3213/2017. (IX. 13.) AB végzés

alkotmányjogi panasz visszautasításáról

Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő

végzést:

Az Alkotmánybíróság a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény 24/A. § (1) és (2) bekezdés alaptörvény-ellenességének a megállapítására és a megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt visszautasítja.

Indokolás

[1] 1. Az indítványozó Becze Viktor az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 26. § (1) bekezdése alapján 2016. december 30-án alkotmányjogi panasszal fordult az Alkotmánybírósághoz, és kérte a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (a továbbiakban: Be.) 24/A. § (1) és (2) bekezdés alaptörvény-ellenességének a megállapítását és a megsemmisítését.

[2] Az indítványozót a Kiskunhalasi Járásbíróság 2015. december 8-án kelt 9.B.474/2013/153. számú ítéletében bűnösnek mondta ki folytatólagosan elkövetett zsarolás bűntettében [a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) 367. § (1) bekezdés] és ezért 1 év 6 hónap börtönbüntetésre ítélte, amelynek végrehajtását 3 év próbaidőre felfüggesztette.

[3] Az indítványozó az elsőfokú bírósági eljárásban több kizárási indítványt terjesztett elő a Kecskeméti Törvényszék, a Szolnoki Törvényszék, a Szegedi Törvényszék, a Gyulai Törvényszék és a Szegedi Ítélőtábla büntető ügyszakos bíráinak - beleértve a Szegedi Ítélőtábla elnökét is - a kizárása céljából. A kizárási indítványokról a Kúria 2016. október 19-én kelt, Bkk.II.1604/2016/3. számú végzésében döntött és a Kecskeméti Törvényszéket az ügyből kizárta, de a Gyulai Törvényszék, a Szolnoki Törvényszék, a Szegedi Törvényszék és a Szegedi Ítélőtábla kizárását megtagadta. A Kúria a másodfokú eljárásra a Gyulai Törvényszéket jelölte ki és egyben tájékoztatta az indítványozót arról, hogy a végzés ellen külön fellebbezésnek nincs helye, de a kizárás megtagadását az ügydöntő határozat elleni jogorvoslatban lehet sérelmezni.

[4] A másodfokú eljárásban az indítványozó a Gyulai Törvényszék tanácselnöke, valamint a Törvényszék elnöke és elnökhelyettese, továbbá a Szegedi Ítélőtábla bírái ellen újabb kizárási indítványokat nyújtott be. A Kúria Bkk. III.316/2017/3. számú 2017. június 28-án kelt végzésében megtagadta a Gyulai Törvényszék és a Szegedi Ítélőtábla kizárását az eljárásból és egyben kizárta a végzés elleni fellebbezés lehetőségét.

[5] Időközben a Gyulai Törvényszék mint másodfokú bíróság 2017. február 1-jén jogerőre emelkedett 9.Bf.389/2016/52. számú ítéletével a Kiskunhalasi Járásbíróság 9.B.474/2013/153. számú ítéletét helybenhagyta a szabadságvesztés felfüggesztésének próbaidejének kivételével, amelynek időtartamát 4 évre felemelte. Az indítványozó a jogerős bírósági ítélet ellen felülvizsgálati kérelmet nyújtott be.

[6] A Kúria tájékoztatása szerint a felülvizsgálati eljárás Bfv.III.321/2017. számon jelenleg is folyamatban van.

[7] 2. Az indítványozó alkotmányjogi panaszát az Abtv. 26. § (1) bekezdése alapján a Be. 24/A. § (1) és (2) bekezdésében foglaltak ellen nyújtotta be.

[8] A Be. 24/A. § (1) bekezdésében foglaltak szerint abban az esetben, ha a bíróság azért nem járhat el, mert - a Kúriát kivéve - az elnökével vagy az elnökhelyettesével szemben abszolút kizárási ok [Be. 21. § (1) bekezdés a)-c) pont] merült fel, vagy a bíróságnak nincs olyan tanácsa, amelyre a kizárási ok nem vonatkozik, akkor a kizárásról a másodfokú bíróság határoz. Ha a kizárás iránti bejelentés a másodfokú bíróságra - vagy arra is -vonatkozik, akkor arról a harmadfokú bíróság dönt. Ha a harmadfokú bíróságra - vagy arra is - vonatkozik a kizárási bejelentés, akkor a kizárásról a Kúria határoz. A Be. 24/A. § (2) bekezdésének első mondata szerint a bíróság a kizárásról tanácsülésen dönt.

[9] Az indítványozó álláspontja szerint az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) és (7) bekezdésébe ütközik ez a szabályozás. Abban az esetben ugyanis, ha a kizárási bejelentés ügyében a Kúria jár el, akkor nincs magasabb fokú bíróság, amelyhez fordulhat, továbbá csak a kizárást megtagadó határozat ellen van helye jogorvoslatnak, a helyt adó döntés ellen nincs. Véleménye szerint a kizárás iránti kérelmek pártatlan elbírálása ebben a szabályozási konstrukcióban nem biztosított. A tanácsülésen történő elbírálás pedig nem kontradiktórius jellegű, a tanúk meghallgatását nem teszi lehetővé, így nem jelent tényleges jogorvoslatot.

[10] Az Alkotmánybíróság felhívására 2017. január 14-én benyújtott kiegészítő beadványában lényegében az alkotmányjogi panaszban foglalt indokait részletesebben megismételte.

[11] 3. Az Abtv. 56. § (1) bekezdésében előírtak szerint az Alkotmánybíróságnak elsődlegesen az alkotmányjogi panasz befogadhatóságáról szükséges döntenie. Az Alkotmánybíróság ezért tanácsban eljárva mindenekelőtt azt vizsgálta meg, hogy az alkotmányjogi panasz megfelel-e az Abtv. 26 § (1) bekezdésében foglalt befogadhatósági feltételeknek.

[12] Az Alkotmánybíróság következetes gyakorlata szerint azonban a jogorvoslati lehetőség kimerítéséből, vagy a jogorvoslat kizártságából az is következik, hogy az alkotmányjogi panasz benyújtásának feltétele az ügy jogerős lezárása, vagyis az, hogy a bíróság az ügyet érdemben, további jogorvoslattal nem támadható módon fejezze be (3246/2012. (IX. 28.) AB végzés, Indokolás [16]). Az Alkotmánybíróság az indítvány vizsgálata során észlelte, hogy az indítványozó a Gyulai Törvényszék mint másodfokú bíróság 9.Bf.389/2016/52. számú jogerős ítéletét a Kúria előtt felülvizsgálati kérelemmel támadta meg. A Kúria tájékoztatása szerint a felülvizsgálati eljárás Bfv.III.321/2017. számon jelenleg is folyamatban van.

[13] Az Ügyrend 32. § (3) bekezdése értelmében az Abtv. 26. § (1) bekezdése alapján alkotmányjogi panasz benyújtásának nincs helye, ha a Kúria a felülvizsgálati kérelmet, illetve indítványt még nem bírálta el. Ebben az esetben a benyújtott alkotmányjogi panasz soron kívül, az egyéb feltételek vizsgálata nélkül is visszautasítható (3255/2016. (XII. 6.) AB végzés, Indokolás [6], 3189/2016. (X. 4.) AB végzés, Indokolás [4]-[6]).

[14] Tekintettel arra, hogy az érdemi ügy miatt folyamatban lévő felülvizsgálati eljárás során hozott döntés kihatással lehet az indítványozó által támadott - az eljáró bíróságok kizárására vonatkozó - jogszabályi rendelkezések alkalmazására, így az Alkotmánybíróság kizárólag a büntetőeljárás érdemi és további jogorvoslattal nem támadható módon történő befejezése után tudja az alkotmányjogi panaszban foglaltakat megvizsgálni.

[15] Az Alkotmánybíróság megjegyzi, hogy a Kúria döntését követően - az Abtv.-ben meghatározott feltételek teljesülése esetén - az alkotmányjogi panasz indítvány előterjesztésének lehetősége továbbra is nyitva áll [Ügyrend 32. § (4) bekezdés].

[16] Mindezekre tekintettel az Alkotmánybíróság az Ügyrend 32. § (3) bekezdése alapján, figyelemmel az Abtv. 56. § (3) bekezdésében előírtakra is, az indítványt visszautasította.

Budapest, 2017. szeptember 5.

Dr. Juhász Imre s. k.,

tanácsvezető alkotmánybíró

Dr. Balsai István s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Czine Ágnes s. k.,

előadó alkotmánybíró

Dr. Horváth Attila s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Sulyok Tamás s. k.,

alkotmánybíró

Alkotmánybírósági ügyszám: IV/1954/2016.