A Legfelsőbb Bíróság Bfv.495/2011/7. számú határozata. [1978. évi IV. törvény (Btk.) 317. §, 1998. évi XIX. törvény (Be.) 2. §, 416. §, 426. §] Bírók: Csere Katalin, Katona Sándor, Molnár Gábor Miklós

Kapcsolódó határozatok:

Nyíregyházi Járásbíróság B.1936/2000/450., Kisvárdai Járásbíróság B.429/2003/46., Nyíregyházi Járásbíróság B.2514/2003/41., Nyíregyházi Törvényszék Bf.786/2003/5., Nyíregyházi Törvényszék Bf.457/2005/3., Budapesti XVIII. és XIX. Kerületi Bíróság B.435/2007/108., Nyíregyházi Járásbíróság B.1417/2009/57., Nyíregyházi Járásbíróság B.1364/2009/21., Nyíregyházi Járásbíróság B.1199/2009/9., Szentesi Járásbíróság B.350/2010/121., Nyíregyházi Járásbíróság B.2800/2010/26., Nyíregyházi Járásbíróság B.1542/2010/31., Nyíregyházi Járásbíróság B.604/2010/8., Nyíregyházi Törvényszék Bf.655/2010/13., Nyíregyházi Járásbíróság B.2171/2011/44., Nyíregyházi Törvényszék Bf.324/2011/3., Nyíregyházi Törvényszék Bf.419/2011/7., *Kúria Bfv.495/2011/7.*, Nyíregyházi Járásbíróság B.392/2012/75., Nyíregyházi Törvényszék Bf.211/2012., Nyíregyházi Törvényszék Bf.288/2013/8., Nyíregyházi Törvényszék B.128/2012/62., Debreceni Törvényszék Kb.19/2012/50., Debreceni Ítélőtábla Bf.168/2014/18., Nyíregyházi Törvényszék Bf.398/2015/9., Fővárosi Ítélőtábla Kbf.91/2014/4., Nyíregyházi Törvényszék Bpk.780/2018/21., Debreceni Ítélőtábla Bpkf.12/2020/4., 3052/2020. (III. 2.) AB végzés, Kúria Bfv.453/2023/17. (BH 2024.8.178), Kúria Bfv.728/2023/10.

***********

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG LEGFELSŐBB BÍRÓSÁGA

Bfv.II.495/2011/7.szám

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága Budapesten, a 2011. november 10. napján tartott nyilvános ülésen meghozta a következő

v é g z é s t:

A csődbűntett és más bűncselekmények miatt folyamatban volt büntetőügyben a IV. rendű terhelt által védője útján benyújtott felülvizsgálati indítványt elbírálva a Nyíregyházi Városi Bíróság 10.B.1199/2009/9. számú ítéletét és a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Bíróság 3.Bf.655/2010/13. számú ítéletét a IV. rendű terhelt tekintetében hatályában fenntartja.

A végzés ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye, s ebben az ügyben sem az indítvány előterjesztője, sem azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be.

I n d o k o l á s

A hatályon kívül helyezés folytán megismételt eljárásban a Nyíregyházi Városi Bíróság a 2010. április 20. napján kihirdetett 10.B.1199/2009/9. számú ítéletével a IV. rendű terhelt bűnösségét sikkasztás bűntettében (Btk.317.§ (1) bek., (5) bek. a) pont) állapította meg.

Ezért őt - mint visszaesőt - 1 év 6 hónapi börtönbüntetésre és 2 év közügyektől eltiltásra ítélte. Egyben elrendelte a Nyíregyházi Városi Bíróság B.2514/2003/41. számú ítéletével kiszabott 8 hónapi, és a Kisvárdai Városi Bíróság 10.B.429/2003/46. számú ítéletével kiszabott 10 hónapi börtönbüntetés végrehajtását is. A Nyíregyházi Városi Bíróság B.1936/2000. számú ítéletének végrehajtása során alkalmazott feltételes szabadságot megszüntette, és megállapította, hogy a terhelt feltételes szabadságra nem bocsátható. A bíróság a IV. rendű terhelttel szemben 2.600.000.- forint vagyonelkobzást rendelt el, valamint rendelkezett a járulékos kérdésekről.

(Döntött a felülvizsgálati indítvánnyal nem érintett I. rendű és III. rendű terheltek büntetőjogi felelősségéről is.)

Az elsőfokú ítélet tényállásának a IV. rendű terheltre vonatkozó lényege szerint: 2006 tavaszán - pontosabban meg nem határozható időpontban - III. rendű terhelt rövid időre kölcsönadta - az általa az I. rendű terhelt rábírására hitelből megvásárolt - gépkocsit a IV. rendű terheltnek. Abban állapodtak meg, hogy a járművet a IV. rendű terhelt később vissza fogja adni, ám amíg ő használja, addig ő fizeti az arra felvett hitel esedékes törlesztőrészleteit.

A IV. rendű terhelt a gépkocsi átvételét követően röviddel - a III. rendű terhelt tudtával és beleegyezésével - néhány napra kölcsönadta P. K.-nak a gépkocsit, aki R.-be kívánt hazautazni. Ekkor P. K. a IV. rendű terheltnél hagyott egy F. S. típusú, szintén hitelre vásárolt gépjárművet. Néhány nap múlva a IV. rendű terhelt és P. K. telefonon megegyezett abban, hogy a V. B.-t nem fogja visszahozni, hanem az nála marad, így mindketten a náluk lévő járművek után fizetik a törlesztőrészleteket. Erről a megállapodásról a IV. rendű terhelt nem tájékoztatta a III. rendű terheltet, így a gépkocsit tudta és beleegyezése nélkül adta P. K.-nak tartós használatba.

A IV. rendű terhelt a III. rendű terhelttől kölcsönkért, 2.800.000 forint értékű személygépkocsi további bérbeadásával a járművel sajátjaként rendelkezett. Ekként a III. rendű terhelt is csupán az R. Lízing Zrt. bevonásával lett volna jogosult rendelkezni.

A gépkocsi további sorsa ismeretlen, azzal P. K., vagy más ismeretlen módon rendelkezett.

A követelést az R. Lízing Zrt. az I. I. Zrt.-nek engedményezte, amelynek a IV. rendű terhelt 2009. április 22. napján 200.000 forintot megfizetett.

Az elsőfokú bíróság határozatának indokolásában kifejtette, hogy valamely dolog tartós használatba adásáról kizárólag a tulajdonos jogosult rendelkezni, ezért a IV. rendű terhelt cselekményét sikkasztás bűntettének minősítette.

A IV. rendű terhelt és védője által felmentésért bejelentett fellebbezés folytán másodfokon eljárt Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Bíróság a 2011. február 10. napján jogerős 3.Bf.655/2010/13. számú ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét a IV. r. terheltre vonatkozó részében megváltoztatta: a vagyonelkobzásra, a kártérítésre és a bűnügyi költség viselésére vonatkozó rendelkezést hatályon kívül helyezte, a magánfél polgári jogi igényének érvényesítését egyéb törvényes útra utasította, és felhívta az elsőfokú bíróságot a bűnügyi költség tekintetében a különleges eljárás lefolytatására. A sikkasztás bűntettével összefüggő jogszabályfelhívást helyesbítette, egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta.

A jogerős ügydöntő határozat ellen a IV. rendű terhelt meghatalmazott védője útján nyújtott be - a Be.416.§-ának (1) bekezdés b) és c) pontjára alapított - felülvizsgálati indítványt. Az indítványozó szerint a sikkasztás bűncselekményének tényállásában megkívánt jogtalan eltulajdonítás, illetve a sajátjaként rendelkezés, mint elkövetési magatartás hiányában az eljárt bíróságok a büntető anyagi jog szabályainak megsértésével állapították meg a IV. rendű terhelt bűnösségét. Felderítetlen a tényállás, mert nem került tisztázásra, hogy az R. Lízing Zrt. élt-e opciós jogával a cselekmény elkövetésekor, ez esetben ugyanis a III. rendű terhelt nem volt a gépjármű tulajdonosa annak átadásakor. Sértett hiányában a sikkasztás elkövetése fogalmilag kizárt. A védő kifogásolta, hogy a jármű forgalmi értékének pontos meghatározására nem került sor, ami a bűncselekmény törvényi minősítéshez elengedhetetlen. Álláspontja szerint a IV. rendű terhelt terhére sikkasztás helyett hitelsértés vétsége (Btk.330.§) állapítható meg. A bűncselekmény törvénysértő minősítése törvénysértő büntetés kiszabását eredményezte, mert a hitelsértés vétségének büntetési tétele 1 évig terjedő szabadságvesztés, közérdekű munka vagy pénzbüntetés.