32021R1147[1]
Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/1147 rendelete (2021. július 7.) a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alap létrehozásáról
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS (EU) 2021/1147 RENDELETE
(2021. július 7.)
a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alap létrehozásáról
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 78. cikke (2) bekezdésére, valamint 79. cikke (2) és (4) bekezdésére,
tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,
a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,
tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére (1),
tekintettel a Régiók Bizottságának véleményére (2),
rendes jogalkotási eljárás keretében (3),
mivel:
(1) A változó migrációs kihívások jellemezte jelenlegi helyzetben, amikor is támogatni kell a befogadási, menekültügyi, integrációs és migrációs rendszerek megerősítését a tagállamokban, meg kell előzni a feszült helyzetek kialakulását, illetve szolidaritást vállalva megfelelően kell kezelni az ilyen helyzeteket, továbbá az irreguláris és nem biztonságos útvonalak helyett jogszerű és biztonságos lehetőségeket kell biztosítani, a hatékony és koordinált uniós migrációkezelésbe való beruházás kulcsfontosságú szerepet játszik az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 67. cikkének (2) bekezdésével összhangban azon célkitűzés megvalósításában, hogy az Unió a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térséget alkosson.
(2) Az uniós és a tagállami megközelítések koordinálásának fontosságát tükrözte a 2015. május 13-i európai migrációs stratégia, amely hangsúlyozta, hogy következetes és világos közös politikára van szükség ahhoz, hogy helyre lehessen állítani a bizalmat azzal kapcsolatban, hogy az Unió képes összefogni az európai és nemzeti erőfeszítéseket a migráció kezelése, valamint az EUMSZ 80. cikkében foglalt, a szolidaritás és a felelősség tagállamok közötti igazságos elosztása elvének megfelelő hatékony együttműködés céljából; mindezt a 2017. szeptember 27-i félidős felülvizsgálat, valamint a 2018. március 14-i és 2018. május 16-i eredményjelentés is megerősítette.
(3) 2017. október 19-i következtetéseiben az Európai Tanács újólag megerősítette, hogy a migrációkezelés terén átfogó, pragmatikus és határozott megközelítést kell követni, amelynek célja a külső határok ellenőrzésének biztosítása, továbbá az irregulárisan érkezők számának és a tengeren bekövetkező halálesetek számának a csökkentése. Ennek a megközelítésnek az Unió és a tagállamok minden rendelkezésre álló eszközének rugalmas és összehangolt alkalmazásán kell alapulnia. Az Európai Tanács továbbá szorgalmazta a visszaküldési eljárás jelentős javítását mind az Unió szintjén, mind tagállami szinten hozott intézkedésekkel, így többek között eredményes visszafogadási megállapodások és intézkedések biztosításával.
(4) A tagállamok és az uniós intézmények közötti kölcsönös bizalmon, szolidaritáson és a felelősség igazságos elosztásán alapuló, a fenntartható közös uniós menekültügyi és bevándorlási szakpolitika biztosítását célzó átfogó migrációkezelési megközelítés kialakítására irányuló erőfeszítések támogatása érdekében a tagállamokat megfelelő pénzügyi forrásokkal kell támogatni egy Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alap (a továbbiakban: az Alap) formájában.
(5) Az Alapból finanszírozott valamennyi intézkedést - ideértve a harmadik országokban végzetteket is - az uniós vívmányokban és az Európai Unió Alapjogi Chartájában (a továbbiakban: a Charta) rögzített jogoknak és elveknek maradéktalanul megfelelve kell végrehajtani, és azoknak összhangban kell állniuk az Unió és a tagállamok azon nemzetközi okmányokból fakadó nemzetközi kötelezettségeivel, amelyeknek az Unió és a tagállamok részes felei, különösen a nemek közötti egyenlőség, a megkülönböztetés tilalma és a gyermek mindenek felett álló érdeke elvének való megfelelés biztosítása révén.
(6) A migráns gyermekeket érintő valamennyi intézkedés vagy döntés - többek között a visszaküldések - során a gyermek mindenek felett álló érdekét kell szem előtt tartani, teljes mértékben figyelembe véve a gyermek azon jogát, hogy véleményt nyilvánítson.
(7) Az Alapnak a jogelődei, azaz a 2007/573/EK európai parlamenti és tanácsi határozattal (4) a 2008-2013-as időszakra létrehozott Európai Menekültügyi Alap, a 2007/435/EK tanácsi határozattal (5) a 2007-2013-as időszakra létrehozott, a harmadik országok állampolgárainak beilleszkedését segítő európai alap, a 2007/575/EK európai parlamenti és tanácsi határozattal (6) a 2008-2013-as időszakra létrehozott Európai Visszatérési Alap, valamint az 516/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel (7) a 2014-2020-as időszakra létrehozott Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alap által elért eredményekre és eszközölt beruházásokra kell épülnie. Az Alapnak ugyanakkor figyelembe kell vennie az összes releváns új fejleményt.
(8) Az Alapnak támogatnia kell a tagállamok közötti szolidaritást és a felelősség igazságos elosztását, valamint a migrációs áramlások hatékony kezelését, többek között a menekültügy területén hozott közös intézkedések - köztük az áttelepítés, a humanitárius befogadás és a nemzetközi védelmet kérelmező személyek vagy nemzetközi védelemben részesülő személyek tagállamok közötti átadása révén a nemzetközi védelemre szoruló személyek befogadására irányuló tagállami erőfeszítések - előmozdításával, a különleges bánásmódot igénylő menedékkérők, például a gyermekek védelmének növelésével, az integrációs stratégiák támogatásával, továbbá a jogszerű migrációra vonatkozó szakpolitika fejlesztésével és megerősítésével, például az Unióba való biztonságos és jogszerű belépési lehetőség biztosításával, ami elősegíthetné az Unió hosszú távú versenyképességének és szociális modellje jövőjének biztosítását, valamint a fenntartható visszaküldési és visszafogadási politika révén az irreguláris migráció kiváltó okainak visszaszorítását is.
(9) Tekintettel az Alap belső jellegére, valamint arra, hogy az Alap a fő uniós szintű menekültügyi és migrációs finanszírozási eszköz, az Alapnak elsődlegesen olyan intézkedéseket kell támogatnia, amelyek az Unió belső menekültügyi és migrációs szakpolitikáját szolgálják az Alap célkitűzéseivel összhangban. Ugyanakkor, tekintettel arra, hogy az Unión kívül végzett egyes intézkedések hozzájárulnak az Alap célkitűzéseinek megvalósításához, és bizonyos körülmények között uniós hozzáadott értéket jelenthetnek, az Alapnak támogatnia kell a harmadik országokkal való együttműködés és partnerség erősítését migrációkezelési célokból annak érdekében, hogy fokozzák a jogszerű migrációs lehetőségeket, elősegítsék az eredményes, biztonságos és méltóságteljes visszaküldést és visszafogadást, valamint előmozdítsák a harmadik országokba való kezdeti visszailleszkedést. Az Alap keretében nyújtott támogatás nem érintheti a közös európai menekültügyi rendszer e rendelet elfogadásának időpontjában alkalmazandó jogi keretei között nemzetközi védelmet kérelmező személyek és nemzetközi védelemben részesülő személyek áttelepítésének és Unión belüli áthelyezésének jelenleg önkéntes jellegét.
(10) Annak érdekében, hogy hasznosítani lehessen a releváns decentralizált ügynökségek szakértelmét, a Bizottságnak gondoskodnia kell arról, hogy a tagállami programok kidolgozásakor a hatáskörükbe tartozó területeken figyelembe vegyék a tudásukat és tapasztalataikat. Lehetővé kell tenni továbbá, hogy a közös európai menekültügyi rendszer működésének megkönnyítése és javítása érdekében az Alap kiegészítse a 439/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel (8) létrehozott Európai Menekültügyi Támogatási Hivatal (EASO) által támogatott következő tevékenységeket azáltal, hogy erősíti a gyakorlati együttműködést, különösen a menekültügy és a legjobb gyakorlatok tekintetében folytatott információcserét; előmozdítja az uniós és a nemzetközi jogot, és hozzájárul a menekültügyre vonatkozó uniós jognak a nemzetközi védelemmel kapcsolatos eljárásokra, a befogadási feltételekre és a védelmi igények értékelésére vonatkozó magas szintű normák alapján az Unió egészében történő egységes végrehajtásához; lehetővé teszi a nemzetközi védelem iránti kérelmek fenntartható és méltányos elosztását; elősegíti a konvergenciát a nemzetközi védelem iránti kérelmek értékelése terén az Unió egészében; támogatja a tagállamok áttelepítésre irányuló erőfeszítéseit, valamint operatív és technikai segítséget nyújt a tagállamok számára menekültügyi és befogadórendszereik igazgatásához, különösen azon tagállamok esetében, amelyekben ezekre a rendszerekre aránytalan nyomás nehezedik.
(11) Az Alapnak támogatnia kell azokat az uniós és tagállami erőfeszítéseket, amelyek arra irányulnak, hogy a tagállamok az uniós jog szerinti kötelezettségeikre figyelemmel javítsák a menekültügyi szakpolitikáik fejlesztésével, monitoringjával és értékelésével kapcsolatos kapacitásukat.
(12) Az Alapnak támogatnia kell a közös európai menekültügyi rendszernek, többek között a külső dimenziójának a teljeskörű végrehajtására és továbbfejlesztésére irányuló tagállami és uniós erőfeszítéseket.
(13) A migrációkezelésre vonatkozó uniós szakpolitikának alapvető eleme a harmadik országokkal való partnerség és együttműködés. Az Alapnak hozzá kell járulnia ahhoz, hogy a nem biztonságos és irreguláris útvonalakat felváltva biztosítani lehessen a nemzetközi védelemre szoruló harmadik országbeli állampolgárok és hontalan személyek számára a tagállamok területére történő jogszerű és biztonságos érkezést, hogy azon régiók országai felé, ahová vagy amelyeken belül nagyszámú, nemzetközi védelemre szoruló személy települt át, kifejezésre lehessen juttatni szolidaritásunkat a rájuk nehezedő nyomás csökkentéséhez való segítségnyújtáson keresztül, valamint az Alapnak hatékony hozzájárulást kell nyújtania a globális áttelepítési kezdeményezésekhez azáltal, hogy a nemzetközi fórumokon és a harmadik országokkal folytatott párbeszédben az Unió és a tagállamok egységes álláspontot képviselnek. Az Alapnak pénzügyi ösztönzők formájában támogatást kell nyújtania a tagállamok arra irányuló erőfeszítéseihez, hogy nemzetközi védelmet és tartós megoldást kínáljanak az áttelepítési vagy a humanitárius befogadási programok keretében befogadott menekültek és lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyek számára.
(14) Tekintettel az Unióba irányuló migrációs áramlásokra, továbbá az integráció és befogadás biztosításának fontosságára az Európába érkező személyek és a helyi közösségek esetében, valamint a társadalmaink hosszú távú jólléte és a gazdaságaink stabilitása szempontjából, elengedhetetlen a jogszerűen tartózkodó harmadik országbeli állampolgárok integrációjára vonatkozó tagállami szakpolitikák támogatása, többek között az integrációról és a befogadásról szóló, 2021-2027-es cselekvési tervben meghatározott kiemelt területeken. Az Alapnak támogatnia kell a harmadik országbeli állampolgárok szükségleteihez igazított integrációs intézkedéseket, valamint azokat a horizontális intézkedéseket, amelyek a tagállamok kapacitásainak kiépítésére irányulnak az integrációs stratégiák kidolgozása, a cserék és az együttműködés megerősítése, továbbá a harmadik országbeli állampolgárok és a befogadó társadalom közötti kapcsolatok, építő jellegű párbeszéd és elfogadás elősegítése terén.
(15) A hatékonyság növelése, a lehető legnagyobb mértékű uniós hozzáadott érték nyújtása, valamint a harmadik országbeli állampolgárok integrációjának elősegítését szolgáló következetes uniós válasz biztosítása érdekében az Alapból finanszírozott intézkedéseknek összhangban kell állniuk az egyéb uniós eszközök, különösen a külső eszközök, az (EU) 2021/1057 európai parlamenti és tanácsi rendelettel (9) létrehozott Európai Szociális Alap Plusz (ESZA+) és az (EU) 2021/1058 európai parlamenti és tanácsi rendelettel (10) létrehozott Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) keretében finanszírozott intézkedésekkel, és ki kell egészíteniük azokat. Az Alapnak támogatnia kell a harmadik országbeli állampolgárok szükségleteihez igazított, általában az integráció korai szakaszában végrehajtott intézkedéseket, valamint a tagállamok integrációs kapacitásait támogató horizontális intézkedéseket, míg a harmadik országbeli állampolgárokra irányuló, hosszabb távú hatást gyakorló beavatkozásokat az ESZA+ és az ERFA keretében kell finanszírozni. Ezzel összefüggésben az Alap végrehajtásáért felelős tagállami hatóságok számára elő kell írni az együttműködést és a koordinációt a tagállamok által az ESZA+ és az ERFA beavatkozásainak kezelése céljára kijelölt hatóságokkal, valamint szükség esetén az együttműködést és a koordinációt ezek irányító hatóságaival és a harmadik országbeli állampolgárok integrációjához hozzájáruló egyéb uniós alapok irányító hatóságaival.
(16) Az integrációs intézkedések alkalmazási körének ki kell terjednie a nemzetközi védelemben részesülő személyekre is, az integráció tekintetében alkalmazott átfogó megközelítés biztosítása érdekében, figyelembe véve az említett célcsoport sajátosságait. Amennyiben az integrációs intézkedéseket befogadással ötvözik, lehetővé kell tenni, hogy az intézkedések adott esetben a menedékkérőkre is kiterjedjenek.
(17) Az Alap integráció területén történő végrehajtásának összhangban kell lennie az integrációval kapcsolatos, az integrációról és a befogadásról szóló, 2021-2027-es cselekvési tervben meghatározott közös uniós alapelvekkel.
(18) Lehetővé kell tenni a tagállamok számára, hogy ha úgy kívánják, programjaikban előírják, hogy az integrációs intézkedések a harmadik országbeli állampolgárok közvetlen hozzátartozóira is kiterjedjenek, támogatva ezáltal a család egységét, amennyiben ez az ilyen intézkedések hatékony végrehajtásához szükséges. A "közvetlen hozzátartozó" kifejezés alatt értendő a házastárs, élettárs, illetve bármely, az integrációs intézkedés alanyát képező harmadik országbeli állampolgárral felmenő vagy lemenő ágon közvetlen családi kapcsolatban álló személy, aki egyébként nem tartozna az Alap hatálya alá.
(19) Tekintettel arra, hogy a tagállami hatóságok, valamint a civil társadalmi szervezetek kulcsszerepet játszanak az integráció terén, továbbá e szervezetek uniós szintű támogatáshoz való hozzáférésének megkönnyítése céljából az Alapnak elő kell segítenie az integráció terén végzett intézkedéseknek a nemzeti, regionális és helyi hatóságok és civil társadalmi szervezetek által történő végrehajtását, többek között a tematikus eszköz felhasználása és az ilyen intézkedésekhez biztosított magasabb társfinanszírozási arány révén. E tekintetben a tematikus eszköz kezdeti allokációja legalább 5 %-ának az integrációs intézkedések helyi és regionális hatóságok általi végrehajtására kell irányulnia.
(20) Az Alapból a projektekhez nyújtott társfinanszírozási arányon felül a tagállamoknak ajánlatos a hatóságaik költségvetéséből is finanszírozást nyújtani, amennyiben e finanszírozás elengedhetetlen az adott projekt kivitelezéséhez, különösen, ha a projektet civil társadalmi szervezet hajtja végre.
(21) Tekintettel az Unió előtt álló hosszú távú gazdasági és demográfiai kihívásokra és a migráció egyre inkább globális jellegére, elengedhetetlen az Unióba vezető jól működő jogszerű migrációs csatornák létrehozása annak érdekében, hogy az Unió a tagállamok gazdasági és társadalmi szükségleteivel összhangban vonzó célállomás maradjon a szabályos migráció számára, valamint hogy biztosítani lehessen a szociális háló fenntarthatóságát és az uniós gazdaság növekedését, de egyúttal a migráns munkavállalók védelmét is a munkaerő-kizsákmányolással szemben.
(22) Az Alapnak támogatnia kell a tagállamokat a stratégiák kialakításában és a jogszerű migrációra vonatkozó szakpolitikák megerősítésében és fejlesztésében, valamint azon kapacitásaik továbbfejlesztésében, amelyek a jogszerűen tartózkodó harmadik országbeli állampolgárokra vonatkozó bevándorlási és integrációs stratégiák, szakpolitikák és intézkedések, különösen a jogszerű migrációra vonatkozó uniós jogi eszközök kidolgozására, végrehajtására, monitoringjára és értékelésére irányulnak. Az Alapnak emellett támogatnia kell az információcserét, a legjobb gyakorlatok cseréjét, valamint az együttműködést a különböző közigazgatási intézmények és kormányzati szintek, illetve a tagállamok között.
(23) Az eredményes és méltóságteljes visszaküldésre irányuló politika szerves része az Unió és tagállamai átfogó migrációs megközelítésének. Az Alapnak támogatnia és ösztönöznie kell a tagállamok erőfeszítéseit a visszatérésre vonatkozó közös normák hatékony végrehajtása és továbbfejlesztése terén, különösen a 2008/115/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben (11) meghatározottak szerint, a hangsúlyt az önkéntes visszatérésre helyezve, továbbá a visszaküldések igazgatására irányuló integrált és összehangolt megközelítés végrehajtása és továbbfejlesztése terén. A visszaküldési politikák fenntarthatóságának érdekében az Alapnak a harmadik országokban is - többek között készpénz- vagy természetbeni támogatás nyújtása formájában - támogatnia kell a kapcsolódó intézkedéseket, például a visszatelepülők biztonságos és méltóságteljes visszatérését és visszafogadását, valamint tartós visszailleszkedését elősegítő és garantáló intézkedéseket.
(24) A tagállamoknak előnyben kell részesíteniük az önkéntes visszatérést, és biztosítaniuk kell az eredményes, biztonságos és méltóságteljes visszaküldést. A tagállamoknak fontolóra kell venniük az önkéntes visszatérés előmozdítását szolgáló ösztönzők, mint például a magasabb szintű visszatérési támogatás és a kezdeti visszailleszkedési támogatás formájában biztosított kedvezményes elbánás bevezetését. Az önkéntes visszatérés említett formája - költséghatékonyságára tekintettel - mind a visszatelepülőknek, mind a hatóságoknak az érdekében áll.
(25) Azzal együtt, hogy az önkéntes visszatérést előnyben kell részesíteni a kitoloncolással szemben, a kettő ugyanakkor összefügg egymással és kölcsönösen erősíti egymást, ezért a tagállamokat ösztönözni kell arra, hogy erősítsék meg e két visszaküldési forma egymást kiegészítő jellegét. A kitoloncolás lehetősége fontos elem, amely hozzájárul a menekültügyi és a jogszerű migrációs rendszerek integritásához. Az Alapnak ezért támogatnia kell a tagállamok azon intézkedéseit, amelyek célja a kitoloncolás megkönnyítése és végrehajtása adott esetben az uniós jogban meghatározott normákkal összhangban, a visszatérésre kötelezett személyek alapvető jogainak és méltóságának teljes mértékű tiszteletben tartása mellett.
(26) A tagállamokban és a visszaküldési célországokban alkalmazott, a visszatérésre kötelezett személyekre irányuló, a humanitárius és védelmi szükségleteikre külön figyelmet fordító egyedi támogatási intézkedések javíthatják a visszaküldési feltételeket, és támogathatják a visszatérésre kötelezett személyek visszailleszkedést. Különös figyelmet kell fordítani a különleges bánásmódot igénylő személyekre.
(27) A jogellenesen tartózkodó harmadik országbeli állampolgárok harmadik országok általi eredményes visszafogadása szerves részét képezi az Unió visszaküldési politikájának, és a migrációs áramlások hatékony kezelésének központi eszköze, mivel megkönnyíti az irreguláris migránsok gyors visszaküldését. A visszafogadási együttműködés az irreguláris migránsok Unión kívüli származási vagy tranzitországaival folytatott párbeszéd és együttműködés keretének fontos elemét jelenti, és az eredményes nemzeti és uniós visszaküldési politikák érdekében támogatni kell a harmadik országokban történő megvalósítását.
(28) A személyek visszaküldésének e rendelet szerinti támogatása mellett az Alapnak az irreguláris migrációval és a migránskereskedelemmel szembeni fellépésre irányuló, valamint a jogszerű migrációra vonatkozó szabályoknak való megfelelést ösztönző egyéb intézkedéseket is támogatnia kell, megőrizve ezáltal a tagállamok bevándorlási rendszerének integritását.
(29) Az irreguláris migránsok foglalkoztatása aláássa a jogszerű migrációs rendszerekre épülő munkavállalói mobilitási szakpolitika kialakítását, és veszélyezteti a migráns munkavállalók jogait, ezáltal jogsértéseknek és visszaéléseknek szolgáltatva ki őket. Az Alapnak ezért közvetlenül vagy közvetve támogatnia kell a tagállamokat a 2009/52/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (12) végrehajtásában, amely tiltja a jogellenesen tartózkodó harmadik országbeli állampolgárok foglalkoztatását, és szankciókat ír elő a tilalmat megsértő munkáltatókkal szemben.
(30) Az Alapnak közvetlenül vagy közvetve támogatnia kell a tagállamokat a 2011/36/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (13) végrehajtásában, amely rendelkezéseket tartalmaz az emberkereskedelem áldozatai részére nyújtandó segítségre, támogatásra és védelemre vonatkozóan. Az említett intézkedések során, ideértve az emberkereskedelem áldozatainak korai azonosítását és a szakszolgálatokhoz való irányításukat célzó intézkedéseket is, figyelemmel kell lenni az emberkereskedelem nemspecifikus jellegére és a gyermek áldozatokra is.
(31) Az Alapnak ki kell egészítenie az (EU) 2019/1896 európai parlamenti és tanácsi rendelettel (14) szabályozott Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség által a visszaküldés területén végzett tevékenységeket, anélkül, hogy kiegészítő finanszírozási csatornát biztosítana az említett ügynökség számára.
(32) A hatékonyság elvével összhangban törekedni kell a más uniós alapokkal való szinergiákra és következetességre, valamint el kell kerülni az intézkedések közötti átfedéseket.
(33) A teljes egészében vagy részben az Unió költségvetéséből finanszírozott beruházások hozzáadott értékének optimalizálása érdekében szinergiákat kell keresni, elsősorban az Alap és a többi uniós program között, beleértve a megosztott irányítású programokat is. E szinergiák maximalizálása érdekében gondoskodni kell kulcsfontosságú támogató mechanizmusokról, beleértve az intézkedéseknek az Alapból és valamely más uniós programból történő kumulatív finanszírozását is. Az ilyen kumulatív finanszírozás nem haladhatja meg az említett intézkedés összes elszámolható költségét. E célból ennek a rendeletnek megfelelő szabályokat kell megállapítania, különösen azon lehetőség tekintetében, hogy ugyanazokat a költségeket vagy kiadásokat arányosan bejelenthessék az Alaphoz és valamely más uniós programhoz kapcsolódóan is.
(34) Az Alapból támogatott harmadik országbeli, illetve harmadik országokkal kapcsolatos intézkedéseket az Unió külső finanszírozási eszközei által támogatott egyéb, Unión kívüli tevékenységekkel szinergiában és összhangban kell végrehajtani. Az ilyen intézkedések végrehajtása során mindenekelőtt teljes koherenciára kell törekedni a külső uniós szakpolitika alapelveivel és általános célkitűzéseivel, a fejlesztési szempontú szakpolitikai koherencia elvével, továbbá összhangra kell törekedni a szóban forgó országra vagy régióra vonatkozó stratégiai programozási dokumentumokkal, valamint az Unió nemzetközi kötelezettségvállalásaival. A külső dimenzió tekintetében az Alapból nyújtott támogatásnak azon intézkedésekre kell összpontosítania, amelyek nem fejlesztésorientáltak, a belső uniós szakpolitikák érdekét szolgálják, és összhangban állnak az Unión belül végzett tevékenységekkel. Az Alapnak a harmadik országokkal folytatott együttműködés fokozására, valamint a migrációkezelés legfőbb szempontjainak az érvényesítésére kell irányítania a támogatást az uniós migrációs szakpolitika érdekeltségi területein.
(35) Az uniós költségvetésből származó finanszírozásnak olyan intézkedésekre kell összpontosítania, amelyek esetében az uniós beavatkozás hozzáadott értéket biztosíthat az egyedül tagállamok által végrehajtott intézkedésekhez képest. Az e rendelet alapján nyújtott pénzügyi támogatásnak különösen a menekültügy és a migráció területére vonatkozó nemzeti és uniós képességek megerősítéséhez kell hozzájárulnia az EUMSZ 80. cikkével összhangban.
(36) Az Alap által támogatott intézkedések népszerűsítése során az uniós finanszírozás címzettjeinek a célközönség nyelvén vagy nyelvein kell tájékoztatást nyújtaniuk. Az uniós finanszírozás láthatóságának biztosítása érdekében az említett finanszírozás címzettjeinek az intézkedéssel kapcsolatos kommunikációjuk során hivatkozniuk kell a finanszírozás eredetére. A címzetteknek e célból gondoskodniuk kell arról, hogy a médiának és a nyilvánosságnak szánt minden kommunikációs anyag feltüntesse az Unió emblémáját, és kifejezetten megemlítse az Uniótól kapott pénzügyi támogatást.
(37) A Bizottság számára lehetővé kell tenni, hogy az Alap keretében rendelkezésre álló pénzügyi forrásokat az Alap végrehajtásával kapcsolatos legjobb gyakorlatok és információcsere előmozdítására fordítsa.
(38) A tematikus eszközből közvetlen vagy közvetett irányítás keretében nyújtott támogatásról a Bizottságnak kellő időben tájékoztatást kell közzé tennie, és adott esetben frissítenie kell az ilyen tájékoztatást. Lehetővé kell tenni az adatok egyedi célkitűzés, a kedvezményezett neve, a jogi kötelezettségvállalás összege, valamint az intézkedés jellege és célja szerinti rendszerezését.
(39) Valamely tagállam olyannak tekinthető, mint amely nem felel meg a releváns uniós vívmányoknak - így az Alap keretében nyújtott működési támogatás felhasználása tekintetében -, ha nem teljesítette a Szerződések alapján a menekültügy és a visszaküldés területén fennálló kötelezettségeit, ha fennáll annak az egyértelmű kockázata, hogy az említett tagállam súlyosan megsérti az Unió értékeit a menekültügyre és a visszaküldésre vonatkozó uniós vívmányok végrehajtása során, vagy ha valamely, az 1053/2013/EU tanácsi rendelet (15) által megállapított schengeni értékelési és monitoringmechanizmus keretében született értékelési jelentés hiányosságokat azonosított a releváns területen.
(40) Az Alapnak biztosítania kell, hogy fennáll a forrásoknak az e rendeletben megállapított célkitűzések megvalósítását szolgáló méltányos és átlátható elosztása. Az átláthatósági követelményeknek való megfelelés érdekében a Bizottságnak tájékoztatást kell közzé tennie a tematikus eszköz éves és többéves munkaprogramjairól. Az (EU) 2021/1060 európai parlamenti és tanácsi rendelettel (16) összhangban minden egyes tagállamnak biztosítania kell, hogy a programjának jóváhagyásától számított hat hónapon belül működik egy olyan honlap, amelyen elérhető a programjára vonatkozó tájékoztatás, lefedve a program célkitűzéseit, tevékenységeit, a rendelkezésre álló finanszírozási lehetőségeket és az eredményeket.
(41) E rendeletben meg kell határozni a tagállami programokra szánt kezdeti összegeket, amelyek az I. mellékletben meghatározott rögzített összegekből és az említett mellékletben megállapított kritériumok alapján kiszámított összegből állnak, és amelyek tükrözik a különböző tagállamok szükségleteit és a rájuk nehezedő nyomást a menekültügy, a migráció, az integráció és a visszaküldés területén. Tekintettel azon tagállamok speciális szükségleteire, amelyek az egy főre jutó legmagasabb számú menedékjog iránti kérelemmel szembesültek 2018-ban és 2019-ben, helyénvaló Ciprus, Málta és Görögország esetében növelni a rögzített összegeket.
(42) A tagállami programokra szánt kezdeti összegek kell, hogy a tagállamok hosszú távú beruházásainak alapját képezzék. A migrációs áramlásokban bekövetkező változások figyelembevétele, a menekültügyi és befogadórendszerek igazgatása és a jogszerűen tartózkodó harmadik országbeli állampolgárok integrációja tekintetében felmerülő igények kezelése, és a jogszerű migráció fejlesztése, valamint az irreguláris migrációval szemben eredményes, biztonságos és méltóságteljes visszaküldés révén való fellépés érdekében a programozási időszak félidejében objektív kritériumok alapján egy kiegészítő összeget kell a tagállamok számára allokálni. Ennek az összegnek a tagállamok alaphelyzetében bekövetkezett változások tükrözése érdekében az I. melléklettel összhangban statisztikai adatokon kell alapulnia.
(43) Az Alap szakpolitikai célkitűzésének megvalósításához való hozzájárulás érdekében a tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy programjaik tartalmazzanak az Alap egyedi célkitűzéseire irányuló intézkedéseket, hogy a prioritásokat a II. mellékletben foglalt végrehajtási intézkedésekkel összhangban válasszák ki, valamint hogy a célkitűzések közötti forráselosztás biztosítsa az átfogó szakpolitikai célkitűzés megvalósulását. E célból a tagállamoknak elvben biztosítaniuk kell, hogy minimumösszeget különítsenek el a közös európai menekültügyi rendszer megerősítése és fejlesztése, a tagállamokba irányuló jogszerű migrációnak a gazdasági és társadalmi szükségleteikkel összhangban történő erősítése és fejlesztése, valamint a harmadik országbeli állampolgárok hatékony integrációjának és társadalmi befogadásának elősegítése és az ahhoz való hozzájárulás céljára.
(44) mivel a migráció terén folyamatosan változnak a kihívások, szükséges a finanszírozás allokációját hozzáigazítani a migrációs áramlásokban bekövetkező változásokhoz. A sürgető igényekre, valamint a szakpolitika és az uniós prioritások változásaira való reagálás, továbbá a finanszírozásnak a magas szintű uniós hozzáadott értéket képviselő intézkedések felé való irányítása érdekében a finanszírozás egy részét időszakonként - egy tematikus eszköz útján - egyedi intézkedésekre, uniós intézkedésekre, helyi és regionális hatóságok intézkedéseire, szükséghelyzeti támogatásra, valamint áttelepítési és humanitárius befogadásra kell allokálni, és arra, hogy további támogatást nyújtsanak azon tagállamoknak, amelyek hozzájárulnak a szolidaritási és felelősségvállalási törekvésekhez. A tematikus eszköz rugalmasságot kínál az Alap kezelése során, és azt tagállami programokon keresztül is végre lehet hajtani.
(45) A tagállamokat ösztönözni kell arra, hogy a programallokációjuk egy részét a IV. mellékletben felsorolt intézkedések finanszírozására használják azáltal, hogy ezek nagyobb uniós hozzájárulásban részesülnek.
(46) Az Alap keretében rendelkezésre álló források egy részét - a kezdeti allokációjukon felül - tagállami programokra is lehetne allokálni egyedi intézkedések végrehajtása céljából. Az említett egyedi intézkedéseket uniós szinten kell azonosítani, és esetükben olyan intézkedésekről kell hogy legyen szó, amelyek együttműködést igényelnek, vagy amelyekre az Unión belüli olyan fejlemények kezeléséhez van szükség, amelyek egy vagy több tagállam részére kiegészítő finanszírozás rendelkezésre bocsátását teszik szükségessé.
(47) Az Alapnak hozzá kell járulnia az Alap egyedi célkitűzéseihez kapcsolódó működési költségek támogatásához, hogy lehetővé tegye a tagállamok számára, hogy fenntartsák az Unió egésze számára közszolgáltatást képező feladatok és szolgáltatások szempontjából létfontosságú képességeiket. Az ilyen támogatásnak az Alap célkitűzéseihez kapcsolódó konkrét költségek teljes visszatérítéséből kell állnia, és a tagállami programok szerves részét kell képeznie.
(48) Az Alap szakpolitikai célkitűzéseinek tagállami programok révén történő, nemzeti szintű végrehajtásának kiegészítése érdekében az Alapnak uniós szintű intézkedésekhez is támogatást kell nyújtania. Az ilyen intézkedéseknek az Alap beavatkozási hatókörén belüli átfogó stratégiai célokat kell szolgálniuk a szakpolitikai elemzéssel és innovációval, a transznacionális kölcsönös tanulással és partnerségekkel, valamint az új kezdeményezések és intézkedések uniós szintű tesztelésével kapcsolatban.
(49) Lehetővé kell tenni szükséghelyzeti támogatás nyújtását az e rendeletben meghatározott kerettel összhangban az Unió azon képességének megerősítése érdekében, hogy azonnal kezeljen egy vagy több tagállamban olyan kivételes migrációs helyzeteket, amelyeket harmadik országbeli állampolgárok nagymértékű vagy aránytalanul nagy mértékű beáramlása jellemez, ami jelentős és azonnali igényeket támaszt a befogadást és az idegenrendészeti őrizetet szolgáló tagállami létesítmények, valamint a tagállamok menekültügyi és migrációkezelési rendszerei és eljárásai tekintetében, illetve hogy azonnal kezelni tudjon harmadik országokban politikai fejlemények vagy konfliktusok miatt kialakult kivételes migrációs helyzeteket.
(50) E rendeletnek biztosítania kell a 2008/381/EK tanácsi határozattal (17) létrehozott Európai Migrációs Hálózat tevékenységeinek folytatását, és pénzügyi támogatást kell biztosítania annak célkitűzéseivel és feladataival összhangban.
(51) Az Alap szakpolitikai célkitűzését az (EU) 2021/523 európai parlamenti és tanácsi rendelettel (18) létrehozott InvestEU program szakpolitikai kereteihez tartozó pénzügyi eszközökkel és költségvetési biztosítékokkal is támogatni kell. A pénzügyi támogatást a piaci hiányosságok vagy az optimálistól elmaradó beruházási helyzetek kezelésére kell - arányos mértékben - felhasználni, kerülve az intézkedések megkettőzését vagy a magánfinanszírozás kiszorítását, illetve a belső piaci verseny torzítását. Az intézkedéseknek egyértelmű uniós hozzáadott értéket kell képviselniük.
(52) A vegyes finanszírozási műveletek olyan, az uniós költségvetésből támogatott önkéntes műveletek, amelyek az uniós költségvetésből nyújtott nem visszafizetendő támogatási formákat, visszafizetendő támogatási formákat, vagy mindkettőt ötvöznek a promóciós, fejlesztési vagy egyéb állami pénzügyi intézmények által nyújtott visszafizetendő támogatási formákkal, illetve kereskedelmi pénzügyi intézmények és befektetők által nyújtott támogatással.
(53) Ez a rendelet az Alap teljes időtartamára pénzügyi keretösszeget határoz meg, amely az éves költségvetési eljárás során az elsődleges referenciaösszeget jelenti az Európai Parlament és a Tanács számára a költségvetési fegyelemről, a költségvetési ügyekben való együttműködésről és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásról, valamint az új saját forrásokról és az új saját források bevezetésére irányuló ütemtervről szóló, az Európai Parlament, az Európai Unió Tanácsa és az Európai Bizottság közötti, 2020. december 16-i intézményközi megállapodás (19) 18. pontja értelmében.
(54) Az Alapra az (EU, Euratom) 2018/1046 európai parlamenti és tanácsi rendeletet (20) (a továbbiakban: a költségvetési rendelet) alkalmazandó. A költségvetési rendelet megállapítja az uniós költségvetés végrehajtására - többek között a vissza nem térítendő támogatásokra, a pénzdíjakra, a közbeszerzésre, a közvetett irányításra, a pénzügyi eszközökre, a költségvetési biztosítékokra, a pénzügyi támogatásra és a külső szakértők költségeinek megtérítésére - vonatkozó szabályokat.
(55) Az intézkedések megosztott irányítás keretében történő végrehajtása céljából az Alapnak az e rendeletből, a költségvetési rendeletből és az (EU) 2021/1060 rendeletből álló koherens keret részét kell képeznie.
(56) Az (EU) 2021/1060 rendelet meghatározza a keretet az ERFA, az ESZA+, a Kohéziós Alap, az Európai Tengerügyi, Halászati és Akvakultúra-alap, az Igazságos Ámenet Alap, a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alap, a Belső Biztonsági Alap, valamint az Integrált Határigazgatási Alap részeként a határigazgatás és a vízumpolitika pénzügyi támogatására szolgáló eszköz által végrehajtandó intézkedésekhez, továbbá megállapítja különösen a megosztott irányítás keretében végrehajtott uniós alapok programozására, monitoringjára és értékelésére, irányítására és ellenőrzésére vonatkozó szabályokat. Ezen túlmenően e rendeletben szükséges meghatározni az Alap célkitűzéseit, és megállapítani az Alap keretében finanszírozható intézkedésekre vonatkozó egyedi rendelkezéseket.
(57) Az Alapra vonatkozó előfinanszírozási rendszert az (EU) 2021/1060 rendelet határozza meg, és az egyedi előfinanszírozási arányt e rendelet határozza meg. Emellett annak biztosítása érdekében, hogy a szükséghelyzetekre azonnal reagálni lehessen, helyénvaló egyedi előfinanszírozási arányt meghatározni a szükséghelyzeti támogatásra vonatkozóan. Az előfinanszírozási rendszernek biztosítania kell, hogy a tagállamok a programjaik végrehajtásának kezdetétől rendelkezzenek eszközökkel ahhoz, hogy támogatást nyújtsanak a kedvezményezettek számára.
(58) Az e rendelet szerinti finanszírozási formákat és végrehajtási módszereket annak alapján kell megválasztani, hogy mennyiben képesek az intézkedések egyedi célkitűzéseinek elérésére és az eredmények biztosítására, figyelembe véve különösen az ellenőrzési költségeket, az adminisztratív terheket és a szabályok be nem tartásának kockázatait. Az említett választás megtételekor mérlegelni kell az egyösszegű átalányok, a százalékos átalányok és az egységköltségek, valamint a költségekhez nem kapcsolódó finanszírozást a költségvetési rendelet 125. cikkének (1) bekezdésében említettek szerint.
(59) Az egységes ellenőrzés elvének lehető legteljesebb körű kiaknázása érdekében helyénvaló egyedi szabályokat megállapítani az olyan projektek kontrolljára és auditjára vonatkozóan, amelyekben a Bizottságtól pozitív értékelést kapott, belső kontrollrendszerrel rendelkező nemzetközi szervezetek a kedvezményezettek. Az ilyen projektek esetében az irányító hatóságok számára lehetővé kell tenni irányítási ellenőrzéseik korlátozását, feltéve, hogy a kedvezményezett kellő időben benyújtja a projekt haladására és az alapul szolgáló kiadások elszámolhatóságára vonatkozó valamennyi szükséges adatot és információt. Emellett, amennyiben egy ilyen nemzetközi szervezet által végrehajtott projekt valamely auditminta részét képezi, lehetővé kell tenni az ellenőrző hatóság számára, hogy munkáját a "Megbízások megállapodás szerinti eljárások végrehajtására pénzügyi tájékoztatással kapcsolatban" című, 4400. számú, kapcsolódó szolgáltatásokról szóló nemzetközi standard (ISRS 4400) elveivel összhangban végezze el.
(60) A költségvetési rendelettel, a 883/2013/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelettel (21), valamint a 2988/95/EK, Euratom (22), a 2185/96/Euratom, EK (23) és az (EU) 2017/1939 tanácsi rendelettel (24) összhangban az Unió pénzügyi érdekeit arányos intézkedések útján kell védeni, ideértve a szabálytalanságok - többek között a csalás - megelőzésére, feltárására, korrekciójára és kivizsgálására, az elveszített, jogalap nélkül kifizetett vagy szabálytalanul felhasznált források visszafizettetésére, valamint adott esetben a közigazgatási szankciók kiszabására vonatkozó intézkedéseket. Így különösen az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) a 2185/96/Euratom, EK és a 883/2013/Euratom, EK rendelettel összhangban hatáskörrel rendelkezik arra, hogy igazgatási vizsgálatokat - többek között helyszíni ellenőrzéseket és vizsgálatokat - végezhet annak megállapítása céljából, hogy történt-e olyan csalás, korrupció vagy bármely más jogellenes tevékenység, amely sérti az Unió pénzügyi érdekeit.
Az Európai Ügyészség az (EU) 2017/1939 tanácsi rendelettel összhangban hatáskörrel rendelkezik arra, hogy nyomozást és vádhatósági eljárást folytasson az (EU) 2017/1371 európai parlamenti és tanácsi irányelv (25) értelmében az Unió pénzügyi érdekeit sértő bűncselekmények esetében. A költségvetési rendelettel összhangban minden olyan személynek vagy szervezetnek, aki, illetve amely uniós forrásokban részesül, maradéktalanul együtt kell működnie az Unió pénzügyi érdekeinek védelme céljából, biztosítania kell a Bizottság, az OLAF, a Számvevőszék, valamint - az (EU) 2017/1939 rendelet alapján megerősített együttműködésben részt vevő tagállamok esetében - az Európai Ügyészség számára a szükséges jogokat és hozzáférést, valamint gondoskodnia kell arról, hogy az uniós források felhasználásában részt vevő harmadik felek ezekkel egyenértékű jogokat biztosítsanak. A tagállamoknak maradéktalanul együtt kell működniük, és meg kell adniuk minden szükséges támogatást az uniós intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek számára az Unió pénzügyi érdekeinek védelmével kapcsolatban.
(61) Azon harmadik országok számára, amelyek a valamely tagállamban benyújtott vagy az említett harmadik országban benyújtott menedékjog iránti kérelem megvizsgálásáért felelős állam megállapításának kritériumaira és mechanizmusaira vonatkozó megállapodást kötöttek az Unióval, meghatározott feltételek teljesülése esetén lehetővé kell tenni az Alap igénybevételét.
(62) Erre a rendeletre az Európai Parlament és a Tanács által az EUMSZ 322. cikke alapján elfogadott horizontális pénzügyi szabályok alkalmazandók. E szabályokat a költségvetési rendelet állapítja meg, meghatározva különösen a költségvetés elkészítésére és - vissza nem térítendő támogatások, közbeszerzés és pénzdíjak útján, valamint közvetett végrehajtás útján történő - végrehajtására vonatkozó eljárást, továbbá rendelkezve a pénzügyi szereplők felelősségével kapcsolatos ellenőrzésekről. Az EUMSZ 322. cikke alapján elfogadott szabályok egy, az Unió költségvetésének védelmét szolgáló általános feltételrendszert is magukban foglalnak.
(63) A 2013/755/EU tanácsi határozat (26) alapján a tengerentúli országokban vagy területeken letelepedett személyek és szervezetek jogosultak finanszírozásban részesülni, figyelemmel az Alap szabályaira és célkitűzéseire, valamint az azon tagállamra alkalmazandó esetleges megállapodásokra, amelyhez a releváns tengerentúli ország vagy terület kapcsolódik.
(64) Az EUMSZ 349. cikke alapján, valamint összhangban a Tanács által a 2018. április 12-i következtetéseiben támogatott, "Szorosabb és megújított stratégiai partnerség az EU legkülső régióival" című, 2017. október 24-i bizottsági közleménnyel a releváns tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy nemzeti stratégiájuk és programjaik foglalkozzanak a legkülső régiók előtt a migráció kezelése terén álló sajátos kihívásokkal. Az Alapnak megfelelő forrásokkal kell támogatnia az említett tagállamokat, hogy segíthessék az említett régiókat a migráció fenntartható kezelésében és az esetleges kritikus helyzetek kezelésében.
(65) A jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodás (27) (22) és (23) bekezdése alapján az Alapot egyedi monitoringkövetelményeknek megfelelően gyűjtött információk alapján értékelni kell, ugyanakkor el kell kerülni a különösen a tagállamokra nehezedő adminisztratív terhet és a túlszabályozást. E követelményeknek adott esetben mérhető mutatókat is magukban kell foglalniuk, amelyek alapján értékelhetők az Alap gyakorlatban kifejtett hatásai. Az Alap eredményeinek mérése érdekében mutatókat és kapcsolódó célokat kell meghatározni az Alap minden egyes egyedi célkitűzése tekintetében. Az említett mutatóknak minőségi és mennyiségi mutatókat is magukban kell foglalniuk.
(66) Mutatók és a pénzügyi beszámolók révén a Bizottságnak és a tagállamoknak monitoring alá kell vonniuk az Alap végrehajtását az (EU) 2021/1060 rendelet és e rendelet releváns rendelkezéseinek megfelelően. 2023-tól kezdődően a tagállamoknak éves teljesítményjelentéseket kell benyújtaniuk a Bizottságnak a legutóbbi pénzügyi évre vonatkozóan. Az említett jelentéseknek tájékoztatást kell tartalmazniuk a tagállami programok végrehajtása terén elért haladásról. A tagállamoknak az említett jelentések összegzéseit is be kell nyújtaniuk a Bizottságnak. A Bizottságnak az említett összegzéseket az Unió valamennyi hivatalos nyelvére le kell fordítania, és honlapján nyilvánosan hozzáférhetővé kell tennie azokat, a tagállamoknak az (EU) 2021/1060 rendeletben említett honlapjaira mutató linkekkel együtt.
(67) Tükrözve az éghajlatváltozással szembeni fellépés fontosságát, összhangban az Uniónak az ENSZ Éghajlat-változási Keretegyezménye keretében elfogadott Párizsi Megállapodás (28) végrehajtására vonatkozó kötelezettségvállalásaival és az ENSZ fenntartható fejlődési céljaira vonatkozó kötelezettségvállalással, az e rendelet alapján végrehajtott intézkedéseknek hozzá kell járulniuk azon átfogó cél eléréséhez, hogy a többéves pénzügyi keret valamennyi kiadásának 30 %-át az éghajlat-politikai célkitűzések általános érvényesítésére fordítsák, továbbá azon ambíció eléréséhez, hogy 2024-ben a költségvetés 7,5 %-át, 2026-ban és 2027-ben pedig a 10 %-át a biológiai sokféleséggel kapcsolatos kiadásokra fordítsák, figyelembe véve ugyanakkor az éghajlat-politikai és a biológiai sokféleséggel kapcsolatos célok közötti meglévő átfedéseket. Az Alapnak olyan tevékenységeket kell támogatnia, amelyek tiszteletben tartják az Unió éghajlatpolitikai és környezetvédelmi normáit és prioritásait, és nem okoznak jelentős kárt az (EU) 2020/852 európai parlamenti és tanácsi rendelet (29) 17. cikke értelmében vett környezetvédelmi célkitűzések tekintetében.
(68) Az 514/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletet (30) és a 2014-2020-as programozási időszakra alkalmazandó minden jogi aktust továbbra is alkalmazni kell az Alap keretében a 2014-2020-as programozási időszakban támogatott programokra és projektekre. Mivel az 514/2014/EU rendelet végrehajtási időszaka átfedésben van az e rendelet hatálya alá tartozó programozási időszakkal, továbbá az említett rendelet által jóváhagyott bizonyos projektek végrehajtásában a folyamatosság biztosítása érdekében a projektek szakaszolására vonatkozó rendelkezéseket kell megállapítani. A projekt minden egyes szakaszát azon programozási időszak szabályaival összhangban kell végrehajtani, amelynek keretében az finanszírozásban részesül.
(69) Az e rendelet nem alapvető fontosságú elemeinek kiegészítése és módosítása érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az EUMSZ 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadhasson el a III. mellékletben foglalt intézkedések listája, a magasabb társfinanszírozási arányokra jogosult intézkedések IV. mellékletben foglalt listája, a VII. melléklet szerinti működési támogatás, valamint a monitoring- és értékelési keret továbbfejlesztése tekintetében. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munkája során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten is, és hogy e konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban megállapított elveknek megfelelően kerüljön sor. Így különösen, a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlament és a Tanács a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kap kézhez minden dokumentumot, és szakértőik rendszeresen részt vehetnek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein.
(70) E rendelet végrehajtása egységes feltételeinek biztosítása érdekében a Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni. Ezeket a végrehajtási hatásköröket a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (31) megfelelően kell gyakorolni. A tagállamok közös kötelezettségeit - különösen a Bizottságnak történő tájékoztatásnyújtásra vonatkozó kötelezettségeket - megállapító végrehajtási jogi aktusok elfogadása céljából a vizsgálóbizottsági eljárást kell alkalmazni, és a programozás és a jelentéstétel keretében a Bizottságnak történő tájékoztatásnyújtásra vonatkozó részletes rendelkezésekkel kapcsolatos végrehajtási jogi aktusok elfogadása céljából - tisztán technikai természetük miatt - a tanácsadó bizottsági eljárást kell alkalmazni. A Bizottságnak az e rendeletben előírt szükséghelyzeti támogatás nyújtására vonatkozó döntések elfogadásához kapcsolódó, azonnal alkalmazandó végrehajtási jogi aktusokat kell elfogadnia, amennyiben az ilyen támogatás jellegéhez és céljához kapcsolódó, kellően indokolt esetekben, ez rendkívül sürgős okokból szükséges.
(71) mivel e rendelet céljait a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, az Unió szintjén azonban e célok jobban megvalósíthatók, az Unió intézkedéseket hozhat az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez a rendelet nem lépi túl az e célok eléréséhez szükséges mértéket.
(72) Az EUSZ-hez és az EUMSZ-hez csatolt, az Egyesült Királyságnak és Írországnak a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség tekintetében fennálló helyzetéről szóló 21. jegyzőkönyv 1. és 2. cikkével összhangban, az említett jegyzőkönyv 4. cikkének sérelme nélkül, Írország nem vesz részt ennek a rendeletnek az elfogadásában, az rá nézve nem kötelező és nem alkalmazandó.
(73) Az EUSZ-hez és az EUMSZ-hez csatolt, Dánia helyzetéről szóló 22. jegyzőkönyv 1. és 2. cikke értelmében Dánia nem vesz részt ennek a rendeletnek az elfogadásában, az rá nézve nem kötelező és nem alkalmazandó.
(74) A költségvetési rendelet 193. cikkének (2) bekezdésével összhangban egy már megkezdett intézkedésre is odaítélhető vissza nem térítendő támogatás, feltéve, hogy a pályázó bizonyítani tudja, hogy az intézkedést a vissza nem térítendő támogatásra vonatkozó megállapodás aláírása előtt meg kellett kezdenie. A vissza nem térítendő támogatás elnyerésére irányuló pályázat benyújtásának időpontja előtt felmerült költségek azonban - a kellően indokolt, kivételes esetek kivételével - uniós finanszírozásból nem támogathatók. Az uniós támogatásban bármely, az Unió érdekeire nézve hátrányos zavar elkerülése érdekében, a 2021-2027-re szóló többéves pénzügyi keret kezdetén egy korlátozott időtartamra lehetővé kell tenni, hogy az olyan, e rendelet alapján által támogatott, közvetlen irányítás alá tartozó intézkedések tekintetében felmerülő költségek, amelyek már megkezdődtek, 2021. január 1-jétől még akkor is elszámolhatónak minősüljenek, ha az említett költségek a vissza nem térítendő támogatás elnyerésére irányuló pályázat vagy a támogatás iránti kérelem benyújtása előtt keletkeztek.
(75) Helyénvaló összhangba hozni e rendelet alkalmazási időszakát az (EU, Euratom) 2020/2093 tanácsi rendeletével (32).
(76) Annak biztosítása céljából, hogy a releváns szakpolitikai területen folyamatos maradjon a támogatások nyújtása, valamint hogy a végrehajtás a 2021-2027-re szóló többéves pénzügyi keret kezdő időpontjától megkezdődhessen, e rendeletnek sürgősen hatályba kell lépnie, és azt visszaható hatállyal, 2021. január 1-jétől kell alkalmazni,
ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
I. FEJEZET
Általános rendelkezések
1. cikk
Tárgy
E rendelet a 2021. január 1-jétől 2027. december 31-ig tartó időszakra létrehozza a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alapot (a továbbiakban: az Alap).
Ez a rendelet megállapítja az Alap célkitűzéseit, a 2021. január 1-től 2027. december 31-ig tartó időszakra szóló költségvetést, az uniós finanszírozás formáit, valamint az ilyen finanszírozás nyújtására vonatkozó szabályokat.
2. cikk
Fogalommeghatározások
E rendelet alkalmazásában:
1. "nemzetközi védelmet kérelmező személy": a 2013/32/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (33) 2. cikkének c) pontjában meghatározott kérelmező;
2. "nemzetközi védelemben részesülő személy": a 2011/95/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (34) 2. cikkének b) pontjában meghatározott nemzetközi védelemben részesülő személy;
3. "vegyes finanszírozási művelet": az uniós költségvetésből - többek között a költségvetési rendelet 2. cikkének 6. pontjának értelmében vett vegyes finanszírozási eszközök keretében - támogatott intézkedések;
4. "családtag": az Alap keretében támogatott intézkedésekkel kapcsolatos szakpolitikai területre vonatkozó uniós jog szerint családtagként meghatározott bármely harmadik országbeli állampolgár;
5. "humanitárius befogadás": lakóhelyüket elhagyni kényszerült, nemzetközi védelemben részesített, vagy a 2011/95/EU irányelv 20-34. cikkében a kiegészítő védelemben részesülők számára biztosítottakkal egyenértékű jogokat és kötelezettségeket meghatározó nemzeti jog alapján humanitárius okból megadott menekült jogállással rendelkező harmadik országbeli állampolgárok vagy hontalan személyek befogadása a tagállamok területére abból a harmadik országból, ahová menekültek; a befogadás egy tagállam kérésére, az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatal (EASO), az ENSZ menekültügyi főbiztosa (a továbbiakban: az UNHCR) vagy egy másik releváns nemzetközi szerv ajánlását követően történik;
6. "működési támogatás": a tagállam allokációjának azon része, amelyet az Unió számára közszolgáltatást képező feladatok ellátásáért és szolgáltatások nyújtásáért felelős közjogi hatóságok támogatására lehet felhasználni;
7. "kitoloncolás": a 2008/115/EK irányelv 3. cikkének 5. pontjában meghatározott kitoloncolás;
8. "áttelepítés": nemzetközi védelemben részesített, és az uniós és nemzeti joggal összhangban tartós megoldás igénybevételére jogosult harmadik országbeli állampolgárok vagy hontalan személyek befogadása a tagállamok területére abból a harmadik országból, ahová menekülni kényszerültek; az áttelepítés az UNHCR ajánlása alapján történik;
9. "visszaküldés": a 2008/115/EK irányelv 3. cikkének 3. pontjában meghatározott kiutasítás;
10. "egyedi intézkedések": az Alap célkitűzéseivel összhangban uniós hozzáadott értéket biztosító, olyan transznacionális vagy nemzeti projektek, amelyekre tekintettel egy, több vagy valamennyi tagállam kiegészítő allokációban részesülhet a programjai számára;
11. "harmadik országbeli állampolgár": bármely olyan személy, beleértve a hontalan személyeket, illetve azon személyeket is, akiknek állampolgársága nem megállapítható, aki nem az EUMSZ 20. cikkének (1) bekezdésében meghatározott uniós polgár;
12. "kísérő nélküli kiskorú": a 2011/95/EU irányelv 2. cikkének l) pontjában meghatározott, kísérő nélküli kiskorú;
13. "uniós intézkedések": olyan transznacionális projektek vagy az Unió szempontjából különös érdekkel bíró projektek, amelyeket az Alap célkitűzéseinek megfelelően hajtanak végre;
14. "különleges bánásmódot igénylő személy": az Alap keretében támogatott intézkedésekkel kapcsolatos szakpolitikai területre vonatkozó uniós jog szerint különleges bánásmódot igénylő személyként meghatározott bármely személy.
3. cikk
Az Alap célkitűzései
(1) Az Alap szakpolitikai célkitűzése, hogy - maradéktalanul tiszteletben tartva a releváns uniós vívmányokat, valamint az Unió és a tagállamok azon nemzetközi okmányokból fakadó nemzetközi kötelezettségeit, amelyeknek az Unió és a tagállamok részes felei- hozzájáruljon a migrációs áramlások hatékony kezeléséhez, valamint a közös menekültügyi politika és a közös bevándorlási politika végrehajtásához, megerősítéséhez és fejlesztéséhez.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott szakpolitikai célkitűzés keretében az Alap hozzájárul a következő egyedi célkitűzésekhez:
a) a közös európai menekültügyi rendszer valamennyi vonatkozásának megerősítése és fejlesztése, beleértve annak külső dimenzióját is;
b) a tagállamokba irányuló jogszerű migráció erősítése és előmozdítása a tagállamok gazdasági és társadalmi szükségleteivel összhangban, valamint a harmadik országbeli állampolgárok hatékony integrációjának és társadalmi befogadásának elősegítése és az ahhoz való hozzájárulás;
c) hozzájárulás az irreguláris migráció elleni küzdelemhez és a hatékony, biztonságos és méltóságteljes visszaküldés és visszafogadás elősegítéséhez, valamint a harmadik országokba való hatékony kezdeti visszailleszkedés elősegítése és az ahhoz való hozzájárulás;
d) erősebb szolidaritás és a felelősség tagállamok közötti igazságosabb elosztása többek között gyakorlati együttműködés révén, különösen a migrációs és menekültügyi kihívások által leginkább érintett tagállamok vonatkozásában.
(3) A (2) bekezdésben meghatározott egyedi célkitűzések keretében az Alapot a II. mellékletben felsorolt végrehajtási intézkedések révén kell végrehajtani.
4. cikk
Partnerség
Az Alap céljaira a partnerségeknek az (EU) 2021/1060 rendelet 8. cikkének (1) bekezdése értelmében regionális, helyi, városi és egyéb hatóságokat vagy az ilyen hatóságokat képviselő szervezeteket, releváns nemzetközi szervezeteket, nem kormányzati szervezeteket, például menekültügyi szervezeteket és migránsok által irányított szervezeteket, valamint nemzeti emberi jogi intézményeket és egyenlőséggel foglalkozó szerveket, továbbá gazdasági és szociális partnereket kell magukban foglalniuk.
5. cikk
A támogatás hatálya
(1) A célkitűzéseinek keretében és a II. mellékletben felsorolt végrehajtási intézkedésekkel összhangban, az Alap különösen a III. mellékletben felsorolt intézkedéseket támogatja.
Előre nem látható vagy új körülmények kezelése érdekében a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 37. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a III. mellékletben foglalt intézkedések listájának új intézkedésekkel való kiegészítése érdekében történő módosítása céljából.
(2) A célkitűzéseinek elérése érdekében az Alap a 7. vagy 24. cikknek megfelelően támogathat - az uniós prioritásokkal összhangban - a III. mellékletben említett, adott esetben harmadik országokban vagy harmadik országokkal kapcsolatban végrehajtandó intézkedéseket.
(3) A harmadik országokban vagy harmadik országokkal kapcsolatban végrehajtandó intézkedések tekintetében a Bizottság és a tagállamok - az Európai Külügyi Szolgálattal együtt, a vonatkozó felelősségi körükkel összhangban - biztosítják a releváns uniós szakpolitikákkal, stratégiákkal és eszközökkel való koordinációt. Biztosítják különösen, hogy a harmadik országokban vagy harmadik országokkal kapcsolatban végrehajtandó intézkedések:
a) végrehajtására a más uniós eszközök révén támogatott, egyéb, Unión kívüli fellépésekkel szinergiában és összhangban kerüljön sor;
b) koherensek legyenek külső uniós szakpolitikával, tiszteletben tartsák a fejlesztési szempontú szakpolitikai koherencia elvét és összhangban legyenek a szóban forgó régióra vagy országra vonatkozó stratégiai programozási dokumentumokkal;
c) olyan intézkedésekre összpontosítsanak, amelyek nem fejlesztés-orientáltak; és
d) a belső uniós szakpolitikák érdekeit szolgálják, és összhangban legyenek az Unión belül végzett tevékenységekkel.
(4) Az Alap célkitűzéseinek az EUMSZ 78. és 79. cikkének hatálya alá tartozó egy vagy több célcsoportra összpontosító intézkedéseket kell támogatniuk.
6. cikk
Nemek közötti egyenlőség és a megkülönböztetés tilalma
(1) A tagállamok és a Bizottság az Alap keretében támogatott programok és projektek előkészítése, végrehajtása, monitoringja, értékelése és az azokról való jelentéstétel során biztosítják a nemi dimenzió integrálását, valamint a nemek közötti egyenlőségnek és a nemek közötti egyenlőség általános érvényesítésének a figyelembevételét és előmozdítását.
(2) A tagállamok és a Bizottság megfelelő lépéseket tesznek annak érdekében, hogy az Alap keretében támogatott programok és projektek előkészítése, végrehajtása, monitoringja, értékelése és az azokról való jelentéstétel során kizárják a megkülönböztetésnek az Európai Unió Alapjogi Chartájának (a továbbiakban: a Charta) 21. cikke által tiltott minden formáját.
7. cikk
Az Alaphoz társult harmadik országok
(1) Az Alap nyitva áll a (2) bekezdésben felsorolt feltételeket teljesítő harmadik országok előtt, az adott harmadik országnak az Alapban való részvételére vonatkozó egyedi megállapodásban megállapított feltételekkel összhangban.
(2) Ahhoz, hogy egy harmadik ország az (1) bekezdés szerint jogosult legyen társulni az Alaphoz, megállapodást kell kötnie az Unióval a valamely tagállamban benyújtott vagy az említett harmadik országban benyújtott menedékjog iránti kérelem megvizsgálásáért felelős állam megállapításának kritériumaira és mechanizmusaira vonatkozóan.
(3) A harmadik országnak az Alapban való részvételét szabályozó egyedi megállapodás minimumként:
a) lehetővé teszi a tagállamokkal és az uniós intézményekkel, szervekkel, hivatalokkal és ügynökségekkel való, a szolidaritásra és a felelősség igazságos elosztására vonatkozó elv szellemében zajló együttműködést a menekültügy, a migráció és a visszaküldés terén;
b) az Alap működésének teljes időtartama alatt a visszaküldés tilalmának, a demokráciának, a jogállamiságnak és az emberi jogok tiszteletben tartásának elvén alapul;
c) méltányos egyensúlyt biztosít az Alapban részt vevő harmadik ország hozzájárulásai és a részvételből fakadó előnyei tekintetében;
d) megállapítja az Alapban való részvétel feltételeit, beleértve az Alaphoz való pénzügyi hozzájárulások kiszámítását és az Alap igazgatási költségeit;
e) nem ruház a harmadik országra döntéshozatali jogkört az Alap tekintetében;
f) garantálja az Uniónak a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás biztosításához és a pénzügyi érdekeinek védelméhez való jogait;
g) előírja, hogy a harmadik országnak a 8. cikkel összhangban biztosítania kell az engedélyezésre jogosult tisztviselő, az OLAF és a Számvevőszék számára a szükséges jogokat és hozzáférést.
Az első albekezdés d) pontjában említett hozzájárulások a költségvetési rendelet 21. cikkének (5) bekezdésével összhangban címzett bevételeket képeznek.
8. cikk
Az Unió pénzügyi érdekeinek védelme
Amennyiben egy harmadik ország nemzetközi megállapodás alapján elfogadott határozat vagy bármely más jogi eszköz alapján részt vesz az Alapban, a harmadik országnak biztosítania kell az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő, az OLAF és a Számvevőszék számára a hatáskörük teljeskörű gyakorlásához szükséges jogokat és hozzáférést. Az OLAF esetében az ilyen jogok közé tartozik a 883/2013/EU, Euratom rendelet szerinti vizsgálatok - többek között helyszíni ellenőrzések és vizsgálatok - lefolytatásához való jog is.
II. FEJEZET
Pénzügyi és végrehajtási keret
1. SZAKASZ
Közös rendelkezések
9. cikk
Általános elvek
(1) Az Alap keretében nyújtott támogatás kiegészíti a nemzeti, regionális és helyi beavatkozásokat, és arra összpontosít, hogy uniós hozzáadott értéket biztosítson az Alap célkitűzéseinek eléréséhez.
(2) A Bizottság és a tagállamok biztosítják, hogy az Alap keretében és a tagállamok által nyújtott támogatás összhangban álljon az Unió releváns fellépéseivel, szakpolitikáival és prioritásaival, és kiegészítse az egyéb uniós eszközök - különösen a külső eszközök, az Európai Szociális Alap Plusz (ESZA+) és Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) -keretében nyújtott támogatást.
(3) Az Alapot a költségvetési rendelet 62. cikke (1) bekezdése első albekezdésének a), b) és c) pontjával összhangban, közvetlen, megosztott vagy közvetett irányítás keretében kell végrehajtani.
10. cikk
Költségvetés
(1) Az Alap 2021. január 1. és 2027. december 31. közötti időszakban történő végrehajtását szolgáló pénzügyi keretösszeg folyó áron 9 882 000 000 EUR.
(2) A pénzügyi keretösszeget a következőképpen kell felhasználni:
a) 6 270 000 000 EUR-t a tagállami programokra kell allokálni;
b) 3 612 000 000 EUR-t a 11. cikkben említett tematikus eszközre kell allokálni.
(3) A Bizottság kezdeményezésére a pénzügyi keretösszeg legfeljebb 0,42 %-át az (EU) 2021/1060 rendelet 35. cikkében említett technikai segítségnyújtásra kell elkülöníteni.
(4) Az (EU) 2021/1060 rendelet 26. cikkével összhangban, valamely tagállam kérésére az említett rendelet hatálya alá tartozó bármely alapból, megosztott irányítás keretében a tagállamnak biztosított kezdeti allokáció legfeljebb 5 %-a átcsoportosítható az Alaphoz közvetlen vagy közvetett irányítás keretében. A Bizottság az említett forrásokat a költségvetési rendelet 62. cikke (1) bekezdése első albekezdésének a) pontjával összhangban közvetlenül vagy az említett albekezdés c) pontjával összhangban közvetve hajtja végre. Az említett forrásokat az érintett tagállam javára kell felhasználni.
11. cikk
A tematikus eszköz felhasználására vonatkozó általános rendelkezések
(1) A 10. cikk (2) bekezdésének b) pontjában említett összeget egy tematikus eszközön keresztül, rugalmasan kell allokálni, a munkaprogramokban foglaltak szerint megosztott, közvetlen vagy közvetett irányítás alkalmazásával. Tekintettel az Alap belső jellegére, a tematikus eszköznek elsődlegesen a belső uniós szakpolitikát kell szolgálnia a 3. cikk (2) bekezdésében meghatározott egyedi célkitűzésekkel összhangban.
A tematikus eszközből származó finanszírozást annak elemeire kell felhasználni, amelyek a következők:
a) egyedi intézkedések;
b) uniós intézkedések;
c) a 31. cikkben említett szükséghelyzeti támogatás;
d) áttelepítés és humanitárius befogadás;
e) a 20. cikkben említett szolidaritási törekvések részeként a tagállamok támogatása a nemzetközi védelmet kérelmező, illetve nemzetközi védelemben részesülő személyek átadásában; valamint
f) a 26. cikkben említett az Európai Migrációs Hálózat.
Az (EU) 2021/1060 rendelet 35. cikkében említett, a Bizottság kezdeményezésére történő technikai segítségnyújtás szintén részesül támogatásban az e rendelet 10. cikke (2) bekezdésének b) pontjában említett összegből.
(2) A tematikus eszközből származó finanszírozásnak magas uniós hozzáadott értékkel bíró prioritásokra kell irányulnia, vagy azt sürgős szükségletekre válaszul kell felhasználni a II. mellékletben tükrözött, elfogadott uniós prioritásoknak megfelelően.
Az e bekezdés első albekezdésében említett finanszírozás - a 31. cikk (1) bekezdése első albekezdése a) és b) pontjának megfelelően szükséghelyzeti támogatásra felhasznált finanszírozás kivételével - csak a III. mellékletben felsorolt intézkedéseket támogathat, ideértve az uniós migrációs szakpolitika külső dimenziójának részeként az áttelepítést és humanitárius befogadást, a 19. cikkel összhangban.
(3) A Bizottság együttműködik a civil társadalmi szervezetekkel és a releváns hálózatokkal, különösen az Alap keretében finanszírozott uniós intézkedésekre vonatkozó munkaprogramok kidolgozása és értékelése céljából.
(4) A tematikus eszköz kezdeti allokációjából a források legalább 20 %-át a 3. cikk (2) bekezdésének d) pontjában meghatározott egyedi célkitűzésre kell elkülöníteni.
(5) Amennyiben a tematikus eszközből származó finanszírozást közvetlen vagy közvetett irányítás keretében nyújtják a tagállamoknak, a Bizottság biztosítja, hogy ne kerüljenek kiválasztásra olyan projektek, amelyeket a Bizottság által az EUMSZ 258. cikke szerinti kötelezettségszegési eljárások tekintetében kiadott, indokolással ellátott vélemény érint, amely kétségbe vonta a kiadások jogszerűségét és szabályszerűségét vagy a projektek teljesítését.
(6) Az (EU) 2021/1060 rendelet 23. cikkének és 24. cikke (2) bekezdésének alkalmazásában, amennyiben a tematikus eszközből származó finanszírozást megosztott irányítás keretében hajtják végre, az érintett tagállam biztosítja, hogy - és a Bizottság értékeli, hogy vajon így van-e -, a tervezett intézkedéseket ne érintse a Bizottság által az EUMSZ 258. cikke szerinti kötelezettségszegési eljárások tekintetében kiadott, indokolással ellátott vélemény, amely kétségbe vonta a kiadások jogszerűségét és szabályszerűségét vagy a projektek teljesítését.
(7) A Bizottság megállapítja az uniós költségvetés éves előirányzatai keretében a tematikus eszköz számára rendelkezésre bocsátandó teljes összeget.
(8) A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján a költségvetési rendelet 110. cikkében említett finanszírozási határozatokat fogad el a tematikus eszközre vonatkozóan, azonosítva a támogatandó célkitűzéseket és intézkedéseket, és meghatározva az e cikk (1) bekezdésének második albekezdésében említett egyes elemekre szánt összegeket. A finanszírozási határozatokban adott esetben meg kell határozni a vegyes finanszírozási műveletekre fenntartott teljes összeget. A finanszírozási határozatok lehetnek évesek vagy többévesek, és vonatkozhatnak a tematikus eszköznek az e cikk (1) bekezdésének második albekezdésében említett egy vagy több elemére. Az említett végrehajtási jogi aktusokat az e rendelet 38. cikkének (3) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.
(9) A tematikus eszköznek különösen a II. melléklet 2. pontjának d) alpontjában említett végrehajtási intézkedés hatálya alá tartozó, nemzeti, regionális és helyi hatóságok vagy civil társadalmi szervezetek által végrehajtott intézkedéseket kell támogatnia. E tekintetben a tematikus eszköz kezdeti allokációjának legalább 5 %-ának az integrációs intézkedések helyi és regionális hatóságok általi végrehajtására kell irányulnia.
(10) A Bizottság biztosítja, hogy a 3. cikk (2) bekezdésében meghatározott egyedi célkitűzések közötti forráselosztás méltányos és átlátható. A Bizottság beszámol a tematikus eszköz felhasználásáról és annak az e cikk (1) bekezdésének második albekezdésében említett elemek szerinti elosztásáról, beleértve az uniós intézkedések keretében harmadik országokban vagy harmadik országokkal kapcsolatban végrehajtott intézkedésekhez nyújtott támogatást is.
(11) A (8) bekezdésben említett finanszírozási határozat elfogadását követően a Bizottság ennek megfelelően módosíthatja a tagállami programokat.
2. SZAKASZ
Megosztott irányítással történő támogatás és végrehajtás
12. cikk
Hatály
(1) Ez a szakasz a 10. cikk (2) bekezdésének a) pontjában említett összegre és a 11. cikkben említett tematikus eszközre vonatkozó finanszírozási határozatnak megfelelően, megosztott irányítás keretében végrehajtandó kiegészítő forrásokra alkalmazandó.
(2) Az e szakasz szerinti támogatást a költségvetési rendelet 63. cikkével és az (EU) 2021/1060 rendelettel összhangban megosztott irányítás keretében kell végrehajtani.
13. cikk
Költségvetési források
(1) A 10. cikk (2) bekezdésének a) pontjában említett összeget a tagállami programokra kell indikatív jelleggel allokálni a következők szerint:
a) 5 225 000 000 EUR az I. melléklettel összhangban;
b) 1 045 000 000 EUR a tagállami programokra szánt allokációknak a 17. cikk (1) bekezdésében említett kiigazítása céljából.
(2) Amennyiben az e cikk (1) bekezdésének b) pontjában említett összeget nem allokálták maradéktalanul, a fennmaradó összeget hozzá lehet adni a 10. cikk (2) bekezdésének b) pontjában említett összeghez.
14. cikk
Előfinanszírozás
(1) Az (EU) 2021/1060 rendelet 90. cikkének (4) bekezdésével összhangban az Alapra vonatkozó előfinanszírozást - a rendelkezésre álló forrásokra figyelemmel - éves részletekben kell kifizetni minden év július 1-je előtt, a következőképpen:
a) 2021: 4 %;
b) 2022: 3 %;
c) 2023: 5 %;
d) 2024: 5 %;
e) 2025: 5 %;
f) 2026: 5 %
(2) Amennyiben egy tagállami programot 2021. július 1. után fogadnak el, a korábbi részleteket az elfogadásának évében kell kifizetni.
15. cikk
Társfinanszírozási arányok
(1) Az uniós költségvetésből származó hozzájárulás nem haladhatja meg az összes elszámolható kiadás 75 %-át valamely projekt esetében.
(2) Az uniós költségvetésből származó hozzájárulás az összes elszámolható kiadás 90 %-ára növelhető az egyedi intézkedések keretében végrehajtott projektek esetében.
(3) Az uniós költségvetésből származó hozzájárulás az összes elszámolható kiadás 90 %-ára növelhető a IV. mellékletben felsorolt intézkedések esetében.
(4) Az uniós költségvetésből származó hozzájárulás az összes elszámolható kiadás 100 %-ára növelhető a működési támogatás esetében.
(5) Az uniós költségvetésből származó hozzájárulás az összes elszámolható kiadás 100 %-ára növelhető a 31. cikkben említett szükséghelyzeti támogatás esetében.
(6) Az uniós költségvetésből származó hozzájárulás az összes elszámolható kiadás 100 %-ára növelhető a tagállamok kezdeményezésére történő technikai segítségnyújtás esetében, az (EU) 2021/1060 rendelet 36. cikke (5) bekezdése b) pontjának vi. alpontjában meghatározott korlátok között.
(7) A tagállami programot jóváhagyó bizottsági határozat megállapítja a társfinanszírozási arányt és az Alapból nyújtható támogatás maximális összegét az (1)-(6) bekezdésben említett, a hozzájárulás által fedezett intézkedéstípusok esetében.
(8) A tagállami programot jóváhagyó bizottsági határozat meghatározza minden egyes intézkedéstípus esetében, hogy a társfinanszírozási arányt a következők közül melyikre alkalmazzák:
a) a teljes hozzájárulás, beleértve a köz- és a magánszféra hozzájárulását is; vagy
b) csak a közszféra hozzájárulása.
16. cikk
Tagállami programok
(1) Minden egyes tagállam biztosítja, hogy a programjában követett prioritások összhangban álljanak a menekültügy és a migrációkezelés területén meglévő uniós prioritásokkal és kihívásokkal, és választ adjanak azokra, továbbá hogy maradéktalanul összhangban legyenek a releváns uniós vívmányokkal és az elfogadott uniós prioritásokkal, valamint egyúttal maradéktalanul tiszteletben tartsák az Unió és a tagállamok azon nemzetközi okmányokból fakadó nemzetközi kötelezettségeit, amelyeknek az Unió és a tagállamok részes felei. Programjaik prioritásainak meghatározásakor a tagállamok biztosítják, hogy a programjaikban megfelelően foglalkozzanak a II. mellékletben felsorolt végrehajtási intézkedésekkel.
Tekintettel az Alap belső jellegére, a tagállami programoknak elsődlegesen a belső uniós szakpolitikát kell szolgálniuk, e rendelet 3. cikkének (2) bekezdésében meghatározott egyedi célkitűzésekkel összhangban.
A Bizottság az (EU) 2021/1060 rendelet 23. cikkével összhangban értékeli a tagállami programokat.
(2) A 13. cikk (1) bekezdése szerint allokált forrásokon belül és e cikk (3) bekezdésének sérelme nélkül, minden egyes tagállam a programján belül:
a) az allokált forrásai legalább 15 %-át a 3. cikk (2) bekezdésének a) pontjában meghatározott egyedi célkitűzésre allokálja; valamint
b) az allokált forrásai legalább 15 %-át a 3. cikk (2) bekezdésének b) pontjában meghatározott egyedi célkitűzésre allokálja.
(3) Valamely tagállam csak akkor allokálhat a (2) bekezdésben említett minimális százalékaránynál kevesebbet, ha a programjában részletes magyarázatot ad arra, hogy az említett szint alatti forrásallokálás miért nem veszélyeztetné a releváns célkitűzés elérését.
(4) A Bizottság biztosítja, hogy a tagállami programok kidolgozásakor - már korai szakaszban és megfelelő időben - figyelembe vegyék a releváns decentralizált ügynökségek - különösen az EASO, az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség és a 168/2007/EK tanácsi rendelettel (35) létrehozott, az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége - tudását és szakértelmét a hatáskörükbe tartozó területek vonatkozásában.
(5) A Bizottság adott esetben bevonhatja a releváns decentralizált ügynökségeket - többek között a (4) bekezdésben említetteket - az 5. szakaszban meghatározott monitoring- és értékelési feladatokba, különösen annak biztosítása céljából, hogy az Alap támogatásával végrehajtott intézkedések megfeleljenek a releváns uniós vívmányoknak és az elfogadott uniós prioritásoknak.
(6) Az ajánlásoknak e rendelet hatályán belül, az 1053/2013/EU rendelettel összhangban történő elfogadását követően az érintett tagállam a Bizottsággal együtt megvizsgálja, hogy a programjának keretében miként lehetne adott esetben az Alap támogatásával kezelni a megállapításokat és ajánlásokat.
A Bizottság továbbá adott esetben igénybe veheti a decentralizált ügynökségek szakértelmét a hatáskörükbe tartozó egyedi kérdésekben.
(7) Szükség esetén a szóban forgó tagállami programot módosítani kell az (EU) 2021/1060 rendelet 24. cikkével összhangban, hogy figyelembe vegye az e cikk (6) bekezdésében említett ajánlásokat.
(8) Az érintett tagállam a Bizottsággal és adott esetben - a hatáskörük tekintetében - a releváns decentralizált ügynökségekkel együttműködve és konzultálva átcsoportosíthat a programja keretében forrásokat, abból a célból, hogy kezelje a (6) bekezdésben említett ajánlásokat, amennyiben ezen ajánlások pénzügyi következményekkel járnak.
(9) A tagállamok programjaikban különösen a IV. mellékletben felsorolt, magasabb társfinanszírozási arányokra jogosult intézkedéseket végzik. Előre nem látható vagy új körülmények kezelése és a finanszírozás hatékony végrehajtásának biztosítása érdekében a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 37. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a IV. mellékletben foglalt, a magasabb társfinanszírozási arányokra jogosult intézkedések listájának módosítása céljából.
(10) A tagállamok programjaikban lehetővé tehetik, hogy a III. mellékletben említett integrációs intézkedések az általuk érintett személyek közvetlen hozzátartozóira is kiterjedjenek, amennyiben ez az említett intézkedések hatékony végrehajtásához szükséges.
(11) Valahányszor egy tagállam úgy határoz, hogy egy harmadik országgal vagy harmadik országban az Alap támogatásával hajt végre projektet, az érintett tagállam a projekt jóváhagyását megelőzően konzultál a Bizottsággal.
(12) Az (EU) 2021/1060 rendelet 22. cikkének (5) bekezdésében említett programozásnak az e rendelet VI. mellékletének 1. táblázatában meghatározott beavatkozási típusokon kell alapulnia, és tartalmaznia kell a programozott források beavatkozási típusonkénti indikatív bontását minden egyes, az e rendelet 3. cikkének (2) bekezdésében meghatározott egyedi célkitűzésen belül.
17. cikk
Félidős felülvizsgálat
(1) 2024-ben a Bizottság az I. melléklet 1. pontjának b) alpontjában és 2-5. pontjában említett kritériumoknak megfelelően allokálja az érintett tagállamok programjaihoz a 13. cikk (1) bekezdésének b) pontjában említett kiegészítő összeget. A finanszírozás 2025. január 1-jétől lép érvénybe.
(2) Amennyiben egy programhoz rendelt, az e rendelet 13. cikke (1) bekezdésének a) pontjában említett kezdeti allokációjának legalább 10 %-át nem fedezték az (EU) 2021/1060 rendelet 91. cikkével összhangban benyújtott kifizetési kérelmek, az érintett tagállam nem jogosult arra, hogy megkapja az e rendelet 13. cikke (1) bekezdésének b) pontjában említett kiegészítő allokációt a programja számára.
(3) Az e rendelet 11. cikkében említett tematikus eszközből származó források 2025. január 1-jétől kezdődő allokálása során a Bizottságnak figyelembe kell vennie az (EU) 2021/1060 rendelet 16. cikkében említett teljesítménymérési keret mérföldköveinek elérése terén a tagállamok által elért haladást és a végrehajtás terén azonosított hiányosságokat.
18. cikk
Egyedi intézkedések
(1) A tagállam - a 13. cikk (1) bekezdése szerinti allokációja mellett - egyedi intézkedésekre vonatkozó finanszírozásban is részesülhet, feltéve, hogy az említett finanszírozás a programjában ezt követően ilyen előirányzatként szerepel, és azt arra használják fel, hogy hozzájáruljon az Alap célkitűzéseinek végrehajtásához.
(2) Az egyedi intézkedések finanszírozása nem használható fel a tagállami programban foglalt más intézkedésekre, kivéve kellően indokolt körülmények között, és ha azt a Bizottság a tagállami program módosítása útján jóváhagyja.
19. cikk
Áttelepítésre és humanitárius befogadásra szolgáló források
(1) A tagállamok - a 13. cikk (1) bekezdésének a) pontja szerinti allokációjuk mellett -10 000 EUR összeget kapnak minden egyes, áttelepítés útján befogadott személy után.
(2) A tagállamok - a 13. cikk (1) bekezdésének a) pontja szerinti allokációjuk mellett - 6 000 EUR összeget kapnak minden egyes, humanitárius befogadás útján befogadott személy után.
(3) A (2) bekezdésben említett összeget 8 000 EUR-ra kell növelni minden egyes olyan, humanitárius befogadás útján befogadott személy után, aki a következő, különleges bánásmódot igénylő csoportok közül egybe vagy többe tartozik:
a) veszélyeztetett nők és gyermekek;
b) kísérő nélküli kiskorúak;
c) olyan orvosi ellátásra szoruló személyek, amely ellátás csak humanitárius befogadás útján biztosítható;
d) jogi vagy fizikai védelmi okokból humanitárius befogadásra szoruló személyek, így többek között az erőszak vagy kínzás áldozatai.
(4) Amennyiben egy tagállam a (2) és (3) bekezdésben említett kategóriák közül többhöz is tartozó személyt fogad be, ezért a személy tekintetében csak egyszer jogosult az összegre.
(5) A tagállamok adott esetben az (1), (2) és (3) bekezdésben említett személyek családtagjai után is jogosultak lehetnek az adott összegekre, amennyiben az említett családtagok befogadására a család egységének biztosítása érdekében kerül sor.
(6) Az e cikkben említett összegek a költségvetési rendelet 125. cikkével összhangban költségfüggetlen finanszírozás formáját öltik.
(7) Az (1), (2), (3) és (5) bekezdésben említett összegeket a tagállami programok részére első alkalommal az említett programot jóváhagyó finanszírozási határozat keretében kell allokálni. Az említett összegek nem fordíthatók a tagállami program más intézkedéseire, kivéve kellően indokolt körülmények között, ha azt a Bizottság az említett program módosítása útján jóváhagyja. Az említett összegek belefoglalhatók a Bizottsághoz benyújtott kifizetési kérelmekbe, feltéve, hogy azt a személyt, akire tekintettel az adott összeget allokálják, ténylegesen áttelepítették vagy befogadták.
(8) Kontroll és audit céljára a tagállamok megőrzik az áttelepített vagy befogadott személyek megfelelő azonosításához, valamint az áttelepítés vagy befogadás időpontjának meghatározásához szükséges információkat.
(9) Az aktuális inflációs rátáknak, az áttelepítés terén bekövetkező releváns fejleményeknek, és egyéb olyan tényezőknek a figyelembevétele érdekében, amelyek optimálissá tehetik az e cikk (1), (2) és (3) bekezdésében említett összegek formájában kínált pénzügyi ösztönző alkalmazását, a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 37. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el annak érdekében, hogy amennyiben szükségesnek tekinti, valamint a rendelkezésre álló források keretein belül, kiigazítsa az említett összegeket.
20. cikk
A nemzetközi védelmet kérelmező vagy nemzetközi védelemben részesülő személyek átadására szolgáló források
(1) A tagállamok - az e rendelet 13. cikkének (1) bekezdése szerinti allokációjuk mellett - 10 000 EUR összegű kiegészítő összeget kapnak minden olyan, nemzetközi védelmet kérelmező személy után, aki a 604/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (36) 17. cikkének megfelelően vagy az áthelyezés egy hasonló formájának eredményeként került átadásra egy másik tagállamból.
(2) A tagállamok adott esetben az e cikk (1) bekezdésében említett személyek minden egyes családtagja után is jogosultak lehetnek az említett bekezdésben említett összegre, feltéve, hogy az említett családtagok átadására a család egységének biztosítása érdekében, a 604/2013/EU rendelet 17. cikkének megfelelően vagy az áthelyezés egy hasonló formájának eredményeként került sor.
(3) A tagállamok - a 13. cikk (1) bekezdése szerinti allokációjuk mellett - 10 000 EUR kiegészítő összeget kapnak minden egyes, más tagállamból átadott, nemzetközi védelemben részesülő személy után.
(4) A tagállamok adott esetben a (3) bekezdésben említett személyek családtagjai után is jogosultak lehetnek a vonatkozó összegekre, amennyiben az említett családtagok átadására a család egységének biztosítása érdekében kerül sor.
(5) Az (1)-(4) bekezdésben említett átadások költségeit fedező tagállamok 500 EUR összegű hozzájárulást kapnak minden olyan, nemzetközi védelmet kérelmező vagy nemzetközi védelemben részesülő személy után, aki átadásra került egy másik tagállamba.
(6) Az e cikkben említett összegek a költségvetési rendelet 125. cikkével összhangban költségfüggetlen finanszírozás formáját öltik.
(7) Az e cikk (1)-(5) bekezdésében említett összegek a tagállami program részére kerülnek allokálásra, feltéve, hogy azt a személyt, akire tekintettel az összeget allokálják, az esetnek megfelelően vagy ténylegesen átadták valamely tagállamba, vagy a felelős tagállamban a 604/2013/EU rendelettel összhangban kérelmezőként nyilvántartásba vették. Az említett összegek nem használhatók fel a tagállami program más intézkedéseire, kivéve kellően indokolt körülmények között, ha azt a Bizottság az említett program módosítása útján jóváhagyja.
(8) Kontroll és audit céljára a tagállamok megőrzik az átadott személyek megfelelő azonosításához, valamint az átadás időpontjának meghatározásához szükséges információkat.
(9) Az aktuális inflációs rátáknak, az áthelyezés terén bekövetkező releváns fejleményeknek és egyéb olyan tényezőknek a figyelembevétele érdekében, amelyek optimálissá tehetik az e cikk (1), (3) és (5) bekezdésében említett összegek formájában kínált pénzügyi ösztönző alkalmazását, a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 37. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el annak érdekében, hogy amennyiben szükségesnek tekinti, valamint a rendelkezésre álló források keretein belül, kiigazítsa az említett összegeket.
21. cikk
Működési támogatás
(1) Egy tagállam az Alap keretében a programjára allokált összeg legfeljebb 15 %-át használhatja fel az Alap egyedi célkitűzései keretében nyújtott működési támogatás finanszírozására.
(2) A működési támogatás felhasználásakor a tagállamnak meg kell felelnie a releváns uniós vívmányoknak és a Chartának.
(3) A tagállam a programjában és az e rendelet 35. cikkében említett éves teljesítményjelentésben megindokolja, hogy a működési támogatás felhasználása miként fog hozzájárulni az Alap célkitűzéseinek eléréséhez. A tagállami program jóváhagyását megelőzően a Bizottság értékeli a kiindulási helyzetet azon tagállamokban, amelyek jelezték a működési támogatás felhasználására vonatkozó szándékukat. A Bizottság figyelembe veszi az említett tagállamok által nyújtott információkat és adott esetben az 1053/2013/EU rendeletnek megfelelően elvégzett és e rendelet hatálya alá tartozó monitoringeljárások eredményeként rendelkezésre álló információkat.
(4) A működési támogatást a VII. mellékletben megállapított kiadások által fedezett intézkedésekre kell összpontosítani.
(5) Előre nem látható vagy új körülmények kezelése vagy a finanszírozás hatékony végrehajtásának biztosítása érdekében a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 37. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a VII. mellékletben felsorolt támogatható intézkedések módosítására vonatkozóan.
22. cikk
Irányítási ellenőrzések és auditok nemzetközi szervezetek által végrehajtott projektek esetében
(1) Ez a cikk a költségvetési rendelet 62. cikke (1) bekezdése első albekezdése c) pontjának ii. alpontjában említett olyan nemzetközi szervezetekre vagy ügynökségeikre alkalmazandó, amelyek rendszereit, szabályait és eljárásait a Bizottság az említett rendelet 154. cikkének (4) és (7) bekezdése alapján pozitívan értékelte az uniós költségvetésből finanszírozott vissza nem térítendő támogatások közvetett végrehajtásának céljából (a továbbiakban: nemzetközi szervezetek).
(2) Az (EU) 2021/1060 rendelet 83. cikke első bekezdése a) pontjának és a költségvetési rendelet 129. cikkének sérelme nélkül, amennyiben a nemzetközi szervezet az (EU) 2021/1060 rendelet 2. cikke 9. pontjában meghatározottak szerinti kedvezményezett, az irányító hatóság nem köteles elvégezni az (EU) 2021/1060 rendelet 74. cikke (1) bekezdése első albekezdésének a) pontjában említett irányítási ellenőrzéseket, feltéve, hogy a nemzetközi szervezet benyújtja az irányító hatósághoz a költségvetési rendelet 155. cikke (1) bekezdése első albekezdésének a), b) és c) pontjában említett dokumentumokat.
(3) A költségvetési rendelet 155. cikke (1) bekezdése első albekezdése c) pontjának sérelme nélkül, a nemzetközi szervezet által benyújtandó vezetői nyilatkozatnak meg kell erősítenie, hogy a projekt megfelel az alkalmazandó jognak és a projekt támogatásához szükséges feltételeknek.
(4) Ezen túlmenően, amennyiben a költségeket az (EU) 2021/1060 rendelet 53. cikke (1) bekezdésének a) pontja alapján kell megtéríteni, a nemzetközi szervezet által benyújtandó vezetői nyilatkozatnak meg kell erősítenie, hogy:
a) ellenőrizték a számlákat és a kedvezményezett általi kifizetésük igazolását;
b) ellenőrizték a kedvezményezett által vezetett számviteli nyilvántartásokat vagy számviteli kódokat az irányító hatóság felé bejelentett kiadásokhoz kapcsolódó tranzakciók tekintetében.
(5) Amennyiben a költségeket az (EU) 2021/1060 rendelet 53. cikke (1) bekezdésének b), c) vagy d) pontja alapján kell megtéríteni, a nemzetközi szervezet által benyújtandó vezetői nyilatkozatnak meg kell erősítenie, hogy a kiadás megtérítésének feltételei teljesültek.
(6) A költségvetési rendelet 155. cikke (1) bekezdése első albekezdésének a) és c) pontjában említett dokumentumokat a kedvezményezett által benyújtott minden egyes kifizetési kérelemmel együtt be kell nyújtani az irányító hatósághoz.
(7) A kedvezményezettnek minden évben október 15-ig be kell nyújtania az irányító hatósághoz az elszámolásokat. Az elszámolásokhoz csatolni kell egy független auditszerv által a nemzetközileg elfogadott auditstandardoknak megfelelően elkészített véleményt. Az említett véleménynek meg kell állapítania, hogy az alkalmazott ellenőrzési rendszerek megfelelően működnek-e és költséghatékonyak-e, valamint hogy a mögöttes tranzakciók jogszerűek és szabályszerűek-e. Az említett véleménynek arra is ki kell térnie, hogy az auditmunka nyomán felmerültek-e kétségek a nemzetközi szervezet által benyújtott vezetői nyilatkozatokban tett állításokkal kapcsolatban, beleértve a csalás gyanújára vonatkozó információt is. Az említett véleménynek bizonyosságot kell nyújtania a tekintetben, hogy a nemzetközi szervezet által az irányító hatósághoz benyújtott kifizetési kérelmekben feltüntetett kiadások jogszerűek és szabályosak.
(8) A költségvetési rendelet 127. cikkében említettek szerinti további auditok elvégzésére fennálló lehetőségek sérelme nélkül, az irányító hatóság elkészíti az (EU) 2021/1060 rendelet 74. cikke (1) bekezdése első albekezdésének f) pontjában említett vezetői nyilatkozatot. Az irányító hatóság ezt a nemzetközi szervezet által az e cikk (2)-(5) és (7) bekezdésének alapján biztosított dokumentumokra támaszkodva teszi meg, ahelyett, hogy az (EU) 2021/1060 rendelet 74. cikkének (1) bekezdésében említett irányítási ellenőrzésekre támaszkodna.
(9) Az (EU) 2021/1060 rendelet 73. cikkének (3) bekezdésében említett, a támogatás feltételeit meghatározó dokumentumnak tartalmaznia kell az e cikkben meghatározott követelményeket.
(10) A (2) bekezdés nem alkalmazandó, és következésképpen egy irányítási hatóság köteles elvégezni az irányítási ellenőrzéseket, amennyiben:
a) az említett irányító hatóság a nemzetközi szervezet által megkezdett vagy végrehajtott valamely projekt tekintetében szabálytalanság konkrét kockázatát vagy csalásra utaló jelet azonosít;
b) a nemzetközi szervezet elmulasztja benyújtani az említett irányító hatósághoz az e cikk (2)-(5) és (7) bekezdésében említett dokumentumokat; vagy
c) a nemzetközi szervezet által benyújtott, a (2)-(5) és (7) bekezdésben említett dokumentumok hiányosak.
(11) Amennyiben egy projekt, amelyben egy nemzetközi szervezet az (EU) 2021/1060 rendelet 2. cikke 9. pontjában meghatározottak szerinti kedvezményezett, valamely, az említett rendelet 79. cikkében említett mintának a részét képezi, az audithatóság az említett projekthez kapcsolódó tranzakcióknak egy részmintája alapján is végezheti munkáját. Amennyiben a részmintában hibákat találnak, az audithatóság adott esetben felkérheti a nemzetközi szervezet auditorát az említett projektben a hibák teljes körének és teljes összegének értékelésére.
3. SZAKASZ
Közvetlen vagy közvetett irányítás keretében történő támogatás és végrehajtás
23. cikk
Hatály
A Bizottság az e szakasz szerinti támogatást vagy közvetlenül a költségvetési rendelet 62. cikke (1) bekezdése első albekezdésének a) pontjával összhangban, vagy közvetve az említett albekezdés c) pontjával összhangban hajtja végre.
24. cikk
Részvételre jogosult szervezetek
(1) A következő szervezetek jogosultak uniós finanszírozásra:
a) a következők bármelyikében letelepedett jogalanyok:
i. valamely tagállam vagy valamely hozzá kapcsolódó tengerentúli ország vagy terület;
ii. az Alaphoz a 7. cikk szerinti egyedi megállapodás alapján társult harmadik ország, azzal a feltétellel, hogy kiterjed rá a munkaprogram és az abban foglalt feltételek;
iii. valamely, a munkaprogramban felsorolt harmadik ország a (3) bekezdésben meghatározott feltételek mellett;
b) az uniós jog alapján létrehozott jogalanyok vagy az Alap szempontjából releváns bármely nemzetközi szervezet.
(2) Természetes személyek nem jogosultak uniós finanszírozásra.
(3) Az (1) bekezdés a) pontjának iii. alpontjában említett szervezetek olyan konzorcium tagjaként vehetnek részt, amely legalább két független szervezetből áll, amelyek közül legalább az egyik valamelyik tagállamban letelepedett.
Az e bekezdés első albekezdésében említett konzorcium részeként résztvevő szervezetek biztosítják, hogy azon intézkedések, amelyekben részt vesznek, megfelelnek a Chartában rögzített elveknek, és hozzájárulnak az Alap célkitűzéseinek teljesítéséhez.
25. cikk
Uniós intézkedések
(1) A Bizottság kezdeményezésére az Alap a III. melléklettel összhangban felhasználható az Alap célkitűzéseivel kapcsolatos uniós intézkedések finanszírozására.
(2) Az uniós intézkedések a költségvetési rendeletben megállapított bármely formában - különösen vissza nem térítendő támogatások, pénzdíjak és közbeszerzés formájában - nyújthatnak finanszírozást. Az uniós intézkedések vegyes finanszírozási műveletek keretében finanszírozási eszközök formájában is nyújthatnak finanszírozást.
(3) A közvetlen irányítás keretében végrehajtott vissza nem térítendő támogatásokat a költségvetési rendelet VIII. címével összhangban kell odaítélni és kezelni.
(4) A költségvetési rendelet 150. cikkében említett, az ajánlatok értékelését végző értékelő bizottság tagjai külső szakértők is lehetnek.
(5) A kölcsönös biztosítási mechanizmushoz való hozzájárulások fedezhetik a címzettek által visszafizetendő források behajtásával kapcsolatos kockázatokat, és elegendő biztosítéknak kell azokat tekinteni a költségvetési rendelet értelmében. Az (EU) 2021/695 európai parlamenti és tanácsi rendelet (37) 37. cikkének (7) bekezdése alkalmazandó.
26. cikk
Európai Migrációs Hálózat
(1) Az Alap keretében támogatni kell az Európai Migrációs Hálózatot, és biztosítani kell a tevékenységeihez, valamint jövőbeli fejlesztéséhez szükséges pénzügyi támogatást.
(2) Az Európai Migrációs Hálózat részére az Alap éves előirányzataiban elérhetővé teendő összeget, valamint a tevékenységeinek prioritásait meghatározó munkaprogramot a Bizottság fogadja el azt követően, hogy azt az irányítóbizottság a 2008/381/EK határozat 4. cikke (5) bekezdésének a) pontjával összhangban jóváhagyta. A költségvetési rendelet 110. cikkével összhangban a Bizottság határozata finanszírozási határozatnak minősül. A források időben történő rendelkezésre állásának biztosítása érdekében a Bizottság külön finanszírozási határozatban fogadhatja el az Európai Migrációs Hálózat munkaprogramját.
(3) Az Európai Migrációs Hálózat tevékenységeihez biztosított pénzügyi támogatás a 2008/381/EK határozat 3. cikkében említett nemzeti kapcsolattartó pontoknak nyújtott vissza nem térítendő támogatás vagy adott esetben közbeszerzési szerződések odaítélése formájában valósul meg, a költségvetési rendelettel összhangban.
27. cikk
Vegyes finanszírozási műveletek
Az Alap keretében meghatározott vegyes finanszírozási műveleteket az (EU) 2021/523 rendelettel és a költségvetési rendelet X. címével összhangban kell végrehajtani.
28. cikk
Technikai segítségnyújtás a Bizottság kezdeményezésére
Az (EU) 2021/1060 rendelet 35. cikkével összhangban az Alap 100 %-os finanszírozási arányban támogathat a Bizottság kezdeményezésére vagy a nevében végrehajtott technikai segítségnyújtást.
29. cikk
Auditok
A költségvetési rendelet 127. cikke szerinti általános megbízhatóság alapját az uniós hozzájárulás felhasználására vonatkozóan személyek vagy szervezetek - köztük az uniós intézmények, szervek, hivatalok vagy ügynökségek által felhatalmazottaktól eltérő személyek vagy szervezetek - által végzett auditok képezik.
30. cikk
Tájékoztatás, kommunikáció és nyilvánosság
(1) Az uniós finanszírozás címzettjeinek fel kell tüntetniük az említett források eredetét és különösen az intézkedések és azok eredményeinek népszerűsítése során biztosítaniuk kell az uniós finanszírozás láthatóságát azáltal, hogy következetes, hatékony, érdemi és arányos célzott tájékoztatást nyújtanak többféle célközönségnek, köztük a médiának és a nyilvánosságnak. Biztosítani kell az uniós finanszírozás láthatóságát, és meg kell adni az ilyen tájékoztatást, az olyan kellően indokolt esetek kivételével, amikor nem lehetséges vagy nem célszerű az ilyen tájékoztatás nyilvános feltüntetése, vagy amikor az ilyen tájékoztatás kibocsátását jogszabályok korlátozzák, különösen a biztonsággal, a közrenddel, a bűnügyi nyomozásokkal vagy a személyes adatok védelmével összefüggő okokból. Az uniós finanszírozás láthatóságának biztosítása érdekében az uniós finanszírozás címzettjeinek az érintett intézkedéssel kapcsolatos nyilvános kommunikációjuk során hivatkozniuk kell az említett finanszírozás eredetére, és fel kell tüntetniük az Unió emblémáját.
(2) A Bizottság a lehető legszélesebb közönség elérése érdekében tájékoztatási és kommunikációs tevékenységeket végez az Alaphoz, valamint annak intézkedéseihez és eredményeihez kapcsolódóan.
Az Alap számára allokált pénzügyi források az Unió politikai prioritásaira vonatkozó intézményi kommunikációhoz is hozzájárulnak, amennyiben az említett prioritások kapcsolódnak az Alap célkitűzéseihez.
(3) A Bizottság közzéteszi a 11. cikkben említett tematikus eszköz munkaprogramjait. A közvetlen vagy közvetett irányítás keretében nyújtott támogatás esetében a Bizottság a költségvetési rendelet 38. cikkének (2) bekezdésében említett tájékoztatást egy nyilvánosan elérhető weboldalon teszi közzé, és rendszeresen frissíti ezen tájékoztatást. Az említett tájékoztatást olyan nyílt, géppel olvasható formátumban kell közzétenni, amely lehetővé teszi az adatok rendszerezését, keresését, kivonatolását és összehasonlítását.
4. SZAKASZ
A megosztott, közvetlen vagy közvetett irányítás keretében történő támogatás és végrehajtás
31. cikk
Szükséghelyzeti támogatás
(1) Az Alap pénzügyi támogatást nyújt az alábbi esetek közül egy vagy több miatt kialakult, kellően indokolt szükséghelyzet esetén felmerülő sürgős és egyedi szükségletek kezeléséhez:
a) rendkívüli migrációs helyzet, melyet harmadik országbeli állampolgároknak egy vagy több tagállamba történő, nagy arányú vagy aránytalan mértékű beáramlása jellemez, ami jelentős és sürgős igényeket támaszt az említett tagállamok befogadást és idegenrendészeti őrizetet szolgáló létesítményei, valamint a menekültügyi és migrációkezelési rendszereik és eljárásaik tekintetében;
b) a lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyek tömeges beáramlása, a 2001/55/EK tanácsi irányelv (38) értelmében;
c) rendkívüli migrációs helyzet valamely harmadik országban, többek között ahol - politikai fejlemények vagy konfliktusok miatt - védelemre szoruló személyek rekedhetnek, különösen, ha az hatással lehet ez Unió felé irányuló irreguláris migrációs áramlásokra.
Az ilyen kellően indokolt szükséghelyzetekre válaszul a Bizottság úgy dönthet, hogy a rendelkezésre álló források korlátain belül szükséghelyzeti támogatást nyújt, többek között önkéntes áthelyezésre. Ilyen esetekben a Bizottság időben tájékoztatja erről az Európai Parlamentet és a Tanácsot.
(2) A harmadik országokban folytatott intézkedéseket az 5. cikk (2) és (3) bekezdésével összhangban kell végrehajtani.
(3) A tagállami programok számára a 13. cikk (1) bekezdése és az I. melléklet szerinti allokációjuk mellett szükséghelyzeti támogatás is allokálható, feltéve, hogy az a tagállami programokban ezt követően ilyen előirányzatként szerepel. Az említett finanszírozás nem használható fel a tagállami programban foglalt más intézkedésekre, kivéve kellően indokolt körülmények között, és ha azt a Bizottság a tagállami program módosítása útján jóváhagyja. A rendelkezésre álló forrásokra figyelemmel, a szükséghelyzeti támogatáshoz nyújtott előfinanszírozás elérheti az uniós hozzájárulás 95 %-át.
(4) A közvetlen irányítás keretében nyújtott vissza nem térítendő támogatásokat a költségvetési rendelet VIII. címével összhangban kell odaítélni és kezelni.
(5) Amennyiben valamely intézkedés végrehajtásához szükséges, a szükséghelyzeti támogatás olyan kiadásokat is fedezhet, amelyek a vissza nem térítendő támogatás elnyerésére irányuló pályázat vagy az említett intézkedés vonatkozásában a támogatás iránti kérelem benyújtásának időpontját megelőzően merültek fel, feltéve, hogy az említett kiadások nem 2021. január 1-jét megelőzően merültek fel.
(6) Kellően indokolt, rendkívül sürgős okokból és annak biztosítása érdekében, hogy a szükséghelyzeti támogatás céljára kellő időben rendelkezésre álljanak a források, a Bizottság - a 38. cikk (4) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően - egy azonnal alkalmazandó végrehajtási jogi aktus útján külön elfogadhat egy, a költségvetési rendelet 110. cikkében említett finanszírozási határozatot a szükséghelyzeti támogatásra vonatkozóan. Egy ilyen aktus legfeljebb tizennyolc hónapig maradhat hatályban.
32. cikk
Kumulatív és alternatív finanszírozás
(1) Az az intézkedés, amely az Alap keretében hozzájárulásban részesült, más uniós programból - többek között a megosztott irányítás alá tartozó alapokból - is kaphat hozzájárulást, feltéve, hogy a hozzájárulások nem ugyanazon költségeket fedezik. Az intézkedéshez nyújtott vonatkozó hozzájárulásra a releváns uniós program szabályai alkalmazandók. A kumulatív finanszírozás nem haladhatja meg az intézkedés összes elszámolható költségét. A különböző uniós programokból származó támogatást arányosan lehet kiszámítani, a támogatási feltételeket meghatározó dokumentumokkal összhangban.
(2) Az (EU) 2021/1060 rendelet 73. cikkének (4) bekezdésével összhangban, az ERFA vagy az ESZA+ támogathat az említett rendelet 2. cikkének 45. pontjában meghatározott kiválósági pecsét védjegyet elnyert intézkedéseket. Annak érdekében, hogy kiválósági pecsét védjegyet nyerjenek el, az intézkedéseknek meg kell felelniük a következő kumulatív feltételeknek:
a) értékelésükre az Alap keretében meghirdetett pályázati felhívásban került sor;
b) megfelelnek az említett pályázati felhívás minőségi minimumkövetelményeinek;
c) költségvetési korlátok miatt nem finanszírozhatók az említett pályázati felhívás keretében.
5. SZAKASZ
Monitoring, jelentéstétel és értékelés
1. alszakasz
Közös rendelkezések
33. cikk
Monitoring és jelentéstétel
(1) A költségvetési rendelet 41. cikke (3) bekezdése első albekezdése h) pontjának iii. alpontja szerinti jelentéstételi követelményeinek megfelelve, a Bizottság tájékoztatást ad az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az e rendelet V. mellékletében felsorolt alapvető teljesítménymutatókról.
(2) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 37. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az V. melléklet módosítása céljából annak érdekében, hogy megtegye az említett mellékletben felsorolt alapvető teljesítménymutatókhoz a szükséges kiigazításokat.
(3) A 3. cikk (2) bekezdésében meghatározott egyedi célkitűzések megvalósítása terén az Alap által elért haladásról történő jelentéstételt szolgáló mutatókat a VIII. melléklet tartalmazza. A kimeneti mutatók esetében a kiindulási értéket nullában kell meghatározni. A 2024-re meghatározott mérföldkövek és a 2029-re meghatározott célok kumulatívak.
(4) A teljesítményjelentési rendszernek biztosítania kell, hogy a program végrehajtásának és eredményeinek monitoringjára vonatkozó adatokat hatékonyan, eredményesen és időben összegyűjtsék. Ennek érdekében az uniós források címzettjei és adott esetben a tagállamok számára arányos jelentéstételi követelményeket kell megállapítani.
(5) Az Alap által a célkitűzéseinek megvalósítása terén elért haladás hatékony értékelésének biztosítása érdekében a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 37. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a VIII. mellékletnek a mutatók szükség szerinti felülvizsgálata vagy kiegészítése érdekében történő módosítása céljából, valamint e rendeletnek egy monitoring- és értékelési keret létrehozására - többek között a tagállamok által a projektekkel kapcsolatban nyújtandó információkra - vonatkozó rendelkezésekkel történő kiegészítése céljából. A VIII. melléklet bármely módosítása csak az említett módosítás hatálybalépése után kiválasztott projektekre alkalmazandó.
34. cikk
Értékelés
(1) A Bizottság 2024. december 31-ig elvégzi e rendelet félidős értékelését. A félidős értékelésnek az (EU) 2021/1060 rendelet 45. cikkének (1) bekezdésében foglaltak mellett a következőket kell értékelnie:
a) az Alap hatékonysága, beleértve a célkitűzései megvalósítása terén elért haladást, figyelembe véve a már rendelkezésre álló valamennyi releváns információt, különösen a 35. cikkben említett éves teljesítményjelentéseket, valamint a VIII. mellékletében meghatározott kimeneti- és eredménymutatókat;
b) az Alap számára allokált pénzügyi források felhasználásának hatékonysága, valamint a végrehajtása érdekében hozott irányítási és kontrollintézkedések hatékonysága;
c) a II. mellékletben felsorolt végrehajtási intézkedések folytatólagos relevanciája és megfelelősége;
d) az Alap keretében támogatott intézkedések és a más uniós alapokból nyújtott támogatás közötti koordináció, koherencia és kiegészítő jelleg;
e) az Alap keretében végrehajtott intézkedések uniós hozzáadott értéke.
A félidős értékelésben figyelembe kell venni a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alap hatására vonatkozó visszamenőleges értékelés eredményeit a 2014-2020-as időszakra vonatkozóan.
(2) A visszamenőleges értékelésnek az (EU) 2021/1060 rendelet 45. cikkének (2) bekezdésében foglaltak mellett az e cikk (1) bekezdésében felsorolt elemeket is tartalmaznia kell. Ezenkívül értékelni kell az Alap hatását is.
(3) A félidős értékelést és a visszamenőleges értékelést időben el kell végezni annak biztosítása érdekében, hogy hozzájáruljanak a döntéshozatali folyamathoz, többek között adott esetben e rendelet felülvizsgálataihoz is.
(4) A félidős értékelésben és a visszamenőleges értékelésben a Bizottság különös figyelmet fordít a harmadik országokkal, a harmadik országokban vagy a harmadik országokkal kapcsolatban, a 7. cikkel, a 16. cikk (11) bekezdésével és a 24. cikkel összhangban végrehajtott intézkedések értékelésére.
2. alszakasz
A megosztott irányításra vonatkozó szabályok
35. cikk
Éves teljesítményjelentések
(1) A tagállamok 2023. február 15-ig és azt követően 2031-gyel bezárólag minden évben február 15-ig benyújtják a Bizottságnak az (EU) 2021/1060 rendelet 41. cikkének (7) bekezdésében említett éves teljesítményjelentést.
A jelentéstételi időszak a jelentés benyújtásának évét megelőző utolsó, az (EU) 2021/1060 rendelet 2. cikke 29. pontjában meghatározott számviteli év. A 2023. február 15-ig benyújtott jelentésnek a 2021. január 1-jétől kezdődő időszakra kell vonatkoznia.
(2) Az éves teljesítményjelentéseknek különösen a következőkre vonatkozó információkat kell tartalmazniuk:
a) haladás a tagállami program végrehajtása terén, valamint az abban meghatározott mérföldkövek és célok elérése terén, figyelembe véve az (EU) 2021/1060 rendelet 42. cikke alapján előírt legfrissebb adatokat;
b) a tagállami program teljesítményét érintő problémák, valamint az azok kezelése céljából hozott intézkedések, beleértve az Alap végrehajtásához kapcsolódó, az EUMSZ 258. cikke szerinti kötelezettségszegési eljárások tekintetében a Bizottság által kiadott, indokolással ellátott véleményre vonatkozó információkat is;
c) az Alap keretében támogatott intézkedések és a más uniós alapokból nyújtott támogatások közötti kiegészítő jelleg, különös tekintettel a harmadik országokban vagy azokkal kapcsolatban hozott intézkedésekre;
d) a tagállami program hozzájárulása a releváns uniós vívmányok és cselekvési tervek megvalósításához, valamint a tagállamok közötti együttműködéshez és szolidaritáshoz;
e) a kommunikációs és láthatósági intézkedések végrehajtása;
f) az alkalmazandó előfeltételek teljesítése és azok alkalmazása a programozási időszak folyamán, különösen az alapvető jogoknak való megfelelés;
g) áttelepítés útján vagy humanitárius befogadás útján befogadott személyek száma a 19. cikkben említett összegekre való hivatkozással;
h) a nemzetközi védelmet kérelmező vagy nemzetközi védelemben részesülő olyan személyek száma, akik a 20. cikkel összhangban átadásra kerültek valamely tagállamból egy másikba;
i) projektek végrehajtása valamely harmadik országban vagy harmadik országgal kapcsolatban.
Az éves teljesítményjelentéseknek tartalmazniuk kell egy összegzést, amely az e bekezdés első albekezdésében meghatározott valamennyi pontra kiterjed. A Bizottság biztosítja, hogy a tagállamok által készített összegzéseket az Unió valamennyi hivatalos nyelvére lefordítsák és nyilvánosan hozzáférhetővé tegyék.
(3) A Bizottság észrevételeket tehet az éves teljesítményjelentésekre vonatkozóan azok kézhezvételének időpontjától számított két hónapon belül. Amennyiben a Bizottság e határidőn belül nem tesz észrevételt, a jelentést elfogadottnak kell tekinteni.
(4) A Bizottság a honlapján megadja az (EU) 2021/1060 rendelet 49. cikkének (1) bekezdésében említett honlapokra mutató linkeket.
(5) Az e cikk végrehajtása egységes feltételeinek biztosítása érdekében a Bizottság végrehajtási jogi aktust fogad el, amely létrehozza az éves teljesítményjelentés sablonját. Az említett végrehajtási jogi aktust a 38. cikk (2) bekezdésében említett tanácsadó-bizottsági eljárás keretében kell elfogadni.
36. cikk
Monitoring és jelentéstétel megosztott irányítás keretében
(1) Az (EU) 2021/1060 rendelet IV. címének megfelelő monitoringnak és jelentéstételnek adott esetben az e rendelet VI. mellékletében meghatározott beavatkozási típusokra vonatkozó kódokat kell használnia. Előre nem látható vagy új körülmények kezelése és a finanszírozás hatékony végrehajtásának biztosítása érdekében a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 37. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a VI. melléklet módosítása céljából.
(2) Az e rendelet VIII. mellékletében meghatározott mutatókat az (EU) 2021/1060 rendelet 16. cikkének (1) bekezdésével, valamint 22. és 42. cikkével összhangban kell használni.
III. FEJEZET
Átmeneti és záró rendelkezések
37. cikk
A felhatalmazás gyakorlása
(1) A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás gyakorlásának feltételeit ez a cikk határozza meg.
(2) A Bizottságnak az 5. cikk (1) bekezdésének második albekezdésében, a 16. cikk (9) bekezdésében, a 19. cikk (9) bekezdésében, a 20. cikk (9) bekezdésében, a 21. cikk (5) bekezdésében, a 33. cikk (2) és (5) bekezdésében és a 36. cikk (1) bekezdésében említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozó felhatalmazása a 2027. december 31-ig terjedő időszakra szól.
(3) Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja az 5. cikk (1) bekezdésének második albekezdésében, a 16. cikk (9) bekezdésében, a 19. cikk (9) bekezdésében, a 20. cikk (9) bekezdésében, a 21. cikk (5) bekezdésében, a 33. cikk (2) és (5) bekezdésében és a 36. cikk (1) bekezdésében említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.
(4) A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadása előtt a Bizottság a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban megállapított elvekkel összhangban konzultál az egyes tagállamok által kijelölt szakértőkkel.
(5) A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti az Európai Parlamentet és a Tanácsot.
(6) Az 5. cikk (1) bekezdésének második albekezdése, a 16. cikk (9) bekezdése, a 19. cikk (9) bekezdése, a 20. cikk (9) bekezdése, a 21. cikk (5) bekezdése, a 33. cikk (2) vagy (5) bekezdése vagy a 36. cikk (1) bekezdése értelmében elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik.
38. cikk
A bizottsági eljárás
(1) A Bizottságot az (EU) 2021/1148 európai parlamenti és tanácsi rendelet 32. cikkével (39) létrehozott, belügyi alapokkal foglalkozó bizottság segíti. Ez a bizottság a 182/2011/EU rendelet értelmében vett bizottságnak minősül.
(2) Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 4. cikkét kell alkalmazni.
(3) Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 5. cikkét kell alkalmazni.
Ha a bizottság nem nyilvánít véleményt, a Bizottság nem fogadhatja el a végrehajtási jogi aktus tervezetét, és a 182/2011/EU rendelet 5. cikke (4) bekezdésének harmadik albekezdése alkalmazandó.
(4) Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 8. cikkét kell alkalmazni, összefüggésben annak 5. cikkével.
39. cikk
Átmeneti rendelkezések
(1) Ez a rendelet nem érinti az 516/2014/EU rendelet alapján megkezdett intézkedések folytatását vagy módosítását, amely rendelet továbbra is alkalmazandó az említett intézkedésekre azok lezárásáig.
(2) Az Alap pénzügyi keretösszege azon technikai és igazgatási segítségnyújtási kiadásokat is fedezheti, amelyek azAlap és az 516/2014/EU rendelet alapján elfogadott intézkedések közötti átmenet biztosításához szükségesek.
(3) A költségvetési rendelet 193. cikke (2) bekezdése második albekezdésének a) pontjával összhangban - figyelembe véve e rendelet későbbi hatálybalépését és a folyamatosság biztosítása érdekében - egy korlátozott időszakban 2021. január 1-jétől elszámolhatónak tekinthetők azon költségek, amelyek az e rendelet alapján, közvetlen irányítás keretében támogatott, és már megkezdett intézkedésekkel kapcsolatban merültek fel, még akkor is, ha az említett költségek a vissza nem térítendő támogatás elnyerésére irányuló pályázat vagy a támogatás iránti kérelem benyújtását megelőzően merültek fel.
(4) A tagállamok az 514/2014/EU rendelettel összhangban 2021. január 1. után továbbra is támogathatnak valamely, az 516/2014/EU rendelet alapján kiválasztott és megkezdett projektet, feltéve, hogy valamennyi következő feltétel teljesül:
a) a projekt pénzügyi szempontból két azonosítható szakasszal rendelkezik, külön-külön auditnyomvonallal;
b) a projekt teljes költsége meghaladja az 500 000 EUR-t;
c) a felelős hatóság által a projekt első szakaszára vonatkozóan a kedvezményezettek részére teljesített kifizetéseket a Bizottsághoz az 514/2014/EU rendelet alapján benyújtott kifizetési kérelmekben kell feltüntetni és a projekt második szakaszára vonatkozó kiadásokat az (EU) 2021/1060 rendelet szerinti kifizetési kérelmekben kell feltüntetni;
d) a projekt második szakasza megfelel az alkalmazandó jognak, és támogatásra jogosult az Alapból e rendelet és az (EU) 2021/1060 rendelet alapján;
e) a tagállam vállalja, hogy befejezi a projektet, működőképessé teszi, és a 2024. február 15-ig benyújtandó éves teljesítményjelentésben beszámol arról.
A projektnek az e bekezdés első albekezdésében említett második szakaszára e rendelet és az (EU) 2021/1060 rendelet rendelkezései alkalmazandók.
Ez a bekezdés csak azon projektekre alkalmazandó, amelyeket az 514/2014/EU rendelet alapján megosztott irányítás keretében választottak ki.
40. cikk
Hatálybalépés és alkalmazás
Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján lép hatályba.
Ezt a rendeletet 2021. január 1-jétől kell alkalmazni.
Ez a rendelet a Szerződéseknek megfelelően teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó a tagállamokban.
Kelt Strasbourgban, 2021. július 7-én.
az Európai Parlament részéről
az elnök
D. M. SASSOLI
a Tanács részéről
az elnök
A. LOGAR
(1) HL C 62., 2019.2.15., 184. o.
(2) HL C 461., 2018.12.21., 147. o.
(3) Az Európai Parlament 2019. március 13-i álláspontja (HL C 23., 2021.1.21., 356. o.) és a Tanács 2021. június 14-i álláspontja első olvasatban (HL C 259., 2021.7.2., 1. o.). Az Európai Parlament 2021. július 6-i álláspontja (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé).
(4) Az Európai Parlament és a Tanács 2007/573/EK határozata (2007. május 23.) a "Szolidaritás és a migrációs áramlások igazgatása" általános program keretében a 2008-2013-as időszakra az Európai Menekültügyi Alap létrehozásáról és a 2004/904/EK tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 144., 2007.6.6., 1. o.).
(5) A Tanács 2007/435/EK határozata (2007. június 25.) a "Szolidaritás és a migrációs áramlások igazgatása" általános program keretében a 2007-2013-as időszakra a harmadik országok állampolgárainak beilleszkedését segítő európai alap létrehozásáról (HL L 168., 2007.6.28., 18. o.).
(6) Az Európai Parlament és a Tanács 2007/575/EK határozata (2007. május 23.) a "Szolidaritás és a migrációs áramlások igazgatása" általános program keretében a 2008-2013-as időszakra az Európai Visszatérési Alap létrehozásáról (HL L 144., 2007.6.6., 45. o.).
(7) Az Európai Parlament és a Tanács 516/2014/EU rendelete (2014. április 16.) a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alap létrehozásáról, a 2008/381/EK tanácsi határozat módosításáról, valamint az 573/2007/EK és az 575/2007/EK európai parlamenti és tanácsi határozatok és a 2007/435/EK tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 150., 2014.5.20., 168. o.).
(8) Az Európai Parlament és a Tanács 439/2010/EU rendelete (2010. május 19.) az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatal létrehozásáról (HL L 132., 2010.5.29., 11. o.).
(9) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/1057 rendelete (2021. június 24.) az Európai Szociális Alap Pluszról (ESZA+) és az 1296/2013/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 231., 2021.6.30., 21. o.).
(10) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/1058 rendelete (2021. június 24.) az Európai Regionális Fejlesztési Alapról és a Kohéziós Alapról (HL L 231., 2021.6.30., 60. o.).
(11) Az Európai Parlament és a Tanács 2008/115/EK irányelve (2008. december 16.) a harmadik országok illegálisan tartózkodó állampolgárainak visszatérésével kapcsolatban a tagállamokban használt közös normákról és eljárásokról (HL L 348., 2008.12.24., 98. o.).
(12) Az Európai Parlament és a Tanács 2009/52/EK irányelve (2009. június 18.) az illegálisan tartózkodó harmadik országbeli állampolgárokat foglalkoztató munkáltatókkal szembeni szankciókra és intézkedésekre vonatkozó minimumszabályokról (HL L 168., 2009.6.30., 24. o.)
(13) Az Európai Parlament és a Tanács 2011/36/EU irányelve (2011. április 5.) az emberkereskedelem megelőzéséről, és az ellene folytatott küzdelemről, az áldozatok védelméről, valamint a 2002/629/IB tanácsi kerethatározat felváltásáról (HL L 101., 2011.4.15., 1. o.).
(14) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/1896 rendelete (2019. november 13.) az Európai Határ- és Parti Őrségről, valamint az 1052/2013/EU és az (EU) 2016/1624 rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 295., 2019.11.14., 1. o.).
(15) A Tanács 1053/2013/EU rendelete (2013. október 7.) a schengeni vívmányok alkalmazását ellenőrző értékelési és monitoringmechanizmus létrehozásáról és a végrehajtó bizottságnak a Schengent Értékelő és Végrehajtását Felügyelő Állandó Bizottság létrehozásáról szóló 1998. szeptember 16-i határozatának hatályon kívül helyezéséről (HL L 295., 2013.11.6., 27. o.).
(16) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/1060 rendelete (2021. június 24.) az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alap Pluszra, a Kohéziós Alapra, az Igazságos Átmenet Alapra és az Európai Tengerügyi, Halászati és Akvakultúra-alapra vonatkozó közös rendelkezések, valamint az előbbiekre és a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alapra, a Belső Biztonsági Alapra és a határigazgatás és a vízumpolitika pénzügyi támogatására szolgáló eszközre vonatkozó pénzügyi szabályok megállapításáról (HL L 231., 2021.6.30., 159. o.).
(17) A Tanács 2008/381/EK határozata (2008. május 14.) az Európai Migrációs Hálózat létrehozásáról (HL L 131., 2008.5.21., 7. o.).
(18) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/523 rendelete (2021. március 24.) az InvestEU program létrehozásáról és az (EU) 2015/1017 rendelet módosításáról (HL L 107., 2021.3.26., 30. o.).
(19) HL L 433. I., 2020.12.22., 28. o.
(20) Az Európai Parlament és a Tanács (EU, Euratom) 2018/1046 rendelete (2018. július 18.) az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról, az 1296/2013/EU, az 1301/2013/EU, az 1303/2013/EU, az 1304/2013/EU, az 1309/2013/EU, az 1316/2013/EU, a 223/2014/EU és a 283/2014/EU rendelet és az 541/2014/EU határozat módosításáról, valamint a 966/2012/EU, Euratom rendelet hatályon kívül helyezéséről(HL L 193., 2018.7.30., 1. o.).
(21) Az Európai Parlament és a Tanács 883/2013/EU, Euratom rendelete (2013. szeptember 11.) az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által lefolytatott vizsgálatokról, valamint az 1073/1999/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet és az 1074/1999/Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 248., 2013.9.18., 1. o.).
(22) A Tanács 2988/95/EK, Euratom rendelete (1995. december 18.) az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek védelméről (HL L 312., 1995.12.23., 1. o.).
(23) A Tanács 2185/96/Euratom, EK rendelete (1996. november 11.) az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek csalással és egyéb szabálytalanságokkal szembeni védelmében a Bizottság által végzett helyszíni ellenőrzésekről és vizsgálatokról (HL L 292., 1996.11.15., 2. o.).
(24) A Tanács (EU) 2017/1939 rendelete (2017. október 12.) az Európai Ügyészség létrehozására vonatkozó megerősített együttműködés bevezetéséről (HL L 283., 2017.10.31., 1. o.).
(25) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/1371 irányelve (2017. július 5.) az Unió pénzügyi érdekeit érintő csalás ellen büntetőjogi eszközökkel folytatott küzdelemről (HL L 198., 2017.7.28., 29. o.).
(26) A Tanács 2013/755/EU határozata (2013. november 25.) az Európai Unió és a tengerentúli országok és területek társulásáról (tengerentúli társulási határozat) (HL L 344., 2013.12.19., 1. o.).
(27) HL L 123., 2016.5.12., 1. o.
(28) HL L 282., 2016.10.19., 4. o.
(29) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2020/852 rendelete (2020. június 18.) a fenntartható befektetések előmozdítását célzó keret létrehozásáról, valamint az (EU) 2019/2088 rendelet módosításáról (HL L 198., 2020.6.22., 13. o.).
(30) Az Európai Parlament és a Tanács 514/2014/EU rendelete (2014. április 16.) a Menekültügyi, a Migrációs és az Integrációs alapra, valamint a rendőrségi együttműködés, a bűnmegelőzés és a bűnözés elleni küzdelem, valamint a válságkezelés pénzügyi támogatására szolgáló eszközre vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról (HL L 150., 2014.5.20., 112. o.).
(31) Az Európai Parlament és a Tanács 182/2011/EU rendelete (2011. február 16.) a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról (HL L 55., 2011.2.28., 13. o.).
(32) A Tanács (EU, Euratom) 2020/2093 rendelete (2020. december 17.) a 2021-2027-es időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről (HL L 433. I., 2020.12.22., 11. o.).
(33) Az Európai Parlament és a Tanács 2013/32/EU irányelve (2013. június 26.) a nemzetközi védelem megadására és visszavonására vonatkozó közös eljárásokról (HL L 180., 2013.6.29., 60. o.).
(34) Az Európai Parlament és a Tanács 2011/95/EU irányelve (2011. december 13.) a harmadik országbeli állampolgárok és hontalan személyek nemzetközi védelemre jogosultként való elismerésére, az egységes menekült- vagy kiegészítő védelmet biztosító jogállásra, valamint a nyújtott védelem tartalmára vonatkozó szabályokról (HL L 337., 2011.12.20., 9. o.).
(35) A Tanács 168/2007/EK rendelete (2007. február 15.) az Európai Unió Alapjogi Ügynökségének létrehozásáról (HL L 53., 2007.2.22., 1. o.).
(36) Az Európai Parlament és a Tanács 604/2013/EU rendelete (2013. június 26.) egy harmadik országbeli állampolgár vagy egy hontalan személy által a tagállamok egyikében benyújtott nemzetközi védelem iránti kérelem megvizsgálásáért felelős tagállam meghatározására vonatkozó feltételek és eljárási szabályok megállapításáról (HL L 180., 2013.6.29., 31. o.).
(37) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/695 rendelete (2021. április 28.) a Horizont Európa kutatási és innovációs keretprogram létrehozásáról, valamint részvételi és terjesztési szabályainak megállapításáról, továbbá az 1290/2013/EU és az 1291/2013/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 170., 2021.5.12., 1. o.).
(38) A Tanács 2001/55/EK irányelve (2001. július 20.) a lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyek tömeges beáramlása esetén nyújtandó átmeneti védelem minimumkövetelményeiről, valamint a tagállamok e személyek befogadása és a befogadás következményeinek viselése tekintetében tett erőfeszítései közötti egyensúly előmozdítására irányuló intézkedésekről (HL L 212., 2001.8.7., 12. o.).
(39) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/1148 rendelete (2021. július 7.) a határigazgatás és a vízumpolitika pénzügyi támogatására szolgáló eszköznek az Integrált Határigazgatási Alap részeként történő létrehozásáról (lásd e Hivatalos Lap 48. oldalát).
I. MELLÉKLET
A TAGÁLLAMI PROGRAMOK FINANSZÍROZÁSÁNAK ALLOKÁCIÓJÁRA VONATKOZÓ KRITÉRIUMOK
1.
a) a programozási időszak kezdetén mindegyik tagállam 8 000 000 EUR rögzített összeget kap az Alapból, Ciprus, Málta és Görögország kivételével, mely országok mindegyike 28 000 000 EUR rögzített összeget kap;
b) a 13. cikkben említett, fennmaradó költségvetési forrásokat a következő kritériumok alapján kell elosztani:
- 35 % a menekültügy számára,
- 30 % a jogszerű migráció és az integráció számára,
- 35 % az irreguláris migráció elleni küzdelem számára, a visszaküldéseket is ideértve.
2. A menekültügy területén a következő kritériumok érvényesülnek, és azokat a következőképpen kell súlyozni:
a) 30 % azon személyek számának arányában, akik az alábbi kategóriák valamelyikébe tartoznak:
- bármely harmadik országbeli állampolgár vagy hontalan személy, aki az 1967. január 31-i New York-i jegyzőkönyvvel módosított, a menekültek helyzetéről szóló 1951. július 28-i genfi egyezményben meghatározott státuszt kapott,
- bármely harmadik országbeli állampolgár vagy hontalan személy, aki a 2011/95/EU irányelv értelmében kiegészítő védelmet élvez,
- bármely harmadik országbeli állampolgár vagy hontalan személy, aki a 2001/55/EK irányelv (1) értelmében átmeneti védelmet élvez;
b) 60 % a nemzetközi védelmet kérelmező harmadik országbeli állampolgárok vagy hontalan személyek számának arányában;
c) 10 % azon harmadik országbeli állampolgárok vagy hontalan személyek számának arányában, akiket áttelepítettek vagy áttelepítenek valamely tagállamba.
3. A jogszerű migráció területén a következő kritériumok érvényesülnek, és azokat a következőképpen kell súlyozni:
a) 50 % a tagállamban jogszerűen tartózkodó harmadik országbeli állampolgárok teljes számának arányában;
b) 50 % az első tartózkodási engedéllyel rendelkező harmadik országbeli állampolgárok számának arányában; a személyek alábbi kategóriái azonban nem vehetők figyelembe:
- olyan harmadik országbeli állampolgárok, akik munkavállalással összefüggésben kaptak 12 hónapnál rövidebb ideig érvényes első tartózkodási engedélyt,
- olyan harmadik országbeli állampolgárok, akiknek a beutazását tanulmányok folytatása, diákcsere, javadalmazás nélküli gyakorlat vagy önkéntes szolgálat céljából engedélyezték a 2004/114/EK tanácsi irányelvvel (2), vagy adott esetben az (EU) 2016/801 európai parlamenti és tanácsi irányelvvel (3) összhangban,
- olyan harmadik országbeli állampolgárok, akiknek a beutazását tudományos kutatás céljából engedélyezték a 2005/71/EK tanácsi irányelvvel (4), vagy adott esetben az (EU) 2016/801 irányelvvel összhangban.
4. Az irreguláris migráció elleni küzdelem területén - a visszaküldéseket is ideértve - a következő kritériumok érvényesülnek, és azokat a következőképpen kell súlyozni:
a) 70 % azon harmadik országbeli állampolgárok számának arányában, akik nem vagy már nem teljesítik a tagállam területére történő belépés és az ott-tartózkodás feltételeit, és akikre a nemzeti jog alapján kiutasítási határozat vonatkozik, azaz olyan közigazgatási vagy bírósági határozat vagy aktus, amely megállapítja vagy kimondja a tartózkodás jogellenes voltát, és visszatérési kötelezettséget állapít meg;
b) 30 % azon harmadik országbeli állampolgárok számának arányában, akik távozást elrendelő közigazgatási vagy bírósági végzés alapján - akár önkéntesen, akár kényszerített módon - ténylegesen elhagyták a tagállam területét.
5. A kezdeti felosztás céljából a referenciaadatoknak a Bizottság (Eurostat) által a 2017., 2018. és 2019. évre vonatkozóan összeállított azon éves statisztikai adatokon kell alapulniuk, amelyek alapját a tagállamok által az uniós jognak megfelelően, e rendelet alkalmazásának kezdőnapját megelőzően szolgáltatott adatok képezik. A félidős felülvizsgálathoz a referenciaadatoknak a Bizottság (Eurostat) által a 2021., 2022. és 2023. évre vonatkozóan összeállított, a tagállamok által az uniós jognak megfelelően szolgáltatott adatokon alapuló éves statisztikai adatokon kell alapulniuk. Amennyiben a tagállamok nem juttatták el a Bizottsághoz (Eurostat) az érintett statisztikai adatokat, úgy a lehető leghamarabb ideiglenes adatokkal kell szolgálniuk.
6. Mielőtt a Bizottság (Eurostat) az (5) bekezdésben említett adatokat referenciaadatként elfogadná, a szokásos operatív eljárásoknak megfelelően értékeli a statisztikai információ minőségét, összehasonlíthatóságát és teljességét. A Bizottság (Eurostat) kérésére a tagállamok megküldik a Bizottságnak az ehhez szükséges valamennyi információt.
(1) Kizárólag a 2001/55/EK irányelv aktiválása esetén figyelembe veendő adatok.
(2) A Tanács 2004/114/EK irányelve (2004. december 13.) a harmadik országok állampolgárai tanulmányok folytatása, diákcsere, javadalmazás nélküli gyakorlat, illetve önkéntes szolgálat céljából történő beutazásának feltételeiről (HL L 375., 2004.12.23., 12. o.).
(3) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/801 irányelve (2016. május 11.) a harmadik országbeli állampolgárok kutatás, tanulmányok folytatása, gyakorlat, önkéntes szolgálat, diákcsereprogramok vagy oktatási projektek, és au pair tevékenység céljából történő beutazásának és tartózkodásának feltételeiről (HL L 132., 2016.5.21., 21. o.).
(4) A Tanács 2005/71/EK irányelve (2005. október 12.) a harmadik országbeli állampolgároknak az Európai Közösség területén folytatott tudományos kutatás céljából való fogadására vonatkozó külön eljárásról (HL L 289., 2005.11.3., 15. o.).
II. MELLÉKLET
VÉGREHAJTÁSI INTÉZKEDÉSEK
1.
a) az uniós vívmányok és a közös európai menekültügyi rendszerhez kapcsolódó prioritások egységes alkalmazásának biztosítása;
b) szükség esetén a tagállamok menekültügyi rendszerei kapacitásának támogatása az infrastruktúrák és szolgáltatások tekintetében, többek között helyi és regionális szinten is;
c) a migráció kezelése érdekében a harmadik országokkal folytatott együttműködés és partnerség erősítése többek között ezeknek az országoknak a nemzetközi védelemre szoruló személyek védelmének javítására való képességük megerősítése révén a globális együttműködési erőfeszítések keretében;
d) technikai és operatív segítség nyújtása egy vagy több tagállam részére többek között az EASO-val együttműködésben.
2.
a) olyan szakpolitikák kidolgozásának és végrehajtásának támogatása, amelyek előmozdítják a jogszerű migrációt, valamint a jogszerű migrációra vonatkozó uniós vívmányok, többek között a családegyesítés és a munkaügyi normák végrehajtását;
b) az Unióba való szabályos belépést és az Unióban való jogszerű tartózkodást megkönnyítő intézkedések támogatása;
c) a harmadik országokkal való együttműködés és partnerség erősítése a migráció kezelése céljából, többek között az Unióba való belépés legális lehetőségei révén, a migráció területén folyó globális együttműködési erőfeszítések keretében;
d) a harmadik országbeli állampolgárok társadalmi és gazdasági befogadását célzó integrációs intézkedések előmozdítása, az integrációs intézkedések keretében a különleges bánásmódot igénylő személyekre vonatkozó védelmi intézkedések előmozdítása, a családegyesítés megkönnyítése, a harmadik országbeli állampolgárok befogadó társadalomban való részvételének, illetve a harmadik országbeli állampolgárok befogadó társadalom általi elfogadásának az előkészítése a nemzeti és különösen a regionális vagy helyi hatóságok és civil társadalmi szervezetek, többek között a menekültügyi szervezetek és migránsok vezette szervezetek, valamint a szociális partnerek bevonásával.
3.
a) az infrastruktúrára, eljárásokra és szolgáltatásokra vonatkozó uniós vívmányok és szakpolitikai prioritások egységes alkalmazásának biztosítása;
b) integrált és koordinált megközelítés támogatása a visszaküldések uniós, illetve tagállami szintű igazgatására vonatkozóan, az eredményes, méltóságteljes és fenntartható visszaküldést szolgáló kapacitások fejlesztése és az irreguláris migráció ösztönzőinek csökkentése terén;
c) a támogatott önkéntes visszatérés, a családfelkutatás és a reintegráció elősegítése a gyermekek mindenek felett álló érdekeinek tiszteletben tartásával;
d) a harmadik országokkal folytatott együttműködésnek és a harmadik országok kapacitásainak a megerősítése a visszaküldéssel és a fenntartható visszaküldéssel kapcsolatban.
4.
a) a migrációs áramlások által érintett harmadik országokkal való szolidaritás és együttműködés fokozása, többek között az Unióba történő áttelepítés és az Unión belüli védelemhez jutás egyéb jogszerű lehetőségei révén;
b) a nemzetközi védelmet kérelmező vagy nemzetközi védelemben részesülő személyek egyik tagállamból a másikba való átszállításának támogatása.
III. MELLÉKLET
A TÁMOGATÁS HATÁLYA
1.
a) nemzeti, regionális és helyi stratégiák kidolgozása és fejlesztése a menekültügy, a jogszerű migráció, az integráció, a visszaküldés és az irreguláris migráció terén a vonatkozó uniós vívmányokkal összhangban;
b) igazgatási struktúrák, eszközök és rendszerek, többek között IKT-rendszerek létrehozása, valamint a személyzet, köztük a helyi hatóságok és más érintett érdekelt felek személyzetének részére nyújtandó képzések kialakítása, adott esetben a releváns decentralizált ügynökségekkel együttműködésben;
c) nemzeti, regionális és helyi kapcsolattartó pontok létrehozása, amelyek pártatlan iránymutatást, gyakorlati információkat és segítséget nyújtanak az Alap minden vonatkozásában a potenciális kedvezményezettek és a részvételre jogosult jogalanyok számára;
d) szakpolitikák és eljárások kidolgozása, monitoringja és értékelése, beleértve az információk és adatok gyűjtését, cseréjét és elemzését; a migrációra és a nemzetközi védelemre vonatkozó minőségi és mennyiségi adatok és statisztikák terjesztését; valamint közös statisztikai eszközök, módszerek és mutatók kidolgozását és alkalmazását az előrehaladás mérése és a szakpolitikai fejlemények értékelése céljából;
e) információcsere, a legjobb gyakorlatok és stratégiák cseréje; egymástól való tanulás, tanulmányok és kutatás; együttes fellépések és közös műveletek kidolgozása és végrehajtása; valamint transznacionális együttműködési hálózatok létrehozása;
f) az érintett személyek jogállásával és szükségleteivel összhangban lévő, a nemekkel kapcsolatos szempontokat figyelembe vevő segítségnyújtási és támogatási szolgáltatások, különös tekintettel a különleges bánásmódot igénylő személyekre;
g) a migráns gyermekek hatékony védelmére irányuló intézkedések, beleértve a gyermek mindenek felett álló érdekére vonatkozó értékelés végrehajtását, a gyámsági rendszerek megerősítését, valamint a gyermekek biztonságának garantálására irányuló politikák és eljárások kidolgozását, monitoringját és értékelését;
h) az érdekeltek és a nyilvánosság körében a menekültügyre, az integrációra, a legális migrációra és a visszaküldésre vonatkozó szakpolitikákkal kapcsolatos ismeretterjesztő tevékenység, különös figyelemmel a különleges bánásmódot igénylő személyekre, többek között a kiskorúakra.
2.
a) tárgyi támogatás nyújtása, ideértve a határon történő segítségnyújtást;
b) a menekültügyi eljárásnak a menekültügyi vívmányokkal összhangban történő lefolytatása, beleértve támogató szolgáltatások, például fordítás és tolmácsolás biztosítását, a jogi segítségnyújtást, a családfelkutatást és az érintett személy jogállásával összhangban lévő egyéb szolgáltatások nyújtását;
c) a különleges eljárási vagy befogadási igényekkel rendelkező kérelmezők azonosítása, beleértve az emberkereskedelem áldozatainak korai azonosítását a szakszolgálatokhoz, például pszichoszociális és rehabilitációs szolgálatokhoz történő átirányításuk érdekében;
d) szakszolgáltatások, például pszichoszociális és rehabilitációs szakszolgáltatások nyújtása a különleges eljárási vagy befogadási igényekkel rendelkező kérelmezők számára;
e) befogadási szálláshelyek, például a kisgyermekes családok igényeinek megfelelő kis léptékű infrastruktúrák kialakítása vagy fejlesztése, beleértve a helyi és a regionális hatóságok által kínált létesítményeket, illetve az ilyen létesítmények több tagállam általi közös használatának lehetőségét;
f) a származási országgal kapcsolatos információk gyűjtésével, elemzésével és az illetékes hatóságaik közötti megosztásával kapcsolatos tagállami kapacitások fejlesztése;
g) az uniós áttelepítési programokhoz vagy a nemzeti áttelepítési programokhoz és humanitárius befogadási rendszerekhez kapcsolódó intézkedések, beleértve a végrehajtásukra szolgáló eljárások lefolytatását;
h) a harmadik országok kapacitásainak növelése a védelemre szoruló személyek védelmének javítása érdekében, többek között a migráns gyermekek védelmét szolgáló rendszerek kidolgozásának támogatása révén;
i) az őrizet hatékony alternatíváinak kialakítása, fejlesztése és javítása, különösen a kísérő nélküli kiskorúak és a családok tekintetében, adott esetben beleértve a nemzeti gyermekvédelmi rendszerekbe beépített, nem intézményesített gondozást.
3.
a) információs csomagok és kampányok, amelyek célja, hogy felhívják a figyelmet az Unióba irányuló jogszerű migrációs csatornákra, és a jogszerű migrációra vonatkozó uniós vívmányokra;
b) az Unióba irányuló olyan mobilitási programok kidolgozása, mint a körkörös vagy ideiglenes migrációs rendszerek, ideértve a foglalkoztathatóságot fokozó képzéseket is;
c) a harmadik országok, valamint a tagállamok munkaerő-toborzó ügynökségei, foglalkoztatási és bevándorlási szolgálatai közötti együttműködés;
d) a harmadik országban megszerzett készségeknek és képesítéseknek, többek között szakmai tapasztalatnak, valamint ezek átláthatóságának, és a tagállamokban megszerzett készségekkel és képesítésekkel való egyenértékűségének értékelése és elismerése;
e) a 2003/86/EK tanácsi irányelv (1) harmonizált végrehajtásának biztosítása érdekében a családegyesítési kérelmekkel kapcsolatos segítségnyújtás;
f) a valamely tagállamban már jogszerűen tartózkodó harmadik országbeli állampolgárok jogállásának megváltozásával kapcsolatos segítségnyújtás - beleértve a jogi segítségnyújtást és képviseletet -, különösen az uniós szinten meghatározott jogszerű tartózkodási jogcím megszerzésével kapcsolatban;
g) a jogaikat gyakorolni kívánó harmadik országbeli állampolgároknak való segítségnyújtás, különösen a mobilitás tekintetében, a legális migrációra vonatkozó uniós eszközök keretében;
h) integrációs intézkedések, például a harmadik országbeli állampolgárok igényeinek megfelelő, személyre szabott támogatás, valamint a tanácsadásra, az oktatásra, a nyelvtanfolyamokra és az egyéb képzésre, például az állampolgári ismeretek oktatására és a szakmai tanácsadásra összpontosító integrációs programok;
i) a harmadik országbeli állampolgárok köz- és magánszolgáltatásokhoz való hozzáférése és azok harmadik országbeli állampolgárok számára történő nyújtása terén az egyenlőséget előmozdító intézkedések, ideértve az oktatáshoz, az egészségügyi ellátáshoz és a pszichoszociális támogatáshoz való hozzáférést és az ilyen szolgáltatásoknak a célcsoport igényeihez való hozzáigazítását is;
j) a kormányzati és nem kormányzati szervek közötti integrált együttműködés, többek között koordináltan működő integrációs támogató központok, például egyablakos ügyintézés révén;
k) olyan intézkedések, amelyek lehetővé teszik és támogatják a harmadik országbeli állampolgároknak a fogadó társadalomba való bevezetését, és az abban való aktív részvételüket, valamint a fogadó társadalom általi elfogadást előmozdító intézkedések;
l) a harmadik országok állampolgárai, a fogadó társadalom és a hatóságok közötti találkozás és párbeszéd előmozdítása, többek között a harmadik országbeli állampolgárokkal folytatott konzultáció, valamint a kultúrák és vallások közötti párbeszéd révén;
m) a helyi hatóságok és egyéb érdekelt felek által nyújtott integrációs szolgáltatásokkal kapcsolatos kapacitásépítés.
4.
a) befogadásra vagy őrizetre szolgáló nyitott infrastruktúra kialakítása vagy fejlesztése, beleértve az ilyen létesítmények több tagállam általi közös használatának lehetőségét;
b) az őrizet hatékony alternatíváiként szolgáló intézkedések, köztük például a közösségi alapú esetkezelés bevezetése, fejlesztése, végrehajtása és javítása, különösen a kísérő nélküli kiskorúak és a családok esetében;
c) a 2008/115/EK irányelv 8. cikkének (6) bekezdésében meghatározott, kitoloncolást ellenőrző független és hatékony rendszerek bevezetése és megerősítése;
d) az irreguláris migrációval kapcsolatos ösztönzők - többek között az irreguláris migránsok foglalkoztatása - elleni küzdelem a kockázatértékelésen alapuló hatékony és megfelelő ellenőrzések, a személyzet képzése, valamint olyan mechanizmusok létrehozása és végrehajtása révén, amelyeken keresztül az irreguláris migránsok kifizetéseket igényelhetnek vissza és panaszt nyújthatnak be munkaadójuk ellen, és tájékoztató és tudatosságnövelő kampányok révén a munkáltatók és az irreguláris migránsok tájékoztatása a 2009/52/EK irányelv szerinti jogaikról és kötelezettségeikről;
e) a visszaküldések előkészítése, többek között kiutasítási határozatok kibocsátásához, harmadik országbeli állampolgárok azonosításához, úti okmányok kiállításához és családfelkutatáshoz vezető intézkedések;
f) együttműködés a harmadik országok konzuli hatóságaival és bevándorlási vagy egyéb érintett hatóságaival és szolgálataival úti okmányok beszerzése, a visszaküldések megkönnyítése és a visszafogadás biztosítása céljából, többek között harmadik országok összekötő tisztviselőinek kiküldése révén;
g) a visszatéréshez nyújtott támogatás, különösen támogatott önkéntes visszatérés és a támogatott önkéntes visszatérési programokra vonatkozó információk, többek között a gyermekeknek a visszatérési eljárás során nyújtott speciális útmutatás révén;
h) a kitoloncolást célzó műveletek a kapcsolódó intézkedésekkel együtt, az uniós jogban meghatározott normáknak megfelelően, a kényszerítő eszközökhöz nyújtott támogatás kivételével;
i) a visszatérésre kötelezett személy fenntartható visszatérését és visszailleszkedését támogató intézkedések, többek között készpénzes ösztönzők, képzés, a kihelyezés és a foglalkoztatás terén való segítségnyújtás, valamint a gazdasági tevékenységek megkezdéséhez nyújtott induló támogatás;
j) harmadik országokban található, az érkezéskor megfelelő átmeneti szállást és befogadást biztosító létesítmények és támogató szolgáltatások, valamint adott esetben gyors átállás a közösségi alapú szállásokra;
k) együttműködés harmadik országokkal az irreguláris migráció elleni küzdelem, valamint az eredményes visszaküldés és visszafogadás tekintetében;
l) olyan intézkedések, amelyek célja, hogy felhívják a figyelmet a migráció legális csatornáira és az irreguláris bevándorlás kockázataira;
m) harmadik országokban végzett, a harmadik országok, valamint az Unió és tagállamai között a visszaküldés és visszafogadás tekintetében folytatott együttműködés hatékonyabbá tételéhez hozzájáruló, valamint a származási ország társadalmába való visszailleszkedést elősegítő segítségnyújtás és intézkedések.
5.
a) a nemzetközi védelmet kérelmező vagy abban részesülő személyek egyik tagállamból a másikba történő önkéntes átadásának végrehajtása;
b) kirendelt személyzet vagy pénzügyi támogatás formájában nyújtott operatív támogatás valamely tagállam részéről egy másik, a migrációs kihívások által érintett tagállam számára, beleértve az EASO által nyújtott támogatást;
c) nemzeti áttelepítési programok és humanitárius befogadási rendszerek önkéntes végrehajtása;
d) valamely tagállam részéről egy másik, a migrációs kihívások által érintett tagállam számára a befogadó infrastruktúra kiépítésével vagy javításával kapcsolatban nyújtott támogatás.
(1) A Tanács 2003/86/EK irányelve (2003. szeptember 22.) a családegyesítési jogról (HL L 251., 2003.10.3., 12. o.).
IV. MELLÉKLET
A 15. CIKK (3) BEKEZDÉSÉVEL ÉS A 16. CIKK (9) BEKEZDÉSÉVEL ÖSSZHANGBAN MAGASABB TÁRSFINANSZÍROZÁSI ARÁNYOKRA JOGOSULT INTÉZKEDÉSEK
- A helyi és regionális hatóságok és civil társadalmi szervezetek, többek között a menekültügyi szervezetek és migránsok által irányított szervezetek által végrehajtott integrációs intézkedések;
- Az őrizet hatékony alternatíváinak kidolgozására és végrehajtására irányuló intézkedések;
- Támogatott önkéntes visszatérési és reintegrációs programok és ezekhez kapcsolódó tevékenységek;
- A különleges bánásmódot igénylő személyeket és a különleges befogadási vagy eljárási igényekkel rendelkező, nemzetközi védelmet kérelmező személyeket célzó intézkedések, ideértve a - különösen a kísérő nélküli - kiskorúak hatékony védelmét többek között alternatív, nem intézményesített gondozási rendszerek révén biztosító intézkedéseket.
V. MELLÉKLET
A 33. CIKK (1) BEKEZDÉSÉBEN EMLÍTETT ALAPVETŐ TELJESÍTMÉNYMUTATÓK
A személyekkel kapcsolatos valamennyi mutatóról korcsoportok (< 18, 18-60, > 60) és nemek szerinti bontásban kell jelentést készíteni.
A 3. cikk (2) bekezdésének a) pontjában foglalt egyedi célkitűzés
1. Azon résztvevők száma, akik a képzést hasznosnak tartják munkájukhoz;
2. Azon résztvevők száma, akik a képzési tevékenység után három hónappal a képzésen elsajátított készségek és kompetenciák használatáról számolnak be;
3. Azon személyek száma, akik az őrizet alternatívájának minősülő intézkedés hatálya alá tartoznak, külön megadva:
3.1. azon kísérő nélküli kiskorúak száma, akik az őrizet alternatívájának minősülő intézkedés hatálya alá tartoznak;
3.2. azon családok száma, akik az őrizet alternatívájának minősülő intézkedés hatálya alá tartoznak.
A 3. cikk (2) bekezdésének b) pontjában foglalt egyedi célkitűzés
1. A nyelvtanfolyamon részt vett azon személyek száma, akik a nyelvtanfolyam befejeztével legalább egy szinttel feljebb jutottak a fogadó ország nyelvének nyelvismereti szintjét illetően, a közös európai nyelvi referenciakeret vagy annak nemzeti megfelelője alapján.
2. Azon résztvevők száma, akik arról számolnak be, hogy a tevékenység az integrációjuk szempontjából hasznosnak bizonyult.
3. Azon résztvevők száma, akik kérelmezték harmadik országban megszerzett képesítés vagy készségek elismerését vagy értékelését.
4. Azon résztvevők száma, akik huzamos tartózkodásra jogosító jogállást kérvényeztek.
A 3. cikk (2) bekezdésének c) pontjában foglalt egyedi célkitűzés
1. Az önkéntesen visszatért visszatelepülők száma.
2. Azon visszatérésre kötelezett személyek száma, akiket kitoloncoltak.
3. Azon visszatérésre kötelezett személyek száma, akik az őrizet alternatívájának minősülő intézkedés hatálya alá tartoznak.
A 3. cikk (2) bekezdésének d) pontjában foglalt egyedi célkitűzés
1. A nemzetközi védelmet kérelmező, illetve abban részesülő olyan személyek száma, akiket valamely tagállamból egy másikba szállítottak át.
2. Az áttelepített személyek száma.
3. A humanitárius befogadás keretében befogadott személyek száma.
VI. MELLÉKLET
BEAVATKOZÁSTÍPUSOK
1. TÁBLÁZAT: KÓDOK A BEAVATKOZÁSI TERÜLET DIMENZIÓJA ALAPJÁN
I. Közös európai menekültügyi rendszer
001 Befogadási feltételek
002 Menekültügyi eljárások
003 Az uniós vívmányok végrehajtása
004 Migráns gyermekek
005 Különleges befogadási és eljárási igényekkel rendelkező személyek
006 Uniós áttelepítési programok vagy a nemzeti áttelepítési programok és humanitárius befogadási rendszerek (III. melléklet, 2. pont g) alpontja)
007 Működési támogatás
II. Jogszerű migráció és integráció
001 Integrációs stratégiák kidolgozása
002 Emberkereskedelem áldozatai
003 Integrációs intézkedések - tájékoztatás és orientáció, egyablakos ügyintézés
004 Integrációs intézkedések - nyelvoktatás
005 Integrációs intézkedések - állampolgári ismeretek oktatása és egyéb képzés
006 Integrációs intézkedések - bevezetés, részvétel, találkozás a befogadó társadalom közegében
007 Integrációs intézkedések - alapvető szükségletek
008 Kivándorlást előkészítő intézkedések
009 Mobilitási programok
010 Jogszerű tartózkodási státusz megszerzése
011 Különleges bánásmódot igénylő személyek, köztük kísérő nélküli kiskorúak
012 Működési támogatás
III. Visszaküldés
001 Az őrizet alternatívái
002 Befogadási/őrizeti feltételek
003 Kiutasítási eljárások
004 Támogatott önkéntes visszatérés
005 Visszailleszkedési támogatás
006 Kiutasítási/visszaküldési műveletek
007 Kitoloncolást ellenőrző rendszer
008 Különleges bánásmódot igénylő személyek, beleértve a kísérő nélküli kiskorúakat
009 Az irreguláris migráció kiváltó okainak kezelésére szolgáló intézkedések
010 Működési támogatás
IV. Szolidaritás és a felelősség igazságos elosztása
001 Átszállítások egy másik tagállamba (‘áthelyezés')
002 Valamely tagállam részéről egy másik tagállam számára nyújtott támogatás, ideértve az EASO által nyújtott támogatást is
003 Áttelepítés (19. cikk)
004 Humanitárius befogadás (19. cikk)
005 Egy másik tagállam számára a befogadó infrastruktúrával kapcsolatban nyújtott támogatás
006 Működési támogatás
V. Technikai segítségnyújtás
001 Tájékoztatás és kommunikáció
002 Előkészítés, végrehajtás, monitoring és ellenőrzés
003 Értékelés és tanulmányok, adatgyűjtés
004 Kapacitásépítés
2. TÁBLÁZAT: KÓDOK AZ INTÉZKEDÉSTÍPUS DIMENZIÓJA ALAPJÁN
001 Nemzeti stratégiák kidolgozása
002 Kapacitásépítés
003 Harmadik országbeli állampolgárok oktatása és képzése
004 Statisztikai eszközök, módszerek és mutatók kidolgozása
005 Az információk és a legjobb gyakorlatok cseréje
006 Együttes fellépések/műveletek tagállamok között
007 Információs kampányok és tájékoztatás
008 Szakértők cseréje és kiküldése
009 Tanulmányok, kísérleti projektek, kockázatértékelések
010 Előkészítő, monitoring-, igazgatási és technikai tevékenységek
011 Segítségnyújtás és támogató szolgáltatások harmadik országbeli állampolgárok számára
012 Infrastruktúra
013 Felszerelés
3. TÁBLÁZAT: KÓDOK A VÉGREHAJTÁSI DIMENZIÓ ALAPJÁN
001 A 15. cikk (1) bekezdésének hatálya alá tartozó intézkedések
002 Egyedi intézkedések
003 A IV. mellékletben felsorolt intézkedések
004 Működési támogatás
005 Szükséghelyzeti támogatás
4. TÁBLÁZAT: KÓDOK AZ "EGYES TÉMÁK" DIMENZIÓ ALAPJÁN
001 Együttműködés harmadik országokkal
002 Harmadik országokban vagy azokkal kapcsolatban végrehajtott intézkedések
003 A fent említettek közül egyik sem
VII. MELLÉKLET
MŰKÖDÉSI TÁMOGATÁSRA JOGOSULT KIADÁSOK
A 3. cikk (2) bekezdésében foglalt valamennyi egyedi célkitűzés keretében a működési támogatás az alábbiakra terjed ki:
- személyzeti költségek,
- szolgáltatási költségek, például berendezések, többek között IKT-rendszerek karbantartása vagy cseréje,
- szolgáltatási költségek, például az infrastruktúra karbantartása vagy cseréje.
VIII. MELLÉKLET
A 33. CIKK (3) BEKEZDÉSÉBEN EMLÍTETT KIMENETI ÉS EREDMÉNYMUTATÓK
A személyekkel kapcsolatos valamennyi mutatóról korcsoportok (< 18, 18-60, > 60) és nemek szerinti bontásban kell jelentést készíteni.
A 3. cikk (2) bekezdésének a) pontjában foglalt egyedi célkitűzés
Kimeneti mutatók
1. A támogatott résztvevők száma, külön megadva:
1.1. azon résztvevők száma, akik jogi segítségnyújtásban részesültek;
1.2. azon résztvevők száma, akik a jogi segítségnyújtástól eltérő típusú támogatásban, például a menekültügyi eljárás során tájékoztatásban és segítségnyújtásban részesültek (1);
1.3. a támogatásban részesült, különleges bánásmódot igénylő résztvevők száma.
2. A képzési tevékenységekben részt vevők száma.
3. A befogadási infrastruktúrán belül az uniós vívmányokkal összhangban újonnan létrehozott férőhelyek száma, külön megadva:
3.1. a kísérő nélküli kiskorúak számára újonnan létrehozott férőhelyek száma.
4. A befogadási infrastruktúrán belül az uniós vívmányokkal összhangban felújított vagy feljavított férőhelyek száma, külön megadva:
4.1. a kísérő nélküli kiskorúak számára felújított vagy feljavított férőhelyek száma.
Eredménymutatók
5. Azon résztvevők száma, akik a képzést hasznosnak tartják munkájukhoz.
6. Azon résztvevők száma, akik a képzési tevékenység után három hónappal a képzésen elsajátított készségek és kompetenciák használatáról számolnak be.
7. Azon személyek száma, akik az őrizet alternatívájának minősülő intézkedés hatálya alá tartoznak, külön megadva:
7.1. azon kísérő nélküli kiskorúak száma, akik az őrizet alternatívájának minősülő intézkedés hatálya alá tartoznak;
7.2. azon családok száma, akik az őrizet alternatívájának minősülő intézkedés hatálya alá tartoznak.
A 3. cikk (2) bekezdésének b) pontjában foglalt egyedi célkitűzés
Kimeneti mutatók
1. A kivándorlást előkészítő intézkedésekben részt vevők száma.
2. Az integrációs intézkedések végrehajtásához támogatásban részesült helyi és regionális hatóságok száma.
3. A támogatott résztvevők száma, külön megadva:
3.1. a nyelvtanfolyamon részt vett személyek száma;
3.2. az állampolgári ismereteket oktató tanfolyamon részt vett személyek száma;
3.3. azon résztvevők száma, akik személyre szóló szakmai tanácsadásban részesültek.
4. Azon információs csomagok és kampányok száma, amelyek célja, hogy felhívják a figyelmet az Unióba irányuló jogszerű migrációs csatornákra.
5. Azon résztvevők száma, akik a családegyesítésre vonatkozó kérelemmel kapcsolatban tájékoztatásban vagy segítségnyújtásban részesültek.
6. A mobilitási programokban részt vevők száma.
7. Azon integrációs projektek száma, amelyeknek a helyi és regionális hatóságok a kedvezményezettjei.
Eredménymutatók
8. A nyelvtanfolyamon részt vett azon személyek száma, akik a nyelvtanfolyam befejeztével legalább egy szinttel feljebb jutottak a fogadó ország nyelvének nyelvismereti szintjét illetően, a közös európai nyelvi referenciakeret vagy annak nemzeti megfelelője alapján.
9. Azon résztvevők száma, akik arról számolnak be, hogy a tevékenység az integrációjuk szempontjából hasznosnak bizonyult.
10. Azon résztvevők száma, akik kérelmezték a harmadik országban megszerzett képesítésük vagy készségeik elismerését vagy értékelését.
11. Azon résztvevők száma, akik huzamos tartózkodásra jogosító jogállást kérvényeztek.
A 3. cikk (2) bekezdésének c) pontjában foglalt egyedi célkitűzés
Kimeneti mutatók
1. A képzési tevékenységekben részt vevők száma.
2. A vásárolt berendezések száma, beleértve a vásárolt vagy frissített IKT-rendszerek számát.
3. A visszailleszkedési támogatásban részesült visszatelepülők száma.
4. Az idegenrendészeti fogdákban létrehozott férőhelyek száma.
5. Az idegenrendészeti fogdákban felújított vagy feljavított férőhelyek száma.
Eredménymutatók
6. Az önkéntesen visszatért visszatelepülők száma.
7. Azon visszatérésre kötelezett személyek száma, akiket kitoloncoltak.
8. Azon visszatérésre kötelezett személyek száma, akik az őrizet alternatívájának minősülő intézkedés hatálya alá tartoznak.
A 3. cikk (2) bekezdésének d) pontjában foglalt egyedi célkitűzés
Kimeneti mutatók
1. A képzésben részt vett személyzet száma.
2. A kivándorlást előkészítő támogatásban részesült személyek száma.
Eredménymutatók
3. A nemzetközi védelmet kérelmező, illetve abban részesülő olyan személyek száma, akiket valamely tagállamból egy másikba szállítottak át.
4. Az áttelepített személyek száma.
5. A humanitárius befogadás keretében befogadott személyek száma.
(1) Ezt a mutatót a rendszer automatikusan hozza létre a jelentéstétel céljára, a jogi segítségnyújtásban részesült résztvevők számának a támogatott résztvevők számából történő kivonásával. Az ezen mutatóhoz tartozó adatokat az SFC2021 állítja elő a jelentéstétel céljára. A tagállamoknak ehhez a mutatóhoz nem kell adatokat szolgáltatniuk, valamint mérföldköveket, illetve célokat sem kell meghatározniuk.
Lábjegyzetek:
[1] A dokumentum eredetije megtekinthető CELEX: 32021R1147 - https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/ALL/?uri=CELEX:32021R1147&locale=hu A dokumentum konszolidált változatai magyar nyelven nem elérhetőek.