32021R1148[1]

Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/1148 rendelete (2021. július 7.) a határigazgatás és a vízumpolitika pénzügyi támogatására szolgáló eszköznek az Integrált Határigazgatási Alap részeként történő létrehozásáról

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS (EU) 2021/1148 RENDELETE

(2021. július 7.)

a határigazgatás és a vízumpolitika pénzügyi támogatására szolgáló eszköznek az Integrált Határigazgatási Alap részeként történő létrehozásáról

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 77. cikke (2) bekezdésére és 79. cikke (2) bekezdésének d) pontjára,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére (1),

a Régiók Bizottságával folytatott konzultációt követően,

rendes jogalkotási eljárás keretében (2),

mivel:

(1) Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 67. cikkének (3) bekezdése szerinti azon célkitűzést, hogy az Unió garantálja a biztonság magas szintjét a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térségben, többek között a belső határok személyek által történő átlépésére és a külső határokon történő határellenőrzésre és a közös vízumpolitikára vonatkozó közös intézkedések révén kell megvalósítani, megőrizve egyúttal a körültekintő egyensúlyt egyrészről a személyek szabad mozgása, és másrészről a biztonság között.

(2) Az EUMSZ 80. cikke értelmében a határok ellenőrzésével, a menekültüggyel és a bevándorlással kapcsolatos uniós szakpolitikákra és azok végrehajtására a szolidaritás és a felelősség tagállamok közötti igazságos elosztásának elve az irányadó, ideértve annak pénzügyi vonatkozásait is.

(3) A 2017. március 25-én aláírt Római Nyilatkozatban a 27 tagállam vezetői megerősítették, hogy elkötelezettek egy biztonságos és védett Európa és egy olyan Unió kialakítása iránt, ahol valamennyi polgár biztonságban érzi magát és szabadon mozoghat, ahol biztosított a külső határok védelme, amely hatékony, felelős és fenntartható, a nemzetközi normákat tiszteletben tartó migrációs politikát folytat, valamint egy olyan Európa iránt, amely eltökélt a terrorizmus és a szervezett bűnözés elleni küzdelem iránt.

(4) Az e rendelettel létrehozott, a határigazgatás és a vízumpolitika pénzügyi támogatására szolgáló eszköz (a továbbiakban: az eszköz) keretében finanszírozott valamennyi intézkedést - ideértve a harmadik országokban végzetteket is - az uniós vívmányokban és az Európai Unió Alapjogi Chartájában (a továbbiakban: a Charta) rögzített jogoknak és elveknek maradéktalanul megfelelve kell végrehajtani, és azoknak összhangban kell állniuk az Unió és a tagállamok azon nemzetközi okmányokból fakadó nemzetközi kötelezettségeivel, amelyeknek az Unió és a tagállamok részes felei, különösen a megkülönböztetés tilalma és a visszaküldés tilalma elvének való megfelelés biztosítása révén.

(5) Az eszköz szakpolitikai célkitűzése egy erős és hatékony európai integrált határigazgatás kialakítása és végrehajtása a külső határokon, hozzájárulva ezáltal az Unión belüli magas szintű belső biztonság biztosításához, megőrizve ugyanakkor a személyek Unión belüli szabad mozgását, továbbá maradéktalanul tiszteletben tartva a releváns uniós vívmányokat, valamint az Unió és a tagállamok azon nemzetközi okmányokból fakadó nemzetközi kötelezettségeit, amelyeknek az Unió és a tagállamok részes felei.

(6) Az európai integrált határigazgatás, amelynek végrehajtását az (EU) 2019/1896 európai parlamenti és tanácsi rendelettel (3) létrehozott Európai Határ- és Parti Őrség biztosítja, az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség és a határigazgatásért felelős nemzeti hatóságok - ideértve a parti őrségeket is abban a mértékben, amennyiben határellenőrzési feladatokat végeznek - megosztott felelősségébe tartozik. Annak hozzá kell járulnia a jogszerű határátlépések elősegítéséhez, az illegális bevándorlás és a határokon átnyúló bűnözés megelőzéséhez és felderítéséhez, valamint a migrációs áramlatok eredményes kezeléséhez.

(7) Az új migrációs és menekültügyi paktumról szóló, 2020. szeptember 23-i közleményében a Bizottság az uniós megközelítés egyik fő célkitűzéseként azonosította a jogszerű utazás megkönnyítését, megelőzve egyúttal az irreguláris migrációs és biztonsági kockázatokat.

(8) Az európai integrált határigazgatás végrehajtásához elengedhetetlen az uniós költségvetésből való pénzügyi támogatás a tagállamok abban való támogatása érdekében, hogy - maradéktalanul tiszteletben tartva az alapvető jogokat - hatékonyan irányítsák a külső határokon való átlépést, és kezeljék az e határoknál jelentkező jövőbeni kihívásokat, ami hozzájárulna a határokon átnyúló dimenzióval rendelkező súlyos bűncselekmények elleni fellépéshez.

(9) A tagállamok számára megfelelő uniós pénzügyi támogatást kell biztosítani az európai integrált határigazgatás végrehajtásának előmozdítására, és annak biztosítására, hogy az európai integrált határigazgatás operatív valósággá váljon. Az európai integrált határigazgatás többek között a következő, az (EU) 2019/1896 rendeletben megállapított elemeket foglalja magában: határellenőrzés; kutatási és mentési műveletek határőrizet során; kockázatelemzés; tagállamok közötti együttműködés, ideértve az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség által koordinált támogatást; ügynökségközi együttműködés, ideértve a rendszeres információcserét is; harmadik országokkal folytatott együttműködés; technikai és műveleti intézkedések a schengeni térségben, amelyek a határellenőrzéshez kapcsolódnak, és céljuk az illegális bevándorlás kezelése és a határokon átnyúló bűnözés elleni küzdelem javítása; csúcstechnológiás eszközök alkalmazása; egy minőség-ellenőrzési mechanizmus és szolidaritási mechanizmusok.

(10) Az eszköznek képesnek kell lennie arra, hogy biztosítsa a tagállamoknak a külső határőrizetre vonatkozó közös minimumkövetelmények végrehajtásához szükséges támogatást, összhangban a tagállamok, az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség és a Bizottság vonatkozó hatásköreivel.

(11) mivel a tagállamok vámhatóságai növekvő számú feladatot vállalnak, amelyek gyakran kiterjednek a biztonság területére is, és amelyekre a külső határokon kerül sor, fontos ösztönözni az ügynökségközi együttműködést, mint az európai integrált határigazgatás egyik elemét, összhangban az (EU) 2019/1896 rendelettel. Biztosítani szükséges a külső határokon végzett határellenőrzés és vámellenőrzés egymást kiegészítő jellegét megfelelő uniós pénzügyi támogatás nyújtásával a tagállamoknak számára. Az ügynökségközi együttműködés nem csupán meg fogja erősíteni a vámellenőrzéseket az illegális kereskedelem minden formája elleni küzdelem érdekében, hanem meg fogja könnyíteni a jogszerű kereskedelmet és utazást, és hozzá fog járulni egy biztonságos és hatékony vámunióhoz is.

(12) Szükséges ezért létrehozni az 513/2014/EU (4) és az 515/2014/EU (5) európai parlamenti és tanácsi rendelettel létrehozott 2014-2020-as Belső Biztonsági Alap jogutód alapját, többek között egy Integrált Határigazgatási Alap (a továbbiakban: az Alap) felállításával.

(13) Az EUMSZ V. címének jogi sajátosságai, valamint a külső határokra és a vámellenőrzésre vonatkozó szakpolitikák tekintetében alkalmazandó különböző jogalapok miatt jogilag nem lehetséges az Alapot egyetlen eszközként létrehozni.

(14) Az Alapot ezért a határigazgatás és a vízumpolitika területén nyújtott uniós pénzügyi támogatás átfogó kereteként kell létrehozni, amely magában foglalja az eszközt, valamint az (EU) 2021/1077 európai parlamenti és tanácsi rendelettel (6) létrehozott, a vámellenőrzési berendezésekhez pénzügyi támogatást nyújtó eszközt. Az említett keretet ki kell egészíteni az (EU) 2021/1060 európai parlamenti és tanácsi rendelettel (7), amelyre e rendeletnek hivatkoznia kell a megosztott irányítás szabályai tekintetében.

(15) Az eszköznek építenie kell a jogelődjeihez - az 574/2007/EK európai parlamenti és tanácsi határozattal (8) létrehozott, a 2007-2013-as időszakra vonatkozó Külső Határok Alaphoz, valamint az 515/2014/EU rendelettel létrehozott, a 2014-2020-as időszakra vonatkozó Belső Biztonsági Alap részét képező, a külső határok és a vízumügy pénzügyi támogatására szolgáló eszközhöz - köthető eredményekre és beruházásokra, és az eszközt az új fejlemények figyelembevétele érdekében ki kell terjeszteni.

(16) Az egységes és magas színvonalú külső határellenőrzés biztosítása és a külső határokon keresztül történő jogszerű utazás megkönnyítése érdekében az eszköznek hozzá kell járulnia egy olyan európai integrált határigazgatás kialakításához, amely kiterjed a szakpolitikát, a jogot, a szisztematikus együttműködést, a tehermegosztást, az irreguláris migránsok által használt átlépési pontokkal kapcsolatos helyzet és változó körülmények értékelését, a személyi állományt, a berendezéseket és a technológiát illető intézkedésekre, amelyeket különböző szinteken a tagállamok illetékes hatóságai és az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség hozhat, együttműködésben eljárva egyéb szereplőkkel, így például más uniós szervekkel, hivatalokkal és ügynökségekkel, különösen az (EU) 2018/1726 európai parlamenti és tanácsi rendelettel (9) létrehozott, a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség nagyméretű IT-rendszereinek üzemeltetési igazgatását végző európai uniós ügynökséggel (eu-LISA), az (EU) 2016/794 európai parlamenti és tanácsi rendelettel (10) létrehozott, a Bűnüldözési Együttműködés Európai Uniós Ügynökségével (Europol), valamint adott esetben harmadik országokkal és nemzetközi szervezetekkel.

(17) Az eszköznek hozzá kell járulnia a vízumkérelmek feldolgozása hatékonyságának javításához a jóhiszemű utazók vízumeljárásainak megkönnyítése tekintetében, valamint a biztonsági kockázatok és az irreguláris migrációs kockázatok felderítése és értékelése tekintetében. Így különösen az eszköznek pénzügyi támogatást kell nyújtania a vízumkérelmek feldolgozásának digitalizációjához azzal a célkitűzéssel, hogy gyors, biztonságos és ügyfélbarát vízumeljárásokat biztosítson mind a vízumkérelmezők, mind a konzulátusok javára. Az eszköznek a konzuli szolgáltatások világszerte széles körű lefedettségének biztosítását is kell szolgálnia. Az eszköznek ki kell terjednie a közös vízumpolitika egységes végrehajtására és korszerűsítésére, valamint a 767/2008/EK európai parlamenti és tanácsi-rendeletből (11) fakadó intézkedésekre is, csakúgy, mint a tagállamoknak a vízumkibocsátáshoz biztosítandó segítségnyújtásra, ideértve a humanitárius okokból, nemzeti érdekből vagy nemzetközi kötelezettségek miatt, a vízumokkal kapcsolatos uniós vívmányokkal összhangban kibocsátott korlátozott területi érvényességű vízumokat is.

(18) Az eszköznek az európai integrált határigazgatás végrehajtásának részeként támogatnia kell a schengeni vívmányokat alkalmazó országok területén a külső határok ellenőrzéséhez kapcsolódó intézkedéseket, ami megerősíti a schengeni térség általános működését.

(19) A külső határok igazgatásának javítása, a jogszerű utazás megkönnyítése, a szabálytalan határátlépések megelőzéséhez és az azokkal szembeni fellépéshez való hozzájárulás, a közös vízumpolitika végrehajtása, valamint a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló uniós térség magas szintű biztonságához való hozzájárulás céljából az eszköznek az uniós joggal összhangban támogatnia kell a nagyméretű IT-rendszerek fejlesztését a határigazgatás területén. Támogatnia kell az (EU) 2019/817 (12) és az (EU) 2019/818 (13) európai parlamenti és tanácsi rendeletben megállapítottak szerinti interoperabilitás kialakítását a tagállamokban az uniós információs rendszerek - nevezetesen az (EU) 2017/2226 európai parlamenti és tanácsi rendelettel (14) létrehozott határregisztrációs rendszer (EES), a 767/2008/EK rendelettel létrehozott Vízuminformációs Rendszer (VIS), az (EU) 2018/1240 európai parlamenti és tanácsi rendelettel (15), létrehozott Európai Utasinformációs és Engedélyezési Rendszer (ETIAS), a 603/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel (16) létrehozott Eurodac, az (EU) 2018/1860 (17), az (EU) 2018/1861 (18) és az (EU) 2018/1862 európai parlamenti és tanácsi rendelettel (19) létrehozott Schengeni Információs Rendszer (SIS), valamint az (EU) 2019/816 európai parlamenti és tanácsi rendelettel (20) létrehozott, a harmadik országbeli állampolgárokkal és a hontalan személyekkel szemben hozott ítéletekre vonatkozó információval rendelkező tagállamok azonosítására szolgáló központosított rendszer (ECRIS-TCN) - között annak érdekében, hogy az említett uniós információs rendszerek és azok adatai kiegészítsék egymást. Az eszköznek hozzá kell járulnia a nemzeti szinten szükséges fejlesztésekhez is a központi szintű interoperabilitási elemek - nevezetesen az európai keresőportál (EKP), egy közös biometrikus megfeleltetési szolgáltatás (közös BMS), egy közös személyazonosítóadat-tár (CIR) és egy többszörös személyazonosságot felismerő rendszer (MID) - végrehajtását követően.

(20) Annak érdekében, hogy hasznosítsa a határigazgatás, a vízumpolitika és a nagyméretű IT-rendszerek területén kompetenciával rendelkező decentralizált ügynökségek tudását és szakértelmét a Bizottságnak kellő időben - különösen a programozási időszak kezdetén és félidejében - be kell vonnia a releváns ügynökségeket az e rendelet által létrehozott, a belügyi alapokkal foglalkozó bizottság munkájába. Adott esetben a Bizottságnak be kell tudnia vonni a releváns uniós szerveket, hivatalokat és ügynökségeket a monitoring és az értékelés folyamatába is, különösen annak biztosítása céljából, hogy az eszköz által támogatott intézkedések megfeleljenek a releváns uniós vívmányoknak és az elfogadott uniós prioritásoknak. Az eszköznek ki kell egészítenie és meg kell erősítenie az európai integrált határigazgatás végrehajtására irányuló tevékenységeket, összhangban a tagállamok és az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség közötti megosztott felelősség és szolidaritás elvével, amelyek az Európai Határ- és Parti Őrség két pillérét képviselik. Ez különösen azt jelenti, hogy a megosztott irányítás keretében végrehajtott programjaik kialakításakor a tagállamoknak figyelembe kell venniük az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség által kifejlesztett elemzési eszközöket, műveleti és technikai iránymutatásokat, valamint az általa kidolgozott képzési tanterveket, így például a határőrök képzésére vonatkozó egységes alaptanterveket, beleértve az említett tanterveknek az alapvető jogokkal és a nemzetközi védelemhez való hozzáféréssel kapcsolatos elemeit is. Annak érdekében, hogy kialakítsa a külső határok ellenőrzésére vonatkozóan a saját feladatai és a tagállamok feladatköre közötti kiegészítő jelleget, valamint hogy biztosítsa a következetességet, és elkerülje az alacsony költséghatékonyság kockázatát a Bizottságnak kellő időben konzultálnia kell az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökséggel a tagállamok által benyújtott programtervezetekről olyan mértékig, amennyiben azok az említett ügynökség hatáskörébe tartoznak, így különösen a működési támogatás keretében finanszírozott tevékenységeket illetően.

(21) Az érintett tagállamok kérésének megfelelő mértékben az eszköznek támogatnia kell az "Európai migrációs stratégia" című, 2015. május 13-i bizottsági közleményben körvonalazott és az Európai Tanács 2015. június 25-i és 26-i ülésén jóváhagyott, majd az (EU) 2019/1896 rendeletben részletesebben meghatározott migrációscsomópont-megközelítés végrehajtását. A migrációscsomópont-megközelítés működési támogatást biztosít azon tagállamoknak, amelyek a külső határokon aránytalan migrációs kihívásokkal szembesülnek. A megközelítés integrált, átfogó és célzott támogatást nyújt, a szolidaritás és a megosztott felelősség szellemében.

(22) A külső határok védelmére vonatkozó szolidaritás és megosztott felelősség szellemében, amennyiben sebezhetőségek vagy kockázatok azonosítására kerül sor, különösen az 1053/2013/EU tanácsi rendelettel (21) összhangban elvégzett schengeni értékelést követően, az érintett tagállamnak megfelelően kezelnie kell a kérdést a programja keretében az említett rendelet alapján elfogadott ajánlások végrehajtására rendelkezésre álló erőforrások felhasználásával, és összhangban az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség által az (EU) 2019/1896 rendeletnek megfelelően elvégzett sebezhetőségi értékelésekkel.

(23) Az eszköznek pénzügyi támogatást kell nyújtania azon tagállamoknak, amelyek teljeskörűen alkalmazzák a külső határokra és a vízumokra vonatkozó schengeni vívmányok rendelkezéseit, és azon tagállamoknak, amelyek készülnek a Schengenben való részvételre, és azt a tagállamoknak a külső határok igazgatására vonatkozó közös uniós szakpolitika érdekében kell felhasználniuk.

(24) Miközben támogatást biztosít a tagállamok határigazgatási beruházásaihoz, az eszköz nem nyújthat finanszírozást azon belső határokon létesülő új, állandó infrastruktúrához és épületekhez, amelyeknél az ellenőrzéseket még nem szüntették meg. Az említett határokon azonban az eszköznek támogatnia kell az olyan, határellenőrzést szolgáló ingó infrastruktúrába, valamint a meglévő infrastruktúra fenntartásába, korlátozott korszerűsítésébe vagy felváltásába irányuló beruházásokat, amelyekre az (EU) 2016/399 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (22) való folyamatos megfeleléshez van szükség.

(25) A 2003-as csatlakozási okmánynak a személyeknek a kalinyingrádi régió és az Orosz Föderáció egyéb részei közötti, szárazföldi úton történő átutazásáról szóló 5. jegyzőkönyvével összhangban, az eszközből kell fedezni minden olyan többletköltséget, amely az uniós vívmányok - nevezetesen a 693/2003/EK (23) és a 694/2003/EK tanácsi rendelet (24) - ilyen átutazásra vonatkozó különös rendelkezéseinek a végrehajtása során merül fel. Az elmaradt díjakért nyújtott további pénzügyi támogatás szükségességét azonban az Uniónak az Orosz Föderációval hatályban lévő vízumszabályozásától kell függővé tenni.

(26) Az eszköz szakpolitikai célkitűzésének eléréséhez való hozzájárulás érdekében a tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy programjaik tartalmazzanak az eszköz valamennyi egyedi célkitűzését érintő intézkedéseket, és hogy a forrásoknak az egyedi célkitűzések közötti allokációja biztosítsa, hogy e célkitűzéseket lehessen teljesíteni.

(27) A hatékonyság elvével összhangban törekedni kell a más uniós alapokkal való szinergiákra és következetességre, valamint el kell kerülni az intézkedések közötti átfedéseket.

(28) A valamely tagállam által kiadott kiutasítási határozatok hatálya alá tartozó harmadik országbeli állampolgárok visszaküldése az európai integrált határigazgatásnak az (EU) 2019/1896 rendeletben szabályozott egyik eleme. A visszaküldés terén végrehajtott intézkedések azonban jellegük és célkitűzésük miatt az eszköz keretében nyújtott támogatás hatókörén kívül esnek, és az (EU) 2021/1147 európai parlamenti és tanácsi rendelet (25) hatálya alá tartoznak.

(29) A tagállami vámhatóságok külső határokon játszott fontos szerepének elismerése, és annak biztosítása érdekében, hogy elegendő eszköz álljon rendelkezésükre széles körű feladataik végrehajtásához az említett határokon, a vámellenőrzési berendezések pénzügyi támogatására szolgáló eszköznek kell biztosítania az említett nemzeti hatóságok részére a vámellenőrzés elvégzésére szolgáló berendezésekbe irányuló beruházáshoz szükséges finanszírozást, valamint olyan berendezéseket, amelyek a vámellenőrzések mellett egyéb célokat is szolgálhatnak, így például a határellenőrzést.

(30) A legtöbb vámellenőrzési berendezés és információs és kommunikációs technológiai (IKT) rendszer egyenlő mértékben vagy járulékosan alkalmas lehet az Unió más jogi aktusainak, így például a határigazgatásra, a vízumokra vagy a rendőrségi együttműködésre vonatkozó rendelkezéseknek való megfelelés ellenőrzésére. Az Alapot ezért két, egymást kiegészítő eszközként dolgozták ki, amelyek különálló, de kiegészítő hatállyal rendelkeznek a berendezések beszerzésére vonatkozóan. Egyrészt az eszköz pénzügyileg támogatni fog olyan berendezéseket és IKT-rendszereket, amelyek elsődleges célja az integrált határigazgatás, és lehetővé fogja tenni azoknak a vámellenőrzés kiegészítő területén való használatát is. Másrészt a vámellenőrzési berendezések pénzügyi támogatására szolgáló eszköz olyan berendezéseket fog pénzügyileg támogatni, amelyek fő célja a vámellenőrzés, és lehetővé fogja tenni azoknak további célokra, így például határellenőrzésre és biztonságra való használatát is. Az ilyen szereposztás elő fogja mozdítani az ügynökségközi együttműködést az európai integrált határigazgatásnak az (EU) 2019/1896 rendeletben szabályozott egyik elemeként, ezáltal lehetővé téve a vámügyi és a határforgalom-ellenőrzést végző hatóságok együttműködését, és maximalizálva az uniós költségvetés hatását az ellenőrzési berendezések megosztása és interoperabilitása révén.

(31) A tengeri határőrizet a parti őrség által az Unió tengerparti területén ellátott egyik feladat. A partvédelmi feladatokat ellátó nemzeti hatóságok széles körű feladatokért felelnek, amelyek magukban foglalhatják a tengerparti biztonságot, védelmet, a kutatási és mentési műveleteket, a határellenőrzést, a halászati ellenőrzést, a vámellenőrzést, az általános jogérvényesítést és a környezetvédelmet, de nem korlátozódnak azokra. A partvédelmi feladatok széles köre miatt az említett feladatok különböző uniós szakpolitikák hatókörébe tartoznak, amelyeknek a kézzelfoghatóbb és hatékonyabb eredmények elérése érdekében szinergiákra kell törekedniük.

(32) Az eszköz keretében finanszírozott, a tengeri határőrizethez kapcsolódó intézkedések végrehajtásakor a tagállamoknak különös figyelmet kell fordítaniuk a tengeri kutatási és mentési műveleteket illetően fennálló nemzetközi kötelezettségeikre. E tekintetben lehetővé kell tenni az eszköz keretében támogatott berendezések és rendszerek használatát kutatási és mentési műveletekben olyan helyzetekben, amelyek egy tengeri határőrizeti művelet során merülhetnek fel.

(33) Az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség, az 1406/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel (26) létrehozott Európai Tengerészeti Biztonsági Ügynökség és az (EU) 2019/473 európai parlamenti és tanácsi rendelettel (27) létrehozott Európai Halászati Ellenőrző Hivatal közötti, partvédelmi feladatokra irányuló uniós együttműködés mellett a tengerparti területen végzett tevékenységek jobb koherenciáját kell elérni nemzeti szinten is. A tengerparti környezetben tevékenykedő különféle szereplők közötti szinergiáknak összhangban kell lenniük az európai integrált határigazgatási és tengerparti védelmi stratégiákkal.

(34) A tengerparti tevékenységek kiegészítő jellegének megerősítése és következetességének fokozása, az erőfeszítések duplikációjának elkerülése és a költségvetési megszorítások enyhítése érdekében egy olyan, költséges tevékenységekkel járó területen, mint a tengerparti terület, lehetővé kell tenni az eszköz használatát - kiegészítő jelleggel - a többcélú jelleggel bíró tengerparti műveletek támogatására is.

(35) Lehetővé kell tenni az eszköz keretében finanszírozott berendezések és IKT-rendszerek használatát az (EU) 2021/1149 európai parlamenti és tanácsi rendelettel (28) létrehozott Belső Biztonsági Alap és az (EU) 2021/1147 rendelettel létrehozott Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alap célkitűzéseinek elérése érdekében is. Az ilyen berendezéseknek és IKT-rendszereknek hozzáférhetőknek és bevethetőknek kell maradniuk hatékony és biztonságos határellenőrzési tevékenységek céljára, és az ilyen berendezéseknek és IKT-rendszereknek a Belső Biztonsági Alap, valamint a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alap céljaira történő használatát időben korlátozni kell.

(36) Az eszköznek, összhangban annak egyedi célkitűzéseivel, elsődlegesen a belső uniós szakpolitikát kell szolgálnia. Ugyanakkor az eszköznek adott esetben tudnia kell támogatni az uniós prioritásokkal összhangban lévő intézkedéseket harmadik országokban vagy azokkal kapcsolatban is. Az említett intézkedéseket az Unió külső finanszírozási eszközeiből támogatott egyéb, Unión kívüli fellépésekkel teljes szinergiában és koherenciában, valamint azokat kiegészítve kell végrehajtani. Így különösen, az ilyen intézkedéseket oly módon kell végrehajtani, amely biztosítja a külső uniós szakpolitikával való teljes koherenciát, tiszteletben tartja a fejlesztési szempontú szakpolitikai koherencia elvét, valamint összhangban áll a szóban forgó országra vagy régióra vonatkozó stratégiai programozási dokumentumokkal. Az ilyen intézkedéseknek olyan intézkedésekre is összpontosítaniuk kell, amelyek nem fejlesztés-orientáltak, a belső uniós szakpolitika érdekeit kell szolgálniuk, és összhangban kell lenniük az Unión belül végzett tevékenységekkel. Félidős és visszamenőleges értékelései során a Bizottságnak különös figyelmet kell fordítania az intézkedések harmadik országokban vagy azokkal kapcsolatban történő végrehajtására.

(37) Az uniós költségvetésből származó finanszírozásnak olyan intézkedésekre kell összpontosítania, amelyek esetében az uniós beavatkozás hozzáadott értéket biztosíthat az egyedül tagállamok által végrehajtott intézkedésekhez képest. Mivel az Unió a tagállamoknál alkalmasabb helyzetben van ahhoz, hogy keretet biztosítson az uniós szolidaritás kifejezéséhez a határigazgatás és a közös vízumpolitika területén, valamint hogy platformot nyújtson az említett szakpolitikákat alátámasztó közös nagyméretű IT-rendszerek fejlesztéséhez, az e rendelet alapján nyújtott pénzügyi támogatásnak hozzá kell járulnia különösen a nemzeti és uniós képességek megerősítéséhez az említett területeken.

(38) Az eszköz által támogatott intézkedések népszerűsítése során az uniós finanszírozás címzettjeinek a célközönség nyelvén vagy nyelvein kell tájékoztatást nyújtaniuk. Az uniós finanszírozás láthatóságának biztosítása érdekében az említett finanszírozás címzettjeinek az intézkedéssel kapcsolatos kommunikációjuk során hivatkozniuk kell a finanszírozás eredetére. A címzetteknek e célból gondoskodniuk kell arról, hogy a médiának és a nyilvánosságnak szánt minden kommunikációs anyag feltüntesse az Unió emblémáját, és kifejezetten megemlítse az Uniótól kapott pénzügyi támogatást.

(39) A Bizottság számára lehetővé kell tenni, hogy az eszköz keretében rendelkezésre álló pénzügyi forrásokat az eszköz végrehajtásával kapcsolatos legjobb gyakorlatok és információcsere előmozdítására fordítsa.

(40) A tematikus eszközből közvetlen vagy közvetett irányítás keretében nyújtott támogatásról a Bizottságnak kellő időben tájékoztatást kell közzé tennie, és adott esetben frissítenie kell az ilyen tájékoztatást. Lehetővé kell tenni az adatok egyedi célkitűzés, a kedvezményezett neve, a jogi kötelezettségvállalás összege, valamint az intézkedés jellege és célja szerinti rendszerezését.

(41) Valamely tagállam olyannak tekinthető, mint amely nem felel meg a releváns uniós vívmányoknak - így az eszköz keretében nyújtott működési támogatás felhasználása tekintetében -, ha nem teljesítette a Szerződések alapján a határigazgatás és a vízumpolitika területén fennálló kötelezettségeit - ideértve az alapvető jogokkal kapcsolatos kötelezettségeket is -, ha fennáll egyértelmű kockázata annak, hogy az említett tagállam súlyosan megsérti az Unió értékeit a határigazgatásra és a vízumpolitikára vonatkozó uniós vívmányok végrehajtása során, vagy ha valamely, az (EU) 1053/2013 rendeletben megállapított schengeni értékelési és monitoringmechanizmus keretében született értékelési jelentés hiányosságokat azonosított a releváns területen.

(42) Az eszköznek biztosítania kell, hogy fennáll a forrásoknak az e rendeletben megállapított célkitűzések megvalósítását szolgáló méltányos és átlátható elosztása. Az átláthatósági követelményeknek való megfelelés érdekében a Bizottságnak tájékoztatást kell közzé tennie a tematikus eszköz éves és többéves munkaprogramjairól. Az (EU) 2021/1060 rendelettel összhangban minden egyes tagállamnak biztosítania kell, hogy a programjának jóváhagyásától számított hat hónapon belül működik egy olyan honlap, amelyen elérhető a programjára vonatkozó tájékoztatás, lefedve a program célkitűzéseit, tevékenységeit, a rendelkezésre álló finanszírozási lehetőségeket és az eredményeket.

(43) E rendeletben meg kell határozni a tagállami programokra szánt kezdeti összegeket, amelyek az I. mellékletben meghatározott rögzített összegekből és az említett mellékletben megállapított kritériumok alapján kiszámított összegből állnak, és amelyek tükrözik a szárazföldi és tengeri határszakaszok hosszát és a rájuk gyakorolt hatás erősségét, a repülőtereken és a konzulátusokon tapasztalható munkaterhet, valamint a konzulátusok számát. Tekintettel azon tagállamok speciális szükségleteire, amelyek az egy főre jutó legmagasabb számú menedékjog iránti kérelemmel szembesültek 2018-ban és 2019-ben, helyénvaló Ciprus, Málta és Görögország esetében növelni a rögzített összegeket.

(44) A tagállami programokra szánt kezdeti összegek kell, hogy a tagállamok hosszú távú beruházásainak alapját képezzék. A kiindulási helyzetben bekövetkező változásoknak - így például a külső határokon jelentkező nyomás, valamint a külső határokon és a konzulátusokon tapasztalható munkateher - figyelembevétele érdekében a programozási időszak félidejében egy kiegészítő összeget kell a tagállamok számára allokálni, amelynek az I. melléklettel összhangban statisztikai adatokon kell alapulnia, figyelembe véve a programvégrehajtásuk állását is.

(45) A Bizottságnak el kell végeznie e rendelet félidős értékelését. E félidős értékelést az eszköz eredményességének és uniós hozzáadott értékének értékelésére kell felhasználni, és annak átlátható áttekintést kell nyújtania arról, hogy miként hajtották végre az eszközt.

(46) mivel a határigazgatás és a vízumpolitika területén folyamatosan változnak a kihívások, szükséges a finanszírozás allokációját hozzáigazítani a vízumpolitikára és a határigazgatásra vonatkozó prioritások változásaihoz - beleértve a határon jelentkező megnövekedett nyomás eredményeként bekövetkező változásokat is -, továbbá szükséges a legmagasabb uniós hozzáadott értéket képviselő prioritások felé kell irányítani a finanszírozást. A sürgető igényekre, valamint a szakpolitika és az uniós prioritások változásaira való reagálás, továbbá a finanszírozásnak a magas szintű uniós hozzáadott értéket képviselő intézkedések felé való irányítása érdekében a finanszírozás egy részét időszakonként - egy tematikus eszköz útján - egyedi intézkedésekre, uniós intézkedésekre és szükséghelyzeti támogatásra kell allokálni. A tematikus eszköz rugalmasságot kínál az eszköz kezelése során, és azt tagállami programokon keresztül is végre lehet hajtani.

(47) A tagállamokat ösztönözni kell arra, hogy a programallokációjuk egy részét a IV. mellékletben felsorolt intézkedések finanszírozására használják azáltal, hogy ezek nagyobb uniós hozzájárulásban részesülnek.

(48) Az eszköznek hozzá kell járulnia olyan működési költségek támogatásához, amelyek a határigazgatáshoz, a közös vízumpolitikához és a nagyméretű IT-rendszerekhez kapcsolódnak annak lehetővé tétele érdekében a tagállamok számára, hogy fenntartsák az Unió egésze számára létfontosságú képességeket. Az ilyen támogatásnak az eszköz célkitűzéseihez kapcsolódó konkrét költségek teljes visszatérítéséből kell állnia, és a tagállami programok szerves részét kell képeznie.

(49) Az eszköz keretében rendelkezésre álló források egy részét - a kezdeti allokációjukon felül - tagállami programokra is lehetne allokálni egyedi intézkedések végrehajtása céljából. Az ilyen egyedi intézkedéseket uniós szinten kell azonosítani, és azoknak olyan, uniós hozzáadott értéket képviselő intézkedéseknek kell lenniük, amelyek tagállamok közötti együttműködést igényelnek, vagy olyan intézkedéseknek, amelyekre az Unión belüli, egy vagy több tagállam számára kiegészítő finanszírozás rendelkezésre bocsátását igénylő fejlemények kezeléséhez van szükség, így például: tagállami programok révén technikai berendezések beszerzése, amelyekre az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökségnek az operatív tevékenységeinek ellátásához van szüksége; a vízumkérelmek feldolgozásának korszerűsítése; nagyméretű IT-rendszerek kifejlesztése és az e rendszerek közötti interoperabilitás létrehozása. A Bizottságnak meg kell határoznia az említett egyedi intézkedéseket a munkaprogramjaiban.

(50) Az eszköz szakpolitikai célkitűzéseinek tagállami programok révén történő, nemzeti szintű végrehajtásának kiegészítése érdekében az eszköznek uniós szintű intézkedésekhez is támogatást kell nyújtania. Az ilyen intézkedéseknek az eszköz beavatkozási hatókörén belüli átfogó stratégiai célokat kell szolgálniuk a szakpolitikai elemzéssel és innovációval, a transznacionális kölcsönös tanulással és partnerségekkel, valamint az új kezdeményezések és intézkedések uniós szintű tesztelésével kapcsolatban.

(51) Az Unió azon képességének megerősítése érdekében, hogy azonnal kezeljen sürgős és egyedi szükségleteket valamely szükséghelyzet esetében - így például harmadik országbeli állampolgárok nagy számú vagy aránytalan mértékű beáramlásakor, különösen azon határszakaszokon, amelyekre nézve az (EU) No 2019/1896 rendelet alapján magas vagy kritikus hatásszintet állapítottak meg -, vagy egyéb olyan helyzetek esetében, amelyek tekintetében kellő alátámasztást nyert, hogy azonnali fellépésre van szükség a külső határokon, lehetővé kell tenni szükséghelyzeti támogatás nyújtását az e rendeletben meghatározott kerettel összhangban.

(52) Ez a rendelet az eszköz teljes időtartamára pénzügyi keretösszeget állapít meg, amely az éves költségvetési eljárás során az elsődleges referenciaösszeget jelenti az Európai Parlament és a Tanács számára a költségvetési fegyelemről, a költségvetési ügyekben való együttműködésről és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásról, valamint az új saját forrásokról és az új saját források bevezetésére irányuló ütemtervről szóló, az Európai Parlament, az Európai Unió Tanácsa és az Európai Bizottság közötti, 2020. december 16-i intézményközi megállapodás (29) 18. pontja értelmében. Az eszközre allokált elsődleges referenciaösszeget az (EU, Euratom) 2020/2093 tanácsi rendelet (30) II. mellékletében meghatározottak szerint meg kell növelni 2018-as árakon 1 milliárd EUR kiegészítő összeggel.

(53) Erre az eszközre az (EU, Euratom) 2018/1046 európai parlamenti és tanácsi rendelet (31) (a továbbiakban: a költségvetési rendelet) alkalmazandó. A költségvetési rendelet megállapítja az uniós költségvetés végrehajtására - többek között a vissza nem térítendő támogatásokra, a pénzdíjakra, a közbeszerzésre, a közvetett irányításra, a pénzügyi eszközökre, a költségvetési biztosítékokra, a pénzügyi támogatásra és a külső szakértők költségeinek megtérítésére - vonatkozó szabályokat.

(54) Az intézkedések megosztott irányítás alapján történő végrehajtása céljából az eszköznek az e rendeletből, a költségvetési rendeletből és az (EU) 2021/1060 rendeletből álló koherens keret részét kell képeznie.

(55) Az (EU) 2021/1060 rendelet meghatározza a keretet az Európai Regionális Fejlesztési Alap, az Európai Szociális Alap Plusz, a Kohéziós Alap, az Európai Tengerügyi, Halászati és Akvakultúra-alap, az Igazságos Ámenet Alap, a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alap, a Belső Biztonsági Alap, valamint az Integrált Határigazgatási Alap részeként a határigazgatás és a vízumpolitika pénzügyi támogatására szolgáló eszköz által végrehajtandó intézkedésekhez, továbbá megállapítja különösen a megosztott irányítás keretében végrehajtott uniós alapok programozására, monitoringjára és értékelésére, irányítására és ellenőrzésére vonatkozó szabályokat. Ezen túlmenően e rendeletben szükséges meghatározni az eszköznek a határigazgatás és a vízumpolitika tekintetében fennálló célkitűzéseit, és megállapítani az eszköz keretében finanszírozható intézkedésekre vonatkozó egyedi rendelkezéseket.

(56) Az eszközre vonatkozó előfinanszírozási rendszert az (EU) 2021/1060 rendelet határozza meg, és az egyedi előfinanszírozási arányt e rendelet állapítja meg. Emellett annak biztosítása érdekében, hogy a szükséghelyzetekre azonnal reagálni lehessen, helyénvaló egyedi előfinanszírozási arányt megállapítani a szükséghelyzeti támogatásra vonatkozóan. Az előfinanszírozási rendszernek biztosítania kell, hogy a tagállamok a programjaik végrehajtásának kezdetétől rendelkezzenek eszközökkel ahhoz, hogy támogatást nyújtsanak a kedvezményezettek számára.

(57) Az e rendelet szerinti finanszírozási formákat és végrehajtási módszereket annak alapján kell megválasztani, hogy mennyiben képesek az intézkedések egyedi célkitűzéseinek elérésére és az eredmények biztosítására, figyelembe véve különösen az ellenőrzési költségeket, az adminisztratív terheket és a szabályok be nem tartásának kockázatait. Az említett választás megtételekor mérlegelni kell az egyösszegű átalányok, a százalékos átalányok és az egységköltségek, valamint a költségekhez nem kapcsolódó finanszírozást a költségvetési rendelet 125. cikkének (1) bekezdésében említettek szerint.

(58) A költségvetési rendelet 193. cikkének (2) bekezdésével összhangban már megkezdett intézkedésre is odaítélhető vissza nem térítendő támogatás, feltéve, hogy a pályázó bizonyítani tudja, hogy az intézkedést a vissza nem térítendő támogatásra vonatkozó megállapodás aláírása előtt meg kellett kezdenie. A vissza nem térítendő támogatás elnyerésére irányuló pályázat benyújtásának időpontja előtt felmerült költségek azonban - a kellően indokolt, kivételes esetek kivételével - uniós finanszírozásból nem támogathatók. Az uniós támogatásban bármely, az Unió érdekeire nézve hátrányos zavar elkerülése érdekében a 2021-2027-re szóló többéves pénzügyi keret kezdetén egy korlátozott időtartamra lehetővé kell tenni, hogy az olyan, e rendelet alapján támogatott, közvetlen irányítás alá tartozó intézkedések tekintetében felmerülő költségek, amelyek már megkezdődtek, 2021. január 1-jétől még akkor is elszámolhatónak minősüljenek, ha az említett költségek a vissza nem térítendő támogatás elnyerésére irányuló pályázat vagy a támogatás iránti kérelem benyújtása előtt keletkeztek.

(59) Az egységes ellenőrzés elvének lehető legteljesebb körű kiaknázása érdekében helyénvaló egyedi szabályokat megállapítani az olyan projektek kontrolljára és auditjára vonatkozóan, amelyekben a Bizottságtól pozitív értékelést kapott, belső kontrollrendszerrel rendelkező nemzetközi szervezetek a kedvezményezettek. Az ilyen projektek esetében az irányító hatóságok számára lehetővé kell tenni irányítási ellenőrzéseik korlátozását, feltéve, hogy a kedvezményezett kellő időben benyújtja a projekt haladására és az alapul szolgáló kiadások elszámolhatóságára vonatkozó valamennyi szükséges adatot és információt. Emellett, amennyiben egy ilyen nemzetközi szervezet által végrehajtott projekt valamely auditminta részét képezi, lehetővé kell tenni az audithatóság számára, hogy munkáját a "Megbízások megállapodás szerinti eljárások végrehajtására pénzügyi tájékoztatással kapcsolatban" című, 4400. számú, kapcsolódó szolgáltatásokról szóló nemzetközi standard (ISRS) elveivel összhangban végezze el.

(60) A költségvetési rendelettel, a 883/2013/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelettel (32), valamint a 2988/95/EK, Euratom (33), a 2185/96/Euratom, EK (34) és az (EU) 2017/1939 tanácsi rendelettel (35) összhangban az Unió pénzügyi érdekeit arányos intézkedések útján kell védeni, ideértve a szabálytalanságok, többek között a csalás megelőzésére, feltárására, korrekciójára és kivizsgálására, az elveszített, jogalap nélkül kifizetett vagy szabálytalanul felhasznált források visszafizettetésére, valamint adott esetben a közigazgatási szankciók kiszabására vonatkozó intézkedéseket. Így különösen az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) a 2185/96/Euratom, EK és a 883/2013/EU, Euratom rendelettel összhangban igazgatási vizsgálatokat - többek között helyszíni ellenőrzéseket és vizsgálatokat - végezhet annak megállapítása céljából, hogy történt-e olyan csalás, korrupció vagy bármely más jogellenes tevékenység, amely sérti az Unió pénzügyi érdekeit. Az Európai Ügyészség az (EU) 2017/1939 rendelettel összhangban nyomozást és vádhatósági eljárást folytathat az (EU) 2017/1371 európai parlamenti és tanácsi irányelv (36) értelmében az Unió pénzügyi érdekeit sértő bűncselekmények esetében. A költségvetési rendelettel összhangban minden olyan személynek vagy szervezetnek, aki, illetve amely uniós forrásokban részesül, maradéktalanul együtt kell működnie az Unió pénzügyi érdekeinek védelme céljából, biztosítania kell a Bizottság, az OLAF, a Számvevőszék és - az (EU) 2017/1939 rendelet szerinti megerősített együttműködésben részt vevő tagállamok esetében - az Európai Ügyészség számára a szükséges jogokat és hozzáférést, továbbá gondoskodnia kell arról, hogy az uniós források felhasználásában részt vevő harmadik felek ezekkel egyenértékű jogokat biztosítsanak. A tagállamoknak maradéktalanul együtt kell működniük, és meg kell adniuk minden szükséges támogatást az Unió intézményei, szervei, hivatalai és ügynökségei számára az Unió pénzügyi érdekeinek védelmével kapcsolatban.

(61) Erre a rendeletre az Európai Parlament és a Tanács által az EUMSZ 322. cikke alapján elfogadott horizontális költségvetési szabályok alkalmazandók. E szabályokat a költségvetési rendelet állapítja meg, meghatározva különösen a költségvetés elkészítésére és - vissza nem térítendő támogatás, közbeszerzés és pénzdíjak útján, valamint közvetett végrehajtás keretében történő - végrehajtására vonatkozó eljárást, továbbá rendelkezve a pénzügyi szereplők felelősségével kapcsolatos ellenőrzésekről. Az EUMSZ 322. cikke alapján elfogadott szabályok egy, az Unió költségvetésének védelmét szolgáló általános feltételrendszert is magukban foglalnak.

(62) A 2013/755/EU tanácsi határozat (37) alapján a tengerentúli országokban vagy területeken letelepedett személyek és szervezetek jogosultak finanszírozásban részesülni, figyelemmel az eszköz szabályaira és célkitűzéseire, valamint az azon tagállamra alkalmazandó esetleges megállapodásokra, amelyhez a releváns tengerentúli ország vagy terület kapcsolódik.

(63) Az EUMSZ 349. cikke alapján, valamint összhangban a Tanács által a 2018. április 12-i következtetéseiben támogatott, "Szorosabb és megújított stratégiai partnerség az EU legkülső régióival" című, 2017. október 24-i bizottsági közleménnyel a releváns tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy a programjaik foglalkozzanak a legkülső régiókat érintő, felmerülő fenyegetésekkel. Az eszköznek megfelelő forrásokkal kell támogatnia az említett tagállamokat, hogy adott esetben segítsék a legkülső régiókat.

(64) A jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodás (38) (22) és (23) bekezdése alapján az eszközt egyedi monitoringkövetelményeknek megfelelően gyűjtött információk alapján értékelni kell, ugyanakkor el kell kerülni a különösen a tagállamokra nehezedő adminisztratív terhet és a túlszabályozást. Az említett követelményeknek adott esetben mérhető mutatókat is magukban kell foglalniuk, amelyek alapján értékelhetők az eszköz gyakorlatban kifejtett hatásai. Az eszköz eredményeinek mérése érdekében mutatókat és kapcsolódó célokat kell meghatározni az eszköz minden egyes egyedi célkitűzése tekintetében. Az említett mutatóknak minőségi és mennyiségi mutatókat is magukban kell foglalniuk.

(65) Tükrözve az éghajlatváltozással szembeni fellépés fontosságát, összhangban az Uniónak az ENSZ Éghajlat-változási Keretegyezménye keretében elfogadott Párizsi Megállapodás (39) végrehajtására vonatkozó kötelezettségvállalásaival és az ENSZ fenntartható fejlődési céljaira vonatkozó kötelezettségvállalással, az e rendelet alapján végrehajtott intézkedéseknek hozzá kell járulniuk azon átfogó cél eléréséhez, hogy a többéves pénzügyi keret valamennyi kiadásának 30 %-át az éghajlat-politikai célkitűzések általános érvényesítésére fordítsák, továbbá azon ambíció eléréséhez, hogy 2024-ben a költségvetés 7,5 %-át, 2026-ban és 2027-ben pedig a 10 %-át a biológiai sokféleséggel kapcsolatos kiadásokra fordítsák, figyelembe véve ugyanakkor az éghajlat-politikai és a biológiai sokféleséggel kapcsolatos célkitűzések közötti meglévő átfedéseket. Az eszköznek olyan tevékenységeket kell támogatnia, amelyek tiszteletben tartják az Unió éghajlatpolitikai és környezetvédelmi normáit és prioritásait, és nem okoznak jelentős kárt az (EU) 2020/852 európai parlamenti és tanácsi rendelet (40) 17. cikke értelmében vett környezetvédelmi célkitűzések tekintetében.

(66) Az 514/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletet (41) és a 2014-2020-as programozási időszakra alkalmazandó minden jogi aktust továbbra is alkalmazni kell az eszköz keretében a 2014-2020-as programozási időszakban támogatott programokra és projektekre. Mivel az 514/2014/EU rendelet végrehajtási időszaka átfedésben van az e rendelet hatálya alá tartozó programozási időszakkal, továbbá az említett rendelet által jóváhagyott bizonyos projektek végrehajtásában a folyamatosság biztosítása érdekében a projektek szakaszolására vonatkozó rendelkezéseket kell megállapítani. A projekt minden egyes szakaszát azon programozási időszak szabályaival összhangban kell végrehajtani, amelynek keretében az finanszírozásban részesül.

(67) Mutatók és a pénzügyi beszámolók révén a Bizottságnak és a tagállamoknak monitoring alá kell vonniuk az eszköz végrehajtását az (EU) 2021/1060 rendelet és e rendelet releváns rendelkezéseinek megfelelően. 2023-tól kezdődően a tagállamoknak éves teljesítményjelentéseket kell benyújtaniuk a Bizottságnak a legutóbbi pénzügyi évre vonatkozóan. Az említett jelentéseknek tájékoztatást kell tartalmazniuk a tagállami programok végrehajtása terén elért haladásról. A tagállamoknak az említett jelentések összegzéseit is be kell nyújtaniuk a Bizottságnak. A Bizottságnak az említett összegzéseket az Unió valamennyi hivatalos nyelvére le kell fordítania, és honlapján nyilvánosan hozzáférhetővé kell tennie azokat, a tagállamoknak az (EU) 2021/1060 rendeletben említett honlapjaira mutató linkekkel együtt.

(68) Az e rendelet nem alapvető fontosságú elemeinek kiegészítése és módosítása érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az EUMSZ 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadhasson el a III. mellékletben foglalt intézkedések listája, a magasabb társfinanszírozási arányokra jogosult intézkedések IV. mellékletben foglalt listája, a VII. melléklet szerinti működési támogatás, valamint a monitoring- és értékelési keret továbbfejlesztése tekintetében. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munkája során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten is, és hogy e konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban megállapított elveknek megfelelően kerüljön sor. Így különösen, a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlament és a Tanács a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kap kézhez minden dokumentumot, és szakértőik rendszeresen részt vehetnek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein.

(69) E rendelet végrehajtása egységes feltételeinek biztosítása érdekében a Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni. Ezen végrehajtási hatásköröket a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (42) megfelelően kell gyakorolni. A tagállamok közös kötelezettségeit - különösen a Bizottságnak történő tájékoztatásnyújtásra vonatkozó kötelezettségeket - megállapító végrehajtási jogi aktusok elfogadása céljából a vizsgálóbizottsági eljárást kell alkalmazni, és a programozás és a jelentéstétel keretében a Bizottságnak történő tájékoztatásnyújtásra vonatkozó részletes rendelkezésekkel kapcsolatos végrehajtási jogi aktusok elfogadása céljából - tisztán technikai természetük miatt - a tanácsadó bizottsági eljárást kell alkalmazni. A Bizottságnak az e rendeletben előírt szükséghelyzeti támogatás nyújtására vonatkozó döntések elfogadásához kapcsolódó, azonnal alkalmazandó végrehajtási jogi aktusokat kell elfogadnia, amennyiben az ilyen támogatás jellegéhez és céljához kapcsolódó, kellően indokolt esetekben, ez rendkívül sürgős okokból szükséges.

(70) Valamely tagállam ezen eszközben való részvétele nem eshet egybe egy olyan ideiglenes pénzügyi eszközben történő részvételével, amely abban támogatja a kedvezményezett tagállamokat, hogy többek között a határokra és a vízumokra és a külső határellenőrzésre vonatkozó schengeni vívmányok végrehajtására irányuló intézkedéseket finanszírozzanak az Unió új külső határain.

(71) mivel e rendelet céljait a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, az Unió szintjén azonban e célok jobban megvalósíthatók, az Unió intézkedéseket fogadhat el az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez a rendelet nem lépi túl az említett célok eléréséhez szükséges mértéket.

(72) Izland és Norvégia tekintetében ez a rendelet az Európai Unió Tanácsa, valamint az Izlandi Köztársaság és a Norvég Királyság által, az utóbbiaknak a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról kötött megállapodás (43) értelmében a schengeni vívmányok azon rendelkezéseinek továbbfejlesztését képezi, amelyek az 1999/437/EK tanácsi határozat (44) 1. cikkének A. és B. pontjában említett területekhez tartoznak.

(73) Svájc tekintetében e rendelet az Európai Unió, az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség közötti, a Svájci Államszövetségnek a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról szóló megállapodás (45) értelmében a schengeni vívmányok azon rendelkezéseinek továbbfejlesztését képezi, amelyek az 1999/437/EK tanácsi határozatnak a 2008/146/EK határozat (46) 3. cikkével összefüggésben értelmezett 1. cikke A. és B. pontjában említett területhez tartoznak.

(74) Liechtenstein tekintetében ez a rendelet az Európai Unió, az Európai Közösség, a Svájci Államszövetség és a Liechtensteini Hercegség közötti, a Liechtensteini Hercegségnek az Európai Unió, az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség közötti, a Svájci Államszövetségnek a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról szóló megállapodáshoz való csatlakozásáról szóló jegyzőkönyv (47) értelmében a schengeni vívmányok azon rendelkezéseinek továbbfejlesztését képezi, amelyek az 1999/437/EK tanácsi határozatnak a 2011/350/EU tanácsi határozat (48) 3. cikkével összefüggésben értelmezett 1. cikkének A. és B. pontjában említett területhez tartoznak.

(75) A schengeni vívmányok végrehajtásához, alkalmazásához és fejlesztéséhez társult országoknak az eszközben való részvétele jellegének és módjainak meghatározása érdekében további megállapodásokat kell kötni az Unió és az említett országok között a vonatkozó társulási megállapodásuk releváns rendelkezései alapján. Az ilyen megállapodásoknak az EUMSZ 218. cikke értelmében vett nemzetközi megállapodásokat kell képezniük. Annak érdekében, hogy minimálisra lehessen csökkenteni bármely esetleges eltérést azon időpont között, amikor az eszköz az érintett országra nézve kötelező erejűvé válik és a megállapodások hatálybalépése között, helyénvaló az ilyen megállapodásokról mielőbb megkezdeni a tárgyalásokat azt követően, hogy az érintett ország értesítette a Tanácsot és a Bizottságot azon döntéséről, hogy elfogadja az eszköz tartalmát, és azt a belső jogrendjében végrehajtja. Az ilyen megállapodások megkötésére azt követően kell, hogy sor kerüljön, hogy az érintett ország írásban tájékoztatást adott valamennyi belső követelményének teljesítéséről.

(76) Az EUSZ-hez és az EUMSZ-hez csatolt, Dánia helyzetéről szóló 22. jegyzőkönyv 1. és 2. cikkével összhangban Dánia nem vesz részt ennek a rendeletnek az elfogadásában, az rá nézve nem kötelező és nem alkalmazandó. Mivel e rendelet a schengeni vívmányokon alapul, Dániának az említett jegyzőkönyv 4. cikkének megfelelően az e rendeletről szóló tanácsi döntést követő hat hónapon belül kell határoznia arról, hogy e rendeletet a nemzeti jogában végre fogja-e hajtani.

(77) Ez a rendelet a schengeni vívmányok azon rendelkezéseinek továbbfejlesztését képezi, amelyekben Írország a 2002/192/EK tanácsi határozattal (49) összhangban nem vesz részt. Írország ezért nem vesz részt e rendelet elfogadásában, az rá nézve nem kötelező és nem alkalmazandó.

(78) Helyénvaló összhangba hozni e rendelet alkalmazási időszakát az (EU, Euratom) 2020/2093 rendeletével.

(79) Annak biztosítása céljából, hogy a releváns szakpolitikai területen folyamatos maradjon a támogatások nyújtása, valamint hogy a végrehajtás a 2021-2027-re szóló többéves pénzügyi keret kezdő időpontjától megkezdődhessen, e rendeletnek sürgősen hatályba kell lépnie, és azt visszaható hatállyal, 2021. január 1-jétől kell alkalmazni,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. cikk

Tárgy

Ez a rendelet a 2021. január 1-jétől 2027. december 31-ig tartó időszakra létrehozza a határigazgatás és a vízumpolitika pénzügyi támogatására szolgáló eszközt (a továbbiakban: az eszköz) az Integrált Határigazgatási Alap (a továbbiakban: az Alap) részeként.

Ez a rendelet - az (EU) 2021/1077 rendelettel együtt - a 2021. január 1-jétől 2027. december 31-ig tartó időszakra létrehozza az Alapot.

Ez a rendelet megállapítja az eszköz szakpolitikai célkitűzéseit, az eszköz egyedi célkitűzéseit és ezen egyedi célkitűzések végrehajtásához szükséges intézkedéseket, a 2021. január 1-jétől 2027. december 31-ig tartó időszakra szóló költségvetést, az uniós finanszírozás formáit és az ilyen finanszírozás nyújtására vonatkozó szabályokat.

2. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában:

1. "határátkelőhely": az (EU) 2016/399 rendelet 2. cikkének 8. pontjában meghatározott határátkelőhely;

2. "európai integrált határigazgatás": az (EU) 2019/1896 rendelet 3. cikkében említett európai integrált határigazgatás;

3. "külső határok": az (EU) 2016/399 rendelet 2. cikkének 2. pontjában meghatározott külső határok és azon belső határok, amelyeken még nem szüntették meg a határellenőrzést;

4. "külső határszakasz": az (EU) 2019/1896 rendelet 2. cikkének 11. pontjában meghatározott külső határszakasz;

5. "migrációs csomópont": az (EU) 2019/1896 rendelet 2. cikkének 23. pontjában meghatározott migrációs csomópont;

6. "azon belső határok, amelyeken még nem szüntették meg a határellenőrzést":

a) egy, a schengeni vívmányokat teljeskörűen végrehajtó tagállam és egy olyan tagállam közös határa, amely a csatlakozási okmányával összhangban a schengeni vívmányok teljeskörű alkalmazására kötelezett, de amelynek esetében az említett vívmányok teljeskörű alkalmazására felhatalmazó, releváns tanácsi határozat még nem lépett hatályba;

b) két olyan tagállam közös határa, amelyek a saját csatlakozási okmányukkal összhangban a schengeni vívmányok teljeskörű alkalmazására kötelezettek, de amelyek esetében az említett vívmányok teljeskörű alkalmazására felhatalmazó, releváns tanácsi határozat még nem lépett hatályba;

7. "szükséghelyzet": sürgős és kivételes nyomás eredményeként kialakuló helyzet, amikor nagyszámú vagy aránytalanul nagyszámú harmadik országbeli állampolgár lépte át, lépi át, vagy várhatóan lépi át egy vagy több tagállam külső határait, vagy amikor illegális bevándorlással vagy határokon átnyúló bűnözéssel kapcsolatos incidensek történnek egy vagy több tagállam külső határain, és az említett incidensek döntő hatással vannak a határbiztonságra olyan mértékben, hogy veszélyeztethetik a schengeni térség működését, vagy bármely egyéb olyan helyzet, amelynek tekintetében kellő alátámasztást nyert, hogy az eszköz célkitűzéseinek keretében azonnali fellépésre van szükség a külső határokon;

8. "egyedi intézkedések": az eszköz célkitűzéseivel összhangban uniós hozzáadott értéket biztosító, olyan transznacionális vagy nemzeti projektek, amelyekre tekintettel egy, több vagy valamennyi tagállam kiegészítő allokációban részesülhet a programjai számára;

9. "működési támogatás": a tagállam allokációjának azon része, amelyet az Unió számára közszolgáltatást képező feladatok ellátásáért és szolgáltatások nyújtásáért felelős közjogi hatóságok támogatására lehet felhasználni;

10. "uniós intézkedések": olyan transznacionális projektek vagy az Unió szempontjából különös érdekkel bíró projektek, amelyeket az eszköz célkitűzéseinek megfelelően hajtanak végre.

3. cikk

Az eszköz célkitűzései

(1) Az Alap részeként az eszköz szakpolitikai célkitűzése egy erős és hatékony európai integrált határigazgatás biztosítása a külső határokon, hozzájárulva ezáltal az Unión belüli magas szintű belső biztonság biztosításához, megőrizve ugyanakkor a személyeknek az Unión belüli szabad mozgását, továbbá maradéktalanul tiszteletben tartva a releváns uniós vívmányokat, valamint az Unió és a tagállamok azon nemzetközi okmányokból fakadó nemzetközi kötelezettségeit, amelyeknek az Unió és a tagállamok részes felei.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott szakpolitikai célkitűzés keretében az eszköz hozzájárul a következő egyedi célkitűzésekhez:

a) az Európai Határ- és Parti Őrség által a külső határokon végrehajtott, az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség és a határigazgatásért felelős nemzeti hatóságok megosztott felelősségébe tartozó, eredményes európai integrált határigazgatás támogatása a jogszerű határátlépések megkönnyítése, az illegális bevándorlás és a határokon átnyúló bűnözés megelőzése és felderítése, valamint a migrációs áramlatok eredményes kezelése érdekében;

b) a közös vízumpolitika támogatása a vízumkiadás tekintetében egy összehangolt megközelítés biztosítása és a jogszerű utazás megkönnyítése érdekében, segítve egyúttal a migrációs és biztonsági kockázatok megelőzését.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott egyedi célkitűzések keretében az eszközt a II. mellékletben felsorolt végrehajtási intézkedések révén kell végrehajtani.

4. cikk

A megkülönböztetés tilalma és az alapvető jogok tiszteletben tartása

Az eszköz keretében finanszírozott intézkedéseket az uniós vívmányokban és a Chartában rögzített jogoknak és elveknek, valamint az Uniónak az alapvető jogok tekintetében fennálló nemzetközi kötelezettségeinek maradéktalanul megfelelve kell végrehajtani, így különösen biztosítva a megkülönböztetés tilalma és a visszaküldés tilalma elvének való megfelelést.

5. cikk

A támogatás hatálya

(1) A célkitűzéseinek keretében és a II. mellékletben felsorolt végrehajtási intézkedésekkel összhangban, az eszköz különösen a III. mellékletben felsorolt intézkedéseket támogatja.

Előre nem látható vagy új körülmények kezelése érdekében a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 31. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a III. mellékletben foglalt intézkedések listájának új intézkedésekkel való kiegészítése érdekében történő módosítása céljából.

(2) A célkitűzéseinek elérése érdekében az eszköz a 20. cikknek megfelelően támogathat - az uniós prioritásokkal összhangban - a III. mellékletben említett, adott esetben harmadik országokban vagy harmadik országokkal kapcsolatban végrehajtandó intézkedéseket.

(3) A harmadik országokban vagy harmadik országokkal kapcsolatban végrehajtandó intézkedések tekintetében a Bizottság és a tagállamok - az Európai Külügyi Szolgálattal együtt, a vonatkozó felelősségi körükkel összhangban - biztosítják a releváns uniós szakpolitikákkal, stratégiákkal és eszközökkel való koordinációt. Biztosítják különösen, hogy a harmadik országokban vagy harmadik országokkal kapcsolatban végrehajtandó intézkedések:

a) végrehajtására a más uniós eszközök révén támogatott, egyéb, Unión kívüli fellépésekkel szinergiában és összhangban kerüljön sor;

b) koherensek legyenek a külső uniós szakpolitikával, tiszteletben tartsák a fejlesztési szempontú szakpolitikai koherencia elvét, és összhangban legyenek a szóban forgó régióra vagy országra vonatkozó stratégiai programozási dokumentumokkal;

c) olyan intézkedésekre összpontosítsanak, amelyek nem fejlesztés-orientáltak; és

d) a belső uniós szakpolitikák érdekeit szolgálják, és összhangban legyenek az Unión belül végzett tevékenységekkel.

(4) A következő intézkedések nem támogathatók:

a) a III. melléklet 1. pontjának a) alpontjában említett intézkedések azon belső határokon, amelyeken még nem szüntették meg a határellenőrzést;

b) az (EU) 2016/399 rendelet 2. cikke 1. pontjának értelmében vett belső határokon történő határellenőrzés ideiglenes visszaállításával kapcsolatos intézkedések;

c) olyan intézkedések, amelyek elsődleges célja a vámellenőrzés.

Az első albekezdéstől eltérve, amennyiben szükséghelyzet következik be, az első albekezdésben említett intézkedések támogathatónak tekinthetők.

II. FEJEZET

PÉNZÜGYI ÉS VÉGREHAJTÁSI KERET

1. SZAKASZ

Közös rendelkezések

6. cikk

Általános elvek

(1) Az eszköz keretében nyújtott támogatás kiegészíti a nemzeti, regionális és helyi beavatkozásokat, és arra összpontosít, hogy uniós hozzáadott értéket biztosítson az eszköz célkitűzéseinek eléréséhez.

(2) A Bizottság és a tagállamok biztosítják, hogy az eszköz keretében és a tagállamok által nyújtott támogatás összhangban álljon az Unió releváns fellépéseivel, szakpolitikáival és prioritásaival, és kiegészítse az egyéb uniós eszközök keretében nyújtott támogatást.

(3) Az eszközt a költségvetési rendelet 62. cikke (1) bekezdése első albekezdésének a), b) és c) pontjával összhangban, közvetlen, megosztott vagy közvetett irányítás keretében kell végrehajtani.

7. cikk

Költségvetés

(1) Az eszköznek a 2021. január 1-jétől 2027. december 31-ig tartó időszakban történő végrehajtását szolgáló pénzügyi keretösszeg folyó áron 5 241 000 000 EUR.

(2) Az e cikk (1) bekezdésében említett összeget az (EU, Euratom) 2020/2093 tanácsi rendelet 5. cikkében előírt programspecifikus kiigazítás eredményeként meg kell növelni 2018-as árakon 1 000 000 000 EUR kiegészítő allokációval, az említett rendelet II. mellékletében meghatározottak szerint.

(3) A pénzügyi keretösszeget a következőképpen kell felhasználni:

a) 3 668 000 000 EUR-t kell allokálni a tagállami programokra, ebből 200 568 000 EUR-t a 17. cikkben említett különleges átutazási rendszerre;

b) 1 573 000 000 EUR-t kell allokálni a 8. cikkben említett tematikus eszközre.

(4) A (2) bekezdésben említett kiegészítő allokációt a 8. cikkben említett tematikus eszközre kell allokálni.

(5) A Bizottság kezdeményezésére a pénzügyi keretösszeg legfeljebb 0,52 %-át az (EU) 2021/1060 rendelet 35. cikkében említett technikai segítségnyújtásra kell allokálni az eszköz végrehajtása céljából.

(6) A schengeni vívmányok végrehajtásához, alkalmazásához és fejlesztéséhez társult országok ezen eszközben való részvétele jellegének és módjainak meghatározása érdekében - a vonatkozó társulási megállapodásuk releváns rendelkezéseivel összhangban - megállapodásokat kell kötni. Azt követően, hogy az érintett ország értesítést küldött azon döntéséről, hogy elfogadja az eszköz tartalmát, és azt belső jogrendjében végrehajtja, a vonatkozó társulási megállapodással összhangban, a Bizottság az EUMSZ 218. cikkének (3) bekezdése alapján mielőbb ajánlást nyújt be a Tanácsnak az említett megállapodásra irányuló tárgyalások megkezdésére vonatkozóan. A Tanács késedelem nélkül határoz a tárgyalások megkezdésére való felhatalmazásról. Az említett országoktól származó pénzügyi hozzájárulásokat hozzá kell adni az (1) bekezdésben említett pénzügyi keretösszegből rendelkezésre álló összes forráshoz.

(7) Az (EU) 2021/1060 rendelet 26. cikkével összhangban, valamely tagállam kérésére az említett rendelet hatálya alá tartozó bármely alapból, megosztott irányítás keretében a tagállamnak biztosított kezdeti allokáció legfeljebb 5 %-a átcsoportosítható az eszközhöz közvetlen vagy közvetett irányítás keretében. A Bizottság az említett forrásokat a költségvetési rendelet 62. cikke (1) bekezdése első albekezdésének a) pontjával összhangban közvetlenül vagy az említett albekezdés c) pontjával összhangban közvetve hajtja végre. Az említett forrásokat az érintett tagállam javára kell felhasználni.

8. cikk

A tematikus eszköz felhasználására vonatkozó általános rendelkezések

(1) A 7. cikk (3) bekezdésének b) pontjában említett összeget egy tematikus eszközön keresztül, rugalmasan kell allokálni, a munkaprogramokban foglaltak szerint megosztott, közvetlen vagy közvetett irányítás alkalmazásával. Tekintettel az eszköz belső jellegére, a tematikus eszköznek elsődlegesen a belső uniós szakpolitikát kell szolgálnia a 3. cikk (2) bekezdésében meghatározott egyedi célkitűzésekkel összhangban.

A tematikus eszközből származó finanszírozást annak elemeire kell felhasználni, amelyek a következők:

a) egyedi intézkedések;

b) uniós intézkedések; és

c) a 25. cikkben említett szükséghelyzeti támogatás.

Az (EU) 2021/1060 rendelet 35. cikkében említett, a Bizottság kezdeményezésére történő technikai segítségnyújtás szintén részesül támogatásban az e rendelet 7. cikke (3) bekezdésének b) pontjában említett összegből.

(2) A tematikus eszközből származó finanszírozásnak magas uniós hozzáadott értékkel bíró prioritásokra kell irányulnia, vagy azt sürgős szükségletekre válaszul kell felhasználni a II. mellékletben tükrözött, elfogadott uniós prioritásokkal összhangban, ideértve annak szükségességét, hogy meg kell védeni a külső határokat, valamint meg kell előzni és fel kell deríteni a külső határokon a határokon átnyúló bűnözést - különösen a migránsok csempészését és az emberkereskedelmet - és az irreguláris bevándorlást, továbbá hatékonyan kell kezelni a migrációs áramlatokat, és támogatni kell a közös vízumpolitikát.

Az e bekezdés első albekezdésében említett finanszírozás - a 25. cikknek megfelelően szükséghelyzeti támogatásra felhasznált finanszírozás kivételével - csak a III. mellékletben felsorolt intézkedéseket támogathat.

(3) A Bizottság együttműködik a civil szervezetekkel és a releváns hálózatokkal, különösen az eszköz keretében finanszírozott uniós intézkedésekre vonatkozó munkaprogramok kidolgozása és értékelése céljából.

(4) Amennyiben a tematikus eszközből származó finanszírozást közvetlen vagy közvetett irányítás keretében nyújtják a tagállamoknak, a Bizottság biztosítja, hogy ne kerüljenek kiválasztásra olyan projektek, amelyeket a Bizottság által az EUMSZ 258. cikke szerinti kötelezettségszegési eljárások tekintetében kiadott, indokolással ellátott vélemény érint, amely kétségbe vonta a kiadások jogszerűségét és szabályszerűségét vagy a projektek teljesítését.

(5) Az (EU) 2021/1060 rendelet 23. cikkének és 24. cikke (2) bekezdésének alkalmazásában, amennyiben a tematikus eszközből származó finanszírozást megosztott irányítás keretében hajtják végre, az érintett tagállam biztosítja, hogy - és a Bizottság értékeli, hogy vajon így van-e -, a tervezett intézkedéseket ne érintse a Bizottság által az EUMSZ 258. cikke szerinti kötelezettségszegési eljárások tekintetében kiadott, indokolással ellátott vélemény, amely kétségbe vonta a kiadások jogszerűségét és szabályszerűségét vagy a projektek teljesítését.

(6) A Bizottság megállapítja az uniós költségvetés éves előirányzatai keretében a tematikus eszköz számára rendelkezésre bocsátandó teljes összeget.

(7) A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján a költségvetési rendelet 110. cikkében említett finanszírozási határozatokat fogad el a tematikus eszközre vonatkozóan, azonosítva a támogatandó célkitűzéseket és intézkedéseket, és meghatározva az e cikk (1) bekezdésének második albekezdésében említett egyes elemekre szánt összegeket. A finanszírozási határozatok lehetnek évesek vagy többévesek, és vonatkozhatnak a tematikus eszköznek az e cikk (1) bekezdésének második albekezdésében említett egy vagy több elemére. Az említett végrehajtási jogi aktusokat az e rendelet 32. cikkének (3) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

(8) A Bizottság biztosítja, hogy a 3. cikk (2) bekezdésében meghatározott egyedi célkitűzések közötti forráselosztás méltányos és átlátható. A Bizottság beszámol a tematikus eszköz felhasználásáról és annak az e cikk (1) bekezdésének második albekezdésében említett elemek közötti elosztásáról, beleértve az uniós intézkedések keretében harmadik országokban vagy harmadik országokkal kapcsolatban végrehajtott intézkedésekhez nyújtott támogatást is.

(9) A (7) bekezdésben említett finanszírozási határozat elfogadását követően a Bizottság ennek megfelelően módosíthatja a tagállami programokat.

2. SZAKASZ

Megosztott irányítással történő támogatás és végrehajtás

9. cikk

Hatály

(1) Ez a szakasz a 7. cikk (3) bekezdésének a) pontjában említett összegre és a 8. cikkben említett tematikus eszközre vonatkozó finanszírozási határozatnak megfelelően, megosztott irányítás keretében végrehajtandó kiegészítő forrásokra alkalmazandó.

(2) Az e szakasz szerinti támogatást a költségvetési rendelet 63. cikkével és az (EU) 2021/1060 rendelettel összhangban megosztott irányítás keretében kell végrehajtani.

10. cikk

Költségvetési források

(1) A 7. cikk (3) bekezdésének a) pontjában említett összeget a tagállami programokra kell indikatív jelleggel allokálni a következők szerint:

a) 3 057 000 000 EUR az I. melléklettel összhangban;

b) 611 000 000 EUR a tagállami programokra szánt allokációknak a 14. cikk (1) bekezdésében említett kiigazítása céljából.

(2) Amennyiben az (1) bekezdés b) pontjában említett összeget nem allokálták maradéktalanul, a fennmaradó összeget hozzá lehet adni a 7. cikk (3) bekezdésének b) pontjában említett összeghez.

11. cikk

Előfinanszírozás

(1) Az (EU) 2021/1060 rendelet 90. cikkének (4) bekezdésével összhangban az eszközre vonatkozó előfinanszírozást - a rendelkezésre álló forrásokra figyelemmel - éves részletekben kell kifizetni minden év július 1-je előtt, a következőképpen:

a) 2021: 4 %;

b) 2022: 3 %;

c) 2023: 5 %;

d) 2024: 5 %;

e) 2025: 5 %;

f) 2026: 5 %.

(2) Amennyiben egy tagállami programot 2021. július 1. után fogadnak el, a korábbi részleteket az elfogadásának évében kell kifizetni.

12. cikk

Társfinanszírozási arányok

(1) Az uniós költségvetésből származó hozzájárulás nem haladhatja meg az összes elszámolható kiadás 75 %-át valamely projekt esetében.

(2) Az uniós költségvetésből származó hozzájárulás az összes elszámolható kiadás 90 %-ára növelhető az egyedi intézkedések keretében végrehajtott projektek esetében.

(3) Az uniós költségvetésből származó hozzájárulás az összes elszámolható kiadás 90 %-ára növelhető a IV. mellékletben felsorolt intézkedések esetében.

(4) Az uniós költségvetésből származó hozzájárulás az összes elszámolható kiadás 100 %-ára növelhető a működési támogatás esetében, beleértve a 17. cikkben említett különleges átutazási rendszert is.

(5) Az uniós költségvetésből származó hozzájárulás az összes elszámolható kiadás 100 %-ára növelhető az (EU) 2018/1240 rendelet 85. cikkének (2) vagy (3) bekezdésével összhangban.

(6) Az uniós költségvetésből származó hozzájárulás az összes elszámolható kiadás 100 %-ára növelhető a 25. cikkben említett szükséghelyzeti támogatás esetében.

(7) Az uniós költségvetésből származó hozzájárulás az összes elszámolható kiadás 100 %-ára növelhető a tagállamok kezdeményezésére történő technikai segítségnyújtás esetében, az (EU) 2021/1060 rendelet 36. cikke (5) bekezdése b) pontjának vi. alpontjában meghatározott korlátok között.

(8) A tagállami programot jóváhagyó bizottsági határozat megállapítja a társfinanszírozási arányt és az eszközből nyújtható támogatás maximális összegét az (1)-(7) bekezdésben említett, a hozzájárulás által fedezett intézkedéstípusok esetében.

(9) A tagállami programot jóváhagyó bizottsági határozat meghatározza minden egyes intézkedéstípus esetében, hogy a társfinanszírozási arányt a következők közül melyikre alkalmazzák:

a) a teljes hozzájárulás, beleértve a köz- és a magánszféra hozzájárulását is; vagy

b) csak a közszféra hozzájárulása.

13. cikk

Tagállami programok

(1) Minden egyes tagállam biztosítja, hogy a programjában követett prioritások összhangban álljanak a határigazgatás és a vízumpolitika területén meglévő uniós prioritásokkal és kihívásokkal, és választ adjanak azokra, továbbá hogy maradéktalanul összhangban legyenek a releváns uniós vívmányokkal, valamint az Unió és a tagállamok azon nemzetközi okmányokból fakadó nemzetközi kötelezettségeivel, amelyeknek az Unió és a tagállamok részes felei. Programjaik prioritásainak meghatározásakor a tagállamok biztosítják, hogy a programjaikban megfelelően foglalkozzanak a II. mellékletben felsorolt végrehajtási intézkedésekkel.

Tekintettel az eszköz belső jellegére, a tagállami programoknak elsődlegesen a belső uniós szakpolitikát kell szolgálniuk, az e rendelet 3. cikkének (2) bekezdésében meghatározott egyedi célkitűzésekkel összhangban.

A Bizottság az (EU) 2021/1060 rendelet 23. cikkével összhangban értékeli a tagállami programokat.

(2) A 10. cikk (1) bekezdése szerint allokált forrásokon belül és e cikk (3) bekezdésének sérelme nélkül, minden egyes tagállam a programján belül legalább 10 %-nyi forrást allokál a 3. cikk (2) bekezdésének b) pontjában meghatározott egyedi célkitűzésre.

(3) Valamely tagállam csak akkor allokálhat a (2) bekezdésben említett minimális százalékaránynál kevesebbet, ha a programjában részletes magyarázatot ad arra, hogy az említett szint alatti forrásallokálás miért nem veszélyeztetné a releváns célkitűzés elérését.

(4) A Bizottság biztosítja, hogy a tagállami programok kidolgozásakor - már korai szakaszban és megfelelő időben - figyelembe vegyék a releváns decentralizált ügynökségek - különösen az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség, az eu-LISA és a 168/2007/EK tanácsi rendelettel (50) létrehozott, az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége - tudását és szakértelmét a hatáskörükbe tartozó területek vonatkozásában.

(5) A Bizottság konzultál az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökséggel a működési támogatás keretébe tartozó intézkedésekről, hogy biztosítsa az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség és a tagállamok határigazgatásra vonatkozó intézkedéseinek következetességét és kiegészítő jellegét, elkerülje a kettős finanszírozást, és megvalósítsa a költséghatékonyságot. A Bizottság szükség esetén konzultál az eu-LISA-val a működési támogatás keretébe tartozó azon intézkedésekről, amelyekre vonatkozóan az eu-LISA a megbízatásával összhangban különös szakértelemmel rendelkezik.

(6) A Bizottság adott esetben bevonhatja a releváns decentralizált ügynökségeket - többek között a (4) bekezdésben említetteket - az 5. szakaszban meghatározott monitoring és értékelési feladatokba, különösen annak biztosítása céljából, hogy az eszköz támogatásával végrehajtott intézkedések megfeleljenek a releváns uniós vívmányoknak és az elfogadott uniós prioritásoknak.

(7) Az ajánlásoknak e rendelet hatályán belül, az 1053/2013/EU rendelettel összhangban történő elfogadását, és az ajánlásoknak az (EU) 2019/1896 rendelettel összhangban végzett sebezhetőségi értékelések keretében történő kiadását követően, az érintett tagállam a Bizottsággal együtt megvizsgálja a legmegfelelőbb megközelítést az említett ajánlásoknak az eszköz támogatásával történő kezelése vonatkozásában.

(8) A Bizottság adott esetben bevonja az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökséget a legmegfelelőbb megközelítés vizsgálatának folyamatába a (7) bekezdésben említett ajánlásoknak az eszköz támogatásával történő kezelése vonatkozásában. Ebben az összefüggésben a Bizottság adott esetben igénybe veheti más uniós szervek, hivatalok és ügynökségek szakértelmét a hatáskörükbe tartozó egyedi kérdések tekintetében.

(9) A (7) bekezdés végrehajtása során az érintett tagállam a programjának prioritásává teszi a bármely azonosított hiányosság kezelését szolgáló intézkedések, különösen a súlyos hiányosságok és a meg nem felelést jelző értékelések kezelését szolgáló intézkedések végrehajtását.

(10) Szükség esetén a szóban forgó tagállami programot módosítani kell az (EU) 2021/1060 rendelet 24. cikkével összhangban, hogy figyelembe vegye az e cikk (7) bekezdésében említett ajánlásokat.

(11) Az érintett tagállam a Bizottsággal és az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökséggel - ezen ügynökség hatáskörének megfelelően - együttműködve és konzultálva átcsoportosíthat a programja keretében forrásokat, beleértve a működési támogatásra programozott forrásokat is, abból a célból, hogy kezelje a (7) bekezdésben említett ajánlásokat, amennyiben ezen ajánlások pénzügyi következményekkel járnak.

(12) Valahányszor egy tagállam úgy határoz, hogy egy harmadik országgal vagy harmadik országban az eszköz támogatásával hajt végre projektet, az érintett tagállam a projekt jóváhagyását megelőzően konzultál a Bizottsággal.

(13) Valahányszor egy tagállam úgy határoz, hogy egy harmadik országgal, harmadik országban vagy harmadik országgal kapcsolatban az eszköz támogatásával hajt végre a nem engedélyezett határátlépések monitoringjával, felderítésével, azonosításával, nyomon követésével, megelőzésével és feltartóztatásával kapcsolatos intézkedést az irreguláris bevándorlás és a határokon átnyúló bűnözés felderítése, megelőzése és az azokkal szembeni küzdelem céljából, vagy a migránsok védelméhez való hozzájárulás és a migránsok élete megmentéséhez való hozzájárulás céljából, az említett tagállam biztosítja, hogy értesítette a Bizottságot az említett harmadik országgal fennálló bármely két- vagy többoldalú együttműködési megállapodásról, az (EU) 2019/1896 rendelet 76. cikkének (3) bekezdésével összhangban.

(14) Ami a hatékony és biztonságos határellenőrzéshez, többek között a kutatási és mentési műveletekhez szükséges olyan berendezéseket, többek között szállítóeszközöket és IKT-rendszereket illeti, amelyeket az eszköz támogatásával szereztek be:

a) a tagállamok az eszköz támogatásával fejlesztendő berendezések és IKT-rendszerek beszerzésére irányuló eljárások megindításakor biztosítják az (EU) 2019/1896 rendelet 16. és 64. cikkével összhangban meghatározott szabványoknak való megfelelést;

b) a tagállamok által beszerzett valamennyi nagyméretű, a határigazgatást szolgáló operatív berendezést, így például a légi és tengeri szállító és felügyeleti eszközöket nyilvántartásba kell venni az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség műszakieszköz-állományában abból a célból, hogy ezen berendezést az (EU) 2019/1896 rendelet 64. cikkének (9) bekezdésével összhangban rendelkezésre bocsássák;

c) azok a következő kiegészítő területeken is igénybe vehetők: vámellenőrzés, többcélú tengeri műveletek, továbbá a Belső Biztonsági Alap és a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alap célkitűzéseinek elérése céljából;

d) az Európai Határ- és Parti Őrségre vonatkozó koherens képességfejlesztési tervezésnek és a közös közbeszerzés esetleges alkalmazásának támogatása érdekében a tagállamok a 29. cikk szerinti jelentéstételi követelmény részeként közlik a Bizottsággal az eszköz keretében várhatóan beszerzésre kerülő berendezésekre vonatkozóan rendelkezésre álló többéves tervezést, és a Bizottság továbbítja ezen információt az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökségnek.

Az első albekezdésben említett berendezések és IKT-rendszerek csak akkor jogosultak pénzügyi támogatásra az eszközből, amennyiben az első albekezdés a) pontjában meghatározott követelmény teljesül.

Az első albekezdés c) pontjának alkalmazásában a berendezéseknek és IKT-rendszereknek továbbra is hozzáférhetőnek és bevethetőnek kell lenniük hatékony és biztonságos határellenőrzési tevékenységek céljára. A berendezéseknek az első albekezdés c) pontjában említett kiegészítő területeken való felhasználása nem haladhatja meg ezen berendezések teljes felhasználási idejének 30 %-át. Az első albekezdés c) pontjának alkalmazásában kifejlesztett IKT-rendszereknek adatokat és szolgáltatásokat kell biztosítaniuk a nemzeti vagy uniós szintű határigazgatási rendszerek számára. A tagállamok az éves teljesítményjelentésben tájékoztatják a Bizottságot az első albekezdés c) pontjában említett többcélú felhasználásról, valamint a többcélú berendezések és IKT-rendszerek telepítési helyéről.

(15) Amennyiben a tagállamok az eszköz keretében intézkedéseket hajtanak végre, különös figyelmet fordítanak a tengeri kutatási és mentési műveletekre vonatkozó nemzetközi kötelezettségeikre. A (14) bekezdés első albekezdésének a)-d) pontjában említett berendezések és IKT-rendszerek felhasználhatók kutatási és mentési műveletekre olyan helyezetekben is, amelyek tengeri határőrizeti műveletek során merülhetnek fel.

(16) Az eszköz támogatásával a határigazgatás terén megvalósított képzésnek a releváns harmonizált és minőségbiztosítással rendelkező, a határ- és parti őrségre vonatkozó európai oktatási és közös képzési normákon - különösen az (EU) 2019/1896 rendelet 62. cikkének (6) bekezdésében említett egységes alaptanterven - kell alapulnia.

(17) A tagállamok programjaikban különösen a IV. mellékletben felsorolt intézkedéseket végzik. Előre nem látható vagy új körülmények kezelése és a finanszírozás hatékony végrehajtásának biztosítása érdekében a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 31. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a IV. mellékletben foglalt, a magasabb társfinanszírozási arányokra jogosult intézkedések listájának módosítása céljából.

(18) Az (EU) 2021/1060 rendelet 22. cikkének (5) bekezdésében említett programozásnak az e rendelet VI. mellékletének 1. táblázatában meghatározott beavatkozási típusokon kell alapulnia, és tartalmaznia kell a programozott források beavatkozási típusonkénti indikatív bontását minden egyes, az e rendelet 3. cikkének (2) bekezdésében meghatározott egyedi célkitűzésen belül.

14. cikk

Félidős felülvizsgálat

(1) 2024-ben a Bizottság az I. melléklet 1. pontjának c) alpontjában és 2-10. pontjában említett kritériumoknak megfelelően allokálja az érintett tagállamok programjaihoz a 10. cikk (1) bekezdésének b) pontjában említett kiegészítő összeget. Az allokációnak az I. melléklet 1. pontjának c) alpontjában és 2-10. pontjában említett kritériumok tekintetében rendelkezésre álló, legfrissebb statisztikai adatokon kell alapulnia. A finanszírozás 2025. január 1-jétől lép érvénybe.

(2) Amennyiben egy programhoz rendelt, az e rendelet 10. cikke (1) bekezdésének a) pontjában említett kezdeti allokáció legalább 10 %-át nem fedezték az (EU) 2021/1060 rendelet 91. cikkével összhangban benyújtott kifizetési kérelmek, az érintett tagállam nem jogosult arra, hogy megkapja az e rendelet 10. cikke (1) bekezdésének b) pontjában említett kiegészítő allokációt a programja számára.

(3) Az e rendelet 8. cikkében említett tematikus eszközből származó források 2025. január 1-jétől kezdődő allokálása során a Bizottságnak figyelembe kell vennie az (EU) 2021/1060 rendelet 16. cikkében említett teljesítménymérési keret mérföldköveinek elérése terén a tagállamok által elért haladást és a végrehajtás terén azonosított hiányosságokat.

15. cikk

Egyedi intézkedések

(1) A tagállam - a 10. cikk (1) bekezdése szerinti allokációja mellett - egyedi intézkedésekre vonatkozó finanszírozásban is részesülhet, feltéve, hogy az említett finanszírozás a programjában ezt követően ilyen előirányzatként szerepel, és azt arra használják fel, hogy hozzájáruljon az eszköz célkitűzéseinek végrehajtásához.

(2) Az egyedi intézkedések finanszírozása nem használható fel a tagállami programban foglalt más intézkedésekre, kivéve kellően indokolt körülmények között, és ha azt a Bizottság a tagállami program módosítása útján jóváhagyja.

16. cikk

Működési támogatás

(1) A tagállam az eszköz keretében a programjára allokált összeg legfeljebb 33 %-át használhatja fel az Unió számára közszolgáltatást képező feladatok ellátásáért és szolgáltatások nyújtásáért felelős közjogi hatóságok számára nyújtott működési támogatás finanszírozására.

(2) A működési támogatás felhasználásakor a tagállamnak meg kell felelnie a releváns uniós vívmányoknak.

(3) A tagállam a programjában és a 29. cikkben említett éves teljesítményjelentésekben megindokolja, hogy a működési támogatás felhasználása miként fog hozzájárulni az eszköz célkitűzéseinek eléréséhez. A tagállami program jóváhagyását megelőzően a Bizottság értékeli a kiindulási helyzetet azon tagállamokban, amelyek jelezték működési támogatás felhasználására vonatkozó szándékukat, az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökséggel és adott esetben az eu-LISA-val, az említett ügynökségek hatáskörei keretében a 13. cikk (4) bekezdésének megfelelően folytatott egyeztetést követően, valamint figyelembe véve az említett tagállamok által nyújtott információt és adott esetben a schengeni értékelések és a sebezhetőségi értékelések eredményeként rendelkezésre álló információt, beleértve a schengeni értékeléseket és a sebezhetőségi értékeléseket követően született ajánlásokat is.

(4) A 5. cikk (4) bekezdése c) pontjának sérelme nélkül, a működési támogatást a VII. mellékletben megállapított kiadások által fedezett intézkedésekre kell összpontosítani.

(5) Előre nem látható vagy új körülmények kezelése vagy a finanszírozás hatékony végrehajtásának biztosítása érdekében a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 31. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a VII. mellékletnek a működési támogatásra jogosult kiadások tekintetében történő módosítása céljából.

17. cikk

A különleges átutazási rendszer működési támogatása

(1) Az eszköz támogatást nyújt az átutazás céljából kiállított vízumok után be nem szedett díjak, valamint az egyszerűsített vasúti átutazási rendszernek a 693/2003/EK és a 694/2003/EK rendeletnek megfelelő végrehajtása során felmerülő többletköltségek fedezésére.

(2) A 7. cikk (3) bekezdésének a) pontjával összhangban a különleges átutazási rendszer céljából Litvánia számára allokált forrásokat kiegészítő működési támogatásként kell Litvánia rendelkezésére bocsátani - többek között infrastrukturális beruházások céljára - a VII. mellékletben említett, a programján belül működési támogatásra jogosult kiadásokkal összhangban.

(3) A 16. cikk (1) bekezdésétől eltérve, Litvánia a 16. cikk (1) bekezdésében említett összeg mellett a 7. cikk (3) bekezdésének a) pontjával összhangban számára allokált összeget is felhasználhatja működési támogatás finanszírozására.

(4) A Bizottság és Litvánia felülvizsgálja e cikk alkalmazását olyan változások esetében, amelyek hatással vannak a különleges átutazási rendszer fennállására vagy működésére.

(5) Litvánia indokolt kérését követően, a 7. cikk (3) bekezdésének a) pontjával összhangban a különleges átutazási rendszer céljára allokált forrásokat felül kell vizsgálni, és szükség esetén - a 7. cikk (3) bekezdésének b) pontjában említett költségvetési források korlátain belül - a 8. cikkben említett tematikus eszközön keresztül ki kell igazítani a 8. cikkben említett tematikus eszközre vonatkozó utolsó munkaprogram elfogadása előtt.

18. cikk

Irányítási ellenőrzések és auditok nemzetközi szervezetek által végrehajtott projektek esetében

(1) Ez a cikk a költségvetési rendelet 62. cikke (1) bekezdése első albekezdése c) pontjának ii. alpontjában említett olyan nemzetközi szervezetekre vagy ügynökségeikre alkalmazandó, amelyek rendszereit, szabályait és eljárásait a Bizottság az említett rendelet 154. cikkének (4) és (7) bekezdése alapján pozitívan értékelte az uniós költségvetésből finanszírozott vissza nem térítendő támogatások közvetett végrehajtásának céljából (a továbbiakban: nemzetközi szervezetek).

(2) Az (EU) 2021/1060 rendelet 83. cikke első bekezdése a) pontjának és a költségvetési rendelet 129. cikkének sérelme nélkül, amennyiben a nemzetközi szervezet az (EU) 2021/1060 rendelet 2. cikke 9. pontjában meghatározottak szerinti kedvezményezett, az irányító hatóság nem köteles elvégezni az (EU) 2021/1060 rendelet 74. cikke (1) bekezdése első albekezdésének a) pontjában említett irányítási ellenőrzéseket, feltéve, hogy a nemzetközi szervezet benyújtja az irányító hatósághoz a költségvetési rendelet 155. cikke (1) bekezdése első albekezdésének a), b) és c) pontjában említett dokumentumokat.

(3) A költségvetési rendelet 155. cikke (1) bekezdése első albekezdése c) pontjának sérelme nélkül, a nemzetközi szervezet által benyújtandó vezetői nyilatkozatnak meg kell erősítenie, hogy a projekt megfelel az alkalmazandó jognak és a projekt támogatásához szükséges feltételeknek.

(4) Ezen túlmenően, amennyiben a költségeket az (EU) 2021/1060 rendelet 53. cikke (1) bekezdésének a) pontja alapján kell megtéríteni, a nemzetközi szervezet által benyújtandó vezetői nyilatkozatnak meg kell erősítenie, hogy:

a) ellenőrizték a számlákat és a kedvezményezett általi kifizetésük igazolását;

b) ellenőrizték a kedvezményezett által vezetett számviteli nyilvántartásokat vagy számviteli kódokat az irányító hatóság felé bejelentett kiadásokhoz kapcsolódó tranzakciók tekintetében.

(5) Amennyiben a költségeket az (EU) 2021/1060 rendelet 53. cikke (1) bekezdésének b), c) vagy d) pontja alapján kell megtéríteni, a nemzetközi szervezet által benyújtandó vezetői nyilatkozatnak meg kell erősítenie, hogy a kiadás megtérítésének feltételei teljesültek.

(6) A költségvetési rendelet 155. cikke (1) bekezdése első albekezdésének a) és c) pontjában említett dokumentumokat a kedvezményezett által benyújtott minden egyes kifizetési kérelemmel együtt be kell nyújtani az irányító hatósághoz.

(7) A kedvezményezettnek minden évben október 15-ig be kell nyújtania az irányító hatósághoz az elszámolásokat. Az elszámolásokhoz csatolni kell egy független auditszerv által a nemzetközileg elfogadott auditstandardoknak megfelelően elkészített véleményt. Az említett véleménynek meg kell állapítania, hogy az alkalmazott ellenőrzési rendszerek megfelelően működnek-e és költséghatékonyak-e, valamint hogy a mögöttes tranzakciók jogszerűek és szabályszerűek-e. Az említett véleménynek arra is ki kell térnie, hogy az auditmunka nyomán felmerültek-e kétségek a nemzetközi szervezet által benyújtott vezetői nyilatkozatokban tett állításokkal kapcsolatban, beleértve a csalás gyanújára vonatkozó információt is. Az említett véleménynek bizonyosságot kell nyújtania a tekintetben, hogy a nemzetközi szervezet által az irányító hatósághoz benyújtott kifizetési kérelmekben feltüntetett kiadások jogszerűek és szabályosak.

(8) A költségvetési rendelet 127. cikkében említettek szerinti további auditok elvégzésére fennálló lehetőségek sérelme nélkül, az irányító hatóság elkészíti az (EU) 2021/1060 rendelet 74. cikke (1) bekezdése első albekezdésének f) pontjában említett vezetői nyilatkozatot. Az irányító hatóság ezt a nemzetközi szervezet által az e cikk (2)-(5) és (7) bekezdésének alapján biztosított dokumentumokra támaszkodva teszi meg, ahelyett, hogy az említett rendelet 74. cikkének (1) bekezdésében említett irányítási ellenőrzésekre támaszkodna.

(9) Az (EU) 2021/1060 rendelet 73. cikkének (3) bekezdésében említett, a támogatás feltételeit meghatározó dokumentumnak tartalmaznia kell az e cikkben meghatározott követelményeket.

(10) A (2) bekezdés nem alkalmazandó, és következésképpen egy irányítási hatóság köteles elvégezni az irányítási ellenőrzéseket, amennyiben:

a) az említett irányító hatóság a nemzetközi szervezet által megkezdett vagy végrehajtott valamely projekt tekintetében szabálytalanság konkrét kockázatát vagy csalásra utaló jelet azonosít;

b) a nemzetközi szervezet elmulasztja benyújtani az említett irányító hatósághoz a (2)-(5) és a (7) bekezdésben említett dokumentumokat; vagy

c) a nemzetközi szervezet által benyújtott, a (2)-(5) és (7) bekezdésben említett dokumentumok hiányosak.

(11) Amennyiben egy projekt, amelyben egy nemzetközi szervezet az (EU) 2021/1060 rendelet 2. cikkének 9. pontjában meghatározottak szerinti kedvezményezett, valamely, az említett rendelet 79. cikkében említett mintának a részét képezi, az audithatóság a projekthez kapcsolódó tranzakcióknak egy részmintája alapján is végezheti munkáját. Amennyiben a részmintában hibákat találnak, az audithatóság adott esetben felkérheti a nemzetközi szervezet auditorát az említett projektben a hibák teljes körének és teljes összegének értékelésére.

3. SZAKASZ

Közvetlen vagy közvetett irányításkeretében történő támogatás és végrehajtás

19. cikk

Hatály

A Bizottság az e szakasz szerinti támogatást vagy közvetlenül a költségvetési rendelet 62. cikke (1) bekezdése első albekezdésének a) pontjával összhangban, vagy közvetve az említett albekezdés c) pontjával összhangban hajtja végre.

20. cikk

Részvételre jogosult szervezetek

(1) A következő szervezetek jogosultak uniós finanszírozásra:

a) a következők bármelyikében letelepedett jogalanyok:

i. valamely tagállam vagy valamely hozzá kapcsolódó tengerentúli ország vagy terület;

ii. valamely, a munkaprogramban felsorolt harmadik ország a (3) bekezdésben meghatározott feltételek mellett;

b) az uniós jog alapján létrehozott jogalanyok vagy az eszköz szempontjából releváns bármely nemzetközi szervezet.

(2) Természetes személyek nem jogosultak uniós finanszírozásra.

(3) Az (1) bekezdés a) pontjának ii. alpontjában említett szervezetek olyan konzorcium tagjaként vehetnek részt, amely legalább két független szervezetből áll, amelyek közül legalább az egyik valamelyik tagállamban letelepedett.

Az e bekezdés első albekezdésében említett konzorcium részeként résztvevő szervezetek biztosítják, hogy azon intézkedések, amelyekben részt vesznek, megfelelnek a Chartában rögzített elveknek, és hozzájárulnak az eszköz célkitűzéseinek teljesítéséhez.

21. cikk

Uniós intézkedések

(1) A Bizottság kezdeményezésére az eszköz a III. melléklettel összhangban felhasználható az eszköz célkitűzéseivel kapcsolatos uniós intézkedések finanszírozására.

(2) Az uniós intézkedések a költségvetési rendeletben megállapított bármely formában - különösen vissza nem térítendő támogatások, pénzdíjak és közbeszerzés formájában - nyújthatnak finanszírozást.

(3) A közvetlen irányítás keretében végrehajtott vissza nem térítendő támogatásokat a költségvetési rendelet VIII. címével összhangban kell odaítélni és kezelni.

(4) A költségvetési rendelet 150. cikkében említett, az ajánlatok értékelését végző értékelő bizottság tagjai külső szakértők is lehetnek.

(5) A kölcsönös biztosítási mechanizmushoz való hozzájárulások fedezhetik a címzettek által visszafizetendő források behajtásával kapcsolatos kockázatokat, és elegendő biztosítéknak kell azokat tekinteni a költségvetési rendelet értelmében. Az (EU) 2021/695 európai parlamenti és tanácsi rendelet (51) 37. cikkének (7) bekezdése alkalmazandó.

22. cikk

Technikai segítségnyújtás a Bizottság kezdeményezésére

Az (EU) 2021/1060 rendelet 35. cikkével összhangban az eszköz 100 %-os finanszírozási arányban támogathat a Bizottság kezdeményezésére vagy a nevében végrehajtott technikai segítségnyújtást.

23. cikk

Auditok

A költségvetési rendelet 127. cikke szerinti általános megbízhatóság alapját az uniós hozzájárulás felhasználására vonatkozóan személyek vagy szervezetek - köztük az uniós intézmények, szervek, hivatalok vagy ügynökségek által felhatalmazottaktól eltérőek - által végzett auditok képezik.

24. cikk

Tájékoztatás, kommunikáció és nyilvánosság

(1) Az uniós finanszírozás címzettjeinek fel kell tüntetniük az említett források eredetét és különösen az intézkedések és azok eredményeinek népszerűsítése során biztosítaniuk kell az uniós finanszírozás láthatóságát azáltal, hogy következetes, hatékony, érdemi és arányos célzott tájékoztatást nyújtanak többféle célközönségnek, köztük a médiának és a nyilvánosságnak. Biztosítani kell az uniós finanszírozás láthatóságát, és meg kell adni az ilyen tájékoztatást, az olyan kellően indokolt esetek kivételével, amikor nem lehetséges vagy nem célszerű az ilyen tájékoztatás nyilvános feltüntetése, vagy amikor az ilyen tájékoztatás kibocsátását jogszabályok korlátozzák, különösen a biztonsággal, a közrenddel, a bűnügyi nyomozásokkal vagy a személyes adatok védelmével összefüggő okokból. Az uniós finanszírozás láthatóságának biztosítása érdekében az uniós finanszírozás címzettjeinek az érintett intézkedéssel kapcsolatos nyilvános kommunikációjuk során hivatkozniuk kell az említett finanszírozás eredetére, és fel kell tüntetniük az Unió emblémáját.

(2) A Bizottság a lehető legszélesebb közönség elérése érdekében tájékoztatási és kommunikációs tevékenységeket végez az eszközhöz, valamint annak intézkedéseihez és eredményeihez kapcsolódóan.

Az eszköz számára allokált pénzügyi források az Unió politikai prioritásaira vonatkozó intézményi kommunikációhoz is hozzájárulnak, amennyiben az említett prioritások kapcsolódnak az eszköz célkitűzéseihez.

(3) A Bizottság közzéteszi a 8. cikkben említett tematikus eszköz munkaprogramjait. A közvetlen vagy közvetett irányítás keretében nyújtott támogatás esetében a Bizottság a költségvetési rendelet 38. cikkének (2) bekezdésében említett tájékoztatást egy nyilvánosan elérhető weboldalon teszi közzé, és rendszeresen frissíti ezen tájékoztatást. Az említett tájékoztatást olyan nyílt, géppel olvasható formátumban kell közzétenni, amely lehetővé teszi az adatok rendszerezését, keresését, kivonatolását és összehasonlítását.

4. SZAKASZ

A megosztott, közvetlen vagy közvetett irányítás keretében történő támogatás és végrehajtás

25. cikk

Szükséghelyzeti támogatás

(1) Az eszköz pénzügyi támogatást nyújt sürgős és egyedi szükségletek kezeléséhez kellően indokolt szükséghelyzetek esetén.

Az ilyen, kellően indokolt szükséghelyzetekre válaszul, a Bizottság a rendelkezésre álló források korlátain belül szükséghelyzeti támogatást nyújthat.

(2) A szükséghelyzeti támogatás közvetlenül a decentralizált hatóságoknak odaítélt, vissza nem térítendő támogatások formáját öltheti.

(3) A tagállami programok számára a 10. cikk (1) bekezdése szerinti allokációjuk mellett szükséghelyzeti támogatás is allokálható, feltéve, hogy az a tagállami programokban ezt követően ilyen előirányzatként szerepel. Az említett finanszírozás nem használható fel a tagállami programban foglalt más intézkedésekre, kivéve kellően indokolt körülmények között, és ha azt a Bizottság a tagállami program módosítása útján jóváhagyja. A rendelkezésre álló forrásokra figyelemmel, a szükséghelyzeti támogatáshoz nyújtott előfinanszírozás elérheti az uniós hozzájárulás 95 %-át.

(4) A közvetlen irányítás keretében nyújtott vissza nem térítendő támogatásokat a költségvetési rendelet VIII. címével összhangban kell odaítélni és kezelni.

(5) Amennyiben valamely intézkedés végrehajtásához szükséges, a szükséghelyzeti támogatás olyan kiadásokat is fedezhet, amelyek a vissza nem térítendő támogatás elnyerésére irányuló pályázat vagy az említett intézkedés vonatkozásában a támogatás iránti kérelem benyújtásának időpontját megelőzően merültek fel, feltéve, hogy az említett kiadások nem 2021. január 1-jét megelőzően merültek fel.

(6) A szükséghelyzeti támogatást oly módon kell nyújtani, amely teljes mértékben összhangban áll mind a releváns uniós vívmányokkal, mind az Unió és a tagállamok azon nemzetközi okmányokból fakadó nemzetközi kötelezettségeivel, amelyeknek az Unió és a tagállamok részes felei.

(7) Kellően indokolt, rendkívül sürgős okokból és annak biztosítása érdekében, hogy a szükséghelyzeti támogatás céljára kellő időben rendelkezésre álljanak a források, a Bizottság - a 32. cikk (4) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően - egy azonnal alkalmazandó végrehajtási jogi aktus útján külön elfogadhat egy, a költségvetési rendelet 110. cikkében említett finanszírozási határozatot a szükséghelyzeti támogatásra vonatkozóan. Egy ilyen aktus legfeljebb 18 hónapig maradhat hatályban.

26. cikk

Kumulatív és alternatív finanszírozás

(1) Az az intézkedés, amely az eszköz keretében hozzájárulásban részesült, más uniós programból - többek között a megosztott irányítás alá tartozó alapokból - is kaphat hozzájárulást, feltéve, hogy a hozzájárulások nem ugyanazon költségeket fedezik. Az intézkedéshez nyújtott vonatkozó hozzájárulásra a releváns uniós program szabályai alkalmazandók. A kumulatív finanszírozás nem haladhatja meg az intézkedés összes elszámolható költségének összegét. A különböző uniós programokból származó támogatást arányosan lehet kiszámítani, a támogatási feltételeket meghatározó dokumentumokkal összhangban.

(2) Az (EU) 2021/1060 rendelet 73. cikkének (4) bekezdésével összhangban, az Európai Regionális Fejlesztési Alap és az Európai Szociális Alap+ támogathat az említett rendelet 2. cikkének 45. pontjában meghatározott kiválósági pecsét védjegyet elnyert intézkedéseket. Annak érdekében, hogy kiválósági pecsét védjegyet nyerjenek el, az intézkedéseknek meg kell felelniük a következő kumulatív feltételeknek:

a) értékelésükre az eszköz keretében meghirdetett pályázati felhívásban került sor;

b) megfelelnek az említett pályázati felhívás minőségi minimumkövetelményeinek; és

c) költségvetési korlátok miatt nem finanszírozhatók az említett pályázati felhívás keretében.

5. SZAKASZ

Monitoring, jelentéstétel és értékelés

1. alszakasz

Közös rendelkezések

27. cikk

Monitoring és jelentéstétel

(1) A költségvetési rendelet 41. cikke (3) bekezdése első albekezdése h) pontjának iii. alpontja szerinti jelentéstételi követelményeinek megfelelve, a Bizottság tájékoztatást ad az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az e rendelet V. mellékletében felsorolt alapvető teljesítménymutatókról.

(2) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 31. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az V. melléklet módosítása céljából annak érdekében, hogy megtegye az említett mellékletben felsorolt alapvető teljesítménymutatókhoz a szükséges kiigazításokat.

(3) A 3. cikk (2) bekezdésében meghatározott egyedi célkitűzések megvalósítása terén az eszköz által elért haladásról történő jelentéstételt szolgáló mutatókat a VIII. melléklet tartalmazza. A kimeneti mutatók esetében a kiindulási értéket nullában kell meghatározni. A 2024-re megállapított mérföldkövek és a 2029-re megállapított célok kumulatívak.

(4) A Bizottság jelentést tesz a 8. cikkben említett tematikus eszköznek a harmadik országokban vagy harmadik országokkal kapcsolatban végrehajtott intézkedések támogatására történő felhasználásáról és a tematikus eszköznek az ilyen intézkedések támogatására felhasznált részarányáról.

(5) A teljesítményjelentési rendszernek biztosítania kell, hogy a program végrehajtásának és eredményeinek monitoringjára vonatkozó adatokat hatékonyan, eredményesen és időben összegyűjtsék. Ennek érdekében az uniós források címzettjei és adott esetben a tagállamok számára arányos jelentéstételi követelményeket kell megállapítani.

(6) Az eszköz által a célkitűzéseinek megvalósítása terén elért haladás hatékony értékelésének biztosítása érdekében a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 31. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a VIII. mellékletnek a mutatók szükség szerinti felülvizsgálata vagy kiegészítése érdekében történő módosítása céljából, valamint e rendeletnek egy monitoring- és értékelési keret létrehozására - többek között a tagállamok által nyújtandó információkra - vonatkozó rendelkezésekkel történő kiegészítése céljából. A VIII. melléklet bármely módosítása csak az említett módosítás hatálybalépése után kiválasztott projektekre alkalmazandó.

28. cikk

Értékelés

(1) A Bizottság 2024. december 31-ig elvégzi e rendelet félidős értékelését. A félidős értékelésnek az (EU) 2021/1060 rendelet 45. cikkének (1) bekezdésében foglaltak mellett a következőket kell értékelnie:

a) az eszköz hatékonysága, beleértve a célkitűzéseinek megvalósítása terén elért haladást, figyelembe véve a már rendelkezésre álló valamennyi releváns információt, különösen a 29. cikkben említett éves teljesítményjelentéseket, valamint a VIII. mellékletében meghatározott kimeneti- és eredménymutatókat;

b) az eszköz számára allokált források felhasználásának hatékonysága, valamint a végrehajtása érdekében hozott irányítási és kontrollintézkedések hatékonysága;

c) a II. mellékletben felsorolt végrehajtási intézkedések folytatólagos relevanciája és megfelelősége;

d) az eszköz keretében támogatott intézkedések és a más uniós alapokból nyújtott támogatás közötti koordináció, koherencia és kiegészítő jelleg;

e) az eszköz keretében végrehajtott intézkedések uniós hozzáadott értéke.

A félidős értékelésnek figyelembe kell vennie a Belső Biztonsági Alap részeként létrehozott, a külső határok és a vízumügy pénzügyi támogatására szolgáló eszköz hatásaira vonatkozó visszamenőleges értékelés eredményeit a 2014-2020-as időszakra vonatkozóan.

(2) A visszamenőleges értékelésnek az (EU) 2021/1060 rendelet 45. cikkének (2) bekezdésében foglaltak mellett az e cikk (1) bekezdésében felsorolt elemeket is tartalmaznia kell. Ezenkívül értékelni kell az eszköz hatását is.

(3) A félidős értékelést és a visszamenőleges értékelést időben el kell végezni annak biztosítása érdekében, hogy hozzájáruljanak a döntéshozatali folyamathoz, többek között adott esetben e rendelet felülvizsgálatához is.

(4) A Bizottság biztosítja, hogy a félidős és a visszamenőleges értékelésekben foglalt információk nyilvánosan elérhetők legyenek, kivéve az olyan kellően indokolt eseteket, amikor az említett információk jogszabály alapján korlátozott terjesztésűek, különösen a külső határoknak az európai integrált határigazgatás keretében történő igazgatásával vagy biztonságával, a biztonsággal, a közrenddel, bűnügyi nyomozásokkal vagy a személyes adatok védelmével összefüggő okokból.

(5) A félidős értékelésben és a visszamenőleges értékelésben a Bizottság különös figyelmet fordít a harmadik országokkal, a harmadik országokban vagy a harmadik országokkal kapcsolatban, az 5. cikkel, valamint a 13. cikk (12) és (13) bekezdésével összhangban végrehajtott intézkedések értékelésére.

2. Alszakasz

A megosztott irányításra vonatkozó szabályok

29. cikk

Éves teljesítményjelentések

(1) A tagállamok 2023. február 15-ig és azt követően 2031-gyel bezárólag minden évben február 15-ig benyújtják a Bizottságnak az (EU) 2021/1060 rendelet 41. cikkének (7) bekezdésében említett éves teljesítményjelentést.

A jelentéstételi időszak a jelentés benyújtásának évét megelőző utolsó, az (EU) 2021/1060 rendelet 2. cikkének 29. pontjában meghatározott számviteli év. A 2023. február 15-ig benyújtott jelentésnek a 2021. január 1-jétől tartó időszakra kell vonatkoznia.

(2) Az éves teljesítményjelentéseknek különösen a következőkre vonatkozó információkat kell ismertetniük:

a) haladás a tagállami program végrehajtása terén, valamint az abban meghatározott mérföldkövek és célok elérése terén, figyelembe véve az (EU) 2021/1060 rendelet 42. cikke alapján előírt legfrissebb adatokat;

b) a tagállami program teljesítményét érintő problémák, valamint az azok kezelése céljából hozott intézkedések, beleértve az eszköz végrehajtásához kapcsolódó, az EUMSZ 258. cikke szerinti kötelezettségszegési eljárások tekintetében a Bizottság által kiadott, indokolással ellátott véleményre vonatkozó információkat is;

c) az eszköz keretében támogatott intézkedések és a más uniós alapokból nyújtott támogatás közötti kiegészítő jelleg, különös tekintettel a harmadik országokban vagy azokkal kapcsolatban hozott intézkedésekre;

d) a tagállami program hozzájárulása a releváns uniós vívmányok és cselekvési tervek megvalósításához;

e) a kommunikációs és láthatósági intézkedések végrehajtása;

f) az alkalmazandó előfeltételek teljesítése és azok alkalmazása a teljes programozási időszak folyamán, különösen az alapvető jogoknak való megfelelés;

g) az (EU) 2021/1060 rendelet 98. cikke szerinti elszámolásokban feltüntetett kiadások szintje az (EU) 2018/1240 rendelet 85. cikkének (2) és (3) bekezdésével összhangban;

h) projektek végrehajtása valamely harmadik országban vagy harmadik országgal kapcsolatban.

Az éves teljesítményjelentéseknek tartalmazniuk kell egy összegzést, amely az e bekezdés első albekezdésében meghatározott valamennyi pontra kiterjed. A Bizottság biztosítja, hogy a tagállamok által biztosított összegzéseket az Unió valamennyi hivatalos nyelvére lefordítsák, és nyilvánosan hozzáférhetővé tegyék.

(3) A Bizottság észrevételeket tehet az éves teljesítményjelentésekre vonatkozóan azok kézhezvételének időpontjától számított két hónapon belül. Amennyiben a Bizottság e határidőn belül nem tesz észrevételt, a jelentést elfogadottnak kell tekinteni.

(4) A Bizottság a honlapján megadja az (EU) 2021/1060 rendelet 49. cikkének (1) bekezdésében említett honlapokra mutató linkeket.

(5) Az e cikk végrehajtására vonatkozó egységes feltételek biztosítása érdekében a Bizottság végrehajtási jogi aktust fogad el, amely létrehozza az éves teljesítményjelentés sablonját. Az említett végrehajtási jogi aktust a 32. cikk (2) bekezdésében említett tanácsadó-bizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

30. cikk

Monitoring és jelentéstétel megosztott irányítás keretében

(1) Az (EU) 2021/1060 rendelet IV. címének megfelelő monitoringnak és jelentéstételnek adott esetben az e rendelet VI. mellékletében meghatározott beavatkozási típusokra vonatkozó kódokat kell használnia. Előre nem látható vagy új körülmények kezelése és a finanszírozás hatékony végrehajtásának biztosítása érdekében a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 31. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a VI. melléklet módosítása céljából.

(2) Az e rendelet VIII. mellékletében meghatározott mutatókat az (EU) 2021/1060 rendelet 16. cikkének (1) bekezdésével, valamint 22. és 42. cikkével összhangban kell használni.

III. FEJEZET

ÁTMENETI ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

31. cikk

A felhatalmazás gyakorlása

(1) A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás feltételeit ez a cikk határozza meg.

(2) A Bizottságnak az 5. cikk (1) bekezdésének második albekezdésében, a 13. cikk (17) bekezdésében, a 16. cikk (5) bekezdésében, a 27. cikk (2) és (6) bekezdésében és a 30. cikk (1) bekezdésében említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozó felhatalmazása a 2027. december 31-ig terjedő időszakra szól.

(3) Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja az 5. cikk (1) bekezdésének második albekezdésében, a 13. cikk (17) bekezdésében, a 16. cikk (5) bekezdésében, a 27. cikk (2) és (6) bekezdésében és a 30. cikk (1) bekezdésében említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(4) A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadása előtt a Bizottság a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban megállapított elveknek megfelelően konzultál az egyes tagállamok által kijelölt szakértőkkel.

(5) A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(6) Az 5. cikk (1) bekezdésének második albekezdése, a 13. cikk (17) bekezdése, a 16. cikk (5) bekezdése, a 27. cikk (2) és (6) bekezdése vagy a 30. cikk (1) bekezdése alapján elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus kizárólag akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az említett jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik.

32. cikk

Bizottsági eljárás

(1) A Bizottságot egy bizottság (a továbbiakban: a belügyi alapokkal foglalkozó bizottság) segíti. Ez a bizottság a 182/2011/EU rendelet értelmében vett bizottságnak minősül.

(2) Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 4. cikkét kell alkalmazni.

(3) Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 5. cikkét kell alkalmazni.

Amennyiben a bizottság nem nyilvánít véleményt, a Bizottság nem fogadhatja el a végrehajtási jogi aktus tervezetét, és a 182/2011/EU rendelet 5. cikke (4) bekezdésének harmadik albekezdését kell alkalmazni.

(4) Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 8. cikkét kell alkalmazni, összefüggésben annak 5. cikkével.

33. cikk

Átmeneti rendelkezések

(1) Ez a rendelet nem érinti az 515/2014/EU rendelet alapján megkezdett intézkedések folytatását vagy módosítását, amely rendelet továbbra is alkalmazandó az említett intézkedésekre azok lezárásáig.

(2) Az eszköz pénzügyi keretösszege azon technikai és igazgatási segítségnyújtási kiadásokat is fedezheti, amelyek az eszköz és az 515/2014/EU rendelet alapján elfogadott intézkedések közötti átmenet biztosításához szükségesek.

(3) A költségvetési rendelet 193. cikke (2) bekezdése második albekezdésének a) pontjával összhangban - figyelembe véve e rendelet későbbi hatálybalépését, és a folyamatosság biztosítása érdekében - egy korlátozott időszakban 2021. január 1-jétől elszámolhatónak tekinthetők azon költségek, amelyek az e rendelet alapján, közvetlen irányítás keretében támogatott, és már korábban megkezdett intézkedésekkel kapcsolatban merültek fel, még akkor is, ha az említett költségek a vissza nem térítendő támogatás elnyerésére irányuló pályázat vagy a támogatás iránti kérelem benyújtását megelőzően merültek fel.

(4) A tagállamok az 514/2014/EU rendelettel összhangban 2021. január 1. után továbbra is támogathatnak valamely, az 515/2014/EU rendelet alapján kiválasztott és megkezdett projektet, feltéve, hogy valamennyi következő feltétel teljesül:

a) a projekt pénzügyi szempontból két azonosítható szakasszal rendelkezik, külön-külön auditnyomvonallal;

b) a projekt teljes költsége meghaladja a 2 500 000 EUR-t;

c) a felelős hatóság által a projekt első szakaszára vonatkozóan a kedvezményezettek részére teljesített kifizetéseket a Bizottsághoz az 514/2014/EU rendelet alapján benyújtott kifizetési kérelmekben kell feltüntetni, és a projekt második szakaszára vonatkozó kiadásokat az (EU) 2021/1060 rendelet szerinti kifizetési kérelmekben kell feltüntetni;

d) a projekt második szakasza megfelel az alkalmazandó jognak, és támogatásra jogosult az eszközből e rendelet és az (EU) 2021/1060 rendelet alapján;

e) a tagállam vállalja, hogy befejezi a projektet, működőképessé teszi, és a 2024. február 15-ig benyújtandó éves teljesítményjelentésben beszámol arról.

A projektnek az e bekezdés első albekezdésében említett második szakaszára e rendelet és az (EU) 2021/1060 rendelet rendelkezései alkalmazandók.

Ez a bekezdés csak azon projektekre alkalmazandó, amelyeket az 514/2014/EU rendelet alapján megosztott irányítás keretében választottak ki.

34. cikk

Hatálybalépés és alkalmazás

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján lép hatályba.

Ezt a rendeletet 2021. január 1-jétől kell alkalmazni.

Ez a rendelet a Szerződéseknek megfelelően teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó a tagállamokban.

Kelt Strasbourgban, 2021. július 7-én.

az Európai Parlament részéről

az elnök

D. M. SASSOLI

a Tanács részéről

az elnök

A. LOGAR

(1) HL C 62., 2019.2.15., 184. o.

(2) Az Európai Parlament 2019. március 13-i álláspontja (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé) és a Tanács 2021. június 14-i álláspontja első olvasatban (HL C 265., 2021.7.5., 1. o.). Az Európai Parlament 2021. július 6-i álláspontja (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé).

(3) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/1896 rendelete (2019. november 13.) az Európai Határ- és Parti Őrségről, valamint az 1052/2013/EU és az (EU) 2016/1624 rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 295., 2019.11.14., 1. o.)

(4) Az Európai Parlament és a Tanács 513/2014/EU rendelete (2014. április 16.) a Belső Biztonsági Alap részét képező, a rendőrségi együttműködés, a bűnmegelőzés és a bűnözés elleni küzdelem, valamint a válságkezelés pénzügyi támogatására szolgáló eszköz létrehozásáról és a 2007/125/IB tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 150., 2014.5.20., 93. o.).

(5) Az Európai Parlament és a Tanács 515/2014/EU rendelete (2014. április 16.) a Belső Biztonsági Alap részét képező, a külső határok és a vízumügy pénzügyi támogatására szolgáló eszköz létrehozásáról és az 574/2007/EK határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 150., 2014.5.20., 143. o.).

(6) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/1070 rendelete (2021. június 24.) a vámellenőrzési berendezések pénzügyi támogató eszközének az Integrált Határigazgatási Alap részeként történő létrehozásáról (HL L 234., 2021.7.2., 1. o.).

(7) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/1060 rendelete (2021. június 24.) az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alap Pluszra, a Kohéziós Alapra, az Igazságos Átmenet Alapra és az Európai Tengerügyi, Halászati és Akvakultúra-alapra vonatkozó közös rendelkezések, valamint az előbbiekre és a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alapra, a Belső Biztonsági Alapra és a határigazgatás és a vízumpolitika pénzügyi támogatására szolgáló eszközre vonatkozó pénzügyi szabályok megállapításáról (HL L 231., 2021.6.30., 159. o.).

(8) Az Európai Parlament és a Tanács 2007/574/EK határozata (2007. május 23.) a "Szolidaritás és a migrációs áramlások igazgatása" általános program keretében a 2007-2013-as időszakra a Külső Határok Alap létrehozásáról (HL L 144., 2007.6.6., 22. o.).

(9) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1726 rendelete (2018. november 14.) a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség nagyméretű IT-rendszereinek üzemeltetési igazgatását végző európai uniós ügynökségről (eu-LISA), az 1987/2006/EK rendelet és a 2007/533/IB tanácsi határozat módosításáról, valamint az 1077/2011/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 295., 2018.11.21., 99. o.).

(10) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/794 rendelete (2016. május 11.) a Bűnüldözési Együttműködés Európai Uniós Ügynökségéről (Europol), valamint a 2009/371/IB, a 2009/934/IB, a 2009/935/IB, a 2009/936/IB és a 2009/968/IB tanácsi határozat felváltásáról és hatályon kívül helyezéséről (HL L 135.,., 2016.5.24., 53. o.).

(11) Az Európai Parlament és a Tanács 767/2008/EK rendelete (2008. július 9.) a vízuminformációs rendszerről (VIS) és a rövid távú tartózkodásra jogosító vízumokra vonatkozó adatok tagállamok közötti cseréjéről (VIS-rendelet) (HL L 218., 2008.8.13., 60. o.).

(12) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/817 rendelete (2019. május 20.) az uniós információs rendszerek közötti interoperabilitás kereteinek megállapításáról a határok és a vízumügy területén, továbbá a 767/2008/EK, az (EU) 2016/399, az (EU) 2017/2226, az (EU) 2018/1240, az (EU) 2018/1726 és az (EU) 2018/1861 európai parlamenti és tanácsi rendelet, valamint a 2004/512/EK és a 2008/633/IB tanácsi határozat módosításáról (HL L 135., 2019.5.22., 27. o.).

(13) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/818 rendelete (2019. május 20.) az uniós információs rendszerek közötti interoperabilitás kereteinek megállapításáról a rendőrségi és igazságügyi együttműködés, a menekültügy és a migráció területén, valamint az (EU) 2018/1726, az (EU) 2018/1862 és az (EU) 2019/816 rendelet módosításáról (HL L 135., 2019.5.22., 85. o.).

(14) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/2226 rendelete (2017. november 30.) a tagállamok külső határait átlépő harmadik országbeli állampolgárok belépésére és kilépésére, valamint beléptetésének megtagadására vonatkozó adatok rögzítésére szolgáló határregisztrációs rendszer (EES) létrehozásáról és az EES-hez való bűnüldözési célú hozzáférés feltételeinek meghatározásáról, valamint a Schengeni Megállapodás végrehajtásáról szóló egyezmény, a 767/2008/EK rendelet és az 1077/2011/EU rendelet módosításáról (HL L 327., 2017.12.9., 20. o.).

(15) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1240 rendelete (2018. szeptember 12.) az Európai Utasinformációs és Engedélyezési Rendszer (ETIAS) létrehozásáról, valamint az 1077/2011/EU rendelet, az 515/2014/EU rendelet, az (EU) 2016/399 rendelet, az (EU) 2016/1624 rendelet és az (EU) 2017/2226 rendelet módosításáról (HL L 236., 2018.9.19., 1. o.).

(16) Az Európai Parlament és a Tanács 603/2013/EU rendelete (2013. június 26.) a harmadik országbeli állampolgár vagy hontalan személy által a tagállamok egyikében benyújtott nemzetközi védelem iránti kérelem megvizsgálásáért felelős tagállam meghatározására vonatkozó feltételek és eljárási szabályok megállapításáról szóló 604/2013/EU rendelet hatékony alkalmazása érdekében az ujjlenyomatok összehasonlítását szolgáló Eurodac létrehozásáról, továbbá a tagállamok bűnüldöző hatóságai és az Europol által az Eurodac-adatokkal való, bűnüldözési célú összehasonlítások kérelmezéséről, valamint a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség nagyméretű IT-rendszereinek üzemeltetési igazgatását végző ügynökség létrehozásáról szóló 1077/2011/EU rendelet módosításáról (HL L 180., 2013.6.29., 1. o.).

(17) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1860 rendelete (2018. november 28.) a Schengeni Információs Rendszernek a jogellenesen tartózkodó harmadik országbeli állampolgárok visszaküldése céljából történő használatáról (HL L 312., 2018.12.7., 1. o.).

(18) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1861 rendelete (2018. november 28.) a határforgalom-ellenőrzés terén a Schengeni Információs Rendszer (SIS) létrehozásáról, működéséről és használatáról, a Schengeni Megállapodás végrehajtásáról szóló egyezmény módosításáról, valamint az 1987/2006/EK rendelet módosításáról és hatályon kívül helyezéséről (HL L 312., 2018.12.7., 14. o.).

(19) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1862 rendelete (2018. november 28.) a rendőrségi együttműködés és a büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködés terén a Schengeni Információs Rendszer (SIS) létrehozásáról, működéséről és használatáról, a 2007/533/IB tanácsi határozat módosításáról és hatályon kívül helyezéséről, valamint az 1986/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet és a 2010/261/EU bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 312., 2018.12.7., 56. o.).

(20) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/816 rendelete (2019. április 17.) az Európai Bűnügyi Nyilvántartási Információs Rendszer kiegészítése érdekében a harmadik országbeli állampolgárokkal és a hontalan személyekkel szemben hozott ítéletekre vonatkozó információval rendelkező tagállamok azonosítására szolgáló központosított rendszer (ECRIS-TCN) létrehozásáról, valamint az (EU) 2018/1726 rendelet módosításáról (HL L 135., 2019.5.22., 1. o.).

(21) A Tanács 1053/2013/EU rendelete (2013. október 7.) a schengeni vívmányok alkalmazását ellenőrző értékelési és monitoringmechanizmus létrehozásáról és a végrehajtó bizottságnak a Schengent Értékelő és Végrehajtását Felügyelő Állandó Bizottság létrehozásáról szóló 1998. szeptember 16-i határozatának hatályon kívül helyezéséről (HL L 295., 2013.11.6., 27. o.).

(22) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/399 rendelete (2016. március 9.) a személyek határátlépésére irányadó szabályok uniós kódexéről (Schengeni határ-ellenőrzési kódex) (HL L 77., 2016.3.23., 1. o.).

(23) A Tanács 693/2003/EK rendelete (2003. április 14.) egyszerűsített átutazási okmány (FTD) és egyszerűsített vasúti átutazási okmány (FRTD) létrehozásáról, valamint a Közös Konzuli Utasítás és a Közös Kézikönyv módosításáról (HL L 99., 2003.4.17., 8. o.).

(24) A Tanács 694/2003/EK rendelete (2003. április 14.) a 693/2003/EK rendeletben előírt egyszerűsített átutazási okmány (FTD) és egyszerűsített vasúti átutazási okmány (FRTD) egységes formátumairól (HL L 99., 2003.4.17., 15. o.).

(25) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/1147 rendelete (2021. július 7.) a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alap létrehozásáról (lásd e Hivatalos Lap 1. oldalát).

(26) Az Európai Parlament és a Tanács 1406/2002/EK rendelete (2002. június 27.) az Európai Tengerbiztonsági Ügynökség létrehozásáról (HL L 208., 2002.8.5., 1. o.).

(27) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/473 rendelete (2019. március 19.) az Európai Halászati Ellenőrző Hivatalról (HL L 83., 2019.3.25., 18. o.).

(28) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/1149 rendelete (2021. július 7.) a Belső Biztonsági Alap létrehozásáról (lásd e Hivatalos Lap 94. oldalát).

(29) HL L 433. I., 2020.12.22., 28. o.

(30) A Tanács (EU, Euratom) 2020/2093 rendelete (2020. december 17.) a 2021-2027-es időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről (HL L 433. I., 2020.12.22., 11. o.).

(31) Az Európai Parlament és a Tanács (EU, Euratom) 2018/1046 rendelete (2018. július 18.) az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról, az 1296/2013/EU, az 1301/2013/EU, az 1303/2013/EU, az 1304/2013/EU, az 1309/2013/EU, az 1316/2013/EU, a 223/2014/EU és a 283/2014/EU rendelet és az 541/2014/EU határozat módosításáról, valamint a 966/2012/EU, Euratom rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 193., 2018.7.30., 1. o.).

(32) Az Európai Parlament és a Tanács 883/2013/EU, Euratom rendelete (2013. szeptember 11.) az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által lefolytatott vizsgálatokról, valamint az 1073/1999/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet és az 1074/1999/Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 248., 2013.9.18., 1. o.).

(33) A Tanács 2988/95/EK, Euratom rendelete (1995. december 18.) az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek védelméről (HL L 312., 1995.12.23., 1. o.).

(34) A Tanács 2185/96/Euratom, EK rendelete (1996. november 11.) az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek csalással és egyéb szabálytalanságokkal szembeni védelmében a Bizottság által végzett helyszíni ellenőrzésekről és vizsgálatokról (HL L 292., 1996.11.15., 2. o.).

(35) A Tanács (EU) 2017/1939 rendelete (2017. október 12.) az Európai Ügyészség létrehozására vonatkozó megerősített együttműködés bevezetéséről (HL L 283., 2017.10.31., 1. o.).

(36) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/1371 irányelve (2017. július 5.) az Unió pénzügyi érdekeit érintő csalás ellen büntetőjogi eszközökkel folytatott küzdelemről (HL L 198., 2017.7.28., 29. o.).

(37) A Tanács 2013/755/EU határozata (2013. november 25.) az Európai Unió és a tengerentúli országok és területek társulásáról (tengerentúli társulási határozat) (HL L 344., 2013.12.19., 1. o.).

(38) HL L 123., 2016.5.12., 1. o.

(39) HL L 282., 2016.10.19., 4. o.

(40) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2020/852 rendelete (2020. június 18.) a fenntartható befektetések előmozdítását célzó keret létrehozásáról, valamint az (EU) 2019/2088 rendelet módosításáról (HL L 198., 2020.6.22., 13. o.).

(41) Az Európai Parlament és a Tanács 514/2014/EU rendelete (2014. április 16.) a Menekültügyi, a Migrációs és az Integrációs alapra, valamint a rendőrségi együttműködés, a bűnmegelőzés és a bűnözés elleni küzdelem, valamint a válságkezelés pénzügyi támogatására szolgáló eszközre vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról (HL L 150., 2014.5.20., 112. o.).

(42) Az Európai Parlament és a Tanács 182/2011/EU rendelete (2011. február 16.) a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról (HL L 55., 2011.2.28., 13. o.).

(43) HL L 176., 1999.7.10., 36. o.

(44) A Tanács 1999/437/EK határozata (1999. május 17.) az Európai Unió Tanácsa, valamint az Izlandi Köztársaság és a Norvég Királyság között, e két államnak a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról kötött megállapodás alkalmazását szolgáló egyes szabályokról (HL L 176., 1999.7.10., 31. o.).

(45) HL L 53., 2008.2.27., 52. o.

(46) A Tanács 2008/146/EK határozata (2008. január 28.) az Európai Unió, az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség közötti, a Svájci Államszövetségnek a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról szóló megállapodásnak az Európai Közösség nevében történő megkötéséről (HL L 53., 2008.2.27., 1. o.).

(47) HL L 160., 2011.6.18., 21. o.

(48) A Tanács 2011/350/EU határozata (2011. március 7.) az Európai Unió, az Európai Közösség, a Svájci Államszövetség és a Liechtensteini Hercegség közötti, a Liechtensteini Hercegségnek az Európai Unió, az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség közötti, a Svájci Államszövetségnek a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló, különösen a belső határokon történő ellenőrzés megszüntetéséhez és a személyek mozgásához kapcsolódó társulásáról szóló megállapodáshoz való csatlakozásáról szóló jegyzőkönyvnek az Európai Unió nevében történő megkötéséről (HL L 160., 2011.6.18., 19. o.).

(49) A Tanács 2002/192/EK határozata (2002. február 28.) Írországnak a schengeni vívmányok egyes rendelkezései alkalmazásában való részvételére vonatkozó kéréséről (HL L 64., 2002.3.7., 20. o.).

(50) A Tanács 168/2007/EK rendelete (2007. február 15.) az Európai Unió Alapjogi Ügynökségének létrehozásáról (HL L 53., 2007.2.22., 1. o.).

(51) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/695 rendelete (2021. április 28.) a Horizont Európa kutatási és innovációs keretprogram létrehozásáról, valamint részvételi és terjesztési szabályainak megállapításáról, továbbá az 1290/2013/EU és az 1291/2013/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 170., 2021.5.12., 1. o.).

I. MELLÉKLET

A tagállami programok finanszírozásának allokációjára vonatkozó kritériumok

1. A 10. cikk alapján rendelkezésre álló költségvetési forrásokat a következőképpen kell lebontani a tagállamok között:

a) kizárólag a programozási időszak kezdetén minden egyes tagállam folyó árakon 8 000 000 EUR rögzített összeget kap az eszközből, Ciprus, Málta és Görögország kivételével, mely országok mindegyike folyó árakon 28 000 000 EUR rögzített összeget kap;

b) kizárólag a programozási időszak kezdetén Litvániának 200 568 000 EUR összeget kell juttatni a 17. cikkben említett különleges átutazási rendszer céljára; és

c) a 10. cikkben említett fennmaradó költségvetési forrásokat a következő kritériumok alapján kell elosztani:

i. 30 % a külső szárazföldi határok számára;

ii. 35 % a külső tengeri határok számára;

iii. 20 % a repülőterek számára;

iv. 15 % a konzuli hivatalok számára.

2. Az 1. pont c) alpontjának i. és ii. alpontja szerint a külső szárazföldi határokra és külső tengeri határokra rendelkezésre álló költségvetési forrásokat a következőképpen kell lebontani a tagállamok között: Az e bekezdés első albekezdésének a) pontjában említett súlyozott hosszat a 10. pontban említett súlyozó tényezők alkalmazásával kell megállapítani minden egyes konkrét külső határszakaszra vonatkozóan.

a) 70 % a külső szárazföldi határaik és külső tengeri határaik súlyozott hosszának arányában; és

b) 30 % a külső szárazföldi és külső tengeri határaiknál tapasztalható, a 6. pont a) alpontjának megfelelően meghatározott munkateher arányában.

3. A c) alpont (iii) alpontja szerint a repülőterekre rendelkezésre álló költségvetési forrásokat a tagállamok repülőterein tapasztalható, a 6. pont b) alpontjának megfelelően meghatározott munkateher arányában kell lebontani a tagállamok között.

4. Az 1. pont c) alpontjának iv. alpontja szerint a konzuli hivatalok számára rendelkezésre álló költségvetési forrásokat a következőképpen kell lebontani a tagállamok között:

a) 50 % az (EU) 2018/1806 európai parlamenti és tanácsi rendelet (1) I. mellékletében felsorolt országokban működő tagállami konzuli hivatalok - a tiszteletbeli konzulátusok kivételével - számának arányában; és

b) 50 % az (EU) 2018/1806 rendelet I. mellékletében felsorolt országokban működő tagállami konzuli hivatalokban folytatott, a vízumpolitika kezeléséhez kapcsolódó, e melléklet 6. pontjának c) alpontjában meghatározott munkateher arányában.

5. Az e melléklet 1. pontja c) alpontjának ii. alpontja alapján történő forráselosztás céljából "külső tengeri határok": a tagállamoknak az Egyesült Nemzetek Tengerjogi Egyezményének 4-16. cikkével összhangban meghatározott parti tengereinek külső határai. A "külső tengeri határok" fogalommeghatározásnak azonban figyelembe kell vennie azon eseteket, amikor az irregurális bevándorlás vagy a jogellenes beutazás megakadályozása érdekében rendszeresen nagy hatótávolságú műveleteket végeznek a tagállamok parti tengereinek külső határain túli, magas fenyegetettségű területeken. E tekintetben a "külső tengeri határok" fogalmát az érintett tagállamok által az elmúlt két évben szolgáltatott - és az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség által az e melléklet 9. pontjában említett jelentés céljából értékelt - műveleti adatok figyelembevételével kell meghatározni. Ezt a fogalommeghatározást kizárólag e rendelet alkalmazásában kell használni.

6. A finanszírozás kezdeti allokációja céljából a munkateher vizsgálatának a 2017-re, 2018-ra és 2019-re vonatkozó legfrissebb átlagos adatokon kell alapulnia. A félidős értékelés céljából a munkateher vizsgálatának a 2021-re, 2022-re és 2023-ra vonatkozó legfrissebb átlagos adatokon kell alapulnia. A munkateher vizsgálatát a következő tényezők alapján kell elvégezni:

a) a külső szárazföldi és külső tengeri határoknál:

i. 70 % a külső határokon a határátkelőhelyeken történő határátlépések számára vonatkozóan;

ii. 30 % azon harmadik országbeli állampolgárok számára vonatkozóan, akiknek a beléptetését a külső határokon megtagadták;

b) a repülőtereken:

i. 70 % a külső határokon a határátkelőhelyeken történő határátlépések számára vonatkozóan;

ii. 30 % azon harmadik országbeli állampolgárok számára vonatkozóan, akiknek a beléptetését a külső határokon megtagadták;

c) a konzuli hivatalokban:

i. a rövid távú tartózkodásra jogosító vízum vagy repülőtéri tranzitvízum iránti kérelmek száma.

7. A 4. pont a) alpontjában említett konzuli hivatalok számára vonatkozó referenciaszámokat a 810/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (2) 40. cikke (4) bekezdésének megfelelően a Bizottságnak bejelentett információk alapján kell kiszámítani.

Amennyiben a tagállamok nem nyújtották be az érintett statisztikai adatokat, az említett tagállamokra vonatkozó, legfrissebb rendelkezésre álló adatokat kell felhasználni. Amennyiben egy tagállam tekintetében nem állnak rendelkezésre adatok, a referenciaszám nulla.

8. A következő rendelkezésekben említett munkateherre vonatkozó referenciaszámok: Amennyiben a tagállamok nem nyújtották be az érintett statisztikai adatokat, az említett tagállamokra vonatkozó, legfrissebb rendelkezésre álló adatokat kell felhasználni. Amennyiben egy tagállam tekintetében nem állnak rendelkezésre adatok, a referenciaszám nulla.

a) a 6. pont a) alpontjának i. alpontja és b) alpontjának i. alpontja esetében a tagállamok által az uniós jognak megfelelően szolgáltatott legfrissebb statisztikák;

b) a 6. pont a) alpontjának ii. alpontja és b) alpontjának ii. alpontja esetében a tagállamok által az uniós jognak megfelelően szolgáltatott adatok alapján a Bizottság (Eurostat) által készített legfrissebb statisztikák;

c) a 6. pont c) alpontja esetében a 810/2009/EK rendelet 46. cikkében említett legfrissebb vízumstatisztikák.

9. Az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség jelentést szolgáltat a Bizottságnak a forrásokról külső szárazföldi határok, külső tengeri határok és repülőterek szerinti lebontásban, az 1. pont c) alpontjában említettek szerint. E jelentés egyes részeit adott esetben az (EU) 2019/1896 rendelet 92. cikkének megfelelően minősíteni lehet. A Bizottsággal való konzultációt követően az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség nyilvánosan elérhetővé teszi a jelentés nem minősített változatát.

10. A finanszírozás kezdeti allokációja céljából az e melléklet 9. pontjában említett jelentésnek azonosítania kell az egyes határszakaszok átlagos hatásszintjét a 2017-re, 2018-ra és 2019-re vonatkozó, legfrissebb átlagos adatok alapján. A félidős értékelés céljából az e melléklet 9. pontjában említett jelentésnek azonosítania kell az egyes határszakaszok átlagos hatásszintjét a 2021-re, 2022-re és 2023-ra vonatkozó, legfrissebb átlagos adatok alapján. A jelentésnek - az (EU) 2019/1896 rendelet 34. cikkének (1) és (2) bekezdésével összhangban meghatározott hatásszintek alkalmazásával - határszakaszonként a következő konkrét súlyozó tényezőket kell meghatároznia:

a) alacsony hatásszint esetén a tényező értéke 1;

b) közepes hatásszint esetén a tényező értéke 3;

c) magas és kritikus hatásszint esetén a tényező értéke 5.

(1) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1806 rendelete (2018. november 14.) a külső határok átlépésekor vízumkötelezettség alá eső, illetve az e kötelezettség alól mentes harmadik országbeli állampolgárok országainak felsorolásáról (HL L 303., 2018.11.28., 39. o.).

(2) Az Európai Parlament és a Tanács 810/2009/EK rendelete (2009. július 13.) a Közösségi Vízumkódex létrehozásáról (Vízumkódex) (HL L 243., 2009.9.15., 1. o.).

II. MELLÉKLET

Végrehajtási intézkedések

1. Az eszköznek hozzá kell járulnia a 3. cikk (2) bekezdésének a) pontjában meghatározott egyedi célkitűzés teljesítéséhez, a következő végrehajtási intézkedésekre összpontosítva:

a) a határellenőrzés javítása az (EU) 2019/1896 rendelet 3. cikke (1) bekezdésének a) pontjával összhangban, a következők révén:

i. a külső határokon történő ellenőrzések és őrizet végzésére való képesség megerősítése, beleértve a jogszerű határátlépések megkönnyítését szolgáló intézkedéseket és adott esetben a következőkkel kapcsolatos intézkedéseket:

- a külső határokon a határokon átnyúló bűnözés - különösen a migránsok csempészése, az emberkereskedelem és a terrorizmus - megelőzése és felderítése,

- a külső határokon zajló migrációs áramlások folyamatosan magas szintjének kezelése, többek között technikai és operatív erősítés révén, valamint a kiszolgáltatott személyek és a kísérő nélküli kiskorúak azonosítására és a nemzetközi védelemre szoruló vagy az ilyen védelmet kérelmezni szándékozó személyek azonosítására, az ilyen személyek tájékoztatására és az ilyen személyek átirányítására szolgáló mechanizmusok és eljárások révén;

ii. a határellenőrzéshez kapcsolódó technikai és műveleti intézkedések végrehajtása a schengeni térségben, megőrizve ugyanakkor a személyek szabad mozgását a térségen belül;

iii. belső biztonsági kockázatelemzések, valamint a külső határok működését vagy biztonságát érintő fenyegetésekre vonatkozó elemzések végzése;

b) az Európai Határ- és Parti Őrség fejlesztése a határigazgatásért felelős nemzeti hatóságoknak a képességfejlesztéssel és a közös kapacitásépítéssel, a közös közbeszerzéssel, a közös előírások megállapításával kapcsolatos intézkedések, továbbá a tagállamok és az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség közötti együttműködést és koordinációt egyszerűsítő bármely egyéb intézkedések végrehajtására irányuló támogatás nyújtása révén;

c) az ügynökségközi együttműködés fokozása nemzeti szinten a határellenőrzésért vagy a határon ellátandó feladatokért felelős nemzeti hatóságok között, valamint uniós szinten a tagállamok között vagy egyrészt a tagállamok, másrészt a releváns uniós szervek, hivatalok és ügynökségek vagy harmadik országok között;

d) az uniós vívmányok egységes alkalmazásának biztosítása a külső határokkal kapcsolatban, többek között a minőség-ellenőrzési mechanizmusokból, így a 1053/2013/EU rendelettel összhangban a schengeni értékelési mechanizmusból, az (EU) 2019/1896 rendelettel összhangban a sebezhetőségi értékelésekből, valamint a nemzeti minőség-ellenőrzési mechanizmusokból származó ajánlások végrehajtása révén;

e) az uniós jog alapján nagyméretű IT-rendszerek - különösen a SIS, az ETIAS, az EES és a határigazgatási célokra használt Eurodac - felállítása, üzemeltetése és karbantartása a határigazgatás területén, beleértve ezen nagyméretű IT-rendszerek interoperabilitását és a kommunikációs infrastruktúrájukat, valamint az adatminőség és az információszolgáltatás fokozását célzó intézkedéseket;

f) a kapacitás növelése a tengeren bajba jutott személyeknek való segítségnyújtás érdekében, valamint a kutatási és mentési műveletek támogatása olyan helyzetekben, amelyek valamely tengeri határőrizeti művelet során merülhetnek fel;

g) a kutatási és mentési műveletek támogatása a tengeri határőrizet végzésével összefüggésben.

2. Az eszköznek hozzá kell járulnia a 3. cikk (2) bekezdésének b) pontjában meghatározott egyedi célkitűzés teljesítéséhez, a következő végrehajtási intézkedésekre összpontosítva:

a) hatékony és ügyfélbarát szolgáltatások nyújtása a vízumkérelmezőknek, fenntartva ugyanakkor a vízumeljárás biztonságát és integritását, valamint a 767/2008/EK rendelet 7. cikke (2) bekezdésének megfelelően, maradéktalanul tiszteletben tartva a kérelmezők és a vízumbirtokosok emberi méltóságát és sérthetetlenségét;

b) a tagállamoknak a vízumkibocsátás terén nyújtott támogatás, beleértve a humanitárius okokból, nemzeti érdekből vagy nemzetközi kötelezettségek miatt kibocsátott, a 810/2009/EK rendelet 25. cikkében említett korlátozott területi érvényességű vízumokat is;

c) a vízumokkal kapcsolatos uniós vívmányok egységes alkalmazásának biztosítása, beleértve a vízumokra vonatkozó közös politika továbbfejlesztését és korszerűsítését;

d) különböző együttműködési formák kialakítása a tagállamok között a vízumkérelmek feldolgozása terén;

e) az uniós jog alapján nagyméretű IT-rendszerek - különösen a VIS - felállítása, üzemeltetése és karbantartása a közös vízumpolitika területén, beleértve e nagyméretű IT-rendszerek interoperabilitását és azok kommunikációs infrastruktúráját, valamint az adatminőség és az információszolgáltatás fokozását célzó intézkedéseket.

III. MELLÉKLET

A támogatás hatálya

1. A 3. cikk (2) bekezdésének a) pontjában meghatározott egyedi célkitűzés keretében az eszköz különösen a következőket támogatja:

a) olyan infrastruktúra, épületek, rendszerek és szolgáltatások, amelyekre a határátkelőhelyeken és a határátkelőhelyek közötti határőrizet érdekében van szükség;

b) operatív berendezések, köztük szállítóeszközök és IKT-rendszerek, amelyek a határátkelőhelyeken folytatott eredményes és biztonságos határellenőrzéshez szükségesek, valamint a határőrizethez az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség által kidolgozott előírásokkal összhangban, amennyiben léteznek ilyen előírások;

c) képzés az európai integrált határigazgatás fejlesztése vagy annak elősegítése terén, figyelembe véve az operatív szükségleteket és a kockázatelemzéseket - beleértve a 13. cikk (7) bekezdésében említett ajánlásokban azonosított kihívásokat is -, továbbá az alapvető jogoknak maradéktalanul megfelelve;

d) az (EU) 2019/1240 európai parlamenti és tanácsi rendelettel (1) összhangban az összekötő tisztviselők harmadik országokba történő közös kiküldése, valamint határőrök és más releváns szakértők tagállamokba vagy valamely tagállamból egy harmadik országba történő kiküldése, a szakértők vagy összekötő tisztviselők hálózatai együttműködésének és operatív kapacitásának megerősítése, továbbá a legjobb gyakorlatok cseréje és az európai hálózatok kapacitásának fellendítése az uniós szakpolitikák értékelése, előmozdítása, támogatása és fejlesztése céljából;

e) a legjobb gyakorlatok és szakértelem cseréje, valamint olyan tanulmányok, kísérleti projektek és más releváns intézkedések, amelyek az európai integrált határigazgatás végrehajtására vagy fejlesztésére irányulnak, beleértve az Európai Határ- és Parti Őrség fejlesztését célzó intézkedéseket, így a közös kapacitásépítést, a közös közbeszerzést, a közös előírások és a tagállamok és az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség közötti együttműködést és koordinációt korszerűsítő egyéb intézkedések megállapítását, valamint a segítségre szoruló, kiszolgáltatott személyek és a nemzetközi védelemre szoruló vagy azt kérelmezni szándékozó személyek átirányításával kapcsolatos intézkedéseket;

f) innovatív módszereket vagy más tagállamok számára átadható új technológiákat kidolgozó intézkedések, különösen a biztonsági kutatási programok eredményeinek telepítése, ha e telepítést az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség az (EU) 2019/1896 rendelet 66. cikke szerint eljárva akként azonosította, hogy az hozzájárul az Európai Határ- és Parti Őrség operatív képességeinek fejlesztéséhez;

g) a külső határokra vonatkozó szakpolitikák végrehajtásához szükséges előkészítő, monitoring, igazgatási és technikai tevékenységek, ideértve a schengeni térség irányításának megerősítését a schengeni vívmányok és az (EU) 2016/399 rendelet alkalmazásának ellenőrzése érdekében az 1053/2013/EU rendelettel létrehozott értékelési mechanizmus fejlesztése és végrehajtása révén, ideértve a Bizottság és a tagállamok helyszíni látogatáson részt vevő szakértőinek kiküldetési költségeit, valamint az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség által az (EU) 2019/1896 rendelettel összhangban végzett sebezhetőségi értékeléseket követően kibocsátott ajánlások végrehajtására irányuló intézkedéseket;

h) az IKT-rendszerekben tárolt adatok minőségének fokozását, valamint az érintettnek a személyes adatai tekintetében fennálló tájékoztatáshoz, hozzáféréshez és kiigazításhoz és törléshez, valamint az adatkezelés korlátozásához való jogai gyakorlásának javítását célzó intézkedések;

i) személyazonosság megállapítása, ujjnyomatvétel, nyilvántartásba vétel, biztonsági ellenőrzések, személyes meghallgatás, tájékoztatás nyújtása, orvosi és sebezhetőségi átvilágítás, szükség esetén orvosi ellátás, valamint a harmadik országbeli állampolgárok megfelelő eljárás felé történő átirányítása a külső határokon;

j) a külső határokra vonatkozó szakpolitikákkal kapcsolatos ismeretek fokozását célzó intézkedések az érdekeltek és a közvélemény körében, beleértve az Unió politikai prioritásainak intézményi kommunikációját is;

k) olyan statisztikai eszközök, módszerek és mutatók kidolgozása, amelyek tiszteletben tartják a megkülönböztetés tilalmának elvét;

l) az európai integrált határigazgatás végrehajtására irányuló működési támogatás.

2. A 3. cikk (2) bekezdésének b) pontjában meghatározott egyedi célkitűzés keretében az eszköz különösen a következőket támogatja:

a) a vízumkérelmek feldolgozásához és a konzuli együttműködéshez szükséges infrastruktúra és épületek, beleértve a biztonsági intézkedéseket és a vízumkérelmezők számára nyújtott szolgáltatás minőségének javítását célzó egyéb intézkedéseket is;

b) a vízumkérelmek feldolgozásához és a konzuli együttműködéshez szükséges operatív berendezések és IKT-rendszerek;

c) a konzuli személyzet és a közös vízumpolitika és a konzuli együttműködés végrehajtásában részt vevő egyéb személyzet képzése;

d) a legjobb gyakorlatok és a szakértők cseréje, beleértve a szakértők kiküldését, valamint az európai hálózatok kapacitásának fellendítése az uniós szakpolitikák és célkitűzések értékelése, előmozdítása, támogatása és továbbfejlesztése érdekében;

e) tanulmányok, kísérleti projektek és egyéb releváns intézkedések, mint például elemzések, monitoring és értékelés révén az ismeretek javítására irányuló intézkedések;

f) innovatív módszerek vagy más tagállamok számára átadható új technológiák kidolgozására irányuló intézkedések, különösen az uniós finanszírozású kutatási projektek eredményének tesztelésére és validálására irányuló projektek;

g) előkészítő, monitoring, igazgatási és technikai tevékenységek, beleértve a schengeni térség irányításának megerősítését a schengeni vívmányok alkalmazásának ellenőrzése érdekében az 1053/2013/EU rendelettel létrehozott értékelési mechanizmus fejlesztése és végrehajtása révén, beleértve a Bizottság és a tagállamok helyszíni látogatáson részt vevő szakértőinek kiküldetési költségeit;

h) a vízumpolitikákra vonatkozó ismeretterjesztő tevékenységek az érdekeltek és a közvélemény körében, beleértve az Unió politikai prioritásainak intézményi kommunikációját is;

i) olyan statisztikai eszközök, módszerek és mutatók kidolgozása, amelyek tiszteletben tartják a megkülönböztetés tilalmának elvét;

j) a közös vízumpolitika végrehajtására irányuló működési támogatás;

k) a tagállamoknak a vízumkibocsátás terén nyújtott támogatás, beleértve a humanitárius okokból, nemzeti érdekből vagy nemzetközi kötelezettségek miatt kibocsátott, a 810/2009/EK rendelet 25. cikkében említett korlátozott területi érvényességű vízumokat is.

3. A 3. cikk (1) bekezdésében meghatározott szakpolitikai célkitűzés keretében az eszköz különösen a következőket támogatja:

a) a nagyméretű IT-rendszerek és a kapcsolódó kommunikációs infrastruktúra elemeinek tárolásához szükséges infrastruktúra és épületek;

b) a nagyméretű IT-rendszerek megfelelő működésének biztosításához szükséges berendezések és kommunikációs rendszerek;

c) a nagyméretű IT-rendszerekkel kapcsolatos képzés és kommunikációs tevékenységek;

d) a nagyméretű IT-rendszerek fejlesztése és korszerűsítése;

e) a nagyméretű IT-rendszerek és azok interoperabilitásának megvalósításával kapcsolatos tanulmányok, koncepcióigazolások, kísérleti projektek és egyéb releváns intézkedések;

f) innovatív módszerek vagy más tagállamok számára átadható új technológiák kidolgozására irányuló intézkedések, különösen az uniós finanszírozású kutatási projektek eredményének tesztelésére és validálására irányuló projektek;

g) a vízumpolitika és a határigazgatás terén működő nagyméretű IT-rendszerekre vonatkozó statisztikai eszközök, módszerek és mutatók kifejlesztése a hátrányos megkülönböztetés tilalma elvének betartása mellett;

h) az IKT-rendszerekben tárolt adatok minőségének javítását, valamint az érintettnek a személyes adatai tekintetében fennálló tájékoztatáshoz, hozzáféréshez, kiigazításhoz és törléshez, valamint az adatkezelés korlátozásához való jogai gyakorlásának javítását célzó intézkedések;

i) a nagyméretű IT-rendszerek megvalósítására irányuló működési támogatás.

(1) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/1240 rendelete (2019. június 20.) a bevándorlási összekötő tisztviselők európai hálózatának létrehozásáról (HL L 198., 2019.7.25., 88. o.).

IV. MELLÉKLET

A 12. cikk (3) bekezdésével és a 13. cikk (17) bekezdésével összhangban magasabb társfinanszírozási arányokra jogosult intézkedések

1. Azon operatív berendezések beszerzése az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökséggel közös beszerzési rendszerek segítségével, amelyeket az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség rendelkezésére kell bocsátani az (EU) 2019/1896 rendelet 64. cikkének (14) bekezdésével összhangban végzett operatív tevékenységeihez;

2. A tagállamok és az Unióval közös szárazföldi vagy tengeri határral rendelkező szomszédos harmadik országok közötti ügynökségközi együttműködést támogató intézkedések;

3. Az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség fejlesztése a határigazgatásért felelős nemzeti hatóságoknak a közös kapacitásépítéssel, a közös közbeszerzéssel, a közös előírásokkal kapcsolatos intézkedések, valamint a tagállamok és az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség közötti együttműködést és koordinációt egyszerűsítő, bármely egyéb intézkedés végrehajtásához nyújtott támogatás révén, a II. melléklet 1. pontjának b) alpontjában felvázoltak szerint;

4. A bevándorlási összekötő tisztviselők közös kiküldése a III. mellékletben említettek szerint;

5. A határellenőrzés keretében az emberkereskedelem áldozatainak eredményesebb azonosítását és a nekik való azonnali segítségnyújtás javítását, továbbá az e célcsoportokra irányuló megfelelő átirányítási mechanizmusok fejlesztését és támogatását célzó intézkedések, valamint a határellenőrzés keretében az emberkereskedők felderítésére irányuló határokon átnyúló együttműködés fokozására vonatkozó intézkedések;

6. Integrált gyermekvédelmi rendszerek kialakítása a külső határokon, többek között az alkalmazottak megfelelő képzésén és a jó gyakorlatok tagállamok közötti és az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökséggel való megosztásán keresztül;

7. Új módszertan vagy technológia telepítésére, átadására, tesztelésére és értékelésére vonatkozó intézkedések - beleértve a kísérleti projekteket és a III. mellékletben említett uniós finanszírozású kutatási projektek nyomon követő intézkedéseit -, továbbá a vízumpolitika és a határigazgatás terén működő IKT-rendszerekben tárolt adatok minőségének javítását, valamint - az ezen eszköz hatálya alá tartozó fellépésekkel összefüggésben - az érintettnek a személyes adatai tekintetében fennálló tájékoztatáshoz, hozzáféréshez, helyesbítéshez és törléshez, valamint az adatkezelés korlátozásához való jogai gyakorlásának javítását célzó intézkedések;

8. A kiszolgáltatott személyek azonosítására és a védelmi szolgálatokhoz történő átirányítására, valamint az ilyen személyek közvetlen segítésére irányuló intézkedések;

9. A - meglévő vagy potenciális - kivételes és aránytalanul nagy migrációs nyomással szembesülő tagállamokban migrációs csomópontok létrehozására és üzemeltetésére irányuló intézkedések;

10. A vízumkérelmek feldolgozása terén a tagállamok közötti, a II. melléklet 2. pontjának d) alpontjában felvázolt különböző együttműködési formák továbbfejlesztése;

11. A tagállamok konzuli jelenlétének vagy képviseletének fokozása azon harmadik országokban, amelyek állampolgárainak az (EU) 2018/1806 rendelet értelmében a külső határok átlépésekor vízummal kell rendelkezniük, különösen azon harmadik országokban, amelyekben jelenleg egyetlen tagállam sincs jelen;

12. Az IKT-rendszerek interoperabilitásának javítását célzó intézkedések.

V. MELLÉKLET

A 27. cikk (1) bekezdésében említett alapvető teljesítménymutatók

A 3. cikk (2) bekezdésének a) pontjában meghatározott egyedi célkitűzés

1. Az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség műszakieszköz-állományában nyilvántartásba vett berendezések darabszáma.

2. Az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség rendelkezésére bocsátott berendezések darabszáma.

3. A nemzeti hatóságok és az EUROSUR nemzeti koordinációs központok közötti újonnan kezdeményezett/továbbfejlesztett együttműködési formák száma.

4. Automatizált határellenőrzési rendszerekkel és elektronikus átléptető kapukkal felszerelt határátkelőhelyek száma.

5. A schengeni értékelésekből és a sebezhetőségi értékelésekből származó, a határigazgatás területére vonatkozó, végrehajtott ajánlások száma.

6. Azon résztvevők száma, akik a képzési tevékenység után három hónappal arról számolnak be, hogy használják az említett képzésen elsajátított készségeket és kompetenciákat.

7. A határátkelőhelyeken nemzetközi védelmet kérelmező személyek száma.

8. Azon személyek száma, akiknek a beléptetését a határforgalom-ellenőrzést végző hatóságok megtagadták.

A 3. cikk (2) bekezdésének b) pontjában meghatározott egyedi célkitűzés

1. A schengeni övezeten kívüli új/korszerűsített konzulátusok száma:

1.1. Ebből a vízumkérelmezők iránti ügyfélbarát szellemben korszerűsített konzulátusok száma.

2. A schengeni értékelésekből származó, a közös vízumpolitika területére vonatkozó, végrehajtott ajánlások száma;

3. A digitális eszközök felhasználásával benyújtott vízumkérelmek száma.

4. A vízumkérelmek feldolgozása területén a tagállamok közötti, újonnan kezdeményezett/továbbfejlesztett együttműködési formák száma.

5. Azon résztvevők száma, akik a képzési tevékenység után három hónappal arról számolnak be, hogy használják az említett képzési tevékenység során elsajátított készségeket és kompetenciákat.

VI. MELLÉKLET

Beavatkozási típusok

1. TÁBLÁZAT: A "BEAVATKOZÁSI TERÜLET" DIMENZIÓ SZERINTI KÓDOK

I. Európai integrált határigazgatás

001 Határforgalom-ellenőrzés

002 Határőrizet - légi berendezések

003 Határőrizet - szárazföldi berendezések

004 Határőrizet - tengeri berendezések

005 Határőrizet - automatizált határőrizeti rendszerek

006 Határőrizet - egyéb intézkedések

007 A határellenőrzéshez kapcsolódó technikai és műveleti intézkedések a schengeni térségen belül

008 Helyzetismeret és információcsere

009 Kockázatelemzés

010 Adat- és információfeldolgozás

011 Migrációs csomópontok

012 A kiszolgáltatott személyek azonosítására és átirányítására irányuló intézkedések

013 A nemzetközi védelemre szoruló vagy azt kérelmezni szándékozó személyek azonosításával és átirányításával kapcsolatos intézkedések

014 Az Európai Határ- és Parti Őrség fejlesztése

015 Ügynökségközi együttműködés - nemzeti szint

016 Ügynökségközi együttműködés - uniós szint

017 Ügynökségközi együttműködés - harmadik országokkal

018 Bevándorlási összekötő tisztviselők közös kiküldése

019 Nagyméretű IT-rendszerek - Az Eurodac használata határigazgatási célokra

020 Nagyméretű IT-rendszerek - Határregisztrációs rendszer (EES)

021 Nagyméretű IT-rendszerek - Európai Utasinformációs és Engedélyezési Rendszer (ETIAS) - egyéb

022 Nagyméretű IT-rendszerek - Európai Utasinformációs és Engedélyezési Rendszer (ETIAS) - az (EU) 2018/1240 rendelet 85. cikkének (2) bekezdése

023 Nagyméretű IT-rendszerek - Európai Utasinformációs és Engedélyezési Rendszer (ETIAS) - az (EU) 2018/1240 rendelet 85. cikkének (3) bekezdése

024 Nagyméretű IT-rendszerek - Schengeni Információs Rendszer (SIS)

025 Nagyméretű IT-rendszerek - Interoperabilitás

026 Működési támogatás - Integrált határigazgatás

027 Működési támogatás - Határigazgatási célokra használt nagyméretű IT-rendszerek

028 Működési támogatás - Különleges átutazási rendszer

029 Adatminőség és az érintetteknek a személyes jogaik tekintetében fennálló tájékoztatáshoz, hozzáféréshez, kiigazításhoz és törléshez, valamint az adatkezelés korlátozásához való jogai

II. Közös vízumpolitika

001 A vízumkérelmek feldolgozásának javítása

002 A hatékonyság, az ügyfélbarát környezet és a biztonság erősítése a konzulátusokon

003 Okmánybiztonság/okmánybiztonsági tanácsadók

004 Konzuli együttműködés

005 Konzuli lefedettség

006 Nagyméretű IT-rendszerek - Vízuminformációs Rendszer (VIS)

007 A vízumkérelmek feldolgozásának céljára szolgáló egyéb IKT-rendszerek

008 Működési támogatás - Közös vízumpolitika

009 Működési támogatás - A vízumkérelmek feldolgozásának céljára szolgáló nagyméretű IT-rendszerek

010 Működési támogatás - Különleges átutazási rendszer

011 Korlátozott területi érvényességű vízumok kiadása

012 Adatminőség és az érintetteknek a személyes jogaik tekintetében fennálló tájékoztatáshoz, hozzáféréshez, kiigazításhoz és törléshez, valamint az adatkezelés korlátozásához való jogai

III. Technikai segítségnyújtás

001 Tájékoztatás és kommunikáció

002 Előkészítés, végrehajtás, monitoring és kontroll

003 Értékelés és tanulmányok, adatgyűjtés

004 Kapacitásépítés

2. TÁBLÁZAT: AZ "INTÉZKEDÉSTÍPUS" DIMENZIÓ SZERINTI KÓDOK

001 Infrastruktúra és épületek

002 Szállítóeszközök

003 Egyéb operatív berendezések

004 Kommunikációs rendszerek

005 Informatikai rendszerek

006 Képzés

007 A legjobb gyakorlatok cseréje - tagállamok között

008 A legjobb gyakorlatok cseréje - harmadik országokkal

009 Szakértők kiküldése

010 Tanulmányok, koncepcióigazolások, kísérleti projektek és hasonló intézkedések

011 Kommunikációs tevékenységek

012 Statisztikai eszközök, módszerek és mutatók kidolgozása

013 Kutatási projektek megvalósítása vagy egyéb nyomon követése

3. TÁBLÁZAT: A "VÉGREHAJTÁS" DIMENZIÓ SZERINTI KÓDOK

001 A 12. cikk (1) bekezdése által fedezett intézkedések

002 Egyedi intézkedések

003 A IV. mellékletben felsorolt intézkedések

004 Működési támogatás

005 A 12. cikk (5) bekezdése által fedezett intézkedések

006 Szükséghelyzeti támogatás

4. TÁBLÁZAT: AZ "EGYES TÉMÁK" DIMENZIÓ SZERINTI KÓDOK

001 Együttműködés harmadik országokkal

002 Intézkedések harmadik országokban vagy azokkal kapcsolatban

003 A schengeni értékelés ajánlásainak végrehajtása

004 A sebezhetőségi értékelés ajánlásainak végrehajtása

005 Az EUROSUR kialakítását és működtetését támogató intézkedések

006 Egyik sem a fentiek közül

VII. MELLÉKLET

Működési támogatásra jogosult kiadások

a) A 3. cikk (2) bekezdésének a) pontjában meghatározott egyedi célkitűzés keretében a működési támogatás a következő költségekre terjed ki olyan mértékben, amennyiben az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség az operatív tevékenységeivel összefüggésben nem fedezi azokat: Az (EU) 2019/1896 rendelet 2. cikkének 20. pontja értelmében vett fogadó tagállam működési támogatást használhat fel az e pontban említett, és e rendelet hatálya alá tartozó operatív tevékenységekben való részvételére vagy a nemzeti határellenőrzési tevékenységének céljaira fordított működési költségeinek fedezéséhez.

1. személyzeti költségek, ideértve a képzést is;

2. berendezések és infrastruktúra karbantartása vagy javítása;

3. szolgáltatási költségek e rendelet hatályán belül;

4. a műveletekre fordított működési költségek;

5. ingatlannal kapcsolatos költségek, beleértve a bérleti díjakat és az értékcsökkenést is.

b) A 3. cikk (2) bekezdésének b) pontjában meghatározott egyedi célkitűzés keretében a működési támogatás a következőkre terjed ki:

1. személyzeti költségek, ideértve a képzést is;

2. szolgáltatási költségek;

3. berendezések és infrastruktúra karbantartása vagy javítása;

4. ingatlannal kapcsolatos költségek, beleértve a bérleti díjakat és az értékcsökkenést is.

c) A 3. cikk (1) bekezdésében meghatározott szakpolitikai célkitűzés keretében a nagyméretű IT-rendszerekre irányuló működési támogatás a következőkre terjed ki:

1. személyzeti költségek, ideértve a képzést is;

2. a nagyméretű IT-rendszerek és azok kommunikációs infrastruktúráinak üzemeltetési igazgatása és karbantartása, beleértve e rendszerek interoperabilitását és a biztonságos helyiségek bérletét.

d) Az e melléklet a), b) és c) pontjában felsorolt költségek fedezése mellett Litvánia programján belül a működési támogatásnak a 17. cikk (1) bekezdésének megfelelő támogatást is kell nyújtania.

VIII. MELLÉKLET

A 27. cikk (3) bekezdésében említett kimeneti és eredménymutatók

A 3. cikk (2) bekezdésének a) pontjában meghatározott egyedi célkitűzés

Kimeneti mutatók

1. A határátkelőhelyek számára megvásárolt berendezések darabszáma:

1.1. ebből a megvásárolt automatizált határellenőrzési rendszerek/önkiszolgáló rendszerek/elektronikus átléptető kapuk száma.

2. A karbantartott/helyreállított infrastruktúra darabszáma.

3. A támogatott migrációs csomópontok száma.

4. A határátkelőhelyeken megépített/korszerűsített létesítmények száma.

5. A megvásárolt légi járművek száma:

5.1. ebből a megvásárolt pilóta nélküli légi járművek száma.

6. A megvásárolt tengeri szállítóeszközök száma.

7. A megvásárolt szárazföldi szállítóeszközök száma.

8. A támogatott résztvevők száma:

8.1. ebből a képzési tevékenységekben részt vevők száma.

9. Harmadik országokba kiküldött bevándorlási összekötő tisztviselők száma.

10. A kifejlesztett/karbantartott/továbbfejlesztett IT-funkciók száma.

11. A kifejlesztett/karbantartott/továbbfejlesztett nagyméretű IT-rendszerek száma.

11.1. ebből a kifejlesztett nagyméretű IT-rendszerek száma.

12. A harmadik országokkal folytatott együttműködési projektek száma.

13. A határátkelőhelyeken nemzetközi védelmet kérelmező személyek száma.

Eredménymutatók

14. Az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség műszakieszköz-állományában nyilvántartásba vett berendezések darabszáma.

15. Az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség rendelkezésére bocsátott berendezések darabszáma.

16. A tagállami hatóságok és az EUROSUR nemzeti koordinációs központok közötti újonnan kezdeményezett/továbbfejlesztett együttműködési formák száma.

17. Automatizált határellenőrzési rendszerekkel és elektronikus átléptető kapukkal felszerelt határátkelőhelyek száma.

18. A schengeni értékelésekből és a sebezhetőségi értékelésekből származó, a határigazgatás területére vonatkozó, végrehajtott ajánlások száma.

19. Azon résztvevők száma, akik a képzési tevékenység után három hónappal arról számolnak be, hogy használják az említett képzési tevékenység során elsajátított készségeket és kompetenciákat.

20. Azon személyek száma, akiknek a beléptetését a határforgalom-ellenőrzést végző hatóságok megtagadták.

A 3. cikk (2) bekezdésének b) pontjában meghatározott egyedi célkitűzés

Kimeneti mutatók

1. A vízumkérelmek feldolgozásának digitalizálását támogató projektek száma.

2. A támogatott résztvevők száma:

2.1. ebből a képzési tevékenységekben részt vevők száma.

3. Harmadik országokban működő konzulátusokra kiküldött személyzet létszáma:

3.1. ebből a vízumkérelmek feldolgozása céljából kiküldött személyzet létszáma.

4. Kifejlesztett/karbantartott/továbbfejlesztett IT-funkciók száma.

5. Kifejlesztett/karbantartott/továbbfejlesztett nagyméretű IT-rendszerek száma:

5.1. ebből a kifejlesztett nagyméretű IT-rendszerek száma.

6. Karbantartott/helyreállított infrastruktúra darabszáma.

7. Bérelt/értékcsökkenéssel érintett ingatlanok száma.

Eredménymutatók

8. A schengeni övezeten kívüli új/korszerűsített konzulátusok száma:

8.1. ebből a vízumkérelmezők iránti ügyfélbarát szellemben korszerűsített konzulátusok száma.

9. A schengeni értékelésekből származó, a közös vízumpolitika területére vonatkozó, végrehajtott ajánlások száma.

10. Digitális eszközök felhasználásával benyújtott vízumkérelmek száma.

11. A vízumkérelmek feldolgozása terén a tagállamok között kezdeményezett/továbbfejlesztett együttműködési formák száma.

12. Azon résztvevők száma, akik a képzési tevékenység után három hónappal arról számolnak be, hogy használják az említett képzési tevékenység során elsajátított készségeket és kompetenciákat.