ÍH 2011.47 KISKORÚ VESZÉLYEZTETÉSE

Kapcsolódó határozatok:

Tatabányai Törvényszék B.776/1999/40., Kúria Bf.494/2001/4. (BH 2002.9.343), Tatabányai Járásbíróság B.987/2008/72., Tatabányai Törvényszék Bf.546/2009/20., Győri Ítélőtábla Bhar.123/2010/9. (*ÍH 2011.47*)

***********

A kiskorú veszélyetetése és a testi sértés halmazati kérdései [Btk. 195. § (1) bekezdés, Btk. 170. § (1) bekezdés (3) bekezdés 1. tétel, Btk. 176/A. § (2) bekezdés és (3) bekezdés b) pont, Btk. 324. § (1) bekezdés, (2) bekezdés a) pont].

A városi bíróság Ny. K. vádlottat bűnösnek mondta ki kiskorú veszélyeztetésének bűntettében [Btk. 195. § (1) bekezdés] és zaklatás bűntettében [Btk. 176/A. § (2) bekezdés, (3) bekezdés b) pont] és ezért őt, mint visszaesőt, halmazati büntetésül 2 év börtönre és 2 év közügyektől eltiltásra ítélte. Megállapította, hogy a vádlott nem bocsátható feltételes szabadságra, a K.-E. Megyei Bíróság korábbi ítéletével kiszabott 12 év fegyházbüntetés vonatkozásában alkalmazott feltételes szabadságot pedig megszüntette. Kötelezte a vádlottat F.-né T. E. magánfél részére kártérítés címén 12 000 Ft megfizetésére.

Az elsőfokú bíróság a vádlottat a testi sértés bűntette [Btk. 170. § (1), (3) bekezdés] és a rongálás vétsége [Btk. 324. § (1), (2) bekezdés a) pont] miatt emelt vád alól felmentette, megállapította, hogy a vádlott tulajdon elleni szabálysértést [1999. évi LXIX. tv. 157. § (1) bekezdés b) pont] követett el, és emiatt az eljárást megszüntette.

Az ítélet ellen az ügyész a vádlott terhére, a testi sértés bűntettében és a rongálás vétsége kísérletében a vádlott bűnösségének megállapítása, valamint a büntetés súlyosítása végett. Ny. K. vádlott és védője részben felmentés, részben enyhébb büntetés kiszabása iránt jelentettek be fellebbezést.

A megyei bíróság a 2010. szeptember 28. napján tartott nyilvános fellebbezési tárgyaláson a városi bíróság ítéletét megváltoztatta, a rongálás vétsége miatt indult büntetőeljárást megszüntette, a tulajdon elleni szabálysértés megszüntetésére vonatkozó elsőfokú ítéleti rendelkezést pedig mellőzte. A vádlott börtön büntetését 3 év 4 hónapra, a közügyektől eltiltás mellékbüntetést 4 évre súlyosította, a polgári jogi igényre elbírálására vonatkozó rendelkezést mellőzte, a magánfél polgári jogi igényének érvényesítését egyéb törvényes útra utasította. Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta.

A másodfokú ítélet ellen az ügyész a rongálás vétsége miatt indult eljárás megszüntetése miatt, rongálás vétsége kísérletében a vádlott bűnösségének megállapítása végett, a kiskorú sérelmére elkövetett könnyű testi sértés bűntettében a vádlott bűnösségének megállapítása végett, továbbá a büntetés súlyosításáért jelentett be fellebbezést.

A fellebbviteli főügyészség a másodfokú ítélet ellen bejelentett fellebbezést fenntartotta.

Az ítélőtábla a Be. 387. § (1) bekezdésének megfelelően bírálta felül a fellebbezéssel támadott másodfokú ítéletet az azt megelőző első- és másodfokú bírósági eljárással együtt.

Ennek során megállapította, hogy az eljárási szabályokat az elsőfokú, a másodfokú eljárásban kifogástalanul betartották, a harmadfokú felülbírálatnak eljárási akadálya így nem volt.

A eljárt bíróságok által megállapított tényállás szerint:

1. Ny. K. vádlott és F.-né T. E. sértett élettársi közösségben a sértett házában éltek a sértett korábbi házasságából, illetve élettársi kapcsolatából származó gyermekeivel, gyk. F. A. sértettel és gyk. F. G.-vel együtt. Mindkét gyermek asztmában szenvedett, emellett gyk. F. A. enyhén hallássérült is volt. A vádlott és F.-né T. E. sértett élettársi kapcsolata 2007. december 20. napjától 2008. július 15. napjáig állt fenn. Ez idő alatt a vádlott a sértett két fiúgyerme­kének a nevelőapja volt.