével jár együtt; mivel e rendszerek hatékony működtetése érdekében minden tagállamnak el kell fogadnia ezen előírásokat azonos időponttól kezdődően,

ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYELVET:

1. cikk

Ezen irányelv a gépjárművekben a felnőttek számára készült biztonsági övek rögzítésére vonatkozik a menetirányba néző és az annak háttal beépített üléseken.

2. cikk

Ezen irányelv alkalmazásában: "jármű" bármilyen, a 70/156/EGK irányelv II. A. melléklet meghatározott "M" és "N" kategóriájú, közúti használatra tervezett, legalább négy kerékkel rendelkező és 25 km/h-t meghaladó tervezési sebességű jármű.

Az M2 és M3 kategóriájú járművek a 2001. november 20-i, a személyszállításra használt, a vezetőülésen kívül több mint nyolc ülőhelyet tartalmazó járművekre vonatkozó különleges rendelkezésekről szóló 2001/85/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv ( 7 ) I. mellékletének 2. szakaszában meghatározott osztályokba kerülnek besorolásra.

3. cikk

Amennyiben a biztonsági övek rögzítései megfelelnek az mellékletek meghatározott előírásoknak, a tagállamok a rögzítésekre történő hivatkozással nem tagadhatják meg valamely gépjármű EGK-típusjóváhagyását, illetve nemzeti típusjóváhagyását.

4. cikk

Amennyiben a biztonsági övek rögzítései megfelelnek az mellékletek meghatározott követelményeknek, a tagállamok nem utasíthatják el vagy tilthatják meg valamely gépjármű értékesítését, nyilvántartásba vételét, forgalomba helyezését vagy használatát a rögzítésekre történő hivatkozással.

5. cikk

Az a tagállam, amely típusjóváhagyást adott ki, meghozza a szükséges intézkedéseket annak biztosítására, hogy tudomást szerezzen az I. melléklet 1.1. pontjában meghatározott bármely elem vagy jellemző módosulásáról. E tagállam illetékes hatóságai eldöntik, hogy a módosított járműtípus tekintetében szükséges-e új vizsgálatok végrehajtása és új jelentés készítése. Amennyiben e vizsgálatok az ezen irányelv előírásainak történő meg nem felelést állapítják meg, a módosítás nem engedélyezhető.

6. cikk

A mellékletek előírásainak a műszaki fejlődéshez történő hozzáigazítás céljából szükséges minden módosítása a 70/156/EGK irányelv 13. cikkében meghatározott eljárással összhangban történik.

7. cikk

(1) A tagállamok 1976. október 1-je előtt elfogadják és kihirdetik azokat a rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ezen irányelvnek megfeleljenek, és erről haladéktalanul tájékoztatják a Bizottságot.

E rendelkezéseket 1977. január 1-jétől kell alkalmazni.

(2) Ezen irányelv értesítését követően a tagállamok gondoskodnak arról, hogy a Bizottság az észrevételei megtételéhez szükséges időben tájékoztatást kapjon az irányelv által szabályozott területen általuk tervezett törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezésekről.

8. cikk

Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei.

A MELLÉKLETEK LISTÁJA

I. MELLÉKLET

FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK, AZ EGK-TÍPUS-JÓVÁHAGYÁSI KÉRELEM, AZ EGK-TÍPUSJÓVÁHAGYÁS, ELŐÍRÁSOK, VIZSGÁLATOK, GYÁRTÁSMEGFELELŐSÉG, UTASÍTÁSOK

1. FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK

Ezen irányelv alkalmazásában:

1.1.

"járműtípus" olyan járműkategória, amely a biztonságiöv-rögzítései tekintetében nem tér el olyan lényeges szempontokban, mint például: a járműfelépítmény vagy az ülésszerkezet, illetve a jármű bármely más olyan alkatrészének a mérete, alakja és anyagösszetétele, amelyhez a biztonsági öv rögzítései kapcsolódnak;

1.2.

"biztonsági öv rögzítései" a járműfelépítmény, az ülésszerkezet vagy a jármű bármely egyéb része, amelyhez a biztonsági öv csatlakozó elemeit rögzítik;

1.3.

"biztonsági öv" (vagy öv) a rögzítőcsattal ellátott hevederek, beállítóeszközök és olyan csatlakozó berendezések együttese, amelyet a járműbe rögzítettek és arra terveztek, hogy ütközés vagy a jármű hirtelen lassulása esetén csökkentse viselője sérülési kockázatát a teste elmozdulásának a korlátozásával. Az ilyen berendezést rendszerint "övberendezésnek" nevezik, amely magában foglalja az energiafelfogásra és a heveder felcsévélésére szolgáló berendezéseket is;

1.4.

"övvezető" az olyan berendezés, amely megváltoztatja a heveder elhelyezkedését az öv viselőjéhez képest;

1.5.

"biztonsági öv tényleges rögzítése" az a pont, amelyet a 4.4. pontban meghatározott módon a biztonsági övek egyes részei a viselőhöz viszonyított szögének meghatározására használnak, tehát az a pont, amelyhez a biztonsági övet rögzíteni kell ahhoz, hogy a viseléskor a tervezettel azonos helyzetet biztosítson, amely a biztonsági öv és a rögzítőelemek rögzítéseihez történő elrendezésétől függően lehet az öv tényleges rögzítése vagy attól eltérő pont is;

1.5.1. amennyiben a biztonsági öv tartalmaz olyan rögzített vagy szabadon forgó merev részt, amely az alsó öv rögzítéséhez kapcsolódik, az ülés összes beállításához tartozó tényleges rögzítés az a pont, amelyben a heveder ehhez a merev részhez kapcsolódik;

1.5.2. amennyiben hevedervezetőt alkalmaznak a járműfelépítményen vagy az ülésszerkezeten, az övvezető középpontját kell a biztonsági öv tényleges rögzítésének tekinteni azon a helyen, ahol a heveder elhagyja a hevederterelőt az öv viselőjének az oldalán; a hevedernek egyenes vonalban kell húzódnia a biztonsági öv tényleges rögzítése és a viselő között;

1.5.3. amennyiben a biztonsági öv a viselőjétől közvetlenül a jármű felépítményéhez vagy az ülésszerkezethez rögzített övvisszahúzó szerkezetbe jut közbenső hevederterelő nélkül, a heveder tárolására szolgáló henger tengelye, illetve az övheveder középvonalán áthaladó sík metszéspontját kell a biztonsági öv tényleges rögzítésének tekinteni;

1.6. "ülés" az egy felnőtt számára ülőhelyet biztosító, kárpitbevonattal ellátott szerkezet, amely lehet a jármű felépítményével egybeépített vagy attól független. A meghatározás különálló ülésre vagy egy sorülés egy felnőtt számára férőhelyet biztosító részére vonatkozik;

1.6.1.

az "első utasülés" minden olyan ülés, amelynél a kérdéses ülés "legelülső H-pontja" a vezető R-pontján átmenő függőleges keresztirányú síkban vagy az előtt található;

1.7.

"sorülés" a legalább két felnőtt számára férőhelyet biztosító, kárpitbevonattal ellátott szerkezet;

1.8.

"üléscsoport" a sorülés típusú vagy különálló, de egymás melletti ülések (azaz amelyeket úgy rögzítettek, hogy az egyik ilyen ülés elülső rögzítése egy vonalban van a másik ilyen ülés elülső vagy hátsó rögzítésével, illetve a másik ilyen ülés elülső vagy hátsó rögzítései között helyezkedik el) és egy vagy két felnőtt számára biztosít ülőhelyet;

1.10.

"üléstípus" olyan üléskategória, amely nem tér el olyan lényeges jellemzőkben, mint:

1.10.1. az ülés szerkezetének alakja, méretei és anyaga;

1.10.2. a beállító szerkezetek és a reteszelő szerkezetek típusa és méretei;

1.10.3. a biztonsági öv ülésen lévő rögzítéseinek, az ülés rögzítéseinek és a járműfelépítmény megfelelő alkatrészeinek típusa és mérete;

1.11.

"ülésrögzítés" az a rendszer, amelynek segítségével az ülésszerkezetet a jármű felépítményéhez rögzítik, beleértve a járműfelépítmény hozzá tartozó részeit;

1.12.

"beállítószerkezet" az a szerkezet, amely segítségével az ülés, illetve annak részei az ülő személy testalkatához igazíthatók. Ez a szerkezet különösen az alábbiakat teszi lehetővé:

1.12.1. hosszirányú állítás;

1.12.2. függőleges állítás;

1.12.3. szöghelyzetállítás;

1.13.

"átállító szerkezet" az olyan szerkezet, amely az utasok könnyebb ki- és beszállása érdekében lehetővé teszi az ülés vagy annak egy része rögzített közbenső helyzet nélkül történő szögelfordulását, illetve hosszirányú elmozdulását;

1.14.

"reteszelőrendszer" bármilyen olyan rendszer, amely biztosítja, hogy az ülés és annak részei egy adott használati helyzetben maradjanak, és tartalmaz mind az üléstámlát az üléshez, mind pedig az ülést a járműhöz kapcsoló reteszelőrendszereket;

1.15.

"referenciaterület" a két függőleges, egymástól 400 mm-re és a H-ponthoz viszonyítva szimmetrikusan elhelyezkedő sík közötti terület, amit a 74/60/EGK irányelv II. függelékében leírt fej alakú vizsgálókészüléknek a függőlegestől a vízszintes felé, a H-pont előtt 127 mm-rel lévő pont körül történő elforgatásával kell meghatározni. A vizsgálókészüléket a 840 mm-es legnagyobb hosszúságra kell beállítani.

2. EGK-TÍPUS-JÓVÁHAGYÁSI KÉRELEM

2.1.

A 70/156/EGK irányelv 3. cikke (4) bekezdése szerint a biztonsági öv rögzítése szempontjából egy járműtípusra az EGK-típusjóváhagyás megadása iránti kérelmet a gyártó nyújtja be.

2.2.

Az adatközlő lapok mintáit a 3. melléklet tartalmazza.

2.3.

A gyártó átadja a jóváhagyási vizsgálatok lefolytatásáért felelős műszaki szolgálatnak a jóváhagyandó jármű típusát képviselő járművet vagy a jármű - a biztonsági öv rögzítései vizsgálatának szempontjából a műszaki szolgálat által - lényegesnek minősített alkatrészeit.

3. AZ EGK-TÍPUSJÓVÁHAGYÁS

3.1.

Ha a követelmények teljesülnek, meg kell adni a 70/156/EGK irányelv 4. cikke (3) bekezdése, adott esetben a 4. cikk (4) bekezdése szerinti EGK-típusjóváhagyást.

3.2.

Az EGK-típusbizonyítvány mintáját a 4. melléklet tartalmazza.

3.3.

Minden engedélyezett járműtípushoz egy, a 70/156/EGK irányelv VII. melléklete szerinti típusbizonyítvány-számot kell rendelni. Ugyanazon tagállam ugyanazt a számot nem adhatja ki más járműtípusra.

4. ELŐÍRÁSOK

4.1. Meghatározások (lásd a II. melléklet)

4.1.1.

A H-pont a 77/649/EGK irányelv III. melléklete 1.1. pontjában meghatározott referenciapont, amelyet az ezen irányelvben megállapított eljárással kell meghatározni.

4.1.1.1. A H' a 4.1.1. pontban meghatározott, H-ponthoz tartozó referenciapont, amelyet minden olyan rendes helyzetre meg kell határozni, amelyben az ülést használják.

4.1.1.2. Az R-pont a 77/649/EGK irányelv III. melléklete 1.2. pontjában meghatározott ülés referenciapontja.

4.1.2.

A referenciaegyenes a 77/649/EGK irányelv III. melléklete 3.4. pontjában meghatározott vonal.

4.1.3.

Az L1 és az L2 pont a biztonsági öv alsó tényleges rögzítése.

4.1.4.

A C-pont a R-pont felett függőlegesen 450 mm-re található. Ha azonban a 4.1.6. pontban meghatározott S távolság nem kisebb 280 mm-nél, és amennyiben a gyártó a 4.4.4.3. pontban meghatározott BR = 280 mm + 0,8 S alternatív képletet választja, a C és az R közötti függőleges távolságnak 500 mm-nek kell lennie.

4.1.5.

Az α1 és az α2 szög a vízszintes sík és a jármű hosszirányú szimmetriasíkjára merőleges, valamint a H' és az L1, illetve L2 ponton áthaladó sík által bezárt szög.

4.1.6. Az S a biztonsági öv felső tényleges rögzítése és az alábbiak szerint meghatározott, a jármű hosszirányú szimmetriasíkjával párhuzamos P referenciasík közötti távolság mm-ben:

4.1.6.1.

amennyiben az ülési pozíciót jól meghatározza az ülés alakja, a P sík ennek az ülésnek a szimmetriasíkja;

4.1.6.2.

jól meghatározott pozíció hiányában:

4.1.6.2.1. a vezetőülés esetében a P sík egy, a jármű hosszirányú középsíkjával párhuzamos, a kormánykerék kerületi síkjának középvonalán - amennyiben állítható, annak a középső állásában - áthaladó függőleges sík;

4.1.6.2.2. az első külső utas esetében a P sík szimmetrikus a vezető P síkjával;

4.1.6.2.3. a hátsó külső utas esetén a P sík a gyártó által meghatározott sík azzal a feltétellel, hogy a P sík és a jármű hosszirányú szimmetriasíkja közötti A távolság tekintetében az alábbi feltételeknek kell teljesülniük:

A ≥ 200 mm, amennyiben a sorülést a gyártó csak két utas elhelyezésére tervezte,

A ≥ 300 mm, amennyiben a sorülést kettőnél több utas befogadására tervezték.

4.2. Általános előírások

4.2.1.

A biztonsági öv rögzítéseit úgy kell tervezni, gyártani és elhelyezni, hogy:

4.2.1.1. lehetővé tegyék a megfelelő biztonsági öv beszerelését. Az első külső pozícióban a biztonsági öv rögzítéseinek alkalmasnak kell lenniük övvisszahúzó és hevedervezető beépítésére, különös tekintettel a biztonsági öv rögzítéseinek szilárdsági jellemzőire, kivéve ha a gyártó olyan más típusú biztonsági övvel felszerelt járművet szállít, amely beépített övvisszahúzóval rendelkezik. Ez a rendelkezés nem vonatkozik azokra a járművekre, amelyek esetében a kétpontos biztonsági öv a 4.3. pont alapján csak az első külső ülések esetében megengedett.Amennyiben a biztonsági öv rögzítései csak meghatározott típusú biztonsági övekkel alkalmazhatók, azok típusát fel kell tüntetni a fenti 3.1. pontban szereplő nyomtatványon;

4.2.1.2. a megfelelő viselés esetén legkisebbre csökkentsék a biztonsági öv megcsúszásának a veszélyét;

4.2.1.3. legkisebbre csökkentsék a biztonsági öv a jármű, illetve az ülés éles és merev alkatrészeivel történő érintkezése miatt bekövetkező sérülésének a veszélyét.

4.2.2.

A személyek járműbe történő beszállásának lehetővé tétele és a viselők védelme céljából különböző helyzetet felvevő biztonságiöv-rögzítések esetén ezen irányelv előírásai a biztonsági öv rögzítéseinek tényleges védelmi helyzetére vonatkoznak.

4.3. A biztonságiöv-rögzítések legkisebb száma

4.3.1.

Az M1 kategóriába, az M2 kategória (III. vagy B osztályába), az M3 kategória (III. vagy B osztályába), valamint az N kategóriába tartozó járműveket fel kell szerelni az ezen irányelv követelményeinek megfelelő biztonsági övekhez tartozó rögzítésekkel.

4.3.2.

Minden menetirányba vagy azzal szemben beépített ülőhely esetében a biztonsági öv rögzítési pontjainak minimális számát az 1. melléklet határozza meg.

4.3.3.

Külső ülőhely esetén azonban - az első kivételével - az M1 járműkategóriában, az 1. függelékben ábrázolt és "Ø" jellel jelölt két alsó biztonságiöv-rögzítés engedélyezett, amennyiben az ülés és a legközelebbi oldalfal között átjáró biztosítja az utasok részére a jármű többi részének az elérését. Az ülés és a jármű oldalfala közötti tér abban az esetben minősül átjárónak, ha bezárt ajtók mellett a kérdéses oldalfal és a szóban forgó ülés középvonalán áthaladó függőleges hosszirányú sík közötti távolság - az R-pont helyzetében és a jármű hosszirányú szimmetriatengelyére merőlegesen mérve - meghaladja az 500 mm-t.

4.3.4.

Az 1. függelékben ábrázolt és "*" jelzéssel ellátott első középső ülőhelyek esetén két alsó biztonságiöv-rögzítés elegendőnek tekinthető, amennyiben a szélvédő a 74/60/EGK irányelv II. mellékletében meghatározott referenciazónán kívül helyezkedik el; ha a referenciazónán belül helyezkedik el, három biztonságiöv-rögzítés alkalmazása szükséges.

A biztonsági övek rögzítései tekintetében a szélvédő abban az esetben tekinthető a referenciazóna részének, ha a 74/60/EGK irányelv II. mellékletében leírt vizsgálati módszer szerinti vizsgálóberendezéssel képes statikus kapcsolatba kerülni.

4.3.5.

Az 1. függelékben ábrázolt, és "#" jelzéssel ellátott összes ülőhelyet, illetve a 4.3.6. pontban meghatározott védelem nélküli ülőhelyeket két alsó biztonságiöv-rögzítéssel kell ellátni.

4.3.6.

A "védelem nélküli ülőhely" olyan ülés, amely esetében nincsen "védőfal" az ülés előtt az alábbiakban meghatározott területen:

- a H ponton és a felette 400 mm-re található vízszintes síkok között,

- a H pontra szimmetrikus és egymástól 400 mm-re lévő két függőleges hosszanti sík között,

- A H ponttól 1,30 m-re lévő keresztirányú függőleges sík mögött.

Ezen előírás alkalmazásában: "védőfal" egy megfelelő szilárdságú felület, amelyen nem találhatók olyan folytonossági hiányok, hogy a nyílásain egy, a hosszanti vízszintes irányban a fent meghatározott tér bármely pontján és a gömb középpontján keresztül vetített 165 mm átmérőjű gömb geometriai vetülete átférne.

Az ülés akkor tekinthető "védelem nélküli ülőhelynek", ha a fent meghatározott területen lévő védőfal összesített felülete 800 cm2-nél kisebb.

4.3.7.

Minden olyan ülésen, amelyet az 1. mellékletben a jelzéssel látnak el, három rögzítő pontnak kell lennie, amennyiben az alábbi feltételeknek legalább az egyike nem teljesül:

- közvetlenül az ülés előtt van még egy ülés vagy egyéb, a 74/408/EGK irányelv 1. függeléke III. melléklete 3.5. pontjának megfelelő járműrész, vagy

- a járműnek egyetlen része sincs menet közben a referenciazónában és nem is kerülhet oda, vagy

- a jármű részei a szóban forgó referenciazónán belül megfelelnek a 74/408/EGK irányelv III. melléklete 6. függeléke szerinti energiaelnyelési követelményeknek,

ebben az esetben lehet két rögzítési pontot alkalmazni.

4.3.8.

Nem kötelező a biztonságiöv-rögzítések beépítése sem olyan ülőhelyek vonatkozásában, amelyek kizárólag álló járműben való használatra szolgálnak, sem bármely, a 4.3.1-4.3.5. pontban nem meghatározott jármű bármely ülése vonatkozásában. Amennyiben a jármű rendelkezik ezekhez az ülésekhez tartozó rögzítésekkel, azoknak meg kell felelniük ezen irányelv rendelkezéseinek.

Mindazonáltal a kizárólag a fogyatékkal élő személyek biztonsági övével, illetve az 1977. június 28-i, a gépjárművek biztonsági öveire és utasbiztonsági rendszereire vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló 77/541/EGK tanácsi irányelv ( 8 ) 2a. cikkében említett utasbiztonsági rendszereivel való együttes használatra szolgáló rögzítéseknek nem kell megfelelniük ezen irányelv követelményeinek, amennyiben e rögzítések megtervezésére és kivitelezésére a gyakorlatilag megvalósítható legmagasabb szintű biztonságot biztosító nemzeti jogi előírások szerint került sor.

4.3.9.

Kétszintes jármű felső szintjénél az első középső ülésekre vonatkozó előírások érvényesek az első külső ülésekre is.

4.3.10.

Azon az álló járműnél használt üléseknél, amelyek más irányba is elfordíthatók vagy elhelyezhetők, a 4.3.1. pont előírásai csak azon irányokra érvényesek, amelyek ezen irányelv alapján az úton haladó járműnél a rendes használatnak megfelelnek. Ilyen vonatkozású megjegyzést az adatközlő lapon kell tenni.

4.4. A biztonsági öv rögzítéseinek elhelyezkedése

4.4.1.

A biztonsági öv rögzítései a 4.3. pontban meghatározott elhelyezkedésének az alábbi követelményeknek kell megfelelniük.

4.4.2.

4.4.2.1.

Bármely biztonsági öv rögzítései elhelyezhetők teljes egészében a jármű felépítményén, az ülés szerkezetén vagy a jármű bármely más részén, illetve szétosztható e részek között.

4.4.2.2.

Bármely biztonsági öv rögzítése használható két egymás mellett található biztonsági öv végpontjának a csatlakoztatására, amennyiben megfelelnek a vizsgálatra vonatkozó előírásoknak.

4.4.3. 4.4.3.1. Első ülések, M1 járműkategória Az M1 járműkategóriába tartozó gépjárművek esetében az α1 szög értéke (a csattal ellenkező oldalon) a 30°-80° közötti tartományba esik, és az α2 szög értéke (a csat oldalán) a 45°-80° közötti tartományba esik. Mindkét szögre vonatkozó követelmény az első ülések összes rendes utazási helyzetére érvényes. Amennyiben az α1 és az α2 szög egyike minden normál utazási helyzetben állandó, akkor annak értéke 60° ± 10°. Az 1.12. pontban meghatározott beállító eszközzel ellátott, 20°-nál kisebb dőlésszögű háttámlával rendelkező állítható ülések esetén (lásd a III. melléklet 1. ábráját), az α1 szög lehet kisebb a fent megadott minimális 30°-nál, amennyiben egyetlen rendes használati helyzetben sem kisebb, 20°-nál. 4.4.3.2. Hátsó ülések, M1 járműkategória Az M1 járműkategóriába tartozó gépjárművek esetében a hátsó ülések α1 és α2 szöge értékének a 30°-80° közötti tartományba kell lennie. Amennyiben a hátsó ülések állíthatók, a fenti értékek minden rendes utazási helyzetre érvényesek. 4.4.3.3. Első ülések az M1-től eltérő járműkategóriákban Az M1-től eltérő járműkategóriába tartozó gépjárművek esetében az α1 és az α2 szög értékének az első ülések minden rendes utazási helyzetében a 30°-80° közötti tartományban kell lennie. A 3,5 tonna legnagyobb össztömeget meg nem haladó járművek első ülései esetében - amennyiben az α1 és az α2 szögek egyike minden rendes használati helyzetben állandó - ennek értéke 60°±10°.

4.4.3.4.

Az M2 és M3 osztályok járműveinek első üléseitől eltérő üléseknél az α1 és az α2 szög értékének rendes használati helyzetben 45° és 90° között kell lennie.

4.4.3.5.

Az ülés hosszirányú szimmetriasíkjával párhuzamos és az ugyanazon ülés két L1 és L2 különböző alsó tényleges öv rögzítésén áthaladó két függőleges sík közötti távolságnak legalább 350 mm-nek kell lennie.

Az ülés hosszirányú szimmetriasíkjának az L1 és L2 pontok között kell haladnia, valamint legalább 120 mm távolságra kell lennie ezektől a pontoktól.

4.4.4.

4.4.4.1. Amennyiben övvezetőt vagy ehhez hasonló olyan eszközt használnak, amely befolyásolja a biztonsági öv felső tényleges rögzítésének a helyét, akkor ezt a helyet hagyományos módon kell meghatározni, figyelembe véve a rögzítés helyzetét akkor, amikor a biztonsági öv hosszirányú középvonala keresztülhalad az R-pontból az alábbi három szakasz segítségével egymást követően meghatározott J1 ponton: A J2 pontot a J1 pontból a szóban forgó ülésen ülő próbabábu 4.1.2. pontban leírt referenciaegyenesén áthaladó hosszanti középsíkra történő tükrözés segítségével kapjuk. Amennyiben kétajtós konfiguráció szolgál mind az első, mind a hátsó ülések eléréséhez és a biztonsági öv felső rögzítését a "B" oszlophoz rögzítették, akkor a rendszernek olyan kialakításúnak kell lennie, hogy ne akadályozza a járműbe történő beszállást és a járműből történő kiszállást.

RZ

,

a referenciaegyenes egy szakasza az R-ponttól felfelé mérve 530 mm hosszúságban;

ZX

,

a jármű hosszirányú középsíkjára merőleges szakasz a Z pontból mérve 120 mm hosszúságban a bekötés irányában;

XJ

,

az RZ és a ZX szakaszok által meghatározott síkra merőleges metszet, az X pontból mérve 60 mm hosszúságban előre mutató irányban.

4.4.4.2.

A biztonsági öv felső tényleges rögzítésének az ülés hosszirányú középsíkjával merőlegesen futó és a referenciaegyenessel 65 °-os szöget bezáró FN sík alatt kell elhelyezkednie. Hátsó ülések esetében ez a szög 60 °-ra csökkenthető. Az FN sík helyzetének olyannak kell lennie, hogy a referenciaegyenest a D pontban metssze oly módon, hogy a GRD szakasz hossza 315 mm + 1,8 S. Ha azonban az S ≤ 200 mm, a GRD értéke 675 mm.

4.4.4.3.

A biztonsági öv felső tényleges rögzítésének az ülés hosszirányú középsíkjára merőleges és a referenciaegyenest 120 °-os szögben egy olyan B pontban metsző FK sík mögött kell elhelyezkednie, amelyre fennáll, hogy a BR = 260 mm + S. Amennyiben az S ≥ 280 mm, a gyártó szabad mérlegelése szerint dönthet úgy, hogy a BR = 260 mm + 0,8 S-t alkalmazza.

4.4.4.4.

Az S értéke nem lehet kisebb 140 mm-nél.

4.4.4.5.

A biztonsági öv felső tényleges rögzítésének a jármű hosszirányú szimmetriasíkjára merőleges és a R ponton áthaladó függőleges sík mögött kell elhelyezkednie, a III. mellékletben látható módon.

4.4.4.6.

A biztonsági öv felső tényleges rögzítésének a 4.1.4. pontban meghatározott C ponton áthaladó vízszintes sík fölött kell elhelyezkednie.

4.4.4.7. A 4.3.1. pontban meghatározott felső biztonságiöv-rögzítésen túl más felső tényleges biztonságiöv-rögzítést is ki lehet építeni, amennyiben az alábbi feltételek egyike teljesül:

4.4.4.7.1.

A további biztonságiöv-rögzítések megfelelnek a 4.4.4.1.-4.4.4.6. pontban megállapított követelményeknek.

4.4.4.7.2.

A további rögzítések egyéb szerszámok segítsége nélkül használhatók, megfelelnek a 4.4.4.5 és 4.4.4.6. pontban megállapított követelményeknek, és a III. melléklet 1. ábráján leírt terület függőlegesen lefelé vagy felfelé 80 mm-rel történő eltolásával meghatározott területek valamelyikén találhatók.

4.4.4.7.3.

A biztonsági öv rögzítését(eit) hámrendszerű biztonsági övvel történő használatra szánták, megfelel(nek) a 4.4.4.6. pontban megállapított követelményeknek, a referenciaegyenesen áthaladó keresztirányú sík mögött található(k), és az alábbi helyen helyezkedik/helyezkednek el:

4.4.4.7.3.1. egy rögzítés esetén a 4.4.4.1. pontban meghatározott J1 és J2 ponton áthaladó függőlegesek által meghatározott lapszög közös területén, amelyek vízszintes szakaszait a III. melléklet 2. ábrája határozza meg;

4.4.4.7.3.2. két rögzítés esetén a fent meghatározott két lapszög közül bármelyik területén, amennyiben az egyes rögzítések legfeljebb 50 mm-re találhatók a kérdéses ülés P síkján lévő, a 4.1.6. pontban meghatározott tükörszimmetrikus elhelyezkedésű másik rögzítéstől.

4.5. A biztonsági öv rögzítésére szolgáló menetes furatok mérete

4.5.1.

A biztonságiöv-rögzítés menetes furata méretének 11,11 mm-es (7/16) 20 UNF 2B-nek kell lennie.

4.5.2.

Amennyiben a gyártó olyan biztonsági övvel szerelte fel a járművet, amely a kérdéses ülés tekintetében előírt összes rögzítéshez csatlakozik, a rögzítéseknek nem kell megfelelniük a 4.5.1. pontban megállapított követelményeknek, amennyiben ezen irányelv többi rendelkezésének megfelelnek. A 4.5.1. pontban megállapított követelmények nem vonatkoznak azokra a további rögzítésekre, amelyek megfelelnek a 4.4.4.7.3. pontban meghatározott feltételnek.

4.5.3.

A biztonsági övet és a rögzítést az utóbbi károsodása nélkül szét lehet választani.

5. VIZSGÁLAT

5.1. Általános előírások

5.1.1.

Az 5.2. pont rendelkezéseinek alkalmazására is figyelemmel, illetve a gyártó kérésére:

5.1.1.1. a vizsgálatok elvégezhetők a járműfelépítményen, illetve a teljes egészében elkészült járművön;

5.1.1.2. a vizsgálatokat csak egy ülésen vagy egy üléscsoporton lévő rögzítésekre lehet korlátozni, amennyiben

- az érintett rögzítések ugyanazokat a gyártási jellemzőket mutatják, mint a többi ülés vagy üléscsoport, és

- ott, ahol az ilyen rögzítések teljesen vagy részben az ülésen vagy az üléscsoporton vannak elhelyezve, és az ülés vagy az üléscsoport gyártási jellemzői ugyanazok, mint a többi ülésnél vagy üléscsoportnál;

5.1.1.3. az ablakok és az ajtók lehetnek felszerelt vagy nem felszerelt állapotban, illetve nyitott vagy zárt helyzetben;

5.1.1.4. a járműtípushoz tartozó és a jármű szerkezetének merevségét várhatóan befolyásoló berendezések felszerelhetők.

5.1.2.

Az üléseket úgy kell beszerelni, hogy vezetési helyzetben, illetve a jóváhagyási vizsgálatokat végző műszaki szolgálat által meghatározott, a rendszer szilárdsága tekintetében a legkedvezőtlenebb feltételeket biztosító helyzetben legyenek. Az ülések helyzetét fel kell tüntetni a jelentésben. Amennyiben az üléstámla dőlésszöge állítható, azt a gyártó által meghatározott helyzetben, vagy ilyen előírás hiányában az M1 és N1 kategóriájú járművek esetében a 25 °-hoz, az egyéb kategóriájú járművek esetén a 15 °-hoz lehető legközelebbi, tényleges üléstámla-dőlésszögben kell rögzíteni.

5.2. A jármű rögzítése

5.2.1.

A vizsgálat során a jármű rögzítésére használt módszernek olyannak kell lennie, hogy az ne erősítse a biztonsági öv rögzítéseit vagy a biztonsági öv rögzítési területeinek a szilárdságát, illetve ne csökkentse a szerkezet átlagos deformálódását.

5.2.2.

A rögzítőberendezést akkor kell elfogadhatónak tekinteni, ha nem fejt ki hatást a szerkezet teljes szélességére kiterjedő területen, és a szerkezetet vagy az egész járművet a vizsgálandó biztonsági öv rögzítése előtt legalább 500 mm-rel támasztja meg vagy rögzíti, valamint a vizsgálandó biztonsági öv rögzítése mögött legalább 300 mm-rel tartja vagy rögzíti.

5.2.3.

Javasolt a szerkezetet megközelítőleg a kerekek, amennyiben ez nem lehetséges a felfüggesztések csatlakozási pontjainak tengelyében felállított lábakra állítani.

5.2.4.

Amennyiben az ezen irányelv 5.2.1-5.2.3. pontjában meghatározottól eltérő vizsgálati eljárást alkalmaznak, bizonyítékot kell bemutatni annak egyenértékűségéről.

5.3. Általános vizsgálati előírások

5.3.1.

Ugyanazon üléscsoport összes övrögzítését egyidejűleg kell vizsgálni. Ha azonban fennáll a veszélye annak, hogy az egyenlőtlen terheléselosztás az ülés és/vagy a rögzítések kiszakadását okozhatja, akkor egyenlőtlen terheléselosztással pótvizsgálatot lehet végezni.

5.3.2.

A húzóerőnek a jármű hosszanti szimmetriasíkjával párhuzamos síkban, a vízszinteshez képest 10° ± 5° fokos szögben kell hatnia.

5.3.3.

A terhelés teljes kifejtését a lehető leggyorsabban kell megvalósítani. A biztonsági övek rögzítéseinek legalább 0,2 másodpercig kell ellenállniuk a meghatározott terhelésnek.

5.3.4.

Az 5.4. pontban meghatározott vizsgálatok során használandó terhelő eszközök a III. melléklet láthatók.

5.3.5. A felső biztonságiöv-rögzítéssel rendelkező ülések rögzítéseit az alábbi feltételek mellett kell vizsgálni:

5.3.5.1.

Első külső ülések:

A biztonsági övek rögzítésein az 5.4.1. pontban meghatározott vizsgálatot kell elvégezni, amely során a terhelést a felső biztonságiöv-rögzítésekre felcsévélővel vagy hevedervezetővel ellátott, övvisszahúzóval felszerelt hárompontos biztonsági öv geometriáját visszaadó eszközzel kell átvinni.

Továbbá amennyiben a 4.3. pontban előírtnál több rögzítés található, e rögzítéseken el kell végezni az 5.4.5. pontban meghatározott vizsgálatot, amelynek során a terhelést a rögzítésekre a rájuk felszerelni szándékozott biztonsági öv geometriáját utánzó eszköz segítségével viszik át.

5.3.5.1.1. Az alsó biztonságiöv-rögzítéseken abban az esetben is el kell végezni az 5.4.3. pontban meghatározott vizsgálatot, ha a külső alsó biztonságiöv-rögzítéshez nem kapcsolódik övvisszahúzó, vagy ha az övvisszahúzó a felső biztonságiöv-rögzítéshez kapcsolódik.

5.3.5.1.2. A gyártó kérésére az 5.3.5.1.1. pontban meghatározott esetekben az 5.4.1. és 5.4.3. pontban meghatározott vizsgálatok két különböző szerkezeten végezhetők el.

5.3.5.2.

Hátsó külső ülések és minden középső ülés:

A biztonsági övek rögzítésein az 5.4.2. pontban előírt vizsgálatot kell elvégezni, amely során a terhelést az övvisszahúzó nélküli hárompontos biztonsági öv geometriáját visszaadó eszközzel kell átvinni, illetve az 5.4.3. pontban előírt vizsgálatot kell elvégezni, amely során a terhelést a biztonsági övek alsó rögzítéseire a kétpontos biztonsági öv geometriáját visszaadó eszközzel kell átvinni. A gyártó kérésére ezt a két vizsgálatot két különböző szerkezeten lehet elvégezni.

5.3.5.3.

Amennyiben egy gyártó biztonsági övvel látja el a járműveit, a kapcsolódó biztonságiöv-rögzítéseken a gyártó kérésére olyan vizsgálat is végezhető, amely során a terhelést a biztonsági öv rögzítéseihez kapcsolódó biztonsági övek geometriáját visszaadó eszközzel viszik át.

5.3.6.

Amennyiben a külső, illetve a középső ülések nem rendelkeznek felső biztonságiöv-rögzítéssel, az alsó biztonságiöv-rögzítéseken az 5.4.3. pontban meghatározott vizsgálatot kell elvégezni, amely során a terhelést a biztonsági öv alsó rögzítéseire egy, a kétpontos biztonsági öv geometriáját visszaadó eszközzel viszik át.

5.3.7.

Amennyiben a jármű kialakítása lehetővé teszi olyan eszközök alkalmazását, amelyek nem teszik lehetővé, hogy a hevederek közvetlenül - közbenső tárcsák vagy egyéb hasonló eszközök nélkül - kapcsolódjanak a rögzítésekhez vagy amelyekhez a 4.3. pontban meghatározottakon kívül további rögzítések szükségesek, a biztonsági övet vagy a biztonsági övet helyettesítő huzalokból, tárcsákból vagy egyéb hasonló eszközökből álló berendezést ezen eszköz közbeiktatásával kell a jármű biztonságiöv-rögzítéseihez csatlakoztatni, valamint a biztonsági öv rögzítésein, ennek megfelelően, az 5.4. pontban előírt vizsgálatokat kell elvégezni.

5.3.8.

Az 5.3. pontban előírt vizsgálati módszerektől eltérő vizsgálati módszerek is alkalmazhatók, de bizonyítani kell azok egyenértékűségét.

5.4. Egyedi vizsgálati módszerek

5.4.1. A felső rögzítésnél felcsévélővel vagy hevedervezetővel ellátott övvisszahúzóval felszerelt hárompontos biztonsági öv vizsgálati elrendezése

5.4.1.1.

A felső rögzítéshez a terhelőeszköz által kifejtett erő közvetítésére különleges heveder- vagy huzalcsévélőt vagy -vezetőt, vagy a gyártó által szállított hevedercsévélőt vagy -vezetőt kell beszerelni.

5.4.1.2.

Az M1 és N1 kategóriába tartozó járművek esetében az ugyanazon biztonsági övhöz tartozó rögzítésekhez kapcsolt terhelőeszközre (lásd a III. melléklet 2. ábráját) a biztonsági öv felsőtestet fogó részének geometriáját visszaadó eszközön keresztül 1 350 daN ± 20 daN vizsgálati terhelést kell adni.

Az M2 és N2 kategóriába tartozó járművek esetén a vizsgálati terhelés 675 ± 20 daN.

Az M3 és N3 kategóriába tartozó járművek esetén a vizsgálati terhelés 450 ± 20 daN.

5.4.1.3.

Az M1 és N1 kategóriába tartozó járművek esetében ugyanakkor 1 350 ± 20 daN húzóerőt kell kifejteni a biztonsági öv két alsó rögzítéséhez kapcsolt terhelőeszközre (lásd a III. melléklet 1. ábráját).

Az M2 és N2 kategóriába tartozó járművek esetén a vizsgálati terhelés 675 ± 20 daN.

Az M3 és N3 kategóriába tartozó járművek esetén a vizsgálati terhelés 450 ± 20 daN.

5.4.2. Övvisszahúzó nélküli vagy a felső rögzítésnél övvisszahúzóval felszerelt hárompontos biztonsági öv vizsgálati elrendezése

5.4.2.1.

Az M1 és N1 kategóriába tartozó járművek esetében a biztonsági öv felső rögzítéséhez és ugyanazon biztonsági öv ellenkező oldalon lévő alsó rögzítéséhez kapcsolt terhelőeszközre (lásd a III. melléklet 2. ábráját) - amennyiben a gyártó szerelt be ilyet - a biztonsági öv felső rögzítéséhez rögzített övvisszahúzó segítségével 1 350 daN ± 20 daN vizsgálati terhelést kell adni.

Az M2 és N2 kategóriába tartozó járművek esetén a vizsgálati terhelés 675 ± 20 daN.

Az M3 és N3 kategóriába tartozó járművek esetén a vizsgálati terhelés 450 ± 20 daN.

5.4.2.2.

Az M1 és N1 kategóriába tartozó járművek esetében ugyanekkor 1 350 ± 20 daN húzóerőt kell kifejteni a biztonsági öv alsó rögzítéseihez kapcsolt terhelőeszközre (lásd a III. melléklet 1. ábráját).

Az M2 és N2 kategóriába tartozó járművek esetén a vizsgálati terhelés 675 ± 20 daN.

Az M3 és N3 kategóriába tartozó járművek esetén a vizsgálati terhelés 450 ± 20 daN.

5.4.3. A kétpontos biztonsági öv vizsgálati elrendezése

Az M1 és N1 kategóriába tartozó járművek esetében 2 225 ± 20 daN húzóerőt kell kifejteni a biztonsági öv két alsó rögzítéséhez kapcsolt terhelőeszközre (lásd a III. melléklet 1. ábráját).

Az M2 és N2 kategóriába tartozó járművek esetén a vizsgálati terhelés 1 110 ± 20 daN.

Az M3 és N3 kategóriába tartozó járművek esetén a vizsgálati terhelés 740 ± 20 daN.

5.4.4. A teljes mértékben az ülés szerkezetében lévő vagy a jármű szerkezete és az ülés szerkezete között elosztott biztonságiöv-rögzítések vizsgálata

5.4.4.1.

Az elrendezésnek megfelelő módon az 5.4.1., 5.4.2. és 5.4.3. pontban meghatározott vizsgálatokat kell elvégezni, miközben mindegyik ülés és üléscsoport esetében hozzá kell adni az alábbiakban meghatározott erőt.

5.4.4.2.

Az 5.4.1., 5.4.2. és 5.4.3. pontokban megadott terheléseket a teljes ülés tömege 20-szorosának megfelelő erővel kell növelni.

Az M2 és N2 osztályok járműveinél ennek az erőnek a teljes ülés tömege 10-szeresének kell megfelelnie; az M3 és N3 osztályok járműveinél ennek az erőnek a teljes ülés tömege 6,6-szorosának kell megfelelnie.

5.4.5. Különleges típusú biztonsági öv vizsgálati elrendezése

5.4.5.1. Az ilyen típusú biztonsági öv rögzítéséhez kapcsolt terhelő eszközre (lásd a IV. melléklet 2. ábráját) a biztonsági öv felsőtestet fogó részének geometriáját visszaadó eszközön keresztül 1350 ± 20 daN vizsgálati terhelést kell adni.

5.4.5.2. Az M1 és N1 kategóriába tartozó járművek esetében ugyanakkor 1 350 ± 20 daN húzóerőt kell kifejteni a biztonsági öv két alsó rögzítéséhez kapcsolt terhelőeszközre (lásd a III. melléklet 3. ábráját).

Az M2 és N2 kategóriába tartozó járművek esetén a vizsgálati terhelés 675 ± 20 daN.

Az M3 és N3 kategóriába tartozó járművek esetén a vizsgálati terhelés 450 ± 20 daN.

5.4.6. Vizsgálat a menetiránynak háttal beállított üléseknél:

5.4.6.1.

A rögzítéseket az 5.4.1., illetve 5.4.2. vagy 5.4.3. pontokban előírt erőkkel kell vizsgálni. A vizsgálati terhelésnek minden esetben az M3 vagy az N3 osztályok járműveire előírt terhelésnek kell megfelelnie.

5.4.6.2.

A vizsgálati terhelést az 5.3. pontban leírt eljárásnak megfelelően az illető ülőhelyre vonatkoztatva előre kell irányítani.

5.5. Vizsgálati eredmények

5.5.1.

Mindegyik rögzítésnek ki kell állnia az 5.3. és 5.4. pontban előírt vizsgálatokat. A rögzítés vagy a környező terület maradandó deformációja - beleértve a részleges szakadást és törést is - nem jelenti a vizsgálatnak történő meg nem felelést, amennyiben az előírt erőt a meghatározott időn keresztül kiállja. A vizsgálat során be kell tartani a 4.4.3.3. pontban a biztonsági öv alsó tényleges rögzítései tekintetében meghatározott, illetve a 4.4.4.6. és 4.4.4.7. pontban a biztonsági öv felső tényleges rögzítései tekintetében meghatározott legkisebb távolságokat.

5.5.2.

Olyan járművek esetében, amelyekben ezeket a berendezéseket használják, minden, az üléseken elhelyezkedő utas járműből történő kiszállását elősegítő elmozdító és reteszelő berendezésnek a húzóerő megszűnését követően kézzel működtethetőnek kell lennie.

5.5.3.

A vizsgálatot követően a biztonságiöv-rögzítések és a vizsgálat alatt terhelt szerkezetek minden sérülését fel kell jegyezni.

5.5.4.

Ettől eltérően azon felső rögzítések, amelyek 3,5 t feletti M2 osztályú és az M3 osztályú járművek ülésén vagy több olyan ülésén vannak elhelyezve, amelyek megfelelnek a 74/408/EGK irányelv III. melléklete szerinti követelményeknek, az 5.5.1. pont szerinti követelményeknek - a 4.4.4.6. pont előírásainak betartását tekintve - nem kell megfelelniük. Az érintett ülés(ek)re vonatkozó részleteket a 4. függelék szerinti típusbizonyítvány kiegészítésében kell megadni.

6. GYÁRTÁSMEGFELELŐSÉG

6.1.

A gyártásmegfelelőség biztosításához szükséges intézkedéseket általánosan a 70/156/EGK irányelv 10. cikkének rendelkezései szerint kell megtenni.

6.2.

Általános szabályként elmondható, hogy ezek az ellenőrzések a mérésekre korlátozódnak. Amennyiben azonban szükséges, a járműveken el kell végezni az 5. pontban előírt vizsgálatokat.

7. A TÍPUS MEGVÁLTOZTATÁSA, ÉS A TÍPUSJÓVÁHAGYÁS MÓDOSÍTÁSA

7.1.

Az ezen irányelv szerint engedélyezett típus módosításainál a 70/156/EGK irányelv 5. cikke rendelkezései érvényesek.

8. HASZNÁLATI ÚTMUTATÓK

A gyártónak a jóváhagyott típusnak megfelelő minden jármű esetén egyértelműen fel kell tüntetnie a jármű használati útmutatójában:

- hogy hol találhatók a biztonsági öv rögzítései,

- a rögzítésekhez szánt biztonsági övek típusát.

1. Függelék

A rögzítések legkisebb száma

A jelzések magyarázata:

2: Két alsó rögzítés B típusú biztonsági övhöz, vagy ha a 77/541/EGK irányelv XV. függeléke szerint szükséges, a Br, Br3, Br4m vagy Br4Nm típus beszereléséhez.

3: Két alsó és egy felső rögzítés egy "A" típusú hárompontos biztonsági övhöz, vagy ha a 77/541/EGK irányelv XV. melléklete szerint szükséges, az Ar, Ar4m vagy az Ar4Nm típus beszereléséhez.

Ø: Hivatkozás a 4.3.3. pontra (két rögzítés megengedett, ha az ülés átjáró szakaszban van).

*: Hivatkozás a 4.3.4. pontra (két rögzítés megengedett, ha a szélvédő a referenciazónán kívül van).

#: Hivatkozás a 4.3.5. és a 4.3.6. pontokra (exponált ülőhelyeken két rögzítés szükséges).

2. Függelék

Az alsó rögzítések helye - kizárólag a szöget érintő előírások

Megjegyzések:

#: kívül és középen

*: konstans szögnél lásd a 4.4.3.1. pontot

ψ: 45°-90° az M2 és M3 osztályok járműveiben lévő üléseknél.

3. Függelék

4. Függelék

II. MELLÉKLET

A TÉNYLEGES ÖVRÖGZÍTÉSEK HELYE

1. ábra

A biztonsági öv tényleges rögzítéseinek az elhelyezkedése

2. ábra

Tényleges felső rögzítések az I. melléklet 4.4.4.7.3. pontjának megfelelően

III. MELLÉKLET

HÚZÓESZKÖZ

1. ábra

3. ábra

( 1 ) HL C 5., 1975.1.8., 41. o.

( 2 ) HL C 47., 1975.2.27., 45. o.

( 3 ) HL L 42., 1970.2.23., 1. o.

( 4 ) HL L 38., 1974.2.11., 2. o.

( 5 ) HL L 165., 1974.6.20., 16. o.

( 6 ) HL L 221., 1974.8.12., 1. o.

( 7 ) HL L 42., 2002.2.13., 1. o.

( 8 ) HL L 220., 1977.8.29., 95. o. A legutóbb a 2003-as csatlakozási okmánnyal módosított irányelv.