32024R1350[1]

Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2024/1350 rendelete (2024. május 14.) az uniós áttelepítési és humanitárius befogadási keret létrehozásáról, valamint az (EU) 2021/1147 rendelet módosításáról

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS (EU) 2024/1350 RENDELETE

(2024. május 14.)

az uniós áttelepítési és humanitárius befogadási keret létrehozásáról, valamint az (EU) 2021/1147 rendelet módosításáról

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 78. cikke (2) bekezdésének d) és g) pontjára,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére (1),

tekintettel a Régiók Bizottságának véleményére (2),

rendes jogalkotási eljárás keretében (3),

mivel:

(1) A Tanács a "Fellépés a migrációs áramlások jobb kezelése érdekében" című, 2014. október 10-i következtetéseiben elismerte, hogy figyelembe véve a migrációs áramlások által érintett tagállamok erőfeszítéseit, az áttelepítéshez valamennyi tagállamnak méltányos és kiegyensúlyozott módon kell hozzájárulnia.

(2) Ez a rendelet az Egyesült Nemzetek 1967. január 31-i New York-i jegyzőkönyvvel kiegészített, a menekültek jogállásáról szóló, 1951. július 28-i egyezményének (a továbbiakban: a genfi egyezmény) teljes és mindenre kiterjedő alkalmazására épül.

(3) Létre kell hozni egy uniós áttelepítési és humanitárius befogadási keretet (a továbbiakban: az uniós keret) az egyéb legális beutazási lehetőségek kiegészítése érdekében. Az uniós keretnek a legkiszolgáltatottabb helyzetű, nemzetközi védelemre szoruló harmadik országbeli állampolgárok vagy hontalan személyek számára az uniós és a nemzeti joggal összhangban tartós megoldást kell kínálnia.

(4) Az Egyesült Nemzetek Szervezetének (a továbbiakban: az ENSZ) Közgyűlése 2016. szeptember 19-én sürgette az államokat, hogy fokozzák áttelepítési erőfeszítéseiket, és egy átfogó menekültügyi reagálási keretet irányzott elő, amelyben az államok áttelepítési férőhelyek és más legális beutazási lehetőségek biztosítását tűzik ki célul, olyan mértékben, amely lehetővé tenné az ENSZ Menekültügyi Főbiztosának Hivatala (a továbbiakban: az UNHCR) által azonosított éves áttelepítési igények teljesítését. Az ENSZ Közgyűlése által 2018. december 17-én elfogadott, menekültekről szóló globális megállapodás azt írja elő, hogy az államoktól önkéntes hozzájárulásokat kell majd kérni az áttelepítési programok kialakításához, illetve hatókörük, méretük és minőségük bővítéséhez.

(5) A Bizottság az európai migrációs stratégiáról szóló, 2015. május 13-i közleményében megállapította, hogy közös megközelítésre van szükség ahhoz, hogy az áttelepítés révén védelmet lehessen nyújtani a lakóhelyüket elhagyni kényszerült, védelemre szoruló személyek számára.

(6) A Bizottság az európai áttelepítési programról szóló, 2015. június 8-i ajánlásában azt javasolta, hogy az áttelepítés méltányos elosztási kulcson alapuljon. Ezt követően a tagállamok kormányainak a Tanács keretében ülésező képviselői 2015. július 20-án következtetéseket fogalmaztak meg 22 504 egyértelműen nemzetközi védelemre szoruló személy multilaterális és nemzeti mechanizmusok révén történő áttelepítéséről. Az áttelepítési férőhelyeket az említett következtetések mellékletében meghatározott kötelezettségvállalásokkal összhangban osztották el a tagállamok, valamint Izland, Liechtenstein, Norvégia és Svájc között.

(7) 2015. december 15-én a Bizottság ajánlást intézett a tagállamokhoz és a társult államokhoz egy önkéntes humanitárius befogadási rendszerre vonatkozóan Törökországgal, azt javasolva, hogy a részt vevő államok fogadjanak be a szíriai konfliktus miatt lakóhelyüket elhagyni kényszerült, nemzetközi védelemre szoruló személyeket.

(8) A Bizottság "A közös európai menekültügyi rendszer reformja és az Európába jutás legális lehetőségeinek javítása felé" című, 2016. április 6-i közleményében bejelentette, hogy javaslatot fog tenni egy strukturált áttelepítési rendszerre, amely keretet ad az Unió áttelepítési politikájának és közös megközelítést biztosít arra vonatkozóan, hogy a nemzetközi védelemre szoruló személyek biztonságosan és jogszerűen érkezzenek az Unióba.

(9) Az Európai Parlament a földközi-tengeri térségben kialakult helyzetről és a migrációval kapcsolatos átfogó uniós megközelítés szükségességéről szóló, 2016. április 12-i állásfoglalásában hangsúlyozta egy állandó, az egész Unióra kiterjedő áttelepítési program szükségességét, amely - figyelembe véve az Unióban védelmet kereső menekültek teljes számát - észszerű számú menekült számára nyújt áttelepedési lehetőséget.

(10) A Bizottság 2017. szeptember 27-én ajánlást intézett a tagállamokhoz a nemzetközi védelemre szoruló személyek legális beutazási lehetőségeinek javításáról. Válaszul a tagállamok 50 039 áttelepítési férőhely felajánlására tettek vállalást.

(11) A már meglévő kezdeményezésekre építve, és a meglévő nemzetközi architektúrával összefüggésben, egy stabil és megbízható uniós keretet kell létrehozni a nemzetközi védelemre szoruló harmadik országbeli állampolgárok vagy hontalan személyek befogadására, amelyet egy olyan uniós áttelepítési és humanitárius befogadási tervvel (a továbbiakban: az uniós terv) összhangban kell végrehajtani, amelynek teljes mértékben tiszteletben kell tartania a tagállamok konkrét jelzéseit vállalásaikra vonatkozóan.

(12) Az uniós keretet a nemzetközi áttelepítési és humanitárius befogadási erőfeszítések kontextusába kell helyezni. Az uniós keret globális áttelepítési és humanitárius befogadási szükségletek kielégítéséhez való hozzájárulásának elő kell segítenie az Unió és a harmadik országok közötti partnerség megerősítését, szolidaritás tanúsításának céljával az azokban a régiókban fekvő országokkal, amelyekbe irányulóan nagyszámú nemzetközi védelemre szoruló személy kényszerült elhagyni lakóhelyét, elősegítve az említett országokra nehezedő nyomás enyhítését, hozzájárulva az említett országok befogadási és nemzetközi védelmi feltételek javítására való képességének megerősítéséhez, és csökkentve a nemzetközi védelemre szoruló harmadik országbeli állampolgárok és hontalan személyek szabálytalan és veszélyes továbbutazását, a migrációval összefüggésben.

(13) Az egyre nagyobb áttelepítési és humanitárius befogadási erőfeszítésekhez való hozzájárulás, valamint a nemzeti áttelepítési gyakorlatok és eljárások közötti eltérések csökkentése érdekében egy közös eljárást - és ezzel együtt a befogadás közös jogosultsági feltételeit és megtagadási indokait - kell meghatározni, valamint a befogadott személyek számára biztosítandó jogállás tekintetében közös elveket kell megállapítani.

(14) A közös befogadási eljárást a tagállamok és - adott esetben - az UNHCR áttelepítési és humanitárius befogadási tapasztalataira és standardjaira kell alapozni.

(15) A valamely tagállamban jogszerűen tartózkodó harmadik országbeli állampolgárok vagy hontalan személyek családtagjainak, vagy uniós polgárok családtagjainak befogadása nem sértheti a 2003/86/EK tanácsi irányelvben (4) és a 2004/38/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben (5) megállapított jogokat, illetve a családegyesítésre vonatkozó nemzeti jogot. Az ilyen befogadásnak ezért azokra a családtagokra kell összpontosítania, akik nem tartoznak az említett irányelvek vagy a vonatkozó nemzeti jog hatálya alá, vagy akik más okból nem egyesíthetők családjukkal.

(16) A család egységének biztosítása érdekében minden olyan, befogadásra jogosult és a megtagadási indokok hatálya alá nem tartozó családtagot, akiknek a tekintetében valamely tagállam befogadási eljárást szándékozik lefolytatni - főszabályként és a lehetőségekhez mérten - együtt kell befogadni. Ha ez nem lehetséges, a nem együtt befogadott családtagokat a lehető leghamarabb, egy későbbi szakaszban kell befogadni. Egy olyan adott család paramétereinek meghatározása során, amelynek egy harmadik országbeli állampolgár vagy hontalan személy az e rendeletben említettek szerinti eltartottja, a tagállamoknak el kell ismerniük, hogy a bővített kapcsolatok jelenthetik az utolsó védvonalat azon egyének számára, akik kizárólag a családra támaszkodnak a túlélés, valamint a pszichológiai és az érzelmi támogatás tekintetében.

(17) A tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy megválaszthassák, hogy kinek az esetében folytatnak le befogadási eljárást, többek között a család összetételével kapcsolatos megfontolások alapján. E választás során a tagállamoknak tiszteletben kell tartaniuk a család egységének elvét. A tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy előírhassák a harmadik országbeli állampolgárok vagy hontalan személyek számára azt, hogy bizonyítsák a családi kapcsolat fennállását.

(18) A "népegészségügyi veszély" fogalma alatt az Egészségügyi Világszervezet Nemzetközi Egészségügyi Rendszabályainak értelmében vett járványügyi kockázatot jelentő betegséget kell érteni.

(19) A befogadási eljárás az alábbi szakaszokból áll: adott esetben továbbirányítás, azonosítás, nyilvántartásba vétel, értékelés és a befogadásra vonatkozó döntés, valamint áttelepítés esetén döntés a nemzetközi védelemben részesítésről, vagy humanitárius befogadás esetén döntés a nemzetközi védelemben részesítésről vagy nemzeti jog alapján humanitárius okból menekült jogállás megadásáról.

(20) A befogadásra vonatkozó kedvező döntés azt jelenti, hogy a döntést meghozó tagállam elfogadta egy olyan személy befogadását, akivel kapcsolatban áttelepítés vagy humanitárius befogadás céljából befogadási eljárást folytattak le. A befogadásra vonatkozó kedvezőtlen döntés azt jelenti, hogy az érintett tagállam nem fogadta el egy ilyen személy befogadását.

(21) A nemzetközi védelemben részesítést megelőzően el kell végezni a harmadik országbeli állampolgár vagy hontalan személy nemzetközi védelemre való rászorultságának teljes körű értékelését.

(22) Sürgősségi befogadás esetén fel kell gyorsítani az e rendeletben megállapított befogadási követelmények értékelését. A sürgősségi befogadásnak nem kell feltétlenül azokhoz a régiókhoz vagy harmadik országokhoz kapcsolódnia, amelyekből e rendelet értelmében a befogadásra sor fog kerülni. Valamennyi tagállamot ösztönözni kell arra, hogy biztosítson sürgősségi befogadó férőhelyeket.

(23) A befogadási eljárást a lehető leghamarabb le kell zárni, biztosítva ugyanakkor, hogy a tagállamok részére elegendő idő álljon rendelkezésre ahhoz, hogy minden egyes ügyet megfelelően megvizsgáljanak. A tagállamoknak minden erőfeszítést meg kell tenniük annak biztosításához, hogy azok a harmadik országbeli állampolgárok vagy hontalan személyek, akiknek a befogadására vonatkozóan kedvező döntés született, legkésőbb tizenkét hónappal e döntés meghozatalának napját követően a területükre belépjenek.

(24) Az e rendelettel összhangban nemzetközi védelemben részesített vagy nemzeti jog alapján humanitárius okból menekült jogállást kapott személyek valamennyi személyes adatát a nemzeti szintű nyilvántartásba vétel napjától számított öt évig kell tárolni. Az említett ötéves időtartamot elegendőnek kell tekinteni a befogadási eljárás céljára, mivel e személyek többsége ezen időtartam végére már többéves uniós tartózkodást mondhat magáénak, és valamely tagállam állampolgárává válhatott. Mivel meg kell tagadni azoknak a harmadik országbeli állampolgároknak vagy hontalan személyeknek az e rendelet alapján történő befogadását, akiknek a valamely tagállamba való befogadását a befogadást megelőző három évben megtagadták, mert alapos okkal volt feltételezhető, hogy veszélyt jelentenének a befogadási kérelmet vizsgáló tagállam közösségére, közrendjére, biztonságára vagy népegészségére, vagy akikkel kapcsolatban a Schengeni Információs Rendszerben vagy egy tagállam nemzeti adatbázisában beutazási tilalmat elrendelő figyelmeztető jelzést adtak ki, adataikat a befogadásra vonatkozó kedvezőtlen döntés meghozatalának napjától számított hároméves időszakban kell tárolni. Mivel meg lehet tagadni azoknak a harmadik országbeli állampolgároknak az e rendelet feltételei szerinti befogadását, akik a befogadást megelőző három évben nem egyeztek bele, vagy visszavonták az arra vonatkozó beleegyezésüket, hogy egy adott tagállam befogadja őket, az adatokat az eljárás megszüntetésének napjától számított hároméves időszakban kell tárolni. Egyes különleges helyzetekben, amikor nincs szükség a személyes adatok ilyen hosszú ideig történő megőrzésére, az adattárolási időszak ennél rövidebb lehet. A harmadik országbeli állampolgárok vagy hontalan személyek személyes adatait azonnal és véglegesen törölni kell, amint e személy megszerezte valamely tagállam állampolgárságát.

(25) Nem áll fenn valamely tagállam általi befogadás kérelmezéséhez vagy valamely tagállamba való befogadáshoz való jog. Ezenfelül a tagállamok nem kötelesek valamely személyt e rendelet értelmében befogadni.

(26) Az áttelepítésnek kell a befogadás elsődleges típusának lennie, amelyet a konkrét körülmények kezelése érdekében kiegészít - esettől függően - a humanitárius befogadás és a sürgősségi befogadás.

(27) Az uniós keret tekintetében arra kell törekedni, hogy minden tagállam járuljon hozzá az uniós terv végrehajtásához és fokozza áttelepítési és humanitárius befogadási erőfeszítéseit annak érdekében, hogy jelentős mértékű hozzájárulást lehessen tenni a globális áttelepítési szükségletek kielégítéséhez, a sürgősségi esetekben is.

(28) Ebből a célból az (EU) 2021/1147 európai parlamenti és tanácsi rendelettel (6) létrehozott Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alapnak célzott támogatást kell biztosítania pénzügyi ösztönzők formájában minden egyes, az uniós keret alapján befogadott személy esetében, valamint az olyan fellépések esetében is, amelyek célja az uniós keret végrehajtását szolgáló megfelelő infrastruktúra és szolgáltatások kialakítása.

(29) Az Európai Unió Menekültügyi Ügynökségének (a továbbiakban: a Menekültügyi Ügynökség), amelyet az (EU) 2021/2303 európai parlamenti és tanácsi rendelet (7) hozott létre, a tagállamok kérésére és a megbízatásával összhangban támogatnia kell a tagállamokat az uniós terv végrehajtásában például azáltal, hogy segítséget nyújt számukra a befogadási eljárás bizonyos elemeinek a végrehajtásához és koordinálja a technikai együttműködést és elősegíti az infrastruktúra megosztását a tagállamok között.

(30) Elő kell mozdítani a bevált gyakorlatoknak az áttelepítés és a humanitárius befogadás szereplői közötti, releváns fórumokon - többek között az áttelepítésről és a kiegészítő lehetőségekről szóló konzultációk keretében - történő megosztását.

(31) Az uniós keret végrehajtása egységes feltételeinek biztosítása érdekében a Tanácsra végrehajtási hatásköröket kell ruházni a kétéves uniós terv létrehozására és módosítására - meghatározva a befogadandó személyek összlétszámát, feltüntetve az említett létszámból az áttelepítésre, a humanitárius befogadásra és a sürgősségi befogadásra elkülönítendő számot, a tagállamok uniós tervben való részvételének részleteit és a befogadandó személyek összlétszámából vállalt hozzájárulásukat, az uniós terv hatálya alá tartozó személyek konkrét csoportjának vagy csoportjainak a leírását, és azt, hogy a befogadásra mely régiókból vagy harmadik országokból fog sor kerülni - vonatkozóan.

(32) Az ilyen végrehajtási hatásköröknek a Tanácsra ruházása indokolt, tekintettel arra, hogy az említett végrehajtási hatáskörök a harmadik országbeli állampolgároknak a tagállamok területére való befogadására vonatkozó nemzeti végrehajtó hatáskörökre vonatkoznak.

(33) Az uniós tervnek az új körülmények kezelésére irányuló módosításai magukban foglalhatják a meglévő hozzájárulások újraelosztása révén vagy új hozzájárulások révén az olyan új régióknak vagy harmadik országoknak nyújtandó hozzájárulásokat, amelyen teljes mértékben tiszteletben tartják a tagállamok által a Magas Szintű Áttelepítési és Humanitárius Befogadási Bizottság (a továbbiakban: a Magas Szintű Bizottság) keretében önkéntes alapon jelzetteket.

(34) Ezeket a végrehajtási hatásköröket a Bizottságnak a befogadandó személyek összlétszámára, valamint azoknak a régióknak és harmadik országoknak a meghatározására irányuló javaslata alapján kell gyakorolni, amelyekből a befogadásra sor fog kerülni, teljes mértékben tiszteletben tartva a tagállamok által a Magas Szintű Bizottság keretében a javaslat megtétele előtt önkéntes alapon jelzetteket. A Bizottságnak az uniós tervre irányuló javaslatát az Unió éves költségvetési tervezetéről szóló javaslatával egyidejűleg kell előterjesztenie, az azt a kétéves időszakot megelőző évben, amelyben az uniós tervet majd végrehajtják. A Bizottságnak az uniós terv módosítására irányuló javaslatát szükség szerint a költségvetés-módosítási tervezetre irányuló megfelelő javaslattal egyidejűleg kell előterjesztenie. A Tanácsnak törekednie kell a javaslat két hónapon belüli elfogadására.

(35) A menekültügyi vívmányoknak a nemzetközi védelem tartalmára vonatkozó rendelkezéseit attól a pillanattól kezdve kell alkalmazni, hogy a nemzetközi védelemben részesített, befogadott személy megérkezik az érintett tagállam területére, vagy pedig - ha az említett személy a tagállam területére érkezését követően részesült nemzetközi védelemben - attól a pillanattól kezdve, hogy az érintett személy nemzetközi védelemben részesült.

(36) A befogadott személyeknek a befogadó társadalmukba való beilleszkedése fontos a sikeres befogadási eljárás szempontjából. A befogadott személyek számára az integrációs intézkedésekhez az (EU) 2024/1347 európai parlamenti és tanácsi rendelettel (8) összhangban nemzetközi védelemben részesülő személyek számára biztosítottakkal azonos hozzáférési lehetőségeket kell biztosítani. A tagállamok csak akkor írhatják elő az említett integrációs intézkedésekben való részvételt, ha ezek az integrációs intézkedések könnyen hozzáférhetők, elérhetők és ingyenesek. A tagállamoknak - amennyiben az megvalósíthatónak minősül - egy indulás előtti orientációs programot is fel kell ajánlaniuk a harmadik országbeli állampolgárok vagy hontalan személyek számára. Egy ilyen program kiterjedhet a jogaikra és kötelezettségeire vonatkozó tájékoztatásra, nyelvórákat foglalhat magában, valamint kiterjedhet a tagállam társadalmi, kulturális és politikai berendezkedésének ismertetésére. Ezeket az információkat az érintett tagállam területére való belépést követően is át lehet adni vagy az integrációs intézkedésekbe is bele lehet foglalni, figyelembe véve a befogadott személy kiszolgáltatott helyzetét. A tagállamok számára lehetővé kell tenni a befogadott személyek szükségleteihez igazodó, érkezés utáni orientációs programok nyújtását is, hogy e személyek - sajátos kiszolgáltatott helyzetük figyelembevétele mellett - útbaigazítást kapjanak különösen a fogadó tagállam nyelvének tanulására, az oktatásra és a munkaerőpiachoz való hozzáférésre vonatkozóan. A tagállamok által megállapítandó szabályok szerint az ilyen programok végrehajtásába lehetőség szerint be kell vonni az érintett szerveket és szereplőket, például a helyi hatóságokat és a már befogadott személyeket.

(37) El kell kerülni minden olyan személy továbbutazását, akit e rendelet alapján befogadtak, beleértve azokat is, akiknek a nemzeti jog alapján humanitárius okból menekült jogállást adtak. A tagállamoknak az uniós jog és politika keretében hatékonyan együtt kell működniük egymással, és indokolatlan késedelem nélkül vissza kell fogadniuk azokat a személyeket, akiket e rendelettel összhangban befogadtak, és akiket olyan tagállamban találtak meg, amelyben való tartózkodáshoz nincs joguk.

(38) A nemzetközi védelem kérelmezéséhez való jog sérelme nélkül a tagállamok - humanitárius befogadás esetén - kezdeti értékelés alapján dönthetnek valamely harmadik országbeli állampolgárnak vagy hontalan személynek a területükre való befogadásáról, és az adott személynek a nemzeti jog alapján humanitárius okból menekült jogállást adhatnak.

(39) A nemzeti jog alapján humanitárius okból adott menekült jogállás keretében az (EU) 2024/1347 rendelet 20-26. és 28-35. cikkében a kiegészítő védelemben részesülő személyekre vonatkozóan megállapítottakkal egyenértékű jogokat és kötelezettségeket kell biztosítani. Ez a jogállás csak akkor vonható vissza, ha a jogállás megadására vonatkozó döntést követően új körülmények merülnek fel vagy új bizonyítékok kerülnek elő a személy jogosultságát illetően.

(40) Az egyes tagállamok erőfeszítéseinek átfogó tükrözése érdekében az (EU) 2024/1351 európai parlamenti és tanácsi rendelettel (9) összhangban az uniós és nemzeti áttelepítési és humanitárius befogadási keretek alapján befogadott harmadik országbeli állampolgárok számát az Unió átfogó helyzetének értékelésekor a menekültügyről és a migrációról szóló éves európai jelentés részeként figyelembe kell venni.

(41) Tekintettel az UNHCR szakértelmére a nemzetközi védelemre szoruló személyek azon harmadik országokból az őket befogadni kívánó tagállamokba történő áttelepítése különböző formáinak elősegítése terén, amelyekbe a lakóhelyüket elhagyni kényszerültek, az UNHCR-nek továbbra is kulcsszerepet kell játszania az uniós keretben. Lehetővé kell tenni, hogy az UNHCR mellett olyan nemzetközi szereplőket, mint például a Nemzetközi Migrációs Szervezetet is felkérjenek arra, hogy segítsék a tagállamokat az uniós keret végrehajtásában.

(42) Létre kell hozni egy olyan Magas Szintű Bizottságot, melynek keretében az uniós keret végrehajtásával kapcsolatos konzultáció folytatható az érdekeltekkel. A Magas Szintű Bizottságnak - a globális áttelepítési szükségletekre vonatkozó UNHCR-előrejelzés figyelembevételével - tanácsot kell adnia a Bizottságnak az uniós keret végrehajtásával kapcsolatos ügyekben, többek között a befogadandó személyek ajánlott számára, valamint azon régiókra vagy harmadik országokra vonatkozóan, amelyekből a befogadás történik. A Magas Szintű Bizottság számára lehetővé kell tenni, hogy ajánlásokat fogalmazzon meg. A Bizottságnak fel kell kérnie a tagállamokat, hogy a Magas Szintű Bizottság ülésén önkéntes alapon jelezzék részvételük részleteit, ideértve a befogadás típusát és azokat az országokat, ahonnan a befogadásra sor fog kerülni, valamint az uniós terv keretében befogadandó személyek összlétszámából általuk vállalt hozzájárulásukat is.

(43) A tagállamok által az ezen rendelet alapján tett áttelepítési és humanitárius befogadási erőfeszítéseket az Unió általános költségvetéséből történő finanszírozással megfelelően támogatni kell. Az uniós keret megfelelő és fenntartható működésének lehetővé tétele érdekében az (EU) 2021/1147 rendeletet módosítani kell.

(44) Ez a rendelet nem érinti a tagállamok azon képességét, hogy olyan nemzeti áttelepítési programokat fogadjanak el vagy hajtsanak végre, amelyek például további befogadási férőhelyekkel járulnak hozzá az uniós terv keretében befogadandó személyek összlétszámához.

(45) Biztosítani kell az uniós keretben vállalt, folyamatban lévő áttelepítési és humanitárius befogadási kezdeményezésekkel való kiegészítő jelleget.

(46) Ez a rendelet tiszteletben tartja a különösen az Európai Unió Alapjogi Chartája által elismert alapvető jogokat, és figyelembe veszi az általa elismert elveket, ezért ezt a rendeletet az említett jogokkal és alapelvekkel összeegyeztethető módon kell alkalmazni, különös tekintettel a gyermekek jogaira, a családi élet tiszteletben tartásához való jogra és a megkülönböztetésmentesség általános alapelvére.

(47) A személyes adatok tagállami hatóságok általi, e rendelet keretében történő minden kezelését az (EU) 2016/679 európai parlamenti és tanácsi rendelettel (10) összhangban kell végezni.

(48) A személyes adatoknak a Menekültügyi Ügynökség általi, e rendelet keretében történő minden kezelését az (EU) 2018/1725 európai parlamenti és tanácsi rendelettel (11) és az (EU) 2021/2303 rendelettel összhangban kell végezni, és annak tiszteletben kell tartania a szükségesség és az arányosság elvét.

(49) Mivel e rendelet célját, nevezetesen egy uniós keret létrehozását, a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, az Unió szintjén azonban az uniós áttelepítési keret terjedelme és hatásai miatt e cél jobban megvalósítható, az Unió intézkedéseket hozhat a szubszidiaritásnak az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) 5. cikkében foglalt elvével összhangban. Az arányosságnak az említett cikkben foglalt elvével összhangban ez a rendelet nem lépi túl az e cél eléréséhez szükséges mértéket.

(50) Az EUSZ-hez és az Európai Unió működéséről szóló szerződéshez (EUMSZ) csatolt, az Egyesült Királyságnak és Írországnak a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség tekintetében fennálló helyzetéről szóló 21. jegyzőkönyv 1. és 2. cikkével és 4a. cikkének (1) bekezdésével összhangban, az említett jegyzőkönyv 4. cikkének sérelme nélkül, Írország nem vesz részt ennek a rendeletnek az elfogadásában, az rá nézve nem kötelező és nem alkalmazandó.

(51) Az EUSZ-hez és az EUMSZ-hez csatolt, Dánia helyzetéről szóló 22. jegyzőkönyv 1. és 2. cikkével összhangban Dánia nem vesz részt ennek a rendeletnek az elfogadásában, az rá nézve nem kötelező és nem alkalmazandó,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Tárgy

(1) Ez a rendelet:

a) létrehozza az uniós áttelepítési és humanitárius befogadási keretet (a továbbiakban: az uniós keret) a harmadik országbeli állampolgárok vagy hontalan személyek tagállamok területére történő befogadására vonatkozóan, annak érdekében, hogy őket e rendelettel összhangban az alábbiakban részesítsék:

i. nemzetközi védelem; vagy

ii. nemzeti jog alapján humanitárius okból adott olyan menekült jogállás, amely az (EU) 2024/1347 rendelet 20-26. és 28-35. cikkében a kiegészítő védelemben részesülő személyekre vonatkozóan megállapítottakkal egyenértékű jogokat és kötelezettségeket biztosít; és

b) e rendelet végrehajtásának céljából megállapítja a harmadik országbeli állampolgároknak vagy hontalan személyeknek a tagállamok területére - áttelepítés vagy humanitárius befogadás révén - történő befogadására vonatkozó szabályokat.

(2) Ez a rendelet nem jogosítja fel a harmadik országbeli állampolgárokat vagy hontalan személyeket arra, hogy kérelmezzék valamely tagállam területére történő befogadásukat, vagy arra, hogy befogadják őket valamely tagállam területére.

(3) Ez a rendelet nem kötelezi a tagállamokat arra, hogy egy adott harmadik országbeli állampolgárt vagy hontalan személyt befogadjanak.

(4) A tagállamok önkéntes alapon járulnak hozzá a 8. cikkben említett uniós áttelepítési és humanitárius befogadási tervhez (a továbbiakban: az uniós terv). A 11. cikk alapján létrehozott Magas Szintű Áttelepítési és Humanitárius Befogadási Bizottságban a tagállamok által a részvételük részleteivel kapcsolatban jelzettek - többek között a befogadás típusára, valamint azokra a régiókra vagy országokra vonatkozóan, amelyekből a befogadásra sor fog kerülni, továbbá az uniós terv keretében befogadandó személyek összlétszámára vonatkozóan - önkéntesek.

2. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában:

1. "áttelepítés": olyan harmadik országbeli állampolgár vagy hontalan személy befogadása valamely tagállam területére az ENSZ menekültügyi főbiztosától (a továbbiakban: az UNHCR) való továbbirányítást követően egy harmadik országból, ahova az adott személy lakóhelyét elhagyni kényszerült, aki:

a) az 5. cikk (1) bekezdése alapján befogadásra jogosult;

b) nem tartozik a 6. cikkben meghatározott megtagadási indokok hatálya alá; és

c) az uniós és a nemzeti joggal összhangban nemzetközi védelemben részesül és hozzáféréssel bír valamilyen tartós megoldáshoz;

2. "nemzetközi védelem": az (EU) 2024/1347 rendelet 3. cikkének 3. pontjában meghatározottak szerinti nemzetközi védelem;

3. "humanitárius befogadás": az Európai Unió Menekültügyi Ügynökségétől (a továbbiakban: a Menekültügyi Ügynökség), az UNHCR-től, vagy más releváns nemzetközi szervtől való továbbirányítást követően - amennyiben azt valamely tagállam kérelmezte - olyan harmadik országbeli állampolgár vagy hontalan személy befogadása valamely tagállam területére egy harmadik országból, ahova az adott személy lakóhelyét erőszakkal elhagyni kényszerült, aki - legalább egy kezdeti értékelés alapján -:

a) az 5. cikk (2) bekezdése alapján befogadásra jogosult;

b) nem tartozik a 6. cikkben meghatározott megtagadási indokok hatálya alá; és

c) e rendelet 9. cikkének (17) bekezdésével összhangban nemzetközi védelemben részesül vagy a nemzeti jog alapján humanitárius okból olyan menekült jogállást kap, amely az (EU) 2024/1347 rendelet 20-26. és 28-35. cikkében a kiegészítő védelemben részesülő személyekre vonatkozóan megállapítottakkal egyenértékű jogokat és kötelezettségeket biztosít;

4. "sürgősségi befogadás": sürgős jogi vagy fizikai védelemre vagy azonnali orvosi ellátásra szoruló személyek áttelepítés vagy humanitárius befogadás útján történő befogadása.

3. cikk

Uniós áttelepítési és humanitárius befogadási keret

Az uniós keret:

a) biztosítja a befogadásra jogosult és az e rendelet szerinti megtagadási indokok hatálya alá nem tartozó harmadik országbeli állampolgárok vagy hontalan személyek valamely tagállam területére történő jogszerű és biztonságos megérkezését annak érdekében, hogy ezzel a rendelettel összhangban nemzetközi védelemben részesítsék őket vagy a nemzeti jog alapján humanitárius okból menekült jogállást kapjanak a 2. cikk 3. pontjának c) alpontjában említettek szerint, továbbá arra ösztönözi a tagállamokat, hogy e célból fokozzák erőfeszítéseiket;

b) hozzájárul az Unió nemzetközi áttelepítési és humanitárius befogadási kezdeményezésekben való fokozott szerepvállalásához annak érdekében, hogy növekedjen az áttelepítés és a humanitárius befogadás céljára rendelkezésre álló férőhelyek teljes száma;

c) hozzájárul az Unió partnerségeinek megerősítéséhez az olyan régiókban található harmadik országokkal, ahova nemzetközi védelemre szoruló személyek nagy számban lakóhelyüket elhagyni kényszerültek.

4. cikk

Azon régiók vagy harmadik országok meghatározása, amelyekből az uniós áttelepítésre vagy a humanitárius befogadásra sor fog kerülni

Azokat a régiókat vagy harmadik országokat, amelyekből uniós áttelepítésre vagy humanitárius befogadásra kerül sor, elsősorban az alábbiak alapján kell meghatározni:

a) a globális áttelepítési szükségletekre vonatkozó UNHCR-előrejelzés;

b) a védelmi környezet javításának és a védelmi térség növelésének lehetőségei a harmadik országokban;

c) a harmadik országok által az áttelepítéssel vagy a humanitárius befogadással kapcsolatban tett vállalások nagyságrendje és tartalma annak érdekében, hogy együttesen hozzájáruljanak az UNHCR globális áttelepítési szükségletek kielégítéséhez.

5. cikk

Befogadásra való jogosultság

(1) Áttelepítés céljából az alábbi harmadik országbeli állampolgárok vagy hontalan személyek jogosultak befogadásra, feltéve, hogy beletartoznak a (3) bekezdés a) pontjában említett kategóriák legalább egyikébe is:

a) olyan harmadik országbeli állampolgárok, akik az (EU) 2024/1347 rendelet 10. cikkében meghatározottak szerint faji, illetve vallási okból történő, nemzeti hovatartozásuk, politikai véleményük vagy meghatározott társadalmi csoporthoz tartozásuk miatti üldöztetéstől való megalapozott félelem miatt az állampolgárságuk szerinti országon kívül tartózkodnak, és nem tudják vagy az említett félelem miatt nem kívánják az említett ország védelmét igénybe venni, vagy olyan hontalan személyek, akik a fentiekkel azonos okok miatt a korábbi szokásos tartózkodási hely szerinti országon kívül tartózkodnak, és nem tudnak vagy az említett félelem miatt nem kívánnak abba az országba visszatérni; vagy

b) olyan harmadik országbeli állampolgárok, akik az állampolgárságuk szerinti országon kívül tartózkodnak vagy olyan hontalan személyek, akik a korábbi szokásos tartózkodási helyük szerinti országon kívül tartózkodnak, és akik vonatkozásában megalapozott okokból feltételezhető, hogy a származási országukba, vagy hontalan személyek esetén a korábbi szokásos tartózkodási helyük szerinti országba való visszatérésük esetén az (EU) 2024/1347 rendelet 15. cikkében meghatározottak szerinti súlyos sérelem tényleges veszélyének lennének kitéve, és nem tudják vagy az említett veszély miatt nem kívánják az említett ország védelmét igénybe venni.

Azok a személyek, akiknek az UNHCR-től eltérő ENSZ-szervek vagy -hivatalok által biztosított védelme vagy támogatása bármilyen okból megszűnt anélkül, hogy helyzetüket az ENSZ Közgyűlése által elfogadott vonatkozó határozatokkal összhangban véglegesen rendezték volna, úgy tekintendők, hogy megfelelnek az e bekezdésben meghatározott jogosultsági kritériumoknak.

(2) Humanitárius befogadás céljából az alábbi harmadik országbeli állampolgárok vagy hontalan személyek jogosultak befogadásra, feltéve, hogy - legalább egy kezdeti értékelés alapján - beletartoznak a (3) bekezdésben említett kategóriák legalább egyikébe is:

a) olyan harmadik országbeli állampolgárok, akik az (EU) 2024/1347 rendelet 10. cikkében meghatározottak szerint faji, illetve vallási okból történő, nemzeti hovatartozásuk, politikai véleményük vagy meghatározott társadalmi csoporthoz tartozásuk miatti üldöztetéstől való megalapozott félelem miatt az állampolgárság szerinti országon kívül tartózkodnak, és nem tudják vagy az említett félelem miatt nem kívánják az említett ország védelmét igénybe venni, vagy olyan hontalan személyek, akik a fentiekkel azonos okok miatt a korábbi szokásos tartózkodási hely szerinti országon kívül tartózkodnak, és nem tudnak vagy az említett félelem miatt nem kívánnak oda visszatérni; vagy

b) olyan harmadik országbeli állampolgárok, akik az állampolgárságuk szerinti országon kívül tartózkodnak vagy olyan hontalan személyek, akik a korábbi szokásos tartózkodási hely szerinti országon kívül tartózkodnak, és akik vonatkozásában megalapozott okokból feltételezhető, hogy a származási országukba, vagy hontalan személyek esetén a korábbi szokásos tartózkodási helyük szerinti országba való visszatérésük esetén az (EU) 2024/1347 rendelet 15. cikkében meghatározottak szerinti súlyos sérelem tényleges veszélyének lennének kitéve, és nem tudják vagy az említett veszély miatt nem kívánják az említett ország védelmét igénybe venni.

Azok a személyek, akiknek az UNHCR-től eltérő ENSZ-szervek vagy -hivatalok által biztosított védelme vagy támogatása bármilyen okból megszűnt anélkül, hogy helyzetüket az ENSZ Közgyűlése által elfogadott vonatkozó határozatokkal összhangban véglegesen rendezték volna, úgy tekintendők, hogy megfelelnek az e bekezdésben meghatározott jogosultsági kritériumoknak.

(3) Ahhoz, hogy egy harmadik országbeli állampolgár vagy hontalan személy e cikk alapján befogadásra jogosult legyen, legalább az alábbi kategóriák egyikébe bele kell tartoznia:

a) kiszolgáltatott helyzetű személyek, amely kategóriát a következők alkotják:

i. veszélyeztetett nők és lányok;

ii. kiskorúak, a kísérő nélküli kiskorúakat is ideértve;

iii. erőszak vagy kínzás túlélői, beleértve a nemi alapú vagy a szexuális irányultságon alapuló erőszakot és kínzást is;

iv. jogi és/vagy fizikai védelemre szoruló személyek, beleértve a visszaküldés elleni védelmet is;

v. orvosi ellátásra szoruló személyek, többek között abban az esetben is, ha valamely életmentő kezelés nem elérhető abban az országban, ahova lakóhelyüket erőszakkal elhagyni kényszerültek;

vi. fogyatékossággal élő személyek;

vii. olyan személyek, akik esetében előreláthatólag nem áll rendelkezésre más tartós megoldás, és különösen az elhúzódó menekültügyi helyzetben élők;

b) humanitárius befogadás esetében a valamely tagállamban jogszerűen tartózkodó harmadik országbeli állampolgárok vagy hontalan személyek vagy uniós polgárok (4) bekezdésben említett családtagjai.

(4) A család egységének biztosítása érdekében a befogadandó harmadik országbeli állampolgárok vagy hontalan személyek alábbi családtagjai szintén befogadásra jogosultak:

a) a házastárs vagy a tartós kapcsolatban élő, nem házas társ, amennyiben az érintett tagállam joga vagy gyakorlata a nem házas párokat a házaspárokhoz hasonló elbánásban részesíti a harmadik országbeli állampolgárokra vagy hontalan személyekre vonatkozó joga alapján;

b) a kiskorú gyermekek, feltéve, hogy nem házasok, és függetlenül attól, hogy házasságban vagy házasságon kívül születtek-e vagy a nemzeti jogban meghatározottak szerint örökbe fogadták vagy elismerték-e őket;

c) a kiskorú nem házas személy apja, anyja, vagy más olyan nagykorú személy, aki a kiskorúért az érintett tagállam joga vagy gyakorlata alapján felelős;

d) a testvér vagy testvérek;

e) harmadik országbeli állampolgár vagy hontalan személy, aki terhessége, újszülött gyermeke, súlyos mentális vagy fizikai betegsége, súlyos fogyatékossága vagy idős kora következtében gyermeke, szülője vagy egyéb családtagja segítségére utalt eltartott, feltéve, hogy a családi kapcsolatok a származási országban is fennálltak, hogy a gyermek, a szülő vagy egyéb családtag képes gondoskodni az eltartott személyről, és hogy az érintett személyek írásban kifejezték erre vonatkozó kívánságukat.

E bekezdés alkalmazása során a tagállamok megfelelően figyelembe veszik a gyermek mindenek felett álló érdekét. Ha a harmadik országbeli állampolgár vagy hontalan személy házas kiskorú, akit azonban nem kísér a házastársa, úgy tekinthető, hogy a kiskorú mindenek felett álló érdeke ahhoz fűződik, hogy a kiskorú az eredeti családjával maradjon.

6. cikk

A befogadás megtagadásának indokai

(1) Meg kell tagadni az alábbi harmadik országbeli állampolgárok vagy hontalan személyek e rendelet szerinti befogadását:

a) azok a személyek, akiket a tartózkodási helyük szerinti ország illetékes hatóságai olyan személyként ismertek el, akit az említett ország állampolgáraiéval megegyező vagy egyenértékű jogok és kötelezettségek illetnek meg;

b) azok a személyek, akikkel kapcsolatban alapos okkal feltételezhető, hogy:

i. béke elleni, háborús vagy emberiesség elleni, az ilyen bűncselekményekről rendelkező nemzetközi okmányokban meghatározottak szerinti bűncselekményt követtek el;

ii. súlyos bűncselekményt követtek el;

iii. az ENSZ - az Egyesült Nemzetek Alapokmányának preambulumában, valamint 1. és 2. cikkében meghatározott - céljaiba és elveibe ütköző cselekményekben bűnösök;

c) azok a személyek, akikről alapos okkal feltételezhető, hogy veszélyt jelentenek a befogadási kérelmet vizsgáló tagállam közösségére, közrendjére, biztonságára vagy népegészségére;

d) azok a személyek, akikkel kapcsolatban a Schengeni Információs Rendszerben vagy egy tagállam nemzeti adatbázisában beutazási tilalmat elrendelő figyelmeztető jelzést adtak ki;

e) azok a személyek, akiket tagállamok nemzetközi védelemben részesítettek vagy akik a nemzeti jog alapján humanitárius okból menekült jogállás kaptak a 2. cikk 3. pontjának c) alpontjában említettek szerint;

f) azok a személyek, akiknek a befogadását valamely tagállam a befogadást megelőző három év során ezen albekezdés c) vagy d) pontja alapján megtagadta.

Az első albekezdés b) pontja az abban említett bűncselekmények vagy más cselekmények felbujtóira vagy az azok elkövetésében bármilyen módon részt vevő személyekre is alkalmazandó.

(2) Az alábbi harmadik országbeli állampolgárok vagy hontalan személyek befogadása megtagadható:

a) azok a személyek, akik a befogadást megelőző három év során a 7. cikkben említettek szerint nem egyeztek bele, vagy visszavonták az arra vonatkozó beleegyezésüket, hogy egy adott tagállam befogadja őket, feltéve, hogy a 9. cikk (4) bekezdésének b) pontjával összhangban tájékoztatták őket az ilyen visszavonás következményeiről;

b) azok a személyek, akik az (1) bekezdés első albekezdése b) pontjának hatályán kívül eső egy vagy több olyan bűncselekményt követtek el, amelyek büntetési tételének felső határa legalább egy év szabadságvesztés lenne, ha azokat a befogadási kérelmet vizsgáló tagállamban követték volna el, kivéve, ha a büntetőeljárás alá vonás vagy a büntetés elévült volna, vagy abban az esetben, ha ilyen bűncselekmény tárgyában büntetőjogi felelősséget megállapító ítélet született, az említett ítéletre vonatkozó bejegyzést a befogadási kérelmet vizsgáló tagállam jogával összhangban törölték volna a nemzeti bűnügyi nyilvántartásból;

c) azok a személyek, akik megtagadják a 9. cikk (22) bekezdésében említett, indulás előtti tájékoztató programban való részvételt;

d) azok a személyek, akik számára a tagállam nem tud a kiszolgáltatott helyzetük alapján szükséges megfelelő támogatást nyújtani.

(3) Az e cikkben foglalt indokok azzal a feltétellel alkalmazandók, hogy azokat - többek között - nem, faj, bőrszín, etnikai vagy társadalmi származás, genetikai tulajdonság, nyelv, vallás vagy meggyőződés, politikai vagy más vélemény, nemzeti kisebbséghez tartozás, vagyoni helyzet, születés, fogyatékosság, életkor vagy szexuális irányultság alapján történő megkülönböztetés nélkül hajtják végre.

7. cikk

Beleegyezés

(1) A 9. cikkben megállapított befogadási eljárás azokra a harmadik országbeli állampolgárokra vagy hontalan személyekre alkalmazandó, akik beleegyezésüket adták a befogadásukhoz és akik beleegyezésüket utólag sem vonták vissza, többek között azáltal, hogy visszautasították egy adott tagállamba történő befogadásukat.

(2) Amennyiben egy harmadik országbeli állampolgár vagy hontalan személy elmulasztja átadni a 9. cikk (3) bekezdésében foglalt eljárás lefolytatásához alapvetően szükséges rendelkezésre álló adatokat vagy információkat, vagy elmulaszt részt venni a 9. cikk (6) bekezdésében előírt személyes meghallgatáson, akkor úgy tekinthető, hogy az adott személy hallgatólagosan visszavonta az e cikk (1) bekezdésében említett, befogadáshoz adott beleegyezését, kivéve, ha az érintett személyt nem tájékoztatták a 9. cikk (4) bekezdésével összhangban, ha észszerű időn belül eleget tesz a kötelezettségeknek, vagy ha bizonyítani tudja, hogy az adatok vagy információk átadásának vagy a személyes meghallgatáson való részvételnek az elmulasztása rajta kívül álló okoknak tudató be.

8. cikk

Uniós áttelepítési és humanitárius befogadási terv

(1) A Bizottság javaslata alapján a Tanács végrehajtási jogi aktus útján kétéves uniós áttelepítési és humanitárius befogadási tervet (a továbbiakban: az uniós terv) fogad el az azt a kétéves időszakot megelőző évben, amelyben a tervet majd végrehajtják.

A Bizottság haladéktalanul tájékoztatja az általa javasolt uniós terv tervezetéről az Európai Parlamentet, és a Tanács rendszeresen tájékoztatja az Európai Parlamentet az uniós terv elfogadásával kapcsolatos előrehaladásról.

A Tanács haladéktalanul tájékoztatja az Európai Parlamentet és a Bizottságot az uniós terv végleges tervezetéről. A Tanács az elfogadást követően haladéktalanul továbbítja az uniós tervet az Európai Parlamentnek.

(2) E cikk végrehajtása során a Tanács és a Bizottság megfelelően figyelembe veszi a 11. cikkel létrehozott Magas Szintű Áttelepítési és Humanitárius Befogadási Bizottság üléseinek eredményét és a globális áttelepítési szükségletekre vonatkozó UNHCR-előrejelzést.

(3) Az uniós tervnek tartalmaznia kell:

a) a tagállamok területére befogadandó személyek összlétszámát, feltüntetve ezen belül külön-külön az áttelepítés, a humanitárius befogadás és a sürgősségi befogadás hatálya alá tartozónak tekintendő személyek arányát, amely összlétszámon belül az áttelepítés hatálya alá tartozó személyek aránya nem kevesebb, mint a befogadandó személyek összlétszámának körülbelül 60 %-a;

b) a tagállamok részvételének részletei, és hozzájárulásuk a befogadandó személyek összlétszámához, valamint az e bekezdés a) pontjával összhangban áttelepítés, a humanitárius befogadás és a sürgősségi befogadás hatálya alá tartozó személyek aránya, teljes mértékben tiszteletben tartva a 11. cikk alapján létrehozott Magas Szintű Áttelepítési és Humanitárius Befogadási Bizottságban a tagállamok által jelzetteket;

c) azon régiók vagy harmadik országok megjelölése, amelyekből áttelepítésre vagy humanitárius befogadásra a 4. cikk szerint sor fog kerülni.

(4) Az uniós terv szükség esetén tartalmazhatja a következőket:

a) a harmadik országbeli állampolgárok vagy hontalan személyek azon konkrét csoportjának vagy csoportjainak leírása, amelyekre az uniós terv alkalmazandó lesz;

b) a tagállamok közötti - a Menekültügyi Ügynökség által a 10. cikkel összhangban támogatott - helyi koordinációra, valamint gyakorlati együttműködésre irányuló megállapodások, továbbá harmadik országokkal, az UNHCR-rel és egyéb releváns partnerekkel ilyen célból kötött megállapodások.

(5) A sürgősségi befogadást arra a régióra vagy harmadik országra tekintet nélkül kell alkalmazni, ahonnan az áttelepítésre vagy a humanitárius befogadásra sor fog kerülni.

(6) Amennyiben újonnan felmerülő körülmények - például egy, az uniós tervben említett régiókon vagy harmadik országokon kívül eső, váratlan humanitárius válság - azt szükségessé teszik, a Tanács a Bizottság javaslata alapján adott esetben módosítja az uniós tervet, például kiegészíti azt olyan régiókkal vagy harmadik országokkal, ahonnan a 4. cikk szerinti befogadásra sor fog kerülni.

9. cikk

Befogadási eljárás

(1) Áttelepítés esetében az uniós terv végrehajtása céljából a tagállamok felkérik az UNHCR-t, hogy irányítson tovább hozzájuk harmadik országbeli állampolgárokat vagy hontalan személyeket.

Humanitárius befogadás esetében az uniós terv végrehajtása céljából a tagállamok felkérhetik a Menekültügyi Ügynökséget, az UNHCR-t vagy más releváns nemzetközi szervet, hogy irányítson tovább hozzájuk harmadik országbeli állampolgárokat vagy hontalan személyeket.

(2) A tagállamok értékelik, hogy az (1) bekezdésben említett harmadik országbeli állampolgár vagy hontalan személy az uniós terv hatálya alá tartozik-e.

A tagállamok előnyben részesíthetik az olyan harmadik országbeli állampolgárt vagy hontalan személyt, aki:

a) valamely tagállam területén jogszerűen tartózkodó harmadik országbeli állampolgárral vagy hontalan személlyel, vagy uniós polgárral családi kapcsolatban áll;

b) olyan társadalmi kapcsolatokat vagy egyéb olyan jellemzőket igazolt - ideértve a megfelelő nyelvi készségeket vagy az adott tagállamban való korábbi tartózkodást -, amelyek segíthetik a befogadási eljárást lefolytató tagállamba történő beilleszkedést;

c) sajátos védelmi szükségletekkel vagy kiszolgáltatott helyzettel rendelkezik.

(3) Valamely tagállam egy olyan harmadik országbeli állampolgár vagy hontalan személy azonosítását követően, aki az uniós terv hatálya alá tartozik, és aki tekintetében le kívánja folytatni a befogadási eljárást, e személlyel kapcsolatban a következő információkat nyilvántartásba veszi:

a) a harmadik országbeli állampolgár vagy hontalan személy neve, születési ideje, neme és állampolgársága;

b) a harmadik országbeli állampolgár vagy hontalan személy bármely személyazonosító vagy úti okmányának típusa és száma; és

c) a nyilvántartásba vétel helye és ideje, valamint a nyilvántartásba vételt végző hatóság.

A nyilvántartásba vétel során a (6) és a (9) bekezdés végrehajtásához szükséges további adatok gyűjthetők.

(4) A tagállamok azokat a harmadik országbeli állampolgárokat vagy hontalan személyeket, akik tekintetében lefolytatják a befogadási eljárást, tájékoztatják a következőkről:

a) a befogadási eljárás céljai és különböző lépései;

b) a befogadáshoz adott beleegyezés 7. cikkben említett visszavonásának és az e cikk (22) bekezdésében említett indulás előtti tájékoztató programban való részvétel megtagadásának következményei.

(5) A személyes adatok gyűjtésekor a tagállamok írásban és - szükség szerint - szóban az (EU) 2016/679 rendelet alapján kötelezően nyújtandó információkat azon harmadik országbeli állampolgárok vagy hontalan személyek rendelkezésére bocsátják, akik tekintetében lefolytatják a befogadási eljárást. Ezeket az információkat tömör, áttekinthető, érthető és könnyen hozzáférhető formában, egyértelmű és egyszerű nyelvezetet használva kell rendelkezésre bocsátani, és olyan nyelven, amelyet a harmadik országbeli állampolgárok vagy hontalan személyek megértenek vagy észszerűen feltételezhető, hogy megértenek.

(6) A tagállamok megvizsgálják, hogy azon harmadik országbeli állampolgárok vagy hontalan személyek, akik tekintetében lefolytatják a befogadási eljárást, megfelelnek-e az 5. cikkben meghatározott jogosultsági kritériumoknak, és hogy nem tartoznak-e a 6. cikkben meghatározott megtagadási indokok hatálya alá.

A tagállamok ezt az értékelést különösen igazoló dokumentumok alapján - beleértve adott esetben az UNHCR-től arra vonatkozóan kapott információkat is, hogy a harmadik országbeli állampolgár vagy hontalan személy menekültnek minősül-e - személyes meghallgatás alapján vagy ezek együttes alkalmazásával végzik el.

(7) Áttelepítés esetében a tagállamok felkérik az UNHCR-t annak teljes körű értékelésére, hogy azok a harmadik országbeli állampolgárok vagy hontalan személyek, akik tekintetében a befogadási eljárást folytatják:

a) az uniós terv hatálya alá tartoznak-e;

b) a kiszolgáltatott helyzet 5. cikk (3) bekezdésének a) pontjában meghatározott valamelyik kategóriájába tartoznak-e, vagy rendelkeznek-e az 5. cikk (4) bekezdésével összhangban családi kapcsolattal, valamint az ilyen értékelés indokai;

c) a genfi egyezmény 1. cikke értelmében menekültnek minősülnek-e.

A tagállamok kérhetik a (2) bekezdés második albekezdésében meghatározott kritériumok figyelembevételét.

(8) Humanitárius befogadás esetében a tagállamok felkérhetik az UNHCR-t annak értékelésére, hogy az UNHCR által hozzájuk továbbirányított harmadik országbeli állampolgárok vagy hontalan személyek:

a) a genfi egyezmény 1. cikke értelmében menekültnek minősülnek-e;

b) a kiszolgáltatott helyzet 5. cikk (3) bekezdésének a) pontjában meghatározott valamelyik kategóriájába tartoznak-e, vagy rendelkeznek-e az 5. cikk (3) bekezdésének b) pontjával összhangban családi kapcsolattal.

A tagállamok kérhetik a (2) bekezdés második albekezdésében meghatározott kritériumok figyelembevételét.

(9) A tagállamok a harmadik országbeli állampolgárok vagy hontalan személyek befogadására vonatkozó döntést a (6) bekezdésben említett értékelés alapján a lehető leghamarabb, de legkésőbb hét hónappal a nyilvántartásba vétel napját követően hozzák meg. Ezt a határidőt a tagállamok összetett ténybeli vagy jogi kérdéseket érintő ügyekben legfeljebb három hónappal meghosszabbíthatják.

(10) Sürgősségi befogadás esetében a tagállamok a döntést a lehető leghamarabb meghozzák, és törekednek arra, hogy a döntést legkésőbb egy hónappal a nyilvántartásba vétel napját követően hozzák meg.

(11) A tagállamok megszüntetik azt a befogadási eljárást, amelyben a harmadik országbeli állampolgárok vagy hontalan személyek visszavonták a 7. cikkben említett beleegyezésüket.

Valamely tagállam a következő körülmények fennállása esetén megszüntetheti a befogadási eljárást:

a) ha megállapította, hogy a befogadott harmadik országbeli állampolgárok vagy hontalan személyek összlétszáma meghaladja az uniós tervben meghatározott hozzájárulását;

b) ha úgy döntött, hogy a (2) bekezdés c) pontjával összhangban előnyben részesíti a harmadik országbeli állampolgárokat vagy hontalan személyeket;

c) ha megállapította, hogy rajta kívül álló okok miatt nem tudja betartani a (9) bekezdésben említett határidőket.

Az (EU) 2016/679 rendelet V. fejezetére is figyelemmel a megszüntetés indokát közölni kell az UNHCR-rel, amennyiben ez szükséges ahhoz, hogy az UNHCR a harmadik országbeli állampolgárok vagy hontalan személyek tagállamok vagy harmadik országok számára történő továbbirányításával kapcsolatos feladatait e rendelettel, illetve a megbízatásával összhangban ellássa, kivéve, ha e közlés ellen közérdeken alapuló kényszerítő indok szól.

(12) A tagállamok azoknak a személyeknek az adatait, akiket nemzetközi védelemben részesítenek vagy akiknek nemzeti jog alapján humanitárius okból menekült jogállást adnak e rendelettel összhangban, a nyilvántartásba vétel napjától számított öt évig tárolják. Azon személyek esetében, akik befogadását a 6. cikk (1) bekezdésének f) pontjában említett indokok valamelyike alapján tagadják meg, az ilyen adatokat a befogadásra vonatkozó kedvezőtlen döntés meghozatalának napjától számított három évig kell tárolni.

Az alkalmazandó időszak lejártakor a tagállamok törlik az adatokat. A tagállamok az említett időtartam lejárta előtt törlik az olyan személyre vonatkozó adatokat, aki megszerezte valamely tagállam állampolgárságát, amint tudomást szereznek arról, hogy az érintett személy ilyen állampolgárságot szerzett.

Amennyiben egy tagállam a (11) bekezdés első albekezdése alapján szünteti meg a befogadási eljárást, a tagállam az érintett személyre vonatkozó adatokat az eljárás megszüntetésének napjától számított három évig tárolja. Amennyiben egy tagállam a (11) bekezdés második albekezdése alapján szünteti meg a befogadási eljárást, a tagállam az érintett személyre vonatkozó adatokat az eljárás megszüntetésének napján törli.

(13) Amennyiben egy tagállamnak a (9) bekezdés szerinti döntése kedvezőtlen, az érintett harmadik országbeli állampolgárt vagy hontalan személyt nem lehet befogadni az adott tagállamba.

Az (EU) 2016/679 rendelet V. fejezetére figyelemmel a kedvezőtlen döntés indokát közölni kell az UNHCR-rel, amennyiben ez szükséges ahhoz, hogy az UNHCR a harmadik országbeli állampolgárok vagy hontalan személyek tagállamok vagy harmadik országok számára történő továbbirányításával kapcsolatos feladatait e rendelettel, illetve a megbízatásával összhangban ellássa, kivéve, ha e közlés ellen közérdeken alapuló kényszerítő indok szól.

Az első albekezdésben említett kedvezőtlen döntést hozó tagállam kérheti, hogy a befogadási kérelem valamely más tagállam általi vizsgálata esetén az adott tagállam konzultáljon vele a vizsgálat során.

(14) Amennyiben egy tagállamnak a (9) bekezdés szerinti döntése kedvező, az érintett személynek a területére való belépése előtt vagy után a (15)-(22) bekezdés alkalmazandó.

(15) E cikk (14) bekezdése alapján az abban a bekezdésben említett tagállam határozatot hoz a menekült jogállás megadásáról, ha az érintett harmadik országbeli állampolgár vagy hontalan személy menekültnek minősül, vagy a kiegészítő védelemben részesítésről, ha az érintett harmadik országbeli állampolgár vagy hontalan kiegészítő védelmemre jogosult.

Miután az érintett személy belépett egy tagállam területére, az ilyen határozatnak ugyanolyan joghatással kell bírnia, mint az (EU) 2024/1347 rendelet 13. vagy 18. cikkében említett, menekült jogállásban vagy kiegészítő védelemben részesítő határozatnak.

A tagállamok a 2003/109/EK tanácsi irányelv (12) 13. cikkével összhangban kedvezőbb feltételekkel bocsáthatnak ki állandó vagy korlátlan érvényességű tartózkodási engedélyeket.

(16) E cikk (14) bekezdése alapján az abban a bekezdésben említett tagállam határozatot hoz az érintett harmadik országbeli állampolgároknak vagy hontalan személyeknek az 5. cikk (4) bekezdése szerinti olyan családtagjai esetében tartózkodási engedély kiadásáról, akik személyükben nem jogosultak nemzetközi védelemre.

Miután az érintett személy belépett egy tagállam területére, az ilyen határozatnak ugyanolyan joghatással kell bírnia, mint az (EU) 2024/1347 rendelet 23. cikkének (1) bekezdésében említett, tartózkodási engedély kiadásáról szóló határozatnak.

(17) E cikk (14) bekezdése alapján az abban a bekezdésben említett tagállam humanitárius befogadás esetében nemzetközi védelemben részesíthet, vagy - a nemzetközi védelem kérelmezéséhez való jog sérelme nélkül - a nemzeti jog alapján humanitárius okból olyan menekült jogállást adhat, amely az (EU) 2024/1347 rendelet 20-26. és 28-35. cikkében a kiegészítő védelemben részesülő személyekre vonatkozóan megállapítottakkal egyenértékű jogokat és kötelezettségeket biztosít.

Az ilyen határozat azt követően lép hatályba, hogy az érintett személy a tagállam területére belépett.

(18) E cikk (14) bekezdése alapján az abban a bekezdésben említett tagállam határozatot hoz az érintett harmadik országbeli állampolgároknak vagy hontalan személyeknek az 5. cikk (4) bekezdése szerinti olyan családtagjai esetében tartózkodási engedély kiadásáról, akik személyükben nem jogosultak nemzetközi védelemre vagy a nemzeti jog alapján humanitárius okból menekült jogállásra a 2. cikk 3. pontjának c) alpontjában említettek szerint.

Miután az érintett személy belépett egy tagállam területére, az ilyen határozatnak ugyanolyan joghatással kell bírnia, mint az (EU) 2024/1347 rendelet 23. cikkének (1) bekezdésében említett, tartózkodási engedély kiadásáról szóló határozatnak.

(19) E cikk (14) bekezdése alapján az abban a bekezdésben említett tagállam vagy a 10. cikk (3) bekezdésével összhangban a tagállam nevében eljáró releváns partner értesíti az érintett harmadik országbeli állampolgárokat vagy hontalan személyeket az e cikk (15) és (17) bekezdése szerinti bármely határozatról.

Amennyiben az ilyen határozatot azelőtt hozták, hogy az érintett személy belépett a tagállam területére, az említett értesítésre az említett belépést követően is sor kerülhet.

(20) E cikk (14) bekezdése alapján az abban a bekezdésben említett tagállam minden erőfeszítést megtesz annak biztosítása érdekében, hogy a területére való belépés a lehető leghamarabb, de legkésőbb 12 hónappal a döntés meghozatalának napját követően megtörténjen.

Sürgősségi befogadás esetében a tagállam biztosítja a harmadik országbeli állampolgár vagy hontalan személy gyors átszállítását a (9) bekezdés szerinti kedvező döntés időpontját követően.

(21) E cikk (14) bekezdése alapján az abban a bekezdésben említett tagállam szükség esetén felajánlja az utazás megszervezését, beleértve az utazásra való alkalmasságot megállapító egészségügyi vizsgálatokat, és térítésmentesen biztosítja a saját területére történő átszállítást, beleértve szükség esetén a kiléptetési eljárások megkönnyítését azon harmadik országból, ahonnan az érintett harmadik országbeli állampolgárt vagy a hontalan személyt befogadják.

Amennyiben egy tagállam az első albekezdéssel összhangban megszervezi az utazást, figyelembe veszi az érintett személyek sajátos szükségleteit az esetleges kiszolgáltatott helyzetük tekintetében.

(22) E cikk (14) bekezdése alapján az abban a bekezdésben említett tagállam, amennyiben megvalósítható, indulás előtti tájékoztató programokat kínál az érintett harmadik országbeli állampolgárok vagy hontalan személyek részére, amelyeknek térítésmentesnek és könnyen hozzáférhetőnek kell lenniük, és amelyek kiterjedhetnek a jogaikra és kötelezettségeikre vonatkozó tájékoztatásra, nyelvórákra, valamint a tagállam társadalmi, kulturális és politikai helyzetének ismertetésére.

Amennyiben nem lehetséges ilyen tájékoztató programokat nyújtani, a tagállamok legalább a jogaikról és kötelezettségeikről tájékoztatják a harmadik országbeli állampolgárokat vagy hontalan személyeket.

(23) A tagállamok által e cikk alapján kezelt személyes adatok az e cikkben foglaltaktól eltérő esetekben nem továbbíthatók és nem tehetők hozzáférhetővé harmadik országok, nemzetközi szervek és az Unióban vagy harmadik országban letelepedett magánjogi szervezetek számára.

(24) A tagállamok az e rendelet hatálya alá tartozó személyek adatait az (EU) 2024/1358 európai parlamenti és tanácsi rendelet (13) 18. cikkével összhangban továbbítják.

(25) A tagállamok az eljárás egyik szakaszában sem alkalmazhatnak senkivel szemben megkülönböztetést nem, faj, bőrszín, etnikai vagy társadalmi származás, genetikai tulajdonság, nyelv, vallás vagy meggyőződés, politikai vagy más vélemény, nemzeti kisebbséghez tartozás, vagyoni helyzet, születés, fogyatékosság, életkor vagy szexuális irányultság alapján.

10. cikk

Operatív együttműködés

(1) Az uniós terv végrehajtásának megkönnyítése érdekében a tagállamok nemzeti kapcsolattartó pontokat jelölnek ki, és a harmadik országokban összekötő tisztviselők kijelöléséről dönthetnek.

(2) A Menekültügyi Ügynökség támogathatja a tagállamokat e rendelet 9. cikkének (1) bekezdésével összhangban kérésükre, vagy ha azt egy uniós terv e rendelet 8. cikke (4) bekezdésének b) pontjával összhangban előírja. Az említett támogatás magában foglalhatja a tagállamok közötti technikai együttműködés koordinálását, a tagállamok segítését az uniós terv végrehajtásában, a befogadási eljárásokat lefolytató személyzet képzését, az e rendelet 9. cikkének (4), (5) és (25) bekezdésében említett tájékoztatás nyújtását harmadik országbeli állampolgárok vagy hontalan személyek számára, az infrastruktúra-megosztás megkönnyítését, valamint a tagállamok az (EU) 2021/2303 rendelet szerinti segítését befogadási eljárás lefolytatása céljából a harmadik országokkal folytatott együttműködés terén.

A Menekültügyi Ügynökség koordinálhatja a bevált gyakorlatok tagállamok közötti cseréjét is e rendelet végrehajtása és az áttelepített személyeknek a befogadó társadalomba való integrációja céljából.

(3) Az uniós terv végrehajtása céljából - és különösen az érintett harmadik országbeli állampolgároknak vagy hontalan személyeknek a tagállamok által a 9. cikk (15) és (17) bekezdésével összhangban hozott határozatról való értesítéséhez, valamint a indulás előtti tájékoztató programok, utazásra való alkalmasságot megállapító egészségügyi vizsgálatok, utazásszervezési feladatok és egyéb gyakorlati tennivalók lebonyolításához - a tagállamok, amennyiben kérik, segítséget kaphatnak az érintett partnerektől vagy az uniós terv végrehajtásához a 8. cikk (4) bekezdésének b) pontjával összhangban létrejött helyi koordinációs és gyakorlati együttműködési megállapodásokkal összhangban.

11. cikk

A Magas Szintű Áttelepítési és Humanitárius Befogadási Bizottság

(1) Létrejön a Magas Szintű Áttelepítési és Humanitárius Befogadási Bizottság (a továbbiakban: a Magas Szintű Bizottság). A Magas Szintű Bizottság az Európai Parlament, a Tanács, a Bizottság és a tagállamok képviselőiből áll.

A Menekültügyi Ügynökséget, az UNHCR-t és a Nemzetközi Migrációs Szervezetet meg kell hívni a Magas Szintű Bizottság üléseire.

Egyéb érintett szervezetek, köztük civil szervezetek is meghívást kaphatnak a Magas Szintű Bizottságnak a szakterületüket érintő ülésein való részvételre.

Izland, Liechtenstein, Norvégia és Svájc képviselői meghívást kapnak a Magas Szintű Bizottság ülésein való részvételre, amennyiben jelzik, hogy társult államként részt kívánnak venni az uniós terv végrehajtásában.

(2) A Magas Szintű Bizottság elnöki feladatait a Bizottság látja el. A Magas Szintű Bizottság évente legalább egy ülést tart és a Bizottság meghívása alapján vagy egy tagállam vagy az Európai Parlament kérésére amikor csak szükséges összeül.

(3) A Magas Szintű Bizottság a globális áttelepítési szükségletekre vonatkozó UNHCR-előrejelzés figyelembevételével tanácsot ad a Bizottságnak az uniós keret végrehajtásával kapcsolatos ügyekben, többek között a befogadandó személyek ajánlott létszámára, valamint azon régiókra vagy harmadik országokra vonatkozóan, amelyekből az ilyen befogadásra sor fog kerülni. A Magas Szintű Bizottság ajánlásokat tehet.

A Bizottság közzéteszi a Magas Szintű Bizottság üléseinek jegyzőkönyveit, kivéve ha az ilyen közzététel aláásná az 1049/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (14) 4. cikke szerinti bármely köz- vagy magánérdek védelmét.

(4) A Bizottság az uniós keret végrehajtásával kapcsolatos ügyekben konzultál a Magas Szintű Bizottsággal és figyelembe veszi a Magas Szintű Bizottság üléseinek eredményeit.

(5) A Magas Szintű Bizottság e cikk szerinti üléseinek eredménye nyomán a Bizottság felkéri a tagállamokat, hogy ismertessék a részvételükkel és a befogadandó személyek összlétszámához való önkéntes hozzájárulásukkal kapcsolatos részleteket, többek között a befogadás típusára és azon régiókra vagy harmadik országokra vonatkozóan, ahonnan a 4. és a 8. cikkel összhangban a befogadás történik.

(6) A Bizottság új körülményekre való válaszadás érdekében - például az uniós tervben nem szereplő régiókban vagy harmadik országokban bekövetkező, váratlan humanitárius válság esetén - saját kezdeményezésére, vagy egy vagy több tagállam vagy az Európai Parlament ajánlása alapján összehívja a Magas Szintű Bizottság ülését, hogy megvitassa személyeknek a 8. cikk (6) bekezdése szerinti lehetséges befogadását.

(7) A Magas Szintű Bizottság szükség esetén meghatározhatja saját eljárási szabályzatát.

12. cikk

Társulás Izlanddal, Liechtensteinnel, Norvégiával és Svájccal

Izland, Liechtenstein, Norvégia és Svájc meghívást kap, hogy társult államként részt vegyen az uniós terv végrehajtásában. E társulás keretében megfelelően figyelembe kell venni ezt a rendeletet, különösen a 9. cikkben megállapított eljárást és a befogadott személyek jogait és kötelezettségeit illetően.

13. cikk

Pénzügyi támogatás

A tagállamoknak az áttelepítéshez és a humanitárius befogadáshoz nyújtott pénzügyi támogatást az (EU) 2021/1147 rendelettel összhangban kell végrehajtani.

14. cikk

Az (EU) 2021/1147 rendelet módosításai

Az (EU) 2021/1147 rendelet a következőképpen módosul:

1. A 2. cikk a következőképpen módosul:

a) az 5. pont helyébe a következő szöveg lép: (*1) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2024/1350 rendelete (2024. május 14.) az uniós áttelepítési és humanitárius befogadási keret létrehozásáról, valamint az (EU) 2021/1147 rendelet módosításáról (HL L, 2024/1350, 2024.5.22., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2024/1350/oj).";"

"5. »humanitárius befogadás«: az (EU) 2024/1350 európai parlamenti és tanácsi rendelet (*1) 2. cikkének 3. pontjában meghatározott humanitárius befogadás;

b) a 8. pont helyébe a következő szöveg lép:

"8. »áttelepítés«: az (EU) 2025/1350 rendelet 2. cikkének 1. pontjában meghatározott áttelepítés;".

2. A 19. cikk (1), (2) és (3) bekezdése helyébe a következő szöveg lép: "(1) A tagállamok - az e rendelet 13. cikke (1) bekezdésének a) pontja szerinti allokációjuk mellett - 10 000 EUR összeget kapnak az (EU) 2024/1350 rendelettel létrehozott uniós áttelepítési és humanitárius befogadási keret alapján áttelepítés útján befogadott minden egyes személy után. (2) A tagállamok - az e rendelet 13. cikke (1) bekezdésének a) pontja szerinti allokációjuk mellett - 6 000 EUR összeget kapnak az (EU) 2024/1350 rendelettel létrehozott uniós áttelepítési és humanitárius befogadási keret alapján humanitárius befogadás útján befogadott, vagy nemzeti áttelepítési program keretében befogadott minden egyes személy után. (3) A (2) bekezdésben említett összeget 8 000 EUR-ra kell növelni a humanitárius befogadás útján befogadott vagy nemzeti áttelepítési program keretében befogadott minden egyes olyan személy után, aki a következő, kiszolgáltatott helyzetű csoportok közül egybe vagy többe tartozik: a) veszélyeztetett nők és gyermekek; b) kísérő nélküli kiskorúak; c) olyan orvosi ellátásra szoruló személyek, amely ellátás csak humanitárius befogadás útján biztosítható; d) jogi vagy fizikai védelmi szükségletek miatt humanitárius befogadásra szoruló személyek, többek között az erőszak vagy kínzás áldozatai."

15. cikk

Értékelés és felülvizsgálat

(1) A Bizottság 2028. június 12-ig jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak e rendelet, többek között a 9. cikk (2) bekezdése b) pontjának alkalmazásáról, és a tagállamoknak az uniós terv végrehajtásához a 8. cikkel összhangban tett hozzájárulásairól, valamint a tagállamok arra irányuló törekvéseiről, hogy fokozzák áttelepítési és humanitárius befogadási erőfeszítéseiket annak érdekében, hogy jelentős mértékben hozzájáruljanak a globális áttelepítési szükségletek kielégítéséhez. A jelentéshez adott esetben az e cél elérésére irányuló javaslatokat kell mellékelni.

(2) A tagállamok a Bizottság és a Menekültügyi Ügynökség rendelkezésére bocsátják az (1) bekezdés céljából készítendő bizottsági jelentés összeállításához szükséges információkat.

(3) Az Európai Parlament és a Tanács a Bizottság javaslata alapján az (1) bekezdés szerinti bizottsági jelentés benyújtását követő két éven belül - figyelemmel az említett jelentés tartalmára - felülvizsgálja ezt a rendeletet.

16. cikk

Hatálybalépés

(1) Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

(2) A 9. cikk (24) bekezdését 2026. június 12-től kell alkalmazni.

Ez a rendelet a Szerződéseknek megfelelően teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó a tagállamokban.

Kelt Brüsszelben, 2024. május 14-én.

az Európai Parlament részéről

az elnök

R. METSOLA

a Tanács részéről

az elnök

H. LAHBIB

(1) HL C 125., 2017.4.21., 40. o.

(2) HL C 207., 2017.6.30., 67. o.

(3) Az Európai Parlament 2024. április 10-i álláspontja (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé) és a Tanács 2024. május 14-i határozata.

(4) A Tanács 2003/86/EK irányelve (2003. szeptember 22.) a családegyesítési jogról (HL L 251., 2003.10.3., 12. o.).

(5) Az Európai Parlament és a Tanács 2004/38/EK irányelve (2004. április 29.) az Unió polgárainak és családtagjaiknak a tagállamok területén történő szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogáról, valamint az 1612/68/EGK rendelet módosításáról, továbbá a 64/221/EGK, a 68/360/EGK, a 72/194/EGK, a 73/148/EGK, a 75/34/EGK, a 75/35/EGK, a 90/364/EGK, a 90/365/EGK és a 93/96/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 158., 2004.4.30., 77. o.).

(6) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/1147 rendelete (2021. július 7.) a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alap létrehozásáról (HL L 251., 2021.7.15., 1. o.).

(7) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/2303 rendelete (2021. december 15.) az Európai Unió Menekültügyi Ügynökségéről és a 439/2010/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 468., 2021.12.30., 1. o.).

(8) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2024/1347 rendelete (2024. május 14.) a harmadik országbeli állampolgárok és hontalan személyek nemzetközi védelemben részesülő személyként való elismerésére, a menekültek vagy a kiegészítő védelemre jogosult személyek egységes jogállására, valamint a nyújtott védelem tartalmára vonatkozó szabályokról, a 2003/109/EK tanácsi irányelv módosításáról és a 2011/95/EU irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L, 2024/1347, 2024.5.22., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2024/1347/oj).

(9) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2024/1351 rendelete (2024. május 14.) a menekültügy és a migráció kezeléséről, az (EU) 2021/1147 és az (EU) 2021/1060 rendelet módosításáról, valamint a 604/2013/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L, 2024/1351, 2024.5.22., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2024/1351/oj).

(10) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 rendelete (2016. április 27.) a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (általános adatvédelmi rendelet) (HL L 119., 2016.5.4., 1. o.).

(11) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1725 rendelete (2018. október 23.) a természetes személyeknek a személyes adatok uniós intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek általi kezelése tekintetében való védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 45/2001/EK rendelet és az 1247/2002/EK határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 295., 2018.11.21., 39. o.).

(12) A Tanács 2003/109/EK irányelve (2003. november 25.) a harmadik országok huzamos tartózkodási engedéllyel rendelkező állampolgárainak jogállásáról (HL L 16., 2004.1.23., 44. o.).

(13) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2024/1358 rendelete (2024. május 14.) a biometrikus adatok összehasonlítására szolgáló Eurodacnak az (EU) 2024/1351 és az (EU) 2024/1350 európai parlamenti és tanácsi rendelet, valamint a 2001/55/EK tanácsi irányelv hatékony alkalmazása és a jogellenesen tartózkodó harmadik országbeli állampolgárok és hontalan személyek azonosítása érdekében történő létrehozásáról, valamint a tagállamok bűnüldöző hatóságai és az Europol által az Eurodac-adatokkal való, bűnüldözési célú összehasonlítások kérelmezéséről, az (EU) 2018/1240 és az (EU) 2019/818 európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról, továbbá a 603/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L, 2024/1358, 2024.5.22., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2024/1358/oj).

(14) Az Európai Parlament és a Tanács 1049/2001/EK rendelete (2001. május 30.) az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről (HL L 145., 2001.5.31., 43. o.).

ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2024/1350/oj

ISSN 1977-0731 (electronic edition)