32013D0114[1]

2013/114/EU: A Bizottság határozata ( 2013. március 1. ) a különböző technológiájú hőszivattyúk által szolgáltatott energia megújuló energiaforrásokból származó részének a 2009/28/EK európai parlamenti es tanácsi irányelv 5. cikke szerinti számításában a tagállamokat segítő iránymutatás megállapításáról (az értesítés a C(2013) 1082. számú dokumentummal történt) EGT-vonatkozású szöveg

A BIZOTTSÁG HATÁROZATA

(2013. március 1.)

a különböző technológiájú hőszivattyúk által szolgáltatott energia megújuló energiaforrásokból származó részének a 2009/28/EK európai parlamenti es tanácsi irányelv 5. cikke szerinti számításában a tagállamokat segítő iránymutatás megállapításáról

(az értesítés a C(2013) 1082. számú dokumentummal történt)

(EGT-vonatkozású szöveg)

(2013/114/EU)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a megújuló energiaforrásból előállított energia támogatásáról, valamint a 2001/77/EK és a 2003/30/EK irányelv módosításáról és azt követő hatályon kívül helyezéséről szóló, 2009. április 23-i 2009/28/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre ( 1 ) és különösen annak 5. cikke (4) bekezdésére, összefüggésben VII. mellékletével,

(1)

A 2009/28/EK irányelv úgy rendelkezik, hogy az EU-nak 2020-ig el kell érnie a megújuló energiaforrásokból előállított energia 20 %-os részarányát a teljes bruttó energiafogyasztásban, és minden egyes tagállamra vonatkozóan meghatározza az ehhez szükséges nemzeti célértékeket és indikatív minimális ütemtervet.

(2)

A megújuló forrásokból előállított energia elfogyasztott mennyiségét megfelelő energetikai statisztikai módszertan alapján kell meghatározni.

(3)

A 2009/28/EK irányelv VII. melléklete megállapítja a hőszivattyúkból származó energia elszámolásának szabályait, és egy olyan iránymutatás megállapítására kötelezi a Bizottságot, amelynek alapján a tagállamok az éghajlati viszonyok különbözőségeit, különösen pedig a rendkívül hideg időjárást figyelembe véve megbecsülhetik a szükséges paramétereket.

(4)

A hőszivattyúkból származó energia elszámolására szolgáló módszernek a tudomány legújabb eredményein kell alapulnia, és a lehető legpontosabbnak kell lennie, miközben alkalmazása nem lehet túlságosan bonyolult és költséges.

(5)

Az energiaforrásként levegőt felhasználó hőszivattyúk energiaforrása csak a környezeti, azaz a kültéri levegő lehet. Ha azonban az energiaforrás részben hulladékenergia és csak részben környezeti energia (például a légkondicionáló berendezések használt levegőjének felhasználása esetén), az előállított energia megújuló energiaforrásból származó részének számítása során ezt a körülményt figyelembe kell venni.

(6)

Melegebb éghajlatú területeken gyakran azért alkalmaznak reverzibilis hőszivattyúkat, hogy azokkal hűtsék a beltéri környezetet, miközben ugyanezek a hőszivattyúk télen fűtésre is felhasználhatók. Ezek a fajta hőszivattyúk a meglévő fűtőrendszerrel párhuzamosan is kiépíthetők. Ilyenkor a beépített teljesítményt a hűtési, nem pedig a fűtési igény határozza meg. Mivel a beépített teljesítményre ebben az iránymutatásban a hőigény indikátoraként tekintünk, a beépített teljesítményre vonatkozó statisztikai adatok ilyenkor túlbecslik a valós fűtési célú hőtermelést. Ez a körülmény megfelelő kiigazítást tesz szükségessé.

(7)

Ez az iránymutatás arra szolgál, hogy segítségével a tagállamok meghatározhassák és elszámolhassák a különböző technológiájú hőszivattyúk által szolgáltatott energia megújuló energiaforrásokból származó részét. Ezen belül az iránymutatás elsősorban azt tárgyalja, hogy hogyan becsülhető meg az éghajlati viszonyok különbözőségeit, különösen pedig a rendkívül hideg időjárást is figyelembe véve két paraméter: a Qhasznos teljes becsült hasznos hőenergia és az SPF szezonális jóságfok (szezonális teljesítménytényező).

(8)

Lehetővé kell tenni, hogy a tagállamok saját céljaikra saját számításaik és felméréseik alapján az e határozatban megállapított módszertannal elérhetőnél nagyobb pontosságú statisztikai adatokat állítsanak elő,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

E határozat melléklete a 2009/28/EK irányelv VII. mellékletének megfelelően megállapítja a különböző technológiájú hőszivattyúk által szolgáltatott energia megújuló energiaforrásokból származó részének számítását segítő iránymutatást.

2. cikk

Ha a statisztikai, a műszaki vagy a tudományos fejlődés szükségessé teszi, a Bizottság ezt az iránymutatást legkésőbb 2016. december 31-ig felülvizsgálhatja és kiegészítheti.

3. cikk

Ennek a határozatnak a tagállamok a címzettjei.

MELLÉKLET

Iránymutatás a tagállamok számára a különböző technológiájú hőszivattyúk által szolgáltatott energia megújuló energiaforrásokból származó részének a 2009/28/EK irányelv 5. cikke szerinti számításához

1. BEVEZETÉS

A megújuló energiaforrásból előállított energia támogatásáról szóló 2009/28/EK irányelv (a továbbiakban: irányelv) VII. melléklete meghatározza a hőszivattyúk által szolgáltatott energia megújuló energiaforrásokból származó része számításának alapvető módszerét. A VII. melléklet három olyan paramétert jelöl meg, amely szükséges a hőszivattyúk által szolgáltatott energia megújuló energiaforrásokból származó - és ennek megfelelően a megújuló energiaforrásokból előállított energia részarányára vonatkozó célértékek szempontjából figyelembe vehető - részének meghatározásához:

a) az energiarendszer hatásfoka (η vagy éta);

b) a hőszivattyúkból származó hasznos energia becsült mennyisége (Qhasznos);

c) a szezonális jóságfok (SPF).

Az energiarendszer hatásfokának (η) meghatározását szolgáló módszertanról a megújuló energiaforrásokból előállított energiára vonatkozó statisztikával foglalkozó munkacsoport (Renewable Energy Statistics Working Party) 2009. október 23-i ülésén született megállapodás. ( 2 ) Az energiarendszer hatásfokának meghatározásához szükséges adatok az energiastatisztikáról szóló, 2008. október 22-i 1099/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 3 ) hatálya alá tartoznak. Az energiarendszer η hatásfoka a 2010-re vonatkozó legfrissebb adatok alapján 0,455 (vagy 45,5 %) ( 4 ); ezt az értéket kell figyelembe venni a 2020-ra vonatkozó cél teljesülésének ellenőrzése céljából.

Ennek megfelelően ez az iránymutatás azt tárgyalja, hogy hogyan becsülhető meg az éghajlati viszonyok különbözőségeit, különösen pedig a rendkívül hideg időjárást is figyelembe véve a másik két paraméter: a Qhasznos teljes becsült hasznos hőenergia és az SPF szezonális jóságfok. Ezen iránymutatás felhasználásával a tagállamok meghatározhatják a különböző technológiájú hőszivattyúk által szolgáltatott energia megújuló energiaforrásokból származó részét.

2. FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK

E határozat alkalmazásában:

"Qhasznos" : a hőszivattyúkból származó teljes becsült hasznos hőenergia, amelyet a mért fűtőteljesítmény (Pmért) és az éves egyenértékű hőszivattyú-üzemóraszám (Hhsz) szorzataként kell meghatározni [GWh];

"éves egyenértékű hőszivattyú-üzemóraszám", "Hhsz" : azon egy éven belüli órák száma, amelyek során a hőszivattyúnak a mért teljesítményén üzemelve kell hőt termelnie ahhoz, hogy éppen a hőszivattyúból származó teljes becsült hasznos hőenergiát állítsa elő [h];

"mért teljesítmény", "Pmért" : a készülék termodinamikai vagy szorpciós ciklusának a standard mérési körülmények között érvényes hűtő- vagy fűtőteljesítménye;

"SPF" : a becsült átlagos szezonális jóságfok, amely villamos hőszivattyúk esetében a "nettó szezonális jóságfoknak" (SCOPnet), termikus hőszivattyúk esetében pedig a "nettó szezonális főfunkciós primerenergia-aránynak" (SPERnet) felel meg.

3. SPF ÉS QHASZNOS MEGHATÁROZÁSA

3.1. A módszertan alapelvei

A módszertan három fő alapelvet követ:

a) műszakilag megalapozottnak kell lennie;

b) pragmatikus szemléleten kell alapulnia, azaz meg kell találnia az egyensúlyt pontosság és költséghatékonyság között;

c) a hőszivattyúk által szolgáltatott energia megújuló energiaforrásokból származó részére vonatkozó számításokban felhasznált különböző tényezők alapértelmezett értékeinek olyan konzervatív értékeknek kell lenniük, hogy kellően alacsony legyen a hőszivattyúk által szolgáltatott energia megújuló energiaforrásokból származó része túlbecslésének kockázata.

Ezúton is bátorítjuk a tagállamokat arra, hogy a konzervatív alapértelmezett értékeket - esetleg pontosabb módszertan kidolgozásával is - hozzáigazítsák saját országuk vagy régióik körülményeihez. Felkérjük a tagállamokat arra, hogy ezeket a kiigazításokat jelentsék be a Bizottságnak, és tegyék nyilvánosan is hozzáférhetővé.

3.2. A módszertan általános leírása

Az irányelv VII. mellékletének megfelelően a különböző technológiájú hőszivattyúk által szolgáltatott energia megújuló energiaforrásokból származó ERES mennyiségét a következő összefüggésből kell meghatározni:

;

,

ahol:

Qhasznos

a hőszivattyúból származó teljes becsült hasznos hőenergia [GWh],

Hhsz

az éves egyenértékű hőszivattyú-üzemóraszám [h],

Pmért

a hőszivattyúk beépített teljesítménye a különböző típusú hőszivattyúk élettartamának figyelembevételével [GW],

SPF

a becsült átlagos szezonális jóságfok (SCOPnet vagy SPERnet).

Hhsz alapértelmezett értékeit és SPF konzervatív alapértelmezett értékeit a 3.6. pontban található 1. és 2. táblázat tartalmazza.

3.3. A megújuló energiaforrásokból előállított energia szempontjából figyelembe vehető hőszivattyúkkal szemben az irányelv által támasztott minimumkövetelmény

Az irányelv VII. melléklete szerint a tagállamoknak gondoskodniuk kell arról, hogy csak azokat a hőszivattyúkat vegyék figyelembe, amelyek SPF-je nagyobb 1,15 * 1/η-nál.

Mivel az energiarendszer η hatásfoka 45,5 % (lásd az 1. pontot és a 3. lábjegyzetet), a villamos hőszivattyúk SPF-jének (SCOPnet-jének) legalább 2,5-nek kell lennie ahhoz, hogy az irányelv alkalmazásában a megújuló energiaforrásokból előállított energia szempontjából figyelembe vehetők legyenek.

A termikus hőszivattyúk esetében (függetlenül attól, hogy a hőszivattyú működéséhez szükséges hőenergia közvetlenül áll rendelkezésre vagy fűtőanyagok égetéséből származik) az energiarendszer η hatásfoka egységnyi. E hőszivattyúk SPF-jének (SPERnet-jének) tehát legalább 1,15-nak kell lennie ahhoz, hogy az irányelv alkalmazásában a megújuló energiaforrásokból előállított energia szempontjából figyelembe vehetők legyenek.

A tagállamoknak - különösen az energiaforrásként levegőt felhasználó hőszivattyúk vonatkozásában - célszerű megvizsgálniuk, hogy a már beépített hőszivattyú-teljesítménynek mekkora része rendelkezik a minimumkövetelményt meghaladó SPF-fel. E vizsgálat során a tagállamok laboratóriumi vizsgálatok eredményeire és mérésekre egyaránt támaszkodhatnak, ugyanakkor a rendelkezésre álló adatok hiányosságai következtében az egyes tagállamokban sok esetben csak szakértői becslésre lesz mód. E szakértői becslések során kellő körültekintéssel kell eljárni, úgy, hogy a végeredmény inkább alá-, semmint túlbecsülje a hőszivattyúk szerepét ( 5 ). Az energiaforrásként levegőt felhasználó vízmelegítők hőszivattyúi csak kivételes esetben teljesítik az SPF-re vonatkozó fenti minimumkövetelményt.

3.4. Rendszerhatárok a hőszivattyúk által szolgáltatott energia méréséhez

A mérések során figyelembe veendő rendszerhatárokon belül található a hűtőciklus, a hűtőközeg-szivattyú, valamint ad- és abszorpciós rendszerekben a szorpciós ciklus és az oldószerszivattyú. Az SPF-et az EN 14825:2012 szerinti szezonális jóságfok (SCOPnet) vagy az EN 12309 szerinti szezonális primerenergia-arány (SPERnet) adja. Ez egyben azt is jelenti, hogy a hőszivattyú működtetéséhez és a hűtőközeg keringetéséhez felhasznált villamos energiát vagy fűtőanyagot is figyelembe kell venni. Az így adódó rendszerhatárt az alábbi 1. ábrán látható, vörössel kiemelt SPFH2 jelű téglalap szemlélteti.

1. ábra

Rendszerhatárok SPF és Qhasznos méréséhez

Forrás: SEPEMO-Build projekt

Az 1. ábrán a következő rövidítések találhatók:

ES_fan/pump

a hűtőközeget keringető ventilátor és/vagy szivattyú működtetéséhez felhasznált energia

EHW_hp

a magának a hőszivattyúnak a működtetéséhez felhasznált energia

Ebt_pump

a környezeti energiát átvevő közeget keringető szivattyú működtetéséhez felhasznált energia (nem minden hőszivattyú esetében releváns)

EHW_bu

a kiegészítő fűtőrendszer működtetéséhez felhasznált energia (nem minden hőszivattyú esetében releváns)

EB_fan/pump

a kivételezhető hasznos hőt szolgáltató közeget keringető ventilátor és/vagy szivattyú működtetéséhez felhasznált energia

QH_hp

a hőszivattyú által a hőforrásból szolgáltatott hő

QW_hp

a hőszivattyú működtetéséhez felhasznált mechanikai energiából szolgáltatott hő

QHW_hp

a kiegészítő fűtőrendszerből szolgáltatott hő (nem minden hőszivattyú esetében releváns)

ERES

a légtermikus, geotermikus vagy hidrotermikus hőforrásból a hőszivattyú által kivett, megújulónak tekinthető energia

ERES

Qhasznos

A fenti rendszerhatárokból következik, hogy a hőszivattyú által szolgáltatott energia megújuló energiaforrásokból származó része csak a hőszivattyútól függ, a hőszivattyút tartalmazó fűtőrendszertől nem. A hőszivattyú által szolgáltatott energia nem hatékony felhasználása tehát energiahatékonysági kérdés, a hőszivattyú által szolgáltatott energia megújuló energiaforrásokból származó részének meghatározását nem befolyásolja.

3.5. Éghajlati viszonyok

Az átlagos, a hidegebb és a melegebb éghajlati viszonyok fogalommeghatározása a kazánok energiafogyasztásának címkézéséről szóló felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet tervezetében ( 6 ) javasolt módszert követi, melyben az "átlagos éghajlati viszonyok" a Strasbourg városára, a "hidegebb éghajlati viszonyok" a Helsinkire, a "melegebb éghajlati viszonyok" pedig az Athénra jellemző hőmérsékleti viszonyokat jelentik. A javasolt éghajlati övezeteket az alábbi 2. ábra jelzi.

2. ábra

Éghajlati övezetek

Ha egy tagállam területe több éghajlati övezetbe esik, akkor ennek a tagállamnak a beépített hőszivattyú-teljesítményt mindegyik övezetre külön célszerű meghatároznia.

3.6. A hőszivattyúk alapértelmezett SPF és Qhasznos értékei

A villamos hőszivattyúk alapértelmezett Hhsz és SPF (SCOPnet) értékeit az alábbi táblázat tartalmazza.

1. táblázat

A villamos hőszivattyúk alapértelmezett Hhsz és SPF (SCOPnet) értékei

A termikus hőszivattyúk alapértelmezett Hhsz és SPF (SPERnet) értékeit az alábbi táblázat tartalmazza.

2. táblázat

A termikus hőszivattyúk alapértelmezett Hhsz és SPF (SCOPnet) értékei

A fenti 1. és 2. táblázatban található alapértelmezett értékek azokat a hőszivattyúkat jellemzik, amelyek esetében az SPF meghaladja a minimumkövetelményt, vagyis a jellemző értékek megállapítása során csak azokat a hőszivattyúkat vettük figyelembe, amelyek SPF-je nagyobb 2,5-nél ( 7 ).

3.7. Megjegyzések a nem villamos hőszivattyúkhoz

A nem villamos hőszivattyúk vagy folyékony vagy gáznemű fűtőanyaggal működtetik a kompresszort, vagy pedig adszorpciós, illetve abszorpciós folyamattal működnek (ez utóbbi esetben a folyamatot vagy a folyékony vagy gáznemű fűtőanyag elégetésével, vagy pedig geotermikus energia, napenergia vagy hulladékhő felhasználásával tartják fenn); ezek a fajta hőszivattyúk akkor szolgáltatnak megújuló energiaforrásból előállítottnak tekinthető energiát, ha "nettó szezonális főfunkciós primerenergia-arányuk" (SPERnet) legalább 115 % ( 8 ).

3.8. Megjegyzések az energiaforrásként használt levegőt felhasználó hőszivattyúkhoz

Az energiaforrásként használt levegőt felhasználó hőszivattyúk környezeti energiát használnak fel, ezért megújuló energiaforrásból előállítottnak tekinthető energiát szolgáltatnak. Ugyanakkor azonban ezek a hőszivattyúk hasznosítják a használt levegő energiatartalmát, amely az irányelv alkalmazásában nem számít légtermikus energiának ( 9 ). Ennek megfelelően megújuló energiaforrásból előállítottként csak a légtermikus energiát szabad figyelembe venni. Ez számszakilag úgy történik, hogy a hőszivattyúk Hhsz értékét a 3.6. pontban látható módon kiigazítjuk.

3.9. Megjegyzések az energiaforrásként levegőt felhasználó hőszivattyúkhoz

Az 1. és a 2. táblázatban található Hhsz értékek olyan HHE értékeken alapulnak, amelyek nemcsak a hőszivattyú üzemóráit tartalmazzák, hanem a kiegészítő fűtőrendszeréit is. Mivel a kiegészítő fűtőrendszer a 3.4. pont szerinti rendszerhatáron kívül van, a HHE értékeket minden, energiaforrásként levegőt felhasználó hőszivattyú esetében ki kell igazítani annak érdekében, hogy csak arra a hasznos hőre utaljon, amelyet maga a hőszivattyú szolgáltat. Ezeket a kiigazított Hhsz értékeket tartalmazza a fenti 1. és 2. táblázat.

Ezzel szemben a HHE értékeket célszerű figyelembe venni azon, energiaforrásként levegőt felhasználó hőszivattyú esetében, amelyek teljesítménye a tervezési körülményekre van megadva (nem pedig a standard mérési körülményekre) ( 10 ).

Az energiaforrásként levegőt felhasználó hőszivattyúk energiaforrása csak a környezeti, azaz a kültéri levegő lehet.

3.10. Megjegyzések a reverzibilis hőszivattyúkhoz

Először, a meleg - és bizonyos mértékig az átlagos - éghajlatú területeken gyakran azért alkalmaznak reverzibilis hőszivattyúkat, hogy azokkal hűtsék a beltéri környezetet, miközben ugyanezeket a hőszivattyúkat télen fűtésre is felhasználják. Mivel a nyári hűtési igény nagyobb, mint a téli fűtési igény, a mért teljesítmény a hűtési, nem pedig a fűtési igényre utal. Mivel a beépített teljesítményre a hőigény indikátoraként tekintünk, a beépített teljesítményre vonatkozó statisztikai adatok ilyenkor nem adnak valós képet a fűtési célból beépített teljesítményről. Továbbá az a körülmény, hogy a hőszivattyúkat gyakran meglévő fűtőrendszerekkel együtt alkalmazzák, arra utal, hogy nem mindig ezekkel a hőszivattyúkkal fűtenek.

Mindkét említett megfontolás megfelelő kiigazítást tesz szükségessé. A fenti 1. és 2. táblázat - óvatos becslésként ( 11 ) - meleg éghajlaton 10 %-os, átlagos éghajlaton 40 %-os csökkentést tartalmaz. A valóságos különbség azonban nagyban függ az adott tagállam fűtési szokásaitól, ezért ahol csak lehet, országos szintű értékeket kell alkalmazni. Az alapértelmezett értékektől eltérő értékek felhasználásáról célszerű értesíteni a Bizottságot, és ennek kíséretében célszerű benyújtani egy jelentést, amely ismerteti az alkalmazott módszert és a felhasznált adatokat. A Bizottság szükség szerint gondoskodik a dokumentumok lefordításáról és az átláthatósági platformján való közzétételéről.

3.11. A hibrid hőszivattyúrendszerek által szolgáltatott energia megújuló energiaforrásból származó része

Hibrid hőszivattyúrendszerek esetében, tehát amikor a hőszivattyút más, megújuló energiaforrást hasznosító technológiával (például előmelegítésre alkalmazott napkollektorokkal) együtt működtetik, a megújuló energiaforrásból előállítottként figyelembe vehető energiamennyiség pontos meghatározása kockázatokat rejt magában. A tagállamok ezért kötelesek biztosítani, hogy a hibrid hőszivattyúrendszerek által szolgáltatott energia megújuló energiaforrásból előállítottként elszámolt része helyesen legyen meghatározva, és ne fordulhasson elő különösen az, hogy ugyanazt az energiát többszörösen veszik figyelembe.

3.12. Iránymutatás a pontosabb módszertanok kidolgozásához

A Bizottság arra számít és arra biztatja a tagállamokat, hogy mind az SPF, mind pedig a Hhsz esetében készítsenek saját becsléseket. Ha ezek az értékek jobban megbecsülhetők, akkor az országos vagy regionális szinten alkalmazott módszertannak célszerű helyes feltételezéseken és kellő méretű reprezentatív mintákon alapulnia, és az e határozatban meghatározott módszerrel kapott becslésekhez képest jelentős mértékben javítania a hőszivattyúkból származó energia megújuló energiaforrásból előállított részének meghatározását. Ezek a jobb módszertanok műszaki adatokból kiinduló részletes számításokon alapulhatnak, és más tényezők mellett figyelembe vehetik a beszerelés évét és minőségét, a kompresszor típusát, az üzemeltetés módját, a hőelosztó rendszert, a bivalens pontot és a helyi éghajlatot.

Ha csak a 3.4. pont szerinti rendszerhatártól eltérő rendszerhatárokra állnak rendelkezésre mérések, akkor megfelelő kiigazításokat célszerű alkalmazni.

Az irányelv alkalmazásában megújuló energiaforrásból előállított energiát szolgáltató hőszivattyúként csak azokat a hőszivattyúkat szabad figyelembe venni, amelyek energiahatékonysága nagyobb az irányelv VII. mellékletében meghatározott minimumnál.

A Bizottság felkéri azokat a tagállamokat, amelyek alternatív módszertant követnek és/vagy alternatív értékeket vesznek figyelembe, hogy erről értesítsék a Bizottságot, és ennek kíséretében nyújtsanak be egy jelentést, amely ismerteti az alkalmazott módszert és a felhasznált adatokat. A Bizottság szükség szerint gondoskodik a dokumentumok lefordításáról és az átláthatósági platformján való közzétételéről.

4. SZÁMPÉLDA

Az alábbi táblázat egy olyan hipotetikus tagállam adatait tartalmazza, amely az átlagos éghajlatú övezetben helyezkedik el, és három különböző hőszivattyú-technológiával rendelkezik.

( 1 ) HL L 140., 2009.6.5., 16. o.

( 2 ) Lásd a 2009. október 23-i ülés jegyzőkönyvének 4.5. pontját: https://circabc.europa.eu/w/browse/be80a323-0f89-4ab7-b8f7-888e3ff351ed

( 3 ) HL L 304., 2008.11.14., 1. o.

( 4 ) A 2010. évre vonatkozóan η értéke 45,5 % (ugyanez az érték 2007-ben 44,0 %, 2008-ban 44,7 %, 2009-ben pedig 45,1 % volt), aminek következtében 2010-ben SPF értékének legalább 2,5-nek kell lennie. Ez óvatos becslés, mert az energiarendszer hatásfoka 2020-ig várhatóan nőni fog. Mivel azonban az energiarendszer η hatásfokának meghatározásához felhasznált adatok az alapként szolgáló statisztikai adatok változásai miatt folyamatosan változnak, kiszámíthatóbb helyzetet eredményez, ha η értékét egyetlen rögzített szinten határozzuk meg, és ezzel elkerüljük az SPF minimumértékére vonatkozó követelmény körüli bizonytalanságokat (jogbiztonság), és egyúttal elősegítjük a tagállamok által folytatott módszertani fejlesztéseket is (lásd a 3.10. pontot). Szükség esetén η értéke a 2. cikk alapján felülvizsgálható (az iránymutatás felülvizsgálata szükség esetén 2016. december 31-ig).

( 5 ) Különös figyelmet igényelnek az energiaforrásként levegőt felhasználó reverzibilis hőszivattyúk, mert esetükben több forrása is lehet a végeredmény túlbecslésének: a) nem minden reverzibilis hőszivattyút használnak fűtésre, vagy az ilyen célú igénybevétel csak korlátozott mértékű; b) a régebbi (és ezért kevésbé hatékony) berendezések hatékonysága (SPF-je) gyakran nem teljesíti a minimumkövetelményt, azaz 2,5-nél kisebb.

( 6 ) A tervezetet a Bizottság még nem fogadta el (2013. január). Szövege a WTO adatbázisában olvasható: http://members.wto.org/crnattachments/2012/tbt/EEC/12_2119_00_e.pdf

( 7 ) Ebből következően a tagállamok az 1. és a 2. táblázatban található értékeket azon villamos hőszivattyúk átlagos értékeinek tekinthetik, amelyekre SPF nagyobb a minimumként előírt 2,5-nél.

( 8 ) Lásd a 3.3. pontot.

( 9 ) Lásd az irányelv 5. cikkének (4) bekezdését, valamint a 2. cikk b) pontjában a "légtermikus energia" fogalmának meghatározását.

( 10 ) Ez az érték meleg éghajlatra 1 336, átlagos éghajlatra 2 066, hideg éghajlatra pedig 3 465.

( 11 ) Egy olaszországi vizsgálat eredményei szerint (lásd az "Outlook 2011 - European Heat Pump Statistics" ["Kitekintés 2011 - Európai hőszivattyú-statisztika"] című kiadvány 48. oldalát) a beépített hőszivattyúknak csak 10 %-át alkalmazzák kizárólagosan hőtermelésre. Mivel a hőszivattyú-technológiák közül a levegő-levegő rendszerű reverzibilis hőszivattyúk a legnépszerűbbek (a beépített rendszerek 60 %-a ilyen, és ezek főként Olaszországban, Spanyolországban és Franciaországban, valamint Svédországban és Finnországban találhatók), fontos az értékek megfelelő kiigazítása. A 2009/125/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a légkondicionáló berendezések és a háztartási ventilátorok környezetbarát tervezésére vonatkozó követelmények tekintetében történő végrehajtásáról szóló, 2012. március 6-i 206/2012/EU bizottsági rendelethez készített hatásvizsgálat azt feltételezi, hogy az EU teljes egészében a beépített reverzibilis hőszivattyúk 33 %-át nem használják fűtésre (HL L 72., 2012.3.10., 7. o.). Emellett feltételezhető, hogy a fennmaradó 67 % jelentős részét is csak részben, másik fűtőrendszer mellett használják fűtésre. Ezért a javasolt értékek megfelelő módon csökkentik a túlbecslés kockázatát.