BH 2024.8.178 I. A siket terheltre minden további vizsgálódás nélkül a Be. hallássérültekre vonatkozó szabályai kötelezően alkalmazandók.

Kapcsolódó határozatok:

Nyíregyházi Járásbíróság B.1936/2000/450., Kisvárdai Járásbíróság B.429/2003/46., Nyíregyházi Járásbíróság B.2514/2003/41., Nyíregyházi Törvényszék Bf.786/2003/5., Nyíregyházi Törvényszék Bf.457/2005/3., Budapesti XVIII. és XIX. Kerületi Bíróság B.435/2007/108., Nyíregyházi Járásbíróság B.1417/2009/57., Nyíregyházi Járásbíróság B.1364/2009/21., Nyíregyházi Járásbíróság B.1199/2009/9., Szentesi Járásbíróság B.350/2010/121., Nyíregyházi Járásbíróság B.2800/2010/26., Nyíregyházi Járásbíróság B.1542/2010/31., Nyíregyházi Járásbíróság B.604/2010/8., Nyíregyházi Törvényszék Bf.655/2010/13., Nyíregyházi Járásbíróság B.2171/2011/44., Nyíregyházi Törvényszék Bf.324/2011/3., Nyíregyházi Törvényszék Bf.419/2011/7., Kúria Bfv.495/2011/7., Nyíregyházi Járásbíróság B.392/2012/75., Nyíregyházi Törvényszék Bf.211/2012., Nyíregyházi Törvényszék Bf.288/2013/8., Nyíregyházi Törvényszék B.128/2012/62., Debreceni Törvényszék Kb.19/2012/50., Debreceni Ítélőtábla Bf.168/2014/18., Nyíregyházi Törvényszék Bf.398/2015/9., Fővárosi Ítélőtábla Kbf.91/2014/4., Nyíregyházi Törvényszék Bpk.780/2018/21., Debreceni Ítélőtábla Bpkf.12/2020/4., 3052/2020. (III. 2.) AB végzés, Kúria Bfv.453/2023/17. (*BH 2024.8.178*), Kúria Bfv.728/2023/10.

***********

Ha a terhelt nagyothalló és megállapítható, hogy e fogyatéka akadályozta az eljárásban való részvétele során, akkor az vizsgálandó, hogy a terheltet a bíróság jeltolmács (illetve egyéb közlési mód) igénybevételének lehetőségére figyelmeztette-e, vagy azt a terhelt vagy a védője kérelmezte-e, és annak a bíróság eleget tett-e. Amennyiben a tárgyalási jegyzőkönyvből megállapítható, hogy a terheltet a kommunikációban a nagyothallása nem akadályozta, a tisztességes eljárás követelménye nem sérül [2009. évi CXXV. törvény 2. §; 2007. évi XCII. törvény; korábbi Be. 114. § (2) bek.; Be. 78. § (3) bek.].

II. A terhelt és a védő közötti megbeszélésre tartozó védelmi taktika helyessége a bíróság által nem vizsgálható, és a szuverén védői tevékenység részeként ugyanúgy nem felülbírálható, ahogy a védői munka minősége sem. A kettejük között a védelem felépítése körében elhangzottak a kizárási okkal kapcsolatos objektív tényező követelményének nem felelnek meg, mivel utólag nem rekonstruálhatók, annak rögzítésére vagy utólagos feltárására törvényes lehetőség sincs. Önmagában az a terhelti állítás, hogy a védője ismerte az ügy másik két, vele érdekellentétben álló terheltet, az ellentétes védői érdek fennállását, és ebből következően kizárt védő eljárását nem valószínűsíti [korábbi Be. 45. § (1) bek. c) pont, 47. § (4) bek., 50. § (1) bek. b) pont].

[1] A járásbíróság ítéletével az I. r. terheltet bűnösnek mondta ki hamis tanúzás bűntettében [Btk. 272. § (1) bek.], zsarolás bűntettének kísérletében [Btk. 367. § (1) bek.] és orgazdaság bűntettében [Btk. 379. § (1) bek. c) pont és (4) bek. b) pont]. Ezért őt - halmazati büntetésül, mint visszaesőt - 2 év börtön fokozatú szabadságvesztés-büntetésre és 3 év közügyektől eltiltásra ítélte. Megállapította, hogy az I. r. terhelt a büntetés háromnegyed részének kitöltését követően bocsátható feltételes szabadságra. Elrendelte az. I. r. terhelttel szemben a korábbi büntetőügyében kiszabott 10 hónap, börtön fokozatú szabadságvesztés-büntetés végrehajtását és rendelkezett a bűnügyi költség viseléséről is.

[2] Az I. r. terhelt terhére bejelentett fellebbezés alapján eljárt törvényszék mint másodfokú bíróság ítéletével az elsőfokú ítéletet az I. r. terhelt tekintetében megváltoztatta, a hamis tanúzás bűntettét a Btk. 272. § (1) bekezdésében meghatározott, de a (4) bekezdés I. tételébe ütközőként minősítette, a kiszabott szabadságvesztés-büntetést 3 évre súlyosította, mellőzte a korábbi büntetőügyében kiszabott szabadságvesztés-büntetés végrehajtásának elrendelését, egyebekben az elsőfokú ítéletet helybenhagyta.

[3] A jogerős vádról rendelkező ügydöntő határozat ellen az I. r. terhelt nyújtott be felülvizsgálati indítványt, a Be. 649. § (2) bekezdés d) pontjára és a 608. § (1) bekezdés d) pontjára hivatkozással.

[4] Indítványában és annak kiegészítéseiben előadta, hogy az alapeljárás során nagyfokú hallássérüléssel élt, bal fülére már akkor is siket volt, jobb fülére a hallása nagyfokban csökkent. Ezért a tárgyalásokon csak "foszlányokban hallotta" az elmondottakat, emiatt - bár fizikailag ott volt - érdemben nem tudott részt venni. A sértett és a tanúk vallomásaira nem volt képes reagálni, így nem volt abban a helyzetben, hogy ártatlanságát bizonyítsa. Sérelmezte, hogy az eljáró bíróságok annak ellenére nem rendeltek ki részére jeltolmácsot, hogy "számtalanszor jelezte", nem hall. A BH 2013.208. számú, a BH 2016.111. számú és a BH 2014.203. számú eseti döntésre hivatkozva kifejtette, hogy a siket vádlott részére kötelező jeltolmácsot kirendelni, ami az eljárás érvényességének is feltétele, enélkül úgy kell tekinteni, mintha ő a tárgyalásokon jelen sem lett volna.

[5] Megjegyezte, hogy védője többször is azt a tanácsot adta részére, hogy "hallgasson", ellenkező esetben az eljárás elhúzódik; az ő érdeke pedig az, hogy minél előbb fejeződjön be, mert összbüntetésbe foglalják a büntetését. Állította, a felszólalásait és válaszait a védője súgta a fülébe, és csak utólag értette meg, hogy a saját védője is "ellene volt". A védővel kapcsolatosan azt is előadta, hogy ismerte a többi terheltet, amiről ő csak utólag szerzett tudomást.

[6] Kifejtette, hogy csak az iratok utóbbi áttanulmányozása során szembesült azzal a jegyzőkönyvbe foglalt nyilatkozatával, amely szerint az ügy II. r., III. r. és IV. r. terheltje nem vett részt a bűncselekmény elkövetésében. Ezt a kijelentést kizárólag fogyatékossága miatt tette, mert nem értette a neki feltett kérdéseket. Hangsúlyozta, hogy a II. r. terhelt volt a bűncselekmény "kitalálója", aki az eljárás alatt őt és családját folyamatosan, életveszélyesen fenyegette, ha az eljárás során ellene vallana és hasonlóan lépett fel az ügy III. r. terheltje is.

[7] Tagadta a zsarolás bűntette elkövetését, és állította, hogy mindhárom terhelt-társa hazudott az eljáró bíróságok előtt, a CD-felvétel pedig, amelyre a fenyegetés kapcsán hivatkoztak, nem is létezett.

[8] Mindezek alapján a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság új eljárás lefolytatására utasítását indítványozta annak érdekében, hogy "részbeni ártatlanságát" bizonyítsa, ezáltal enyhébb büntetés kiszabására kerülhessen sor.

[9] Indítványához csatolt egy ambuláns kezelőlapot és beszédaudiogramot, az ellene folyamatban volt másik büntetőügyéből az orvosszakértő nyilatkozatát, valamint a IV. r. terhelt vallomását, továbbá kérelmezte a másik büntetőügyében keletkezett orvosszakértői szakvélemény beszerzését.

[10] A Legfőbb Ügyészség az I. r. terhelt felülvizsgálati indítványát részben alaptalannak, részben törvényben kizártnak tartotta, ezért indítványozta, hogy a Kúria a Be. 662. § (1) bekezdése alapján a felülvizsgálati indítvánnyal támadott első-, illetve másodfokú ítéletet az I. r. terhelt tekintetében hatályában tartsa fenn.