676/D/2004. AB határozat
alkotmányjogi panaszról
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
Az Alkotmánybíróság alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő
határozatot:
1. Az Alkotmánybíróság a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 2002. január 1-jétől 2005. december 31-éig hatályban volt 275. § (4) bekezdésének utolsó mondata alkotmányellenessége megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt elutasítja.
2. Az Alkotmánybíróság a Gyermekek Jogellenes Külföldre Vitelének Polgári Jogi Vonatkozásairól szóló, Hágában az 1980. évi október 25. napján kelt szerződés kihirdetéséről szóló 1986. évi 14. törvényerejű rendelet 2. § 3. Cikk a) pontjának "szokásos tartózkodási helye" szövegrésze alkotmányellenessége megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt visszautasítja.
Indokolás
I.
1. Az indítványozó a Fővárosi Bíróság 50. Pkfv. 22448/ 2004/19. számú jogerős határozatával befejezett ügyben fordult alkotmányjogi panasszal az Alkotmánybírósághoz. A Gyermekek Jogellenes Külföldre Vitelének Polgári Jogi Vonatkozásairól szóló, Hágában az 1980. évi október 25. napján kelt szerződés kihirdetéséről szóló 1986. évi 14. törvényerejű rendelet (a továbbiakban: Tvr.) 2. § 3. Cikk a) pontjának "szokásos tartózkodási helye" szövegrésze és a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 2002. január 1-jétől 2005. december 31-éig hatályban volt 275. § (4) bekezdésének utolsó mondata alkotmányellenessége megállapítását és megsemmisítését, valamint az ügyében való alkalmazás tilalmának kimondását kezdeményezte.
Indítványában kifejtette, hogy gyermek jogellenes külföldre vitele miatt ellene indított perben az eljáró bíróságok eltérően állapították meg gyermeke szokásos tartózkodási helyét, ezért álláspontja szerint a Tvr. 2. § 3. Cikke a) pontjának a "szokásos tartózkodási helye" szövegrésze "nem felel meg a normavilágosság alkotmányi követelményének", így az Alkotmány 2. § (1) bekezdésével ellentétes. A kifogásolt fogalom alkotmányellenessége alátámasztásaként az indítványozó hivatkozott az Alkotmánybíróság 64/2003. (XII. 18.) AB határozatában (ABH 2003, 698.) kifejtett álláspontjára is.
Az indítványozó szerint az Alkotmány 57. § (5) bekezdésében foglalt jogorvoslathoz való jogot sérti a Pp. 275. § (4) bekezdésének azon rendelkezése, amely "a felülvizsgálati bíróság mérlegelésétől teszi függővé azt, hogy a konkrét esetben mely bíróságot (első vagy másodfokú bíróságot) utasítja az új eljárás lefolytatására", mivel a korábban másodfokon eljárt bíróság megismételt másodfokú eljárásában hozott érdemi, jogerős határozatával szemben "már nem vehető rendes jogorvoslat igénybe".
2. Az Alkotmánybíróság elsőként az alkotmányjogi panasz elbírálhatósága kérdésében foglalt állást. Az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 48. §-a értelmében alkotmányjogi panasszal a jogerős határozat kézbesítésétől számított hatvan napon belül az fordulhat az Alkotmánybírósághoz, akinek a jogsérelme az alkotmányellenes jogszabály alkalmazása folytán következett be, és egyéb jogorvoslati lehetőségeit már kimerítette, illetőleg más jogorvoslati lehetőség nincs számára biztosítva. Az Alkotmánybíróság alkotmányos követelményként fogalmazta meg, hogy ha a panaszolt alapjogsérelem nem a rendes, hanem a rendkívüli jogorvoslati eljárásban következett be, "az alkotmányjogi panasz benyújtásának határidejét a rendkívüli jogorvoslati eljárásban hozott, vagy - ha új eljárásra és új határozat hozatalára kerül sor - az elrendelt új eljárás során született jogerős határozat kézbesítésétől kell számítani" [41/1998. (X. 2.) AB határozat, ABH 1998, 306.]. Ebben az ügyben az indítványozó a megismételt másodfokú eljárásban 2004. május 18-án hozott, az elsőfokú bíróság végzését megváltoztató jogerős végzés ellen 2004. június 18-án, a törvényi határidőn belül fordult az Alkotmánybírósághoz, ezért az Alkotmánybíróság az alkotmányjogi panaszt érdemben bírálta el.
3. Az alkotmányjogi panaszban az indítványozó a nemzetközi szerződést kihirdető jogszabály alkotmányellenességét is állította. Az Alkotmánybíróság gyakorlata, hogy a Magyar Közlönyben kihirdetett nemzetközi szerződés alkotmányosságát utólagos normakontroll eljárásban vizsgálja [4/1997. (I. 22.) AB határozat, ABH 1997, 41.; 250/B/1998. AB határozat, ABH 2000, 736, 737.].
4. Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy Pp. indítvánnyal támadott 275. §-át 2006. január 1-jével a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosításáról szóló 2005. évi CXXX. törvény 14. §-a módosította. A sérelmezett rendelkezést a hatályos Pp. is tartalmazza, az Alkotmánybíróság azonban az eddig kialakított gyakorlatát követve, miszerint az Abtv. 38. §-ában foglalt bírói kezdeményezés és a 48. §-a szerinti alkotmányjogi panasz eseteiben - ha a jogalkotó időközben a sérelmezett rendelkezést módosította is -, az indítványban megjelölt jogszabály alkotmányellenességét vizsgálja meg [10/1992. (II. 25.) AB határozat, ABH 1992, 72, 76.], az eljárást a Pp. 2002. január 1-jétől 2005. december 31-éig hatályban volt 275. § (4) bekezdésének utolsó mondata tekintetében folytatta le.
II.
1. Az Alkotmány indítvánnyal érintett rendelkezései: "2. § (1) A Magyar Köztársaság független, demokratikus jogállam. "
"57. § (5) A Magyar Köztársaságban a törvényben meghatározottak szerint mindenki jogorvoslattal élhet az olyan bírósági, közigazgatási és más hatósági döntés ellen, amely a jogát vagy jogos érdekét sérti. A jogorvoslati jogot - a jogviták ésszerű időn belüli elbírálásának érdekében, azzal arányosan - a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával elfogadott törvény korlátozhatja. "
2. A Tvr. vizsgált rendelkezése:
"2. §
(...)
Egyezmény a Gyermekek Jogellenes Külföldre Vitelének Polgári Jogi Vonatkozásairól
(...)
3. Cikk
A gyermek elvitele vagy elrejtése jogellenes, ha az a) sérti az azon Szerződő Állam jogrendszere szerint egy személynek, egy intézménynek vagy bármilyen más szervnek - akár együttesen, akár külön-külön - juttatott felügyeleti jogot, amelyben a gyermeknek az elvitelét vagy elrejtését közvetlenül megelőzően a szokásos tartózkodási helye volt; és (...) "
3. A Pp. 2002. január 1-jétől 2005. december 31-éig hatályban volt, vizsgált rendelkezése:
"275. § (4) Ha a Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati eljárás lefolytatása alapján azt állapítja meg, hogy az előterjesztő alappal hivatkozott a 270. § (2) bekezdésében meghatározott felülvizsgálati okra, emellett a megfelelő határozat meghozatalához szükséges tények az iratokból megállapíthatóak, a Legfelsőbb Bíróság a jogszabályokkal, illetve a Legfelsőbb Bíróság korábbi döntésével összhangban álló új határozatot hoz. Ha erre nincs lehetőség, a jogerős határozatot egészben vagy részben hatályon kívül helyezi és az ügyben eljárt első vagy másodfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasítja. "
III.
Az alkotmányjogi panasz nem megalapozott.
1. Az indítványozó a Pp. 275. § (4) bekezdése utolsó mondatának alkotmányellenességét azzal indokolta, hogy a felülvizsgálati eljárást követően másodfokon lefolytatott új eljárásban hozott érdemi határozat ellen nincs rendes jogorvoslat. Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az indítványozó által említett rendes jogorvoslat (fellebbezés) szabályait a Pp. 233. -233/A. §-ai tartalmazzák. A Pp. 275. § (4) bekezdésének kifogásolt szövegrésze, amely a megismételt eljárásról rendelkezik és az Alkotmány 57. § (5) bekezdésében deklarált jogorvoslathoz való jog között nincs közvetlen összefüggés. Az Alkotmánybíróság gyakorlata szerint az érdemi alkotmányossági összefüggés hiánya az indítvány elutasítását eredményezi [54/1992. (X. 29.) AB határozat, ABH 1992, 266, 267.; 2043/B/1991. AB határozat, ABH 1992, 543, 544.; 163/B/1991. AB határozat, ABH 1993, 544, 546.; 108/B/1992. AB határozat, ABH 1994, 523, 524.; 141/B/1993. AB határozat, ABH 1994, 584, 586.].
Erre tekintettel az Alkotmánybíróság a Pp. 2002. január 1-jétől 2005. december 3 1-éig hatályban volt 275. § (4) bekezdésének utolsó mondata alkotmányellenessége megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt elutasította.
2. A Tvr. 2. § 3. Cikk a) pontja vonatkozásában az indítványozó az Alkotmány 2. § (1) bekezdésének sérelmét állította. Az Alkotmánybíróság gyakorlata értelmében az "alkotmányjogi panasz - mint azt az Alkotmánybíróság 57/1991. (XI. 8.) AB határozatában kifejtette -e gyedi, jogalkalmazói aktus ellen irányuló jogorvoslat, amely alkotmányos alapjog sérelme esetén vehető igénybe, ha a jogsérelem alkotmányellenes jogszabály alkalmazása folytán következett be, és az ügyben a jogorvoslatokat kimerítették, vagy jogorvoslatnak nincs helye" [65/1992. (XII. 17.) AB határozat, ABH 1992, 289, 291 ].
Mivel az indítványozó nem jelölte meg, hogy a támadott rendelkezés konkrétan mely alapvető jog sérelmét eredményezi, ezért az Alkotmánybíróság az alkotmányjogi panaszt ebben a részében az Alkotmánybíróság ideiglenes ügyrendjéről és annak közzétételéről szóló, módosított és egységes szerkezetbe foglalt 3/2001. (XII. 3.) Tü. határozata (ABH 2003, 2065.) 29. § e) pontja alapján - érdemi vizsgálat nélkül - visszautasította.
Budapest, 2007. június 11.
Dr. Bihari Mihály s. k.,
az Alkotmánybíróság elnöke
Dr. Balogh Elemér s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Holló András s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Kovács Péter s. k.,
előadó alkotmánybíró
Dr. Lenkovics Barnabás s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Paczolay Péter s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Bragyova András s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Kiss László s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Kukorelli István s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Lévay Miklós s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Trócsányi László s. k.,
alkotmánybíró