EH 2009.2031 A csempészet bűncselekménye az EK Közösségi Vámkódexében meghatározott közösségi vámárunak a vámellenőrzés alól elvonásával, illetve erre nézve valótlan nyilatkozat-tétellel sem valósulhat meg [Btk. 312. §, Európai Közösségek Tanácsa 2913/92/EGK - 1992. október 12 - rendelet (Közösségi Vámkódex) 4. cikk 7., 8. pont].

A cselekmény azonban ha jövedéki termékre valósul meg, jövedékkel visszaélés bűncselekményének minősülhet, feltéve, hogy a jövedék adóbevétel csökkenése a százezer forintot meghaladja [Btk. 311. §, Btké. 27. § (2) bek. a) pont].

Adózás alól elvontnak kell tekinteni a Romániából, Bulgáriából az országba behozott cigarettát, s a vám- és pénzügyőrség jövedéki eljárásának van helye, ha a behozatalról nem tettek nyilatkozatot [2003. CXXVII. tv. 119. §, 128/A. § (7) bek.].

A városi bíróság a 2007. március 27. napján tárgyalás mellőzésével meghozott, és perorvoslat hiányában a külföldre történt kézbesítés folytán csak 2007. augusztus 14-én jogerőre emelkedett végzésével román állampolgár terheltet csempészet vétsége [Btk. 312. § (1) bekezdés a) pontja] miatt egy évre próbára bocsátotta, és a vámhivatal raktárában bevételezett, magyar adójegy nélküli, összesen 245 doboz (Marlboro Box és Marlboro Light márkájú) cigaretta elkobzását is elrendelte.

Megállapította, hogy az eljárás során felmerült 21 288 forint bűnügyi költséget az állam viseli.

A történeti tényállás lényege szerint a terhelt 2006. november 30-án a Gy.-i Vámhivatalnál belépésre jelentkezett az általa vezetett olasz honosságú tehergépkocsival, amelynek a vezetőfülkéjében, a tetőkárpit alá, a határátlépést megelőzően 245 doboz - háromféle márkájú - magyar adójegy nélküli cigarettát rejtett el.

A 66 141 forint összértékű cigarettát a vámellenőrzés alól elvonva a Magyar Köztársaság területére behozta. A terheltet 2006. december 1. napján a Sz.-i Vámhivatal járőrei közúti ellenőrzés alá vonták, melynek során a csempészett cigarettát megtalálták és lefoglalták.

A városi bíróság első fokon jogerős ügydöntő határozata ellen a Be. 416. § (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott okból, a terhelt javára, a Legfőbb Ügyészség nyújtott be részletesen indokolt felülvizsgálati indítványt. Álláspontjának lényege abban összegezhető, hogy a cselekmény az elbíráláskor már nem volt bűncselekmény, így a terhelt büntetőjogi felelősségének a megállapítására a büntető anyagi jog szabályainak a megsértésével került sor. Indítványozta ezért, hogy a Legfelsőbb Bíróság a terheltet az ellene csempészet vétsége miatt emelt vád alól mentse fel; az elkobzást mellőzze, és az iratokat a jövedéki eljárás lefolytatása végett az illetékes vámhivatalnak küldje meg.

A Be. 424. §-ának (1) bekezdése alapján megtartott nyilvános ülésen a legfőbb ügyész képviselője az indítványt fenntartotta.

A védő azzal egyetértve szintén a terhelt felmentését kérte.

A felülvizsgálati indítvány indokainál fogva alapos.

A felülvizsgálat rendkívüli jogorvoslati jellegéből következően a Legfelsőbb Bíróságnak azt, hogy történt-e büntető anyagi jogi jogsértés, a jogerős határozatban megállapított tényállás alapján, és az elbíráláskor hatályos anyagi jogi normák figyelembe vételével kell vizsgálnia [Be. 423. § (1) és (2) bekezdése].

Az ítélkezési gyakorlat szerint "elbíráláson" az ügy jogerős befejezését kell érteni. Valamely cselekmény tehát akkor tekinthető elbíráltnak, amikor a bíróság ügydöntő határozata jogerőre emelkedik. Ez az időpont a terhelt esetében 2007. augusztus 14. napja, amikor már olyan új büntetőtörvény volt hatályban, amely szerint a végzéssel elbírált cselekmény nem bűncselekmény.

A Btk. 2. §-a szerint, ha a cselekmény elbírálásakor hatályban lévő új büntetőtörvény szerint a cselekmény már nem bűncselekmény, vagy enyhébben bírálandó el, akkor az új törvényt kell alkalmazni.

Ekként annak megítélése, hogy a bűnösség megállapítása körében történt-e anyagi jogi szabálysértés, a Btk. 2. §-ára figyelemmel az elbíráláskor hatályos Btk. alapján lehetséges.

A Btk. 312. §-ának 2007. június hó 1. napjától, így az elbíráláskor is hatályos szövege szerint csempészet a "nem közösségi áru" vámellenőrzés alóli "elvonásával", illetve erre nézve valótlan nyilatkozattétellel akkor valósul meg, ha ez a magatartás a vámbevételt csökkenti.

A Btké. - 2007. június hó 1. napján szintén módosult - 28. §-a szerint egyszázezer forintot meg nem haladó vámbevétel-csökkenés esetén szabálysértés csupán a cselekmény, s nem bűncselekmény. A bűncselekmény (és szabálysértés) elkövetési tárgya egyaránt "a nem közösségi áru". A közösségi áru fogalmát az Európai Közösségek Tanácsának az 1992. október 12-i 2913/92/EGK rendelete, a Közösségi Vámkódex határozza meg.

A Közösségi Vámkódex 4. cikkének 7. pontja szerint közösségi áruk:

- a 23. cikkben említett feltételek szerint teljes egészében a közösség vámterületén létrejött, vagy előállított áruk, amelyek nem tartalmaznak a közösség vámterületének részét képező országokból, vagy területekről importált árut;

- a közösség vámterületének részét nem képező országokból vagy területekről importált áruk, amelyeket szabad forgalomba bocsátottak;

- a közösség vámterületén belül kizárólag a második francia bekezdésben említett árukból létrejött vagy előállított áruk.

A 4. cikk 8. pontja szerint nem közösségi áruk a 7. pontban említett áruktól eltérő áruk.

Az irányadó tényállásban a cigaretták előállítási helye nem szerepel, így annak "nem közösségi áru" mivolta - figyelemmel Románia 2007. január 1. napjával történt EU csatlakozására - nem állapítható meg egyértelműen.

Ez a hiba önmagában a felülvizsgálati indítvánnyal támadott végzésnek a Be. 428. § (1) bekezdése szerinti hatályon kívül helyezésére és a bíróság új eljárásra utasítására adna alapot.

Az elbírált ügyben azonban a vámbevétel csökkenés nyilvánvalóan egyszázezer forint alatti (bár a végzés ennek mértékét sem rögzíti) mivel a közös vámtarifáról szóló 2658/87/EGK rendelet irányadó mellékletében írt vámtételekre tekintettel a vám nem haladhatja meg a vámáru értékét, azaz jelen esetben a 66 141 forintot.

Ekként pedig a cselekmény még akkor is csak szabálysértés lenne, ha azt a terhelt "nem közösségi árura" nézve valósította volna meg.

Egyetértett a Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati indítványban kifejtett azzal az állásponttal is, hogy az irányadó tényállást tekintve a cselekmény a Btk. 311. §-a szerinti jövedékkel visszaélésnek sem minősíthető.

A Btké. 27. §-a (2) bekezdésének a) pontjában írt rendelkezéséhez képest a jövedéki termékekkel visszaélő cselekmény csak akkor bűncselekmény, ha az adóbevétel csökkenése az egyszázezer forintot meghaladja.

A terhelt esetében a lefoglalt cigaretta jövedéki adója a vonatkozó törvényre - a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól rendelkező 2003. évi CXXVII. törvény 97. § (2) bekezdésének a) pontjára - figyelemmel 68 505 forint, tehát az adóbevétel-csökkenés az egyszázezer forintot nem haladja meg.

Mindezekre tekintettel a terhelt cselekménye az elbíráláskor már nem volt bűncselekmény.

A Legfelsőbb Bíróság ezért a városi bíróság határozatát a Be. 427. § (1) bekezdésének alkalmazásával megváltoztatta és a terheltet az ellene csempészet vétsége miatt emelt vád alól a Be. 6. § (3) bekezdésének a) pontja alapján felmentette.

A felmentéssel egyidejűleg vámszabálysértés megállapításának sem volt helye, mert amennyiben az elkövetési tárgy "nem közösségi áru" lenne is, az elkövetéstől - vagyis 2006. november 30. napjától - több mint két év telt el. Erre tekintettel pedig a szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény 11. §-ának (7) bekezdése alapján az esetleg elkövetett szabálysértés már elévült.

A felmentés következtében a lefoglalt cigaretta elkobzására büntetőeljárás keretében nincs törvényes lehetőség, ezért a végzésnek a vonatkozó rendelkezését a Legfelsőbb Bíróság mellőzte.

A jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvény 128/A. §-ának (7) bekezdése azonban adózásból elvontnak minősíti a Romániából, Bulgáriából belföldre behozott azt a cigarettát, amelynek behozataláról nem tettek nyilatkozatot. E törvény 119. §-ának (1) bekezdése értelmében a jövedéki ügyben lefolytatott vizsgálat és esetleges elkobzás érvényesítése érdekében a vámhatóság lefoglalást rendelhet el.

Erre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság az iratokat az illetékes vámhatóságnak rendelte megküldeni.

A felülvizsgálati eljárásban felmerült bűnügyi költséget - így a kirendelt védő díjával felmerült védői díjat is - a Be. 429. §-ának (1) bekezdése alapján az állam viseli.

(Legf. Bír. Bfv. I. 439/2009. sz.)