BH 2023.12.305 Ha az egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló felperes a koronavírus elleni védőoltás kötelező igénybevételéről szóló 449/2021. (VII. 29.) Korm. rendelet szerint az oltási mentességét a jogszabályban előírt határidőben igazolta az áthelyezése utáni új munkáltatónál a mentessége ismételt igazolására ugyan felhívható volt, annak hiánya azonban nem valósította meg az R. 1. § (9) bekezdése szerinti önálló azonnali hatályú felmondási okot [az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló 2020. évi C. törvény (Eszjtv.) 12. § (3) bek.; a koronavírus elleni védőoltás kötelező igénybevételéről szóló 449/2021. (VII. 29.) Korm. rendelet (Rendelet) 9. §].

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

[1] A felperes 2004. augusztus 1-től egy Kft. munkavállalójaként végezte munkáját, egy Reumakórház informatikai feladatait látta el.

[2] A koronavírus elleni védőoltás kötelező igénybevételéről szóló 449/2021. (VII. 29.) Korm. rendelet (továbbiakban: Rendelet) által bevezetett, 2021. augusztus 15-től fennálló oltási kötelezettség a felperest is érintette, mivel a rendelet hatálya alá tartozott.

[3] A felperes szisztémás lupus erythematosus (SLE) autoimmun betegségben, véralvadási zavarban szenved, amelyet 2011-ben diagnosztizáltak nála. Utóbb pajzsmirigy működési zavarok is társultak ehhez a betegséghez, állapotát csak szoros orvosi megfigyelés és hosszadalmas kezelés mellett sikerült normalizálni. Mivel a felperes tartott tőle, hogy inaktív állapotban levő autoimmun betegségét a védőoltás aktíválhatja, háziorvosához fordult, aki úgy ítélte meg, hogy az oltás kedvezőtlenül befolyásolhatja a felperes egyensúlyban lévő immunrendszerét. Ezért 2021. augusztus 18-án kiállította javaslatát az oltás kontraindikációjáról.

[4] A felperes a jogszabályban meghatározott eljárásrend betartása mellett a háziorvos javaslatát a munkáltató szerint illetékes foglalkozás-egészségügyi szolgálat szakorvosának benyújtotta, aki erre figyelemmel 2021. szeptember 2-án kiállította az oltási mentességről szóló szakvéleményt.

[5] A Reumakórház bizonyos részlegei - köztük az informatikai osztály - munkavállalói 2021. december 1-vel átkerültek az alperes kötelékébe áthelyezés címén az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló 2020. évi C. törvény (továbbiakban: Eszjtv.) 12. §-a alapján.

[6] Az új munkáltató 2021. december 8-án e-mailben felhívta a felperest, hogy töltsön ki egy táblázatot az osztályon dolgozók átoltottságáról, és az ellenjavallatokról szóló igazolásokat mellékelje. A felperes másnap megküldte a kért táblázatot, ezzel együtt a saját oltási mentességét igazoló üzemorvosi szakvéleményt is.

[7] 2021. december 11-én újabb e-mail érkezett az informatikai ügyintézőtől, melyben közölte a felperessel, hogy mindazon kollégák, akik az intézményi összevonás alapján 2021. december 1-jétől tartoznak alperes állományába, a megyei kórház foglalkozás-egészségügyi osztályán kell, hogy az igazolást megkérjék. A korábbi, helyi üzemorvos által kiállított igazolás nem elfogadható.

[8] A munkáltató 2021. december 17-én újabb e-mailt küldött a felperesnek, melyben kérte, hogy küldje meg a tényleges orvosi igazolást, ami miatt nem javasolt a SARS-CoV-2 koronavírus elleni oltás.

[9] A felperes 2021. december 21-én elektronikusan továbbította a foglalkozás-egészségügyi orvosának a már rendelkezésre álló háziorvosi javaslatot és az üzemorvosi szakvéleményt.

[10] 2021. december 22-én arra hívta fel a munkáltató a felperest, hogy az oltás beadhatóságával kapcsolatban friss immunológiai lelettel, előzetes időpont egyeztetés után jelentkezzen az üzemorvosi rendelőben. A felperes ezen a napon felhívta az immunológiai szakrendelést, azonban csak 2022. január 26-ra kapott időpontot.

[11] Az alperes 2022. január 13-án felszólította felperes, hogy február 15-ig vegye fel a védőoltást, vagy mutassa be a mentesítésről szóló orvosi szakvéleményt.

[12] Mivel a dátumokból megállapítható volt, hogy a vizsgálat jellegére is tekintettel a megadott határidőben nem tud friss immunológiai leletet beszerezni, a felperes ismét háziorvosához fordult, aki 2022. január 18-án újabb javaslatot bocsátott felperes rendelkezésére rögzítve ellenjavallatát a vakcina felvétele kapcsán. A felperes ezt azonnal továbbította a munkáltatónak.

[13] A felperes 2022. január 26-án megjelent az immunológiai szakrendelésen, ahol vért vettek tőle és tájékoztatták, hogy a leletet postán fogja megkapni. Az immunológussal nem tudott konzultálni, mivel az orvos nem tartózkodott a szakrendelésen.

[14] A munkáltató 2022. január 27-én postai úton ismét felszólította felperest, hogy 2022. február 15-ig vegye fel a védőoltást, vagy mutassa be a mentesítésről szóló orvosi szakvéleményt, ellenkező esetben egészségügyi szolgálati jogviszonyát azonnali hatállyal megszüntetik. A felperes 2022. február 3-án kereste az üzemorvost, aki arról tájékoztatta, hogy immunológiai szakvélemény híján nem áll módjában mentesíteni őt. Ezt követően többször próbálta telefonon és személyesen is elérni az immunológus szakorvost a felperes, azonban nem volt elérhető.

[15] A felperes 2022. február 10-én levélben fordult az alpereshez kérve, hogy a munkáltató a korábban leadott szakvélemény elfogadásáról vagy annak hiányáról írásban nyilatkozzon. Ezt követően 2022. február 17-én postai úton azonnali hatályú felmondást kézbesítettek neki a védőoltás felvételének elmulasztására hivatkozással a Rendelet 1. § (9) bekezdése alapján.

[16] Az immunológus szakorvos 2022. február 18-án tájékoztatta felperest a megérkezett leletről, 2022. február 28-án pedig megérkezett a munkáltató válasza a felperes 2022. február 10-én megküldött levelére.

A felperes keresete és az alperes ellenkérelme

[17] A felperes keresetében egészségügyi szolgálati jogviszonya jogellenes megszüntetése jogkövetkezményeként 2 570 423 forint elmaradt munkabér és kamata, végkielégítésként 2 487 500 forint és kamata megfizetésére kérte kötelezni az alperest.

[18] Érvelése szerint az Eszjtv. 12. § (3) bekezdésére figyelemmel a korábbi jogviszonyban az előírások megtartásával már elvégzett orvosi alkalmassági vizsgálat megismétlésére sem mód, sem szükség nem volt. Az alperes jogi alap nélkül, önkényesen és utólag kérdőjelezte meg a mentesítését.

[19] Az alperes ellenkérelme a kereset elutasítására irányult. Hivatkozása szerint a jogszabályoknak megfelelően járt el, a rendelet a munkáltatónak nem adott mérlegelési jogkört abban a tekintetben, hogy milyen igazolásokat fogad el.

Az első- és a másodfokú bíróság ítélete

[20] A törvényszék ítéletével kötelezte az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek kártérítésként elmaradt jövedelem címén 766 387 forintot annak kamatával, végkielégítés címén 2 487 500 forintot és ezután kamatot. Kimondta, hogy az ezt meghaladó keresetet elutasítja.

[21] Az elsőfokú bíróság ítéletében hivatkozott az Eszjtv. 12. § (1) bekezdés a) pontjára, 12. § (3) bekezdésére és a Kjt. 26. § (3) bekezdésében foglaltakra.

[22] Mivel a perbeli esetben a felek áthelyezésről szóló megállapodása felperes oltás alóli mentességének kérdését mint függő jogi helyzetet nem érintette, így a bíróság nem látta kizártnak (és emiatt jogsértőnek) a felperes átadó munkáltatónál megszűnő egészségügyi szolgálati jogviszonyára és az alperesnél kezdődő új egészségügyi szolgálati jogviszonyra tekintettel a Rendelet 1. § (5) bekezdésének megfelelő alkalmazását.