BH+ 2012.10.416 A zaklatás jogi megítélése szempontjából közömbös, hogy a terhelt félelemkeltésre irányuló célját mi motiválta, abban a sértett magatartásának volt-e szerepe [Btk. 176/A. §].

A terheltet a városi bíróság a 2011. február 3-án kelt ítéletével folytatólagosan, élet és testi épség elleni és más hasonlóan súlyos fenyegetéssel elkövetett zsarolás bűntettének kísérlete [Btk. 323. § (1) bekezdés, (2) bekezdés b) pont], és személy elleni erőszakos cselekménnyel fenyegetve elkövetett zaklatás vétsége [Btk. 176/A. § (2) bekezdés a) pont I. fordulat] miatt halmazati büntetésül 2 évi - 4 évi próbaidőre felfüggesztett - börtönbüntetésre ítélte.

A terhelt és védője által bejelentett fellebbezés folytán másodfokú bíróságként eljáró megyei bíróság a 2011. október 26-án jogerős végzésével - a bűncselekmények megnevezésének pontosításával - az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta.

A bíróság által megállapított tényállás a következő.

A terhelt és a sértett 2009. július 17-én kölcsönszerződést kötöttek, amely szerint a sértett 1 200 000 forintot vett át azzal, hogy a kölcsönösszeg után rövid időn belül 200 000 forint kamatot fog fizetni a terheltnek, ezért a szerződésbe 1 400 000 forintot írtak be azzal, hogy a kölcsönt a sértett 2009. július 28-ig visszafizeti.

Ezt követően a sértett további kölcsönöket vett fel a terhelttől, 2009. július 24-e tájékán 1 000 000 forintot, és 1 200 000 forintról írtak elismervényt.

A terhelt és a sértett 2009. szeptember 11-én készítettek egy olyan kölcsönszerződést, amely szerint a sértett 3 950 000 forint baráti kölcsönt kapott a terhelttől és azt 2009. szeptember 15-ig visszafizeti. A kölcsönszerződés aláírásakor azonban tényleges pénzátadásra nem került sor.

Ezt követően a terhelt 2009. október 1. és október 7. között élet és testi épség elleni fenyegetéssel arra próbálta rákényszeríteni a sértettet, hogy a ténylegesen átadott 2 200 000 forint helyett 3 950 000 forintot fizessen meg a részére.

2009. október 1-jén a saját telephelyén a sértettet azzal fenyegette meg, hogy ha másnapra nem fizeti vissza az összeget, akkor "valakinek baja lesz, valamelyikük börtönbe kerül", B.-ről lehozza kapcsolatait, akik kiverik a pénzt a sértettből.

2009. október 2-án több alkalommal felhívta a sértettet és közölte vele, hogy ha nem kapja meg a pénzét megvereti, meg fogja ölni, és az sem érdekli, ha ezért 20 évet fog ülni.

Ugyanezen a napon a terhelt ismét megjelent a sértett telephelyén és az alkalmazottakon keresztül olyan üzenetet hagyott, hogy ha nem fizet a sértett, akkor hazamegy a legnagyobb késéért, megkeresi és kibelezi és a feleségét is megerőszakolja.

Még ezen a napon a délutáni órákban a terhelt találkozott a sértettel egy fémsorompónál, beszállt a kocsijába és közölte vele, hogy ha nem fizet, a családjára esküszik, hogy megöli.

A sértettben a sorozatos fenyegetések komoly félelmet keltettek, ezért 2009. október 2-án feljelentést tett a rendőrkapitányságon.

A terhelt 2009. október 7-én megjelent a sértett telephelyén egy 80 cm pengehosszúságú bozótvágó késsel majd házastársával együtt bement az üzlethelyiségbe és az egyik alkalmazottal kiabálni kezdett, a sértett megjelenését követelte, mivel állítása szerint 4 millió forinttal tartozik neki, közben hangoztatta, hogy az üzlet már az övé, és ott "össze fog törni mindent". Az üzletben ekkor összesen négyen tartózkodtak.

Az üzletben vásárlóként tartózkodó B. I. sértett felszólította a terheltet, hogy ne az alkalmazottakkal kiabáljon, hiszen nekik ehhez a tartozáshoz semmi közük nincs, mire a terhelt a felemelt bozótvágó késsel megindult B. I. sértett felé, azzal fenyegetve, hogy levágja a fejét. A terhelt felesége a sértett és a terhelt közé állt, így a terhelt kb. 2 méterre a sértettől megtorpant és abbahagyta a fenyegetést.

B. I. sértett 2009. október 7-én zaklatás vétsége miatt feljelentést tett és joghatályos magánindítványt terjesztett elő a terhelttel szemben.

A jogerős ítélet ellen a terhelt védője a Be. 416. § (1) bekezdés a) pontjára hivatkozással terjesztett elő felülvizsgálati indítványt.

A védő felülvizsgálati indítványában kizárólag a zaklatás bűntettével kapcsolatos tényállás alapján a bűnösség megállapítását sérelmezi, mivel álláspontja szerint e tekintetben megalapozott volt a megyei főügyészség felmentésre és a büntetés enyhítésére tett indítványa, ugyanis a terhelt a tényállás II. pontjában írtak alapján - félelemkeltés célzatának hiányában - nem követte el a zaklatás bűntettét.

Ennek megfelelően a zaklatás vétsége miatt emelt vád alól a terhelt felmentését, és a Szabs. tv. 142. § (1) bekezdése szerinti garázdaság szabálysértése, valamint a 218/1999. (XII. 28.) Korm. rend. 10. § (1) bekezdésébe ütköző, közbiztonságra különösen veszélyes eszközzel kapcsolatos szabálysértés miatt az eljárás - elévülés címén történő - megszüntetését indítványozta.

A Legfőbb Ügyészség a átiratában a terhelt védője által előterjesztett felülvizsgálati indítványt alaptalannak tartva a megtámadott határozatok hatályában fenntartására tett indítványt.

A Kúria a felülvizsgálati indítvány elbírálására a Be. 420. § (1) bekezdése alapján nyilvános ülést tartott.

A nyilvános ülésen a terhelt védője felülvizsgálati indítványát változatlan tartalommal fenntartotta, kiemelve azt, hogy álláspontja szerint a terhelt cselekményét nem a félelemkeltés motiválta, hanem az váltotta ki, hogy a sértett fellépett ellene, ezért a zaklatás vétsége miatt emelt vád alóli felmentését, és a kiszabott büntetés lényeges enyhítését indítványozta.