822/B/2003. AB végzés

alkotmánybírósági eljárás megszüntetéséről

Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének utólagos megállapítására és megsemmisítésére, valamint az Alkotmány rendelkezéseinek értelmezésére irányuló indítvány tárgyában meghozta az alábbi

végzést:

1. Az Alkotmánybíróság a magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény 4. § e) pontja és 23. §-a alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló eljárást megszünteti.

2. Az Alkotmánybíróság a külföldiek beutazásáról, magyarországi tartózkodásáról és bevándorlásáról szóló 1993. évi LXXXVI. törvény 15. § (1) bekezdés 16. § (1) bekezdés a) pontja, 16. § (3) bekezdése, 17. § (1) bekezdés b) pontja, 17. § (3) bekezdése, 18. §-a, 19. § (1) bekezdés c) pontja, 22. § (1) bekezdés b) pontja, valamint 22. § (2) bekezdése alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló eljárást megszünteti.

3. Az Alkotmánybíróság a külföldiek beutazásáról, magyarországi tartózkodásáról és bevándorlásáról szóló 1993. évi LXXXVI. törvény végrehajtására kiadott 64/1994. (IV. 30.) Korm. rendelet 7. § (5) bekezdése, 17. § (3) bekezdés g) pontja, 28. § (1) bekezdése, valamint 32. § (1) bekezdése alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló eljárást megszünteti.

4. Az Alkotmánybíróság a külföldiek beutazásáról, magyarországi tartózkodásáról és bevándorlásáról szóló 1993. évi LXXXVI. törvény, valamint a 64/1994. (IV. 30.) Korm. rendelet végrehajtásáról szóló 9/1994. (IV. 30.) BM rendelet 8. §-a, 16-17 §-ai és 20. § (1)-(2) bekezdései alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló eljárást megszünteti.

5. Az Alkotmánybíróság a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény 61. §-ának kiegészítésére irányuló indítványt visszautasítja.

6. Az Alkotmánybíróság az Alkotmány 15. §-ának értelmezésére irányuló indítványt visszautasítja.

INDOKOLÁS

Az indítványozó kérelmében egyrészt számos jogszabályi rendelkezés alkotmányellenességének utólagos vizsgálatát kérte, másrészt jogalkotásra irányuló kezdeményezésre tett javaslatot. Indítványa első kiegészítésében az Alkotmány egyes rendelkezéseinek értelmezését is kérte. A második kiegészítésben indítványozta az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 21. § (3) bekezdésének felülvizsgálatát, amelyet, mint önálló indítványt az Alkotmánybíróság a jelen eljárástól elkülönítve bírál el.

I.

1. Az indítványozó az alábbi jogszabályi rendelkezések tekintetében kért utólagos normakontrollt.

1.1. A magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény (a továbbiakban: Atv.) 4. § e) pontja alkotmányellenességének megállapítását és megsemmisítését azért kérte, mert álláspontja szerint az állampolgársági vizsga letételének követelménye diszkriminálja a külföldit. Az Átv. 23. §-a pedig - állítja az indítványozó - azért diszkriminatív [Alkotmány 70/A. § (1) bekezdés], mert külföldi esetében csak a bevándorlás engedélyezését követően ismeri el az együttélést a családtagoknál.

1.2. A külföldiek beutazásáról, magyarországi tartózkodásáról és bevándorlásáról szóló 1993. évi LXXXVI. törvény (a továbbiakban: Idtv.) 15. § (1) bekezdés, 16. § (1) bekezdés a) pontja, 16. § (3) bekezdése, 17. § (1) bekezdés b) pontja, 17. § (3) bekezdése, 18. §-a, 19. § (1) bekezdés c) pontja, 22. § (1) bekezdés b) pontja, valamint 22. § (2) bekezdése alkotmányellenességének vizsgálatát kérte. Indítványát azzal indokolta, hogy a családegyesítés vagyoni cenzushoz van kötve, a házastársak esetén a bűnösséget, a rosszhiszeműséget, a különélést vélelmezik, a törvény diszkriminálja a vegyes házasságban (magyar, illetve külföldi állampolgárságú személyek) élőket. Külön kifogásolja, hogy házastárs esetén is űrlapot kell kitölteni, a kérelmet elutasító határozat ellen nincs fellebbezési lehetőség, csak a bíróság általi felülvizsgálat kérhető, az illetéket rögtön a kérelem benyújtásakor le kell róni. Az indítványozó - az Idtv. egyes rendelkezéseihez kapcsolódóan - támadja továbbá a végrehajtási rendeletek számos szabályát is [a külföldiek beutazásáról, magyarországi tartózkodásáról és bevándorlásáról szóló 1993. évi LXXXVI. törvény végrehajtására kiadott 64/1994. (IV. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Vhr.) 7. § (5) bekezdése, 17. § (3) bekezdés g) pontja, 28. § (1) bekezdése, valamint 32. § (1) bekezdése, illetve a külföldiek beutazásáról, magyarországi tartózkodásáról és bevándorlásáról szóló 1993. évi LXXXVI. törvény, valamint a 64/1994. (IV. 30.) Korm. rendelet végrehajtásáról szóló 9/1994. (IV. 30.) BM rendelet (a továbbiakban: Bmr.) 8. §-a, 16-17. §-ai és 20. § (1)-(2) bekezdései].

Indítványát az Alkotmány több rendelkezésére alapítja, így pl. a 2. § (1) bekezdésében, a 8. § (1) bekezdésében, a 15. §-ban, a 70/A. § (1) és (3) bekezdésében foglaltakra.

2. Az indítvány benyújtását követően a támadott jogszabályi rendelkezéseket a jogalkotó hatályon kívül helyezte, illetve módosította.

2.1. Az Átv. 4. § e) pontját - 2001. július 1-jei hatállyal - módosította a magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény módosításáról szóló 2001. évi XXXII. törvény 1. § (1) bekezdése.

2.2. Az Átv. 23. §-át - az (1) bekezdést 2002. január 1-jei, a (2) bekezdést 2001. július 1-jei hatállyal - módosította a magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény módosításáról szóló 2001. évi XXXII. törvény 12. §-a.

2.3. A külföldiek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2001. évi XXXIX. törvény 90. § (2) bekezdés a) pontja - 2002. január 1-jei hatállyal - hatályon kívül helyezte az Idtv.-t.

2.4. A külföldiek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2001. évi XXXIX. törvény végrehajtásáról szóló 170/2001. (IX. 26.) Korm. rendelet 129. § (1) bekezdése - 2002. január 1-jei hatállyal - hatályon kívül helyezte a Vhr.-t.

2.5. A külföldiek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2001. évi XXXIX. törvény végrehajtásáról szóló 25/2001. (XI. 21.) BM rendelet 47. § a) pontja - 2002. január 1-jei hatállyal - hatályon kívül helyezte a Bmr. indítvány által támadott rendelkezéseit.

3. Az Alkotmánybíróság - határidő kitűzésével - felhívta az indítványozót, hogy a hatályos jogszabályi rendelkezések vonatkozásában indítványa fenntartásáról nyilatkozzon. Az indítványozó a felhívásra - 2002. január 31-én kelt levelében - bejelentette, hogy korábbi indítványát fenntartja, és kilátásba helyezte, hogy a hatályos jogszabályi rendelkezések vonatkozásában indítványát a későbbiekben előterjeszti, amire ez idáig nem került sor.

4. Az Alkotmánybíróság - főszabályként - csak hatályban lévő jogszabály, illetve az állami irányítás egyéb jogi eszköze alkotmányosságát vizsgálja. Ez alól kivétel lehet, ha az eljárás az Abtv. 38. §-a alapján bírói kezdeményezés vagy a 48. § alapján alkotmányjogi panasz tárgyában folyik. Mivel az indítvány nem tartozik ezek körébe, az Alkotmánybíróság az Átv. 4. § e) pontja és 23. §-a; az Idtv. 15. § (1) bekezdés 16. § (1) bekezdés a) pontja, 16. § (3) bekezdése, 17. § (1) bekezdés b) pontja, 17. § (3) bekezdése, 18. §-a, 19. § (1) bekezdés c) pontja, 22. § (1) bekezdés b) pontja, valamint 22. § (2) bekezdése; a Vhr. 7. § (5) bekezdése, 17. § (3) bekezdés g) pontja, 28. § (1) bekezdése, valamint 32. § (1) bekezdése; a Bmr. 8. §-a, 16-17. §-ai és 20. § (1)-(2) bekezdései tekintetében az eljárást - az Alkotmánybíróság ideiglenes ügyrendjéről és annak közzétételéről szóló, módosított és egységes szerkezetbe foglalt 3/2001. (XII. 3. ) Tü. határozat 31. §-ának a) pontja alapján (ABK 2003. augusztus-szeptember, 564, 569.) - megszüntette.

II.

Az indítványozó a fentieken túlmenően jogalkotásra irányuló kezdeményezésre is tett javaslatot, továbbá az Alkotmány egyes rendelkezéseinek értelmezését is kérte.

1. A jogalkotásra irányuló kezdeményezés a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (a továbbiakban: Btk.) 61. §-ának kiegészítésére irányult. Az indítványozó álláspontja szerint a családban élő külföldit sem volna szabad kiutasítani, az ilyen személynek is biztosítani kellene mindazt, ami a menekültként elismert külföldit megilleti.

Az Abtv. továbbá az Alkotmánybíróság hatáskörét megállapító egyéb törvényi rendelkezések értelmében az Alkotmánybíróságnak nincs jogalkotási hatásköre. Ugyancsak nincs hatásköre arra sem, hogy a jogalkotót valamely jogszabály módosítására kötelezze. Ezért az Alkotmánybíróság a Btk. 61. § kiegészítésére irányuló indítványt - az Alkotmánybíróság ideiglenes ügyrendjéről és annak közzétételéről szóló, módosított és egységes szerkezetbe foglalt 3/2001. (XII. 3.) Tü. határozat 29. §-ának b) pontjára is figyelemmel (ABK 2003. augusztus-szeptember, 564, 569.) - visszautasította.

2. Az Alkotmány rendelkezéseinek értelmezése körében az indítványozó annak kifejtését kérte, hogy a Magyar Köztársaság hogyan, milyen módon köteles gondoskodni a házasság és a család intézménye védelméről.

Az Abtv. 1. §-ának g) pontja az Alkotmány rendelkezéseinek értelmezését az Alkotmánybíróság hatáskörébe utalja, de ennek az eljárásnak az indítványozására csak a 21. § (6) bekezdésében meghatározott személyeket, illetőleg szerveket jogosítja fel. Az indítványozó pedig nem tartozik ebbe a körbe. Ezért az Alkotmánybíróság az Alkotmány 15. §-a értelmezésére irányuló indítványt - az Alkotmánybíróság ideiglenes ügyrendjéről és annak közzétételéről szóló, módosított és egységes szerkezetbe foglalt 3/2001. (XII. 3. ) Tü. határozat 29. §-ának c) pontjára is figyelemmel (ABK 2003. augusztus-szeptember, 564, 569.) - visszautasította.

Budapest, 2003. december 9.

Dr. Holló András s. k.,

az Alkotmánybíróság elnöke

Dr. Bagi István s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Czúcz Ottó s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Kiss László s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Strausz János s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Bihari Mihály s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Erdei Árpád s. k.,

előadó alkotmánybíró

Dr. Kukorelli István s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Tersztyánszkyné dr. Vasadi Éva s. k.,

alkotmánybíró