A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény módosításáról szóló T/2931. számú törvényjavaslat indokolása

(2007. évi LXXXVII. törvény)

1. §

A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: Kt.) 12. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

"(6) A tanuló kötelessége, hogy a szakmai vizsgájának sikeres befejezését követően - feltéve, hogy nem létesített foglalkoztatási jogviszonyt - három éven belül - jogszabályban meghatározottak szerint - a pályakövetési rendszernek az iskolában megszerzett szakképesítésének hasznosulásával kapcsolatban adatot szolgáltasson."

2. §

A Kt. 16. §-a a következő (6)-(10) bekezdéssel egészül ki:

"(6) A közoktatási intézményben a munkáltatói jogok gyakorlása során figyelembe kell venni az intézményi minőségirányítási programban meghatározott szempontok és értékelési rend szerint kialakított teljesítményértékelést.

(7) A helyi önkormányzat, illetve - társulási megállapodás alapján - a többcélú kistérségi társulás a fenntartásában lévő közoktatási intézmények tekintetében - a területi érdekegyeztetés szabályainak megtartásával - munkaerő-gazdálkodási rendszert működtet. A munkaerő-gazdálkodási rendszer része a munkaerő-gazdálkodási terv és a munkaerőgazdálkodási nyilvántartás. A munkaerő-gazdálkodási tervben kell meghatározni a létszámgazdálkodás, a munkaidő kihasználás, a munkaerő közös foglalkoztatásának elveit, meghatározott feladatoknak a pedagógusok állandó helyettesítési rendszer, illetve az utazó szakember hálózat igénybevételével történő megoldását. A munkaerő-gazdálkodási nyilvántartás tartalmazza az egyes intézmények rendelkezésére álló létszámot és az adott létszám kihasználásával összefüggő adatokat.

(8) A közoktatási intézmények vezetői a nevelési év, illetve a tanítási év előkészítése során, továbbá az üres álláshelyek meghirdetése, a közalkalmazotti jogviszony felmentéssel történő megszüntetése, a többletmunka és rendkívüli munkavégzés elrendelése előtt a munkaerő-gazdálkodás rendszerében meghatározottak szerint egyeztetést tartanak.

(9) A munkáltató a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény 30. §-a (1) bekezdésének a)-b) pontja alapján a közalkalmazotti jogviszonyt felmentéssel akkor szüntetheti meg, ha a munkaerő-gazdálkodás rendszerébe bevont intézményeknél nincs lehetőség a közalkalmazott továbbfoglalkoztatására.

(10) A munkaerő-gazdálkodási rendszerbe bevonhatók a nevelő és oktató munkához kapcsolódó nem közoktatási feladatot ellátó intézmények. A munkaerő-gazdálkodás rendszerét a helyi önkormányzatok megállapodás alapján közösen is működtethetik."

3. §

A Kt. 30. §-ának (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(7) Ha a gyermek, tanuló beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzd (a továbbiakban együtt: beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló), fejlesztő foglalkoztatásra jogosult. A fejlesztő foglalkoztatás a nevelési tanácsadás, az óvodai nevelés, az iskolai nevelés és oktatás, a kollégiumi nevelés és oktatás keretében valósítható meg."

4. §

(1) A Kt. 33. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A többcélú intézmény lehet

a) egységes iskola vagy összetett iskola,

b) közös igazgatású közoktatási intézmény,

c) egységes iskola-kollégium,

d) általános művelődési központ (a továbbiakban: ÁMK),

e) egységes gyógypedagógiai, konduktív-pedagógiai módszertani intézmény,

f) egységes pedagógiai szakszolgálatot ellátó intézmény."

(2) A Kt. 33. §-a a következő (4)-(5) bekezdéssel egészül ki, és egyidejűleg a jelenlegi (4)-(13) bekezdés számozása (6)-(15) bekezdésre módosul:

"(4) Az egységes iskola az alapfokú művészetoktatás feladataiból a csoportos foglalkozás keretében folyó művészeti nevelés feladatait láthatja el.

(5) Az egységes iskola-kollégium a pedagógiai feladatellátás tekintetében szervezetileg egységes intézmény, amely az iskola és a kollégium feladatait egységes, közös pedagógiai program alkalmazásával látja el."

(3) A Kt. 33. §-ának új számozása szerinti (13)-(14) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(13) Az egységes pedagógiai szakszolgálatot ellátó intézmény több különböző pedagógiai szakszolgálatot szervezetileg egységes intézményként lát el. Az egységes pedagógiai szakszolgálatot ellátó intézmény - a szakértői és rehabilitációs bizottsági feladatok kivételével - részt vehet a pedagógiai szakszolgálatok ellátásában, az utazó szakemberhálózat működtetésében, a többi gyermekkel, tanulóval együtt azonos óvodai csoportban, iskolai osztályban, nevelésben-oktatásban részt vevő sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók ellátásában. Az egységes pedagógiai szakszolgálatot ellátó intézmény elláthatja a gyógytestnevelés feladatait is. Az egységes pedagógiai szakszolgálatban - szervezeti és szakmai tekintetben önálló intézményegységenként - megszervezhető a családsegítő szolgálat, az iskola-egészségügyi ellátás is.

(14) Egységes gyógypedagógiai módszertani intézmény, egységes konduktív pedagógiai módszertani intézmény hozható létre a sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók többi gyermekkel, tanulóval együtt történő nevelésének, oktatásának segítése céljából. Az egységes gyógypedagógiai módszertani intézmény, az egységes konduktív pedagógiai módszertani intézmény - céljaival összhangban - elláthatja az e törvény 34. §-a a)-b), e), g) és h) pontjában felsorolt pedagógiai szakszolgálat feladatait, az utazó szakember hálózat működtetését, az e törvény 36. §-a (2) bekezdésének b)-e) és g) pontjában felsorolt pedagógiai szakmai szolgáltatás feladatait, továbbá az intézmény keretén belül óvodai vagy általános iskolai feladatot ellátó intézményegység működik. Az egységes gyógypedagógiai módszertani intézményben, az egységes konduktív pedagógiai módszertani intézményben - szervezeti és szakmai tekintetben önálló intézményegységenként - megszervezhető a családsegítő szolgálat, az iskola-egészségügyi ellátás is."

5. §

(1) A Kt. 35. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) A nevelési tanácsadás feladata annak megállapítása, hogy a gyermek, a tanuló beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzd, ennek alapján szakvélemény készítése, valamint a gyermek fejlesztő foglalkoztatása a pedagógus és a szülő bevonásával. A nevelési tanácsadás az óvoda megkeresésére szakvéleményt készít az iskolakezdéshez, segítséget nyújt a gyermek óvodai neveléséhez, a tanuló iskolai neveléséhez és oktatásához, ha a gyermek, tanuló egyéni adottsága, fejlettsége, képessége, tehetsége, fejlődésének üteme indokolja. A nevelési tanácsadás segítségét kérheti a szülő, továbbá a szülő egyetértésével az óvoda és az iskola. A nevelési tanácsadás e feladatai körében pedagógiai, pszichológiai támogatást, fejlesztést, terápiás gondozást nyújt a gyermeknek, a tanulónak, illetve támogatja a pedagógus nevelő és oktató munkáját, segíti a családdal való kapcsolattartást. A nevelési tanácsadás elláthatja az iskolapszichológiai szolgáltatás feladatait is. Az óvodai nevelés, iskolai nevelés és oktatás, kollégiumi nevelés és oktatás keretében a fejlesztő foglalkozás a nevelési tanácsadóval kötött megállapodás mellett folyhat. A nevelési tanácsadást ellátó intézmény a megállapodásban foglaltak szerint ellenőrzi a szakvéleményben foglaltak végrehajtását. Ha a nevelési-oktatási intézmény rendelkezik a feladatellátáshoz szükséges feltételekkel, és vállalja a fejlesztő foglalkozások megszervezését a szakvéleményben foglaltak szerint, a nevelési tanácsadó a megállapodás megkötését nem tagadhatja meg."

(2) A Kt 35. §-ának (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(9) A továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadás a munkaerő-piaci tanácsadással közösen is megszervezhető, együtt is ellátható."

6. §

A Kt. 38. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

"(3) A szakiskola és a szakközépiskola iskolai rendszerű oktatásban alkalmazott szakmai programja - a felnőttképzési törvényben meghatározott akkreditációs eljárás nélkül - akkreditált felnőttképzési programnak minősül."

7. §

A Kt. 42. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

"(6) A szakiskola és a szakközépiskola - jogszabályban meghatározottak szerint - adatot szolgáltat a pályakövetési rendszernek, továbbá a honlapján - egyedi azonosításra alkalmatlan módon - nyilvánosságra hozza a szakképzési évfolyamon tanulmányaikat befejezők munkaerő-piaci helyzetével kapcsolatos, a pályakövetési rendszerben keletkezett adatokat, információkat."

8. §

A Kt. 53. §-ának (4)-(5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) A napközis, illetve a tanulószobai foglalkozásokat olyan módon kell megszervezni, hogy a szülők igényei szerint eleget tudjon tenni az iskolai felkészítéssel és a gyermek napközbeni ellátásával összefüggő feladatoknak. A napközis, illetve a tanulószobai foglalkozások megszervezéséhez az első négy évfolyamon napi négy és fél óra, az ötödiknyolcadik évfolyamon és a gyógypedagógiai nevelésben, oktatásban részt vevő iskola valamennyi többi évfolyamán napi három óra, a kilencedik-tizedik évfolyamon napi két óra áll rendelkezésre, mely időkeretet indokolt esetben meg kell növelni a gyermek napközbeni ellátásával összefüggő feladatokhoz szükséges idővel. A heti időkeretet a kialakított napközis, illetve tanulószobai csoportokra kell meghatározni. A heti időkeret az egyes évfolyamok, csoportok, tanítási év közben a tanítási hetek között átcsoportosítható. A napközis, illetve a tanulószobai foglalkozás - egy iskolában - több iskola tanulói részére is megszervezhető. A napközis, illetve a tanulószobai foglalkozás feladatait a kollégiumi foglalkozás keretei között is meg lehet oldani.

(5) Az alapfokú művészetoktatási intézményekben az (1)-(4) bekezdésben foglaltak nem alkalmazhatók. Az alapfokú művészetoktatási intézményben az adott művészeti ág céljának megfelelő művészeti csoport, énekkar működhet, illetve tanulmányi, szakmai, kulturális verseny, rendezvény, művészeti tanulmányi kirándulás szervezhető."

9. §

A Kt. 67. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki, és egyidejűleg a jelenlegi (5) bekezdés számozása (6) bekezdésre módosul:

"(5) A szakiskolai és a szakközépiskolai szakképzés megszervezhető oly módon is, hogy a csak szakképzési évfolyammal működő szakiskola, szakközépiskola vagy az arra alapító okiratában felhatalmazott szakiskola, illetve szakközépiskola (a továbbiakban: szakmai vizsgára felkészítő iskola) a szakképzési évfolyamán készíti fel - részben vagy egészben - a szakképzési évfolyam követelményeire egy vagy több másik szakiskola, szakközépiskola (a továbbiakban: küldő iskola) tanulóit. A szakképzési feladatok közös feladatellátás keretében történő megoldása esetén a küldő iskola szakképzési évfolyamainak száma csökkenthető, illetve a küldő iskola szakképzési évfolyam nélkül is működhet. A szakiskola, szakközépiskola tanulója a szakmai vizsgára felkészítő iskola szakképzési évfolyamába - az átvételre vonatkozó rendelkezések szerint - ugyanazokkal a feltételekkel léphet át, mintha a tanulmányait a küldő iskolában folytatná tovább. Az érintett iskolák alapító okiratában kell rögzíteni, melyek azok a szakképzéssel összefüggő feladatok, amelyeket közös feladatellátás keretében oldanak meg. A szakmai vizsgára felkészítő iskola és a küldő iskola nevelőtestülete közösen fogadja el az iskolák pedagógiai programjait."

10. §

A Kt. 82. §-a a következő (6)-(10) bekezdéssel egészül ki:

"(6) Ha a nem állami, nem helyi önkormányzati fenntartó az oktatásért felelős miniszterrel kötött közoktatási megállapodás vagy egyoldalú nyilatkozat alapján kiegészítő hozzájárulásra vagy más támogatásra válik jogosulttá, a fenntartásában működő óvoda, általános iskola részt vesz a kötelező felvételt biztosító óvoda, iskola feladatainak ellátásában. Ennek során felvételi körzetnek kell tekinteni azt a települést, fővárosban azt a kerületet, amelyben az óvoda, az általános iskola székhelye, telephelye található. A fenntartó a feladatellátásért felelős helyi önkormányzattal közösen meghatározza azt a gyermek, illetve tanulói létszámot, amelynek felvételét nem tagadhatja meg az óvoda, az általános iskola. Ez a létszám nem lehet kevesebb, mint az óvoda, az általános iskola alapító okiratában - az adott feladatellátási helyre - meghatározott felvehető maximális gyermek, tanulói létszám huszonöt százaléka. A kötelező felvételt biztosító óvoda, általános iskola feladatainak ellátása keretében a felvételi kérelmek teljesítésénél előnyben kell részesíteni a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekeket, tanulókat.

(7) A (6) bekezdésben megállapított kötelezettség nem érinti az e törvény 65. §-ának (2) bekezdése, illetve 66. §-ának (2) bekezdése alapján kötelező felvételt biztosító óvoda, iskola kötelezettségeit.

(8) Ha a nevelési-oktatási intézmény nemzeti etnikai kisebbségi óvodai nevelésben, iskolai nevelésben és oktatásban vesz részt, a (6) bekezdésben meghatározottak nem érintik a nemzeti etnikai kisebbségi nevelést és oktatást, illetve a nemzeti, etnikai kisebbséghez tartozó gyermekekkel, tanulókkal kapcsolatos előnyben részesítési kötelezettséget. Az egyházi jogi személy által fenntartott nevelési-oktatási intézmények tekintetében a (6) bekezdésben megállapított kötelezettség csak akkor érvényesíthető, ha az nem ütközik az e törvény 81. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott jogosultsággal.

(9) A közoktatási feladatkörében eljáró oktatási hivatal kezdeményezheti a kiegészítő hozzájárulás folyósításának felfüggesztését az oktatásért felelős miniszternél, ha a nevelésioktatási intézmény a (6) bekezdésben meghatározott kötelezettségének nem tett eleget. E rendelkezést nem lehet alkalmazni, ha a nevelési-oktatási intézmény a kötelezettségének megfelelő számú jelentkező hiányában nem tudott eleget tenni.

(10) A felsőoktatási intézmények óvodái, általános iskolái - a (6) bekezdésben meghatározottak szerint - részt vesznek a kötelező felvételi feladatok ellátásában."

11. §

A Kt. 84. §-ának (14) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(14) Semmisség vagy érvénytelenség megállapítása esetén a bíróság

a) elrendelheti

aa) a jogsértés abbahagyását, és eltilthatja a jogsértőt a további jogsértéstől,

ab) hogy a jogsértő nyilatkozattal vagy más megfelelő módon adjon elégtételt, és ennek a saját költségén megfelelő nyilvánosságot biztosítson,

ac) a jogsértő költségén a jogsértés előtti állapot helyreállítását, a jogsértő állapot megszüntetését, a jogsértéssel előállott dolog megsemmisítését, illetőleg jogsértő mivoltától megfosztását,

ad) a jogsértés alapján keletkező, egy költségvetési évre számított megtakarításnak a Közoktatási Fejlesztési Célelőirányzatba történő befizetését,

b) kötelezi a fenntartót, hogy állapítsa meg, illetve oly módon határozza meg az iskola felvételi körzethatárát, hogy az megfeleljen e törvény 66. §-ának (1)-(2) bekezdésében, illetve 90. §-ában foglaltaknak,

c) meghatározott időre vagy feltételek teljesítéséig megtilthatja adott nevelési-oktatási intézmény vagy annak tagintézménye tekintetében az új óvodai nevelési jogviszony, tanulói jogviszony, kollégiumi tagsági jogviszony létesítését, feltéve, hogy a településen másik intézményben megoldható az érintett gyermekek, tanulók felvétele."

12. §

A Kt. 86. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki, s a jelenlegi (5) bekezdés jelölése (6) bekezdésre módosul:

"(5) Felnőttoktatásban - a nappali oktatás munkarendje kivételével - a helyi önkormányzat feladatellátási kötelezettsége nem terjed ki a szakképzés megszervezésére. Az alapfokú művészetoktatásban meghatározott feladatellátási kötelezettség az egységes iskola keretei között szervezett alapfokú művészetoktatással is teljesíthető."

13. §

(1) A Kt. a 89/A. §-t megelőzően a következő alcímmel egészül ki:

"A közoktatás feladatainak kistérségi megszervezése"

(2) A Kt. 89/A. §-a a következő (9)-(12) bekezdéssel egészül ki:

"(9) A közoktatási intézményt fenntartó többcélú kistérségi társulás a közoktatással összefüggő döntései előkészítésére közoktatási társulási bizottságot hoz létre.

(10) A közoktatási intézményt fenntartó többcélú kistérségi társulás - az érintett községi, városi önkormányzat kezdeményezésére - a közoktatással összefüggő tevékenységét olyan település tekintetében is elláthatja, amely nem tagja a társulásnak, ennek keretei között megállapodhat különösen az intézményfenntartói jog átvételében, valamint tagintézményt működtethet olyan településen is, amely nem tartozik a többcélú kistérségi társuláshoz.

(11) A (10) bekezdésben meghatározott kérdésekben a társulási tanács határoz.

(12) A hazai és nemzetközi forrásokra kiírt közoktatási célú pályázatok elbírálásánál - az előírt feltételek megléte esetén - előnyben kell részesíteni azt a közoktatási intézményt fenntartó többcélú kistérségi társulást, amelynek tagjai között olyan önkormányzat is található, amely szerepel a hátrányos helyzetű települések jegyzékén, vagy amelynek az illetékességi területén a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek, tanulók összes gyermekhez, tanulóhoz viszonyított aránya eléri a huszonöt százalékot. A pályázaton való részvétel feltétele, hogy az e törvény 89/A. §-ának (5) bekezdése alapján készített intézkedési terv tartalmazza a gyermekek, tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedéseket. Az esélyegyenlőséget szolgáló intézkedések meghatározását az oktatásért felelős miniszter útmutató kiadásával segíti. E rendelkezéseket a többcélú kistérségi társulás tagjai tekintetében is alkalmazni kell."

14. §

A Kt. a következő 89/B. §-sal és alcímmel egészül ki:

"A szakképzés feladatainak regionális megszervezése

89/B. § (1) A külön törvény alapján létrehozott regionális fejlesztési és képzési bizottság közreműködik a munkaerő-piaci igények és a közoktatásban folyó szakképzés fejlesztésének összehangolásában, e körben különösen:

a) kidolgozza - a régió hosszú- és középtávú területfejlesztési koncepciójának, illetve a régió fejlesztési programjának részeként - az iskolai rendszerű szakképzés fejlesztésének irányát,

b) közreműködik az iskolai rendszerű szakképzés és az iskolarendszeren kívüli szakképzés, a közoktatásban és a felsőoktatásban folyó szakképzés összhangjának megteremtésében,

c) meghatározza a szakképzés fejlesztési irányait és beiskolázási arányait a régióban,

d) részt vesz az iskolai rendszerű szakképzés fejlesztésével összefüggő pályázatok, fejlesztési programok elkészítésében, lebonyolításában,

e) részt vesz a pályakövetési rendszer működtetésében,

f) a régióban működő helyi önkormányzatoknál kezdeményezi a szakképzésszervezési társulás megalakulását.

(2) Szakképzés-szervezési társulás az e törvényben meghatározott szakképzéssel összefüggő önkormányzati feladatok végrehajtására hozható létre. A szakképzés-szervezési társulásba beléphet minden olyan helyi önkormányzat, amely a szakképzés feladataiban részt vevő iskolát tart fenn. A szakképzés-szervezési társulásba történő belépés feltétele, hogy az érintett elfogadja a regionális fejlesztési és képzési bizottság által a szakképzés fejlesztésének összehangolásával összefüggésben hozott döntéseket.

(3) A szakképzés-szervezési társulás jogi személy. A szakképzés-szervezési társulás - a szakképzés körében - közoktatási megállapodást vagy más megállapodást köthet.

(4) A szakképzés-szervezési társulás

a) létesíthet és fenntarthat szakiskolát, szakközépiskolát és kollégiumot,

b) részt vehet az iskolarendszeren kívüli szakképzés szervezésében,

c) működtetheti - a szakképzés terén - a pedagógusok állandó helyettesítési rendszerét és az utazó szakember hálózat rendszerét.

(5) A szakképzés-szervezési társulás a regionális fejlesztési és képzési bizottság döntésének megfelelően

a) - a szakképzés fejlesztési irányára és beiskolázási arányára tekintettel - meghatározza a társulás által, illetve a társulás tagjai által fenntartott iskolákban a szakképzési évfolyamokon indítható osztályok számát,

b) a szakmai program tekintetében egyetértési jogot gyakorol az iskola pedagógiai programjának jóváhagyásánál.

(6) A szakképzés-szervezési társulás működésére az e törvényben nem szabályozott kérdések tekintetében a helyi önkormányzatok társulásairól és együttműködéséről szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

(7) A szakképzés-szervezési társulás által ellátott feladatok tekintetében a megyei önkormányzat feladatellátási kötelezettsége a társulásban részt vevő települési önkormányzatok illetékességi területén megszűnik, és az e törvény 88. §-ának (9) bekezdésében szabályozottak szerinti feladatátvételre a szakképzés-szervezési társulás válik jogosulttá. A szakképzés-szervezési társulás az átvett feladat ellátásához szükséges intézményi vagyon használati jogát átveheti. A feladat átadására, illetve az intézményi vagyon használatra történő átengedésére e törvény 88. §-ának (9), valamint 102. § (9) és (11)-(12) bekezdésében meghatározottakat azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a használatba adás a szakképzés-szervezési társulás fennállásáig szól.

(8) A szakképzés-szervezési társulás az általa ellátott feladatokra - az e törvény 88. §-ának (1) bekezdése szerint - önálló fejlesztési tervet készít.

(9) Ha a szakképzés-szervezési társulás megszűnik, az e törvény 86. §-ának (3) bekezdésében meghatározott feladatellátási kötelezettség és a feladat ellátásához rendelkezésre álló intézményi vagyon használati joga - az e törvény 102. §-ának (9)-(10) bekezdésben meghatározottak szerint - arra a helyi önkormányzatra száll vissza, amelyik azt a szakképzés-szervezési társulás részére átadta.

(10) Ha az önkormányzat ki akar lépni a szakképzés-szervezési társulásból, szándékát legalább egy tanítási évvel korábban be kell jelentenie.

(11) Az e §-ban foglaltakat a főváros tekintetében a következő eltérésekkel kell alkalmazni: a fővárosi önkormányzat a kerületi önkormányzattal létrehozott társulás keretében is elláthatja a szakképzés-szervezési társulás feladatait. A fővárosi önkormányzat és a kerületi önkormányzat által létrehozott társuláshoz csatlakozhat a Pest megyei városi és községi önkormányzat is.

(12) A közoktatási intézményfenntartó többcélú kistérségi társulás, a felsőoktatási intézmény, a nem állami, nem önkormányzati intézményfenntartó megállapodhat a szakképzés-szervezési társulással a feladatok közös megszervezésében. A megállapodás előfeltétele, hogy a többcélú kistérségi társulás, a felsőoktatási intézmény, a nem állami, nem önkormányzati intézményfenntartó az (5) bekezdés a) pontjában meghatározottak szerint vállalja a szakképzésnek a regionális fejlesztési és képzési bizottság döntésének megfelelő megszervezését.

(13) A nem állami, nem helyi önkormányzati intézményfenntartók a (4) bekezdés a)-b) pontjában, továbbá az (5) bekezdésben meghatározott feladatok ellátására - non-profit - gazdasági társaságot vagy egyesületet hozhatnak létre. A szakképzés-szervezési társulás és az e bekezdés alapján létrehozott egyesület, illetve társaság egymással megállapodhat a szakképzés közös megszervezésében. Non-profit gazdasági társaság, illetve az egyesület létrehozása esetén a szakképzés szervezésére - a (6)-(9) bekezdésben foglaltak kivételével - az e paragrafusban foglaltakat alkalmazni kell."

15. §

A Kt. 90. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

"(6) Az e §-ban foglaltakat a tagintézményként működő óvodák, iskolák tekintetében is alkalmazni kell."

16. §

A Kt. 94. §-a (1) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[(1) Az oktatásért felelős miniszter szabályozza]

"c) az ágazati minőségpolitikai feladatok ellátásának, az országos mérési feladatok szervezésének, a teljesítményértékelésnek rendjét és elveit, az Országos szakértői névjegyzékbe felvett szakértők szakértői tevékenységét, a Pedagógus-továbbképzési Akkreditációs Testület létrehozását és működését."

17. §

A Kt. 94. §-ának (3) bekezdése n), o) ponttal egészül ki:

[(3) A Kormány rendeletben szabályozza]

"n) a jegyző, főjegyző közoktatási feladatköre ellátásával kapcsolatos illetékességi szabályokat;

o) a pályakövetési rendszer működtetésének részletes szabályait, a pályakövetési rendszer részére történő adatszolgáltatás eljárási rendjét, továbbá kijelöli a pályakövetési rendszer működtetéséért felelős szervet;"

18. §

A Kt. 95/A. §-ának (4)-(6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, továbbá a § a következő (7)-(8) bekezdéssel egészül ki, és egyidejűleg a jelenlegi (7)-(12) bekezdés jelölése (9)-(14) bekezdésre módosul:

"(4) A közoktatási feladatkörében eljáró oktatási hivatal hatósági ellenőrzés keretében vizsgálja

a) az egyenlő bánásmód követelményére,

b) a kötelező felvételre vonatkozó feladatok ellátására,

c) az osztály-, csoportlétszámra, a gyermek- és tanulói balesetvédelemre, a tanulói óraterhelésre,

d) az állami vizsgák megszervezésére, lebonyolítására,

e) az alkalmazási feltételekre, a kötelező tanügyi dokumentumok vezetésére és valódiságára, a költségvetési támogatás igénylésére,

f) a minimális (kötelező) eszközök és felszerelésék meglétére,

g) az e törvényben meghatározott adatszolgáltatási kötelezettség teljesítésére, az adatok nyilvánosságra hozatalára,

h) az oktatás ingyenességére, a tankönyvek és más tanulói felszerelések biztosítására vonatkozó rendelkezések megtartását.

(5) A közoktatási feladatkörében eljáró oktatási hivatal jogszabályban meghatározottak szerint ellátja a szakértői és rehabilitációs bizottságok szakvéleményének felülvizsgálatával kapcsolatos feladatokat, valamint jogszabályban meghatározott körben gyakorolja a szabálysértési hatósági jogköröket.

(6) A közoktatási feladatkörében eljáró oktatási hivatal a hatósági ellenőrzés során feltárt szabálytalanság megszüntetése érdekében a következő intézkedéseket teheti:

a) felhívja a közoktatási intézmény vezetőjét a szabálytalanság megszüntetésére, és erről tájékoztatja az intézmény fenntartóját,

b) eljárást kezdeményez

ba) a jegyzőnél, főjegyzőnél a nem helyi önkormányzati intézményfenntartói tevékenységgel összefüggő törvénysértés megszüntetése érdekében,

bb) a nem állami, nem önkormányzati intézmények esetén a kifizető szervnél a normatív költségvetési támogatás és hozzájárulás felülvizsgálatára, folyósításának felfüggesztésére,

bc) az oktatásért felelős miniszternél, hogy gyakorolja az e törvény 93. §-ának (4)-(5) bekezdésében meghatározott jogkörét,

c) felügyeleti bírságot szab ki, melynek összege nem haladhatja meg az egymillió forintot,

d) a felügyeleti bírság kiszabása mellett vagy kiszabása nélkül szabálysértési eljárást folytat le,

e) a semmisség megállapítása, illetve a megtámadható döntés érvénytelenségének megállapítása érdekében bírósági eljárást indít.

(7) A felügyeleti bírságot az elkövetett cselekmény súlyával arányosan kell kiszabni.

(8) A szakmai vizsga ellenőrzésében közreműködik a szakképesítésért felelős miniszter."

19. §

A Kt. 115. § (1) bekezdésének b)-c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[(1) A helyi önkormányzatok és az állami szervek által fenntartott nevelési-oktatási intézményekben, továbbá a helyi önkormányzati feladatellátás keretében térítési díj ellenében igénybe vehető szolgáltatások:]

"b) a 114. §-ban fel nem sorolt tanórán kívüli foglalkozások, az iskolai oktatás tizenegyedik évfolyamától és az iskolai szakképzési évfolyamon a napközis és a tanulószobai foglalkozás;

c) az alapfokú művészetoktatási intézményben - heti hat tanórai foglalkozás, amely kizárólag egy tanszakon folytatott tanulmányokhoz vehető igénybe, a főtárgy gyakorlatának és elméletének elsajátításához, valamint tanévenkénti egy meghallgatás (vizsga, művészeti alapvizsga, művészeti záróvizsga) és egy művészi előadás, az e törvény 53. §-ának (5) bekezdésében meghatározott foglalkozásokon való részvétel, továbbá egy alkalommal - tanulmányi eredmények nem teljesítése miatt - az évfolyam megismétlése egy művészeti képzésben, - továbbá e szolgáltatásokhoz az iskola létesítményeinek, felszereléseinek igénybevétele, használata;"

20. §

A Kt. 118. §-ának (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(10) A közoktatási intézmény vezetője kereset-kiegészítéssel ismerheti el meghatározott munkateljesítmény elérését, illetve - a helyettesítést kivéve - az átmeneti többletfeladatok ellátását, így különösen a pedagógiai fejlesztő tevékenységet, a nevelés céljait szolgáló tanórán kívüli foglalkozás terén nyújtott minőségi munkavégzést (a továbbiakban: kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés). A kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés megállapítható - a közoktatási intézmény bármely alkalmazottja részére - egy alkalomra, illetőleg meghatározott időre. A meghatározott időre szóló keresetkiegészítést havi rendszerességgel kell kifizetni. A kereset-kiegészítés megállapításánál figyelembe kell venni a vezetői feladatokat ellátók, továbbá a pedagógus-munkakörben foglalkoztatottak teljesítményértékelésének eredményeit. A kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés feltételeit - ha jogszabály másként nem rendelkezik - a kollektív szerződésben, ennek hiányában a szervezeti és működési szabályzatban kell meghatározni."

21. §

(1) A Kt. 121. §-a (1) bekezdésének 14. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[E törvény alkalmazásában]

"14. hátrányos helyzetű gyermek, tanuló: az, akit családi körülményei, szociális helyzete miatt a jegyző védelembe vett, illetve akinek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságát megállapította; e csoporton belül halmozottan hátrányos helyzetű az a gyermek, az a tanuló, akinek a törvényes felügyeletét ellátó szülője - a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényben szabályozott eljárásban tett önkéntes nyilatkozata szerint - gyermekük tankötelessé válásának időpontjában legfeljebb az iskola nyolcadik évfolyamán folytatott tanulmányait fejezte be sikeresen; halmozottan hátrányos helyzetű az a gyermek, az a tanuló is, akit tartós nevelésbe vettek;"

(2) A Kt. 121. §-a (1) bekezdésének 25. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[E törvény alkalmazásában]

"25. nevelő és oktató munkához kapcsolódó, nem közoktatási tevékenység: a felsőoktatás, a köz- és felsőoktatási kutatás, a gyermekjóléti szolgálat, a családsegítő szolgálat, a bölcsődei ellátás, a gyermekvédelmi ellátás, a közművelődés, a kultúra, a művészet, a könyvtár, a múzeum, a sport, a pályaválasztási tanácsadás, a szociális ellátás, a rehabilitáció és habilitáció, az iskola-egészségügyi ellátás;"

(3) A Kt. 121. §-a (1) bekezdésének 29. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[E törvény alkalmazásában]

"29. sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló: az, aki a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, illetve, akinél a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének tartós és súlyos rendellenessége ezt indokolja, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén a gyermek, a tanuló halmozottan fogyatékosnak minősül,"

(4) A Kt. 121. §-a (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(6) A nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII. törvény 6/A. § (1) bekezdés 3. pontjában meghatározott kisebbségi intézmény e törvény alkalmazásában az a közoktatási intézmény, amelynek alapító okirata az e törvény 37. §-ának (5) bekezdésében foglaltak szerint tartalmazza a nemzeti, etnikai kisebbségi feladatok ellátását, feltéve, hogy e feladatokat a közoktatási intézmény ténylegesen ellátja, továbbá óvoda, iskola és kollégium esetében a tanulók legalább huszonöt százaléka részt vett a nemzeti, etnikai kisebbségi óvodai nevelésben, illetve a nemzeti, etnikai kisebbségi iskolai nevelésben-oktatásban. Többcélú intézményben, illetve ha a közoktatási intézménynek tagintézménye van, a nemzeti, etnikai kisebbségi feladatok ellátásában való részvételt intézményegységenként, illetve tagintézményenként kell vizsgálni. Ha az intézményegység, illetve a tagintézmény megfelel a kisebbségi intézményekre e bekezdésben meghatározott feltételeknek, a nemzeti, etnikai kisebbségi feladatok ellátásában részt vevő intézményegység, illetve tagintézmény tekintetében a kisebbségi önkormányzatot megilletik mindazok a jogok, amelyeket e törvény rendelkezései alapján a nemzeti, etnikai kisebbségi feladatok ellátásában közreműködő közoktatási intézmény tekintetében gyakorolhat."

22. §

(1) A Kt. 126. §-a a következő (1) bekezdéssel egészül ki, és egyidejűleg a jelenlegi § szövegének jelölése (2) bekezdésre módosul:

"(1) A szakértői és rehabilitációs bizottság 2007. november 30-ig - hivatalból indított eljárás keretében - megvizsgálja a pszichés fejlődési zavara miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartós és súlyos akadályozottság miatt sajátos nevelési igényűvé nyilvánított gyermekeket és tanulókat annak megállapítása érdekében, hogy a gyermek, a tanuló a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének tartós és súlyos rendellenességével vagy beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzd-e. A vizsgálat eredményeképpen a szakértői és rehabilitációs bizottság - a (2) bekezdésben meghatározott ütemterv és eljárás szerint - a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekek, tanulók iratait a nevelési tanácsadó részére megküldi. A vizsgálat eredményétől függetlenül az érintett gyermekeket, tanulókat a juttatások és a költségvetési támogatások tekintetében 2008. augusztus 31-éig sajátos nevelési igényű gyermekeknek, tanulóknak kell tekinteni."

(2) A Kt. 126. §-a a következő (3)-(6) bekezdéssel egészül ki:

"(3) Ha a tanuló - külön osztályban, tagozaton, iskolában - gyógypedagógiai nevelésben-oktatásban vesz részt, iratainak a nevelési tanácsadó részére történő megküldésével egyidejűleg intézkedni kell arról is, hogy a tanuló a következő tanítási évben átkerüljön az általános követelmények szerinti oktatásba (a továbbiakban: visszahelyezett tanuló). Ha a tanuló a vizsgálati időszakban a nyolcadik évfolyamon folytatja tanulmányait, a bizottság javaslatot tesz arra is, hogy milyen iskolatípusban kapcsolódjon be a kilencedik évfolyamon folyó oktatásba.

(4) A tanuló lakóhelye szerint illetékes helyi önkormányzat 2008. január 31-éig kijelöli azt az általa fenntartott vagy megállapodás alapján a feladatellátásban közreműködő

a) általános iskolát,

b) szakiskolát (a továbbiakban: az általános iskola és szakiskola együtt: kijelölt iskola), amelyek fogadják a visszahelyezett tanulókat. A kijelölt iskolák nem tagadhatják meg az érintett tanulók felvételét.

(5) A kijelölt iskolák egyéni ütemterv kidolgozásával, egyéni foglalkozások megszervezésével segítik a visszahelyezett tanulókat. A kijelölt szakiskola előkészítő kilencedik évfolyam megszervezésével segítheti a visszahelyezett tanulókat. Az előkészítő évfolyam befejezését követően a tanulókat a többi tanulóval közösen kell a kilencedik évfolyamra beiskolázni.

(6) Az előkészítő évfolyamra azokat a jelentkezőket is fel kell venni, akik

a) az (1) bekezdésben meghatározott felülvizsgálati időszakot megelőző három éven belül a pszichés fejlődés zavarai miatt sajátos nevelési igényű tanulóként, valamint

b) enyhe értelmi fogyatékosság miatt sajátos nevelési igényű tanulóként fejezték be az általános iskola nyolcadik évfolyamát. A tanuló abban az évben kezdhet utoljára iskolai évfolyamot a nappali rendszerű iskolai oktatásban, amelyben betölti a huszonötödik életévét."

23. §

(1) A Kt. 131. §-a a (5) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a (5)-(6) bekezdés jelölése (6)-(7) bekezdésre változik:

"(5) Ha a tananyagot elektronikus adathordozóra történő rögzítés céljára feldolgozzák, és a rögzített tananyag közvetítésére, az elsajátított ismeretek számonkérésére, a pedagógus és a tanuló közötti rendszeres kapcsolattartásra távközlési eszköz beiktatásával kerül sor, az (1)-(4) bekezdésben foglaltakat a következő eltérésekkel kell alkalmazni:

a) a kerettantervben meg kell határozni a távközlési eszközön való kapcsolattartás rendjét, a távközlési eszköz közbeiktatásával szervezett tanórai foglalkozások rendjét, a konzultációs tanórai foglalkozások rendjét,

b) az oktatás munkarendje esti, levelező, illetve más sajátos munkarend lehet, figyelembe véve a közvetlen konzultációs tanórai foglalkozásokat és a távközlési eszköz útján megtartott olyan tanórai foglalkozásokat, amelyeken - a kerettantervben meghatározott módon - részt kell vennie a pedagógusnak és a tanulónak, feltéve, hogy a tanulói teljesítmény vagy részvétel központi nyilvántartása és ellenőrzése megoldott,

c) a tanuló félévkor és év végén osztályozó vizsgán ad számot tudásáról. Az osztályozó vizsga vizsgabizottság előtt folyik, amelynek elnökét a közoktatási feladatkörében eljáró oktatási hivatal jelöli ki az Országos vizsgáztatási névjegyzékről."

(2) A Kt. 131. §-a a következő (8)-(9) bekezdéssel egészül ki:

"(8) Az e § (1)-(6) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni akkor is, ha az e törvény 95. § (1) bekezdésének j) pontja alapján oktatási program (pedagógiai rendszer) kiadását kezdeményezik az oktatásért felelős miniszternél, feltéve, hogy az oktatási program részeként kerettantervet is kiadnak. Az Országos Köznevelési Tanács a kerettantervvel kapcsolatos feladatai ellátása mellett - szükség szerint - azt is vizsgálja, hogy az oktatási program (pedagógiai rendszer) többi eleme összhangban áll-e a kerettantervben foglaltakkal.

(9) Az e §-ban szabályozott eljárások költsége azt terheli, aki az eljárást indította."

24. §

A Kt. 132. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"132. § (1) A ... törvény 1. §-ával megállapított Kt. 12. §-ának (6) bekezdése alapján első ízben azoknak a tanulóknak kell adatot szolgáltatni, akik a 2008/2009. tanévben teljesítik a szakmai vizsga követelményeit.

(2) A ... törvény 2. §-ával megállapított Kt. 16. §-ának (7) bekezdése alapján 2007. szeptember 1-jéig kell felállítani a munkaerő-gazdálkodási rendszert. A közoktatási intézmények a 2007/2008. tanév létszámtervezésénél, illetve 2007. szeptember 1-jétől a munkáltatói döntések meghozatalánál alkalmazzák a munkaerő-gazdálkodási rendszerben foglaltakat.

(3) A ... törvény 10. §-ával megállapított Kt. 82. §-ának (6)-(7) bekezdése alapján a 2008/2009. tanítási év felvételi eljárását kell megszervezni. A nem állami, nem helyi önkormányzati intézményfenntartó óvoda, általános iskola esetén az intézmény székhelye, telephelye szerinti önkormányzattal egyezteti 2007. december 31-éig, hogy milyen módon vesz részt a kötelező felvételt biztosító feladatok ellátásában.

(4) A ... törvény 18. §-ával megállapított Kt. 95/A. §-a (4)-(6) bekezdése alapján a közoktatási feladatkörében eljáró oktatási hivatal a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleményének felülvizsgálatával összefüggő feladatait 2008. szeptember 1-jétől látja el.

(5) A ... törvény 21. §-ával megállapított Kt. 121. § (1) bekezdés 14. pontját azoknál a tanulóknál lehet alkalmazni, akik a 2007/2008. tanévben válnak tankötelessé.

(6) A ... törvény 26. §-ával megállapított 1. számú melléklet Második rész "A normatív hozzájárulás meghatározásakor figyelembe vehető gyermek-, tanulói létszám megállapítása" alcím 1/c) alpontjának bevezető rendelkezése alapján az alapfokú művészetoktatási intézményekben a felvételi eljárást első alkalommal a 2007/2008. tanévben kell végrehajtani. Az új rendelkezések nem érintik a korábbi rendelkezések alapján felvételt nyert tanulók tanulói jogviszonyát. A tanulói létszámnak a figyelembevételével kapcsolatos - a cc)-cd) pontban meghatározottakat a 2008/2009. tanévtől, a ca)-cb) pontban meghatározottakat a 2007/2008. tanévtől kell alkalmazni.

(7) A ... törvény 28. §-ával megállapított 2. számú melléklet Az adatok statisztikai célú felhasználása, A pályakövetési rendszerbe történő adatszolgáltatás alcímet követő 2. pontjában meghatározott adatszolgáltatási kötelezettség teljesítésével kapcsolatos szabályokat első alkalommal a 2007/2008. tanévben szakmai vizsgát tett tanulókra nézve kell alkalmazni.

(8) Az e törvény 85. §-ának (4) bekezdése alapján elkészített önkormányzati intézkedési tervnek a gyermekek, tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedéseit, így különösen az óvodai nevelés három éves kortól történő biztosításának feltételeit, az ingyenes étkeztetéshez, az ingyenes tankönyvellátáshoz szükséges feltételek meglétét, a beiskolázási körzethatárok kialakításánál a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók többi tanulóhoz viszonyított arányát 2007. december 31-éig át kell tekinteni az intézkedési terv készítőjének. Az intézkedési terv megléte az előfeltétele annak, hogy a helyi önkormányzat a hazai vagy nemzetközi forrásokra kiírt közoktatási célú pályázaton vegyen részt. Ha az óvodai nevelés nem biztosított, a helyi önkormányzat - társulásban való részvétellel, másik önkormányzattal vagy nem önkormányzati intézményfenntartóval kötött megállapodással, intézménylétesítéssel vagy bővítéssel - 2008. január 1-jétől köteles gondoskodni arról, hogy a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek három éves koruktól igénybe tudják venni az óvodai nevelést. 2010. augusztus 31-éig pedig valamennyi óvodai neveléssel összefüggő szülői igény teljesítéséhez szükséges feltételt meg kell teremteni.

(9) A Nemzeti Alaptanterv e törvényben meghatározott időszakonkénti felülvizsgálata után - ha a Nemzeti Alaptanterv kiadásáról rendelkező kormányrendelet másként nem rendelkezik - az iskolák a pedagógiai programjukat szakértő igénybevétele nélkül felülvizsgálhatják, és nincs szükség fenntartói jóváhagyásra sem."

25. §

A Kt. 133. §-a következő (4)-(5) bekezdéssel egészül ki, s a jelenlegi (4)-(8) bekezdés jelölése (6)-(10) bekezdésre változik:

"(4) Ha a nyolc évfolyamnál kevesebb évfolyammal működő általános iskola tagintézménnyé történő átalakítása azért nem volt lehetséges, mivel a fenntartó társulási kérelmét elutasították, illetve fogadó iskola hiányában nem sikerült az iskola tagintézménnyé történő átszervezése, a továbbműködéshez szükséges engedély megadását évente meg kell ismételni. Azok az intézményfenntartók, akik rendelkeznek továbbműködési engedéllyel, első ízben 2009. január 1-je és 2009. március 15-e között, ezt követően évente ebben az időszakban kérhetik a továbbműködéshez szükséges engedély meghosszabbítását.

(5) Ha a helyi önkormányzat a (3) bekezdés hatálya alá tartozó általános iskola fenntartói jogát nem állami, nem helyi önkormányzati intézményfenntartónak adja át, az átadást követő tanévben, valamint az azt követő négy tanéven át saját forrásaiból köteles az átvevőnek az iskola működéséhez, az éves költségvetésről szóló törvényben meghatározott egyházi kiegészítő támogatásnak megfelelő összeget megfizetni. E kiegészítő támogatás mellett a központi költségvetés terhére más jogcímen kiegészítő támogatás nem vehető igénybe. E rendelkezést alkalmazni kell akkor is, ha a nem állami, nem helyi önkormányzati intézményfenntartó a nevelési-oktatási intézményt e törvény 81. §-ának (14) bekezdésében meghatározottak szerint újraalapítja. Nem alkalmazhatók az e bekezdésben foglaltak, ha az átadott iskola olyan ingatlanban működik, amelyik a volt egyházi ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezéséről szóló törvény hatálya alá tartozik. Nem alkalmazhatók az e bekezdésben foglaltak akkor sem, ha az átadott általános iskola az országos kisebbségi önkormányzat által fenntartott középiskola tagintézményeként működik tovább."

26. §

(1) A Kt. 1. számú melléklet Második rész "A KÖLTSÉGVETÉSI HOZZÁJÁRULÁS MEGÁLLAPÍTÁSÁNAK ELVEI" cím, "A normatív hozzájárulás meghatározásakor figyelembe vehető gyermek-, tanulói létszám megállapítása" alcím 1/c) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A normatív hozzájárulás meghatározásakor]

"c) az alapfokú művészetoktatásban a tanulót egy tanszakon lehet figyelembe venni - függetlenül attól, hogy több intézménybe, illetve több tanszakra jár, továbbá függetlenül attól, hogy az e pontban meghatározott óraszámnál többet vesz igénybe - akkor, ha tanköteles, illetve tankötelezettségének megszűnése után akkor, ha nappali rendszerű iskolai oktatásban iskolába jár, utoljára annak a tanítási évnek a végéig, amelyben betölti a huszonkettedik életévét, a következők szerint:

ca) egy tanulóként kell figyelembe venni azt a tanulót, akinek az iskola a tanítási év átlagában legalább heti négy tanórai foglalkozást biztosít, azoknak a tanulóknak a létszámát, akiknek az iskola a tanítási év átlagában heti négy tanórai foglalkozásnál kevesebbet biztosít, kettővel elosztva kell figyelembe venni,

cb) az előképző évfolyamokra járó tanulók létszámából - évfolyamonként - annyi tanuló vehető figyelembe, mint az első alapfokú évfolyamra járó tanulók létszámának százhúsz százaléka, ennél a számításnál az előképző évfolyam és az első alapfokú évfolyam tényleges létszámát kell figyelembe venni; ezt a rendelkezést nem kell alkalmazni, ha az alapfokú művészetoktatási intézmény működésének megkezdése óta kevesebb, mint három tanítási év telt el,

cc) nem vehetők figyelembe az alapfokú és a továbbképző évfolyamokra járó tanulók, ha az iskolában az előképző évfolyamokat nem szervezték meg,

cd) nem vehetők figyelembe az előképző évfolyamokra járó tanulók, ha az iskolában nem szervezték meg az alapfokú évfolyamokat, annak ellenére, hogy az alapfokú művészetoktatási intézmény működése megkezdése óta több, mint három tanítási év telt el;"

(2) A Kt. 1. számú melléklet Második rész "A KÖLTSÉGVETÉSI HOZZÁJÁRULÁS MEGÁLLAPÍTÁSÁNAK ELVEI" cím, "A normatív hozzájárulás meghatározásakor figyelembe vehető gyermek-, tanulói létszám megállapítása" alcím a következő 2. ponttal egészül ki, és a jelenlegi és az eredeti 2-4. pont jelölése 3-5. pontra módosul:

"2. Ha a tanuló az egységes iskolában sajátítja el az alapfokú művészetoktatás követelményeit és emellett alapfokú művészetoktatási intézményben is folytat tanulmányokat, részére térítési díj mellett legfeljebb heti három tanórai foglalkozás biztosítható. Ha a tanuló az e törvény 114. §-a (2) bekezdésének hatálya alá tartozik, a heti három tanórai foglalkozáson való részvétele ingyenes. Azoknak a tanulóknak a létszámát, akik e pont alapján vesznek részt az alapfokú művészetoktatásban, a normatív hozzájárulás meghatározásánál hárommal elosztva kell figyelembe venni. Annak a tanulónak a létszámát, aki művészeti szakképzésben vesz részt, a normatív hozzájárulás meghatározásánál figyelmen kívül kell hagyni."

27. §

(5) A Kt. 1. számú melléklet Harmadik rész II/6. pontja a következő kilencedik mondattal egészül ki:

"A tanítási időkeret teljesítésébe a II/18. pont alapján egyéni foglalkozás, szabadidős foglalkozás, tanórán kívüli foglalkozás megtartására elrendelt többlettanításból az egy tanítási héten a két órát meghaladó többlettanítási órát kell beszámítani."

28. §

A Kt. 2. számú melléklete "Az adatok statisztikai célú felhasználása" alcímet követő alfejezet után a következő alcímekkel és alfejezetekkel egészül ki:

"A tanuló fejlődésének nyomon követése

1. Az iskola és vezetője, továbbá a tanuló és a pedagógus - jogszabályban meghatározottak szerint - köteles részt venni az országos mérés-értékelés feladatainak végrehajtásában. A méréshez, értékeléshez központilag elkészített, mérési azonosítóval ellátott dokumentum alkalmazható, amelyen nem szerepelhet olyan adat, amelyből a kitöltő tanuló azonosítható. A tanulói teljesítmény mérése és értékelése céljából az országos mérésértékelés során keletkezett, a tanulók teljesítményének értékelésével kapcsolatos adatok feldolgozhatók, s e célból a mérési azonosítóval ellátott dokumentumok átadhatók a közoktatási feladatkörében eljáró oktatási hivatal részére. Az átadásra kerülő dokumentumhoz személyazonosításra alkalmatlan módon kapcsolni lehet az önkéntes adatszolgáltatás útján gyűjtött, a tanuló szociális helyzetére, a tanulási és életviteli szokásaira, a szülők iskolázottságára, foglalkozására vonatkozó adatokat. A közoktatási feladatkörében eljáró oktatási hivatal a feldolgozott adatokat visszaküldi az iskolának. Az e törvény 99. §-ának (4)-(5) bekezdése alapján lefolytatott országos mérések, értékelések során az érintett tanulónál minden esetben azt a mérési azonosítót kell alkalmazni, amelyet az általa első ízben kitöltött dokumentumon alkalmaztak. Az adatokat a tanulói jogviszony megszűnését követő ötödik tanítási év végén törölni kell. Az iskola az önkéntes adatszolgáltatással gyűjtött adatokat a dokumentumoknak a közoktatási feladatkörében eljáró oktatási hivatalnak történő megküldést követő három munkanapon belül törli. A személyazonosításra alkalmas módon tárolt adatok csak az iskolán belül használhatók fel, a tanuló fejlődésének figyelemmel kísérése, a fejlődéshez szükséges pedagógiai intézkedések kidolgozása és megvalósítása céljából. A személyazonosításra alkalmas módon tárolt, a tanuló fejlődésének figyelemmel kísérésére vonatkozó adatok a szülő egyetértésével átadhatók a pedagógiai szakszolgálat részére a tanuló fejlődésének megállapításával kapcsolatos eljárásban történő felhasználás céljára. Ha a tanuló átlépéssel iskolát vált, adatait - beleértve a mérési azonosítót is - a másik iskolának továbbítani kell. Az iskola értesíti a közoktatási feladatkörében eljáró oktatási hivatalt arról, hogy a mérési azonosítót melyik iskolának küldte tovább. A közoktatási feladatkörében eljáró oktatási hivatal a feldolgozott adatokat a honlapján az érintett tanuló és szülője részére hozzáférhetővé teszi.

2. A középiskola és a szakiskola minden év október 31-éig értesíti az általános iskolát arról, hogy az ott végzett tanulók - a középiskola, illetve a szakiskola első két évfolyamán - a tanítási év végén milyen tanulmányi eredményt értek el. A középiskola és a szakiskola megküldi az általános iskolának a tanuló nevét, oktatási azonosítóját, továbbá az elért tanulmányi eredményeket. Az általános iskola a megküldött adatokat feldolgozza, és személyazonosításra alkalmatlan módon az iskola honlapján, annak hiányában a helyben szokásos módon nyilvánosságra kell hozni.

A pályakövetési rendszerbe történő adatszolgáltatás

1. A szakiskola és a szakközépiskola a szakmai vizsga letételéről jelentést küld a pályakövetési rendszer működtetéséért felelős szerv részére. A jelentés tartalmazza a vizsgázó nevét, tanulói azonosító számát, a megszerzett szakképesítés megnevezését, a vizsga helyét és időpontját. Az adatok személyazonosításra alkalmatlan módon feldolgozhatók, iskolánként csoportosíthatók, nyilvánosságra hozhatók. Az adatok a megküldéstől számított öt évig tárolhatók.

2. A volt tanuló jogszabályban meghatározott rend szerint információt szolgáltat a pályakövetési rendszer részére abban az esetben, ha nem létesített foglalkoztatási jogviszonyt.

3. Ha a volt tanuló foglalkoztatási jogviszonyt létesített, a foglalkoztató szolgáltat adatot. Az adatszolgáltatás keretében közölni kell, hogy a volt tanulót milyen munkakörben foglalkoztatják, illetve milyen tevékenységet lát el."

29. §

(1) A Kt. 3. számú melléklete "Osztály, csoport létszámhatárok, a tanórai és tanórán kívüli foglalkozások szervezésének rendje" cím II. rész, "Az osztályok, csoportok szervezése" alcím 1. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"1. Az óvodába, iskolába, kollégiumba felvételt nyert, azonos feladatellátási helyre járó gyermekekből, tanulókból meghatározott közös pedagógiai feladatok végrehajtásához legalább egy nevelési évre, tanévre alkotott oktatásszervezési egység az óvodai csoport, iskolai osztály, kollégiumi csoport. Az óvodai csoportokat, iskolai osztályokat, kollégiumi csoportokat oly módon kell megszervezni, hogy az óvodai csoportba, iskolai osztályba, kollégiumi csoportba felvett gyermekek, tanulók létszáma ne lépje túl - kivéve a 7-8. pontban meghatározott eseteket - a maximális létszámot."

(2) A Kt. 3. számú melléklete "Osztály, csoport létszámhatárok, a tanórai és tanórán kívüli foglalkozások szervezésének rendje" cím II. rész, "Az osztályok, csoportok szervezése" alcím 3. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"3. Azt a gyermeket, tanulót, aki beszédfogyatékos, enyhe értelmi fogyatékos, a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének tartós és súlyos rendellenessége miatt sajátos nevelési igényű vagy beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzd, az óvodai csoport, iskolai osztály, kollégiumi csoport létszámának számításánál kettő, azt a gyermeket, tanulót pedig, aki testi, érzékszervi, középsúlyos értelmi fogyatékos, autista, halmozottan fogyatékos három gyermekként, tanulóként kell számításba venni, függetlenül attól, hogy a többi gyermekkel, tanulóval együtt vagy külön vesz részt óvodai nevelésben, iskolai nevelésben és oktatásban, kollégiumi nevelésben és oktatásban. Két tanulóként kell számításba venni a felzárkóztató oktatásban részt vevő tanulót. Az e pontban foglaltak az alapfokú művészetoktatásban nem alkalmazhatók."

(3) A Kt. 3. számú melléklete "Osztály, csoport létszámhatárok, a tanórai és tanórán kívüli foglalkozások szervezésének rendje" cím II. rész, "Az osztályok, csoportok szervezése" alcím 7. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"7. Az óvodai csoportokra, iskolai osztályokra, kollégiumi csoportokra megállapított maximális létszámot legfeljebb húsz százalékkal át lehet lépni a nevelési év, illetőleg a tanítási év indításánál, ha az óvodában legfeljebb két óvodai csoport, illetőleg az iskolában az adott évfolyamon legfeljebb két iskolai osztály, a kollégiumban két kollégiumi csoport indul; továbbá függetlenül az indított osztályok, csoportok számától, akkor is, ha a nevelési év, tanítási év során az új gyermek, tanuló átvétele, felvétele miatt indokolt."

30. §

(1) E törvény - a (2)-(3) bekezdésben foglaltak kivételével - 2007. szeptember 1-jén lép hatályba.

(2) Az e törvény 2. §-ával megállapított Kt. 16. §-ának (6)-(10) bekezdése, 22. §-ával megállapított Kt. 126. §-a, valamint 25. §-ával megállapított Kt. 133. §-ának (5) bekezdése a kihirdetését követő hetedik napon lép hatályba.

(3) E törvény kihirdetését követő tizenötödik napon hatályba lép a 2003. évi LXI. törvény 17. §-ával megállapított Kt. 23. §-ának (4) bekezdése.

(4) E törvény hatályba lépésének napján hatályát veszti a Kt.

- 8/A. § (3) bekezdésének első és második mondata,

- 8/B. § (5) bekezdésében "az (5) bekezdés kivételével" szöveg,

- 17. §-ának (9) bekezdése,

- 78. §-a (6) bekezdéséből a "(például távoktatás)" szöveg,

- 81. §-a (1) bekezdés c) pontjából a "26. § (3) bekezdés," szöveg,

- 91. §-a (9) bekezdéséből a "- ha a törvény másképp nem rendelkezik -" szöveg,

- 95. §-ának (6) bekezdéséből "az iskolai, kollégiumi diákönkormányzatok - amelyik nevelési-oktatási intézményben diákönkormányzat nem működik, az iskolai, kollégiumi tanulóközösségek legalább húszszázalékos tanulói részvétellel megtartott tanulói közgyűlésen megválasztott - küldötteiből álló" szöveg,

- 120. §-ának (2)-(5) bekezdése,

- 124. §-ának (9) bekezdése, (12) bekezdése, (23)-(24) bekezdése,

- 125. §-ának (1) bekezdése, (4) bekezdése,

- 128. §-ának (14) bekezdése, (23) bekezdése,

- 1. számú melléklet Harmadik rész II/21. pontja,

- 1. számú melléklet Negyedik rész 4. pontjából a "tanszakvezetői (tagozatvezetői, szakosztályvezetői)," szöveg,

- 3. számú melléklet I. "Létszámhatárok" cím, "Iskola" alcím b) pontjából az "és a szakiskola 9-10. évfolyamán" szöveg, valamint a II/9. pontja.

(5) E törvény hatályba lépésének napján a Kt.

- 19. §-ának (5) bekezdésében az "ingyenesen látogassa" szöveg helyébe a "jogszabályban meghatározott kedvezmények igénybevételével látogassa" szöveg,

- 88. § (9) bekezdés második mondatában a "köteles használatra átengedni a fővárosi, megyei önkormányzatnak" szöveg helyébe a "köteles használatra átengedni a fővárosi, megyei önkormányzatnak vagy a vagyonkezelői jog gyakorlójának kijelölni (a továbbiakban a használati jog és a vagyonkezelői jog együtt: használati jog)" szöveg,

- a 93. §-a (1) bekezdés b) pontjában a "háromévenként" szöveg helyébe az "ötévenként" szöveg,

- a 96. §-a (3) bekezdés f) pontjában a "jelentést tesz közzé a közoktatás helyzetéről" szöveg helyébe a "közzéteszi a közoktatást érintő szakmai kérdésekben hozott javaslatait" szöveg, továbbá a (5) bekezdés a) pontjában az "Országos Pedagógus-továbbképzési Bizottság" szöveg helyébe az "Országos Pedagógus-képzési és Továbbképzési Bizottság" szöveg,

- a 99. §-ának (3) bekezdésében a "közreműködhet" szöveg helyébe a "közreműködik", továbbá a (7) bekezdésében a "Ha a következő évi" szöveg helyébe a "Ha a felhívást követő harmadik évi" szöveg,

- a 102. §-ának (3) bekezdésében a "nemzeti vagy etnikai kisebbség nyelvén, illetve a nemzeti vagy etnikai kisebbség nyelvén és magyarul nevelő és oktató nevelési-oktatási intézmény esetén - ha nem rendelkezik egyetértési joggal - a fenntartótól függően települési vagy területi kisebbségi önkormányzat, települési, területi kisebbségi önkormányzat hiányában a kisebbség helyi szószólója, illetőleg ennek hiányában az adott kisebbség helyi egyesületének," szöveg helyébe a "nemzeti vagy etnikai kisebbségi nevelésben-oktatásban részt vevő intézmény esetén - ha nem rendelkezik egyetértési joggal - a fenntartótól függően a települési vagy a területi kisebbségi önkormányzat, illetőleg ennek hiányában az adott kisebbség helyi egyesületének," szöveg,

- a 102. § (11) bekezdésében a "Kisebbségi oktatási intézményben (121. § (6) bek.)" szöveg helyébe a "Kisebbségi nevelési-oktatási intézményben (121. § (6) bek.)" szöveg,

- a 124. § (21) bekezdés a) pontjában a "14." szöveg helyébe a "19." szöveg,

- a 133. § (3) bekezdésében az "Ennél a számításnál a tényleges tanulói létszámot kell figyelembe venni." szöveg helyébe az "Ennél a számításnál - kivéve az e törvény 3. számú melléklet II/2-3. pontjában meghatározott eseteket - a tényleges tanulói létszámot kell figyelembe venni." szöveg,

- az 1. számú melléklet Harmadik rész II/6. pontjában a "tervezett órák" szöveg helyébe a "a pedagógus kötelező órájának terhére tervezett órák" szöveg, "fenntartó jóváhagyásával" szöveg helyébe a "fenntartó egyetértésével" szöveg, az "időtartamára." szöveg helyébe az "időtartamára esik." szöveg, az 1. számú melléklet Harmadik rész II/7/a pontjában "- az osztályfőnöki, tanszakvezetői (tagozatvezetői, szakosztályvezetői), tanulócsoport-vezetői, szakmai munkaközösség vezetői feladatot ellátó pedagógus" szöveg helyébe, a "- az osztályfőnöki, tanulócsoport-vezetői, szakmai munkaközösség vezetői (tanszakvezetői, tagozatvezetői, szakosztályvezetői) feladatot ellátó pedagógus" szöveg,

- a 2. számú melléklet "A közoktatási intézményekben nyilvántartott és kezelt személyes és különleges adatok", "Az alkalmazottak adatai" 3. pontjában "államigazgatási szervnek" szöveg helyébe "közigazgatási szervnek" szöveg, "A gyermekek, tanulók adatai" alcím 2. első gondolatjelében az "államigazgatási szerv" szöveg helyébe a "közigazgatási szerv" szöveg,

- a 3. számú melléklet I. rész, "létszámhatárok" cím, "kollégium" alcímben a "kollégiumi foglalkozások" szöveg helyébe a "kollégiumi csoport"

lép.

(6) 2008. január 1-jén

- a Kt. 37. §-ának (2) bekezdésében az "A bejelentést költségvetési szerv esetén a törzskönyvi nyilvántartást vezető szervnél, más esetben a jegyzőnél, főjegyzőnél kell teljesíteni a következők szerint: óvoda, általános iskola esetén a székhely szerint illetékes jegyzőnél; ha az óvoda, illetve az általános iskola székhelye többcélú kistérségi társulás területén van, a kistérségi társulás székhelye szerint illetékes jegyzőnél; alapfokú művészetoktatási intézmény, középiskola, szakiskola, kollégium, gyógypedagógiai nevelésben, oktatásban részt vevő nevelési-oktatási intézmény, több célú intézmény és a többi közoktatási intézmény esetén a székhely szerint illetékes főjegyzőnél." szöveg helyébe "A bejelentést költségvetési szerv esetén a törzskönyvi nyilvántartást vezető szervnél, más esetben a jegyzőnél, főjegyzőnél kell teljesíteni." szöveg,

- a Kt. 79. §-ának (3) bekezdésében "Az engedély kiadásáról óvoda és általános iskola esetén az intézmény székhelye szerint illetékes jegyző, ha az óvoda, illetve az általános iskola székhelye többcélú kistérségi társulás területén van, a kistérségi társulás székhelye szerint illetékes jegyző dönt. Alapfokú művészetoktatási intézmény, középiskola, szakiskola, gyógypedagógiai nevelési-oktatási intézmény, többcélú intézmény nevelési-oktatási intézménye és kollégium esetén az engedély kiadásáról az intézmény székhelye szerint illetékes főjegyző dönt" szöveg helyébe "Az engedély kiadásáról a jegyző vagy a főjegyző dönt." szöveg,

- Kt. 80. § (5) bekezdés első mondatának "a telephelyre a 79. §-ban foglaltak szerint engedélyt kell kérni a telephely szerint illetékes jegyzőtől, főjegyzőtől" szöveg helyébe "a telephelyre a 79. §-ban foglaltak szerint kell engedélyt kérni." szöveg,

- a Kt. 80. § (5) bekezdés második mondatában "a nyilvántartásból történő törlésről - megkeresésére - a székhely szerint illetékes jegyző, főjegyző intézkedik." szöveg helyébe "a nyilvántartásból történő törlésről - megkeresésre - a jegyző, főjegyző intézkedik" szöveg,

- a Kt. 82. § (5) bekezdésében "a székhely szerint illetékes főjegyző" szöveg helyébe "a főjegyző" szöveg lép.

(7) Nem lép hatályba a Magyar Köztársaság 2007. évi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról szóló 2006. évi CXXI. törvény

- 7. §-ával megállapított Kt. 126. §-ából "A szakértői és rehabilitációs bizottság a 2008. január 1. előtt kezdeményezett eljárást, ha a gyermek, tanuló szakértői vizsgálata már befejeződött, 2008. március 31-ig befejezi. A szakértői és rehabilitációs bizottság a sajátos nevelési igény megállapítása nélkül arról hoz szakértői véleményt, hogy a gyermek, tanuló pszichés fejlődés zavarai miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott. Ha a gyermek, tanuló szakértői vizsgálata nem fejeződött be, az iratokat - a szülő értesítése mellett - 2008. január 31-éig megküldi a gyermek, tanuló lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes nevelési tanácsadónak az eljárás lefolytatása céljából." szöveg,

- 29. §-ának (12) bekezdése.

(8) 2007. szeptember 2-án a Kt. 1. számú melléklet Harmadik rész II/18. pontjának utolsó mondata helyébe "Az elrendelés legfeljebb az adott tanévre szólhat." mondat lép.

INDOKOLÁS

Általános indokolás

A közoktatás számos igen nehezen megoldható feladat előtt áll. Megválaszolásra váró kérdés, hogyan lehet megoldani a közoktatás egész rendszerének szakszerű, hatékony és törvényes működését úgy, hogy biztosítva legyen a gyermek megfelelő fejlődéshez való joga, az esélyegyenlőség a legkisebb településen élő gyermek és tanuló részére. A csökkenő gyermeklétszám mellett nehezen képzelhető el az 1980-as évek végére kiépült intézményrendszer továbbműködtetése.

Választ kell adni arra is, milyen mértékben kell figyelemmel lennie a közoktatás rendszerének a gazdaság igényeire, a munkaerőpiac elvárásaira, illetőleg fordítva, milyen módon tud segítséget nyújtani a gazdaság a közoktatás rendszere fejlődéséhez.

Összegezve: a közoktatásnak válaszolnia kell

- a demográfiai kihívásokra,

- a költséghatékonyság kérdéseire,

- a településszerkezeti tényezőkből adódó esélykülönbségekre,

- az egyenlő bánásmód követelményeinek teljesítéséből származó elvárásokra.

A közoktatás rendszerének oly módon kell biztosítania a művelődéshez való jogot, hogy annak igénybevétele ne járjon aránytalan teherrel, és ne okozzon hátrányos megkülönböztetést egyetlen szülőnek vagy tanulónak sem. A közoktatás szervezésénél érvényesülnie kell a tanszabadságnak, a tanítás szabadságának, a nemzeti és etnikai kisebbségek jogainak, a lelkiismereti meggyőződés szabadságának és a vallásszabadságnak. A javaslatban található módosítások eredményeképpen a közoktatásról szóló törvény megadja a lehetőséget

- a közoktatás szolgáltatás többcélú kistérségi társulás keretében történő megoldásához, a szakképzés regionális szintű feladatmegoldásához, a szakképzés és a munkaerőpiac közelítéséhez,

- a helyi önkormányzatoknak az ésszerű, hatékony intézményrendszer kialakításához, [Szükségesnek látszik azonban további megoldások beépítése a törvénybe, így többek között a foglalkoztatás terén lehetővé kell tenni a rendelkezésre álló munkaerő hatékonyabb kihasználását anélkül, hogy az intézményi és a munkavállalói döntési jogok sérülnének.]

- a jogellenes helyzetek elleni fellépéshez, a jogszerű állapot helyreállításához,

- a minőségpolitika, a teljesítményelv érvényesüléséhez [ehhez kapcsolódóan indokolt erősítenie a foglalkoztatáspolitikában is ezeket az elveket].

Részletes indokolás

Az 1. § hoz

A javaslat arra irányul, hogy figyelemmel lehessen kísérni, milyen módon hasznosítható szakképesítésre készít fel a szakiskola, illetve a szakközépiskola, ezért adatszolgáltatási kötelezettséget ír elő a tanuló részére. Ez az adatszolgáltatási kötelezettség lehetővé teszi, hogy a pályakövetés rendszerében nyomon kísérjék az iskola által kiadott szakképesítések "hasznosulását". A keletkezett adatok összegyűjtése és a feldolgozóhely részére történő továbbítása az iskola feladata. A feladatellátáshoz szükséges törvénymódosításokat a javaslat tartalmazza, mivel nemcsak a tanulót, hanem az iskolát is kötelezi az adatszolgáltatásra, illetőleg a javaslat megteremti az adatszolgáltatáshoz szükséges adatnyilvántartás és adattovábbítás törvényi feltételeit.

A 2. §-hoz

A javaslat megteremti a jogi feltételeket ahhoz, hogy a munkáltatók döntéseik meghozatala során figyelembe vegyék a tényleges munkateljesítményeket. A közoktatásról szóló törvény 40. §-ának (10) bekezdése alapján minden közoktatási intézménynek rendelkeznie kell minőségirányítási programmal. A minőségirányítási programnak többek között tartalmaznia kell az intézmény működésének folyamatát, ennek keretei között a vezetési, tervezési, ellenőrzési, mérési és értékelési feladatok végrehajtását. Része az intézményi minőségirányítási programnak a vezetői feladatokat ellátók, továbbá a pedagógusmunkakörben foglalkoztatottak teljesítményértékelésének szempontjai és az értékelés rendje.

A javaslat kötelezővé teszi, hogy a munkáltató a döntéseit a minőségirányítási program megállapításaira építse. A közoktatásban számos esetben szükség lehet az intézmény tevékenységének megváltoztatására, sor kerülhet intézményi átszervezésre, intézményösszevonásra vagy intézmény megszüntetésre. Indokolt, hogy ilyen esetekben a munkáltatói döntés a tényleges munkateljesítményekre épüljön.

A foglalkoztatásnál számos esetben okoz problémát, hogy a díjazással kapcsolatos kérdések meghozatala és a döntések finanszírozása elválik egymástól. A munkaerővel való hatékony gazdálkodás lehetőségét biztosítja a javaslatnak az a megoldása, amely előírja, hogy a helyi önkormányzatok a fenntartásukban lévő intézmények működtetésénél alakítsanak ki munkaerő-gazdálkodási rendszert. Ezzel az intézkedéssel a konkrét munkáltatói intézkedések nem kerülnek el az intézménytől, azonban a munkáltatói döntések során figyelembe kell venni a munkaerő-gazdálkodás előírásait. Így például, ha a helyi önkormányzat fenntartásában több iskola működik, az intézményvezetőknek a munkaerő-gazdálkodás keretei között egyeztetniük kell a foglalkoztatási kérdéseket annak érdekében például, hogy amennyiben az egyik intézményben a rendelkezésre álló kötelező óraszámok kitöltése nem valósul meg, míg a másik intézményben szükség lenne további kötelező óra megtartására, akkor a közalkalmazott közös foglalkoztatásával oldják meg az ellátatlan feladat teljesítését. A munkaerő-gazdálkodás rendszere a közalkalmazottak részére nagyobb foglalkoztatási biztonságot teremt.

A 3. §-hoz

A javaslat újraszabályozza azoknak a tanulóknak a körét, akik különleges gondozásra jogosultak. Az e körbe tartozó gyermekek, tanulók egy része a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségekkel küzdők közé, míg a másik része sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók közé tartozik. Az elmúlt időszakban a két csoportba tartozó gyermekek, tanulók körében azoknál nem volt egyértelmű az elhatárolás, akiknél a különleges gondozáshoz való jogosultság a pszichés fejlődési zavar miatt állt fenn. A javaslat - figyelembe véve az elmúlt évek szakmai tapasztalatait - egyszerűsített a hatályos törvényszövegen, kiemelve abból a "pszichés fejlődési zavarai miatt a nevelési-tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott (például dyslexia, dysgraphia, dyscalculia, mutizmus, kóros hyperkinetikus vagy kóros aktivitászavar)" törvényi szöveget. Ennek indoka, hogy a túl részletező törvényi szabályozás megnehezítette a döntés-előkészítésben részt vevő szakértői és rehabilitációs bizottságok, illetve nevelési tanácsadók munkáját. A hatályos törvényi rendelkezést a javaslat kiegészíti, méghozzá oly módon, hogy a sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók közé a megismerő funkciók vagy és viselkedés fejlődésének súlyos és tartós rendellenessége miatt arra indokolt tanulók kerülnek a jövőben.

A 4. §-hoz

A többcélú intézmények választási lehetőséget biztosítanak az önkormányzatok részére annak eldöntéséhez, hogy az előírt feladatok végrehajtásához milyen megoldást alkalmazzanak. A leghatékonyabb megoldások megtalálása a feladatellátásban közreműködők feladata. A javaslat tovább bővíti a többcélú intézmények körét az egységes iskola-kollégium intézménytípus beemelésével. Ezzel a megoldással az intézmény fenntartója olyan közoktatási intézmény megteremtéséhez kapott lehetőséget, amelyben egyesíteni lehet az iskolai felkészítés és a kollégiumi nevelés előnyeit. Egységes pedagógiai szemlélettel a tanulóval foglalkozó pedagógusok csoportjával lehet megvalósítani a felkészítés, nevelés valamennyi követelményét. Ez a megoldás összhangban van azzal az elvárással, hogy az iskolák és a kollégiumok egymásra tekintettel, egymással összehangolva lássák el feladataikat.

A javaslat más megoldásokkal is könnyíti az önkormányzati intézményfenntartást, mivel megváltoztatja az értelmező rendelkezések körében a közoktatási tevékenységhez kapcsolódó egyéb tevékenységeket, kibővítve így azokat a szolgáltatásokat, amelyek közös szervezeti formában valósíthatók meg. A közoktatás a gyermekjóléti szolgálat, a családsegítő szolgálat, a bölcsődei ellátás, a gyermekvédelmi ellátás, közművelődés, a kultúra, a művészet, a könyvtár, a múzeum, a sport, a pályaválasztási tanácsadás, a szociális ellátás, a rehabilitáció és a habilitáció olyan önkormányzati feladatrendszer, amelynél az összekapcsolódó szervezeti formák kialakítása hozzájárulhat a hatékonyság növeléséhez anélkül, hogy sérülne az egyes feladatok színvonala.

Az 5. §-hoz

A javaslat lényegesen megváltoztatja a nevelési tanácsadás feladatait. A változás lényege, hogy a jövőben a nevelési tanácsadás feladatai során figyelembe kell hogy vegye a gyermek egyéni adottságát, fejlettségét, képességét, tehetségét, fejlődésének ütemét, hátrányos helyzetét. A nevelési tanácsadás olyan szolgáltatásokat is elláthat, amelyek szoros összefüggésben állnak azzal a feladattal, hogy segítséget nyújtson a gyermek, a tanuló fejlődéséhez. A javaslat egyértelművé teszi, hogy a nevelési tanácsadás fejlesztő tevékenységet végez, illetőleg segítséget nyújt a pedagógus feladatainak ellátásához. Új lehetőséget kaptak a nevelési tanácsadók ahhoz, hogy szolgáltatásaikat bővítsék az iskolapszichológiai szolgáltatással, illetve a fejlesztő pedagógiai szolgáltatással. Az önkormányzati feladatellátás könnyítését szolgálja az egymáshoz szorosan kapcsolódó munkaerő-piaci tanácsadás és a továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadás közös megszervezése. E megoldás azonban megteremti annak lehetőségét is, hogy az iskolai tanulmányok irányának meghatározásánál az eddigi gyakorlathoz képest jobban érvényesüljön a munkaerő-piaci lehetőségek felmérése.

A 6. §-hoz

A közoktatás intézményei fontos szerepet töltenek be a felnőttképzésben. A felnőttképzésbe való bekapcsolódásra a 2001. évi CI. törvény előírásai alapján van lehetőség. A felnőttképzési tevékenység folytatásának előfeltétele a nyilvántartásba vétel, illetőleg az intézményi és programakkreditációs eljárás lefolytatása. Figyelembe véve azonban, hogy a felnőttképzés része a szakképzés, továbbá hogy a felnőttképzés keretében kiállított szakképesítést tanúsító bizonyítványok követelményrendszere megegyezik az iskolai rendszerű oktatásban előírtakkal, nem indokolt, hogy a szakiskoláknak, illetve a szakközépiskoláknak külön akkreditáltatni kelljen a felnőttképzési programjukat abban az esetben, ha az megegyezik az iskolai rendszerű oktatásban folyó képzéssel.

A 7. §-hoz

A javaslat nemcsak a tanulót, illetve a volt tanulót kötelezi arra, hogy szolgáltasson adatot a pályakövetési rendszernek, hanem a szakiskolát és a szakközépiskolát is. Ez a megoldás lehetővé teszi, hogy a szakképzésben kiállított bizonyítványokat hozzá lehessen mérni a munkaerőpiac igényeihez, elvárásaihoz. A pályakövetési rendszer alapján egyértelművé tehető az, hogy adott iskola adott felkészítése igazodik-e a munkaerőpiac elvárásaihoz vagy sem. A nyilvánosságra hozatali kötelezettség alapján egyedi azonosításra alkalmatlan módon közzétett adatok lehetőséget nyújtanak ahhoz, hogy a szolgáltatást igénybe vevők megismerjék az adott iskola képzési kínálatának munkaerő-piaci hasznosulását.

A 8. §-hoz

Az iskola feladatai közé tartozik azoknak a tanulóknak a felkészítése, illetve felkészülésének a segítése, akiknek a családja nem vagy nem megfelelően tudja biztosítani a felkészítés, felkészülés lehetőségét. Az iskolai napközis foglalkozások, illetve tanulószobai foglalkozások nemcsak a közoktatás feladatainak végrehajtásához nyújtanak segítséget, hanem a gyermekvédelmi rendszer feladatainak a végrehajtásához is. A helyi önkormányzatoknak gondoskodniuk kell az ellátatlan gyermekek napközbeni felügyeletének az ellátásáról is, amelynek egyik lehetséges formája a napközis, illetve tanulószobai foglalkozás. A javaslat lehetővé teszi azonban, hogy e feladatellátás során a tényleges szülői igényekhez igazítsák a szolgáltatás-szervezést. Nem feltétlenül szükséges ugyanis, hogy a napközis, illetve a tanulószobai foglalkozásokat minden egyes iskolában megszervezzék. Amennyiben erre lehetőség van, és az iskolák közötti távolság is lehetővé teszi, az említett foglalkozásokat közösen, több iskola együtt is megszervezheti a tanulók részére. Ugyancsak szükségtelen a napközis, illetve a kollégiumi foglalkozás külön-külön megszervezése, ha az iskolához kapcsolódó kollégium biztosítani tudja a felkészülés, illetve a felkészítés lehetőségét azok részére is, akik egyébként nem nyertek felvételt a kollégiumba.

A javaslat az alapfokú művészetoktatási intézmények tekintetében pontosításokat tartalmaz. A hatályos törvényi szöveg szerint az alapfokú művészetoktatási intézményben tanórán kívüli foglalkozás is szervezhető. A javaslatban található rendelkezések alapján azonban egyértelművé válik, hogy milyen tanórán kívüli foglalkozás szervezhető meg ebben az intézménytípusban.

A 9. §-hoz

A javaslat új szervezési formát biztosít az iskolarendszerű szakképzéshez. Az általános műveltséget megalapozó pedagógiai szakasz lezárása után a szakképzéssel összefüggő felkészítés megvalósulhat közös szakképzési évfolyamokon. Ez a megoldás a tanuló helyzetén nem változtat, jogában áll továbbhaladni a szakképzési évfolyamra, változatlan feltételek mellett.

A 10. §-hoz

A nem állami, nem helyi önkormányzati fenntartásban működő iskolák a közoktatásról szóló törvény rendelkezései alapján ugyanolyan feltételekkel jutnak hozzá a költségvetésről szóló törvényben meghatározott normatív támogatásokhoz és hozzájárulásokhoz, mint a helyi önkormányzatok. A közoktatásról szóló törvény alapelve, hogy a költségvetési támogatáson felüli források előteremtéséről a fenntartónak kell gondoskodnia. Ennek egyik lehetséges formája, hogy az intézmény fenntartója közoktatási megállapodást köt a feladatellátásban érdekelt helyi önkormányzattal, illetve az oktatási és kulturális miniszterrel. A Katolikus Egyház a Magyar Köztársaság és az Apostoli Szentszék között létrejött megállapodás alapján, míg más egyház a Kormánnyal kötött megállapodás alapján egyoldalú nyilatkozattal vállalhatja az önkormányzati feladatellátásban való közreműködést. A javaslat meghatározza azt a minimális feladatellátási kötelezettséget, amelyet az érintett intézményfenntartónak az intézménye útján teljesítenie kell a kötelező felvételi kötelezettség terén.

A 11. §-hoz

A közoktatásról szóló törvény hatályos rendelkezései alapján semmis az az intézkedés, amelyik sérti az egyenlő bánásmód követelményét, illetve ellentétes a gyermek mindenek felett álló érdekével. A semmis döntés érvénytelenségére bárki határidő nélkül hivatkozhat. Ha jogszabály valamely döntés meghozatalát előzetes vélemény, egyetértés, szakvélemény beszerzéséhez köti, és ezt a döntéshozó elmulasztja, abban az esetben a döntés megtámadható. A semmisség, illetve az érvénytelenség megállapítása érdekében bírósághoz lehet fordulni. A javaslat kibővíti azokat a döntéseket, amelyeket a bíróság ilyen ügyekben hozhat. A javaslat alapján lehetőség nyílik arra, hogy a bíróság kötelezze a fenntartót, hogy megállapítsa az iskola felvételi körzethatárát, illetve módosítsa azt. A gyakorlatban előfordulhat ugyanis, hogy az iskolai körzethatár megállapítása sérti az egyenlő bánásmód követelményét, mivel az önkormányzat illetékességi területén lévő iskolák között egy meghatározott iskolát jelöl ki a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók részére. Új lehetőség a bíróság részére az is, amely alapján megtilthatja új gyermek felvételét az óvodába, illetve új tanulói jogviszony vagy kollégiumi tagsági jogviszony létesítését, amennyiben a településen ez másik intézményben megoldható. Ilyen döntés meghozatalára például akkor kerülhet sor, ha az iskola működése sérti az egyenlő bánásmód követelményét, és a fenntartó a szükséges intézkedéseket nem hozza meg.

A 12. §-hoz

A hatályos törvényi rendelkezések számos kötelező önkormányzati feladatot állapítanak meg. Ezeknek a felülvizsgálata, illetőleg pontosítása szükségessé vált annak érdekében, hogy a jövőben egyértelműen el tudja dönteni a közoktatás terén feladatellátásra kötelezett önkormányzat, milyen szolgáltatás nyújtását köteles megszervezni, és mely szolgáltatás tartozik az önként vállalt feladatok körébe.

A 13. §-hoz

A közoktatásról szóló törvény 89/A. §-a lehetővé teszi, hogy a közoktatás-szolgáltatás megszervezése többcélú kistérségi társulás keretében történjen. A közoktatási feladatok megszervezése igényli az ellátórendszer összehangolása mellett a szolgáltatások összehangolását is. Ennek szervezeti kereteit teremti meg a javaslat. A többcélú kistérségi társulás megalakulása a települési önkormányzatok önkéntes döntése alapján történik. A többcélú kistérségi társulásba belépett települési önkormányzatok jogosultak dönteni arról is, hogy további települési önkormányzat társulási kérelmét elfogadják vagy sem. Ez a megoldás azonban kizárhat a kistérségi feladatellátásból olyan települési önkormányzatokat, amelyek egyébként önmaguk nem képesek megszervezni a közoktatási törvényben meghatározott kötelező feladatokat sem. Így például megfelelő gyermeklétszám miatt nem tudnak olyan általános iskolát működtetni, amelynek fenntartása szakmai és gazdasági szempontból indokolt. Ezért kell lehetővé tenni, hogy a többcélú kistérségi társulás a társult községek illetékességi határán kívül is közreműködhessen, együttműködhessen a közoktatás feladatainak ellátásában. A "többletforrások" elosztásánál előnyben részesítési kötelezettséget ír elő azokban az esetekben, amikor az érintett önkormányzatok felvételi kérelmét a többcélú kistérségi társulás tagjai támogatták.

A 14. §-hoz

A javaslat megteremti annak jogi kereteit, hogy a szakképzés feladatainak ellátása regionális szinten összehangolódjon. A területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény 16. §-a szerint létrejött és működő regionális fejlesztési tanács munkájához kapcsolódóan a regionális fejlesztési és képzési bizottság összetételénél fogva alkalmas arra, hogy adott régión belül meghatározza a szakképzés fejlesztési irányait és beiskolázási arányait. Ez a tevékenység akkor lehet eredményes, ha figyelembe veszik a szakképzés minden lehetséges formáját, beleértve az iskolai rendszerű szakképzést, az iskolarendszeren kívüli szakképzést, a köz- és felsőoktatás intézményeiben folyó szakképzést. A javaslat szerint a szakképzés-szervezési társulás a közoktatási feladatellátás új formája, amely lehetőséget nyújt az együttműködő fenntartóknak feladataik szervezett és hatékony ellátásához.

A 15. §-hoz

A közoktatásról szóló törvény hatályos rendelkezései alapján az intézményt fenntartó helyi önkormányzatnak meg kell határoznia az óvodák, iskolák felvételi körzetét. Ez azért lényeges, mivel a kötelező felvételt biztosító óvodák és iskolák nem tagadhatják meg a gyermek, illetve a tanuló felvételét. A kialakult gyakorlat és a meglévő szabályozás azonban nem veszi figyelembe az elmúlt időszak intézmény-összevonásait. Jogilag lehetséges, hogy egy adott településen valamennyi iskolai feladatellátási hely egy iskolát alkot. Ily módon indokolt, hogy minden egyes feladatellátási helyen működő tagintézményekre is megállapításra kerüljön a felvételi körzet. Csak így lehet ugyanis eldönteni, hogy adott iskola adott tagintézménye mely gyermek, mely tanuló felvételéről köteles gondoskodni.

A 16. §-hoz

A javaslat felhatalmazást biztosít az oktatásért felelős miniszter részére ahhoz, hogy az új rendelkezések végrehajtásához szükséges miniszteri rendeleteket kiadja.

A 17. §-hoz

A javaslat felhatalmazást biztosít a Kormány részére a jegyzői, illetve főjegyzői illetékességi terület szabályozásához, valamint a pályakövetési rendszer működtetésének, részletes szabályainak meghatározásához.

A 18. §-hoz

Indokolt bővíteni az oktatási feladatot ellátó hivatal hatósági ellenőrzési jogosítványait. A hatályos rendelkezések alapján a hatósági ellenőrzés lehetősége a nevelési oktatási intézményekre terjed ki. E jogosítvány megadása azonban indokolt valamennyi közoktatási intézmény tekintetében. A hivatal hatósági ellenőrzés keretében vizsgálja ugyanis az egyenlő bánásmód követelményeire, a kötelező felvételre vonatkozó feladatok ellátására, az alkalmazási feltételekre, a kötelező tanügyi dokumentumok vezetésére és valódiságára, a költségvetési támogatások igénylésére, annak jogszerűségére vonatkozó rendelkezések megtartását. A hivatal nemcsak hatósági ellenőrzést folytathat le, hanem szabálysértési ügyekben is eljárhat. Így például szabálysértésnek minősül, ha a szülő gyermekét nem íratja be az óvodába, illetve az iskolába, vagy nem biztosítja a rendszeres iskolába járást, illetve megszegi az egyenlő bánásmódra vonatkozó előírásokat. A hivatal a feltárt szabálytalanság megszüntetése érdekében felhívja a közoktatási intézmény vezetőjét a szabálytalanság megszüntetésére a fenntartó egyidejű tájékoztatása mellett.

- Lehetővé kell tenni azonban, hogy a hivatal közvetlenül eljárást kezdeményezzen a jegyzőnél, főjegyzőnél a nem helyi önkormányzati intézményfenntartói tevékenységgel összefüggő törvénysértés megszüntetése érdekében, a nem helyi önkormányzati intézményfenntartó esetén a kifizető szervnél a költségvetési támogatás és hozzájárulás felülvizsgálatára a folyósítás felfüggesztése érdekében.

- A hivatal felügyeleti bírságot szabhat ki, amelynek jelenlegi összege 100 000 forint, indokolt azonban ezt az összeget 1 000 000 forintban meghatározni.

- A hivatalt fel kell jogosítani arra is, hogy a semmisség megállapítása, illetve a megtámadható döntés érvénytelenségének megállapítása érdekében bírósági eljárást indítson.

A 19. §-hoz

A javaslat az alapfokú művészetoktatás terén szűkíti a térítési díj fizetési kötelezettség mellett igénybe vehető szolgáltatások körét. A javaslat egyértelművé teszi, hogy csak egy tanulmányhoz vehető igénybe a térítési díj melletti felkészülés lehetősége. Ha a tanuló nem használja ki a lehetőségét egy adott felkészülés keretében, nem viheti át másikba.

A 20. §-hoz

A javaslat újrafogalmazza azokat a szabályokat, amelyek alapján a közoktatási intézmény vezetője kereset-kiegészítéssel ismerheti el meghatározott munkateljesítmény elérését. A változtatásra azért volt szükség, hogy lehetőség nyíljon a teljesítményértékelés eredményeinek figyelembevételére a kereset-kiegészítés megállapítása során.

A 21. §-hoz

A javaslat az értelmező rendelkezések közül néhányat újrafogalmaz:

- A hatályos törvényi szöveg a hátrányos helyzetű gyermekek, tanulók értelmezésénél azt a kört sorolja a halmozottan hátrányos helyzetűek közé, akiknek a szülei legfeljebb az általános iskolai tanulmányaikat fejezték be. Ez a szabályozás azonban nem veszi figyelembe, hogy a hátrányos helyzet akkor is fennáll, ha a szülők a tanulmányok megkezdése után maguk is tovább folytatják tanulmányaikat. Ezért az új értelmező rendelkezés a tankötelessé válás időpontjában vizsgálja a szülő iskolai végzettségének meglétét.

- A javaslat megkönnyíti az önkormányzati intézményszervezést azáltal, hogy lényegesen kibővítette azokat a szolgáltatásokat, amelyek a közoktatás szolgáltatásaival egy intézmény keretei között szervezhetők meg.

- A javaslat újrafogalmazza a sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók körét oly módon, hogy elhagyja a pszichés fejlődési zavarra történő utalást, és helyette a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének rendellenességére utal. Mellőzi a korábbi rendelkezésekben megtalálható felsorolást, mivel az megnehezítette a szakértői és rehabilitációs bizottságok és a nevelési tanácsadók közötti feladat elhatárolást.

A 22. §-hoz

A sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók felülvizsgálatával lehetőség nyílik arra, hogy egyértelműen meghatározásra kerüljön, melyik gyermek, melyik tanuló milyen szolgáltatásra jogosult ahhoz, hogy a megfelelő ellátást megkapja. Az átmeneti rendelkezések pontosan meghatározzák azt az ütemtervet, amelynek figyelembevételével az érintett körbe tartozó gyermekek, tanulók vizsgálatát el kell végezni. Meghatározza továbbá azokat a teendőket is, amelyek alapján a felülvizsgálat eredményeképpen a sajátos nevelési igényű körből kikerült tanulók tovább folytathatják iskolai tanulmányaikat.

A 23. §-hoz

A javaslat bővíti az átlagostól eltérő speciális oktatási formák, módszerek, illetve tartalmak bevezetésének a lehetőségét. Az alternatív kerettantervek eddig is lehetőséget biztosítottak olyan különleges oktatási szervezéshez, amely nem fért bele az általános szabályok szerint kiadott követelmények követelményrendszerbe. Új lehetőségként az ismeretek elektronikus adathordozóra történő rögzítéséhez és távközlési eszközön történő továbbításához nyújtanak törvényi lehetőséget. Ennek az eljárásnak, tananyag-közvetítésnek a lényege, hogy a pedagógus és a tanítványa közvetett úton tartja a kapcsolatot. A kapcsolattartás történhet távbeszélőn, számítógépen, televízión vagy bármilyen más távközlési eszközön. Az ilyen módon történő ismeretközlés a felnőttoktatásra jellemző, ily módon az oktatás munkarendje is igazodik a felnőttoktatás munkarendjéhez.

A 24. §-hoz

A javaslat számos olyan rendelkezést tartalmaz, amelynek bevezetése hosszabb előkészítést igényel. Ezért a javaslat meghatározza azokat az időpontokat, amelyek figyelembevételével az egyes új feladatok bevezetése, végrehajtása megtörténik.

A 25. §-hoz

A javaslat figyelembe veszi, hogy a nyolc évfolyamnál kevesebb évfolyammal működő általános iskoláknál a tagiskolaként való továbbműködés megfelelő partner hiányában nem oldható meg.

A hatályos törvényi szövegből nem egyértelmű az eljárás abban az esetben, ha a nyolc évfolyamnál kevesebb évfolyammal működő iskola fenntartója nem helyi önkormányzat. Ebben az esetben is szükség van az átalakításra. A létszámhatárok vizsgálatára vonatkozó rendelkezéseket a törvény 81. §-a (1) bekezdésének c) pontja alapján nem kell vizsgálni. A javaslat tisztázza annak jogi kereteit, hogy a fenntartó milyen feltételekkel adhatja át általános iskolai feladatát nem helyi önkormányzati fenntartónak.

A 26. §-hoz

Az alapfokú művészetoktatási intézmények a közoktatásról szóló törvény rendelkezései alapján előképző, alapfokú és továbbképző évfolyamokból állnak. Ezért a javaslat a tanulói létszám finanszírozás szempontjából történő figyelembevételénél meghatározza, hogy az egyes évfolyamtípusokon milyen arányban lehet figyelembe venni a tanulmányokat folytatókat. Ennek indoka, hogy az előképző évfolyamokból az alapfokú évfolyamra csak akkor léphet a tanuló, ha az iskolában megfelelő színvonalú felkészítő munka folyik. Ezért nem indokolt finanszírozni az olyan iskolát, amelyben a tanulói továbbhaladás nem biztosított. A javaslat megengedi, hogy a művészeti képzést biztosító egységes iskola mellett a tanuló igénybe vegye más alapfokú művészetoktatási intézmény szolgáltatásait heti 3 foglalkozás erejéig is.

A 27. §-hoz

A tanítási időkeret teljesítésével kapcsolatos rendelkezések a közoktatásról szóló törvény 133. §-ának (8) bekezdése tartalmazza. Indokolt azonban, hogy ezek az előírások beépüljenek azok közé a rendelkezések közé, amelyek az időkeretre vonatkozó előírásokat meghatározzák.

A 28. §-hoz

Ahhoz, hogy a tanulói teljesítmény nyomon követésének az ily módon keletkezett adatok feldolgozásának lehetősége megteremtődjön, törvényi felhatalmazásra van szükség, amelyet a javaslat beépít a közoktatásról szóló törvény 2. számú mellékletébe. Az iskolákban folyó mérések lehetővé teszik annak figyelemmel kísérését, hogy milyen az adott intézmény munkájának eredményessége. A pályakövetési rendszer felépítéséhez is szükség van törvényi szabályozásra, mivel ennek a rendszernek a működtetése is igényli a személyes adatok kezelését.

A 29. §-hoz

A közoktatásról szóló törvény hatályos rendelkezései az óvodai csoportra, iskolai osztályra, kollégiumi csoportra határozza meg az oktatásszervezési elveket, anélkül, hogy egyértelműen meghatározza ennek létrehozásának követelményét. Az időkeretek a létszámhatárok meghatározása is óvodai csoportok, iskolai osztályok, kollégiumi csoportok alapján történik, a javaslat ezért meghatározza, hogy melyek azok az elvek, amelyek alapján a közösségeket létre kell hozni.

A 30. §-hoz

A javaslat intézkedik a hatálybaléptetés napjának megállapításáról. Az általános hatálybaléptetés ideje 2007. szeptember 1-je, azonban szükség van ettől eltérő hatályba léptető időpontokra is.