32021R1060[1]

Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/1060 rendelete (2021. június 24.) az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alap Pluszra, a Kohéziós Alapra, az Igazságos Átmenet Alapra és az Európai Tengerügyi, Halászati és Akvakultúra-alapra vonatkozó közös rendelkezések, valamint az előbbiekre és a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alapra, a Belső Biztonsági Alapra és a határigazgatás és a vízumpolitika pénzügyi támogatására szolgáló eszközre vonatkozó pénzügyi szabályok megállapításáról

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS (EU) 2021/1060 RENDELETE

(2021. június 24.)

az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alap Pluszra, a Kohéziós Alapra, az Igazságos Átmenet Alapra és az Európai Tengerügyi, Halászati és Akvakultúra-alapra vonatkozó közös rendelkezések, valamint az előbbiekre és a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alapra, a Belső Biztonsági Alapra és a határigazgatás és a vízumpolitika pénzügyi támogatására szolgáló eszközre vonatkozó pénzügyi szabályok megállapításáról

I. CÍM

CÉLKITŰZÉSEK ÉS A TÁMOGATÁS ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI

I. FEJEZET

Tárgy, fogalommeghatározások és általános szabályok

1. cikk

Tárgy és hatály

(1) Ez a rendelet meghatározza az alábbiakat:

a) az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA), az Európai Szociális Alap Plusz (ESZA+), a Kohéziós Alap, az Igazságos Átmenet Alap (IÁA), az Európai Tengerügyi, Halászati és Akvakultúra-alap (ETHAA), a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alap (MMIA), a Belső Biztonsági Alap (BBA) és a határigazgatás és a vízumpolitika pénzügyi támogatására szolgáló eszköz (HAVE) (a továbbiakban együtt: az alapok) esetében alkalmazandó pénzügyi szabályok;

b) az ERFA-ra, az ESZA+-ra, a Kohéziós Alapra, az IÁA-ra és az ETHAA-ra vonatkozó közös rendelkezések.

(2) Ez a rendelet nem alkalmazandó az ESZA+ foglalkoztatási és társadalmi innovációs ágára, valamint az ETHAA, az MMIA, a BBA és a HAVE közvetlen vagy közvetett irányítású komponenseire, a Bizottság által kezdeményezett technikai segítségnyújtás kivételével.

(3) Az 5., a 14., a 19., a 28-34. és a 108-112. cikk nem alkalmazandó az MMIA-ra, a BBA-ra és a HAVE-re.

(4) A 108-112. cikk nem alkalmazandó az ETHAA-ra.

(5) A 14, a 15., a 18. és a 19. cikk, a 21-27. cikk, a 37-42. cikk, a 43. cikk (1)-(4) bekezdése, a 44. és az 50. cikk, az 55. cikk (1) bekezdése, továbbá a 73., a 77., a 80. és a 83-85. cikk nem alkalmazandó az Interreg programokra.

(6) Az alábbiakban felsorolt alapspecifikus rendeletek kiegészítő szabályokat állapíthatnak meg ehhez a rendelethez, amelyek nem lehetnek ellentétes értelműek e rendelettel:

a) az (EU) 2021/1060 európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 1 ) (a továbbiakban: az ERFA-KA rendelet);

b) az (EU) 2021/1060 európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 2 ) (a továbbiakban: az ESZA+ rendelet);

c) az (EU) 2021/1060 európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 3 ) (a továbbiakban: az Interreg-rendelet);

d) az (EU) 2021/1060 európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 4 ) (a továbbiakban: az IÁA-rendelet);

e) az Európai Tengerügyi, Halászati és Akvakultúra-alap létrehozásáról és az (EU) 2017/1004 rendelet módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: az ETHAA-rendelet);

f) a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alap létrehozásáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: az MMIA-rendelet);

g) a Belső Biztonsági Alap létrehozásáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: a BBA-rendelet);

h) a határigazgatás és a vízumpolitika pénzügyi támogatására szolgáló eszköznek az Integrált Határigazgatási Alap részeként történő létrehozásáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: a HAVE-rendelet).

Amennyiben kétségek merülnek fel azzal kapcsolatban, hogy e rendelet vagy az alapspecifikus rendeletek az alkalmazandók-e, e rendelet az irányadó.

2. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában:

1. "releváns országspecifikus ajánlások": az EUMSZ 121. cikke (2) bekezdésének és 148. cikke (4) bekezdésének megfelelően elfogadott, strukturális kihívásokra vonatkozó tanácsi ajánlások, valamint az (EU) 2018/1999 rendelet 34. cikkének megfelelően kiadott kiegészítő bizottsági ajánlások, amelyeket célszerű az alapok hatálya alá tartozó többéves beruházások révén kezelni követéséhez célszerű az alapok hatálya alá tartozó többéves beruházásokhoz, az alapspecifikus rendeletekben foglaltak szerint;

2. "feljogosító feltétel": az egyedi célkitűzések hatékony és eredményes végrehajtásához szükséges előzetes feltétel;

3. "alkalmazandó jog": az uniós jog és az alkalmazására vonatkozó nemzeti jog;

4. "művelet":

a) az érintett programok keretében kiválasztott projekt, szerződés, tevékenység vagy projektcsoport;

b) a pénzügyi eszközök összefüggésében a pénzügyi eszközhöz való program-hozzájárulás és az adott pénzügyi eszköz által a végső kedvezményezetteknek ezt követően nyújtott pénzügyi támogatás;

5. "stratégiai fontosságú művelet": olyan művelet, amely jelentős mértékben járul hozzá valamely program célkitűzéseinek az eléréséhez, és amelyre külön monitoring és kommunikációs intézkedések vonatkoznak;

6. "prioritás" az MMIA, a BBA és a HAVE összefüggésében: egy egyedi célkitűzés;

7. "prioritás" az ETHAA összefüggésében: kizárólag a VII. cím alkalmazásában egy "egyedi célkitűzés";

8. "közreműködő szervezet": olyan közjogi vagy magánjogi szerv, amely irányító hatóság felelőssége alatt működik, vagy ilyen hatóság nevében lát el funkciókat vagy hajt végre feladatokat;

9. "kedvezményezett":

a) közjogi vagy magánjogi szerv, jogi személyiséggel rendelkező vagy nem rendelkező jogalany vagy természetes személy, aki vagy amely a műveletek kezdeményezéséért, vagy azok kezdeményezéséért és végrehajtásáért felelős;

b) a köz- és magánszféra közötti partnerségek (PPP-k) tekintetében a PPP-műveletet kezdeményező közjogi szerv vagy a művelet végrehajtására kiválasztott magánjogi partner;

c) az állami támogatási rendszerek tekintetében a támogatásban részesülő vállalkozás;

d) az 1407/2013/EU ( 5 ) vagy a 717/2014/EU ( 6 ) bizottsági rendeletnek megfelelően nyújtott csekély összegű támogatás tekintetében a tagállam határozhat úgy, hogy e rendelet alkalmazásában a kedvezményezett a támogatást nyújtó szerv, amennyiben a művelet kezdeményezéséért, vagy annak kezdeményezéséért és végrehajtásáért is felelős;

e) a pénzügyi eszközök tekintetében a holdingalapot végrehajtó szerv, vagy - holdingalap-struktúra hiányában - az a szerv, amely az egyedi alapot végrehajtja, vagy ahol az irányító hatóság kezeli a pénzügyi eszközt, ott az irányító hatóság;

10. "kisprojekt-alap": valamely Interreg program körébe tartozó művelet, amely korlátozott pénzügyi volumenű, többek között emberek közötti tevékenységek kiválasztására és végrehajtására irányul;

11. "célérték": előre elfogadott érték, amelyet a támogathatósági időszak végéig kell elérni egy egyedi célkitűzésben szereplő mutatóval kapcsolatban;

12. "mérföldkő": közbenső cél, amelyet a támogathatósági időszak alatt egy adott időpontban kell elérni egy egyedi célkitűzésben szereplő kimeneti mutatóval kapcsolatban;

13. "kimeneti mutató": olyan mutató, amellyel a beavatkozás által elérendő konkrét eredményeket lehet mérni;

14. "eredménymutató": olyan mutató, amellyel a támogatott beavatkozások hatásait lehet mérni, különösen a közvetlen címzettek, a megcélzott népesség vagy az infrastruktúra felhasználói tekintetében;

15. "PPP-művelet": olyan művelet, amelyet közjogi szervek és a magánszektor közötti partnerség keretében, PPP-megállapodással összhangban hajtanak végre, és amelynek célja, hogy a magánszektor szakértelmének vagy további tőkeforrásoknak, vagy mindkettőnek az összevonásával megvalósuló kockázatmegosztás révén nyújtson közszolgáltatásokat;

16. "pénzügyi eszköz": olyan támogatási forma, amely olyan struktúrán keresztül valósul meg, amelyen keresztül pénzügyi termékeket nyújtanak a végső kedvezményezettek részére;

17. "pénzügyi termék": sajáttőke- vagy kvázisajáttőke-befektetések, kölcsönök és garanciák a költségvetési rendelet 2. cikkében meghatározottak szerint;

18. "végső kedvezményezett": az a jogi vagy természetes személy, aki vagy amely kisprojekt-alap kedvezményezettjén keresztül támogatást kap az alapokból vagy egy pénzügyi eszközből;

19. "program-hozzájárulás": az alapokból és adott esetben a nemzeti köz- és - ha van ilyen - bármely magánszféra társfinanszírozásából egy pénzügyi eszközhöz nyújtott támogatás;

20. "holdingalap": irányító hatóság felelőssége alatt egy vagy több program keretében létrehozott alap, melynek célja egy vagy több egyedi alap végrehajtása;

21. "egyedi alap": olyan alap, amely révén az irányító hatóság vagy egy holdingalap pénzügyi termékeket nyújt a végső kedvezményezettek részére;

22. "pénzügyi eszközt végrehajtó szervezet": olyan közjogi vagy magánjogi szerv, amely holdingalappal vagy egyedi alappal kapcsolatos feladatokat végez;

23. "multiplikátorhatás": a végső kedvezményezettek részére nyújtott visszatérítendő finanszírozás összege osztva az alapból származó hozzájárulás összegével;

24. "multiplikátorarány": a garanciaeszközök összefüggésében az alapul szolgáló kifizetett új kölcsönök, sajáttőke- vagy kvázisajáttőke-befektetések értéke és a program-hozzájáruláson belüli azon összeg közötti arány, amelyet az új kölcsönökből, sajáttőke- vagy kvázisajáttőke-befektetésekből származó várható és nem várt veszteségek fedezésére szolgáló egyes garanciaszerződések céljára különítenek el, és amelyet a konkrét nyújtandó garanciatermékre vonatkozó prudens előzetes kockázatértékelés alapján állapítanak meg;

25. "irányítási költségek": a pénzügyi eszközök felhasználása során felmerülő kiadásokat igazoló dokumentumok ellenében megtérített közvetlen vagy közvetett költségek;

26. "irányítási díjak": a nyújtott szolgáltatások ára az irányító hatóság és a holdingalapot vagy egy egyedi alapot végrehajtó szerv közötti finanszírozási megállapodásban meghatározottak szerint; valamint adott esetben a holdingalapot végrehajtó szerv és az egyedi alapot végrehajtó szerv közötti finanszírozási megállapodásban meghatározottak szerint;

27. "áttelepítés": egy azonos vagy hasonló tevékenységnek vagy egy részének az áthelyezése a 651/2014/EU rendelet 2. cikkének 61a. pontja értelmében;

28. "közpénzből nyújtott hozzájárulás": műveletek finanszírozásához való minden olyan hozzájárulás, amelynek a forrása nemzeti, regionális vagy helyi hatóságok vagy az 1082/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 7 ) szerint létrehozott bármely európai területi együttműködési csoportosulás költségvetése, az Uniónak az alapok rendelkezésére bocsátott költségvetése, közjogi intézmények költségvetése vagy hatóságok vagy közjogi intézmények társulásainak költségvetése, és amely az ESZA+ programok vagy prioritások társfinanszírozási arányának megállapítása alkalmazásában kiterjedhet a munkaadók és a munkavállalók kollektív hozzájárulásából származó pénzügyi forrásokra is;

29. "számviteli év": a július 1. és a következő év június 30. közötti időszak, kivéve a programozási időszak első számviteli évét, amelynek tekintetében ez a kiadások elszámolhatóságának kezdőnapjától a 2022. június 30-ig tartó időszak; az utolsó számviteli év tekintetében ez az időszak a 2029. július 1-jétől 2030. június 30-ig tartó időszak;

30. "gazdasági szereplő": az alapokból nyújtott támogatás végrehajtásában részt vevő természetes vagy jogi személy vagy egyéb jogalany, a közigazgatási szerv jogkörét gyakorló tagállam kivételével;

31. "szabálytalanság": az alkalmazandó jognak a gazdasági szereplő cselekményéből vagy mulasztásából adódó bármilyen megsértése, ami az Unió költségvetését a költségvetésre rótt indokolatlan kiadás formájában sérti vagy sértheti;

32. "súlyos hiányosság": olyan hiányosság valamely program irányítási és kontrollrendszerének megfelelő működésében, amelyhez az irányítási és kontrollrendszerben jelentős fejlesztések szükségesek, és amelynek esetében a XI. mellékletben említett 2., 4., 5., 9., 12., 13. és 15. fő követelmény közül bármelyiket, vagy a többi fő követelmény közül kettőt vagy többet az érintett melléklet 3. és 4. kategóriájába sorolnak;

33. "rendszerszintű szabálytalanság": bármely olyan szabálytalanság, amely megismétlődhet, nagy valószínűséggel hasonló művelettípusok esetében következik be és amelyet súlyos hiányosság okoz, beleértve azt is, ha nem dolgozták ki az e rendelet és az alapspecifikus szabályok szerinti megfelelő eljárásokat;

34. "összes hiba": a kivetített véletlenszerű hibák, valamint adott esetben a körülhatárolt rendszerszintű hibák és a nem korrigált anomáliák összege;

35. "teljes hibaarány": az összes hiba elosztva az auditált sokasággal;

36. "fennmaradó hibaarány": az összes hiba, levonva belőle az audithatóság által megállapított kockázatok csökkentése céljából a tagállam által alkalmazott pénzügyi korrekciókat, majd elosztva az elszámolásokban feltüntetett kiadásokkal;

37. "befejezett művelet": fizikailag befejezett vagy maradéktalanul végrehajtott művelet, amely tekintetében a kedvezményezettek valamennyi kapcsolódó kifizetést teljesítették, és a közpénzből nyújtott megfelelő hozzájárulás kifizetésre került a kedvezményezetteknek;

38. "mintavételi egység": olyan egység - amely lehet egy művelet, egy műveleten belüli projekt vagy egy kedvezményezett kifizetési kérelme -, amelyekre az auditált sokaságot a mintavételezés céljából felosztják;

39. "escrow-számla": PPP-művelet esetében olyan bankszámla, amelyre a kedvezményezett közjogi szerv és a magánszférabeli partner között létrejött, az irányító hatóság vagy egy közreműködő szervezet által jóváhagyott írásbeli megállapodás vonatkozik, és amelyet a támogathatósági időszak alatt vagy után kifizetési célokra használnak;

40. "résztvevő": olyan természetes személy, akinek közvetlen előnye származik egy műveletből, de nem felelős a művelet kezdeményezéséért vagy annak kezdeményezéséért és végrehajtásáért, és aki az ETHAA összefüggésében nem részesül pénzügyi támogatásban;

41. "első az energiahatékonyság": az energiapolitikai tervezés, valamint a szakpolitikai és beruházási döntéshozatal során olyan alternatív költséghatékony energiahatékonysági intézkedéseknek a lehető legnagyobb mértékű figyelembevétele, amelyek célja az energiakereslet és az energiakínálat hatékonyabbá tétele, különösen költséghatékony végfelhasználási energiamegtakarítások, keresleti válaszintézkedések kezdeményezése és hatékonyabb energiaátalakítás, -átvitel és -elosztás révén, mindeközben szem előtt tartva a döntések célkitűzéseit;

42. "éghajlatváltozási rezilienciavizsgálat": olyan eljárás, amely megakadályozza, hogy az infrastruktúra potenciális hosszú távú éghajlati hatásoknak legyen kiszolgáltatva, egyúttal biztosítja az "első az energiahatékonyság" elvének érvényesülését, valamint azt, hogy a projektből származó üvegházhatásúgáz-kibocsátás szintje összhangban legyen a 2050-es klímasemlegességi célkitűzéssel;

43. "feltételesen vissza nem térítendő támogatások": a vissza nem térítendő támogatás olyan kategóriája, amely esetében a támogatás visszafizetése kapcsolt feltételekhez kötött;

44. "EBB": az Európai Beruházási Bank, az Európai Beruházási Alap, valamint az Európai Beruházási Bank bármely leányvállalata;

45. "kiválósági pecsét": a Bizottság által valamely javaslat vonatkozásában kiadott minőségi védjegy, amely azt jelzi, hogy a pályázat, amelyet valamely uniós eszköz keretében kiírt pályázati felhíváson értékeltek és amely megfelelt az adott uniós eszköz minőségi minimumkövetelményeinek, de az adott pályázati felhívás keretében elérhető költségvetés hiánya miatt nem támogatható, támogatásban részesülhet más uniós vagy tagállami finanszírozási forrásokból; vagy az (EU) 2024/795 európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 8 ) 4. cikkében említett "szuverenitási pecsét".

3. cikk

A Bizottság intézkedéseire vonatkozó határidők kiszámítása

Amennyiben a Bizottság valamely intézkedésére vonatkozóan határidő került megállapításra, a határidő számítása akkor kezdődik, amikor a tagállam az ezen rendeletben vagy az alapspecifikus rendeletekben meghatározott követelményeknek megfelelően valamennyi információt benyújtotta.

Ezt a határidőt fel kell függeszteni az azt követő naptól kezdődően, hogy a Bizottság elküldi a tagállamnak az észrevételeit vagy a módosított dokumentumokra vonatkozó kérését, mindaddig, amíg a tagállam nem válaszol a Bizottságnak.

4. cikk

A személyes adatok kezelése és védelme

A tagállamok és a Bizottság csak akkor kezelhetnek személyes adatokat, ha ez az e rendelet szerinti kötelezettségeik teljesítéséhez, különösen a monitoringához, a jelentéstételhez, a kommunikációhoz, a közzétételhez, az értékeléshez, a pénzügyi irányításhoz, az ellenőrzésekhez és az auditokhoz, valamint adott esetben a résztvevők támogathatóságának megállapításához szükséges. A személyes adatokat az (EU) 2016/679 rendelettel, illetve az (EU) 2018/1725 európai parlamenti és tanácsi rendelettel ( 9 ) - attól függően, hogy melyik az alkalmazandó - összhangban kell kezelni.

II. FEJEZET

Szakpolitikai célkitűzések és az alapokból nyújtott támogatásra vonatkozó alapelvek

5. cikk

Szakpolitikai célkitűzések

(1) Az ERFA, az ESZA+, a Kohéziós Alap és az ETHAA a következő szakpolitikai célkitűzéseket támogatja:

a) egy versenyképesebb és intelligensebb Európa megteremtése az innovatív és intelligens gazdasági átalakulás, valamint a regionális IKT-összekapcsoltság előmozdításával;

b) egy zöldebb, alacsony szén-dioxid-kibocsátású átalakulás a nettó nulla szén-dioxid-kibocsátású gazdaság és a reziliens Európa felé a tiszta és tisztességes energetikai átmenet, a zöld és kék beruházás, a körforgásos gazdaság, az éghajlatváltozás enyhítése és az ahhoz való alkalmazkodás, a kockázatmegelőzés és -kezelés, valamint a fenntartható városi mobilitás előmozdításával;

c) egy jobban összekapcsolt Európa megteremtése a mobilitás fokozásával;

d) egy szociálisabb és befogadóbb Európa megteremtése a szociális jogok európai pillérének végrehajtásával;

e) egy polgárokhoz közelebb álló Európa megteremtése minden térségtípus fenntartható és integrált fejlődésének előmozdítása és helyi kezdeményezések révén.

Az IÁA-ból azt az egyedi célkitűzést kell támogatni, hogy a régiók és az emberek képesek legyenek a 2030-ra vonatkozó uniós energetikai és éghajlat-politikai célértékek elérését és a klímasemleges uniós gazdaság 2050-ig történő megteremtését célzó átalakulás társadalmi, foglalkoztatási, gazdasági és környezeti hatásainak kezelésére, a Párizsi Megállapodásban foglaltak szerint.

E cikk (1) bekezdésének első albekezdése nem alkalmazandó az ERFA-ból és az ESZA+-ból származó olyan forrásokra, amelyeket a 27. cikkel összhangban csoportosítanak át az IÁA-ba.

(2) Az ERFA-nak, az ESZA+-nak, a Kohéziós Alapnak és az IÁA-nak hozzá kell járulnia az Unió azon tevékenységeihez, amelyek az alábbi célok követésével az EUMSZ 174. cikkének megfelelően a gazdasági, társadalmi és területi kohézió erősítését eredményezik:

a) a "Beruházás a munkahelyteremtésbe és a növekedésbe" célkitűzés a tagállamokban és a régiókban az ERFA, az ESZA+, a Kohéziós Alap és az IÁA által nyújtott támogatás révén; és

b) az európai területi együttműködési célkitűzés (Interreg) az ERFA által nyújtott támogatás révén.

(3) A tagállamok és a Bizottság előmozdítják az alapok és az egyéb uniós eszközök és alapok közötti koordinációt, kiegészítő jelleget és koherenciát. Optimalizálják a koordinációs mechanizmusokat a felelősök között annak érdekében, hogy sem a tervezés, sem a végrehajtás során ne forduljanak elő átfedések. A tagállamok és a Bizottság ennek megfelelően a releváns országspecifikus ajánlásokat is figyelembe veszik az alapok programozása és végrehajtása során.

6. cikk

Éghajlat-politikai célértékek és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást célzó mechanizmus

(1) A tagállamok az egyes alapok beavatkozási típusain alapuló módszertannal tájékoztatást nyújtanak a környezetvédelmi és éghajlat-politikai célkitűzések támogatásáról. E módszertan keretében súlyozni kell az adott szinten nyújtott támogatásokat olyan szempontból, amely a támogatás által a környezetvédelmi és éghajlat-politikai célkitűzésekhez történő hozzájárulás mértékét jelzi. Az ERFA, az ESZA+ és a Kohéziós Alap esetében az I. mellékletben meghatározott beavatkozástípusok dimenzióihoz és kódjaihoz kell súlyokat rendelni. Az ERFA-nak és a Kohéziós Alapnak az uniós hozzájárulás 30 %-ával, illetve 37 %-ával kell hozzájárulnia az uniós költségvetés számára meghatározott éghajlat-politikai célkitűzések elérése érdekében támogatott kiadásokhoz.

Amennyiben az (EU) 2024/795 rendelet által létrehozott "Stratégiai Technológiák Európáért" platform (STEP) programmódosításának eredményeként a Kohéziós Alap éghajlat-politikai hozzájárulása meghaladná a teljes allokációja 37%-ában meghatározott célértéket, az e célértéket meghaladó összeg figyelembe vehető az ERFA éghajlat-politikai hozzájárulásának kiszámításakor a teljes allokáció 30%-ában meghatározott célérték elérése céljából. Az ERFA teljes allokációjának 30%-ában meghatározott éghajlat-politikai hozzájárulási célértéket meghaladó összegek figyelembe vehetők a Kohéziós Alap éghajlat-politikai hozzájárulásának kiszámításakor.

(2) Az egyes tagállamok éghajlat-politikai hozzájárulási célértékét az ERFA-ból és a Kohéziós Alapból kapott teljes allokációjuk százalékaként kell meghatározni, majd a beavatkozástípusok eredménye és a 22. cikk (3) bekezdése d) pontjának viii. alpontja szerinti indikatív pénzügyi bontás szerint programokba kell foglalni. A 11. cikk (1) bekezdésében meghatározottaknak megfelelően az előzetes éghajlat-politikai hozzájárulási célértéket a partnerségi megállapodásban kell meghatározni.

(3) A tagállamok és a Bizottság rendszeresen ellenőrzik az éghajlat-politikai hozzájárulási célértékek betartását, a kedvezményezettek által az irányító hatóságnak bejelentett, a 42. cikkben foglaltak szerint beavatkozástípusokra lebontott teljes elszámolható kiadás, valamint a tagállam által benyújtott adatok alapján. Amennyiben a monitoring azt mutatja, hogy nem kielégítő az előrelépés az éghajlat-politikai hozzájárulási célérték elérése felé, a tagállam és a Bizottság az éves felülvizsgálati ülésen korrekciós intézkedésekről állapodik meg.

(4) Amennyiben nem kielégítő az előrelépés ahhoz, hogy 2024. december 31-ig tagállami szinten elérjék az éghajlat-politikai hozzájárulási célértéket, a tagállam ezt figyelembe veszi a 18. cikk (1) bekezdésével összhangban végzett félidős felülvizsgálata során.

7. cikk

Megosztott irányítás

(1) A tagállamok és a Bizottság az Unió költségvetésének az alapokhoz rendelt részét megosztott irányítás keretében hajtják végre a költségvetési rendelet 63. cikke szerint. A tagállamok - intézményi, jogi és pénzügyi keretükkel összhangban - a megfelelő területi szinten készítik elő és hajtják végre a programokat.

(2) A Bizottság azt a támogatási összeget, amely a Kohéziós Alapból átcsoportosításra kerül a CEF-be, az Európai Városfejlesztési Kezdeményezést, az Interregionális Innovatív Beruházásokat, az ESZA+-ból a transznacionális együttműködésre átcsoportosított támogatási összegeket, az InvestEU programhoz hozzájárulásként nyújtott összegeket, valamint a Bizottság által kezdeményezett technikai segítségnyújtást közvetlen vagy közvetett irányítás keretében, a költségvetési rendelet 62. cikke (1) bekezdése első albekezdésének a) és c) pontja szerint hajtja végre.

(3) A Bizottság - az érintett tagállamokkal és régiókkal egyetértésben - a legkülső régiók együttműködését az európai területi együttműködési célkitűzés (Interreg) keretében közvetlen irányítás keretében hajthatja végre.

8. cikk

Partnerség és többszintű kormányzás

(1) A partnerségi megállapodás és az egyes programok esetében minden tagállam átfogó partnerséget szervez és hajt végre az intézményi és jogi keretével összhangban, az alapok sajátosságainak figyelembevételével. A partnerséget legalább a következő partnereknek kell alkotniuk:

a) regionális, helyi, városi és egyéb hatóságok;

b) gazdasági és szociális partnerek;

c) a civil társadalmat képviselő érintett szervezetek, például környezetvédelmi partnerek, nem kormányzati szervezetek, valamint a társadalmi befogadás, az alapvető jogok, a fogyatékossággal élő személyek jogai, a nemek közötti egyenlőség és a megkülönböztetésmentesség elősegítéséért felelős szervezetek;

d) adott esetben kutatószervezetek és egyetemek.

(2) Az e cikk (1) bekezdése alapján létrehozott partnerségeknek a többszintű kormányzás elvével és az alulról építkező megközelítéssel összhangban kell működniük. A tagállamok bevonják az (1) bekezdésben említett partnereket a partnerségi megállapodás kidolgozásába, valamint a programok előkészítésébe, végrehajtásába és értékelésébe, többek között a 39. cikk szerinti monitoringbizottságokban való részvételen keresztül.

Ezzel összefüggésben a tagállamok adott esetben a szociális partnerek és a civil társadalmi szervezetek adminisztratív kapacitásépítésére különítik el az alapokból származó források megfelelő százalékos arányát.

(3) Az Interreg programok esetében a partnerségnek minden részt vevő tagállamból kell partnereket foglalnia magában.

(4) A partnerségeket a 240/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendelet által létrehozott, partnerségre vonatkozó európai magatartási kódex szerint kell megszervezni és működtetni.

(5) A Bizottság legalább évente egy alkalommal konzultál a partnereket uniós szinten képviselő szervezetekkel a programok végrehajtásáról, és az eredményről jelentést tesz az Európai Parlament és a Tanács számára.

9. cikk

Horizontális elvek

(1) A tagállamok és a Bizottság az alapok végrehajtása során biztosítják az alapvető jogok tiszteletben tartását és az Európai Unió Alapjogi Chartájának való megfelelést.

(2) A tagállamok és a Bizottság biztosítják a férfiak és nők közötti egyenlőségnek, a nemek közötti egyenlőség érvényesítésének és a nemi dimenzió integrálásának figyelembevételét és előmozdítását a programok előkészítése, végrehajtása, monitoringja, értékelése és a programokról való jelentéstétel során.

(3) A tagállamok és a Bizottság megteszik a megfelelő lépéseket a programok előkészítése, végrehajtása, monitoringja, értékelése és a programokról való jelentéstétel során a nemen, faji vagy etnikai származáson, valláson vagy meggyőződésen, fogyatékosságon, koron vagy szexuális irányultságon alapuló bármilyen hátrányos megkülönböztetés megelőzése érdekében. A programok előkészítése és végrehajtása során különösen figyelembe kell venni a fogyatékossággal élő személyek számára biztosítandó hozzáférhetőséget.

(4) Az alapok célkitűzéseit az EUMSZ 11. cikkében meghatározott, a fenntartható fejlődés előmozdítására irányuló célkitűzéssel összhangban kell megvalósítani, figyelembe véve az ENSZ fenntartható fejlődési céljait, a Párizsi Megállapodást és a ne okozz jelentős kárt elvet.

Az alapok célkitűzéseit az uniós környezetvédelmi vívmányok teljeskörű tiszteletben tartásával kell megvalósítani.

II. CÍM

STRATÉGIAI MEGKÖZELÍTÉS

I. FEJEZET

Partnerségi megállapodás

10. cikk

A partnerségi megállapodás előkészítése és benyújtása

(1) Minden tagállam partnerségi megállapodást készít, amely a 2021. január 1. és 2027. december 31. közötti időszakra vonatkozóan meghatározza az ERFA, az ESZA+, a Kohéziós Alap, az IÁA és az ETHAA programozásának stratégiai irányvonalát, valamint az ezen alapok hatékony és eredményes felhasználását szolgáló szabályozást.

(2) A partnerségi megállapodást a partnerségre vonatkozó európai magatartási kódexszel összhangban kell elkészíteni. Ha egy tagállam már eleve előírja, hogy a programjainak előkészítése során átfogó partnerséget kell kialakítani, akkor ez a követelmény teljesítettnek tekintendő.

(3) A tagállamoknak az első program benyújtása előtt vagy azzal egyidejűleg kell benyújtaniuk a partnerségi megállapodást a Bizottsághoz.

(4) A partnerségi megállapodás a vonatkozó éves nemzeti reformprogrammal és az integrált nemzeti energia- és klímatervvel együtt is benyújtható.

(5) A partnerségi megállapodásnak tömör stratégiai dokumentumnak kell lennie. A terjedelme nem lehet 35 oldalnál hosszabb, kivéve abban az esetben, ha a tagállam a saját kezdeményezése alapján úgy dönt, hogy nagyobb terjedelemben készíti el a dokumentumot.

(6) A tagállam a II. mellékletben meghatározott sablon szerint készíti el a partnerségi megállapodást. A tagállam a partnerségi megállapodást valamelyik programjába is belefoglalhatja.

(7) Interreg programok a partnerségi megállapodás benyújtása előtt is benyújthatók a Bizottságnak.

(8) Az EBB az érintett tagállam kérésére részt vehet a partnerségi megállapodás előkészítésében, valamint a műveletek, a pénzügyi eszközök és a PPP-k előkészítésével kapcsolatos tevékenységekben.

11. cikk

A partnerségi megállapodás tartalma

(1) A partnerségi megállapodásnak az alábbi elemeket kell tartalmaznia:

a) a kiválasztott szakpolitikai célkitűzések és az IÁA egyedi célkitűzése, feltüntetve, hogy a partnerségi megállapodás hatálya alá tartozó alapok és a programok közül melyek szolgálják az említett célkitűzések megvalósítását, továbbá ennek indokolása, figyelembe véve a releváns országspecifikus ajánlásokat, az integrált nemzeti energia- és klímatervet, a szociális jogok európai pillérében foglalt elveket, valamint adott esetben a regionális kihívásokat;

b) minden egyes kiválasztott szakpolitikai célkitűzés és az IÁA egyedi célkitűzése esetében:

i. a szakpolitikai döntések összefoglalása és a partnerségi megállapodás hatálya alá tartozó egyes alapoktól várt fő eredmények;

ii. az alapok közötti koordináció, lehatárolás és kiegészítő jelleg, valamint adott esetben a nemzeti és regionális programok közötti koordináció;

iii. a partnerségi megállapodás hatálya alá tartozó alapok, valamint az MMIA, a BBA, a HAVE és az egyéb uniós eszközök közötti kiegészítő jelleg és szinergiák, ideértve a LIFE stratégiai integrált projekteket és a stratégiai természetvédelmi projekteket, valamint adott esetben a Horizont Európa keretében finanszírozott projekteket;

c) a partnerségi megállapodás hatálya alá tartozó egyes alapokból származó előzetes pénzügyi allokáció nemzeti - és adott esetben regionális - szinten, szakpolitikai célkitűzések szerint, a tematikus koncentrációra vonatkozó alapspecifikus szabályok betartásával, valamint az IÁA egyedi célkitűzését támogató előzetes pénzügyi allokáció, beleértve a 27. cikkel összhangban az IÁA-ba átcsoportosítható ERFA- és az ESZA+-forrásokat;

d) az előzetes éghajlat-politikai hozzájárulási célértéket a 6. cikk (2) bekezdésével összhangban;

e) adott esetben a pénzügyi források a 108. cikk (2) bekezdésének megfelelő régiókategória szerinti bontásban, valamint a 26. és a 111. cikknek megfelelően átcsoportosításra javasolt allokált összegek, az átcsoportosítás indokolásával együtt;

f) technikai segítségnyújtás esetében az uniós hozzájárulás formájának tagállam általi kiválasztása a 36. cikk (3) bekezdése értelmében, valamint adott esetben a partnerségi megállapodás hatálya alá tartozó egyes alapokból származó előzetes pénzügyi allokáció nemzeti szinten, továbbá a pénzügyi források programok és régiókategória szerinti bontása;

g) az InvestEU program számára hozzájárulásként nyújtott összegek, alaponként és - adott esetben - régiókategóriánként;

h) a partnerségi megállapodás hatálya alá tartozó alapok keretében tervezett programok listája a megfelelő előzetes pénzügyi allokációval alaponkénti bontásban és a kapcsolódó nemzeti hozzájárulással - adott esetben - régiókategóriánként;

i) azon tevékenységek összefoglalása, amelyeket az érintett tagállam a partnerségi megállapodás hatálya alá tartozó alapok felhasználásához szükséges adminisztratív kapacitásának megerősítése érdekében tervez megtenni;

j) adott esetben a régiók és területek demográfiai kihívásainak vagy sajátos szükségleteinek kezelésére szolgáló integrált megközelítés.

Az európai területi együttműködési célkitűzés (Interreg) tekintetében a partnerségi megállapodásnak csak a tervezett programok listáját kell tartalmaznia.

(2) A partnerségi megállapodás tartalmazhatja a 15. cikkben, valamint a III. és a IV. mellékletben említett releváns feljogosító feltételek teljesüléséről készített értékelés összefoglalását is.

12. cikk

A partnerségi megállapodás jóváhagyása

(1) A Bizottság az arányosság elvének tiszteletben tartása mellett megvizsgálja a partnerségi megállapodást és azt, hogy az megfelel-e ennek a rendeletnek és az alapspecifikus szabályoknak, figyelembe véve a dokumentum stratégiai jellegét, a hatálya alá tartozó programok számát, valamint az érintett tagállam számára allokált források teljes összegét. A Bizottság az értékelés során figyelembe veszi különösen, hogy a tagállam hogyan kívánja figyelembe venni a releváns országspecifikus ajánlásokat, továbbá az integrált nemzeti energia- és klímaterveket, valamint a szociális jogok európai pillérét.

(2) A Bizottság a partnerségi megállapodás tagállam általi benyújtását követő három hónapon belül észrevételeket tehet.

(3) A tagállam a Bizottság által tett észrevételek figyelembevételével felülvizsgálja a partnerségi megállapodást.

(4) A Bizottság legkésőbb négy hónappal a partnerségi megállapodásnak az érintett tagállam általi első benyújtását követően végrehajtási jogi aktus útján határozatot hoz a partnerségi megállapodás jóváhagyásáról.

(5) Ha a partnerségi megállapodást a 10. cikk (6) bekezdésével összhangban valamely program tartalmazza, a Bizottság - végrehajtási jogi aktus útján, legkésőbb a program érintett tagállam általi első benyújtásától számított hat hónapon belül - egyetlen határozatban hagyja jóvá a partnerségi megállapodást és az adott programot.

13. cikk

A partnerségi megállapodás módosítása

(1) A tagállamok 2025. március 31-ig - a félidős felülvizsgálat eredményeit figyelembe véve - módosított partnerségi megállapodást nyújthatnak be a Bizottságnak.

(2) A Bizottság megvizsgálja a módosítást, és a módosított partnerségi megállapodás benyújtásától számított három hónapon belül észrevételeket tehet arra vonatkozóan.

(3) A tagállam a Bizottság által tett észrevételek figyelembevételével felülvizsgálja a módosított partnerségi megállapodást.

(4) A Bizottság legkésőbb a módosított partnerségi megállapodás tagállam általi első benyújtását követő hat hónapon belül jóváhagyja a partnerségi megállapodás módosítását.

(5) A partnerségi megállapodás 2025. március 31-ig történő módosítására vonatkozó, az e cikk (1) bekezdésében említett lehetőség sérelme nélkül a tagállamok módosított partnerségi megállapodást nyújthatnak be a Bizottságnak annak érdekében, hogy figyelembe vegyék az (EU) 2024/795 rendelet 2. cikkében említett STEP-célkitűzésekhez hozzájáruló prioritásoknak a programokba történő bevezetését.

(6) E cikk (2) és (4) bekezdésétől eltérve a Bizottság az (5) bekezdésben említett módosított partnerségi megállapodást a tagállam általi első benyújtását követően legkésőbb három hónapon belül jóváhagyja.

14. cikk

Az ERFA, az ESZA+, a Kohéziós Alap és az ETHAA felhasználása az InvestEU programon keresztül

(1) A tagállamok a partnerségi megállapodásban az ERFA, az ESZA+, a Kohéziós Alap, valamint az ETHAA tekintetében meghatározott kezdeti nemzeti allokáció legfeljebb 2 %-ának megfelelő, az uniós garancia és az InvestEU tanácsadó központ révén felhasználandó összeget különíthetnek el az InvestEU programhoz való hozzájárulás céljára az InvestEU-rendelet 10. cikkével összhangban. A tagállamok az érintett irányító hatóság egyetértésével 2023. január 1-jét követően minden egyes említett alap kezdeti nemzeti allokációjának további legfeljebb 3 %-át allokálhatják egy vagy több programmódosítási kérelem alapján.

Ezekkel az összegekkel a partnerségi megállapodásban vagy a programban megjelölt szakpolitikai célkitűzések eléréséhez kell hozzájárulni, és alapvetően a hozzájáruló régiók kategóriájába tartozó beruházásokat kell támogatni belőlük.

Ezeket a hozzájárulásokat az InvestEU-rendeletben megállapított szabályokkal összhangban kell teljesíteni, és azok nem minősülnek a 26. cikk szerinti forrásátcsoportosításnak.

(2) A tagállamok adott esetben alaponként és régiókategóriánként határozzák meg az egyes évekre vonatkozó hozzájárulás teljes összegét. A partnerségi megállapodás esetében a jelenlegi naptári évre és a jövőbeli naptári évekre rendelkezésre álló források is allokálhatók. Ha az érintett tagállam programmódosítás iránti kérelmet nyújt be, kizárólag a jövőbeli naptári évekre rendelkezésre álló források allokálhatók.

(3) Az e cikk (1) bekezdésében említett összeget az uniós garancia tagállami komponens alá tartozó részének feltöltésére és az InvestEU tanácsadó központ céljára kell felhasználni a hozzájárulási megállapodásnak az InvestEU-rendelet 10. cikke (3) bekezdésével összhangban történő megkötését követően. Az Uniónak az egyes hozzájárulási megállapodások tekintetében fennálló költségvetési kötelezettségvállalásait a Bizottság a 2021. január 1. és 2027. december 31. közötti időszakban éves részletekben teljesítheti.

(4) A költségvetési rendelet 12. cikke ellenére, amennyiben az InvestEU-rendelet 10. cikkének (2) bekezdésében foglaltak szerinti, a partnerségi megállapodásban allokált és az e cikk (1) bekezdésében említett összegre vonatkozó hozzájárulási megállapodást nem kötötték meg az azon időpontot követő négy hónapon belül, hogy a Bizottság elfogadta a partnerségi megállapodás elfogadásáról szóló határozatát, a megfelelő összeget adott esetben a tagállam kérésére a hozzájáruló alapon és régiókategórián belüli programra vagy programokra kell allokálni.

Az (1) bekezdésben említett, egy program módosítására irányuló kérelemben allokált összegekre vonatkozó hozzájárulási megállapodást a programot módosító határozat elfogadásával egyidejűleg kell megkötni.

(5) Amennyiben a hozzájárulási megállapodás megkötésétől számított 12 hónapon belül nem kerül sor garanciamegállapodás megkötésére, a hozzájárulási megállapodást közös megegyezéssel meg kell szüntetni vagy meg kell hosszabbítani, az (EU) 2021/523 rendelet 10. cikke (4) bekezdésének második albekezdésével összhangban.

Amennyiben egy tagállamnak az InvestEU Alapban való részvétele megszűnik, a közös tartalékalapba tartalékként befizetett érintett összegeket vissza kell vonni és a költségvetési rendelet 21. cikkének (5) bekezdése szerinti belső címzett bevételként kezelni. Az érintett tagállam egy vagy több programmódosításra irányuló kérelmet nyújt be a visszavont összegek és az e cikk (2) bekezdésének megfelelően a következő naptári évekre allokált összegek felhasználása érdekében. A hozzájárulási megállapodást az érintett program vagy programok módosításáról szóló határozat elfogadásával egyidejűleg kell megszüntetni vagy módosítani.

(6) Amennyiben a garanciamegállapodást a megkötésétől számított négy éven belül nem hajtották végre megfelelően, a hozzájárulási megállapodást módosítani kell az InvestEU-rendelet 10. cikke (4) bekezdésének harmadik albekezdésével összhangban. A tagállam kérelmezheti, hogy az e cikk (1) bekezdésének megfelelően az uniós garancia céljára befizetett és a garanciamegállapodásban lekötött, de alapul szolgáló hiteleket, sajáttőke-befektetéseket vagy más kockázati eszközöket nem fedező összegeket e cikk (5) bekezdésének megfelelően kezeljék.

(7) Az uniós garancia céljára befizetett összegek által generált vagy azokból eredeztethető forrásokat a tagállam rendelkezésére kell bocsátani az InvestEU-rendelet 10. cikke (5) bekezdésének a) pontjával összhangban, és pénzügyi eszközök vagy költségvetési garanciák formájában ugyanazon célkitűzésre vagy célkitűzésekre nyújtandó támogatásra kell felhasználni.

(8) Az e cikk (4), (5) és (6) bekezdésével összhangban valamely programban újrafelhasználandó összegek esetében a 105. cikk (1) bekezdésében meghatározott, a kötelezettségvállalás visszavonására vonatkozó határidő attól az évtől kezdődik, amikor a megfelelő költségvetési kötelezettségvállalásokat megtették.

II. FEJEZET

Feljogosító feltételek és teljesítménymérési keret

15. cikk

Feljogosító feltételek

(1) E rendelet az egyedi célkitűzések tekintetében feljogosító feltételeket állapít meg.

A III. melléklet tartalmazza a valamennyi egyedi célkitűzésre alkalmazandó horizontális feljogosító feltételeket, valamint a teljesülésük értékeléséhez szükséges kritériumokat.

A IV. melléklet tartalmazza az ERFA, az ESZA+ és a Kohéziós Alap esetében alkalmazandó tematikus feljogosító feltételeket, valamint a teljesülésük értékeléséhez szükséges kritériumokat.

Az állami támogatási szabályok hatékony alkalmazására irányuló eszközökre és kapacitásokra vonatkozó feljogosító feltétel nem alkalmazandó az MMIA-ból, a BBA-ból és a HAVE-ből támogatott programokra.

(2) Program készítésekor vagy programmódosítás részeként új egyedi célkitűzés bevezetésekor a tagállamnak fel kell mérnie, hogy a kiválasztott egyedi célkitűzéshez kapcsolódó feljogosító feltételek teljesülnek-e. Egy feljogosító feltétel akkor minősül teljesítettnek, ha minden vonatkozó kritérium teljesült. A tagállam minden egyes programban vagy programmódosításban megvizsgálja a teljesült és a nem teljesült feljogosító feltételeket, és amennyiben egy feljogosító feltételt teljesítettnek tekint, indokolást fűz hozzá.

(3) Ha egy feljogosító feltétel nem teljesül a program vagy a programmódosítás jóváhagyásának időpontjában, a tagállam tájékoztatja a Bizottságot, amint a feljogosító feltételt teljesítettnek tekinti, tájékoztatásához pedig mellékeli a teljesítés indokait.

(4) A Bizottság minél előbb, de legkésőbb a (3) bekezdésben említett információ kézhezvételétől számított három hónapon belül értékelést végez, és tájékoztatja a tagállamot, ha egyetért a tagállammal a feljogosító feltétel teljesülésével kapcsolatban.

Amennyiben a Bizottság nem ért egyet a tagállammal a feljogosító feltétel teljesülése tekintetében, tájékoztatja a tagállamot a saját értékeléséről.

Amennyiben a tagállam nem ért egyet a Bizottság értékelésével, egy hónapon belül benyújtja az észrevételeit, a Bizottság pedig az első albekezdéssel összhangban jár el.

Ha a tagállam elfogadja a Bizottság értékelését, akkor a (3) bekezdéssel összhangban jár el.

(5) A 105. cikk sérelme nélkül, a kifizetési kérelem tartalmazhatja az egyedi célkitűzésekhez kapcsolódó műveletekkel kapcsolatos kiadásokat, de azokat a Bizottság csak azt követően térítheti meg a tagállam részére, hogy e cikk (4) bekezdése első albekezdésének megfelelően tájékoztatta a tagállamot a feljogosító feltétel teljesüléséről.

Az első albekezdés nem alkalmazandó az olyan műveletekre, amelyek hozzájárulnak a vonatkozó feljogosító feltétel teljesüléséhez.

(6) A tagállam biztosítja, hogy a feljogosító feltételeket a programozási időszak alatt mindvégig tiszteletben tartsák, és azok mindvégig teljesüljenek. Tájékoztatja a Bizottságot minden olyan módosításról, amely hatással van a feljogosító feltételek teljesülésére.

Amennyiben a Bizottság úgy ítéli meg, hogy egy feljogosító feltétel már nem teljesül, tájékoztatja a tagállamot a saját értékeléséről. Ezután a (4) bekezdés második és harmadik albekezdésében leírt eljárást kell követni.

Ha a Bizottság azt állapítja meg, hogy a feljogosító feltétel továbbra sem teljesül, a 105. cikk sérelme nélkül, a tagállam észrevételei alapján, a kifizetési kérelem tartalmazhatja az érintett egyedi célkitűzésekhez kapcsolódó műveletekkel kapcsolatos kiadásokat, de a Bizottság nem térítheti meg azokat a tagállam részére mindaddig, amíg a Bizottság e cikk (4) bekezdése első albekezdésének megfelelően nem tájékoztatja a tagállamot a feljogosító feltétel teljesüléséről.

(7) A IV. melléklet nem alkalmazandó az IÁA által támogatott prioritásokra, valamint a 27. cikkel összhangban az IÁA-ba átcsoportosított ERFA- és ESZA+-forrásokra.

16. cikk

Teljesítménymérési keret

(1) Az egyes tagállamoknak olyan teljesítménymérési keretet kell létrehozniuk, amely lehetővé teszi a program teljesítésének monitoringját, értékelését és az arra vonatkozó jelentéstételt a program végrehajtása során, valamint hozzájárul az alapok általános teljesítményének méréséhez.

A teljesítménymérési keretnek a következőkből kell állnia:

a) az alapspecifikus rendeletekben meghatározott egyedi célkitűzésekhez kapcsolódó, az adott programra vonatkozóan kiválasztott kimeneti és eredménymutatók;

b) a kimeneti mutatók esetében 2024 végéig elérendő mérföldkövek; és

c) a kimeneti és eredménymutatók esetében a 2029 végéig elérendő célértékek.

(2) Az egyes programokon belül valamennyi egyedi célkitűzéssel kapcsolatban mérföldköveket és célértékeket kell megállapítani, a technikai segítségnyújtás és az ESZA+ rendelet 4. cikke (1) bekezdésének m) pontjában meghatározott, az anyagi nélkülözés kezelésére vonatkozó egyedi célkitűzés kivételével.

(3) A mérföldköveknek és célértékeknek lehetővé kell tenniük a Bizottság és a tagállam számára, hogy mérjék az egyedi célkitűzések tekintetében elért előrehaladást. Emellett teljesíteniük kell a költségvetési rendelet 33. cikke (3) bekezdésében meghatározott követelményeket.

17. cikk

A teljesítménymérési keret létrehozásának módszertana

(1) A teljesítménymérési keret létrehozására vonatkozó módszertanoknak az alábbiakat kell tartalmazniuk:

a) a tagállam által a mutatók kiválasztása céljából alkalmazott kritériumok;

b) a felhasznált adatok és bizonyítékok, adatminőség-biztosítás, valamint a számítási módszer;

c) a mérföldkövek és célértékek elérését esetlegesen befolyásoló tényezők, valamint figyelembevételük módja.

(2) A tagállam a Bizottság kérésére elérhetővé teszi a teljesítménymérési keret létrehozásának módszertanát.

18. cikk

Félidős felülvizsgálat és rugalmassági összeg

(1) Az ERFA, az ESZA+, a Kohéziós Alap és az IÁA által támogatott programok tekintetében a tagállamok felülvizsgálják az egyes programokat, figyelembe véve a következő elemeket:

a) a 2024-ben elfogadott releváns országspecifikus ajánlásokban megjelölt új kihívások;

b) adott esetben az integrált nemzeti energia- és klímaterv végrehajtásában elért eredmények;

c) a szociális jogok európai pillére alapelveinek érvényesítése terén elért eredmények;

d) az érintett tagállam vagy régió társadalmi-gazdasági helyzete, különös tekintettel a területi szükségletekre, figyelembe véve minden jelentős negatív pénzügyi, gazdasági vagy társadalmi fejleményt;

e) a vonatkozó értékelések főbb eredményei;

f) a mérföldkövek teljesítése terén elért eredmények, figyelembe véve a program végrehajtása során felmerült főbb nehézségeket;

g) az IÁA által támogatott programok esetében a Bizottság által az (EU) 2018/1999 rendelet 29. cikke (1) bekezdésének b) pontja szerint elvégzett értékelés.

(2) A tagállamok 2025. március 31-ig minden egyes program tekintetében értékelést nyújtanak be a Bizottságnak a félidős felülvizsgálat eredményéről, amely értékelésben javaslatot tesznek a 86. cikk (1) bekezdésének második albekezdésében említett rugalmassági összeg végleges elosztására.

(3) Ha azt a tagállam a program félidős felülvizsgálatát követően szükségesnek tartja, vagy ha az (1) bekezdés a) pontjával összhangban új kihívások kerülnek azonosításra, a tagállam a (2) bekezdésben említett értékelést a módosított programmal együtt nyújtja be a Bizottságnak.

A módosításoknak az alábbiakat kell tartalmazniuk:

a) a pénzügyi források elosztása prioritás szerint;

b) módosított vagy új célértékek;

c) adott esetben az InvestEU program számára hozzájárulásként nyújtott összegek alap és régiókategória szerint;

A Bizottság a 24. cikkel összhangban jóváhagyja a módosított programot, beleértve a rugalmassági összeg végleges elosztását is.

(4) Amennyiben a félidős felülvizsgálat eredményeképpen a tagállam úgy ítéli meg, hogy a programot nem kell módosítani, a Bizottság vagy:

a) az e cikk (2) bekezdésében említett értékelés benyújtását követő három hónapon belül határozatot fogad el, amelyben megerősíti a rugalmassági összeg végleges elosztását; vagy

b) az e cikk (2) bekezdésében említett értékelés benyújtását követő két hónapon belül felkéri a tagállamot arra, hogy a 24. cikkel összhangban nyújtson be módosított programot.

(5) A rugalmassági összeg nem hozzáférhető a műveletek kiválasztásához mindaddig, amíg a Bizottság határozatot nem hozott a rugalmassági összeg végleges allokációjának megerősítéséről.

(6) A Bizottság jelentést készít a félidős felülvizsgálat eredményéről, és 2026 végéig benyújtja azt az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.

III. FEJEZET

A gondos gazdasági kormányzási, valamint a rendkívüli vagy szokatlan körülményekhez kapcsolódó intézkedések

19. cikk

Az alapok eredményességét és a gondos gazdasági kormányzást összekapcsoló intézkedések

(1) A Bizottság felkérheti a tagállamokat arra, hogy vizsgálják felül az érintett programokat és tegyenek javaslatot azok módosítására, amennyiben erre a vonatkozó tanácsi ajánlások végrehajtásának elősegítése érdekében szükség van.

A Bizottság ezt a következő célokból kérheti:

a) az érintett tagállamnak címzett, az EUMSZ 121. cikkének (2) bekezdésével összhangban elfogadott releváns országspecifikus ajánlás, illetve az érintett tagállamnak címzett, az EUMSZ 148. cikkének (4) bekezdésével összhangban elfogadott releváns tanácsi ajánlás végrehajtásának támogatása;

b) az érintett tagállamnak címzett, az 1176/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 10 ) 7. cikkének (2) bekezdésével vagy 8. cikkének (2) bekezdésével összhangban elfogadott vonatkozó tanácsi ajánlások végrehajtásának támogatása, feltéve, hogy ezek a módosítások szükségesek a makrogazdasági egyensúlyhiányok kiigazításához.

(2) A Bizottság megindokolja a tagállamhoz intézett, (1) bekezdés szerinti kérelmét, utalva a vonatkozó ajánlások végrehajtása támogatásának szükségességére, valamint megjelöli a véleménye szerint érintett programokat vagy prioritásokat és az elvárt módosítások jellegét. A Bizottság 2023 előtt vagy 2026 után, valamint ugyanazon programokra vonatkozóan két egymást követő évben nem intézhet ilyen kérést a tagállamhoz.

(3) A tagállam az (1) bekezdésben említett kérelemre annak beérkezésétől számított két hónapon belül válaszol, meghatározva, hogy a vonatkozó programokban milyen módosításokat tart szükségesnek, azok indokolásával együtt, megjelölve az érintett programokat és ismertetve a javasolt módosítások jellegét, valamint azok várható hatását az ajánlások teljesítésére és az alapok felhasználására. Amennyiben szükséges, a Bizottság e válasz beérkezésétől számított egy hónapon belül észrevételeket tesz.

(4) A tagállam a (3) bekezdésben említett válasz benyújtásától számított két hónapon belül javaslatot nyújt be a vonatkozó programok módosítására.

(5) Amennyiben a Bizottság nem nyújtott be észrevételeket, vagy amennyiben megállapította, hogy a benyújtott észrevételeket kellően figyelembe vették, határozatot fogad el, amelyben a tagállam általi benyújtását követő legfeljebb négy hónapon belül jóváhagyja az érintett programokra vonatkozó módosításokat.

(6) Amennyiben a tagállam nem hoz hatékony intézkedéseket az (1) bekezdésnek megfelelően benyújtott kérésnek a (3) és a (4) bekezdésben meghatározott határidőn belül, akkor a Bizottság - a (3) bekezdésben említett észrevételeinek megtételétől vagy a tagállam (4) bekezdés szerinti javaslatainak benyújtásától számított három hónapon belül - javasolhatja a Tanácsnak, hogy részben vagy egészben függessze fel az érintett programokra vagy prioritásokra vonatkozó kifizetéseket. A Bizottságnak a javaslatában meg kell indokolnia azon megállapítását, hogy a tagállam nem tett hatékony lépéseket. Javaslatának kidolgozásakor a Bizottság figyelembe veszi az összes vonatkozó információt, valamint kellően tekintetbe veszi a (14) bekezdésnek megfelelő strukturált párbeszéd során felmerülő elemeket és az e párbeszéden keresztül kifejezésre juttatott véleményeket.

A Tanács a javaslatról végrehajtási jogi aktusban hoz határozatot. E végrehajtási jogi aktus csak azon kifizetési kérelmekre alkalmazandó, amelyeket az említett végrehajtási jogi aktus elfogadásának időpontja után nyújtanak be.

(7) A Bizottság javasolja a Tanácsnak, hogy részben vagy egészében függessze fel a valamely tagállam egy vagy több programjára vonatkozó kötelezettségvállalásokat vagy kifizetéseket, amennyiben a Tanács az EUMSZ 126. cikkének (8) vagy (11) bekezdésével összhangban megállapítja, hogy a tagállam nem tett hatékony lépéseket a túlzott hiány kiigazítására, kivéve, ha megállapította, hogy az euroövezetben vagy az Unió egésze tekintetében az 1467/97/EK tanácsi rendelet ( 11 ) 3. cikkének (5) bekezdése és 5. cikkének (2) bekezdése értelmében vett súlyos gazdasági visszaesés áll fenn.

(8) A Bizottság az alábbi esetekben javasolhatja a Tanácsnak, hogy részben vagy egészben függessze fel a valamely tagállam egy vagy több programjára vonatkozó kötelezettségvállalásokat vagy kifizetéseket:

a) ha a Tanács az 1176/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 8. cikkének (3) bekezdésével összhangban ugyanazon túlzott egyensúlyhiány-eljáráson belül egymást követően két ajánlást fogad el azon okból kifolyólag, hogy a tagállam nem nyújtott be megfelelő korrekciós intézkedési tervet;

b) ha a Tanács az 1176/2011/EU rendelet 10. cikkének (4) bekezdésével összhangban ugyanazon túlzott egyensúlyhiány-eljárás során egymást követően két olyan határozatot fogad el, amelyben megállapítja, hogy a tagállam nem teljesíti kötelezettségét, mivel nem hozta meg a javasolt korrekciós intézkedést;

c) ha a Bizottság megállapítja, hogy a tagállam nem hozta meg a 332/2002/EK tanácsi rendeletben ( 12 ) említett intézkedéseket, és ennek következtében úgy határoz, hogy nem engedélyezi az adott tagállam számára megítélt pénzügyi támogatás kifizetését;

d) ha a Tanács úgy határoz, hogy a tagállam nem teljesíti a 472/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 13 ) 7. cikkében említett makrogazdasági kiigazítási programot vagy az EUMSZ 136. cikkének (1) bekezdésével összhangban elfogadott tanácsi határozatban kért intézkedéseket.

(9) Elsőbbséget kell biztosítani a kötelezettségvállalások felfüggesztésének. A kifizetéseket csak akkor kell felfüggeszteni, ha azonnali intézkedésre van szükség, valamint jelentős meg nem felelés esetén. A kifizetések felfüggesztése azon kifizetési kérelmekre alkalmazandó, amelyeket az érintett programok esetében a felfüggesztésről szóló határozat időpontja után nyújtanak be.

(10) A kötelezettségvállalások felfüggesztését előíró határozatra vonatkozó bizottsági javaslatot a Tanács által elfogadottnak kell tekinteni, kivéve, ha a Tanács a Bizottság javaslatának benyújtását követő egy hónapon belül egy végrehajtási jogi aktus révén úgy dönt, hogy minősített többséggel elutasítja a javaslatot.

A kötelezettségvállalások felfüggesztése az alapokból az érintett tagállamra vonatkozóan előirányzott kötelezettségvállalásokra a felfüggesztésről szóló határozat elfogadását követő év január 1-jétől kezdődően alkalmazandó.

A Tanács a (7) és a (8) bekezdésben említett bizottsági javaslat alapján, végrehajtási jogi aktus révén határozatot fogad el a kifizetések felfüggesztéséről.

(11) A kötelezettségvállalások vagy kifizetések felfüggesztése hatályának és szintjének arányosnak kell lennie, tiszteletben kell tartania a tagállamok egyenlő bánásmódhoz való jogát, és figyelembe kell vennie az érintett tagállam gazdasági és társadalmi helyzetét, különösen a munkanélküliség szintjét, az érintett tagállamban a szegénység vagy társadalmi kirekesztettség uniós átlaghoz viszonyított arányát, valamint a felfüggesztés érintett tagállam gazdaságára gyakorolt hatását. Külön tényezőként kell figyelembe venni azt, hogy a felfüggesztés milyen hatást gyakorol a kedvezőtlen gazdasági vagy társadalmi feltételek javítását célzó, kritikus fontosságú programokra.

(12) A kötelezettségvállalások az alapok tekintetében a következő naptári évre vonatkozó kötelezettségvállalások legfeljebb 25 %-ának vagy a nominális GDP 0,25 %-ának megfelelő mértékig függeszthetők fel - attól függően, hogy melyik az alacsonyabb - a következő esetek bármelyikében:

a) amennyiben első alkalommal fordul elő a túlzotthiány-eljárással kapcsolatos, a (7) bekezdésben említettek szerinti meg nem felelés;

b) amennyiben első alkalommal fordul elő a túlzottegyensúlyhiány-eljáráson belüli korrekciós intézkedési tervvel kapcsolatos, a (8) bekezdés a) pontjában említettek szerinti meg nem felelés;

c) a túlzottegyensúlyhiány-eljárás során az ajánlott korrekciós intézkedésnek való, a (8) bekezdés b) pontjában említettek szerinti meg nem felelés esetében;

d) amennyiben első alkalommal fordul elő a (8) bekezdés c) és d) pontjában említettek szerinti meg nem felelés.

Tartós meg nem felelés esetén a kötelezettségvállalások felfüggesztése meghaladhatja az első albekezdésben meghatározott maximális százalékos értékeket.

(13) A Tanács az alábbi esetekben megszünteti a kötelezettségvállalások felfüggesztését a Bizottság javaslata alapján:

a) ha a túlzotthiány-eljárást az 1467/97/EK rendelet 9. cikkével összhangban felfüggesztették, vagy ha a Tanács az EUMSZ 126. cikkének (12) bekezdésével összhangban úgy határozott, hogy hatályon kívül helyezi a túlzott hiány fennállásáról szóló határozatot;

b) ha a Tanács jóváhagyta az 1176/2011/EU rendelet 8. cikkének (2) bekezdésével összhangban az érintett tagállam által benyújtott korrekciós intézkedési tervet, vagy ha a Tanács az említett rendelet 10. cikkének (5) bekezdésével összhangban felfüggesztette a túlzottegyensúlyhiány-eljárást vagy az említett rendelet 11. cikkével összhangban lezárta a túlzottegyensúlyhiány-eljárást;

c) ha a Bizottság megállapította, hogy az érintett tagállam a 332/2002/EK rendelettel összhangban meghozta a megfelelő intézkedéseket;

d) ha a Bizottság megállapította, hogy az érintett tagállam meghozta a megfelelő intézkedéseket a 472/2013/EU rendelet 7. cikkében említett makrogazdasági kiigazítási program végrehajtása érdekében vagy az EUMSZ 136. cikkének (1) bekezdésével összhangban elfogadott tanácsi határozatban előírt intézkedéseket.

A kötelezettségvállalások felfüggesztésének a Tanács általi megszüntetését követően a Bizottság ismét beállítja a költségvetésbe a felfüggesztett kötelezettségvállalásokat az (EU, Euratom) 2020/2093 tanácsi rendelet 6. cikkével összhangban.

A felfüggesztett kötelezettségvállalások nem állíthatók be ismételten a költségvetésbe a 2027 utáni időszakra vonatkozóan.

A költségvetésbe ismételten beállított összeg visszavonására vonatkozó, a 105. cikk szerinti határidő attól az évtől kezdődik, amelyben a felfüggesztett kötelezettségvállalást újra beállították a költségvetésbe.

A Tanács - a Bizottság javaslatára - határozatot hoz a kifizetések felfüggesztésének megszüntetéséről, amennyiben teljesülnek az első albekezdésben foglalt alkalmazandó feltételek. A kötelezettségvállalások felfüggesztésének megszüntetését előíró határozatra vonatkozó bizottsági javaslatot a Tanács által elfogadottnak kell tekinteni, kivéve, ha a Tanács a Bizottság javaslatának benyújtását követő egy hónapon belül egy végrehajtási jogi aktus révén úgy dönt, hogy minősített többséggel elutasítja a javaslatot.

(14) A Bizottság folyamatosan tájékoztatja az Európai Parlamentet e cikk végrehajtásáról. Különösen amikor a (6), a (7) vagy a (8) bekezdésben meghatározott valamely feltétel teljesül egy tagállam esetében, a Bizottság haladéktalanul tájékoztatja az Európai Parlamentet, és részletes információkkal szolgál azokról az alapokról és programokról, amelyek felfüggesztésre kerülhetnek.

Az Európai Parlament felkérheti a Bizottságot strukturális párbeszéd folytatására e cikk alkalmazásáról, tekintettel az első albekezdésben említett információk megküldésére.

A Bizottság a felfüggesztésre vagy a felfüggesztés megszüntetésére vonatkozó javaslatát annak elfogadását követően haladéktalanul megküldi az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak. Az Európai Parlament felkérheti a Bizottságot javaslatának indokolására.

(15) A Bizottság 2025. december 31-ig felülvizsgálja e cikk alkalmazását. E célból a Bizottság jelentést készít, amelyet - adott esetben jogalkotási javaslattal együtt - megküld az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.

(16) Az Unióban fennálló társadalmi és gazdasági helyzet jelentős változása esetén a Bizottság javaslatot nyújthat be e cikk alkalmazásának felülvizsgálatára, továbbá az Európai Parlament vagy a Tanács - az EUMSZ 225. vagy 241. cikkével összhangban eljárva - felkérheti a Bizottságot ilyen javaslat előterjesztésére.

(17) E cikk nem alkalmazandó az ESZA+-ra, az MMIA-ra a BBA-ra, a HAVE-re, és az Interreg programokra.

20. cikk

Az alapok felhasználására vonatkozó ideiglenes intézkedések rendkívüli vagy szokatlan körülmények esetére

(1) Amennyiben a Tanács 2021. július 1. után azt állapította meg, hogy egy vagy több tagállam által nem befolyásolható olyan szokatlan esemény következett be, amely jelentős hatást gyakorol az államháztartás pénzügyi helyzetére, vagy az euroövezetet vagy az Unió egészét érintő súlyos gazdasági visszaesés áll fenn az 1466/97/EK rendelet ( 14 ) 5. cikke (1) bekezdésének tizedik albekezdésében, 6. cikke (3) bekezdésének negyedik albekezdésében, 9. cikke (1) bekezdésének tizedik albekezdésében és 10. cikke (3) bekezdésének negyedik albekezdésében foglaltak szerint, vagy pedig az államháztartásra jelentős negatív hatást gyakorló, előre nem látható kedvezőtlen gazdasági események következtek be az 1467/97/EK rendelet 3. cikkének (5) bekezdésében vagy 5. cikkének (2) bekezdésében foglaltak szerint, a Bizottság végrehajtási határozatban, legfeljebb 18 hónapos időtartamra elfogadhat egyet vagy többet az alábbi intézkedések közül, amennyiben azok feltétlenül szükségesek a rendkívüli vagy szokatlan körülményekre való reagáláshoz:

a) egy vagy több érintett tagállam kérésére, e rendelet 112. cikkének (3) és (4) bekezdésétől, valamint az ETHAA-rendelet 40. cikkétől, az MMIA-rendelet 15. cikkétől, a BBA-rendelet 12. cikkétől és a HAVE-rendelet 12. cikkétől eltérve, az időközi kifizetéseket az alkalmazandó társfinanszírozási rátánál 10 százalékponttal magasabb, de 100 %-ot meg nem haladó mértékre növelheti;

b) a 63. cikk (6) bekezdésétől eltérve, engedélyezheti a tagállami hatóságoknak, hogy olyan műveleteket jelöljenek ki támogatásra, amelyeket fizikailag már befejeztek vagy teljes mértékben végrehajtottak azt megelőzően, hogy az irányító hatósághoz beérkezett volna a finanszírozási kérelem a program keretében, feltéve, hogy a kérdéses művelet a rendkívüli körülményekre való reagálást szolgálja;

c) a 63. cikk (7) bekezdésétől eltérve, úgy rendelkezhet, hogy az ilyen körülményekre való reagálást szolgáló műveletekkel kapcsolatos kiadások attól az időponttól kezdve elszámolhatók, amikor a Tanács megerősíti e körülmények bekövetkeztét;

d) a 41. cikk (6) bekezdésétől, a 42. cikk (1) bekezdésétől, a 44. cikk (2) bekezdésétől és a 49. cikk (3) bekezdésének első albekezdésétől eltérve, legfeljebb 3 hónappal meghosszabbíthatja a dokumentumok és az adatok Bizottsághoz történő benyújtására vonatkozó határidőt.

(2) A Bizottság folyamatosan tájékoztatja az Európai Parlamentet és a Tanácsot e cikk végrehajtásáról. Amennyiben az (1) bekezdésében meghatározott feltételek teljesülnek, a Bizottság haladéktalanul tájékoztatja az Európai Parlamentet és a Tanácsot a helyzetértékeléséről és a tervezett intézkedésekről.

(3) Az Európai Parlament vagy a Tanács az e bekezdés alkalmazásáról szóló strukturált párbeszédre kérheti fel a Bizottságot. A helyzetértékelés és a tervezett intézkedések kapcsán a Bizottság kellően mérlegeli a strukturált párbeszéd keretében kifejtett álláspontokat és nézeteket.

(4) Amennyiben az ideiglenes intézkedések elfogadásához vezető sajátos körülmények az (1) bekezdésben említett, 18 hónapot meg nem haladó időszakot követően is fennállnak, a Bizottság újraértékeli a helyzetet, és adott esetben e rendelet módosításáról szóló jogalkotási javaslatot terjeszt elő, amely biztosítja az e körülmények kezeléséhez szükséges rugalmasságot.

(5) A Bizottság haladéktalanul, de legkésőbb az elfogadást követő két munkanapon belül tájékoztatja az Európai Parlamentet és a Tanácsot az (1) bekezdés alapján elfogadott végrehajtási határozatról.

III. CÍM

PROGRAMOZÁS

I. FEJEZET

Az alapokra vonatkozó általános rendelkezések

21. cikk

A programok elkészítése és benyújtása

(1) Valamennyi tagállam elkészíti a 2021. január 1. és 2027. december 31. közötti időszakra szóló, az alapok felhasználását célzó programokat, együttműködve a 8. cikk (1) bekezdésében említett partnerekkel.

(2) A tagállamok legkésőbb három hónappal a partnerségi megállapodás benyújtását követően benyújtják a programokat a Bizottság számára. Az MMIA, a BBA és a HAVE esetében a tagállamok az e rendelet vagy a vonatkozó alapspecifikus rendelet hatálybalépésétől számított három hónapon belül - e dátumok közül a későbbit figyelembe véve - nyújtják be a programokat a Bizottságnak.

(3) A tagállamok az V. mellékletben foglalt, a programokra vonatkozó sablon alapján elkészítik a programokat.

Az MMIA, a BBA és a HAVE esetében a tagállamok a VI. mellékletben foglalt, a programokra vonatkozó sablon alapján készítik el a programokat.

(4) Amennyiben a 2001/42/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel ( 15 ) összhangban környezeti jelentés kidolgozására kerül sor, azt a programnak az e rendelet 49. cikke (1) bekezdésében említettek szerinti honlapján közzé kell tenni.

22. cikk

A programok tartalma

(1) Az egyes programokban meg kell határozni a szakpolitikai célkitűzésekhez vagy az IÁA egyedi célkitűzéséhez való hozzájárulásukra és az eredményeik kommunikációjára vonatkozó stratégiát.

(2) A programoknak egy vagy több prioritásból kell állniuk. Az egyes prioritásoknak vagy egyetlen szakpolitikai célkitűzéshez, az IÁA egyedi célkitűzéséhez, vagy pedig a 36. cikk (4) bekezdésével vagy a 37. cikkel összhangban végrehajtott technikai segítségnyújtáshoz kell kapcsolódniuk. A prioritásokhoz egy vagy több alapból is nyújtható támogatás, kivéve akkor, ha az IÁA-ból részesülnek támogatásban vagy a 36. cikk (4) bekezdésével vagy a 37. cikkel összhangban végrehajtott technikai segítségnyújtásra vonatkoznak. A szakpolitikai célkitűzéshez kapcsolódó prioritásoknak egy vagy több egyedi célkitűzésből kell állniuk. Ugyanannak a szakpolitikai célkitűzésnek vagy az IÁA egyedi célkitűzésének egynél több prioritás is megfelelhet.

Az MMIA, a BBA és a HAVE által támogatott programokra egy-egy alapból nyújtható támogatás, és e programok egyedi célkitűzésekből és technikai segítségnyújtásból állnak.

(3) Az egyes programoknak a következőket kell meghatározniuk:

a) a fő kihívások összefoglalása, figyelembe véve a következőket:

i. gazdasági, társadalmi és területi különbségek és egyenlőtlenségek, az ETHAA által támogatott programok kivételével;

ii. a piac nem megfelelő működésének esetei;

iii. beruházási igények, valamint kiegészítő jelleg és szinergia a támogatás más formáival;

iv. a releváns országspecifikus ajánlásokban, az adott tagállam releváns országos vagy regionális stratégiáiban - többek között az integrált nemzeti energia- és klímatervében -, valamint a szociális jogok európai pillérének elveihez kapcsolódóan, továbbá, az MMIA, a BBA és a HAVE esetében, a tagállamhoz intézett egyéb vonatkozó uniós ajánlásokban azonosított kihívások;

v. az adminisztratív kapacitással, valamint az irányítási és egyszerűsítési intézkedésekkel kapcsolatos kihívások;

vi. adott esetben a demográfiai kihívások kezelésére vonatkozó integrált megközelítés;

vii. a múltbeli tapasztalatokból levont tanulságok;

viii. makroregionális stratégiák és tengeri medencéket érintő stratégiák, amennyiben az adott tagállam vagy régió részt vesz ilyenekben;

ix. az MMIA, a BBA és a HAVE által támogatott programok esetében a releváns uniós vívmányok és a cselekvési tervek végrehajtása terén elért előrehaladás, valamint a kiválasztott egyedi célkitűzésekre vonatkozó indokolás;

x. az IÁA által támogatott programok esetében az igazságos átmenetre vonatkozó területi tervekben az átmenettel kapcsolatosan azonosított kihívások;

Az i., ii. és viii. alpont nem alkalmazandó az MMIA, a BBA vagy a HAVE által támogatott programokra.

b) a kiválasztott szakpolitikai célkitűzések, valamint a kapcsolódó prioritások, egyedi célkitűzések és támogatási formák indokolása;

c) minden egyes prioritás esetében - a technikai segítségnyújtás kivételével - az egyedi célkitűzések;

d) az egyes egyedi célkitűzések esetében:

i. a kapcsolódó fellépéstípusok, továbbá azok várt hozzájárulása az adott egyedi célkitűzéshez, valamint adott esetben a makroregionális stratégiákhoz, a tengermedence-stratégiákhoz, továbbá az IÁA által támogatott igazságos átmenetre vonatkozó területi tervekhez;

ii. kimeneti mutatók és eredménymutatók a megfelelő mérföldkövekkel és célértékekkel;

iii. a fő célcsoportok;

iv. az egyenlőséget, befogadást és megkülönböztetésmentességet biztosító tevékenységek;

v. a célzott konkrét területek megjelölése, ideértve az integrált területi beruházások tervezett alkalmazását, a közösségvezérelt helyi fejlesztést és az egyéb területi eszközöket is;

vi. adott esetben a legalább egy másik tagállamban vagy Unión kívüli államban működő kedvezményezettekkel megvalósuló interregionális, határokon átnyúló és transznacionális tevékenységek;

vii. a pénzügy eszközök tervezett alkalmazása;

viii. a beavatkozástípusok, továbbá a programozott források beavatkozástípusok vagy támogatási területek szerinti indikatív bontása;

ix. az IÁA egyedi célkitűzése tekintetében az ERFA-ból és az ESZA+-ból a 27. cikkel összhangban, átcsoportosított bármely összeg indoklása, valamint azok régiókategóriák szerinti bontása, tükrözve az igazságos átmenetre vonatkozó területi tervekkel összhangban tervezett beavatkozástípusokat;

e) a technikai segítségnyújtásra vonatkozó, a 36. cikk (4) bekezdésével összhangban végrehajtott minden egyes prioritás esetében:

i. a kapcsolódó intézkedéstípusok;

ii. kimeneti mutatók a kapcsolódó mérföldkövekkel és célértékekkel;

iii. a fő célcsoportok;

iv. a beavatkozástípusok, továbbá a programozott források beavatkozástípusok szerinti indikatív bontása;

f) adott esetben a technikai segítségnyújtás tervezett igénybevétele a 37. cikknek megfelelően, valamint a releváns beavatkozástípusok;

g) a következőket tartalmazó pénzügyi terv:

i. az egyes alapok és adott esetben az egyes régiókategóriák esetében a teljes programozási időszakra vonatkozó, valamint az éves bontás szerinti összes pénzügyi allokációt tartalmazó táblázat - ideértve a 26. vagy a 27. cikk szerint átcsoportosított összegeket is -, valamint a tagállamnak az (EU) 2021/241 európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 16 ) 21c. cikkének (3) bekezdésében meghatározott célkitűzések eléréséhez hozzájáruló kísérő intézkedések iránti kérelme;

ii. az ERFA, az ESZA+, a Kohéziós Alap és az IÁA által támogatott programok tekintetében az egyes prioritások esetében az alapok és - adott esetben - a régiókategóriák szerinti összes pénzügyi allokáció, továbbá a nemzeti hozzájárulást tartalmazó táblázat, annak feltüntetésével, hogy e hozzájárulás állami vagy magánforrásból vagy állami és magánforrásból származik-e;

iii. az ETHAA által támogatott programok esetében egy olyan táblázat, amely az egyes egyedi célkitűzések tekintetében meghatározza az alap nyújtotta támogatásból származó összes pénzügyi allokáció összegét, valamint a nemzeti hozzájárulást;

iv. az MMIA, a BBA és a HAVE által támogatott programok esetében egy olyan táblázat, amely egyedi célkitűzésenként megadja intézkedéstípus szerinti bontásban a pénzügyi allokációk teljes összegét, továbbá a nemzeti hozzájárulást, annak feltüntetésével, hogy e hozzájárulás állami vagy magánforrásból vagy állami és magánforrásból származik-e;

h) a 8. cikk (1) bekezdésében említett érintett partnereknek a program elkészítésébe történő bevonására tett intézkedések és e partnerek szerepe a program végrehajtásában, monitoringjában és értékelésében;

i) a kiválasztott egyedi célkitűzéshez kapcsolódó, a 15. cikkel, valamint a III. és a IV. melléklettel összhangban megállapított valamennyi feljogosító feltétel esetében annak értékelése, hogy a feljogosító feltétel a program benyújtásának időpontjában teljesül-e;

j) a programmal kapcsolatos kommunikációra és láthatóságra vonatkozó tervezett megközelítés, meghatározva annak célkitűzéseit, a célközönségét, a kommunikációs csatornákat, többek között adott esetben a közösségi médiában megjelenő tájékoztatást, a tervezett költségvetést, valamint a monitoring és értékelés releváns mutatóit;

k) a programhatóságok, valamint az a szerv - illetve a 36. cikk (5) bekezdése szerinti technikai segítségnyújtás esetében adott esetben azok a szervek - amely vagy amelyek részére a Bizottság kifizetéseket teljesít.

E bekezdés a) pontjának i., ii. és viii. alpontja nem alkalmazandó a kizárólag az ESZA+ rendelet 4. cikke (1) bekezdésének m) pontjában foglalt egyedi célkitűzést támogató programokra. E bekezdés d) pontja nem alkalmazandó az ESZA+ rendelet 4. cikke (1) bekezdésének m) pontjában foglalt egyedi célkitűzésre.

Az ERFA-ból, a Kohéziós Alapból, az ESZA+-ból, az IÁA-ból és az ETHAA-ból támogatandó programokhoz tájékoztatás céljából mellékelni kell a tervezett stratégiai fontosságú műveletek jegyzékét és ütemtervét.

Ha a tagállam a k) ponttal összhangban több olyan szervet jelöl meg, amely a Bizottság általi kifizetésekben részesül, feltünteti a megtérített összegeknek az említett szervek közötti elosztását.

(4) A (3) bekezdés b)-e) pontjától eltérve az MMIA, a BBA és a HAVE által támogatott programok egyes egyedi célkitűzései tekintetében a következőket kell megadni:

a) a kiindulási helyzet, a kihívások és az alapból támogatott válaszintézkedések leírása;

b) a végrehajtási intézkedések megjelölése;

c) az intézkedések indikatív listája és azok várható hozzájárulása az egyedi célkitűzésekhez;

d) adott esetben az operatív támogatás, az egyedi intézkedések, a sürgősségi segítségnyújtás, valamint az MMIA-rendelet 19. és 20. cikke szerinti intézkedések indokolása;

e) kimeneti és eredménymutatók a megfelelő mérföldkövekkel és célértékekkel;

f) a programozott források indikatív bontása beavatkozástípusonként.

(5) A beavatkozástípusoknak az I. mellékletben szereplő nómenklatúrán kell alapulniuk. Az ETHAA, az MMIA, a BBA és a HAVE által támogatott programok esetében a beavatkozástípusoknak az alapspecifikus rendeletekben meghatározott nómenklatúrán kell alapulniuk.

(6) Az ERFA, az ESZF+, a Kohéziós Alap és az IÁA programjai tekintetében a (3) bekezdés g) pontjának ii. alpontjában említett táblázatban a 2021 és 2027 közötti évekre vonatkozó összegeket kell feltüntetni, a rugalmassági összeget is beleértve.

(7) A tagállamok közlik a Bizottsággal a (3) bekezdés első albekezdésének k) pontjában említett információk változásait, anélkül, hogy ehhez módosítani kellene a programot.

(8) Az IÁA által támogatott programok esetében a tagállamok a program vagy a programok vagy módosítás iránti kérelem részeként benyújtják a Bizottságnak az igazságos átmenetre vonatkozó területi terveket.

23. cikk

A programok jóváhagyása

(1) A Bizottság megvizsgálja a programot és azt, hogy az megfelel-e e rendeletnek és az alapspecifikus rendeleteknek, valamint - az ERFA, az ESZF+, a Kohéziós Alap, az IÁA és az ETHAA esetében - azt, hogy összhangban áll-e a vonatkozó partnerségi megállapodással. Értékelése során a Bizottság mindenekelőtt figyelembe veszi a releváns országspecifikus ajánlásokat, az integrált nemzeti energia- és klímatervekben azonosított releváns kihívásokat, a szociális jogok európai pillérének alapelveit, valamint azok kezelésének módját.

(2) A Bizottság a program tagállam általi benyújtását követő három hónapon belül észrevételeket tehet.

(3) A tagállam a Bizottság által tett észrevételek figyelembevételével felülvizsgálja a programot.

(4) A Bizottság legkésőbb a programnak a tagállam általi első benyújtásától számított öt hónapon belül végrehajtási jogi aktus révén határozatot hoz a program jóváhagyásáról.

24. cikk

A programok módosítása

(1) A tagállamok program-módosítási kérelmet nyújthatnak be a programok módosítása iránt, csatolva a módosított programot, amelyben meg kell határozni a módosításnak a célkitűzések megvalósítására gyakorolt várható hatását.

(2) A Bizottság megvizsgálja a módosítást és azt, hogy az megfelel-e e rendeletnek és az alapspecifikus rendeleteknek, ideértve a nemzeti szintű követelményeket is, és a módosított program benyújtását követő két hónapon belül észrevételeket tehet.

(3) A tagállam a Bizottság által tett észrevételek figyelembevételével felülvizsgálja a módosított programot.

(4) A Bizottság a program módosításának jóváhagyásáról a tagállam általi benyújtását követő legfeljebb négy hónapon belül határozatot hoz.

(5) Az ERFA, az ESZA+, a Kohéziós Alap és az IÁA által támogatott programok esetében a tagállam a programozási időszak alatt valamely prioritás kezdeti allokációja legfeljebb 8 %-ának megfelelő összeget - a program költségvetésének legfeljebb 4 %-át - átcsoportosíthat ugyanazon alap ugyanazon programjának egy másik prioritásához. Az ERFA, az ESZA+ és az IÁA által támogatott programok esetében az átcsoportosítás csak az ugyanazon régiókategóriákra vonatkozó allokációkat érinti.

Az ETHAA által támogatott programok esetében a tagállam a programozási időszak alatt valamely egyedi célkitűzés kezdeti allokációja legfeljebb 8 %-ának megfelelő összeget átcsoportosíthat egy másik egyedi célkitűzéshez, ideértve a 36. cikk (4) bekezdése szerint végrehajtott technikai segítségnyújtást.

Az MMIA, a BBA és a HAVE által támogatott programok esetében a tagállam a programozási időszak alatt átcsoportosíthatja az allokációkat az ugyanazon prioritáshoz tartozó intézkedéstípusok között, valamint ezen túlmenően valamely prioritás kezdeti allokációja legfeljebb 15 %-ának megfelelő összeget átcsoportosíthat ugyanazon alap egy másik prioritásához.

Az átcsoportosítások nem érinthetik az előző éveket. Az átcsoportosítások és az ahhoz kapcsolódó változások nem tekintendők jelentősnek, és nem tesznek szükségessé programmódosítás jóváhagyására vonatkozó bizottsági határozatot. Az átcsoportosításoknak ugyanakkor meg kell felelniük minden szabályozási követelménynek, és a monitoringbizottságnak - a 40. cikk (2) bekezdésének d) pontja szerint - előzetesen jóvá kell hagynia azokat. A tagállamok benyújtják a Bizottságnak a 22. cikk (3) bekezdése g) pontjának ii., iii. vagy iv. alpontja szerinti, módosított táblázatot a program valamennyi kapcsolódó változtatásával együtt.

(6) Nem szükséges a Bizottság jóváhagyására az olyan pusztán szövegezési vagy szerkesztési jellegű kiigazítások esetében, amelyek nem befolyásolják a program végrehajtását. A tagállamok tájékoztatják a Bizottságot az ilyen kiigazításokról.

(7) Az ETHAA által támogatott programok esetében a programok azon módosításaihoz, amelyek mutatók bevezetéséhez kapcsolódnak, nem szükséges a Bizottság jóváhagyása.

(8) Az ERFA, az ESZA+ vagy a Kohéziós Alap által támogatott programok esetében a tagállam e cikkel összhangban programmódosítást nyújthat, amelyben kérelmezik, hogy az (EU) 2021/241 rendelet 21c. cikkének (3) bekezdésében meghatározott célkitűzések eléréséhez hozzájáruló intézkedések bekerüljenek valamely programba, amennyiben az ilyen támogatás hozzájárul az érintett alapnak az alapspecifikus rendeletekben meghatározott egyedi célkitűzései eléréséhez. Az ilyen intézkedések céljára kérelmezett összegeket egy egyedi célkitűzés keretében kell programozni az alapspecifikus rendeletekkel összhangban, és azokat fel kell venni valamely prioritás alá. Az említett összegek összességében nem érhetik el az egyes alapok kezdeti nemzeti allokációjának 7,5 %-át.

(9) E rendelet 18. cikkétől eltérve, amennyiben a tagállam által 2024. augusztus 31-ig benyújtott programmódosítás jóváhagyásának eredményeként az (EU) 2024/795 rendelet 2. cikkében említett STEP-célkitűzésekhez hozzájáruló beruházásokra irányuló célzott prioritások bekerültek a programba, ezeket a prioritásokat nem kell figyelembe venni a félidős felülvizsgálat céljából. Az ilyen programmódosításokat jóváhagyó határozat magában foglalhatja a 2026-ra és 2027-re vonatkozó rugalmassági összeg egészének vagy egy részének végleges allokációját a STEP célkitűzéseihez hozzájáruló beruházásokra irányuló célzott prioritások kezelése érdekében. Amennyiben egy program rugalmassági összegének teljes összegét véglegesen ilyen prioritásokhoz rendelik hozzá, a félidős felülvizsgálat nem végezhető el az adott program tekintetében.

(10) E cikk (4) bekezdésétől eltérve, a Bizottság a 2024. augusztus 31-ig benyújtott programmódosítás jóváhagyásáról szóló határozatot a tagállam általi benyújtástól számított két hónapon belül elfogadja, feltéve, hogy az kizárólag az (EU) 2024/795 rendelet 2. cikkében említett STEP-célkitűzésekhez hozzájáruló beruházásokra irányuló célzott prioritások bevezetésére vonatkozik.

25. cikk

Együttes támogatás az ERFA-ból, az ESZA+-ból, a Kohéziós Alapból és az IÁA-ból

(1) Az ERFA-ból, az ESZA+-ból, a Kohéziós Alapból és az IÁA-ból együttes támogatás nyújtható a "Beruházás a munkahelyteremtésbe és a növekedésbe" célkitűzés keretében megvalósuló programok számára.

(2) Az ERFA és az ESZA+ kiegészítő finanszírozást nyújthat a másik alapból - annak támogathatósági szabályai alapján - elszámolható művelet egy részéhez vagy egészéhez, az érintett alapokból a program egyes prioritásaira vonatkozóan nyújtott támogatás legfeljebb 15 %-a erejéig, feltéve, hogy ezek a költségek szükségesek a művelet végrehajtásához. Ez nem alkalmazandó az ERFA-ból és az ESZA+-ból származó semelyik olyan forrásra, amelyet a 27. cikkel összhangban csoportosítanak át az IÁA-ba.

26. cikk

Források átcsoportosítása

(1) A tagállamok a partnerségi megállapodásban vagy - amennyiben az adott program monitoringbizottsága a 40. cikk (2) bekezdésének d) pontja szerint jóváhagyja - egy program módosítása iránti kérelemben kérhetik az egyes alapok kezdeti nemzeti allokációja legfeljebb 5 %-ának átcsoportosítását bármely más, közvetlen vagy közvetett irányítás alatt álló eszközhöz, amennyiben az adott eszköz alap-jogiaktusa rendelkezik ilyen lehetőségről.

Az e cikk első albekezdésében említett átcsoportosítások és a 14. cikk (1) bekezdésének első albekezdése szerinti hozzájárulások összege nem haladhatja meg az egyes alapok kezdeti nemzeti allokációjának 5 %-át.

A tagállamok a partnerségi megállapodásban vagy a program módosítása iránti kérelemben az egyes alapok kezdeti nemzeti allokációja legfeljebb 5 %-ának másik alapba vagy alapokba történő átcsoportosítását is kérhetik, kivéve a negyedik albekezdésben meghatározott átcsoportosítások esetében.

A tagállamok a partnerségi megállapodásban vagy a program módosítása iránti kérelemben a "Beruházás a munkahelyteremtésbe és a növekedésbe" célkitűzés keretében az alaponkénti kezdeti nemzeti allokáció legfeljebb 20 %-ának megfelelő további átcsoportosítást is kérhetnek az ERFA, az ESZA+ vagy a Kohéziós Alap között. Azok a tagállamok, amelyek átlagos teljes munkanélküliségi rátája a 2017 és 2019 közötti időszakban nem éri el a 3 %-ot, a kezdeti nemzeti allokáció legfeljebb 25 %-ának megfelelő további átcsoportosítást kérhetnek.

(2) Az átcsoportosított forrásokat az azon alapra vagy eszközre vonatkozó szabályoknak megfelelően kell felhasználni, amelybe átcsoportosították őket, továbbá e forrásokat a közvetlen vagy közvetett irányítás alá tartozó eszközökhöz történő átcsoportosítások esetében az érintett tagállam javára kell felhasználni.

(3) A program módosítása iránti kérelmekben alapok és - adott esetben - régiókategóriák szerinti bontásban meg kell határozni az egyes években átcsoportosításra kerülő teljes összegeket, e kérelmeket megfelelően meg kell indokolnia kiegészítő jelleg és az elérendő hatás szempontjából, és a 24. cikknek megfelelően csatolni kell hozzájuk a módosított programot vagy programokat.

(4) Az érintett tagállammal való konzultációt követően a Bizottság a kapcsolódó programmódosításban foglalt, átcsoportosítás iránti kérelemmel szemben kifogást emelhet, ha az ilyen átcsoportosítás veszélyeztetné azon program célkitűzéseinek megvalósítását, amelyből a források átcsoportosítandók.

A Bizottság akkor is kifogást emelhet a kérelemmel szemben, ha úgy ítéli meg, hogy a tagállam nem indokolta meg megfelelően az átcsoportosítást az elérendő eredmények, vagy a közvetlen vagy közvetett irányítás alatt álló fogadó alap vagy eszköz célkitűzéseihez való hozzájárulás tekintetében.

(5) Amennyiben az átcsoportosításra irányuló kérelem program módosítására irányul, kizárólag jövőbeli naptári évekre rendelkezésre álló források csoportosíthatók át.

(6) Az IÁA-források, beleértve az ERFA-ból és az ESZA+-ból a 27. cikkel összhangban, átcsoportosított valamennyi forrást is, nem csoportosíthatók át más alapokba vagy eszközökbe e cikk (1)-(5) bekezdése alapján.

Az IÁA nem fogadhat el az (1)-(5) bekezdés szerinti átcsoportosításokat.

(7) Amennyiben a Bizottság nem tett közvetlen vagy közvetett irányítás keretében jogi kötelezettségvállalást az (1) bekezdésnek megfelelően átcsoportosított forrásokra vonatkozóan, a megfelelő nem lekötött források visszautalhatók abba az alapba, amelyből azokat eredetileg átcsoportosították és egy vagy több programhoz allokálták.

E célból a tagállam - legkésőbb négy hónappal a költségvetési rendelet 114. cikke (2) bekezdésének első albekezdésében meghatározott kötelezettségvállalási határidő lejárta előtt - programmódosítás iránti kérelmet nyújt be a 24. cikk (1) bekezdésével összhangban.

(8) Azokat a forrásokat, amelyeket visszautalnak abba az alapba, amelyből eredetileg átcsoportosították és egy vagy több programhoz allokálták őket, a programmódosítás iránti kérelem benyújtásának napjától kezdődően az e rendeletben és az alapspecifikus rendeletekben meghatározott szabályokkal összhangban kell végrehajtani.

(9) Azon források esetében, amelyeket e cikk (7) bekezdésével összhangban utalnak vissza abba az alapba, amelyből eredetileg átcsoportosították és egy programhoz allokálták őket, a kötelezettségvállalás visszavonására vonatkozó, a 105. cikk (1) bekezdésében meghatározott határidő attól az évtől kezdődik, amikor a megfelelő költségvetési kötelezettségvállalásokat megtették.

26a. cikk

Az (EU) 2021/241 rendelet 21c. cikkének (3) bekezdésében szereplő célkitűzések támogatása

(1) Azon tagállamok, amelyek az (EU) 2021/241 rendelettel összhangban REPowerEU-fejezetet tartalmazó helyreállítási és rezilienciaépítési tervet nyújtanak be a Bizottságnak, e rendelet 24. cikke alapján programmódosítás útján kérhetik, hogy az ERFA-ból, az ESZA+-ból és a Kohéziós Alapból rájuk eső kezdeti nemzeti allokációjuk legfeljebb 7,5 %-a bekerüljön az (EU) 2021/241 rendelet 21c. cikkének (3) bekezdésében meghatározott célkitűzések eléréséhez hozzájáruló prioritások közé, feltéve, hogy az ilyen támogatás hozzájárul az érintett alapnak az alapspecifikus rendeletekben meghatározott egyedi célkitűzései eléréséhez. Az ilyen kérelem lehetősége nem érinti az e rendelet 26. cikkében előirányzott forrásátcsoportosítási lehetőséget.

(2) A tagállamok által e cikk alapján kérelmezett forrásokat e rendelettel, valamint az alapspecifikus rendeletekkel összhangban kell felhasználni.

(3) A programmódosítás iránti kérelmekben az egyes évekre vetítve, adott esetben alapok és régiókategóriák szerinti bontásban fel kell tüntetni az (EU) 2021/241 rendelet 21c. cikkének (3) bekezdésében meghatározott célkitűzések eléréséhez hozzájáruló források teljes összegét.

26b. cikk

A Szociális Klímaalapból átcsoportosított források

(1) Az (EU) 2023/955 európai parlamenti és tanácsi rendelettel ( 17 ) létrehozott Szociális Klímaalapból átcsoportosított forrásokat e rendelettel, valamint az azon alap tekintetében irányadó rendelkezésekkel összhangban kell végrehajtani, amely alaphoz az említett forrásokat átcsoportosítják, és azokat végleges forrásoknak kell tekinteni. Az említett források az (EU, Euratom) 2018/1046 rendelet 21. cikke (5) bekezdésének alkalmazásában külső címzett bevételnek minősülnek, és az e rendelet 110. cikkében említett forrásokhoz képest kiegészítő jellegűek.

(2) Ha a tagállamok megosztott irányítással hajtják végre az e cikk (1) bekezdésében említett forrásokat, akkor e rendelet 24. cikkével összhangban programmódosítást nyújtanak be egy vagy több programra vonatkozóan. A tagállamok az uniós költségvetés tekintetében e rendelet 6. cikkének (1) bekezdésével összhangban meghatározott éghajlat-politikai célkitűzések elérését szem előtt tartva tervezik meg az említett források felhasználását. Az említett forrásoknak hozzá kell járulniuk a Szociális Klímaalapnak az (EU) 2023/955 rendelet 3. cikkében meghatározott releváns célkitűzései eléréséhez, és az említett forrásokat az említett rendelet 8. cikkében meghatározott intézkedések és beruházások támogatására kell felhasználni. A forrásokat azon alap egy vagy több egyedi célkitűzésének megfelelő egy vagy több célzott prioritás keretében kell programozni, amely alaphoz az említett forrásokat átcsoportosítják, valamint egy vagy több régiókategóriára vonatkozóan, adott esetben feltüntetve a források évenkénti bontását. Az említett források nem vehetők figyelembe az alapspecifikus szabályokban meghatározott, a tematikus koncentrációra vonatkozó követelményeknek való megfelelés kiszámítása során.

(3) Amennyiben a Bizottság már jóváhagyta valamely tagállamnak a források Szociális Klímaalapból történő átcsoportosításával összefüggő programmódosításra vonatkozó kérelmét, a tagállam a következő években minden további forrásátcsoportosítás esetén a pénzügyi táblázatokra vonatkozó értesítést nyújthat be programmódosítás helyett, feltéve, hogy a javasolt változtatások kizárólag a pénzügyi források növelésére vonatkoznak, a program bármely további módosítása nélkül.

(4) E rendelet 18. cikkétől és 86. cikke (1) bekezdésének második albekezdésétől eltérve, az e cikkel és az (EU) 2023/955 rendelet 11. cikkének (2) bekezdésével összhangban átcsoportosított források nem vehetők figyelembe a félidős felülvizsgálat és a rugalmassági összeg vonatkozásában.

(5) Az (EU, Euratom) 2018/1046 rendelet 14. cikkének (3) bekezdésétől eltérve, azt a határidőt, amelynek lejártakor a Bizottság e rendelet 105. cikkének (1) bekezdésével összhangban visszavonja az érintett összegekre vonatkozó kötelezettségvállalásokat, attól az évtől kezdődően kell számítani, amelyben a megfelelő költségvetési kötelezettségvállalásokra sor került. Az európai területi együttműködési célkitűzéshez (Interreg) tartozó programokra nem lehet forrásokat átcsoportosítani.

27. cikk

Az ERFA és az ESZA+ forrásainak átcsoportosítása az IÁA-ba

(1) A tagállamok önkéntes alapon kérhetik, hogy az IÁA-rendelet 3. cikkével összhangban az IÁA számára a "Beruházás a munkahelyteremtésbe és a növekedésbe" célkitűzés keretében rendelkezésre álló források összegét egészítsék ki azon régiókategóriának az ERFA-ból, az ESZA+-ból vagy ezek kombinációjából származó forrásaival, ahol az érintett terület található. Az IÁA számára átcsoportosított ERFA- és ESZA+-források teljes összege nem haladhatja meg az IÁA-ból allokált, a 110. cikk (1) bekezdésének g) pontjában említett támogatás összegének háromszorosát. Az ERFA-ból vagy az ESZA+-ból átcsoportosított források semmiképpen sem haladhatják meg az érintett tagállamnak nyújtott ERFA- és ESZA+-allokáció 15 %-át. Az említett kérelmekben a tagállamok az egyes években átcsoportosításra kerülő teljes összegeket régiókategóriák szerint határozzák meg.

(2) Az ERFA-ból és az ESZA+-ból az IÁA által támogatott prioritáshoz vagy prioritásokhoz átcsoportosított forrásoknak tükrözniük kell a beavatkozástípusokat, összhangban a programban a 22. cikk (3) bekezdése d) pontjának ix. alpontja szerint meghatározott információkkal. Az ilyen átcsoportosításokat véglegesnek kell tekinteni.

(3) Az IÁA forrásait, beleértve az ERFA-ból és az ESZA+-ból átcsoportosított forrásokat is, az e rendeletben és az IÁA-rendeletben meghatározott szabályokkal összhangban kell végrehajtani. Az ERFA és KA rendeletben és az ESZA+ rendeletben meghatározott szabályok nem alkalmazandók az (1) bekezdésnek megfelelően átcsoportosított ERFA- és ESZA+-forrásokra.

II. FEJEZET

Területfejlesztés

28. cikk

Integrált területfejlesztés

Amennyiben egy tagállam támogatja az integrált területfejlesztést, ezt területi vagy helyi fejlesztési stratégiákon keresztül kell tennie, az alábbi formák bármelyike révén:

a) integrált területi beruházások;

b) közösségvezérelt helyi fejlesztés; vagy

c) a kezdeményezéseket támogató, a tagállam által kialakított egyéb területi eszköz.

Ha egy tagállam több alap keretében hajt végre területfejlesztési vagy helyi fejlesztési stratégiákat, biztosítania kell az érintett alapok közötti koherenciát és koordinációt.

29. cikk

Területi stratégiák

(1) A 28. cikk a) vagy c) pontjának megfelelően végrehajtott területi stratégiáknak a következő elemeket kell tartalmazniuk:

a) a stratégia hatálya alá tartozó földrajzi terület;

b) a fejlesztési szükségletek és a területben rejlő potenciál elemzése, ideértve a gazdasági, társadalmi és környezeti összefüggéseket is;

c) integrált koncepció leírása az azonosított fejlesztési szükségletek kielégítésére és a területben rejlő potenciál kiaknázására vonatkozóan;

d) annak leírása, hogy a partnerek a 8. cikkel összhangban hogyan vesznek részt a stratégia kidolgozásában és végrehajtásában.

A stratégiák a támogatandó műveletek listáját is magukban foglalhatják.

(2) A területi stratégiáknak az érintett területi hatóságok és szervek felelősségi körébe kell tartozniuk. Az érintett területekkel kapcsolatos, meglévő stratégiai dokumentumok területi stratégiaként is használhatók.

(3) Amennyiben a támogatandó műveletek listája nem szerepel a területi stratégiában, a műveleteket az érintett területi hatóságoknak vagy szerveknek kell kiválasztaniuk, vagy e hatóságoknak vagy szerveknek részt kell venniük a műveletek kiválasztásában.

(4) A területi stratégiák előkészítésekor a (2) bekezdésben említett hatóságok vagy szervek együttműködnek az érintett irányító hatóságokkal az adott program keretében támogatni kívánt műveletek hatályának meghatározását illetően.

A kiválasztott műveleteknek összhangban kell lenniük a területi stratégiával.

(5) Amennyiben egy területi hatóság vagy szerv a műveletek kiválasztásán kívül olyan feladatokat végez, amelyek az irányító hatóság feladatkörébe tartoznak, az irányító hatóságnak az érintett hatóságot közreműködő szervezetként kell megjelölnie.

(6) A területi stratégiák kidolgozásához támogatás nyújtható.

30. cikk

Integrált területi beruházás

Amennyiben egy, a 29. cikkben említett területi stratégia olyan beruházásokat érint, amelyek egy vagy több alapból, több programból vagy ugyanazon program több prioritása keretében részesülnek támogatásban, az intézkedések integrált területi beruházásként is végrehajthatók.

31. cikk

Közösségvezérelt helyi fejlesztés

(1) Amennyiben a tagállam a 28. cikk alapján helyénvalónak tartja, a közösségvezérelt helyi fejlesztés támogatásban részesülhet az ERFA-ból, az ESZA+-ból, az IÁA-ból és az ETHAA-ból.

(2) A tagállam biztosítja, hogy a közösségvezérelt helyi fejlesztés:

a) szubregionális területekre összpontosítson;

b) olyan helyi társadalmi-gazdasági köz- és magánérdekek képviselőiből álló helyi akciócsoportok irányításával valósuljon meg, amelyekben nem egyetlen érdekcsoport ellenőrzi a döntéshozatalt;

c) végrehajtására a 32. cikk szerinti stratégiákon keresztül kerüljön sor;

d) támogassa a hálózatépítést, a hozzáférhetőséget, az innovatív jelleget a helyi környezetben, valamint adott esetben a más területi szereplőkkel történő együttműködést.

(3) Amennyiben a (2) bekezdés c) pontjában említett stratégiák vonatkozásában több alapból is rendelkezésre áll támogatás, az érintett irányító hatóságoknak e stratégiák kiválasztására közös pályázatot kell szervezniük, és az érintett összes alap vonatkozásában közös bizottságot kell létrehozniuk az említett stratégiák végrehajtásának monitoringjára. Az érintett irányító hatóságok kijelölhetik az egyik érintett alapot a 34. cikk (1) bekezdésének a) és c) pontja szerinti, az említett stratégiákhoz kapcsolódó összes előkészítési, irányítási és szervezési költség támogatására.

(4) Amennyiben az adott stratégia végrehajtását több alap támogatja, az érintett irányító hatóságok az alapok közül az egyiket vezető alapként jelölhetik ki.

(5) A stratégiára a vezető alap szabályai alkalmazandók, tiszteletben tartva ugyanakkor a stratégiát támogató egyes alapok támogathatósági szabályait is. A többi alap tekintetében illetékes hatóságoknak a vezető alap tekintetében illetékes hatóság döntéseire és irányítási ellenőrzéseire kell támaszkodniuk.

(6) A vezető alap tekintetében illetékes hatóság köteles megadni a többi alap tekintetében illetékes hatóságok számára azokat az információkat, amelyek a kifizetéseknek az alapspecifikus rendelettel összhangban történő monitoringjához és teljesítéséhez szükségesek.

32. cikk

Közösségvezérelt helyi fejlesztésre vonatkozó stratégiák

(1) Az illetékes irányító hatóságoknak biztosítaniuk kell, hogy a 31. cikk (2) bekezdésének c) pontjában említett stratégiákban meghatározásra kerüljenek a következő elemek:

a) a stratégia által lefedett földrajzi terület és népesség;

b) a közösségnek a stratégia kidolgozásába történő bevonásának folyamata;

c) a fejlesztési szükségletek és a területben rejlő potenciál elemzése;

d) a stratégia célkitűzései, beleértve az eredmények mérhető célértékeit és a tervezett kapcsolódó intézkedéseket is;

e) olyan irányítási, monitoring- és értékelési intézkedések, amelyek bizonyítják a helyi akciócsoport képességét a stratégia végrehajtására;

f) olyan pénzügyi terv, amely tartalmazza az egyes alapokból, és adott esetben az EMVA-ból, valamint az érintett programokból származó tervezett allokációt.

Meg lehet határozni továbbá az egyes érintett alapok által finanszírozandó intézkedések és műveletek típusát is.

(2) Az érintett irányító hatóságoknak meg kell állapítaniuk az említett stratégiák kiválasztásához használt kritériumokat, bizottságot kell felállítaniuk a kiválasztás céljára, és jóvá kell hagyniuk a bizottság által kiválasztott stratégiákat.

(3) Az érintett irányító hatóságoknak le kell bonyolítaniuk a stratégiák kiválasztásának első fordulóját, és biztosítaniuk kell, hogy a kiválasztott helyi akciócsoportok a programot jóváhagyó határozat napjától számított 12 hónapon belül, vagy a több alapból támogatott stratégiák esetében az utolsó érintett programot jóváhagyó határozat napjától számított 12 hónapon belül teljesíteni tudják a 33. cikk (3) bekezdésében meghatározott feladataikat.

(4) A stratégiát jóváhagyó határozatban meg kell állapítani az egyes érintett alapokra és programokra vonatkozó allokációkat, és meg kell határozni a programra vagy programokra vonatkozó irányítással és ellenőrzéssel kapcsolatos felelősségi köröket.

33. cikk

Helyi akciócsoportok

(1) A helyi akciócsoportoknak ki kell alakítaniuk és végre kell hajtaniuk a 31. cikk (2) bekezdésének c) pontjában említett stratégiákat.

(2) Az irányító hatóságoknak biztosítaniuk kell, hogy a helyi akciócsoportok befogadóak legyenek, és vagy kiválasszanak a csoporton belül egy partnert, aki az igazgatási és pénzügyi kérdésekben a vezető partner lesz, vagy egy jogi úton létrehozott közös szervezetbe tömörüljenek.

(3) A helyi akciócsoportoknak kizárólagos jelleggel el kell végezniük az összes alábbi feladatot:

a) a helyi szereplők műveletek kidolgozására és végrehajtására vonatkozó kapacitásának kiépítése;

b) olyan megkülönböztetésmentes és átlátható kiválasztási eljárás és kritériumok megállapítása, amelyek kizárják az összeférhetetlenségeket, valamint biztosítják, hogy egyetlen érdekcsoport se irányíthassa a kiválasztási döntéseket;

c) pályázati felhívások előkészítése és közzététele;

d) műveletek kiválasztása és a támogatás összegének rögzítése, továbbá a jóváhagyás előtt a pályázatok benyújtása a felelős szervezethez a támogathatóság végső ellenőrzése céljából;

e) a stratégia célkitűzéseinek elérése terén tett előrelépés monitoringja;

f) a stratégia végrehajtásának értékelése.

(4) Amennyiben helyi akciócsoportok a (3) bekezdésen kívüli olyan feladatokat végeznek, amelyek az irányító hatóság vagy - amennyiben az EMVA-t vezető alapként választják ki - a kifizető ügynökség feladatkörébe tartoznak, úgy az irányító hatóságnak ezeket a helyi akciócsoportokat - az alapspecifikus szabályokkal összhangban - közreműködő szervezetként kell megjelölnie.

(5) A helyi akciócsoport lehet kedvezményezett, és a stratégiának megfelelően végrehajthat műveleteket, feltéve, hogy a helyi akciócsoport biztosítja a funkcionális szétválasztás elvének tiszteletben tartását.

34. cikk

A közösségvezérelt helyi fejlesztés alapokból történő támogatása

(1) A tagállamnak biztosítania kell, hogy az alapokból a közösségvezérelt helyi fejlesztésre nyújtott támogatás lefedje a következőket:

a) a stratégia kidolgozását és jövőbeli végrehajtását támogató kapacitásépítés és előkészítő intézkedések;

b) a műveletek végrehajtása, beleértve a stratégia alapján kiválasztott együttműködési tevékenységeket és azok előkészítését is;

c) a stratégia irányítása, monitoringja és értékelése, valamint szervezése, beleértve az érdekelt felek közötti cserék elősegítését;

(2) Az (1) bekezdés a) pontjában említett támogatás attól függetlenül elszámolható, hogy a stratégia ezt követően kerül-e kiválasztásra finanszírozásra.

Az (1) bekezdés c) pontjában említett támogatás összege nem haladhatja meg a stratégiára fordított, közpénzből nyújtott hozzájárulás teljes összegének 25 %-át.

III. FEJEZET

Technikai segítségnyújtás

35. cikk

Technikai segítségnyújtás a Bizottság kezdeményezésére

(1) A Bizottság kezdeményezésére az alapokból támogatható az e rendelet végrehajtásához szükséges, adott esetben harmadik országokkal együtt végzett mindenféle előkészítő, monitoring-, ellenőrzési, audit-, értékelési, kommunikációs - ideértve az Unió szakpolitikai prioritásaira vonatkozó intézményi kommunikációt is -, láthatósági, adminisztratív és technikai segítségnyújtási intézkedés.

(2) Az (1) bekezdésben említett intézkedések magukban foglalhatják különösen a következőket:

a) segítségnyújtás a projektek előkészítéséhez és értékeléséhez;

b) támogatás az alapok eredményes irányításához szükséges intézmények megerősítéséhez és az adminisztratív kapacitás kiépítéséhez;

c) a Bizottság alapokról szóló jelentéseihez és a kohéziós jelentéshez kapcsolódó tanulmányok;

d) az alapok elemzésével, irányításával, monitoringjával, információcseréjével és végrehajtásával kapcsolatos intézkedések, valamint a kontrollrendszerek és a technikai és adminisztratív segítségnyújtás végrehajtásával összefüggő intézkedések;

e) az alapok jelenlegi és jövőbeni működésével kapcsolatos értékelések, szakértői jelentések, statisztikák és tanulmányok, az általános jellegűeket is beleértve;

f) az információk terjesztésére, adott esetben a hálózatépítés támogatására, a kommunikációs tevékenységek elvégzésére - különös figyelmet fordítva az alapokból nyújtott támogatással elért eredményekre és a támogatás hozzáadott értékére -, a figyelemfelhívásra, valamint a többek között a harmadik országokkal folytatott együttműködés és a tapasztalatcsere előmozdítására irányuló intézkedések;

g) az irányítást, a monitoringot, az auditot, az ellenőrzést és az értékelést szolgáló számítógépes rendszerek üzembe helyezése, működtetése és egymással való összekapcsolása;

h) az értékelési módszerek javítására irányuló intézkedések és az értékelési gyakorlatokra vonatkozó információcsere;

i) az audittal kapcsolatos intézkedések;

j) a beruházások tervezéséhez, a finanszírozási igényekhez, a pénzügyi eszközök, közös cselekvési tervek és nagyprojektek előkészítéséhez, kidolgozásához és végrehajtásához szükséges nemzeti és regionális kapacitás erősítése;

k) a bevált gyakorlatok terjesztése annak elősegítése érdekében, hogy a tagállamok megerősítsék a 8. cikk (1) bekezdésében említett, érintett partnerek és ernyőszervezeteik kapacitását.

(3) A Bizottság a források legalább 15 %-át saját kezdeményezésére technikai segítségnyújtásra fordítja, hogy hatékonyabbá tegye a lakosság felé irányuló kommunikációt, és az eredményekre vonatkozó tudásbázis kibővítésével biztosítsa a Bizottság kezdeményezésére végzett kommunikációs tevékenységek közötti erősebb szinergiákat, különösen az adatgyűjtés és -terjesztés, illetve az értékelés és a jelentéstétel eredményességének javításával és különösen azáltal, hogy kiemeli az alapok hozzájárulását a polgárok életének javításához, fokozza az alapokból nyújtott támogatás láthatóságát, valamint felhívja a figyelmet az ilyen támogatás eredményeire és a hozzáadott értékére. Az alapokból nyújtott támogatással kapcsolatos tájékoztatást, kommunikációt, valamint az eredmények és a hozzáadott érték láthatóságát növelő intézkedéseket - különösen összpontosítva a műveletekre - adott esetben a programok lezárása után is folytatni kell. Ezeknek az intézkedéseknek továbbá hozzá kell járulniuk az Unió szakpolitikai prioritásainak intézményi kommunikációjához, amennyiben azok e rendelet általános célkitűzéseihez kapcsolódnak.

(4) Az (1) bekezdésben említett intézkedések előző és jövőbeli programozási időszakokra is kiterjedhetnek.

(5) Amikor az alapokból teljesítendő hozzájárulást terveznek, a Bizottság a költségvetési rendelet 110. cikkével összhangban elkészíti terveit.

(6) Az e cikkben említett intézkedések céljuktól függően vagy működési, vagy igazgatási kiadásként finanszírozhatók.

(7) A költségvetési rendelet 193. cikke (2) bekezdése második albekezdésének a) pontjával összhangban az e rendelet alapján közvetlen irányítás keretében támogatott, a Bizottság kezdeményezésére végrehajtott technikai segítségnyújtási intézkedések és az azok alapjául szolgáló költségek a finanszírozási határozatban meghatározott, kellően indokolt esetekben és korlátozott ideig 2021. január 1-jétől akkor is elszámolhatónak tekinthetők, ha ezek az intézkedések a vissza nem térítendő támogatás elnyerésére irányuló pályázat benyújtását megelőzően kerültek végrehajtásra, és azt megelőzően merültek fel.

36. cikk

Technikai segítségnyújtás a tagállamok kezdeményezésére

(1) Valamely tagállam kezdeményezésére az alapok támogathatnak olyan, akár előző vagy jövőbeli programozási időszakra kiterjedő intézkedéseket, amelyek az adott alapok hatékony igazgatásához és felhasználásához, így többek közt a 8. cikk (1) bekezdésében említett partnerek kapacitásépítéséhez szükségesek, valamint finanszírozást nyújthatnak az olyan feladatok elvégzéséhez, mint az előkészítés, a képzés, az irányítás, a monitoring, az értékelés, a láthatósági intézkedések és a kommunikáció.

Az e cikk és a 37. cikk szerint technikai segítségnyújtásra fordított összegeket nem kell figyelembe venni a vonatkozó alapspecifikus szabályok szerinti tematikus koncentráció keretében.

(2) Minden alapból támogatható olyan technikai segítségnyújtási intézkedés, amely bármely másik alapból is támogatható.

(3) A valamely tagállamban történő technikai segítségnyújtáshoz biztosított uniós hozzájárulást az 51. cikk b) vagy e) pontjával összhangban kell nyújtani.

A tagállam a II. melléklet szerinti partnerségi megállapodásban jelzi, hogy milyen uniós hozzájárulási formát választ a technikai segítségnyújtás céljára. Az említett választás a tagállamban megvalósítandó összes programra vonatkozik a teljes programidőszak során, és a későbbiekben nem változtatható meg.

Az MMIA-ból, a BBA-ból és a HAVE-ból támogatott programok, valamint az Interreg programok esetében a technikai segítségnyújtáshoz való uniós hozzájárulás csak az 51. cikk e) pontja szerint nyújtható.

(4) Amennyiben a valamely tagállamban történő technikai segítségnyújtáshoz biztosított uniós hozzájárulást az 51. cikk b) pontjával összhangban nyújtják, a következő szabályok alkalmazandók:

a) a technikai segítségnyújtás egy prioritás formáját ölti, amely egy alaphoz kapcsolódik egy vagy több program keretében, vagy egy különálló programot képez, vagy ezeknek egy kombinációjaként valósul meg;

b) az alapokból technikai segítségnyújtás céljára nyújtott összegek felső határértékei az alábbiak:

i. az ERFA-ból a "Beruházás a munkahelyteremtésbe és a növekedésbe" célkitűzés keretében nyújtott támogatás esetében: 3,5 %;

ii. a Kohéziós Alapból nyújtott támogatás esetében: 2,5 %;

iii. az ESZA+-ból nyújtott támogatás esetében: 4 %, valamint az ESZA+ rendelet 4. cikke (1) bekezdésének m) pontja szerinti programok esetében: 5 %;

iv. az IÁA-ból nyújtott támogatás esetében: 4 %;

v. az ERFA, az ESZA+ és a Kohéziós Alap esetében, amennyiben a tagállam részére a "Beruházás a munkahelyteremtésbe és a növekedésbe" célkitűzés keretében allokált teljes összeg nem haladja meg az 1 milliárd EUR-t: 6 %;

vi. az ETHAA-ból nyújtott támogatás esetében: 6 %;

vii. a "Beruházás a munkahelyteremtésbe és a növekedésbe" célkitűzéshez tartozó és csak a legkülső régiókat érintő programok esetében a százalékos arányt 1 százalékponttal növelni kell.

(5) Amennyiben a technikai segítségnyújtáshoz biztosított uniós hozzájárulást az 51. cikk e) pontjával összhangban nyújtják, a következő szabályok alkalmazandók:

a) a technikai segítségnyújtás céljára az alapokból biztosított összegek a 22. cikk (3) bekezdése g) pontjának ii. alpontjával összhangban a program egyes prioritásaihoz, az ETHAA esetében pedig az említett bekezdés g) pontjának iii. alpontjával összhangban az egyes egyedi célkitűzésekhez rendelt összegek részeként jelennek meg; azok nem képeznek sem külön prioritást, sem külön programot, kivéve az MMIA-ból, a BBA-ból vagy a HAVE-ból támogatott programokat, amelyek esetében ezen összegek egyedi célkitűzés formájában jelennek meg;

b) a megtérítéshez az i-vii. alpontban meghatározott százalékokat az egyes kifizetési kérelmekben a 91. cikk (3) bekezdésének a) vagy c) pontjával összhangban feltüntetett elszámolható kiadásokra kell alkalmazni, és a térítést ugyanabból az alapból kell nyújtani, amelyből a támogatható kiadásokat megtérítik, egy vagy több olyan szerv részére, amelyek részére a Bizottság a 22. cikk (3) bekezdésének k) pontjával összhangban kifizetéseket teljesít;

i. az ERFA-ból a "Beruházás a munkahelyteremtésbe és a növekedésbe" célkitűzés keretében nyújtott támogatás esetében: 3,5 %;

ii. a Kohéziós Alapból nyújtott támogatás esetében: 2,5 %;

iii. az ESZA+-ból nyújtott támogatás esetében: 4 %, valamint az ESZA+ rendelet 4. cikke (1) bekezdésének m) pontja szerinti programok esetében: 5 %;

iv. az IÁA-ból nyújtott támogatás esetében: 4 %;

v. az ERFA, az ESZA+ és a Kohéziós Alap esetében, amennyiben a tagállam részére a "Beruházás a munkahelyteremtésbe és a növekedésbe" célkitűzés keretében nyújtott teljes összeg nem haladja meg az 1 milliárd EUR-t: 6 %;

vi. az ETHAA-ból, az MMIA-ból, a BBA-ból és a HAVE-ből nyújtott támogatások esetében: 6 %;

vii. a "Beruházás a munkahelyteremtésbe és a növekedésbe" célkitűzéshez tartozó és csak a legkülső régiókat érintő programok esetében a százalékos arányt 1 százalékponttal növelni kell;

c) a programban meghatározott technikai segítségnyújtás céljára elkülönített összegeknek valamennyi prioritás és alap esetében meg kell felelniük a b) pont i-vi. alpontjában meghatározott százalékos értékeknek.

(6) Az Interreg programokhoz kapcsolódó technikai segítségnyújtásra vonatkozó egyedi szabályokat az Interreg-rendelet állapítja meg.

37. cikk

A tagállamok által nyújtott technikai segítség költségfüggetlen finanszírozása

A 36. cikkben foglaltakon kívül a tagállam javasolhatja, hogy további technikai segítségnyújtási intézkedéseket hoz, hogy megerősítse az állami hatóságoknak és szerveknek, kedvezményezetteknek és érintett partnereknek az alapok hatékony adminisztrációjához és felhasználásához szükséges kapacitását és hatékonyságát.

Az ilyen intézkedések támogatását a 95. cikk szerinti költségfüggetlen finanszírozás útján kell nyújtani. Az ilyen támogatás külön program keretében is nyújtható.

IV. CÍM

MONITORING, ÉRTÉKELÉS, KOMMUNIKÁCIÓ ÉS LÁTHATÓSÁG

I. FEJEZET

Monitoring

38. cikk

Monitoringbizottság

(1) Az egyes tagállamok három hónapon belül azt követően, hogy értesítést kapnak a programot jóváhagyó határozatról, az irányító hatósággal folytatott konzultáció után bizottságot hoznak létre a program végrehajtásának monitoringjára (a továbbiakban: monitoringbizottság).

A tagállamnak lehetősége van arra, hogy egyetlen monitoringbizottságot hozzon létre több programra vonatkozóan.

(2) Az egyes monitoringbizottságok elfogadják saját eljárási szabályzatukat, amelynek rendelkeznie kell az összeférhetetlenség megakadályozásáról és az átláthatóság elvének alkalmazásáról.

(3) A monitoringbizottság évente legalább egyszer ülésezik, és áttekinti mindazokat a problémákat, amelyek befolyásolják a program előrehaladását a célkitűzéseinek megvalósítása felé.

(4) A monitoringbizottság eljárási szabályzatát, valamint a monitoringbizottsággal megosztott adatokat és információkat közzé kell tenni a 49. cikk (1) bekezdésében említett honlapon, a 69. cikk (5) bekezdésének sérelme nélkül.

(5) E cikk (1)-(4) bekezdése nem alkalmazandó az ESZA+ rendelet 4. cikke (1) bekezdésének m) pontjában említett egyedi célkitűzésre korlátozódó programokra és a kapcsolódó technikai segítségnyújtásra.

39. cikk

A monitoringbizottság összetétele

(1) Az egyes tagállamok átlátható folyamat révén határoznak a monitoringbizottság összetételéről, és biztosítják az érintett tagállami hatóságok, a közreműködő szervezetek és a 8. cikk (1) bekezdésében említett partnerek képviselőinek kiegyensúlyozott képviseletét.

A monitoringbizottság minden egyes tagja egy szavazattal rendelkezik. Az eljárási szabályzat az érintett tagállam intézményi, jogi és pénzügyi keretével összhangban szabályozza a monitoringbizottságban a szavazati jog gyakorlását, valamint a monitoringbizottság eljárásának részleteit.

Az eljárási szabályzat lehetővé teheti a tagsággal nem rendelkezők, köztük az EBB számára, hogy részt vegyenek a monitoringbizottság munkájában.

A monitoringbizottság elnökének a tagállam vagy az irányító hatóság képviselőjének kell lennie.

A monitoringbizottság tagjainak jegyzékét közzé kell tenni a 49. cikk (1) bekezdésében említett honlapon.

(2) A Bizottság képviselői monitoring és tanácsadói minőségben vesznek részt a monitoringbizottság munkájában.

(3) Az MMIA, a BBA és a HAVE esetében az érintett decentralizált ügynökségek részt vehetnek a monitoringbizottság munkájában.

40. cikk

A monitoringbizottság feladatai

(1) A monitoringbizottság megvizsgálja a következőket:

a) előrehaladás a program végrehajtásában, valamint a mérföldkövek és célértékek elérése terén;

b) a program teljesítményét befolyásoló esetleges problémák és az azok megoldása érdekében megtett intézkedések;

c) a program hozzájárulása a releváns országspecifikus ajánlásokban azonosított, a program végrehajtásához kapcsolódó problémák megoldásához;

d) az előzetes vizsgálatnak az 58. cikk (3) bekezdésében felsorolt elemei, valamint az 59. cikk (1) bekezdésében említett stratégiai dokumentum elemei;

e) az értékelések lebonyolítása terén elért előrehaladás, az értékelések szintézise, valamint a megállapítások nyomán esetlegesen hozott intézkedések;

f) a kommunikációs és láthatósági intézkedések végrehajtása;

g) adott esetben a stratégiai fontosságú műveletek végrehajtása terén elért előrehaladás;

h) a feljogosító feltételek teljesülése és alkalmazása a programozási időszak egésze során;

i) adott esetben a közintézmények, a partnerek és a kedvezményezettek adminisztratív kapacitásainak építése terén elért előrehaladás;

j) adott esetben információ arról, hogy miként valósul meg a programnak az InvestEU programhoz való, a 14. cikk szerinti hozzájárulása, vagy miként használják fel a 26. cikk szerint átcsoportosított forrásokat.

Az ETHAA által támogatott programok esetében konzultálni kell a monitoringbizottsággal, amely - amennyiben azt helyénvalónak ítéli - véleményezheti az irányító hatóság által esetlegesen javasolt programmódosításokat.

(2) A monitoringbizottságnak jóvá kell hagynia a következőket:

a) a műveletek kiválasztására alkalmazott módszertan és kritériumok, valamint ezek változásai, a 33. cikk (3) bekezdése b), c) és d) pontjának sérelme nélkül; a Bizottság kérésére a műveletek kiválasztására alkalmazott módszertant és kritériumokat, valamint ezek változásait legalább 15 munkanappal a monitoringbizottsághoz való benyújtásuk előtt be kell nyújtani a Bizottságnak;

b) az MMIA-ból, a BBA-ból és a HAVE-ből támogatott programokra vonatkozó éves teljesítményjelentés, valamint az ERFA-ból, az ESZA+-ból, a Kohéziós Alapból, az IÁA-ból és az ETHAA-ból támogatott programokra vonatkozó záró teljesítményjelentés;

c) az értékelési terv és annak esetleges módosítása;

d) az ETHAA által támogatott programok kivételével az irányító hatóságnak a program módosítására vonatkozó ajánlásai, ideértve a 24. cikk (5) bekezdése és a 26. cikk szerinti átcsoportosításokra vonatkozó ajánlásokat is.

(3) A monitoringbizottság ajánlásokat tehet az irányító hatóságnak, többek között a kedvezményezettek adminisztratív terheinek csökkentését célzó intézkedésekre vonatkozóan.

41. cikk

Éves teljesítmény-felülvizsgálat

(1) Évente egy alkalommal felülvizsgálati üléseket kell szervezni a Bizottság és az egyes tagállamok között az egyes programok teljesítményének vizsgálata céljából. Az érintett irányító hatóságok részt vesznek a felülvizsgálati üléseken.

Egy adott felülvizsgálati ülésnek több program is tárgyát képezheti.

A felülvizsgálati ülés elnöki tisztségét a Bizottság, vagy amennyiben a tagállam ezt kéri, a tagállam és a Bizottság közösen tölti be.

(2) Az (1) bekezdés első albekezdésétől eltérően, az MMIA-ból, a BBA-ból és a HAVE-ből támogatott programok esetében a felülvizsgálati ülést legalább kétszer meg kell szervezni a programozási időszak alatt.

(3) Az az ERFA-ból, az ESZA+-ból, a Kohéziós Alapból, az IÁA-ból és ETHAA-ból támogatott programok esetében a tagállam a felülvizsgálati ülés előtt legalább egy hónappal tömör információkat szolgáltat a Bizottság részére a 40. cikk (1) bekezdésében felsorolt elemekre vonatkozóan. Az említett információknak a tagállam rendelkezésére álló legfrissebb adatokon kell alapulnia.

Az ESZA+ rendelet 4. cikke (1) bekezdésének m) pontjában meghatározott egyedi célkitűzésre korlátozódó programok esetében a rendelkezésre álló legfrissebb adatokon alapuló, szolgáltatandó információk körét az e rendelet 40. cikke (1) bekezdésének a), b), e), f) és h) pontjára kell korlátozni.

(4) A tagállam és a Bizottság közös megegyezéssel dönthet úgy, hogy nem tartanak felülvizsgálati ülést. Ez esetben a felülvizsgálat írásban végezhető el.

(5) A felülvizsgálati ülés eredményét kölcsönösen elfogadott jegyzőkönyvben kell rögzíteni.

(6) A tagállam intézkedéseket hoz a felülvizsgálati ülésen felvetett, a program végrehajtását érintő problémák elhárítása céljából, és a megtett intézkedésekről három hónapon belül tájékoztatja a Bizottságot.

(7) A tagállamok az alapspecifikus rendeleteknek megfelelően éves teljesítményjelentést nyújtanak be az MMIA-ból, a BBA-ból és a HAVE-ből támogatott programokra vonatkozóan.

42. cikk

Adattovábbítás

(1) A tagállamnak vagy az irányító hatóságnak minden év január 31-ig, április 30-ig, július 31-ig, szeptember 30-ig és november 30-ig továbbítania kell a Bizottság részére az egyes programokra vonatkozó összesített adatokat a (2) bekezdés b) pontjában és a (3) bekezdésben előírt adatok kivételével, amelyeket minden év január 31-ig és július 31-ig kell továbbítani; az adattovábbításra elektronikus úton, a VII. mellékletében található sablon alapján kerül sor.

Az első adattovábbítás 2022. január 31-ig esedékes, az utolsó 2030. január 31-ig.

Az ESZA+ rendelet 4. cikke (1) bekezdésének m) pontjában említett egyedi célkitűzést támogató prioritások esetében az adatokat évente, január 31-ig kell továbbítani.

Az ESZA+ rendelet egyedi szabályokat állapíthat meg a hosszabb távú eredménymutatók összegyűjtésének és továbbításának gyakoriságára vonatkozóan.

(2) Az adatokat az egyes prioritások esetében egyedi célkitűzésenként és - adott esetben - régiókategóriánként kell lebontani, és a következőkre kell vonatkozniuk:

a) a kiválasztott műveletek száma, azok teljes elszámolható költsége, az alapokból nyújtott hozzájárulás és a kedvezményezettek által az irányító hatóság felé bejelentett összes elszámolható kiadás, mindezek beavatkozástípusonkénti bontásban;

b) a kimeneti és eredménymutatók értékei a kiválasztott műveletek esetében, valamint a műveletek által elért értékek.

(3) A pénzügyi eszközök esetében a következőkről is adatokat kell szolgáltatni:

a) az elszámolható kiadás pénzügyi terméktípusonként;

b) az elszámolható kiadásként bejelentett irányítási költségek és díjak összege;

c) az alapokon kívül igénybe vett, magán- és közforrásból származó források összege pénzügyi terméktípusonként;

d) az alapokból pénzügyi eszközökhöz nyújtott támogatásnak a 60. cikkben említett kamata és más nyeresége, illetve az alapokból nyújtott támogatásból eredő, a 62. cikk szerinti visszafizetett források;

e) a végső kedvezményezetteknek nyújtott olyan hitelek, sajáttőke- vagy kvázisajáttőke-befektetések összértéke, amelyeket a program forrásaival garantáltak és ténylegesen kifizettek a végső kedvezményezetteknek.

(4) Az e cikkel összhangban benyújtott adatoknak megbízhatóknak kell lenniük, és meg kell felelniük a benyújtás hónapját megelőző hónap végi, elektronikusan tárolt, a 72. cikk (1) bekezdésének e) pontjában említett adatoknak.

(5) A tagállamnak vagy az irányító hatóságnak a 46. cikk b) pontjában említett webportálon vagy a 49. cikk (1) bekezdésében említett honlapon közzé kell tennie a Bizottsághoz továbbított összes adatot vagy az ezen adatokra mutató hivatkozást.

43. cikk

Záró teljesítményjelentés

(1) Az ERFA-ból, az ESZA+-ból, a Kohéziós Alapból, az IÁA-ból és az ETHAA-ból támogatott programok esetében az egyes irányító hatóságoknak 2031. február 15-ig kell benyújtaniuk a Bizottságnak a program záró teljesítményjelentését.

(2) A záró teljesítményjelentésben a 40. cikk (1) bekezdésében felsorolt elemek alapján - az említett bekezdés d) pontjában megadott információk kivételével - értékelni kell a program célkitűzéseinek teljesülését.

(3) A Bizottság megvizsgálja a záró teljesítményjelentést, és az annak beérkezése napjától számított öt hónapon belül közli az irányító hatósággal az esetleges észrevételeit. Amennyiben a Bizottság észrevételt tett, az irányító hatóságnak az adott észrevételekkel kapcsolatos valamennyi szükséges információt rendelkezésre kell bocsátania, és adott esetben három hónapon belül tájékoztatnia kell a Bizottságot a megtett intézkedésekről. A Bizottság azt követően, hogy minden szükséges információt megkapott, két hónapon belül tájékoztatja az irányító hatóságot a jelentés elfogadásáról. Amennyiben a Bizottság az említett határidőn belül nem tájékoztatja az irányító hatóságot, a jelentést elfogadottnak kell tekinteni.

(4) Az irányító hatóságnak a 49. cikk (1) bekezdésében említett honlapon közzé kell tennie a záró teljesítményjelentést.

(5) A Bizottság e cikk végrehajtása egységes feltételeinek biztosítása érdekében végrehajtási jogi aktust fogad el, amelyben meghatározza a záró teljesítményjelentés sablonját. Ezen végrehajtási jogi aktust a 115. cikk (2) bekezdésében említett tanácsadó-bizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

II. FEJEZET

Értékelés

44. cikk

A tagállam által végzett értékelések

(1) A tagállamnak vagy az irányító hatóságnak - azzal a céllal, hogy javuljon a programok tervezésének és végrehajtásának minősége -, az alábbi kritériumok közül egy vagy több szerint értékelnie kell a programokat: hatékonyság, eredményesség, relevancia, koherencia és uniós hozzáadott érték. Az értékelések során olyan más releváns kritériumok is figyelembe vehetők, mint például az inkluzivitás, a megkülönböztetésmentesség és a láthatóság, az értékelések pedig több programot is lefedhetnek.

(2) Emellett, 2029. június 30-ig minden egyes program tekintetében értékelést kell végezni az egyes programok hatásainak felmérése céljából.

(3) Az értékeléseket funkcionálisan független belső vagy külső szakértőkkel kell elvégeztetni.

(4) A tagállam vagy az irányító hatóság biztosítja az értékelésekhez szükséges adatok előállítására és gyűjtésére vonatkozó eljárások meglétét.

(5) A tagállam vagy az irányító hatóság értékelési tervet készít, amely több programra is kiterjedhet. Az MMIA, a BBA és a HAVE esetében ennek a tervnek tartalmaznia kell egy félidős értékelést, amelyet 2024. március 31-ig kell elvégezni.

(6) A tagállamnak vagy az irányító hatóságnak a programot jóváhagyó határozat meghozatalát követő egy éven belül be kell nyújtania az értékelési tervet a monitoringbizottság részére.

(7) Valamennyi értékelést közzé kell tenni a 49. cikk (1) bekezdésében említett honlapon.

45. cikk

A Bizottság általi értékelés

(1) A Bizottság 2024 végéig félidős értékelést végez, hogy megvizsgálja az egyes alapok hatékonyságát, eredményességét, relevanciáját, koherenciáját és uniós hozzáadott értékét. A Bizottság a költségvetési rendelet 128. cikke szerint felhasználhatja a már rendelkezésre álló összes releváns információt.

(2) A Bizottság 2031. december 31-ig visszamenőleges értékelést végez, hogy megvizsgálja az egyes alapok hatékonyságát, eredményességét, relevanciáját, koherenciáját és uniós hozzáadott értékét. Ezeknek az értékeléseknek az ERFA, az ESZA+, a Kohéziós Alap és az ETHAA esetében különösen ezen alapoknak az 5. cikk (1) bekezdésében említett szakpolitikai célkitűzésekkel kapcsolatos társadalmi, gazdasági és területi hatására kell összpontosítania.

(3) A Bizottság a visszamenőleges értékelést honlapján közzéteszi, az eredményeket pedig közli az Európai Parlamenttel, a Tanáccsal, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottsággal és a Régiók Bizottságával.

III. FEJEZET

Láthatóság, átláthatóság és kommunikáció

I. szakasz

Az alapokból nyújtott támogatás láthatósága

46. cikk

Láthatóság

Valamennyi tagállam biztosítja:

a) a támogatás láthatóságát az alapokból támogatott műveletekkel kapcsolatos valamennyi tevékenység kapcsán, különös figyelemmel a stratégiai fontosságú műveletekre;

b) az alapok szerepének és eredményeinek az uniós polgárokkal való megismertetését egy olyan egységes webportálon keresztül, amely hozzáférést biztosít az adott tagállamot érintő valamennyi programhoz.

47. cikk

Az Unió emblémája

A láthatósági, átláthatósági és kommunikációs tevékenységek során a tagállamoknak, az irányító hatóságoknak és a kedvezményezetteknek a IX. mellékletnek megfelelően használniuk kell az Unió emblémáját.

48. cikk

Kommunikációs tisztviselők és hálózatok

(1) Minden egyes tagállam kommunikációs koordinátort nevez ki az alapokból nyújtott támogatásokkal kapcsolatos láthatósági, átláthatósági és kommunikációs tevékenységekre vonatkozóan, többek között az európai területi együttműködési célkitűzés (Interreg) keretébe tartozó azon programok tekintetében, amelyek irányító hatósága az adott tagállamban van. A kommunikációs koordinátor a 71. cikk (6) bekezdésében meghatározott szervezet szintjén is kinevezhető, feladata pedig a kommunikációs és láthatósági intézkedések programokon átívelő koordinálása.

A kommunikációs koordinátornak be kell vonnia az alábbi szerveket a láthatósági, átláthatósági és kommunikációs tevékenységekbe:

a) az Európai Bizottság tagállami képviseletei és az Európai Parlament tagállami kapcsolattartó irodái, valamint a Europe Direct Tájékoztató Központok és más érintett hálózatok, oktatási és kutatószervezetek;

b) a 8. cikk (1) bekezdésében említett más érintett partnerek.

(2) Az egyes irányító hatóságoknak minden egyes program tekintetében ki kell jelölniük egy kommunikációs tisztségviselőt. A kommunikációs tisztségviselő több programért is felelős lehet.

(3) A kommunikációs koordinátorokból, kommunikációs referensekből és bizottsági képviselőkből álló hálózatot, amely a láthatósági, átláthatósági és kommunikációs tevékenységekkel kapcsolatos információcserét hivatott biztosítani, a Bizottság tartja fenn.

II. szakasz

Az alapok végrehajtásának átláthatósága és a programokra vonatkozó kommunikáció

49. cikk

Az irányító hatóság feladatai

(1) Az irányító hatóságnak a programot jóváhagyó határozattól számított hat hónapon belül gondoskodnia kell egy olyan honlapról, amelyen elérhetők a felelősségi körébe tartozó programokra vonatkozó információk, többek között a programok célkitűzései, tevékenységei, a rendelkezésre álló finanszírozási lehetőségek és az eredmények.

(2) Az irányító hatóságnak biztosítania kell, hogy az (1) bekezdésben említett honlapon vagy a 46. cikk b) pontjában említett egységes webportálon közzétegyék a tervezett pályázati felhívások ütemtervét, amelyet legalább évente háromszor frissíteni kell az alábbi indikatív adatokkal:

a) a pályázati felhívás által lefedett földrajzi terület;

b) az érintett szakpolitikai célkitűzés vagy egyedi célkitűzés;

c) a támogatható pályázók típusa;

d) a felhívás teljes támogatási összege;

e) a felhívás kezdő és záró időpontja.

(3) Az irányító hatóságnak az alapokból nyújtandó támogatásra kiválasztott műveletekről készült listát közzé kell tennie a honlapon az Unió intézményeinek legalább egy hivatalos nyelvén, és legalább négyhavonta frissítenie kell. Minden művelethez egyedi kódot kell rendelni. A listának a következő adatokat kell tartalmaznia:

a) jogi személyek esetében a kedvezményezett, közbeszerzések esetében a vállalkozó neve;

b) keresztnév és vezetéknév, ha a kedvezményezett természetes személy;

c) halászhajóhoz kapcsolódó ETHAA-műveletek esetében az (EU) 2017/218 bizottsági végrehajtási rendeletben ( 18 ) említett uniós halászflotta-nyilvántartásbeli azonosító szám;

d) a művelet elnevezése;

e) a művelet célja és várható vagy tényleges eredményei;

f) a művelet kezdőnapja;

g) a művelet befejezésének várható vagy tényleges dátuma;

h) a művelet teljes költsége;

i) az érintett alap;

j) az érintett egyedi célkitűzés;

k) uniós társfinanszírozási arány;

l) helymegjelölés vagy geolokációs adatok az érintett műveletre és országra vonatkozóan;

m) mobil műveletek vagy több helyszínt érintő műveletek esetében a kedvezményezett helye, amennyiben a kedvezményezett jogi személy; vagy NUTS 2 szintű régió, amennyiben a kedvezményezett természetes személy;

n) a műveletre vonatkozó beavatkozástípus a 73. cikk (2) bekezdésének g) pontja szerint.

Az első albekezdés b) és c) pontjában említett adatok esetében az adatokat el kell távolítani két évvel azután, hogy azokat először nyilvánosságra hozták a honlapon.

(4) Az e cikk (2) és (3) bekezdésében említett adatokat az (EU) 2019/1024 európai parlamenti és tanácsi irányelv ( 19 ) 5. cikkének (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelően nyílt, géppel olvasható formátumokban kell közzétenni az e cikk (1) bekezdésében említett honlapon vagy a 46. cikk b) pontjában említett egységes webportálon, hogy lehetséges legyen az adatok rendezése, keresése, kivonatolása, összehasonlítása és újrafelhasználása.

(5) Az irányító hatóságnak az e cikk szerinti közzététel előtt tájékoztatnia kell a kedvezményezetteket arról, hogy az adatokat közzé fogják tenni.

(6) Az irányító hatóságnak biztosítania kell, hogy kérésre - a kedvezményezettek szintjén is - a kommunikációs és láthatósági anyagokat az uniós intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek rendelkezésére bocsássák, és hogy a IX. mellékletnek megfelelően az Unió jogdíjmentes, nem kizárólagos és visszavonhatatlan engedélyt kapjon az ilyen anyagok használatára és az azokhoz kapcsolódó, korábban meglévő jogok gyakorlására. Ez nem járhat jelentős többletköltségekkel vagy jelentős adminisztratív teherrel a kedvezményezettek vagy az irányító hatóság számára.

(7) Ha az (EU) 2024/795 rendelet 2. cikkében említett STEP-célkitűzések tekintetében támogatást programoztak, az irányító hatóság biztosítja, hogy az e cikk (2) bekezdésével összhangban közzéteendő valamennyi információt az e cikk (4) bekezdésében meghatározott formátumban a Bizottságnak is benyújtsák az (EU) 2024/795 rendelet 6. cikke alapján létrehozott szuverenitási portálon való közzététel céljából, beleértve a tervezett pályázati felhívások ütemtervét, amelyet évente legalább három alkalommal aktualizálnak, valamint a pályázati felhívásokra mutató linket azok közzétételének napján.

50. cikk

A kedvezményezettek feladatai

(1) A kedvezményezetteknek és a pénzügyi eszközöket végrehajtó szervezeteknek nyilvánossá kell tenniük az alapokból a művelethez kapott támogatást, beleértve a 62. cikk szerint újból felhasznált forrásokat is, a következők útján:

a) a kedvezményezett hivatalos honlapján, amennyiben van ilyen, valamint közösségimédia-oldalain a támogatás mértékével arányos rövid leírás közlése a műveletről, megemlítve annak céljait és az elért eredményeket, és kiemelve az Uniótól kapott pénzügyi támogatást;

b) az Unió által fizetett támogatást kiemelő, jól látható nyilatkozat szerepeltetése a művelet végrehajtására vonatkozó, a nyilvánosság vagy a résztvevők tájékoztatására szánt dokumentumokon és kommunikációs anyagokon;

c) a nyilvánosság számára jól látható tartós táblák vagy hirdetőtáblák kihelyezése az Unió emblémájának a IX. mellékletben meghatározott műszaki jellemzőknek megfelelő feltüntetésével, amint megkezdődik a fizikai beruházással járó műveletek fizikai végrehajtása vagy a beszerzett berendezések üzembe helyezése, a következők esetében:

i. az ERFA-ból vagy a Kohéziós Alapból támogatott olyan műveletek, amelyek összköltsége meghaladja az 500 000 EUR-t;

ii. az ESZA+-ból, az IÁA-ból, az ETHAA-ból, az MMIA-ból, a BBA-ból vagy a HAVE-ből támogatott olyan műveletek, amelyek összköltsége meghaladja a 100 000 EUR-t;

d) a c) pont hatályán kívül eső műveletek esetében legalább egy, minimum A3-as méretű olyan poszternek vagy azzal egyenértékű elektronikus kijelzőnek a nyilvánosság számára jól látható helyen történő kihelyezése, amely a műveletre vonatkozó információkat tartalmaz, és kiemeli az alapokból kapott támogatást; amennyiben a kedvezményezett természetes személy, úgy a kedvezményezettnek a lehetőségekhez mérten biztosítania kell, hogy a nyilvánosság számára jól látható helyen vagy egy elektronikus kijelzőn rendelkezésre álljanak a megfelelő információk, kiemelve az alapokból nyújtott támogatást;

e) stratégiai fontosságú műveletek és 10 000 000 EUR-t meghaladó összköltségű műveletek esetében - igény szerint - kommunikációs rendezvény vagy tevékenység szervezése, és a Bizottság és a felelős irányító hatóság kellő időben való bevonása.

Amennyiben az ESZA+ kedvezményezettje természetes személy és az ESZA+ rendelet 4. cikke (1) bekezdésének m) pontjában meghatározott egyedi célkitűzés keretében támogatott műveletek esetében az első albekezdés d) pontjában meghatározott követelmény nem alkalmazandó.

Az első albekezdés c) és d) pontjától eltérve, az MMIA, a BBA és a HAVE által támogatott műveletek esetében a támogatási feltételeket meghatározó dokumentum egyedi követelményeket állapíthat meg az alapokból nyújtott támogatásra vonatkozó információk nyilvános megjelenítésére vonatkozóan, ha azt a 69. cikk (5) bekezdésével összhangban biztonsági és közrendi okok indokolják.

(2) A kisprojekt-alapok esetében a kedvezményezettnek teljesítenie kell az Interreg-rendelet 36. cikkének (5) bekezdésében foglalt kötelezettségeket.

Pénzügyi eszközök esetében a kedvezményezettnek a szerződéses feltételek révén biztosítania kell, hogy a végső kedvezményezettek teljesítsék az (1) bekezdés c) pontjában megállapított követelményeket.

(3) Ha a kedvezményezett nem tesz eleget a 47. cikk szerinti vagy e cikk (1) és (2) bekezdése szerinti kötelezettségeinek, és nem került sor korrekciós intézkedések meghozatalára, az irányító hatóságnak - az arányosság elvét figyelembe véve - intézkedéseket kell hoznia az alapokból az érintett művelethez nyújtott támogatás legfeljebb 3 %-ának visszavonása formájában.

V. CÍM

AZ ALAPOKBÓL NYÚJTOTT PÉNZÜGYI TÁMOGATÁS

I. FEJEZET

Az uniós hozzájárulás formái

51. cikk

A programokhoz nyújtott uniós hozzájárulás formái

Az uniós hozzájárulások a következő formákat ölthetik:

a) az érintett műveleteknek a 95. cikk szerinti, költségfüggetlen finanszírozása, amely a következők valamelyikén alapul:

i. feltételek teljesítése;

ii. eredmények elérése;

b) az e cím II. és III. fejezetével összhangban a kedvezményezetteknek nyújtott támogatás megtérítése;

c) a 94. cikk szerinti egységköltségek, amelyek az elszámolható költségek valamennyi kategóriájára kiterjednek vagy olyan konkrét kategóriáira terjednek ki, amelyeket előzetesen egyértelműen meghatároztak, megadva az egységenként számítandó összeget;

d) a 94. cikk szerinti egyösszegű átalányok, amelyek átfogó jelleggel lefedik az elszámolható költségek valamennyi kategóriáját vagy bizonyos konkrét, előzetesen egyértelműen meghatározott kategóriáit;

e) a 94. cikk vagy a 36. cikk (5) bekezdése szerinti százalékos átalányfinanszírozás, amely az elszámolható költségek bizonyos előzetesen egyértelműen meghatározott konkrét kategóriáit fedi le, azok értékére százalékos arányt alkalmazva;

f) az a)-e) pontban említett finanszírozási formák kombinációja.

II. FEJEZET

A tagállamok által nyújtott támogatás formái

52. cikk

Támogatási formák

A tagállamok az alapokból fizetett hozzájárulást arra használják fel, hogy a kedvezményezetteknek vissza nem térítendő támogatások, pénzügyi eszközök vagy díjak vagy ezek kombinációjának formájában támogatást nyújtsanak.

I. szakasz

A vissza nem térítendő támogatások formái

53. cikk

A vissza nem térítendő támogatások formái

(1) A tagállam által a kedvezményezettnek nyújtott vissza nem térítendő támogatás a következő formákat öltheti:

a) a kedvezményezettnél vagy a PPP-műveletek magánszférabeli partnerénél ténylegesen felmerülő és a műveletek végrehajtása során kifizetett elszámolható költségek megtérítése, beleértve a természetbeni hozzájárulást és az értékcsökkenést is;

b) egységköltségek;

c) egyösszegű átalányok;

d) százalékos átalányfinanszírozás;

e) az a)-d) pontban említett formák kombinációja, ha az egyes formák különböző költségkategóriákat fednek le, vagy ha egy műveleten belül különféle projekteket vagy a művelet megvalósításának egymást követő fázisait fedik le;

f) költségfüggetlen finanszírozás, feltéve, hogy ezekre a támogatásokra az uniós hozzájárulás 95. cikk szerinti megtérítése vonatkozik.

(2) Amennyiben egy művelet összköltsége nem haladja meg a 200 000 EUR-t, az ERFA-ból, az ESZA+-ból, az IÁA-ból, az MMIA-ból, a BBA-ból és a HAVE-ből a kedvezményezett részére nyújtott hozzájárulás egységköltségek, egyösszegű átalányok vagy százalékos átalányok formáját ölti, kivéve azokat a műveleteket, amelyek esetében a támogatás állami támogatásnak minősül. Amennyiben százalékos átalányfinanszírozásra kerül sor, csak az azokba a kategóriákba tartozó költségek téríthetők meg az (1) bekezdés a) pontjával összhangban, amelyekre ilyen százalékos átalányt alkalmaznak.

Az e bekezdés első albekezdésétől eltérve az irányító hatóság megállapodhat arról, hogy a kutatás és innováció területén megvalósuló egyes műveleteket mentesít az említett albekezdésben meghatározott kötelezettség alól, feltéve, hogy a monitoringbizottság előzetesen jóváhagyta az ilyen mentességet. Emellett a résztvevőknek fizetett juttatások és illetmények is megtéríthetők az (1) bekezdés első albekezdésének a) pontja szerint.

(3) Az (1) bekezdés b), c) és d) pontjában említett vissza nem térítendő támogatási formák esetében az összegeket a következő módok egyikén kell meghatározni:

a) olyan tisztességes, méltányos és ellenőrizhető számítási módszerrel, amely a következőkön alapul:

i. statisztikai adatok, más objektív információk vagy szakértői vélemény;

ii. az egyes kedvezményezettek ellenőrzött múltbeli adatai;

iii. az egyes kedvezményezettek szokásos számviteli gyakorlatának alkalmazása;

b) eseti alapon megállapított és a műveletet kiválasztó szervezet által előzetesen elfogadott költségvetési tervezetek alapján, amennyiben a művelet összköltsége nem haladja meg a 200 000 EUR-t;

c) az uniós szakpolitikákban hasonló típusú műveletek esetében alkalmazott egységköltségek, egyösszegű átalányok és százalékos átalányok alkalmazására vonatkozó szabályoknak megfelelően;

d) a teljes egészében a tagállam által finanszírozott vissza nem térítendő támogatási rendszerekben hasonló típusú műveletek esetében alkalmazott egységköltségek, egyösszegű átalányok és százalékos átalányok alkalmazására vonatkozó szabályoknak megfelelően;

e) az e rendeletben vagy az alapspecifikus rendeletekben vagy ezek alapján megállapított százalékos átalányok és egyedi módszerek.

54. cikk

Százalékos átalányfinanszírozás a vissza nem térítendő támogatások közvetett költségei esetében

Amennyiben százalékos átalányt alkalmaznak valamely művelet közvetett költségeinek fedezésére, az az alábbi módszerek valamelyikén alapulhat:

a) az elszámolható közvetlen költségek 7 %-áig terjedően- ebben az esetben a tagállamnak nem kell számításokat végeznie az alkalmazandó százalékos arány megállapítására;

b) az elszámolható közvetlen személyzeti költségek 15 %-áig terjedően- ebben az esetben a tagállamnak nem kell számításokat végeznie az alkalmazandó százalékos arány megállapítására;

c) az elszámolható közvetlen költségek 25 %-áig terjedően, amennyiben a százalékos arány kiszámítása az 53. cikk (3) bekezdésének a) pontja szerint történik.

Emellett ha egy tagállam az 1303/2013/EU rendelet 67. cikke (5) bekezdése a) pontjának megfelelően kiszámított egy százalékos átalányt, az e cikk c) pontjának alkalmazásában felhasználható hasonló műveletekhez.

55. cikk

Vissza nem térítendő támogatásokkal kapcsolatos közvetlen személyzeti költségek

(1) Egy adott művelet közvetlen személyzeti költségei a művelet közvetlen személyzeti költségein kívüli közvetlen költségek 20 %-áig terjedő százalékos átalányként számíthatók ki, anélkül, hogy a tagállamnak számításokat kellene végeznie az alkalmazandó százalékos arány megállapítására, feltéve, hogy a művelet közvetlen költségei nem foglalnak magukban olyan építési beruházásra irányuló közbeszerzési szerződéseket vagy árubeszerzésre vagy szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződéseket, amelyek értéke meghaladja a 2014/24/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv ( 20 ) 4. cikkében vagy a 2014/25/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv ( 21 ) 15. cikkében előírt értékhatárokat.

Amennyiben az MMIA, a BBA és a HAVE esetében az első albekezdéssel összhangban százalékos átalányt alkalmaznak, ezt az átalányt a műveletnek csak a közbeszerzés hatályán kívül eső közvetlen költségeire kell alkalmazni.

(2) A közvetlen személyzeti költségek meghatározása céljából az alábbi módszerek valamelyikével órabért lehet számítani:

a) a legfrissebben dokumentált, éves bruttó foglalkoztatási költségek osztva 1 720 órával a teljes munkaidőben dolgozók esetében vagy az 1 720 óra megfelelő hányadával részmunkaidőben dolgozók esetében;

b) a legfrissebben dokumentált, havi bruttó foglalkoztatási költségek osztva az érintett személynek a munkaszerződésben vagy kinevezési határozatban (a továbbiakban egységesen: foglalkoztatási okirat) említett vonatkozó nemzeti szabályok szerinti átlagos havi munkaidejével.

(3) A (2) bekezdéssel összhangban kiszámított órabér alkalmazásakor a személyenként egy adott évre vagy hónapra bejelentett teljes óraszám nem haladhatja meg az órabér számításához felhasznált óraszámot.

(4) Ha az éves bruttó foglalkoztatási költségek nem állnak rendelkezésre, azokat a rendelkezésre álló dokumentált bruttó foglalkoztatási költségekből vagy a foglalkoztatási okiratból lehet kiszámítani, 12 hónapos időszakhoz igazítva.

(5) A műveletre vonatkozó részmunkaidős megbízás keretében dolgozó személyekkel kapcsolatos személyzeti költségeket ki lehet számítani a bruttó foglalkoztatási költségeknek a műveletre fordított havi munkaidő arányában rögzített százalékos arányaként is, külön munkaidő-nyilvántartási rendszer létrehozásának kötelezettsége nélkül. A munkaadónak az alkalmazottak rendelkezésére kell bocsátania az említett rögzített százalékos arányt tartalmazó dokumentumot.

56. cikk

A közvetlen személyzeti költségektől eltérő elszámolható költségek százalékos átalányfinanszírozása vissza nem térítendő támogatások esetében

(1) A művelet fennmaradó elszámolható költségeinek finanszírozására az elszámolható közvetlen személyzeti költségek 40 %-áig terjedő százalékos átalány használható. A tagállamnak nem kell számításokat végeznie az alkalmazandó százalékos arány megállapítására.

(2) Az ERFA, az ESZA+, az IÁA, az MMIA, a BBA és a HAVE által támogatott műveletek tekintetében a résztvevőknek fizetett juttatásokat és illetményeket a százalékos átalányban nem szereplő további elszámolható költségnek kell tekinteni.

(3) Az e cikk (1) bekezdésében említett százalékos átalány nem alkalmazható az 55. cikk (1) bekezdésében említett százalékos átalány alapján számított személyzeti költségek esetében.

57. cikk

Feltételesen vissza nem térítendő támogatások

(1) A tagállamok feltételesen vissza nem térítendő támogatásokat nyújthatnak a kedvezményezetteknek, amelyeket a támogatás feltételeit meghatározó dokumentumban foglaltak szerint egészben vagy részben vissza kell fizetni.

(2) A kedvezményezett általi visszafizetéseknek az irányító hatóság és a kedvezményezett által elfogadott feltételek mellett kell történnie.

(3) A tagállamok a kedvezményezett által visszafizetett forrásokat 2030. december 31-ig újra felhasználják ugyanarra a célra vagy az érintett program céljaival összhangban, feltételesen vissza nem térítendő támogatások formájában, pénzügyi eszköz formájában vagy más támogatási formában. A visszafizetett összegeket és az újrafelhasználásukra vonatkozó információkat bele kell foglalni a záró teljesítményjelentésbe.

(4) A tagállamok meghozzák a szükséges intézkedéseket annak garantálása céljából, hogy a forrásokat külön számlákon vagy megfelelő számviteli kódok alatt tartsák nyilván.

(5) A kedvezményezettek által bármely időpontban visszafizetett, de 2030. december 31-ig újra fel nem használt uniós forrásokat a 88. cikkel összhangban vissza kell fizetni az Unió költségvetésébe.

II. szakasz

Pénzügyi eszközök

58. cikk

Pénzügyi eszközök

(1) Az irányító hatóságok egy vagy több programból program-hozzájárulást nyújthatnak olyan, már meglévő vagy újonnan kialakított, nemzeti, regionális, transznacionális vagy határon átnyúló szinten létrehozott, közvetlenül az irányító hatóság által vagy felelősségi körében végrehajtott pénzügyi eszközökhöz, amelyek hozzájárulnak egyedi célkitűzések megvalósításához.

(2) A pénzügyi eszközök csak olyan, tárgyi eszközökbe és immateriális javakba irányuló beruházásokhoz, valamint működő tőkéhez nyújthatnak támogatást a végső kedvezményezetteknek, amelyek várhatóan pénzügyileg életképesek lesznek, és amelyek nem jutnak elegendő finanszírozáshoz piaci forrásokból. E támogatásnak meg kell felelnie az alkalmazandó uniós állami támogatási szabályoknak.

Ilyen támogatás a beruházásoknak csak azon elemeihez nyújtható, amelyek megvalósítása a beruházásra vonatkozó határozat időpontjában fizikailag még nem fejeződött be vagy amelyek nem kerültek teljes mértékben végrehajtásra.

(3) Az alapokból pénzügyi eszközök útján nyújtott megfelelő támogatásnak az irányító hatóság felelősségi körében készített előzetes vizsgálaton kell alapulnia. Az előzetes vizsgálatot be kell fejezni, mielőtt az irányító hatóságok az adott pénzügyi eszközökhöz program-hozzájárulásokat nyújtanak.

Az előzetes vizsgálatnak tartalmaznia kell legalább a következő elemeket:

a) a pénzügyi eszközhöz nyújtott program-hozzájárulás javasolt összege és a becsült multiplikátorhatás, rövid indokolással kiegészítve;

b) a javasolt kínálandó pénzügyi termékek, beleértve a befektetőkre vonatkozó megkülönböztetett bánásmód esetleges szükségességét;

c) a végső kedvezményezettek javasolt célcsoportja;

d) a pénzügyi eszközöknek az egyedi célkitűzések eléréséhez történő várható hozzájárulása.

Az előzetes vizsgálat felülvizsgálható, naprakésszé tehető, kiterjedhet a tagállam területének egy részére vagy egészére, és meglévő vagy naprakésszé tett előzetes vizsgálaton is alapulhat.

(4) A végső kedvezményezetteknek nyújtott támogatás kombinálható bármelyik alapból vagy egy másik uniós eszközből nyújtott támogatással, beleértve az ugyanazon alapból nyújtott hozzájárulást is, és ugyanarra a kiadási tételre is vonatkozhat. Ilyen esetben az alapokból pénzügyi eszköz útján nyújtott támogatást, amely egy pénzügyieszköz-művelet részét képezi, nem lehet más formában, más alapból vagy más uniós eszköz keretében nyújtott támogatásra bejelenteni a Bizottság felé.

(5) A pénzügyi eszközök egyetlen finanszírozási megállapodásba foglalt egyetlen pénzügyieszköz-műveletben kombinálhatók a vissza nem térítendő támogatás formájában nyújtott programtámogatással, amennyiben mindkét támogatást a pénzügyi eszközt végrehajtó szervezet nyújtja. Ilyen esetben a pénzügyi eszközökre alkalmazandó szabályok alkalmazandók erre az egyetlen pénzügyieszköz-műveletre. A vissza nem térítendő támogatás formájában nyújtott programtámogatásnak közvetlenül kapcsolódnia kell és szükségesnek kell lennie a pénzügyi eszközhöz, és nem haladhatja meg a pénzügyi termék által támogatott beruházások értékét.

(6) A (4) és (5) bekezdés szerinti kombinált támogatás esetében külön nyilvántartást kell vezetni az egyes támogatási forrásokról.

(7) A kombinált támogatás valamennyi formájának összege nem haladhatja meg az érintett kiadási tétel teljes összegét. A vissza nem térítendő támogatások nem használhatók fel a pénzügyi eszközökből kapott támogatás visszatérítésére. A pénzügyi eszközök nem használhatók fel vissza nem térítendő támogatások előfinanszírozására.

59. cikk

A pénzügyi eszközök végrehajtása

(1) A közvetlenül az irányító hatóság által végrehajtott pénzügyi eszközök csak hiteleket vagy garanciákat nyújthatnak. Az irányító hatóságnak a X. mellékletben meghatározott valamennyi elemet tartalmazó stratégiai dokumentumban kell megállapítania a pénzügyi eszközhöz nyújtott program-hozzájárulás feltételeit.

(2) Az irányító hatóság felelősségi körében végrehajtott pénzügyi eszközök a következők lehetnek:

a) program forrásainak befektetése egy jogi személy tőkéjébe;

b) külön finanszírozási egységek vagy vagyonkezelői számlák.

Az irányító hatóságnak ki kell jelölnie a pénzügyi eszközt végrehajtó szervezetet.

(3) Az irányító hatóság közvetlenül odaítélheti a pénzügyi eszköz végrehajtására vonatkozó szerződést a következőknek:

a) az EBB;

b) olyan nemzetközi pénzügyi intézmény, amelyben a tagállam részvényes;

c) olyan köztulajdonú bank vagy intézmény, amelyet szakmai alapon pénzügyi tevékenységet folytató jogi személyként alapítottak, és amely teljesíti a következő feltételek mindegyikét:

i. nem áll fenn benne közvetlen magántőke-részesedés, kivéve a Szerződésekkel összhangban, nemzeti jogszabályi rendelkezések által előírt, ellenőrzésre nem jogosító és nem blokkoló olyan magántőke-részesedési formákat, amelyek nem biztosítanak döntő befolyást az adott bank vagy intézmény felett, valamint az olyan magántőke-részesedési formákat, amelyek nem biztosítanak semmilyen befolyást az alapok által támogatott pénzügyi eszközökre vonatkozó, napi szintű irányítási döntéseket illetően;

ii. tagállam illetékes hatósága által adott, nemzeti vagy regionális szintű közpolitikai megbízatás alapján működik, ami magában foglalja azt is, hogy a szervezet a tevékenységeinek részeként vagy kizárólagos tevékenységként az alapok célkitűzéseihez hozzájáruló gazdaságfejlesztési tevékenységeket hajt végre;

iii. tevékenységeinek részeként vagy kizárólagos tevékenységként az alapok célkitűzéseihez hozzájáruló gazdaságfejlesztési tevékenységeket hajt végre olyan régiókban, szakpolitikai területeken vagy ágazatokban, amelyek tekintetében a piaci finanszírozás jellemzően nem, vagy csak elégtelen mértékben hozzáférhető;

iv. működése során elsősorban nem nyereségmaximalizálásra összpontosít, de biztosítja tevékenységeinek hosszú távú fenntarthatóságát;

v. az alkalmazandó joggal összhangban lévő, megfelelő intézkedésekkel biztosítja, hogy a b) pontban említett közvetlen szerződés-odaítélés ne eredményezzen közvetlen vagy közvetett előnyöket a kereskedelmi tevékenységek vonatkozásában;

vi. az alkalmazandó jognak megfelelően független hatóság felügyelete alá tartozik;

d) más szervek, többek között azok is, amelyek a 2014/24/EU irányelv 12. cikkének hatálya alá tartoznak.

(4) Amikor az irányító hatóság által kiválasztott szerv holdingalapot hajt végre, az adott szerv további más szerveket választhat ki az egyedi alapok végrehajtásához.

(5) A pénzügyi eszközökhöz nyújtott, a (2) bekezdéssel összhangban végrehajtott program-hozzájárulások feltételeit az alábbiak között létrejött finanszírozási megállapodásban kell meghatározni:

a) az irányító hatóság és adott esetben a holdingalapot végrehajtó szerv megfelelő felhatalmazással rendelkező képviselői;

b) az irányító hatóság vagy adott esetben a holdingalapot végrehajtó szerv, valamint az egyedi alapot végrehajtó szerv megfelelő felhatalmazással rendelkező képviselői.

A finanszírozási megállapodásnak tartalmaznia kell a X. mellékletben meghatározott valamennyi elemet.

(6) Az irányító hatóság pénzügyi felelőssége nem haladhatja meg az általa a vonatkozó finanszírozási megállapodások keretében a pénzügyi eszközre vonatkozóan vállalt összeget.

(7) Az érintett pénzügyi eszközöket végrehajtó szervezeteknek, vagy a garanciák tekintetében az alapul szolgáló hiteleket nyújtó szervnek támogatniuk kell a végső kedvezményezetteket, megfelelően figyelembe véve a program célkitűzéseit és a beruházás feltételezhető pénzügyi életképességét, amelyet az üzleti terv vagy azzal egyenértékű dokumentum igazol. A végső kedvezményezettek kiválasztásának átláthatónak kell lennie, és nem eredményezhet összeférhetetlenséget.

(8) A program nemzeti társfinanszírozása az irányító hatóság által, a holdingalapok szintjén, az egyedi alapok szintjén vagy a végső kedvezményezetteket érintő beruházások szintjén biztosítható, az alapspecifikus szabályoknak megfelelően. Amennyiben a nemzeti társfinanszírozást a végső kedvezményezetteket érintő beruházások szintjén biztosítják, a pénzügyi eszközöket végrehajtó szervnek meg kell őriznie az alapul szolgáló kiadások elszámolhatóságát igazoló okirati bizonyítékokat.

(9) A pénzügyi eszköznek az e cikk (1) bekezdése szerinti közvetlen végrehajtása során az irányító hatóságnak vagy a pénzügyi eszközt az e cikk (2) bekezdése szerint végrehajtó szervezetnek külön számlát kell vezetnie vagy külön számviteli kódot kell alkalmaznia minden egyes prioritás, valamint az ETHAA esetében minden egyes egyedi célkitűzés és adott esetben minden egyes régiókategória esetében minden egyes program-hozzájárulásra vonatkozóan, és külön-külön a 60. és a 62. cikkben említett források esetében.

60. cikk

Az alapokból a pénzügyi eszközökhöz nyújtott támogatás kamata és más nyeresége

(1) Az alapokból a pénzügyi eszközökre kifizetett támogatást a tagállamokban székhellyel rendelkező pénzügyi intézményekben vezetett számlákon kell elhelyezni, és az aktív pénzgazdálkodásnak és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvének megfelelően kell kezelni.

(2) Az alapokból pénzügyi eszközökre kifizetett támogatásból eredő kamatot és más nyereséget ugyanazon célkitűzés vagy célkitűzések keretében kell felhasználni, mint az alapokból származó kezdeti támogatást - a pénzügyi eszközt végrehajtó szervezeteknél a 68. cikk (1) bekezdésének d) pontja szerint felmerülő irányítási díjak kifizetését vagy irányítási költségek megtérítését is beleértve - vagy ugyanazon pénzügyi eszközön belül; vagy- a pénzügyi eszköz felszámolását követően - más pénzügyi eszközökön vagy a végső kedvezményezettekbe való további beruházásokra nyújtott más támogatási formákon belül, a támogathatósági időszak végéig.

(3) A (2) bekezdésben említett és az azon rendelkezés szerint fel nem használt kamatot és más nyereséget le kell vonni az utolsó számviteli évre benyújtott elszámolásból.

61. cikk

A befektetőkre vonatkozó megkülönböztetett bánásmód

(1) Az alapokból végső kedvezményezettekbe befektetett pénzügyi eszközök számára nyújtott támogatást, valamint az ilyen befektetések során keletkező bármilyen típusú olyan bevételt - ideértve a visszafizetett forrásokat -, amely az alapokból nyújtott támogatásból ered, a kockázat és a nyereség megfelelő megosztása útján fel lehet használni a piacgazdaság elve alapján működő befektetők megkülönböztetett bánásmódjára, a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvének figyelembevétele mellett.

(2) Az ilyen megkülönböztetett bánásmód szintje nem haladhatja meg azt a - versenyeljárás vagy független értékelés útján megállapított - mértéket, amely a magánforrásokat vonzó ösztönzők létrehozásához szükséges.

62. cikk

Az alapokból nyújtott támogatásból eredő források újbóli felhasználása

(1) A pénzügyi eszközök számára a végső kedvezményezettekbe való befektetésből vagy garanciaszerződések számára elkülönített források felszabadítása révén a támogathatósági időszak lejárta előtt visszafizetett forrásokat - ideértve a tőkeösszeg-visszafizetéseket és az alapokból kifizetett támogatásból eredő bármilyen típusú bevételt - ugyanazon vagy más pénzügyi eszközökben kell felhasználni a végső kedvezményezettekbe való további befektetések céljából, a célból, hogy ez a bevétel fedezze az alapokból a pénzügyi eszköznek juttatott hozzájárulás névértékében a negatív kamatok miatt bekövetkezett veszteséget, amennyiben az aktív pénzgazdálkodás ellenére ilyen veszteségek felmerülnek, vagy az ilyen további befektetésekkel kapcsolatos irányítási költségekre vagy díjakra kell fordítani, a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvének figyelembevétele mellett.

(2) A tagállamok elfogadják a szükséges intézkedéseket annak biztosítása érdekében, hogy az (1) bekezdésben említett, a pénzügyi eszközök számára a támogathatósági időszakot követő legalább nyolcéves időszak során visszafizetett forrásokat újból felhasználják azon program vagy programok szakpolitikai célkitűzései szerint, amely vagy amelyek keretében megállapításra kerültek, akár ugyanazon pénzügyi eszköz keretében, akár - e forrásoknak a pénzügyi eszközből való kiáramlását követően - más pénzügyi eszközökben vagy más támogatási formákban.

III. FEJEZET

Elszámolhatósági szabályok

63. cikk

Elszámolhatóság

(1) A kiadások elszámolhatóságának meghatározása a nemzeti szabályozás alapján történik, kivéve abban az esetben, ha e rendeletben vagy az alapspecifikus rendeletekben vagy ezek alapján egyedi szabályok megállapítására kerül sor.

(2) A kiadás abban az esetben számolható el az alapokból származó hozzájárulás terhére, ha az a kedvezményezettnél vagy PPP-művelet magánszférabeli partnerénél merült fel, és végrehajtási műveletek keretében, a program Bizottságnak történő benyújtásának napja vagy 2021. január 1. amelyik a korábbi időpont - és 2029. december 31. között került kifizetésre.

Az 53. cikk (1) bekezdésének b), c) és f) pontja szerint megtérített költségek esetében a megtérítés alapját képező tevékenységeket a program Bizottsághoz történő benyújtásának napja vagy 2021. január 1. amelyik a korábbi időpont - és 2029. december 31. között kell végrehajtani.

(3) Az ERFA esetében a 108. cikk (2) bekezdése szerinti több régiókategóriát is lefedő, a tagállamban végrehajtott műveletekkel kapcsolatos kiadásokat arányosan, objektív kritériumok alapján kell elosztani az érintett régiókategóriák között.

Az ESZA+ esetében a műveletekhez kapcsolódó kiadások a program bármely régiókategóriájához hozzárendelhetők, feltéve, hogy a művelet hozzájárul a program egyedi célkitűzéseinek megvalósításához.

Az IÁA esetében a műveletekhez kapcsolódó kiadásoknak hozzá kell járulniuk az igazságos átmenetre vonatkozó releváns területi terv végrehajtásához.

(4) A művelet egésze vagy egy része végrehajtható a tagállamon, így az Unión kívül is, amennyiben a művelet hozzájárul a program célkitűzéseinek megvalósításához.

(5) Az 53. cikk (1) bekezdésének b), c) és d) pontjában meghatározott formát öltő, vissza nem térítendő támogatások esetében az alapokból nyújtott hozzájárulás terhére elszámolható kiadások megegyeznek az 53. cikk (3) bekezdése szerint számított összegekkel.

(6) Az alapokból nem ítélhető meg támogatás olyan műveletekre, amelyeket a programból történő finanszírozásra irányuló kérelem benyújtása előtt már fizikailag befejeztek vagy teljes egészében végrehajtottak, tekintet nélkül arra, hogy az összes kapcsolódó kifizetés teljesítésre került-e. Ez a bekezdés az ETHAA-rendelet 24. cikke szerint nem alkalmazandó a legkülső régiókban felmerülő többletköltségeknek az ETHAA általi ellentételezésére, valamint az e rendelet 110. cikke (1) bekezdésének e) pontja szerint a legkülső régiók számára nyújtott kiegészítő támogatásra.

(7) A programmódosítás eredményeként támogathatóvá váló kiadások attól az időponttól kezdve elszámolhatók, amikor a vonatkozó kérelmet benyújtották a Bizottsághoz.

A kiadások egy programmódosítás eredményeként elszámolhatóvá válnak, ha a program az ERFA, a Kohéziós Alap és az IÁA esetében az I. melléklet 1. táblázata szerinti új beavatkozástípussal, az ETHAA, az MMIA, a BBA és a HAVE esetében pedig az alapspecifikus rendeletek szerinti új beavatkozástípussal egészül ki.

Amikor egy programot természeti katasztrófákra való reagálás érdekében módosítanak, a program rendelkezhet úgy, hogy a módosításhoz kapcsolódó kiadások elszámolhatósága a természeti katasztrófa bekövetkezésének napjától kezdődik.

(8) Amikor egy új programot jóváhagynak, a kiadások attól a naptól válnak elszámolhatóvá, amikor a vonatkozó kérelmet benyújtották a Bizottság részére.

(9) Valamely művelet egy vagy több alapból vagy egy vagy több programból, továbbá más uniós eszközökből is kaphat támogatást. Ilyen esetekben az egyik alapra vonatkozó fizetési kérelemben bejelentett kiadások nem jelenthetők be a következők céljából:

a) más alapból vagy uniós eszközből nyújtott támogatás;

b) egy másik program alapján ugyanabból az alapból fizetendő támogatás.

Az adott alapból történő kifizetés iránti kérelemben feltüntetendő kiadási összeget arányosan is ki lehet kiszámítani minden egyes alapra és az érintett programra vagy programokra vonatkozóan, a támogatási feltételeket meghatározó dokumentummal összhangban.

64. cikk

Nem elszámolható költségek

(1) A következő költségek nem számolhatóak el az alapokból származó hozzájárulás terhére:

a) hitelkamat, kivéve a kamattámogatás vagy garanciadíj-támogatás formájában nyújtott vissza nem térítendő támogatás vonatkozásában;

b) az érintett művelet teljes elszámolható kiadásának 10 %-át meghaladó összegű földvásárlás; parlagon heverő területek és olyan, korábban ipari hasznosítású területek esetében, amelyeken épületek találhatók, a felső határérték 15 %; a pénzügyi eszközök esetében ezek a százalékarányok a végső kedvezményezetteknek fizetett program-hozzájárulásokra, garanciák esetében pedig az alapul szolgáló kölcsön összegére vonatkoznak;

c) hozzáadottérték-adó (héa), kivéve:

i. azoknál a műveleteknél, amelyek összköltsége (héával együtt) nem éri el az 5 000 000 EUR-t;

ii. azoknál a műveleteknél, amelyek összköltsége (héával együtt) legalább 5 000 000 EUR, és az a héára vonatkozó nemzeti jogszabályok alapján nem levonható;

iii. végső kedvezményezettek által pénzügyi eszközök keretében végrehajtott beruházások; amennyiben ezeket a beruházásokat az 58. cikk (5) bekezdésében említetteknek megfelelően vissza nem térítendő támogatás formájában nyújtott programtámogatással kombinált pénzügyi eszközökből támogatják, a héa nem számolható el a beruházási költség azon része tekintetében, amely a vissza nem térítendő támogatás formájában nyújtott programtámogatásnak felel meg, kivéve, ha a beruházási költségre vonatkozó héa a héára vonatkozó nemzeti jogszabályok értelmében nem levonható, vagy ha a beruházási költségnek a vissza nem térítendő támogatás formájában nyújtott programtámogatásnak megfelelő része (héával együtt) nem éri el az 5 000 000 EUR-t;

iv. kisprojekt-alapok és a végső kedvezményezettek által az Interreg körében kisprojekt-alapok keretében végrehajtott beruházások esetében.

Az első albekezdés b) pontja nem vonatkozik a környezet megóvásával kapcsolatos műveletekre.

(2) Az alapspecifikus rendeletek további, az egyes alapokból nyújtott hozzájárulás terhére nem elszámolható költségeket is megállapíthatnak.

65. cikk

A műveletek tartóssága

(1) A tagállamnak vissza kell fizetnie az alapokból az infrastrukturális beruházást vagy termelőberuházást magában foglaló művelethez nyújtott hozzájárulást, ha a kedvezményezettnek történő utolsó kifizetéstől számított öt éven belül vagy adott esetben az állami támogatási szabályok szerinti időtartamon belül, a következők valamelyike történik az adott művelettel kapcsolatban:

a) a termelő tevékenység megszűnése vagy az azon NUTS 2. szintű régión kívülre való áthelyezése, ahol támogatásban részesült;

b) az infrastruktúra valamely elemében olyan tulajdonosváltás következik be, amelynek eredményeként egy cég vagy közjogi szerv jogosulatlan előnyhöz jut;

c) a művelet jellegében, célkitűzéseiben vagy végrehajtási feltételeiben olyan lényeges változás következik be, amely veszélyezteti az eredeti célkitűzéseket.

Az első albekezdésben meghatározott határidőt a tagállam három évre csökkentheti a kkv-k általi beruházások vagy az általuk teremtett munkahelyek fenntartását érintő esetekben.

Az e cikk be nem tartása miatti tagállami visszafizetéseknek arányosnak kell lenniük a meg nem felelés időtartamával.

(2) Az ESZA+ vagy az IÁA által az IÁA-rendelet 8. cikke (2) bekezdésének k), l) és m) pontjával összhangban támogatott műveletek esetében vissza kell fizetni a támogatást, ha a műveletekre az állami támogatásra vonatkozó szabályok szerint a beruházás fenntartására irányuló kötelezettség vonatkozik.

(3) Az (1) és a (2) bekezdés nem vonatkozik a pénzügyi eszközökhöz vagy pénzügyi eszközökből nyújtott program-hozzájárulásokra, valamint semmilyen olyan műveletre, amely esetében a termelő tevékenység olyan csőd következtében szűnik meg, amely nem csalásból ered.

66. cikk

Áttelepítés

(1) Az áttelepítést támogató kiadások nem elszámolhatók az alapokból nyújtott hozzájárulás terhére.

(2) Amennyiben az alapokból nyújtott hozzájárulás állami támogatást jelent, az irányító hatóságnak meg kell győződnie arról, hogy a hozzájárulás nem támogat áttelepítést a 651/2014/EU rendelet 14. cikkének (16) bekezdése szerint.

67. cikk

A vissza nem térítendő támogatásokra vonatkozó egyedi elszámolhatósági szabályok

(1) A munkavégzés, áruk, szolgáltatások, föld és ingatlan formájában történő természetbeni hozzájárulás, amely esetében nem igazolható kifizetés számlákkal vagy más azonos bizonyító erejű okiratokkal, elszámolható lehet, ha teljesülnek az alábbi feltételek:

a) a művelethez közpénzből nyújtott, természetbeni hozzájárulásokat is tartalmazó támogatás a művelet lezárultakor nem haladja meg a teljes elszámolható kiadásnak a természetbeni hozzájárulás értékével csökkentett összegét;

b) a természetbeni hozzájárulásoknak tulajdonított érték nem haladja meg a kérdéses piacon általánosan elfogadott költségeket;

c) a természetbeni hozzájárulás értéke és nyújtása függetlenül értékelhető és ellenőrizhető;

d) föld vagy ingatlan biztosítása esetében lehetőség van kifizetésre bérleti szerződés teljesítése céljából, ha annak éves nominális értéke nem haladja meg az adott tagállam fizetőeszközének egy egységét;

e) ingyenes munkavégzés formájában történő természetbeni hozzájárulás esetén a munka értékének meghatározása az annak elvégzésével igazoltan eltöltött idő és az egyenértékű munka díjazása alapján történik.

Az e bekezdés első albekezdésének d) pontjában említett föld vagy ingatlan értékét szakképzett független szakértő vagy megfelelően felhatalmazott hivatalos szerv igazolja, és ez az érték nem haladhatja meg a 64. cikk (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott határértéket.

(2) Azok az értékcsökkentési költségek, amelyek esetében nem történt számlák által alátámasztott kifizetés, akkor tekinthetők elszámolhatónak, ha teljesülnek az alábbi feltételek:

a) a programra vonatkozó elszámolhatósági szabályok ezt lehetővé teszik;

b) a kiadás összegét megfelelően alátámasztják az elszámolható költségekre vonatkozó számlákéval egyenértékű bizonylatok, amennyiben a költségek megtérítése az 53. cikk (1) bekezdésének a) pontja szerinti formában történt;

c) a költségek kizárólag a művelet támogatásának időszakához kapcsolódnak;

d) az értékcsökkenéssel érintett eszközök beszerzéséhez nem használtak fel közpénzből nyújtott vissza nem térítendő támogatást.

68. cikk

A pénzügyi eszközökre vonatkozó egyedi elszámolhatósági szabályok

(1) A pénzügyi eszköz elszámolható kiadásai a program-hozzájárulásként a pénzügyi eszköz számára kifizetett, vagy garanciák esetében a garanciaszerződések céljára a pénzügyi eszköz által az elszámolhatósági időszakban elkülönített teljes összeget jelentik, ahol az adott összeg a következőknek felel meg:

a) kifizetések végső kedvezményezettek számára hitelek és sajáttőke-, valamint kvázisajáttőke-befektetések esetében;

b) akár még fennálló, akár már lejárt garanciaszerződések számára a veszteségek miatti esetleges garancialehívások teljesítése céljából elkülönített források, amelyek kiszámítása az alapul szolgáló folyósított új hitelekre vagy a végső kedvezményezetteknél végrehajtott sajáttőke- vagy kvázisajáttőke-befektetésekre vonatkozóan meghatározott multiplikátorarány alapján történik;

c) kifizetések a végső kedvezményezettek részére vagy javára, amennyiben a pénzügyi eszközöket más uniós hozzájárulással egyetlen pénzügyieszköz-műveletben kombinálják az 58. cikk (5) bekezdése szerint;

d) a pénzügyi eszközt végrehajtó szervezeteknél felmerülő irányítási díjak kifizetése vagy irányítási költségek megtérítése.

(2) Amennyiben a pénzügyi eszközt egymást követő programozási időszakokban hajtják végre, a támogatás a korábbi programozási időszak keretében kötött megállapodások alapján is nyújtható a végső kedvezményezettek számára vagy javára - irányítási költségek és díjak céljára is -, feltéve, hogy ez a támogatás megfelel a következő programozási időszakban érvényes elszámolhatósági szabályoknak. Ilyen esetben a kifizetési kérelmekben megjelölt kiadások elszámolhatóságát az adott programozási időszak szabályaival összhangban kell meghatározni.

(3) Az (1) bekezdés b) pontját illetően: amennyiben a garanciákban részesülő szervezet nem a multiplikátoraránnyal összhangban folyósította az új hitelek, a sajáttőke- vagy a kvázisajáttőke-befektetések tervezett összegét a végső kedvezményezetteknek, az elszámolható kiadás összegét arányosan csökkenteni kell. A multiplikátorarány felülvizsgálható, ha a piaci feltételekben bekövetkező későbbi változások ezt indokolják. A felülvizsgálat nem lehet visszamenőleges hatályú.

(4) Az (1) bekezdés d) pontja esetében az irányítási díjak teljesítményalapúak.

Amennyiben a valamely holdingalapot végrehajtó szervezeteket az 59. cikk (3) bekezdésével összhangban szerződés közvetlen odaítélésével választják ki, az e szerveknek kifizetett, elszámolható kiadásként bejelenthető irányítási költségek és díjak összege nem haladhatja meg a végső kedvezményezetteknek hitelek formájában folyósított vagy garanciaszerződések céljára elkülönített program-hozzájárulások teljes összegének 5 %-át, valamint a végső kedvezményezetteknek sajáttőke- és kvázisajáttőke-befektetések keretében kifizetett program-hozzájárulások teljes összegének 7 %-át.

Amennyiben a valamely egyedi alapot végrehajtó szervezeteket az 59. cikk (3) bekezdésével összhangban szerződés közvetlen odaítélésével választják ki, az e szerveknek kifizetett, elszámolható kiadásként bejelenthető irányítási költségek és díjak összege nem haladhatja meg a végső kedvezményezetteknek hitelek formájában folyósított vagy garanciaszerződések céljára elkülönített program-hozzájárulások teljes összegének 7 %-át, valamint a végső kedvezményezetteknek sajáttőke- vagy kvázisajáttőke-befektetések keretében kifizetett program-hozzájárulások teljes összegének 15 %-át.

Amennyiben a holdingalapot vagy az egyedi alapokat vagy mindkettőt végrehajtó szervezeteket az alkalmazandó jognak megfelelően versenyalapú pályázati eljárás útján választják ki, az irányítási költségek és díjak összegét a finanszírozási megállapodásban kell meghatározni, és annak tükröznie kell a versenyalapú pályázati eljárás eredményét.

(5) Amennyiben az ügyviteli díjakat vagy azok egy részét felszámítják a végső kedvezményezetteknek, azok összege nem jelenthető be elszámolható kiadásként.

(6) Az (1) bekezdés szerint bejelentett elszámolható kiadás nem haladhatja meg az alapokból nyújtott, az említett bekezdés szerint kifizetett támogatás teljes összegének és a megfelelő nemzeti társfinanszírozásnak az együttes összegét.

VI. CÍM

IRÁNYÍTÁS ÉS KONTROLL

I. FEJEZET

Az irányítás és kontroll általános szabályai

69. cikk

A tagállamok feladatai

(1) A tagállamok e címnek megfelelően irányítási és kontrollrendszereket hoznak létre a programjaikra vonatkozóan, és biztosítják, hogy ezek a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvének, valamint a XI. mellékletben felsorolt fő követelményeknek megfelelően működjenek.

(2) A tagállamok biztosítják a Bizottsághoz benyújtott elszámolásokban szereplő kiadások jogszerűségét és szabályszerűségét, és minden szükséges intézkedést megtesznek a szabálytalanságok - köztük a csalások - megelőzése, észlelése és korrigálása, valamint bejelentése érdekében. Az említett intézkedések kiterjednek az uniós támogatás címzettjeinek tényleges tulajdonosaira vonatkozó információknak a XVII. melléklettel összhangban történő gyűjtésére is. Az ilyen adatok gyűjtésére és kezelésére vonatkozó szabályoknak összhangban kell lenniük az alkalmazandó adatvédelmi szabályokkal. A Bizottság, az Európai Csalás Elleni Hivatal és a Számvevőszék számára biztosítani kell a szükséges hozzáférést az említett információkhoz.

Az MMIA, a BBA és a HAVE által támogatott programok esetében az uniós támogatás címzettjeinek tényleges tulajdonosaira vonatkozó információknak a XVII. melléklettel összhangban történő, az első albekezdésben meghatározott gyűjtésére vonatkozó kötelezettségek 2023. január 1-jétől alkalmazandók.

(3) A tagállamok a Bizottság kérésére megteszik a szükséges intézkedéseket az irányítási és kontrollrendszereik hatékony működésének, valamint a Bizottsághoz benyújtott kiadások jogszerűségének és szabályszerűségének biztosítása érdekében. Ha egy ilyen intézkedés audit formáját ölti, abban részt vehetnek a Bizottság tisztségviselői vagy azok meghatalmazott képviselői.

(4) A tagállamok biztosítják a monitoringrendszer és a mutatókra vonatkozó adatok minőségét, pontosságát és megbízhatóságát.

(5) A tagállamok biztosítják az információknak az e rendeletben és az alapspecifikus rendeletekben foglalt követelményekkel összhangban történő közzétételét, kivéve, ha az uniós jog vagy a nemzeti jog a biztonságot, a közrendet, a bűnügyi nyomozásokat vagy a személyes adatoknak az (EU) 2016/679 rendelet szerinti védelmét érintő okokból kizárja a közzétételt.

(6) A tagállamok rendszereket és eljárásokat vezetnek be annak érdekében, hogy a XIII. mellékletben meghatározott auditnyomvonalhoz szükséges valamennyi dokumentum megőrzése megfeleljen a 82. cikkben megállapított követelményeknek.

(7) A tagállamok intézkedéseket hoznak az alapokra vonatkozó panaszok hatékony kivizsgálásának biztosítása érdekében. Az említett intézkedések hatálya, valamint az azokra vonatkozó szabályok és eljárások a tagállamok felelősségi körébe tartoznak az intézményi és jogi keretükkel összhangban. Ez nem sérti a polgárok és az érdekelt felek azon általános lehetőségét, hogy panaszt nyújtsanak be a Bizottsághoz. A tagállamok a Bizottság kérésére megvizsgálják a Bizottsághoz benyújtott azon panaszokat, amelyek a programjaik hatálya alá tartoznak, és tájékoztatják a Bizottságot az ilyen vizsgálatok eredményeiről.

E cikk alkalmazásában a panaszok körébe tartozik a potenciális és a kiválasztott kedvezményezettek közötti, a javasolt vagy kiválasztott műveletet érintő bármilyen vita, valamint a harmadik felekkel folytatott, a program vagy az annak keretébe tartozó műveletek végrehajtásával kapcsolatos bármilyen vita, függetlenül a nemzeti jog alapján létrehozott jogorvoslati eszközök minősítésétől.

(8) A tagállamok biztosítják, hogy a kedvezményezettek és a programhatóságok közötti valamennyi információcsere elektronikus adatcsererendszereken keresztül történjen a XIV. melléklet szerint.

A tagállamoknak népszerűsíteniük kell az elektronikus adatcsere előnyeit, és e tekintetben minden szükséges támogatást meg kell adniuk a kedvezményezetteknek.

Az első albekezdéstől eltérően, egy kedvezményezett kifejezett kérésére az irányító hatóság kivételesen elfogadhatja a papírformátumú információcserét, ám ez nem sértheti az irányító hatóságnak az adatok elektronikus rögzítésére és tárolására vonatkozó, a 72. cikke (1) bekezdésének e) pontjában foglalt kötelezettségét.

Az ETHAA, az MMIA, a BBA és a HAVE által támogatott programok esetében az első albekezdés 2023. január 1-jétől alkalmazandó.

Az első albekezdés nem alkalmazandó az ESZA+ rendelet 4. cikke (1) bekezdésének m) pontja szerinti programokra és prioritásokra.

(9) A tagállamok biztosítják, hogy a Bizottsággal folytatott valamennyi hivatalos információcsere elektronikus adatcsererendszeren keresztül történjen a XV. melléklet szerint.

(10) A tagállam előrejelzéseket ad, vagy biztosítja, hogy az irányító hatóságok előrejelzéseket adjanak a VIII. mellékletnek megfelelően január 31-ig és július 31-ig a folyó évre és a következő naptári évre benyújtandó kifizetési kérelmek összegére vonatkozóan.

(11) A tagállamok legkésőbb az első számviteli évre vonatkozó végső kifizetési kérelem benyújtásának idejéig, illetve legkésőbb 2023. június 30-ig a XVI. mellékletben meghatározott sablonnak megfelelően leírást készítenek az irányítási és kontrollrendszerről. A tagállamok naprakészen tartják a leírást a későbbi módosítások megjelenítése érdekében.

(12) A tagállamok a bejelentendő szabálytalanságok meghatározására, a benyújtandó adatokra és a bejelentés formátumára vonatkozó, a XII. mellékletben foglalt kritériumokkal összhangban bejelentik a szabálytalanságokat.

70. cikk

A Bizottság hatáskörei és feladatai

(1) A Bizottság meggyőződik arról, hogy a tagállamok rendelkeznek olyan irányítási és kontrollrendszerrel, amely megfelel ennek a rendeletnek, valamint arról, hogy ezek a rendszerek hatékonyan és eredményesen működnek a programok végrehajtása során. A Bizottság saját audit munkája céljából kockázatértékelésen alapuló auditstratégiát és audittervet készít.

A Bizottság és az audithatóságok összehangolják auditterveiket.

(2) A Bizottság auditokat végez az azon elszámolások elfogadását követő három naptári éven belül, amelyekben az érintett kiadások szerepelnek. Az említett időszak nem vonatkozik a csalás gyanújával érintett műveletekre.

(3) A bizottsági tisztségviselőknek és azok meghatalmazott képviselőinek az általuk végzett auditok céljára hozzáféréssel kell rendelkezniük az alapokból támogatott műveletekkel vagy az irányítási és kontrollrendszerekkel kapcsolatos összes szükséges nyilvántartáshoz, dokumentumhoz és metaadathoz, függetlenül az adathordozótól, amelyen ezeket tárolják, és másolatot kell kapniuk a kért formátumban.

(4) A helyszíni auditokra a következők is vonatkoznak:

a) a Bizottság - a sürgős esetek kivételével - legalább 15 munkanappal korábban értesítést küld az auditról az illetékes programhatóság részére; a tagállamok tisztségviselői vagy meghatalmazott képviselői is részt vehetnek ezekben az auditokban;

b) amennyiben a nemzeti rendelkezések bizonyos cselekményeket a nemzeti jogszabályokban külön kijelölt szereplők számára tartanak fenn, a bizottsági tisztségviselőknek és meghatalmazott képviselőknek - a nemzeti bíróságok hatáskörének sérelme nélkül és az érintett jogalanyok alapvető jogainak maradéktalan tiszteletben tartása mellett - hozzáféréssel kell rendelkezniük az így szerzett információkhoz;

c) a Bizottság az előzetes auditmegállapításokat az audit utolsó napjától számított három hónapon belül megküldi az illetékes tagállami hatóságnak;

d) a Bizottság az auditjelentést három hónapon belül küldi meg azt követően, hogy megkapta az illetékes tagállami hatóság előzetes auditmegállapításokra adott hiánytalan válaszát; a tagállam válasza teljesnek tekintendő, amennyiben a Bizottság a tagállam válaszának kézhezvételét követő két hónapon belül nem kéri további információk vagy módosított dokumentum benyújtását.

Az e bekezdés első albekezdésének c) és d) pontjában meghatározott határidők teljesítése céljából a Bizottság az Unió intézményeinek legalább egy hivatalos nyelvén rendelkezésére bocsátja az előzetes auditmegállapításokat és az auditjelentést.

Az e bekezdés első albekezdésének c) és d) pontjában említett határidők meghosszabbíthatók, amennyiben szükséges és a Bizottság és az illetékes tagállami hatóság erről megállapodik.

Ha határidőt határoznak meg arra, hogy a tagállamnak meddig kell választ adnia az e bekezdés első albekezdésének c) és d) pontjában említett előzetes auditmegállapításokra és auditjelentésre, ez a határidő akkor kezdődik, amikor az illetékes tagállami hatóság kézhez kapja ezeket az adott tagállam hivatalos nyelveinek legalább egyikén.

71. cikk

Programhatóságok

(1) A tagállam a költségvetési rendelet 63. cikke (3) bekezdésével összhangban minden egyes programra vonatkozóan kijelöl egy irányító hatóságot és egy audithatóságot. Ha a tagállam e rendelet 72. cikkének (2) bekezdésével összhangban az irányító hatóságtól eltérő szervet bíz meg az elszámolási feladatkörrel, az érintett szervet szintén programhatóságnak kell kijelölni. Ugyanazok a hatóságok több programért is felelősek lehetnek.

(2) Az audithatóságnak közszférabeli hatóságnak kell lennie. Az auditot az audithatóság felelőssége mellett az audithatóságtól eltérő közjogi vagy magánjogi szerv is elvégezheti. Az audithatóságnak és az audithatóság felelőssége mellett auditot végző bármely ilyen szervnek működését tekintve függetlennek kell lennie az auditált felektől.

(3) Az irányító hatóság kijelölhet egy vagy több közreműködő szervezetet bizonyos feladatoknak a felelőssége mellett történő elvégzésére. Az irányító hatóság és a közreműködő szervezetek közötti megállapodásokat írásban kell rögzíteni.

(4) A tagállamok biztosítják, hogy érvényesüljön a funkciók különválasztásának elve mind a programhatóságok között, mind a programhatóságokon belül.

(5) Ha egy program a célkitűzéseivel összhangban a Horizont Európa rendelet 10. cikke (1) bekezdésének b) pontjában említettek szerint társfinanszírozott program számára az ERFA-ból vagy az ESZA+-ból nyújt támogatást, a Horizont Európa által társfinanszírozott programot végrehajtó szervet az érintett program irányító hatóságának e cikk (3) bekezdésével összhangban közreműködő szervezetként kell kijelölnie.

(6) A tagállam a saját kezdeményezésére koordinációs szervet hozhat létre, amely kapcsolatot tart a Bizottsággal és információkat nyújt a számára, valamint az adott tagállamban koordinálja a programhatóságok tevékenységeit.

II. FEJEZET

Standard irányítási és kontrollrendszerek

72. cikk

Az irányító hatóság feladatai

(1) Az irányító hatóság feladata, hogy a program célkitűzéseinek teljesítését szem előtt tartva irányítsa a programot. Feladatait képezik különösen a következők:

a) műveletek kiválasztása a 73. cikknek megfelelően, a 33. cikk (3) bekezdésének d) pontjában említett műveletek kivételével;

b) programirányítási feladatok végzése a 74. cikknek megfelelően;

c) a monitoringbizottság munkájának támogatása a 75. cikknek megfelelően;

d) a közreműködő szervezetek felügyelete;

e) az egyes műveletek monitoringhoz, értékeléshez, pénzügyi irányításhoz, vizsgálatokhoz és auditokhoz szükséges adatainak elektronikus rögzítése és tárolása a XVII. melléklettel összhangban, valamint az adatok biztonságának, sértetlenségének és bizalmas jellegének, továbbá a felhasználók hitelesítésének a biztosítása.

(2) A tagállam a 76. cikkben említett elszámolási feladatkör ellátásával megbízhatja az irányító hatóságot vagy egy másik szervet.

(3) Az MMIA-ból, a BBA-ból és a HAVE-ből támogatott programok esetében az elszámolási feladatkört az irányító hatóságnak kell ellátnia vagy az irányító hatóság felelőssége mellett kell ellátni.

73. cikk

A műveletek irányító hatóság általi kiválasztása

(1) A műveletek kiválasztásakor az irányító hatóságnak olyan kritériumokat és eljárásokat kell megállapítania és alkalmaznia, amelyek megkülönböztetésmentesek, átláthatók, biztosítják a hozzáférhetőséget a fogyatékossággal élő személyek számára és a nemek közötti egyenlőséget, és figyelembe veszik az Európai Unió Alapjogi Chartáját, a fenntartható fejlődés elvét és az Unió környezetvédelmi politikáját az EUMSZ 11. cikke és 191. cikkének (1) bekezdése szerint.

A kritériumoknak és eljárásoknak biztosítaniuk kell a kiválasztandó műveletek olyan célból történő rangsorolását, hogy az uniós hozzájárulás maximális mértékben hozzájárulhasson a program célkitűzéseinek eléréséhez.

(2) A műveletek kiválasztásakor az irányító hatóságnak:

a) biztosítania kell, hogy a kiválasztott műveletek megfeleljenek a programnak, beleértve a program alapjául szolgáló stratégiákkal való összhangjukat is, és hatékonyan hozzájáruljanak a program egyedi célkitűzéseinek megvalósításához;

b) biztosítania kell, hogy az egy adott feljogosító feltétel hatálya alá tartozó, kiválasztott műveletek összhangban legyenek az említett feljogosító feltétel teljesítése céljából megállapított vonatkozó stratégiákkal és tervezési dokumentumokkal;

c) biztosítania kell, hogy a kiválasztott műveleteknél optimális legyen a támogatás összege, a vállalt tevékenységek és a célkitűzések elérése közötti viszony;

d) ellenőriznie kell, hogy a kedvezményezett rendelkezik-e a szükséges pénzügyi forrásokkal és mechanizmusokkal az infrastrukturális vagy termelőberuházást magukban foglaló műveletek működési és fenntartási költségeinek fedezéséhez, a pénzügyi fenntarthatóságuk biztosítása érdekében;

e) biztosítania kell, hogy a 2011/92/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv ( 22 ) hatálya alá tartozó kiválasztott műveletek tekintetében környezeti hatásvizsgálatot vagy átvilágítási vizsgálatot végezzenek el, valamint hogy az alternatív megoldások vizsgálatát megfelelőképpen figyelembe vegyék az említett irányelv követelményei alapján;

f) igazolnia kell, hogy amennyiben a műveletek az előtt kezdődtek meg, hogy a támogatás iránti kérelmet benyújtották az irányító hatóságnak, betartották az alkalmazandó jogot;

g) biztosítania kell, hogy a kiválasztott műveletek az érintett alap hatókörébe tartozzanak és besorolhatók legyenek valamely beavatkozástípusba;

h) biztosítania kell, hogy a műveletek ne tartalmazzanak olyan tevékenységeket, amelyek a 66. cikk szerint áttelepítés tárgyát képező művelet részei voltak, vagy amelyek a 65. cikk (1) bekezdésének a) pontja szerint termelő tevékenység áthelyezését valósítanák meg;

i) biztosítania kell, hogy a kiválasztott műveleteket közvetlenül ne érintse a Bizottság által kiadott, indokolással ellátott olyan vélemény, amely az EUMSZ 258. cikke szerinti, a kiadások jogszerűségét és szabályosságát vagy a műveletek teljesítését veszélyeztető kötelezettségszegéshez kapcsolódik;

j) biztosítania kell a várhatóan legalább ötéves élettartamú infrastruktúrába irányuló beruházások éghajlatváltozási rezilienciavizsgálatát.

E bekezdés b) pontja vonatkozásában az ERFA-KA rendelet 3. cikke (1) bekezdésének a) pontja szerinti első szakpolitikai célkitűzés esetében kizárólag az említett pont i. és iv. alpontjában említett egyedi célkitűzésekhez kapcsolódó műveleteknek kell összhangban állniuk a vonatkozó intelligens szakosodási stratégiákkal.

(3) Az irányító hatóságnak biztosítania kell, hogy a kedvezményezett megkapja azt a dokumentumot, amely az egyes műveletekre vonatkozóan részletezi a támogatás összes feltételét, beleértve a szállítandó termékekre vagy a teljesítendő szolgáltatásokra vonatkozó egyedi követelményeket, a pénzügyi tervet, a végrehajtás határidejét és adott esetben a művelet költségeinek megállapításához alkalmazandó módszert, valamint a támogatás kifizetésének feltételeit.

(4) Azon műveletek, amelyek vonatkozásában kiválósági pecsétet adtak ki vagy a Horizont Európa által társfinanszírozott valamely program keretében kiválasztott műveletek esetében az irányító hatóság dönthet úgy, hogy közvetlenül nyújt támogatást az ERFA-ból vagy az ESZA+-ból, feltéve, hogy az adott műveletek megfelelnek a (2) bekezdés a), b) és g) pontjában meghatározott követelményeknek.

Ezenkívül az irányító hatóságok az elszámolható költségeknek a releváns uniós eszköz keretében meghatározott kategóriáit, maximális összegeit és kiszámítási módszereit alkalmazhatják az első albekezdésben említett műveletekre. Ezeket az elemeket tartalmaznia kell a (3) bekezdésben említett dokumentumnak.

(5) Ha az irányító hatóság stratégiai fontosságú műveletet választ ki, erről egy hónapon belül tájékoztatnia kell a Bizottságot, és közölnie kell minden releváns információt a Bizottsággal.

74. cikk

Az irányító hatóság általi programirányítás

(1) Az irányító hatóságnak:

a) irányítási ellenőrzéseket kell végeznie annak megállapítása céljából, hogy megtörtént-e a társfinanszírozott termékek leszállítása és szolgáltatások nyújtása, hogy a művelet megfelel-e az alkalmazandó jognak, a programnak és a műveletre vonatkozó támogatási feltételeknek, és:

i. amennyiben a költségeket az 53. cikk (1) bekezdésének a) pontja szerint kell megtéríteni, megtörtént-e a kedvezményezettek által az adott költségekkel kapcsolatban igényelt kiadási összeg kifizetése, és a kedvezményezettek vezetnek-e külön számviteli nyilvántartást vagy megfelelő számviteli kódokat használnak-e a művelethez kapcsolódó összes tranzakció esetében;

ii. amennyiben a költségeket az 53. cikk (1) bekezdésének b), c) vagy d) pontja szerint kell megtéríteni, teljesültek-e a kiadás kedvezményezett részére történő megtérítésének feltételei;

b) a finanszírozás rendelkezésre állásától függően biztosítania kell, hogy a kedvezményezett hiánytalanul, a kifizetési kérelem kedvezményezett általi benyújtásának napjától számított 80 napon belül megkapja a neki járó összeget; a határidő megszakítható, ha a kedvezményezett által benyújtott információk nem teszik lehetővé az irányító hatóság számára annak megállapítását, hogy a kedvezményezett jogosult-e a kifizetésre;

c) eredményes és arányos csalásellenes intézkedéseket és eljárásokat kell alkalmaznia, figyelembe véve a feltárt kockázatokat;

d) meg kell akadályoznia, fel kell tárnia és korrigálnia kell a szabálytalanságokat;

e) meg kell győződnie arról, hogy az elszámolásokban szereplő kiadások jogszerűek és szabályosak;

f) a XVIII. mellékletben megadott sablon szerint el kell készítenie a vezetői nyilatkozatot.

Az első albekezdés b) pontja esetében nem alkalmazható olyan levonás, visszatartás vagy bármilyen további külön díj vagy azzal megegyező hatású egyéb díj, amely csökkentené a kedvezményezettek számára kifizetendő összegeket.

PPP-műveletek esetében az irányító hatóságnak az e célra a kedvezményezett nevében, a PPP-megállapodás szerinti használatra nyitott escrow-számlára kell teljesítenie a kifizetéseket.

(2) Az (1) bekezdés első albekezdésének a) pontjában említett irányítási ellenőrzéseknek kockázatalapúnak, valamint az előzetesen írásban meghatározott kockázatokkal arányosaknak kell lenniük.

Az irányítási ellenőrzéseknek a kedvezményezettek kifizetési kérelmeire vonatkozó adminisztratív ellenőrzéseket és a műveletek helyszíni ellenőrzéseit is magukban kell foglalniuk. Az említett irányítási ellenőrzéseket az elszámolások 98. cikk szerinti benyújtása előtt el kell végezni.

(3) Amennyiben az irányító hatóság is a program kedvezményezettjei közé tartozik, az irányítási ellenőrzésekre vonatkozó szabályoknak biztosítaniuk kell a funkciók különválasztását.

A (2) bekezdés sérelme nélkül, az Interreg-rendelet egyedi szabályokat állapíthat meg az Interreg programokra alkalmazandó irányítási ellenőrzésekre vonatkozóan. Nemzetközi szervezet kedvezményezettként való részvétele esetén az MMIA-, a BBA- és a HAVE-rendelet egyedi szabályokat állapíthat meg az alkalmazandó irányítási ellenőrzésekre vonatkozóan.

75. cikk

A monitoringbizottság munkájának az irányító hatóság általi támogatása

Az irányító hatóságnak:

a) időben biztosítania kell a monitoringbizottság számára a feladatainak elvégzéséhez szükséges összes információt;

b) biztosítania kell, hogy intézkedéseket hozzanak a monitoringbizottság határozatai és ajánlásai nyomán.

76. cikk

Az elszámolási feladatkör

(1) Az elszámolási feladatkör a következő feladatokból áll:

a) kifizetési kérelmek készítése és benyújtása a Bizottsághoz a 91. és 92. cikknek megfelelően;

b) az elszámolások elkészítése és benyújtása és az elszámolások teljességének, pontosságának és valódiságának megerősítése a 98. cikkel összhangban, valamint az elszámolások összes elemének elektronikus nyilvántartása, beleértve a kifizetési kérelmeket is;

c) a más fizetőeszközben felmerülő kiadások összegének átszámítása euróra a Bizottság azon hónapban érvényes havi átváltási árfolyamának használatával, amely során a kiadást az e cikkben megállapított feladatok elvégzéséért felelős szerv elszámolási rendszereiben rögzítették.

(2) Az elszámolási feladatkör nem tartalmazhat ellenőrzéseket a kedvezményezettek szintjén.

(3) Az (1) bekezdés c) pontjától eltérve, az Interreg-rendelet eltérő módszert állapíthat meg a más fizetőeszközben felmerülő kiadások összegének euróra történő átszámításához.

77. cikk

Az audithatóság feladatai

(1) Az audithatóság feladata, hogy rendszerauditokat és műveletekkel kapcsolatos auditokat végezzen, valamint elvégezze az elszámolások auditját annak érdekében, hogy független bizonyítékot adjon a Bizottságnak az irányítási és kontrollrendszerek hatékony működése, valamint a Bizottsághoz benyújtott elszámolásokban szereplő kiadások jogszerűsége és szabályszerűsége tekintetében.

(2) Az auditálási munkát a nemzetközileg elfogadott auditstandardokkal összhangban kell elvégezni.

(3) Az audithatóságnak az alábbiakat kell elkészítenie és benyújtania a Bizottságnak:

a) éves auditvélemény a költségvetési rendelet 63. cikke (7) bekezdésének megfelelően, az e rendelet XIX. mellékletében meghatározott sablon szerint, az elvégzett összes auditálási munka alapján, három különálló komponens lefedésével:

i. az elszámolások teljessége, pontossága és valódisága;

ii. a Bizottságnak benyújtott elszámolásokban szereplő kiadások jogszerűsége és szabályszerűsége;

iii. az irányítási és kontrollrendszer megfelelő működése;

b) a költségvetési rendelet 63. cikke (5) bekezdésének b) pontjában meghatározott követelményeket teljesítő éves kontrolljelentés az e rendelet XX. mellékletében meghatározott sablonjával összhangban, amely alátámasztja az a) pontban említett éves auditvéleményt, és összefoglalja a megállapításokat, beleértve a rendszerek hibáinak és hiányosságainak jellegére és mértékére vonatkozó elemzést, valamint az ajánlott és végrehajtott korrekciós intézkedéseket, a kapott teljes hibaarányt és a fennmaradó hibaarányt a Bizottsághoz benyújtott elszámolásokban megadott kiadásokra vonatkozóan.

(4) Amennyiben a programokat a műveleteknek a 79. cikk (2) bekezdésének második albekezdésével összhangban történő auditja céljából csoportosítják, az e cikk (3) bekezdésének b) pontjában előírt információk egyetlen jelentésbe is belefoglalhatók.

(5) Az audithatóságnak rendszeraudit jelentéseket kell küldenie a Bizottságnak, amint lezárult az auditált felekkel folytatott kontradiktórius eljárás.

(6) A Bizottság és az audithatóságok rendszeresen, eltérő megállapodás hiányában évente legalább egy alkalommal összeülnek, hogy megvizsgálják az auditstratégiát, az éves kontrolljelentést és az auditvéleményt, koordinálják auditterveiket és -módszereiket, valamint véleményt cseréljenek az irányítási és kontrollrendszerek fejlesztésével kapcsolatos kérdésekről.

78. cikk

Auditstratégia

(1) Az audithatóságnak - az irányító hatósággal folytatott konzultációt követően - auditstratégiát kell készítenie kockázatértékelés alapján, figyelembe véve az irányítási és kontrollrendszernek a 69. cikk (11) bekezdése szerinti leírását, valamint kitérve a rendszerauditokra és a műveletek auditjaira. Az auditstratégiának magában kell foglalnia az újonnan kijelölt irányító hatóságokra és elszámolási feladatkört betöltő hatóságokra vonatkozó rendszerauditokat. Ezeket az auditokat a programot vagy a programnak az ilyen hatóság kijelölésére vonatkozó módosítását jóváhagyó döntéstől számított 21 hónapon belül el kell végezni. Az auditstratégiát a XXII. mellékletben meghatározott sablon szerint kell elkészíteni, és az első éves kontrolljelentésnek és auditvéleménynek a Bizottság részére való megküldését követően évente naprakésszé kell tenni. Az auditstratégia egy vagy több programra terjedhet ki.

(2) Kérésre az auditstratégiát be kell nyújtani a Bizottságnak.

79. cikk

Műveletek auditja

(1) A műveletek auditját sablon alapján, a Bizottsághoz a számviteli évben bejelentett kiadásokra vonatkozóan kell elvégezni. Ennek a mintának reprezentatívnak kell lennie, és statisztikai mintavételezési módszereken kell alapulnia.

(2) Amennyiben a sokaság 300-nál kevesebb mintavételi egységből áll, az audithatóság szakmai megítélése alapján nem statisztikai mintavételezési módszer is használható. Ezekben az esetekben a minta nagyságának elégségesnek kell lennie ahhoz, hogy az audithatóság érvényes auditvéleményt tudjon kidolgozni. A nem statisztikai mintavételezési módszernek a számviteli év sokaságát alkotó mintavételi egységek legalább 10 %-át kell lefednie, véletlenszerű kiválasztás mellett.

A statisztikai minta az ERFA, az ESZA+, a Kohéziós Alap és az IÁA által támogatott egy vagy több programra vagy - adott esetben rétegezés alkalmazásakor - egy vagy több programozási időszakra terjedhet ki, az audithatóság szakmai megítélése szerint.

Az ETHAA, az MMIA, a BBA és a HAVE által támogatott műveletek mintáinak az egyes alapokból támogatott műveleteket külön-külön kell lefedniük.

(3) A műveletek auditjának csak akkor kell magában foglalnia a művelet fizikai végrehajtásának helyszíni auditját, ha azt az érintett művelet típusa szükségessé teszi.

Az ESZA+ rendelet különös rendelkezéseket határozhat meg az említett rendelet 4. cikke (1) bekezdésének m) pontja alá tartozó programokra és prioritásokra vonatkozóan. Nemzetközi szervezet kedvezményezettként való részvétele esetén az MMIA-ról, a BBA-ról és a HAVE-ről szóló rendelet külön rendelkezéseket állapíthat meg a műveletek auditjára vonatkozóan. Az Interreg-rendelet az Interreg programokra alkalmazandó külön szabályokat állapíthat meg a műveletek auditjára vonatkozóan.

Az auditokat azon szabályok alapján kell végezni, amelyek a művelet keretébe tartozó tevékenységek végzésekor hatályban voltak.

(4) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 114. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktus útján kiegészítse ezt a cikket oly módon, hogy szabványosított, azonnal használható mintavételezési módszertanokat állapít meg, valamint meghatározza az egy vagy több programozási időszak lefedésének módozatait.

80. cikk

Egységes auditintézkedések

(1) Az auditok elvégzésekor a Bizottságnak és az audithatóságoknak kellően figyelembe kell venniük az egységes audit és az uniós költségvetésre jelentett kockázattal való arányosság elveit. Ez különösen azt jelenti, hogy kötelesek elkerülni a Bizottsághoz bejelentett ugyanazon kiadások kettős pénzügyi auditját és irányítási ellenőrzését azzal a céllal, hogy minimálisra csökkentsék az irányítási ellenőrzések és az auditok költségét és a kedvezményezettek adminisztratív terhét.

A Bizottságnak és az audithatóságoknak először a 72. cikk (1) bekezdésének e) pontjában említett összes információt és nyilvántartást kell felhasználniuk, ideértve az irányítási ellenőrzések eredményeit is, és csak akkor kérhetnek és szerezhetnek be további dokumentumokat és auditbizonyítékot az érintett kedvezményezettektől, ha szakmai megítélésük alapján erre szükség van a megalapozott auditmegállapítások alátámasztásához.

(2) Az olyan programok esetében, amelyekre vonatkozóan a Bizottság megállapította, hogy az audithatóság véleménye megbízható, és az érintett tagállam részt vesz az Európai Ügyészség létrehozására vonatkozó megerősített együttműködésben, a Bizottság saját auditjai az audithatóság munkájának auditjára korlátozódnak.

(3) A művelet lezárásának számviteli évével azonos számviteli évre vonatkozó elszámolások benyújtása előtt a Bizottság vagy az audithatóság csak egy auditot végezhet el azon műveletek esetében, amelyeknél az elszámolható kiadások teljes összege nem haladja meg a 400 000 EUR-t az ERFA vagy a Kohéziós Alap esetében, a 350 000 EUR-t az IÁA esetében, a 300 000 EUR-t az ESZA+ esetében vagy a 200 000 EUR-t az ETHAA, az MMIA, a BBA vagy a HAVE esetében.

A többi művelet esetében számviteli évenként legfeljebb egy auditot kell végezni a művelet lezárásának számviteli évével azonos számviteli évre vonatkozó elszámolások benyújtása előtt, és ezt az auditot vagy az audithatóság, vagy a Bizottság végzi. A Bizottság vagy az audithatóság egy adott évben nem végezheti el a műveletek auditját, ha a Számvevőszék abban az évben már végzett auditot, feltéve, hogy az audithatóság vagy a Bizottság fel tudja használni a Számvevőszék auditjának eredményeit feladatai teljesítéséhez.

(4) A (3) bekezdés ellenére bármely művelet alávethető egynél több auditnak is, ha az audithatóság a saját megítélése alapján arra a következtetésre jut, hogy nem lehet érvényes auditvéleményt készíteni.

(5) A (2) és (3) bekezdés nem alkalmazandó, ha:

a) fennáll a szabálytalanság konkrét kockázata vagy a csalás gyanúja;

b) az audithatóság munkájának újbóli elvégzésére van szükség a hatékony működésére vonatkozó bizonyíték megszerzéséhez;

c) bizonyíték van az auditatóság munkájában fennálló súlyos hiányosságra.

81. cikk

A pénzügyi eszközök irányítási ellenőrzése és auditja

(1) Az irányító hatóság csak a pénzügyi eszközt végrehajtó szervezetek szintjén, valamint garanciaalapok esetében csak az alapul szolgáló új kölcsönöket biztosító szervezetek szintjén végezhet helyszíni irányítási ellenőrzéseket a 74. cikk (1) bekezdése szerint. Az irányító hatóság külső szervek által végzett ellenőrzésekre is hagyatkozhat anélkül, hogy helyszíni irányítási ellenőrzéseket végezne, feltéve, hogy elegendő bizonyítékkal rendelkezik a külső szervek kompetenciájára nézve.

(2) Az irányító hatóság nem végezhet helyszíni vizsgálatokat az EBB vagy más olyan nemzetközi pénzügyi intézmény szintjén, amelyben valamely tagállam részvényes.

Ugyanakkor az EBB vagy más olyan nemzetközi pénzügyi intézmény, amelyben valamely tagállam részvényes, köteles a kifizetési kérelmeket igazoló kontrolljelentéseket benyújtani az irányító hatóság részére.

(3) Az audithatóságnak - adott esetben - a pénzügyi eszközt végrehajtó szervezetek szintjén, valamint garanciaalapok esetében az alapul szolgáló új kölcsönöket biztosító szervezetek szintjén rendszerauditokat és a műveletek auditjait kell végeznie a 77., a 79. vagy a 83. cikk szerint. Az audithatóság figyelembe veheti a pénzügyi eszközt végrehajtó szervezetek külső ellenőrei által végzett audit eredményeit az általános megbízhatóság céljából és ennek alapján az audithatóság dönthet úgy, hogy korlátozza a saját auditálási munkáját.

(4) A garanciaalapok tekintetében a programok auditálásáért felelős szervek kizárólag abban az esetben auditálhatják az új, alapul szolgáló hiteleket nyújtó szerveket, ha egy vagy több helyzet fennáll a következők közül:

a) az irányító hatóság vagy a pénzügyi eszközt végrehajtó szervezetek szintjén nem állnak rendelkezésre olyan igazoló dokumentumok, amelyek bizonyítékokat szolgáltatnának arra, hogy a pénzügyi eszközből ténylegesen támogatták a végső kedvezményezetteket;

b) bizonyítható, hogy az irányító hatóság vagy a pénzügyi eszközt végrehajtó szervezetek szintjén rendelkezésre álló dokumentumok nem adnak valós és pontos képet a nyújtott támogatásról.

(5) Az audithatóság nem végezhet auditokat az általuk végrehajtott pénzügyi eszközök tekintetében az EBB vagy más olyan nemzetközi pénzügyi intézmény szintjén, amelyben valamely tagállam részvényes.

Ugyanakkor az EBB vagy más olyan nemzetközi pénzügyi intézmény, amelyben valamely tagállam részvényes, köteles a naptári év végéig külső ellenőrök által készített éves auditjelentést benyújtani a Bizottság és az audithatóság részére. Ennek a jelentésnek a XXI. mellékletben foglalt elemekre kell kiterjednie, és alapul kell szolgálnia az audithatóság munkájához.

(6) Az EBB-nek vagy más nemzetközi pénzügyi intézménynek minden szükséges dokumentumot biztosítania kell a programhatóságok számára, hogy teljesíteni tudják a kötelezettségeiket.

82. cikk

A dokumentumok elérhetősége

(1) Az állami támogatásra vonatkozó szabályok sérelme nélkül, az irányító hatóság köteles biztosítani, hogy az alapokból támogatott műveletekkel kapcsolatos valamennyi alátámasztó dokumentumot a megfelelő szinten öt évig megőrizzék annak az évnek a december 31. napjától számítva, amelyben az irányító hatóság az utolsó kifizetést teljesítette a kedvezményezett részére.

(2) Az (1) bekezdésben említett időszak bírósági eljárás esetén vagy a Bizottság kérelmére megszakítható.

III. FEJEZET

A nemzeti irányítási rendszerek igénybevétele

83. cikk

Fokozottan arányos intézkedések

A tagállamok az alábbi fokozottan arányos intézkedéseket alkalmazhatják a programok irányítási és kontrollrendszerére vonatkozóan, amennyiben teljesülnek a 84. cikkben megállapított feltételek:

a) a 74. cikk (1) bekezdésének a) pontjától és a 74. cikk (2) bekezdésétől eltérve az irányító hatóság alkalmazhat kizárólag nemzeti eljárásokat az irányítási ellenőrzések elvégzéséhez;

b) a 77. cikk (1) bekezdésének a rendszerauditokra vonatkozó rendelkezéseitől, valamint a 79. cikk (1) és (3) bekezdésének a műveletek auditjára vonatkozó rendelkezéseitől eltérve az audithatóság az audittevékenységét a műveleteknek az érintett program vagy programcsoport tekintetében 30 mintavételi egység statisztikai kiválasztásán alapuló mintára kiterjedő auditjára korlátozhatja.

Az irányító hatóság az első albekezdés a) pontjában említett irányítási ellenőrzések céljából külső szervek által elvégzett ellenőrzéseket is alapul vehet, feltéve, hogy elegendő bizonyítékkal rendelkezik e szervek kompetenciájára vonatkozóan.

Az első albekezdés b) pontja esetében, amennyiben a sokaság 300-nál kevesebb mintavételi egységből áll, az audithatóság nem statisztikai mintavételi módszert is alkalmazhat a 79. cikk (2) bekezdése szerint.

A Bizottság az audithatóság munkájának felülvizsgálatára korlátozza a saját auditjait, amelyeket kizárólag a saját szintjén végez el újra, kivéve, ha a rendelkezésre álló információk az audithatóság munkájában súlyos hiányosságra utalnak.

84. cikk

A fokozottan arányos intézkedések alkalmazásának feltételei

(1) A tagállamok a programozási időszak alatt bármikor alkalmazhatják a 83. cikkben említett fokozottan arányos intézkedéseket, ha a Bizottság az adott tagállam ilyen határozatát megelőző utolsó két évről szóló, közzétett éves tevékenységi jelentéseiben megerősítette, hogy a program irányítási és kontrollrendszere hatékonyan működik, és hogy az egyes évek teljes hibaaránya 2 % vagy az alatt van. A program irányítási és kontrollrendszere hatékony működésének felmérésekor a Bizottság figyelembe veszi az érintett tagállam részvételét az Európai Ügyészség létrehozása tekintetében folytatott megerősített együttműködésben.

Amennyiben a tagállam úgy határoz, hogy él a 83. cikkben említett fokozottan arányos intézkedésekkel, értesítenie kell a Bizottságot az ilyen intézkedések alkalmazásáról. Ilyen esetben az intézkedések a következő számviteli év elejétől alkalmazandóak.

(2) A programozási időszak kezdetén a tagállam alkalmazhatja a 83. cikkben említett fokozottan arányos intézkedéseket, amennyiben az e cikk (1) bekezdésében meghatározott feltételek teljesülnek a 2014-2020-es időszakban végrehajtott valamely hasonló program tekintetében, és amennyiben a 2021-2027-es időszakra az irányításra és kontrollra vonatkozóan meghatározott rendelkezések jelentős mértékben az előző program hasonló rendelkezésein alapulnak. Ilyen esetben az intézkedések a program kezdetétől alkalmazandóak.

(3) A tagállam ennek megfelelően állapítja meg vagy frissíti az irányítási és kontrollrendszer leírását, valamint a 69. cikk (11) bekezdésében és a 78. cikkben meghatározott auditstratégiát.

85. cikk

Kiigazítás a programozási időszak során

(1) Amennyiben a Bizottság vagy az audithatóság az elvégzett auditok és az éves kontrolljelentés alapján arra a következtetésre jut, hogy a 84. cikkben meghatározott feltételek már nem teljesülnek, a Bizottság kéri az audithatóságot, hogy végezzen kiegészítő auditálási munkát a 69. cikk (3) bekezdése szerint, és bizonyosodjon meg arról, hogy korrekciós intézkedésekre került sor.

(2) Amennyiben a következő éves kontrolljelentés azt erősíti meg, hogy a feltételek továbbra sem teljesülnek, és így a Bizottság csak korlátozott mértékben tekintheti bizonyítottnak, hogy az irányítási és kontrollrendszerek eredményesen működnek, valamint hogy a kiadások jogszerűek és szabályszerűek, a Bizottság kéri az audithatóságot, hogy végezzen rendszer auditokat.

(3) A Bizottság - miután lehetőséget adott a tagállamnak észrevételei benyújtására - tájékoztathatja a tagállamot, hogy a 83. cikkben meghatározott, fokozottan arányos intézkedések a következő számviteli év kezdetétől már nem alkalmazhatók.

VII. CÍM

PÉNZÜGYI IRÁNYÍTÁS,AZ ELSZÁMOLÁSOK BENYÚJTÁSA ÉS VIZSGÁLATA,VALAMINT PÉNZÜGYI KORREKCIÓK

I. FEJEZET

Pénzügyi irányítás

I. szakasz

Általános számviteli szabályok

86. cikk

Költségvetési kötelezettségvállalások

(1) A 23. cikknek megfelelően a programot jóváhagyó határozat finanszírozási határozatnak minősül a költségvetési rendelet 110. cikkének (1) bekezdése értelmében, az érintett tagállamnak arról küldött értesítés pedig jogi kötelezettségvállalást jelent.

Az említett határozatban alaponként és évenként kell meghatározni a teljes uniós hozzájárulást. A "Beruházás a munkahelyteremtésbe és a növekedésbe" célkitűzés keretébe tartozó programok esetében azonban a 2026. és 2027. évre vonatkozó programonkénti és tagállamonkénti összegek a hozzájárulás 50 %-ának megfelelő összeget ("rugalmassági összeg") vissza kell tartani, és kizárólag a 18. cikkel összhangban a félidős felülvizsgálatot követően hozott bizottsági határozat elfogadása után lehet véglegesen a programhoz rendelni.

(2) Az Unió költségvetési kötelezettségvállalásait a Bizottság az egyes programok vonatkozásában a 2021. január 1. és 2027. december 31. közötti időszakban minden alap tekintetében éves részletekben határozza meg.

(3) A költségvetési rendelet 111. cikkének (2) bekezdésétől eltérve, az első részletre vonatkozó költségvetési kötelezettségvállalásokat a program Bizottság általi elfogadását követően kell meghatározni.

87. cikk

Az euro használata

A programokban meghatározott, a tagállamok által a Bizottság felé bejelentett vagy deklarált valamennyi összeget euróban kell kifejezni.

88. cikk

Visszafizetés

(1) Az Unió költségvetésébe teljesítendő visszafizetést a költségvetési rendelet 98. cikkének megfelelően kiállított visszafizetési felszólításon feltüntetett esedékességi időpont előtt kell teljesíteni. Az esedékesség a felszólítás kiadását követő második hónap utolsó napja.

(2) Késedelmes visszafizetés esetén az esedékesség időpontjától a tényleges visszafizetés napjáig terjedő időszakra vonatkozóan késedelmi kamatot kell fizetni. Az említett késedelmi kamat mértékének másfél százalékponttal meg kell haladnia azt a kamatlábat, amelyet az Európai Központi Bank az irányadó refinanszírozási műveleteiben alkalmaz annak a hónapnak az első munkanapján, amely hónapra az esedékesség dátuma esik.

II. szakasz

A tagállamok számára teljesített kifizetésekre vonatkozó szabályok

89. cikk

A kifizetések típusai

A kifizetések történhetnek előfinanszírozás, időközi kifizetések, valamint a számviteli évre vonatkozó egyenlegkifizetés formájában.

90. cikk

Előfinanszírozás

(1) A Bizottság a programot jóváhagyó határozatban meghatározott, az alapokból nyújtott teljes támogatás alapján előfinanszírozást fizet.

(2) Az egyes alapok esetében az előfinanszírozást a rendelkezésre álló forrásoknak megfelelően, az alábbiak szerinti éves részletekben kell kifizetni minden év július 1. előtt:

a) 2021: 0,5 %;

b) 2022: 0,5 %;

c) 2023: 0,5 %;

d) 2024: 0,5 %;

e) 2025: 0,5 %;

f) 2026: 0,5 %.

Ha egy programot 2021. július 1. után fogadnak el, a korábbi részleteket az elfogadás évében kell kifizetni.

2022-ben, közvetlenül e rendelet hatálybalépését követően további 0,5 %-os előfinanszírozást, 2023-ban pedig további 0,5 %-os előfinanszírozást kell kifizetni a "Beruházás a munkahelyteremtésbe és a növekedésbe" célkitűzés keretében az ERFA-ból, az ESZA+-ból vagy a Kohéziós Alapból támogatott programok esetében. Ha egy programot 2022. december 31. után fogadnak el, a 2022-ben esedékes részletet az elfogadás évében kell kifizetni.

(3) A (2) bekezdéstől eltérve az Interreg programokra vonatkozóan az előfinanszírozás különös szabályait az Interreg-rendelet állapítja meg.

(4) A (2) bekezdéstől eltérve, az MMIA, a BBA és a HAVE által támogatott programokra vonatkozóan az előfinanszírozás különös szabályait az egyes alapokra vonatkozó rendeletek állapítják meg.

(5) A 2021-re és 2022-re előfinanszírozásként kifizetett összeget - az e cikk (2) bekezdésének harmadik albekezdésében említett további előfinanszírozás kivételével - minden évben ki kell vezetni a Bizottság számláiról. Minden egyéb, előfinanszírozásként kifizetett összeget a 100. cikknek megfelelően legkésőbb az utolsó számviteli évvel ki kell vezetni a Bizottság számláiról.

Az MMIA, a BBA és a HAVE által támogatott programok esetében az előfinanszírozásként kifizetett összeget legkésőbb az utolsó számviteli évvel kell kivezetni a Bizottság számláiból.

(6) Az előfinanszírozáson keletkező kamatot az alapokhoz hasonlóan kell felhasználni az érintett programra, és annak az utolsó számviteli év elszámolásában kell szerepelnie.

91. cikk

Kifizetési kérelmek

(1) A tagállamok programonként, alaponként és számviteli évenként legfeljebb hat kifizetési kérelmet nyújthatnak be. Minden évben, az alábbi dátumok közé eső minden egyes időszakban, az adott időszakon belül bármikor, egy kifizetési kérelem nyújtható be: február 28., május 31., július 31., október 31., november 30. és december 31.

A július 31-ig benyújtott utolsó kifizetési kérelmet a június 30-ával végződő számviteli évre vonatkozó végső kifizetési kérelemnek kell tekinteni.

Az első albekezdés nem alkalmazandó az Interreg programokra.

(2) A kifizetési kérelmek csak akkor fogadhatók el, ha a 98. cikkben említett utolsó esedékes megbízhatósági dokumentumokat benyújtották.

(3) A kifizetési kérelmeket a XXIII. mellékletben meghatározott sablon szerint kell benyújtani a Bizottság részére, és azoknak a következőket kell tartalmazniuk az egyes prioritásokra vonatkozóan és - adott esetben - régiókategóriánként:

a) a kedvezményezetteknél olyan egyedi célkitűzésekhez kapcsolódó végrehajtási műveletek keretében felmerült és kifizetett elszámolható kiadásoknak az elszámolási feladatkört ellátó szerv rendszerében nyilvántartott teljes összege, amely célkitűzések esetében teljesülnek az feljogosító feltételek, valamint olyan egyedi célkitűzésekhez kapcsolódó műveletek keretében, amelyek esetében nem teljesülnek a feljogosító feltételek, de a művelet hozzájárul a feljogosító feltételek teljesítéséhez;

b) adott esetben a technikai segítségnyújtásra vonatkozó, a 36. cikk (5) bekezdésének b) pontja szerint kiszámított összeg;

c) olyan egyedi célkitűzésekhez kapcsolódóan teljesített vagy teljesítendő, közpénzből nyújtott hozzájárulásoknak az elszámolási feladatkört ellátó szerv rendszerében nyilvántartott teljes összege, amelyek esetében teljesülnek a feljogosító feltételek, valamint amelyek esetében nem teljesülnek a feljogosító feltételek, de a művelet hozzájárul a feljogosító feltételek teljesítéséhez;

d) a kedvezményezetteknél olyan egyedi célkitűzésekhez kapcsolódó végrehajtási műveletek keretében felmerült és kifizetett elszámolható kiadásoknak az elszámolási feladatkört ellátó szerv rendszerében nyilvántartott teljes összege, amelyek esetében nem teljesülnek a feljogosító feltételek, azon műveletek kivételével, amelyek hozzájárulnak a feljogosító feltételek teljesítéséhez.

(4) A (3) bekezdés a) pontjától eltérve a következő rendelkezéseket kell alkalmazni:

a) amennyiben az uniós hozzájárulás az 51. cikk a) pontja alapján történik, a kifizetési kérelemben a feltételek teljesítésében vagy az eredmények elérésében elért előrehaladás által indokolt összegeket kell feltüntetni, a 95. cikk (2) bekezdésében említett határozattal vagy a 95. cikk (4) bekezdésében említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktussal összhangban;

b) amennyiben az uniós hozzájárulás az 51. cikk c), d) és e) pontja alapján történik, a kifizetési kérelemben a 94. cikk (3) bekezdésében említett határozatnak vagy a 94. cikk (4) bekezdésében említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktusnak megfelelően megállapított összegeket kell feltüntetni;

c) az 53. cikk (1) bekezdése első albekezdésének b), c) és d) pontjában felsorolt vissza nem térítendő támogatási formák esetében a kifizetési kérelemben az alkalmazandó alap szerint kiszámított költségek összegét kell feltüntetni.

(5) A (3) bekezdéstől eltérve, az állami támogatások esetében a kifizetési kérelmek magukban foglalhatják a kedvezményezetteknek a támogatást nyújtó szervek által fizetett előlegeket, az alábbi feltételek együttes teljesülése esetén:

a) az említett előlegre az adott tagállamban székhellyel rendelkező bank vagy egyéb pénzügyi intézmény által kibocsátott garancia vonatkozik, vagy az előleget közigazgatási intézmény vagy a tagállam által nyújtott garanciakeret fedezi;

b) az említett előleg összege nem haladja meg a kedvezményezettnek egy adott műveletre nyújtandó támogatás teljes összegének 40 %-át;

c) az említett előleget a művelet végrehajtása során a kedvezményezettek által fizetett kiadások fedezik, és ezt kiegyenlített számlákkal vagy azokkal egyenértékű bizonyító erejű számviteli bizonylatokkal igazolják az előleg kifizetésétől számított legkésőbb három éven belül vagy - amennyiben ez korábbi időpont - 2029. december 31-ig, aminek elmulasztása esetén a következő kifizetési kérelmet megfelelően helyesbíteni kell.

Az említett típusú előlegeket tartalmazó minden kifizetési kérelemben külön fel kell tüntetni a programból előlegként kifizetett teljes összeget, a kedvezményezettek által az előleg kifizetésétől számított három éven belül a c) ponttal összhangban kifizetett kiadások által fedezett összeget, valamint azt az összeget, amelyet nem fedeznek a kedvezményezettek által kifizetett kiadások, és amelyekre vonatkozóan a hároméves időszak még nem telt le.

(6) E cikk (3) bekezdésének c) pontjától eltérve, az EUMSZ 107. cikke szerinti támogatási rendszerek esetében a kifizetési kérelemben feltüntetett kiadásoknak megfelelő, közpénzből nyújtott hozzájárulást a támogatást nyújtó szervnek kellett kifizetnie a kedvezményezettek számára.

92. cikk

A kifizetési kérelmekben szereplő, pénzügyi eszközökre vonatkozó külön elemek

(1) Amennyiben pénzügyi eszközöket használnak fel az 59. cikk (1) bekezdésének megfelelően, a XXIII. melléklettel összhangban benyújtott kifizetési kérelmeknek az irányító hatóság által a végső kedvezményezettek részére folyósított teljes összegeket vagy garanciák esetében a garanciaszerződések céljára lekötött összegeket kell tartalmazniuk a 68. cikk (1) bekezdésének a), b) és c) pontjában leírtak szerint.

(2) Amennyiben a pénzügyi eszközöket az 59. cikk (2) bekezdése szerint használják fel, a pénzügyi eszközök kiadásait tartalmazó kifizetési kérelmek az alábbi feltételek teljesülése esetén nyújthatók be:

a) az első kifizetési kérelemben szereplő összeget már kifizették a pénzügyi eszközökre, és ez az összeg a vonatkozó finanszírozási megállapodásban a pénzügyi eszközök tekintetében vállalt program-hozzájárulások teljes összegének 30 %-áig terjedhet, adott eseteben a releváns prioritással és régiókategóriával összhangban;

b) az elszámolhatósági időszak alatt benyújtott következő kifizetési kérelmekben foglalt összeg tartalmazza a 68. cikk (1) bekezdésében említett elszámolható kiadásokat.

(3) Az első kifizetési kérelemben szereplő, a (2) bekezdés a) pontjában említett összeget legkésőbb az utolsó számviteli évben ki kell vezetni a Bizottság számláiból.

A fenti összeget külön kell feltüntetni a kifizetési kérelmekben.

93. cikk

A kifizetésekre vonatkozó általános szabályok

(1) A 15. cikk (5) és (6) bekezdésének sérelme nélkül és a források rendelkezésre állásának függvényében a Bizottság az időközi kifizetéseket legkésőbb a kifizetési kérelemnek a Bizottsághoz való beérkezésétől számított 60 napon belül teljesíti.

(2) Minden kifizetést az érintett alap és régiókategória legkorábbi, nyitott költségvetési kötelezettségvállalásának terhére kell teljesíteni. Időközi kifizetésként a Bizottság visszatéríti a kifizetési kérelemben szereplő - az egyes prioritásokra vonatkozó társfinanszírozási aránynak az esettől függően az összes elszámolható kiadásra vagy a közpénzből nyújtott hozzájárulásra történő alkalmazásával kiszámított - összeg 95 %-át. A Bizottság a számlák egyenlegének a 100. cikkel összhangban végzett kiszámításakor meghatározza azokat a fennmaradó összegeket, amelyeket meg kell téríteni vagy vissza kell fizetni.

(3) Az időközi kifizetésekben az alapokból egy adott prioritásra kifizetett támogatás nem haladhatja meg a programot jóváhagyó határozatban meghatározott, az alapokból az adott prioritásra nyújtható támogatás összegét.

(4) Amennyiben az uniós hozzájárulás az 51. cikkben felsorolt bármelyik támogatási formában történik, a Bizottság nem fizethet a tagállam által kért összegnél többet.

(5) Az utolsó számviteli év egyenlegének kifizetésekor az alapokból valamely prioritásra nyújtott támogatás nem haladhatja meg egyik összeget sem az alábbiak közül:

a) a kifizetési kérelmekben bejelentett, közpénzből nyújtott hozzájárulás;

b) az alapokból a kedvezményezettek részére fizetett vagy fizetendő támogatás;

c) a tagállam által kért összeg.

A 36. cikk (5) pontja szerint folyósított összegek nem veendők figyelembe az e cikk első albekezdésének b) pontjában említett összeghatár kiszámítása céljára.

(6) Valamely tagállam kérésére az időközi kifizetéseket 10 %-kal az alkalmazandó társfinanszírozási arány fölé lehet emelni az alapok valamennyi prioritására vonatkozóan, amennyiben a tagállam 2021. július 1. után teljesíti az alábbi feltételek egyikét:

a) a tagállam a 407/2010/EU tanácsi rendelet ( 23 ) szerinti hitelt kap az Uniótól;

b) a tagállam középtávú pénzügyi támogatást kap az Európai Stabilitási Mechanizmus létrehozásáról szóló, 2012. február 2-i szerződés által létrehozott Európai Stabilitási Mechanizmus keretében vagy a 332/2002/EK rendeletben említettek szerint, makrogazdasági kiigazítási program végrehajtásának függvényében;

c) pénzügyi támogatást bocsátanak az adott tagállam rendelkezésére a 472/2013/EU rendeletben meghatározott makrogazdasági kiigazítási program végrehajtásának függvényében.

A legfeljebb 100 %-os megemelt társfinanszírozási arányt az azon naptári év végéig benyújtott kifizetési kérelmekre kell alkalmazni, amelyben a kapcsolódó pénzügyi támogatás véget ér.

(7) A (6) bekezdés nem alkalmazandó az Interreg programokra.

94. cikk

Uniós hozzájárulás egységköltségek, egyösszegű átalányok és százalékos átalányok alapján

(1) A Bizottság az 51. cikkel összhangban egységköltségek, egyösszegű átalányok és százalékos átalányok alapján is térítheti a valamely programhoz nyújtott uniós hozzájárulást; vagy az e cikk (3) bekezdése szerinti határozatban jóváhagyott, vagy az e cikk (4) bekezdésében említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktusban meghatározott összegeknek és arányoknak megfelelően.

(2) Ha egy tagállam egységköltségeken, egyösszegű átalányokon és százalékos átalányokon alapuló uniós hozzájárulást kíván igénybe venni valamely programhoz, akkor javaslatot nyújt be a Bizottságnak az V. és VI. mellékletben meghatározott formanyomtatványoknak megfelelően, a benyújtott program vagy az annak módosítására vonatkozó kérelem részeként.

A tagállam által javasolt összegeket és arányokat a következők alapján kell meghatározni, és azokat az audithatóság értékeli:

a) igazságos, méltányos és ellenőrizhető számítási módszer az alábbiak valamelyike alapján:

i. statisztikai adatok, más objektív információk vagy szakértői megítélés;

ii. ellenőrzött előzményadatok;

iii. általános költségelszámolási gyakorlatok alkalmazása;

b) költségvetési tervezetek;

c) az uniós szakpolitikákban hasonló típusú műveletekre alkalmazandó megfelelő egységköltségek, egyösszegű átalányok és százalékos átalányok szabályai;

d) a hasonló típusú műveletek esetében teljes egészében a tagállam által finanszírozott vissza nem térítendő támogatások rendszerében alkalmazott megfelelő egységköltségek, egyösszegű átalányok és százalékos átalányok szabályai.

(3) A programot vagy annak módosítását jóváhagyó határozat meghatározza azokat a művelettípusokat, amelyekre az egységköltségeken, egyösszegű átalányokon és százalékos átalányokon alapuló megtérítések vonatkoznak, valamint az egységköltségek, egyösszegű átalányok és százalékos átalányok definícióját, az azok körébe tartozó összegeket és az összegek kiigazítási módszereit.

A tagállamok e cikk alkalmazásában visszatérítést nyújtanak a kedvezményezetteknek. A visszatérítés bármilyen támogatási formában történhet.

A Bizottság és a tagállamok auditjainak és a tagállamok által végzett irányítási ellenőrzéseknek a kizárólagos célja annak ellenőrzése, hogy teljesülnek-e a Bizottság általi visszatérítés feltételei.

(4) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 114. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el abból a célból, hogy ezt a cikket kiegészítse az uniós szintű egységköltségeknek, egyösszegű átalányoknak és százalékos átalányoknak, valamint azok összegeinek és kiigazítási módszereinek az e cikk (2) bekezdése második albekezdésének a)-d) pontjában említett módszerek szerint történő meghatározásával.

(5) Ez a cikk nem alkalmazandó a technikai segítségnyújtásra vonatkozó, az 51. cikk e) pontja értelmében nyújtott uniós hozzájárulásra.

95. cikk

Uniós hozzájárulás költségfüggetlen finanszírozás alapján

(1) A Bizottság az 51. cikkel összhangban költségfüggetlen finanszírozás alapján is térítheti a programok valamely prioritásának teljes egészéhez vagy egyes részeihez nyújtott uniós hozzájárulást, vagy az e cikk (2) bekezdése szerinti határozatban jóváhagyott, vagy az e cikk (4) bekezdésében említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktusban meghatározott összegeknek és arányoknak megfelelően. Ha egy tagállam költségfüggetlen finanszírozáson alapuló uniós hozzájárulást kíván igénybe venni valamely programhoz, akkor javaslatot nyújt be a Bizottságnak az V. és VI. mellékletben meghatározott formanyomtatványoknak megfelelően, a program vagy az annak módosítására vonatkozó kérelem részeként. A javaslatnak az alábbi információkat kell tartalmaznia:

a) az érintett prioritás és a költségfüggetlen finanszírozással fedezett teljes összeg megjelölése;

b) a költségfüggetlen finanszírozással fedezett programrész és művelettípus leírása;

c) a teljesítendő feltételek vagy elérendő eredmények és az időkeret meghatározása;

d) a Bizottság általi megtérítésre jogosító köztes teljesítések;

e) mértékegységek;

f) a Bizottság általi térítések ütemezése és a feltételek teljesítésében vagy az eredmények elérésében elért előrehaladáshoz kapcsolódó összegek;

g) a köztes teljesítéseknek, valamint a feltételek teljesülésének és az eredmények elérésének az ellenőrzésére vonatkozó rendelkezések;

h) adott esetben az összegek kiigazítási módszerei;

i) a feltételek teljesítését vagy az eredmények elérését igazoló auditnyomvonal biztosítására vonatkozó rendelkezések a XIII. melléklettel összhangban;

j) az e cikk által érintett programok valamely prioritásának egészén vagy egyes részein belül a kedvezményezett vagy a kedvezményezettek részére történő visszatérítés céljára előirányzott visszatérítési mód.

(2) A programot vagy a program módosítására vonatkozó kérelmet jóváhagyó határozatban az (1) bekezdésben felsorolt valamennyi elemet meg kell határozni.

(3) A tagállamok e cikk alkalmazásában visszatérítést nyújtanak a kedvezményezetteknek. A visszatérítés bármilyen támogatási formában történhet.

A Bizottság és a tagállamok auditjainak, valamint a tagállamok által végzett irányítási ellenőrzéseknek a kizárólagos célja annak ellenőrzése, hogy teljesülnek-e a Bizottság általi visszatérítés feltételei, vagy hogy elérték-e az eredményeket.

(4) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 114. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el abból a célból, hogy ezt a cikket kiegészítse az uniós szintű költségfüggetlen finanszírozásra vonatkozó műveletenkénti összegeknek, az összegek kiigazítási módszereinek, valamint a teljesítendő feltételeknek és elérendő eredményeknek a meghatározásával.

III. szakasz

Megszakítás és felfüggesztés

96. cikk

A fizetési határidő megszakítása

(1) A Bizottság az előfinanszírozás kivételével legfeljebb hat hónapra megszakíthatja a határidőt az alábbi feltételek valamelyikének teljesülése esetén:

a) bizonyíték utal olyan súlyos hiányosság fennállására, amelynek orvoslására nem tettek korrekciós intézkedéseket;

b) a Bizottságnak kiegészítő ellenőrzéseket kell végeznie olyan információk beérkezését követően, amelyek szerint a kifizetési kérelemben szereplő kiadás szabálytalansághoz kapcsolódhat.

(2) A tagállam hozzájárulhat a megszakítási időszak három hónappal történő meghosszabbításához.

(3) A Bizottság a megszakítást a kiadásoknak az (1) bekezdésben említett elemek által érintett részére korlátozza, kivéve, ha nem lehet azonosítani a kiadások érintett részét. A Bizottság haladéktalanul, írásban tájékoztatja a tagállamot és az irányító hatóságot a kifizetés megszakításának okáról, és felkéri őket a helyzet orvoslására. A Bizottság megszünteti a megszakítást, amint meghozták az (1) bekezdésben említett elemeket orvosló intézkedéseket.

(4) Az ETHAA-ra vonatkozó alapspecifikus szabályok egyedi indokokat állapíthatnak meg a kifizetések megszakítására a közös halászati politika vonatkozó szabályainak be nem tartása esetén.

97. cikk

A kifizetések felfüggesztése

(1) A Bizottság - miután lehetőséget adott a tagállamnak észrevételei benyújtására - az előfinanszírozás kivételével részben vagy egészében felfüggesztheti a kifizetéseket az alábbi feltételek valamelyikének teljesülése esetén:

a) a tagállam nem tette meg a szükséges intézkedéseket azon helyzet orvoslására, amely a 96. cikk szerinti megszakítást indokolta;

b) súlyos hiányosság áll fenn;

c) a kifizetési kérelmekben feltüntetett kiadások olyan szabálytalansághoz kapcsolódnak, amelyet nem korrigáltak;

d) a Bizottság indokolással ellátott véleményt bocsátott ki egy, az EUMSZ 258. cikke szerinti olyan kötelezettségszegési eljárás tekintetében, amelynek tárgyát a kiadás jogszerűségét és szabályszerűségét kockáztató eset képezi.

(2) A Bizottság akkor szünteti meg részben vagy egészben a kifizetések felfüggesztését, amikor a tagállam meghozza az (1) bekezdésben említett elemek orvoslására vonatkozó intézkedéseket.

(3) Az ETHAA-ra vonatkozó alapspecifikus szabályok egyedi indokokat állapíthatnak meg a kifizetések felfüggesztésére a közös halászati politika vonatkozó szabályainak be nem tartása esetén.

II. FEJEZET

Az elszámolások benyújtása és vizsgálata

98. cikk

Az elszámolások tartalma és benyújtása

(1) Az egyes olyan számviteli évekre vonatkozóan, amelyekre kifizetési kérelmeket nyújtottak be, a tagállamoknak február 15-ig a következő dokumentumokat (megbízhatósági dokumentumokat) kell benyújtaniuk a Bizottság részére, amelyeknek az előző számviteli évre kell vonatkozniuk:

a) az elszámolások a XXIV. mellékletben meghatározott sablon szerint;

b) a 74. cikk (1) bekezdésének f) pontjában említett vezetői nyilatkozat a XVIII. mellékletben meghatározott sablon szerint;

c) a 77. cikk (3) bekezdésének a) pontjában említett éves auditvélemény a XIX. mellékletben meghatározott sablon szerint;

d) a 77. cikk (3) bekezdésének b) pontjában említett éves kontrolljelentés a XX. mellékletben meghatározott sablon szerint.

(2) A Bizottság az érintett tagállam tájékoztatása nyomán az (1) bekezdésben említett határidőt kivételes esetben március 1-jéig meghosszabbíthatja.

(3) Az elszámolásoknak a következőket kell tartalmazniuk az egyes prioritások szintjén, valamint adott esetben alaponként és régiókategóriánként:

a) az elszámolási feladatkört ellátó szerv elszámolási rendszerében nyilvántartott, a számviteli évre vonatkozó végső kifizetési kérelemben feltüntetett olyan elszámolható kiadások teljes összege, valamint az annak megfelelő, teljesített vagy teljesítendő, közpénzből nyújtott olyan hozzájárulás teljes összege, amely olyan egyedi célkitűzésekhez kapcsolódik, amelyek esetében teljesülnek a feljogosító feltételek, valamint amelyek esetében nem teljesülnek a feljogosító feltételek, de a művelet hozzájárul a feljogosító feltételek teljesítéséhez;

b) a számviteli év során visszavont összegek;

c) a pénzügyi eszközökre fizetett, közpénzből nyújtott hozzájárulás összege;

d) az egyes prioritások esetében az a) pont szerint bejelentett összegek és az ugyanazon számviteli évre vonatkozó kifizetési kérelmekben megadott összegek közötti esetleges különbségek magyarázata.

(4) A megbízhatósági dokumentumokban nem kell megadni a kedvezményezetteknél olyan egyedi célkitűzésekhez kapcsolódó végrehajtási műveletek keretében felmerült és kifizetett elszámolható kiadások - vagy azokhoz kapcsolódóan teljesített vagy teljesítendő, közpénzből történő hozzájárulás - teljes összegét, amely célkitűzések esetében nem teljesülnek a feljogosító feltételek, azon műveletek kivételével, amelyek hozzájárulnak a feljogosító feltételek teljesítéséhez.

(5) Az elszámolások nem fogadhatók el, ha a tagállamok nem végezték el a szükséges korrekciókat annak érdekében, hogy az elszámolásokban szereplő kiadások jogszerűségével és szabályszerűségével kapcsolatos fennmaradó hibaarányt 2 %-ra vagy az alá csökkentsék.

(6) A tagállamoknak különösen a következőket kell levonniuk az elszámolásokból:

a) a szabálytalan kiadások, amelyeken a 103. cikk szerint pénzügyi korrekciókat végeztek el;

b) azok a kiadások, amelyek jogszerűségének és szabályszerűségének az értékelése folyamatban van;

c) egyéb olyan összegek, amelyek az elszámolásokban feltüntetett kiadások fennmaradó hibaarányának 2 %-ra vagy az alá történő csökkentéséhez szükségesek.

A tagállamok feltüntethetik a következő számviteli évekre vonatkozó kifizetési kérelmekben az első albekezdés b) pontja szerinti kiadásokat, amennyiben azok jogszerűsége és szabályszerűsége megerősítést nyert.

(7) A tagállamok azon szabálytalan összegeket, melyek feltárására az azokat tartalmazó elszámolások benyújtását követően került sor - a 104. cikk sérelme nélkül - korrigálhatják azon számviteli év elszámolásaiban, amelyben a szabálytalanságot feltárták.

(8) A tagállamok az utolsó számviteli évre vonatkozóan a megbízhatósági dokumentumok részeként benyújtják a 43. cikkben említett záró teljesítményjelentést, vagy az utolsó éves teljesítményjelentést az MMIA-ra, a BBA-ra vagy a HAVE-re vonatkozóan.

99. cikk

Az elszámolások vizsgálata

A számviteli év végét követő év május 31-ig a Bizottság megbizonyosodik arról, hogy az elszámolások teljesek, pontosak és megfelelnek a valóságnak, kivéve, ha a 102. cikk alkalmazandó.

100. cikk

Az egyenleg kiszámítása

(1) Amikor a Bizottság megállapítja az alapok terhére elszámolható összegeket a számviteli évre vonatkozóan, valamint a szükséges módosításokat a tagállam részére teljesítendő kifizetések tekintetében, figyelembe veszi a következőket:

a) az elszámolásokban szereplő, a 98. cikk (3) bekezdésének a) pontjában említett összegek, amelyekre az egyes prioritásokra érvényes társfinanszírozási arány alkalmazandó;

b) a Bizottság által az adott számviteli évben teljesített időközi kifizetések teljes összege;

c) a 2021. és a 2022. év esetében az ERFA, az ESZA+, a Kohéziós Alap, az IÁA és az ETHAA általi előfinanszírozás összegét.

(2) Amennyiben a tagállam tartozik visszafizetéssel, erre vonatkozóan a Bizottság visszafizetési felszólítást ad ki, amelyet lehetőség szerint a tagállam részére az ugyanazon programhoz nyújtandó következő kifizetésekből történő levonással kell teljesíteni. Az ilyen visszafizettetés nem minősül pénzügyi korrekciónak, és nem csökkenti az alapokból a programhoz nyújtott támogatás összegét. A visszafizettetett összeg a költségvetési rendelet 21. cikkének (3) bekezdésével összhangban címzett bevételt képez.

101. cikk

Az elszámolások vizsgálatára vonatkozó eljárás

(1) A 102. cikkben meghatározott eljárást kell követni az alábbi esetekben:

a) az audithatóság korlátozott vagy kedvezőtlen auditvéleményt adott az elszámolások teljességével, pontosságával és valódiságával kapcsolatos okok miatt;

b) a Bizottság olyan bizonyítékokkal rendelkezik, amelyek megkérdőjelezik egy korlátozás nélküli auditvélemény megbízhatóságát.

(2) Minden más esetben a Bizottság a 100. cikknek megfelelően kiszámítja az alapok terhére elszámolható összegeket, és július 1. előtt teljesíti a megfelelő kifizetéseket vagy visszafizettetéseket. Ez a kifizetés vagy visszafizettetés az elszámolások elfogadásának tekintendő.

102. cikk

Az elszámolások vizsgálatára vonatkozó kontradiktórius eljárás

(1) Amennyiben az audithatóság az elszámolások teljességével, pontosságával és valódiságával kapcsolatos okok miatt korlátozott vagy kedvezőtlen auditvéleményt ad, a Bizottság felkéri a tagállamot, hogy vizsgálja felül az elszámolásokat, és egy hónapon belül nyújtsa be újból a 98. cikk (1) bekezdésében említett dokumentumokat.

Amennyiben az első albekezdésben meghatározott határidőig:

a) az auditvélemény korlátozás nélküli, a 100. cikket kell alkalmazni, és a Bizottság minden esedékes további összeget kifizet vagy két hónapon belül megindítja a visszafizettetést;

b) az auditvélemény még mindig korlátozott, vagy a tagállam nem nyújtott be újra dokumentumokat, a (2), a (3) és a (4) bekezdést kell alkalmazni.

(2) Ha az auditvélemény az elszámolások teljességével, pontosságával és valódiságával kapcsolatos okok miatt továbbra is korlátozott, vagy ha az auditvélemény továbbra sem megbízható, a Bizottság tájékoztatja a tagállamot a számviteli évre vonatkozóan az alapok terhére elszámolható összegről.

(3) Amennyiben a tagállam egy hónapon belül egyetért az e cikk (2) bekezdésében említett összeggel, a Bizottság két hónapon belül minden további esedékes összeget kifizet, vagy megindítja a 100. cikk szerinti visszafizettetést.

(4) Amennyiben a tagállam nem ért egyet az e cikk (2) bekezdésében említett összeggel, a Bizottság megállapítja a számviteli évre vonatkozóan az alapok terhére elszámolható összeget. Az ilyen aktus nem minősül pénzügyi korrekciónak, és nem csökkenti az alapokból a programhoz nyújtott támogatás összegét. A Bizottság két hónapon belül minden további esedékes összeget kifizet, vagy megindítja a 100. cikk szerinti visszafizettetést.

(5) Az utolsó számviteli év tekintetében a Bizottság a 43. cikkben említett záró teljesítményjelentés elfogadásának napját követő két hónapon belül kifizeti vagy visszafizetteti az ERFA-ból, az ESZA+-ból, a Kohéziós Alapból, az IÁA-ból és az ETHAA-ból támogatott programok elszámolásainak éves egyenlegét.

III. FEJEZET

Pénzügyi korrekciók

103. cikk

A tagállamok által végrehajtott pénzügyi korrekciók

(1) A tagállamok védik az uniós költségvetést és pénzügyi korrekciókat alkalmaznak úgy, hogy részben vagy teljes egészében megszüntetik az alapokból valamely művelethez vagy programhoz nyújtott támogatást, ha a Bizottság felé bejelentett kiadások szabálytalannak bizonyulnak.

(2) A pénzügyi korrekciókat rögzíteni kell annak a számviteli évnek az elszámolásaiban, amelyben a megszüntetésről szóló határozat született.

(3) Az alapokból nyújtott támogatás megszüntetése által érintett összeget a tagállam újra felhasználhatja az érintett programon belül, kivéve a korrekció alapját képező műveletet vagy - amennyiben a pénzügyi korrekció rendszerszintű szabálytalanság miatt szükséges - a rendszerszintű szabálytalanság által érintett minden műveletet.

(4) Az ETHAA-ra vonatkozó alapspecifikus szabályok a tagállamok által végrehajtott pénzügyi korrekciók tekintetében egyedi követelményeket állapíthatnak meg a közös halászati politika vonatkozó szabályainak be nem tartása esetére.

(5) Az (1), a (2) és a (3) bekezdéstől eltérve, a pénzügyi eszközöket magukban foglaló műveletek esetében az e cikkel összhangban egyedi szabálytalanság miatt megszüntetett hozzájárulás összege a következő feltételek mellett újból felhasználható ugyanazon művelethez:

a) ha a hozzájárulás megszüntetését eredményező szabálytalanság a végső kedvezményezett szintjén jelentkezik, kizárólag az adott pénzügyi eszköz más végső kedvezményezettjeinek javára;

b) ha a hozzájárulás megszüntetését eredményező szabálytalanság az egyedi alapot végrehajtó szervezet szintjén jelentkezik, amennyiben a pénzügyi eszközt holdingalapot alkalmazó struktúrán keresztül használják fel, a megszüntetett hozzájárulás csak egyedi alapokat végrehajtó más szervezetek javára használható fel.

Ha a hozzájárulás megszüntetését eredményező szabálytalanság a holdingalapot végrehajtó szervezet szintjén, vagy - amennyiben a pénzügyi eszközzel való gazdálkodás holdingalap nélküli struktúrában történik - az egyedi alapot végrehajtó szervezet szintjén jelentkezik, a megszüntetett hozzájárulás nem használható fel ugyanazon művelethez.

Rendszerszintű szabálytalanság miatt előírt pénzügyi korrekció esetében a megszüntetett hozzájárulás nem használható fel a rendszerszintű szabálytalansággal érintett műveletekhez.

(6) A pénzügyi eszközöket végrehajtó szervezeteknek vissza kell téríteniük a szabálytalanságok által érintett program-hozzájárulások kamatokkal és az említett hozzájárulásokból származó esetleges egyéb nyereségekkel növelt összegét a tagállamok részére.

A pénzügyi eszközöket végrehajtó szervezeteknek nem kell visszatéríteniük az első albekezdésben említett összegeket a tagállamok részére, amennyiben az adott szabálytalanság tekintetében az említett szervezetek bizonyítják, hogy az alábbi feltételek mindegyike teljesül:

a) a szabálytalanság a végső kedvezményezettek szintjén, vagy - holdingalap esetében - az egyedi alapokat végrehajtó szervezetek vagy a végső kedvezményezettek szintjén történt;

b) a pénzügyi eszközöket végrehajtó szervezetek teljesítették a kötelezettségeiket a szabálytalansággal érintett program-hozzájárulások tekintetében az alkalmazandó jog szerint, és a pénzügyi eszközök kezelésében tapasztalattal rendelkező szakmai szervezettől elvárt szakszerűséggel, átláthatósággal és gondossággal jártak el;

c) annak ellenére, hogy a pénzügyi eszközöket végrehajtó szervezetek kellő gondossággal eljárva a rendelkezésre álló összes szerződéses és jogi eszközt igénybe vették, nem sikerült a szabálytalanság által érintett összegeket visszafizettetni.

104. cikk

A Bizottság által végrehajtott pénzügyi korrekciók

(1) A Bizottság pénzügyi korrekciókat hajt végre úgy, hogy csökkenti az alapokból valamely program részére fizetett támogatást, amennyiben megállapítja, hogy:

a) olyan súlyos hiányosság áll fenn, amely veszélyezteti az alapokból a programra már kifizetett támogatást;

b) az elfogadott elszámolásokban szereplő kiadások szabálytalanok, és a tagállam nem észlelte és nem jelentette be őket;

c) a tagállam a pénzügyi korrekciós eljárás Bizottság általi megindítását megelőzően nem teljesítette a 97. cikkben foglalt kötelezettségeit.

Amennyiben a Bizottság átalányalapú vagy extrapolált pénzügyi korrekciókat alkalmaz, ezt a XXV. melléklettel összhangban kell elvégezni.

(2) A Bizottság - mielőtt határozatot hozna a pénzügyi korrekcióról - tájékoztatja a tagállamot a következtetéseiről, és lehetőséget ad a tagállamnak, hogy két hónapon belül megtegye észrevételeit és bizonyítsa, hogy a szabálytalanság tényleges mértéke kisebb a Bizottság értékelésében megállapítottnál. Az említett határidő kölcsönös megegyezés alapján meghosszabbítható.

(3) Amennyiben a tagállam nem fogadja el a Bizottság következtetéseit, a Bizottság meghallgatásra hívja a tagállamot annak biztosítása érdekében, hogy minden olyan releváns információ és észrevétel rendelkezésre álljon, amely megalapozza a Bizottságnak a pénzügyi korrekció alkalmazásával kapcsolatos következtetéseit.

(4) A Bizottság a szabálytalanságok vagy súlyos hiányosságok mértékét, gyakoriságát és pénzügyi hatásait figyelembe véve, a meghallgatástól vagy a Bizottság által kért további információk benyújtásától számított 10 hónapon belül végrehajtási jogi aktus útján határoz a pénzügyi korrekcióról.

A Bizottság a pénzügyi korrekcióra vonatkozó döntés meghozatalakor figyelembe veszi az összes benyújtott információt és észrevételt.

Ha a tagállam az (1) bekezdés első albekezdésének a) és c) pontjában említett esetekben az e bekezdés első albekezdésében említett határozat elfogadását megelőzően elfogadja a pénzügyi korrekciót, újból felhasználhatja az érintett összegeket. Az említett lehetőség nem vonatkozik az (1) bekezdés első albekezdésének b) pontja szerinti esetben elvégzendő pénzügyi korrekcióra.

(5) Az ETHAA-ra vonatkozó egyedi szabályok a Bizottság által végrehajtott pénzügyi korrekciók tekintetében egyedi követelményeket állapíthatnak meg a közös halászati politika vonatkozó szabályainak be nem tartása esetére.

(6) Az IÁA-ra vonatkozó alapspecifikus szabályok a Bizottság által végrehajtott pénzügyi korrekciók tekintetében egyedi követelményeket állapíthatnak meg az IÁA tekintetében megállapított célértékek alulteljesítése esetére.

IV. FEJEZET

Kötelezettségvállalás visszavonása

105. cikk

A kötelezettségvállalás visszavonására vonatkozó elvek és szabályok

(1) A Bizottság visszavonja a programban szereplő bármely olyan összegre vonatkozó kötelezettségvállalást, amelyet nem a 90. cikkel összhangban használtak fel előfinanszírozásra, vagy amelyre vonatkozóan a 2021-2026-os időszakra vonatkozó költségvetési kötelezettségvállalások évét követő harmadik naptári év december 31-ig nem nyújtották be a kifizetési kérelmet a 91. és 92. cikkel összhangban.

(2) A kötelezettségvállalások 2029. december 31-én még fennálló részét akkor kell visszavonni, ha az ERFA-ból, az ESZA+-ból, a Kohéziós Alapból, az IÁA-ból és az ETHAA-ból támogatott programokra vonatkozóan a megbízhatósági dokumentumokat és a záró teljesítményjelentést nem nyújtották be a Bizottság részére a 43. cikk (1) bekezdésében meghatározott határidőig.

106. cikk

Kivételek a kötelezettségvállalás visszavonására vonatkozó szabályok alól

(1) A kötelezettségvállalás visszavonása által érintett összegből le kell vonni a költségvetési kötelezettségvállalás azon részével egyenértékű összegeket, amelyre vonatkozóan:

a) a műveleteket bírósági eljárás vagy felfüggesztő hatályú közigazgatási fellebbezés miatt felfüggesztették; vagy

b) a program egészének vagy egy részének a végrehajtását súlyosan érintő vis maior miatt nem lehetett kifizetési kérelmet benyújtani.

A vis maior-ra hivatkozó nemzeti hatóságoknak igazolniuk kell, hogy a vis maior esemény közvetlen hatással van a program egészének vagy egy részének a végrehajtására.

(2) Az érintett tagállam az előző év december 31. napjáig bejelentendő összeg vonatkozásában január 31-ig tájékoztatja a Bizottságot az (1) bekezdés első albekezdésének a) és b) pontjában említett kivételekről.

107. cikk

A kötelezettségvállalás visszavonására vonatkozó eljárás

(1) A január 31-ig kapott információk alapján a Bizottság tájékoztatja a tagállamot a szóban forgó információk alapján visszavonásra kerülő összegről.

(2) A tagállamnak két hónap áll rendelkezésére, hogy elfogadja a visszavonásra ítélt összeg mértékét, vagy benyújtsa az észrevételeit.

(3) A tagállam június 30-ig benyújtja a Bizottságnak a módosított finanszírozási tervét, amely az adott naptári évre tartalmazza a támogatás csökkentett összegét a program egy vagy több prioritására vonatkozóan. Az egynél több alapból támogatott programok esetében a támogatás összegét a kötelezettségvállalás visszavonással érintett azon összegeivel arányosan kell alaponként csökkenteni, amelyeket nem használtak fel az érintett naptári évben.

Amennyiben a tagállam nem nyújt be az említettek szerinti tervet, a Bizottság módosítja a finanszírozási tervet úgy, hogy csökkenti az érintett naptári évre vonatkozóan az alapokból nyújtott hozzájárulást. A fenti csökkentés összegét az egyes prioritások között kell elosztani a kötelezettségvállalás visszavonása által érintett azon összegekkel arányosan, amelyeket nem használtak fel az érintett naptári évben.

(4) A Bizottság legkésőbb október 31-ig módosítja a programot jóváhagyó határozatot.

VIII. CÍM

PÉNZÜGYI KERET

108. cikk

A "Beruházás a munkahelyteremtésbe és a növekedésbe"célkitűzésre irányuló támogatás földrajzi hatálya

(1) Az ERFA, az ESZA+ és a Kohéziós Alap támogatja a "Beruházás a munkahelyteremtésbe és a növekedésbe" célkitűzést minden olyan régióban, amely megfelel az (EU) 2016/2066 rendelettel módosított 1059/2003/EK rendelettel létrehozott, statisztikai célú területi egységek nómenklatúrája 2. szintjének (a továbbiakban: NUTS 2. szintű régiók).

(2) A "Beruházás a munkahelyteremtésbe és a növekedésbe" célkitűzés ERFA és ESZA+ alapokból származó forrásait a következő három, NUTS 2. szintű régiókategória között kell elosztani:

a) kevésbé fejlett régiók, amelyekben az egy főre jutó GDP nem éri el az EU-27 egy főre jutó átlagos GDP-jének 75 %-át (a továbbiakban: kevésbé fejlett régiók);

b) átmeneti régiók, amelyekben az egy főre jutó GDP az EU-27 egy főre jutó átlagos GDP-jének 75 %-a és 100 %-a között van (a továbbiakban: átmeneti régiók);

c) fejlettebb régiók, amelyekben az egy főre jutó GDP meghaladja az EU-27 egy főre jutó átlagos GDP-jének 100 %-át (a továbbiakban: fejlettebb régiók).

A régióknak a három régiókategória valamelyikébe történő besorolását az alapján kell meghatározni, hogy az egyes régiók vásárlóerő-egységben (a továbbiakban: PPS) mért és a 2015-2017-os időszakra vonatkozó uniós adatok alapján számolt egy főre jutó GDP-je hogyan viszonyul az EU-27-ben ugyanabban a referencia-időszakban mért egy főre jutó átlagos GDP-hez.

(3) A Kohéziós Alapból azokat a tagállamokat kell támogatni, amelyekben a PPS-ben mért és a 2015-2017-os időszakra vonatkozó uniós adatok alapján számolt egy főre jutó bruttó nemzeti jövedelem (GNI) nem éri el az EU-27-ben ugyanabban a referencia-időszakban mért átlagos GNI 90 %-át.

(4) A Bizottság végrehajtási jogi aktus útján határozatot fogad el, amely megállapítja a három régiókategória valamelyikének kritériumait teljesítő régiók, valamint a (3) bekezdés szerinti kritériumokat teljesítő tagállamok jegyzékét. E jegyzék 2021. január 1-től 2027. december 31-ig érvényes.

109. cikk

A gazdasági, társadalmi és területi kohéziót szolgáló források

(1) A gazdasági, társadalmi és területi kohézióra az MFF-ből a 2021-2027-es időszakban költségvetési kötelezettségvállalásként az ERFA, az ESZA+ és a Kohéziós Alap céljára 2018-as árakon 330 234 776 621 EUR, az IÁA céljára pedig 2018-as árakon 7 500 000 000 EUR áll rendelkezésre.

Az első albekezdésben említett források kiegészülnek 2018-as árakon 10 000 000 000 EUR-val, az (EU) 2020/2094 tanácsi rendelet ( 24 ) 1. cikkének (2) bekezdésében említett, az IÁA-rendelet céljait szolgáló intézkedések céljára. Ez az összeg a költségvetési rendelet 21. cikkének (5) bekezdése alkalmazásában külső címzett bevételnek minősül.

A programozás és ezt követően az Unió költségvetésébe történő későbbi beépítés céljából az első és a második albekezdésben említett összegekre évi 2 %-os indexálás alkalmazandó.

(2) A Bizottság végrehajtási jogi aktus útján határozatot fogad el, amely régiókategóriánként megállapítja a "Beruházás a munkahelyteremtésbe és a növekedésbe" célkitűzés keretében az ERFA-ra, az ESZA+-ra és a Kohéziós Alapra fordítható globális források éves bontását tagállamonként, és adott esetben régiókategóriánként, összhangban a XXVI. mellékletben meghatározott módszertannal.

A határozatban egyúttal az európai területi együttműködési célkitűzés (Interreg) globális forrásainak tagállamonkénti éves bontását is meg kell állapítani.

(3) Az (1) bekezdés első és a második albekezdésében említett források 0,35 %-át - a CEF részére nyújtott, a 110. cikk (3) bekezdésében említett támogatás levonását követően - a Bizottság kezdeményezésére technikai segítségnyújtásra kell allokálni.

110. cikk

A "Beruházás a munkahelyteremtésbe és a növekedésbe" célkitűzés és az európai területi együttműködési célkitűzés (Interreg) számára biztosított források

(1) Az MFF-en belül a "Beruházás a munkahelyteremtésbe és a növekedésbe" célkitűzés számára biztosított forrásoknak a globális források 97,6 %-át (azaz összesen 329 684 776 621 EUR-t) kell kitenniük, és azokat az alábbiak szerint kell elosztani:

a) 61,3 % (azaz összesen 202 226 984 629 EUR) a kevésbé fejlett régiók számára;

b) 14,5 % (azaz összesen 47 771 802 082 EUR) az átmeneti régiók számára;

c) 8,3 % (azaz összesen 27 202 682 372 EUR) a fejlettebb régiók számára;

d) 12,9 % (azaz összesen 42 555 570 217 EUR) a Kohéziós Alapból támogatott tagállamok számára;

e) 0,6 % (azaz összesen 1 927 737 321 EUR) kiegészítő támogatás az EUMSZ 349. cikkében meghatározott legkülső régiók, valamint az 1994-es csatlakozási okmányhoz csatolt 6. jegyzőkönyv 2. cikkében megállapított kritériumoknak megfelelő, NUTS 2. szintű régiók számára;

f) 0,2 % (azaz összesen 500 000 000 EUR) az interregionális innovációs beruházások számára;

g) 2,3 % (azaz összesen 7 500 000 000 EUR) az Igazságos Átmenet Alap számára.

(2) Az ESZA+ számára a "Beruházás a munkahelyteremtésbe és a növekedésbe" célkitűzés keretében rendelkezésre álló források összege 87 319 331 844 EUR.

Az (1) bekezdés e) pontjában említett régiókra vonatkozó kiegészítő támogatás ESZA+ számára allokált összege 472 980 447 EUR.

(3) A Kohéziós Alapból a CEF-hez átcsoportosítandó támogatás összege 10 000 000 000 EUR. Ezt az összeget a CEF-rendelettel összhangban egyedi pályázati felhívások indítása révén, figyelembe véve a tagállamok és régiók infrastrukturális beruházási igényeit, közlekedési infrastrukturális projektekre kell fordítani, kizárólag azokban a tagállamokban, amelyek a Kohéziós Alapból támogatásra jogosultak.

A Bizottság végrehajtási jogi aktust fogad el, amelyben megállapítja az egyes tagállamok Kohéziós Alapból származó támogatásából a CEF-hez átcsoportosítandó és a teljes időszakra arányosan meghatározott összeget.

Az egyes tagállamok Kohéziós Alapból nyújtott támogatását ennek megfelelően csökkenteni kell.

Az első albekezdésben említett, a Kohéziós Alapból származó támogatásnak megfelelő éves előirányzatokat a CEF megfelelő költségvetési soraiba kell átvezetni a 2021. költségvetési évtől kezdődően.

A CEF-hez átcsoportosított források 30 %-a közvetlenül az átcsoportosítás után rendelkezésére áll minden olyan tagállamnak, amely jogosult a Kohéziós Alapból történő támogatásra, közlekedési infrastrukturális projekteknek a CEF-rendelet szerinti finanszírozására.

A CEF-rendelet értelmében a közlekedési ágazatra alkalmazandó szabályokat kell alkalmazni az első albekezdésben említett egyedi pályázati felhívásokra. 2023. december 31-ig a finanszírozásra jogosult projektek kiválasztása során figyelembe kell venni a Kohéziós Alap szerinti nemzeti allokációkat a CEF számára átcsoportosítandó források 70 %-a tekintetében.

2024. január 1-jétől kezdődően azokat a CEF-hez átcsoportosított forrásokat, amelyeket nem kötöttek le egy adott közlekedési infrastrukturális projekthez, a Kohéziós Alapból történő támogatásra jogosult valamennyi tagállam számára hozzáférhetővé kell tenni közlekedési infrastrukturális projekteknek a CEF-rendelettel összhangban történő finanszírozására.

A Kohéziós Alapból támogatásra jogosult olyan tagállamok támogatása érdekében, amelyek nehézségekkel szembesülhetnek a megfelelően érett vagy a megfelelő minőségű, vagy mind a megfelelően érett, mind a megfelelő minőségű olyan projektek kialakítása kapcsán, amelyek egyúttal elegendő uniós hozzáadott értéket is képviselnek, különös figyelmet kell fordítani az olyan technikai segítségnyújtásra, amely a CEF-rendeletben felsorolt projektek kidolgozásával és végrehajtásával összefüggésben a közigazgatási szervek és állami szolgálatok intézményi kapacitásának és hatékonyságának megerősítésére irányul.

A Bizottság minden tőle telhetőt megtesz - többek között pótlólagos felhívások szervezése útján - annak érdekében, hogy a Kohéziós Alapból támogatásra jogosult valamennyi tagállam számára lehetővé tegye a CEF-hez átcsoportosított összeg lehető legnagyobb mértékű felhasználását a 2021-2027-es időszak végéig.

A nyolcadik és a kilencedik albekezdés alkalmazásakor különös figyelmet és támogatást kell biztosítani azon tagállamok számára, amelyekben a 2015-2017-es időszakban a PPS-ben mért egy főre jutó GNI nem éri el az EU-27-ben ugyanabban a referencia-időszakban mért átlagos GNI 60 %-át.

Azon tagállamok tekintetében, amelyeknek a 2015-2017-es időszakban a PPS-ben mért egy főre jutó GNI-je nem éri el az EU-27 ugyanabban a referencia-időszakban mért átlagos GNI-jének 60 %-át, 2024. december 31-ig garantálni kell az említett tagállamok által a CEF-hez átcsoportosított összeg 70 %-ának 70 %-át.

(4) A "Beruházás a munkahelyteremtésbe és a növekedésbe" célkitűzésre biztosított forrásokból 400 000 000 EUR összeget a Bizottság közvetlen vagy közvetett irányítása alatt álló Európai Városfejlesztési Kezdeményezésre kell allokálni.

(5) A "Beruházás a munkahelyteremtésbe és a növekedésbe" célkitűzésre biztosított ESZA+-forrásokból 175 000 000 EUR összeget a közvetlen vagy közvetett irányítás alatt álló, innovatív megoldásokat támogató transznacionális együttműködésre kell allokálni.

(6) A "Beruházás a munkahelyteremtésbe és a növekedésbe" célkitűzés keretébe tartozó ERFA-forrásokból az (1) bekezdés f) pontjában említett összeget közvetlen vagy közvetett irányítás keretében végrehajtott interregionális innovációs beruházásokra kell allokálni.

(7) Az európai területi együttműködési célkitűzés (Interreg) számára biztosított forrásoknak a 2021-2027-es időszak során az alapokból költségvetési kötelezettségvállalásra rendelkezésre álló globális források 2,4 %-át (azaz összesen 8 050 000 000 EUR-t) kell kitenniük.

(8) A 109. cikk (1) bekezdésének második albekezdésében említett összegnek a "Beruházás a munkahelyteremtésbe és a növekedésbe" célkitűzésre biztosított források részét kell képeznie.

111. cikk

A források átcsoportosíthatósága

(1) A Bizottság elfogadhatja a tagállam által a partnerségi megállapodás benyújtásakor vagy a félidős felülvizsgálattal összefüggésben az alábbi átcsoportosításokra tett javaslatot:

a) a kevésbé fejlett régiókra vonatkozó kezdeti allokáció mindösszesen legfeljebb 5 %-ának átcsoportosítása az átmeneti régiók vagy a fejlettebb régiók számára vagy az átmeneti régiókból a fejlettebb régiók számára;

b) a fejlettebb régiók vagy átmeneti régiók számára allokált forrásokból a kevésbé fejlett régiók számára, valamint a fejlettebb régiók számára allokált forrásokból az átmeneti régiók számára történő átcsoportosítás.

Az első albekezdés a) pontjától eltérve, a Bizottság elfogadhatja a kevésbé fejlettebb régiók számára allokált teljes összeg további legfeljebb 10 %-ának kiegészítő jelleggel történő átcsoportosítását átmeneti régiók vagy fejlettebb régiók számára olyan tagállamokon belül, amelyekben a 2015-2017-es időszakban a PPS-ben mért egy főre jutó GNI nem éri el az EU-27-ben mért átlagos GNI 90 %-át. Minden kiegészítő jelleggel átcsoportosított forrást az 5. cikk (1) bekezdésének a) és b) pontjában említett szakpolitikai célkitűzésekhez való hozzájárulás céljára kell felhasználni.

(2) Az egyes tagállamoknak a "Beruházás a munkahelyteremtésbe és a növekedésbe" célkitűzésre és az európai területi együttműködési célkitűzésre (Interreg) vonatkozó teljes költségvetési juttatása nem csoportosítható át az említett célkitűzések között.

(3) Az alapok 5. cikk (2) bekezdésében említett tevékenységekhez való hatékony hozzájárulásának fenntartása érdekében és e cikk (2) bekezdésétől eltérve, a Bizottság - kellően indokolt körülmények esetében, továbbá az e cikk (4) bekezdésében meghatározott feltétel teljesülésekor - végrehajtási jogi aktusok révén elfogadhatja a tagállam által a partnerségi megállapodás első benyújtásakor tett javaslatot az európai területi együttműködési célkitűzésre (Interreg) megállapított előirányzata egy részének a "Beruházás a munkahelyteremtésbe és a növekedésbe" célkitűzés számára való átcsoportosítására.

(4) A (3) bekezdésben említett javaslatot benyújtó tagállamban az európai területi együttműködési célkitűzés (Interreg) részaránya nem lehet kevesebb, mint a "Beruházás a munkahelyteremtésbe és a növekedésbe" célkitűzés és az európai területi együttműködési célkitűzés (Interreg) tekintetében az adott tagállam számára összesen allokált összeg 35 %-a, az átcsoportosítást követően pedig e teljes összeg 25 %-a.

112. cikk

Társfinanszírozási arányok meghatározása

(1) A programot jóváhagyó határozat rögzíti az alapokból származó támogatás társfinanszírozási arányát és maximális összegét az egyes prioritások tekintetében.

(2) A Bizottság a határozatában minden egyes prioritás tekintetében megállapítja, hogy a prioritásra vonatkozó társfinanszírozási arány alkalmazandó-e az alábbiak valamelyikére:

a) teljes hozzájárulás, beleértve a közpénzből vagy magánforrásokból teljesített hozzájárulást;

b) közpénzből nyújtott hozzájárulás.

(3) A "Beruházás a munkahelyteremtésbe és a növekedésbe" célkitűzésre vonatkozó társfinanszírozási arány az egyes prioritások szintjén nem lehet magasabb a következőknél:

a) 85 % a kevésbé fejlett régiók számára;

b) 70 % az olyan átmeneti régiók számára, amelyeket a 2014-2020-as időszakban kevésbé fejlett régióként soroltak be;

c) 60 % az átmeneti régiók számára;

d) 50 % az olyan fejlettebb régiók számára, amelyeket a 2014-2020-as időszakban átmeneti régióként soroltak be vagy 100 % alatti egy főre jutó GDP-vel rendelkeztek;

e) 40 % a fejlettebb régiók számára.

Az első albekezdés a) pontjában megállapított társfinanszírozási arányok a legkülső régiókra is alkalmazandók, ideértve a legkülső régiók számára teljesített kiegészítő allokációkat is.

A Kohéziós Alapra vonatkozó társfinanszírozási arány az egyes prioritások szintjén nem lehet magasabb 85 %-nál.

Az ESZA+ rendelet magasabb társfinanszírozási arányokat határozhat meg az említett rendelet 10. és 14. cikkével összhangban.

Az IÁA-ból támogatott prioritásra vonatkozó társfinanszírozási arány arra a régióra alkalmazva, ahol az igazságos átmenetre vonatkozó területi tervben meghatározott terület vagy területek találhatók, nem haladhatja meg:

a) a 85 %-ot a kevésbé fejlett régiók esetében;

b) a 70 %-ot az átmeneti régiók esetében;

c) az 50 %-ot a fejlettebb régiók esetében.

(4) Az Interreg programokra vonatkozó társfinanszírozási arány nem lehet magasabb 80 %-nál, kivéve azokat az eseteket, amikor az Interreg-rendelet magasabb társfinanszírozási arányokat határoz meg az Interreg D. ágára és a külső határokon átnyúló együttműködési programokra vonatkozóan.

(5) A (3) és a (4) bekezdésben felsorolt maximális társfinanszírozási arányokat tíz százalékponttal meg kell emelni azon prioritások esetében, amelyek teljesítésére teljes mértékben közösségvezérelt helyi fejlesztés révén kerül sor.

(6) A Bizottság kezdeményezésére vagy nevében végrehajtott technikai segítségnyújtási intézkedések 100 %-os finanszírozási aránnyal finanszírozhatók.

(7) Amennyiben egy programon belül külön prioritást állapítanak meg a harmadik országbeli állampolgárok társadalmi-gazdasági integrációját előmozdító műveletek támogatására, a 2024. június 30-án végződő számviteli év végéig a kifizetési kérelmekben bejelentett kiadásokra legfeljebb 100 %-os társfinanszírozási arányt kell alkalmazni. Ezen időpontot követően a programban a (3) és a (4) bekezdésben felsorolt maximális társfinanszírozási arányoknak megfelelően meghatározott társfinanszírozási arányt kell alkalmazni.

Az ilyen prioritások keretében egy tagállamban programozott teljes összeg nem haladhatja meg az ERFA-ból és az ESZA+-ból együttesen nyújtott kezdeti nemzeti allokáció 5 %-át.

A Bizottság 2024. június 30-ig felülvizsgálja a társfinanszírozási arányt.

Az ilyen külön prioritásra elkülönített pénzügyi előirányzat legalább 30 %-át olyan műveletekre kell fordítani, amelyek kedvezményezettjei helyi hatóságok vagy helyi közösségekben működő civil társadalmi szervezetek. A tagállamok az említett feltétel teljesüléséről a 43. cikkben előírt záró teljesítményjelentésben számolnak be. Amennyiben ez a feltétel nem teljesül, a Bizottság arányosan csökkenti az érintett prioritás esetében teljesített visszatérítést annak érdekében, hogy az említett feltétel a program számára kifizetendő végső egyenleg kiszámításakor teljesüljön.

IX. CÍM

FELHATALMAZÁS, VALAMINT VÉGREHAJTÁSI,ÁTMENETI ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

I. FEJEZET

Felhatalmazás és végrehajtási rendelkezések

113. cikk

Felhatalmazás egyes mellékletek tekintetében

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 114. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el e rendelet mellékleteinek módosítására - a III., IV., XI., XIII., XIV., XVII. és XXVI. melléklet kivételével -, abból a célból, hogy azokat kiigazítsa a programozási időszak során bekövetkező változásoknak megfelelően.

114. cikk

A felhatalmazás gyakorlása

(1) A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás feltételeit ez a cikk határozza meg.

(2) A Bizottságnak a 79. cikk (4) bekezdésében, a 94. cikk (4) bekezdésében, a 95. cikk (4) bekezdésében és a 113. cikkben említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadására vonatkozó felhatalmazása határozatlan időre szól 2021. július 1-jétől kezdődő hatállyal.

(3) Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 79. cikk (4) bekezdésében, a 94. cikk (4) bekezdésében, a 95. cikk (4) bekezdésében, a 113. cikkben és a 117. cikk (2) bekezdésében említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(4) A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadása előtt a Bizottság a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban megállapított elveknek megfelelően konzultál az egyes tagállamok által kijelölt szakértőkkel.

(5) A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(6) A 79. cikk (4) bekezdése, a 94. cikk (4) bekezdése és a 95. cikk (4) bekezdése, a 113. cikk és a 117. cikk (2) bekezdése értelmében elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, vagy ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik.

115. cikk

A bizottsági eljárás

(1) A Bizottságot egy bizottság segíti. Ez a bizottság a 182/2011/EU rendelet értelmében vett bizottságnak minősül.

(2) Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 4. cikkét kell alkalmazni.

II. FEJEZET

Átmeneti és záró rendelkezések

116. cikk

Felülvizsgálat

Az EUMSZ 177. cikkével összhangban az Európai Parlament és a Tanács e rendeletet 2027. december 31-ig felülvizsgálja.

117. cikk

Átmeneti rendelkezések

(1) Az 1303/2013/EU rendeletet, valamint a 2014-2020-as programozási időszakra alkalmazandó bármely más jogi aktust továbbra is alkalmazni kell az adott időszak alatt az ERFA-ból, az Európai Szociális Alapból, a Kohéziós Alapból és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapból támogatott operatív programokra és műveletekre.

(2) Az 1303/2013/EU rendelet 5. cikkének (3) bekezdésében a Bizottságra ruházott hatáskör - amely a partnerségre vonatkozó európai magatartási kódex kidolgozására irányuló, felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadására szól - hatályban marad a 2021-2027-es programozási időszakra. A felhatalmazást e rendelet 114. cikkével összhangban kell gyakorolni.

118. cikk

A szakaszokban végrehajtott műveletekre vonatkozó feltételek

(1) Az irányító hatóság megkezdheti az 1303/2013/EU rendelet alapján támogatásra kiválasztott és elindított valamely művelet második szakaszát jelentő művelet kiválasztását, amennyiben az alábbi feltételek mindegyike teljesül:

a) az 1303/2013/EU rendelet alapján támogatásra kiválasztott művelet két külön, pénzügyi szempontból azonosítható szakaszból áll, melyek külön auditnyomvonallal rendelkeznek;

b) az a) pontban említett művelet teljes költsége meghaladja az 5 000 000 EUR-t;

c) az első szakaszra vonatkozó kifizetési kérelemben szereplő kiadások nem szerepelnek a második szakaszra vonatkozó egyetlen kifizetési kérelemben sem;

d) a művelet második szakasza megfelel az alkalmazandó jognak, és az e rendelet vagy az alapspecifikus rendeletek rendelkezései alapján támogatható az ERFA-ból, az ESZA+-ból, a Kohéziós Alapból vagy az ETHAA-ból;

e) a tagállam - az 1303/2013/EU rendelet 141. cikkének megfelelően benyújtott záró végrehajtási jelentésben vagy az Európai Tengerügyi és Halászati Alap esetében az utolsó éves végrehajtási jelentésben - kötelezettséget vállal arra, hogy a programozási időszak alatt befejezi és működőképessé teszi a második, utolsó szakaszt.

(2) E rendelet rendelkezései a művelet második szakaszára alkalmazandók.

118a. cikk

Az 1303/2013/EU rendelet alapján 2022. június 29. előtt támogatásra kiválasztott, szakaszokban végrehajtott műveletekre vonatkozó feltételek

(1) A 118. cikk ellenére, ha egy 1 000 000 EUR-t meghaladó összköltségű műveletet az 1303/2013/EU rendelet, illetve az alapspecifikus rendeletek, azaz az 1301/2013/EU ( 25 ), az 1304/2013/EU ( 26 ) az 1300/2013/EU ( 27 ), az 1299/2013/EU ( 28 ) és a 508/2014/EU ( 29 ) európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján 2022. június 29. előtt választottak ki támogatásra és kezdtek el megvalósítani, az említett művelet a 2021-2027-es programozási időszakban e rendelet és a megfelelő alapspecifikus rendeletek alapján támogatásra jogosultnak tekintendő.

A 73. cikk (1) és (2) bekezdésétől eltérve az irányító hatóság dönthet úgy, hogy e rendelet alapján közvetlenül nyújt támogatást az ilyen műveletekhez, amennyiben teljesülnek a következő feltételek:

a) a művelet pénzügyi szempontból két azonosítható szakasszal rendelkezik, külön-külön auditnyomvonallal;

b) a művelet egy releváns egyedi célkitűzés keretében programozott fellépések keretébe tartozik, és be van sorolva valamely, az I. mellékletnek megfelelő beavatkozástípusba;

c) az első szakaszra vonatkozó kifizetési kérelemben szereplő kiadások nem szerepelnek a második szakaszra vonatkozó egyetlen kifizetési kérelemben sem;

d) a tagállam - az 1303/2013/EU rendelet 141. cikkének megfelelően benyújtott záró végrehajtási jelentésben vagy az Európai Tengerügyi és Halászati Alap esetében az utolsó éves végrehajtási jelentésben - kötelezettséget vállal arra, hogy a programozási időszak alatt befejezi és működőképessé teszi a második és utolsó szakaszt.

(2) Ez a cikk nem alkalmazandó az Oroszországi Föderáció által elkövetett katonai agresszió eredményezte migrációs kihívások kezelésére irányuló olyan műveletekre, amelyek az 1303/2013/EU rendelet 98. cikke (4) bekezdésének első és második albekezdésében biztosított lehetőség alapján kerülnek támogatásra.

119. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Ez a rendelet a Szerződéseknek megfelelően teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó a tagállamokban.

I. MELLÉKLET

DIMENZIÓK ÉS KÓDOK AZ ERFA, AZ ESZA+, A KOHÉZIÓS ALAP ÉS AZ IÁA BEAVATKOZÁSI TÍPUSAIHOZ - 22. CIKK (5) BEKEZDÉS

1. TÁBLÁZAT: DIMENZIÓK ÉS KÓDOK A BEAVATKOZÁSI TÍPUSOKHOZ (1) , (2)

2. TÁBLÁZAT: A "TÁMOGATÁSI FORMA" DIMENZIÓRA VONATKOZÓ KÓDOK (1)

3. TÁBLÁZAT: A "TERÜLETI VÉGREHAJTÁSI MECHANIZMUS ÉS A TERÜLETI HANGSÚLY" DIMENZIÓRA VONATKOZÓ KÓDOK

4. TÁBLÁZAT: A "GAZDASÁGI TEVÉKENYSÉG" DIMENZIÓRA VONATKOZÓ KÓDOK

5. TÁBLÁZAT: A "HELY" DIMENZIÓRA VONATKOZÓ KÓDOK

6. TÁBLÁZAT: AZ ESZA+ MÁSODLAGOS TÉMÁIRA VONATKOZÓ KÓDOK

7. TÁBLÁZAT: AZ ESZA+ / ERFA / Kohéziós Alap / IÁA NEMEK KÖZÖTTI EGYENLŐSÉGGEL KAPCSOLATOS DIMENZIÓJÁRA VONATKOZÓ KÓDOK

8. TÁBLÁZAT: A MAKROREGIONÁLIS STRATÉGIÁKRA ÉS A TENGERI MEDENCÉKET ÉRINTŐ STRATÉGIÁKRA VONATKOZÓ KÓDOK

II. MELLÉKLET

SABLON A PARTNERSÉGI MEGÁLLAPODÁSHOZ - 10. CIKK (6) BEKEZDÉS ( 30 )

Hivatkozás: az (EU) 2021/1060 rendelet (CPR) 10. cikkének (5) bekezdése. Az e melléklet 1-10. pontjában szereplő indokolások és szövegmezők legfeljebb 35 oldalt tesznek ki, és egy oldal szóközök nélkül átlagosan 3 000 karaktert tartalmaz.

1. A szakpolitikai célkitűzések és az IÁA egyedi célkitűzésének a kiválasztása

Hivatkozás: a CPR 11. cikke (1) bekezdésének a) pontja

1. táblázat: A szakpolitikai célkitűzés és az IÁA egyedi célkitűzésének kiválasztása, indokolással

2. Szakpolitikai választások, koordináció és kiegészítő jelleg ( 31 )

Hivatkozás: a CPR 11. cikke (1) bekezdése b) pontjának i., ii. és iii. alpontja

A szakpolitikai döntések összefoglalása és a partnerségi megállapodás hatálya alá tartozó egyes alapoktól várt fő eredmények - A CPR 11. cikke (1) bekezdése b) pontjának i. alpontja

Szövegmező

Az alapok közötti koordináció, elhatárolás és kiegészítő jelleg, valamint adott esetben a nemzeti és regionális programok közötti koordináció - A CPR 11. cikke (1) bekezdése b) pontjának ii. alpontja

Szövegmező

A partnerségi megállapodás hatálya alá tartozó alapok, az MMIA, a BBA, a HAVE és más uniós eszközök közötti kiegészítő jelleg és szinergiák - A CPR 11. cikke (1) bekezdése b) pontjának iii. alpontja

Szövegmező

3. Hozzájárulás az InvestEU szerinti költségvetési garanciához, indokolással ( 32 )

Hivatkozás: a CPR 11. cikke (1) bekezdésének g) pontja és a CPR 14. cikke

2A. táblázat: Hozzájárulás az InvestEU-hoz (évenkénti bontásban)

2B. táblázat: Hozzájárulások az InvestEU-hoz (összefoglaló)

Szövegmező [3 500 ] (indokolás, figyelembe véve, hogy ezek az összegek hogyan járulnak hozzá a partnerségi megállapodásban az InvestEU-rendelet 10. cikkének (1) bekezdésével összhangban kiválasztott szakpolitikai célkitűzések eléréséhez).

4. Átcsoportosítások ( 33 )

4.1. Régiókategóriák közötti átcsoportosítás

Hivatkozás: a CPR 11. cikke (1) bekezdésének e) pontja és a 111. cikk

3A. táblázat: Régiókategóriák közötti átcsoportosítások (évenkénti bontásban)

3B. táblázat Régiókategóriák közötti átcsoportosítás (összefoglaló)

Szövegmező [3 500 ] (indokolás)

4.2. Átcsoportosítások közvetlen vagy közvetett irányítás alatt álló eszközökbe

Hivatkozás: a CPR 26. cikkének (1) bekezdése

4A. táblázat: Átcsoportosítások közvetlen vagy közvetett irányítás alatt álló eszközökbe, amennyiben az alap-jogiaktus erről a lehetőségről rendelkezik (*1) (évenkénti bontásban)

4B. táblázat: Átcsoportosítások közvetlen vagy közvetett irányítás alatt álló eszközökbe, amennyiben az alap-jogiaktus erről a lehetőségről rendelkezik (*1) (összefoglaló)

Szövegmező [3 500 ] (indokolás)

4.3. Átcsoportosítások az ERFA, az ESZA+, a Kohéziós Alap között vagy más alaphoz vagy alapokhoz

Hivatkozás: a CPR 26. cikkének (1) bekezdése

5A. táblázat: Átcsoportosítások az ERFA, az ESZA+ és a Kohéziós Alap között vagy más alaphoz vagy alapokhoz (évenkénti bontásban) (*1)

5B. táblázat: Átcsoportosítások az ERFA, az ESZA+, a Kohéziós Alap között vagy más alaphoz vagy alapokhoz (összefoglaló) (*1)

Szövegmező [3 500 ] (indokolás)

4.4. Az ERFA és az ESZA+ forrásainak átcsoportosítása az IÁA-hoz nyújtott kiegészítő támogatásként, indokolással ( 34 )

Hivatkozás: a CPR 27. cikke

6A. táblázat: Az ERFA és az ESZA+ forrásainak átcsoportosítása az IÁA-hoz nyújtott kiegészítő támogatásként (éves bontásban)

6B. táblázat: Az ERFA és az ESZA+ forrásainak átcsoportosítása az IÁA -hoz nyújtott kiegészítő támogatásként (összefoglalás)

Szövegmező [3 500 ] (indokolás)

4.5. Átcsoportosítások az európai területi együttműködési célkitűzésből (Interreg) a "Beruházás a munkahelyteremtésbe és növekedésbe" célkitűzéshez

Hivatkozás: a CPR 111. cikkének (3) bekezdése

7. táblázat: Átcsoportosítások az európai területi együttműködési célkitűzésből (Interreg) a "Beruházás a munkahelyteremtésbe és növekedésbe" célkitűzéshez

Szövegmező [3 500 ] (indokolás)

5. A technikai segítségnyújtáshoz való uniós hozzájárulás formája

Hivatkozás: a CPR 11. cikke (1) bekezdésének f) pontja

Szövegmező [3 500 ] (indokolás)

6. Tematikus koncentráció

6.1.

Hivatkozás: az ERFA-rendelet és a KA-rendelet 4. cikkének (3) bekezdése

6.2.

Hivatkozás: a CPR 11. cikke (1) bekezdésének c) pontja és az ESZA+ rendelet 7. cikke

7. Előzetes pénzügyi allokáció a partnerségi megállapodás hatálya alá tartozó egyes alapokból szakpolitikai célkitűzések, az IÁA egyedi célkitűzése és technikai segítségnyújtás szerinti bontásban, nemzeti és adott esetben regionális szinten*

Hivatkozás: a CPR 11. cikke (1) bekezdésének c) pontja

8. táblázat: Előzetes pénzügyi allokáció az ERFA-ból, a Kohéziós Alapból, az IÁA-ból, az ESZA+-ból és az ETHAA-ból szakpolitikai célkitűzések, az IÁA egyedi célkitűzése és technikai segítségnyújtás szerinti bontásban (*1)

Szövegmező [3 500 ] (indokolás)

8. A partnerségi megállapodás hatálya alá tartozó alapok keretében tervezett programok listája az egyes alapokból származó megfelelő előzetes pénzügyi allokációval és a kapcsolódó nemzeti hozzájárulással régiókategóriánként

Hivatkozás: a CPR 11. cikke (1) bekezdésének h) pontja és a CPR 110. cikke

9A. táblázat Az előzetes pénzügyi allokációban részesülő tervezett programok (1) listája (*1)

9B. táblázat Az előzetes pénzügyi allokációban részesülő tervezett programok (1) listája (*1)

Hivatkozás: a CPR 11. cikke

10. táblázat A tervezett Interreg programok listája

9. A partnerségi megállapodás hatálya alá tartozó alapok felhasználásához szükséges adminisztratív kapacitás megerősítése érdekében tervezett intézkedések összefoglalása

Hivatkozás: a CPR 11. cikke (1) bekezdésének i) pontja

Szövegmező [4 500 ]

10. A régiók és területek demográfiai kihívásainak és/vagy sajátos szükségleteinek kezelésére szolgáló integrált megközelítés (adott esetben)

Hivatkozás: a CPR 11. cikke (1) bekezdésének j) pontja, valamint az ERFA-rendelet és a KA-rendelet 10. cikke

Szövegmező [3 500 ]

11. A 15. cikkben, valamint a III. és a IV. mellékletben említett releváns feljogosító feltételek teljesüléséről készített értékelés összefoglalása (opcionális)

Hivatkozás: a CPR 11. cikke

11. táblázat: Feljogosító feltételek

12. Előzetes éghajlat-politikai hozzájárulási célérték

Hivatkozás: a CPR 6. cikkének (2) bekezdése és 11. cikke (1) bekezdésének d) pontja

III. MELLÉKLET

HORIZONTÁLIS FELJOGOSÍTÓ FELTÉTELEK - 15. CIKK (1) BEKEZDÉS

IV. MELLÉKLET

AZ ERFA-RA, AZ ESZA+-RA ÉS A KOHÉZIÓS ALAPRA VONATKOZÓ TEMATIKUS FELJOGOSÍTÓ FELTÉTELEK - 15. CIKK (1) BEKEZDÉS