A Debreceni Ítélőtábla Bpkf.12/2020/4. számú határozata megállapítás iránti per tárgyában. [2012. évi C. törvény (Btk.) 2. §, 93. §, (1) bek., (3) bek., (4) bek. a) pont, 2017. évi XC. törvény (Be.) 598. §, (1) bek. g) pont, (4) bek., 610. §, 837. §, 839. §, (1) bek., (2) bek.] Bírók: Elek Margit, Ficsór Gabriella, Szabó József

Kapcsolódó határozatok:

Nyíregyházi Járásbíróság B.1936/2000/450., Kisvárdai Járásbíróság B.429/2003/46., Nyíregyházi Járásbíróság B.2514/2003/41., Nyíregyházi Törvényszék Bf.786/2003/5., Nyíregyházi Törvényszék Bf.457/2005/3., Budapesti XVIII. és XIX. Kerületi Bíróság B.435/2007/108., Nyíregyházi Járásbíróság B.1417/2009/57., Nyíregyházi Járásbíróság B.1364/2009/21., Nyíregyházi Járásbíróság B.1199/2009/9., Szentesi Járásbíróság B.350/2010/121., Nyíregyházi Járásbíróság B.2800/2010/26., Nyíregyházi Járásbíróság B.1542/2010/31., Nyíregyházi Járásbíróság B.604/2010/8., Nyíregyházi Törvényszék Bf.655/2010/13., Nyíregyházi Járásbíróság B.2171/2011/44., Nyíregyházi Törvényszék Bf.324/2011/3., Nyíregyházi Törvényszék Bf.419/2011/7., Kúria Bfv.495/2011/7., Nyíregyházi Járásbíróság B.392/2012/75., Nyíregyházi Törvényszék Bf.211/2012., Nyíregyházi Törvényszék Bf.288/2013/8., Nyíregyházi Törvényszék B.128/2012/62., Debreceni Törvényszék Kb.19/2012/50., Debreceni Ítélőtábla Bf.168/2014/18., Nyíregyházi Törvényszék Bf.398/2015/9., Fővárosi Ítélőtábla Kbf.91/2014/4., Nyíregyházi Törvényszék Bpk.780/2018/21., *Debreceni Ítélőtábla Bpkf.12/2020/4.*, 3052/2020. (III. 2.) AB végzés, Kúria Bfv.453/2023/17. (BH 2024.8.178), Kúria Bfv.728/2023/10.

***********

Debreceni Ítélőtábla

Bpkf.III.12/2020/4.

A Debreceni Ítélőtábla, mint másodfokú bíróság a Debrecenben, 2020. január 31. napján tartott tanácsülésen meghozta a következő

v é g z é s t:

elítélt összbüntetési ügyében a Nyíregyházi Törvényszék 2019. április 17. napján kelt ügyszám/21. számú végzését hatályon kívül helyezi és a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező Nyíregyházi Járásbíróságot utasítja az új eljárás lefolytatására.

I n d o k o l á s

Az összbüntetésbe foglalás iránti indítvány elutasítása miatt az elítélt és a védője jelentettek be fellebbezést.

Az ügyész a végzést tudomásul vette.

A fellebbviteli főügyészség az átiratában a végzés helybenhagyására tett indítványt, azonban hiányolta a bíróság Katonai Tanácsának áttételt elrendelő végzésének a feltüntetését. Az összbüntetésbe foglalás lehetősége 2013. július 1. napja után nyílt meg, ezért kizárólag a 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) rendelkezéseit lehet alkalmazni. Ez alapján azonban az összbüntetésbe foglalás kizárt, mert a már összbüntetésbe foglalt büntetéseket nem lehet ismét összbüntetésbe foglalni. Ezt az álláspontot erősíti a Kúria 2/2019. Büntető Jogegységi határozata, melynek értelmében amennyiben legalább egy alapítélet 2013. július 1. napja után emelkedett jogerőre, vagy vált a szabadságvesztés tekintetében végrehajthatóvá, úgy a Btk. szabályait kell követni a 10/2018. (VII. 18.) AB határozat ellenére.

Ezt követően érkezett az elítélt egyik védőjétől a védelmi fellebbezés indokolása. Ebben kimutatta az ellentétet az AB határozat és a jogegységi határozat között. Indítványozta, hogy az ítélőtábla az eljárást függessze fel és kezdeményezze az Alkotmánybíróság eljárását a jogegységi határozatra vonatkozóan.

Az elítélt a 2019. augusztus 7. napján iktatott kérelmében részletezte, hogy az összbüntetésbe foglalni kért büntetései milyen viszonyban állnak egymással. A Btk. szigorúbb szabályainak hatályba lépése és az ahhoz fűződő átmenti rendelkezés miatt hátrányos helyzetbe kerültek azok az elítéltek, akiknek több folyamatban lévő ügyük volt. 2013. július 1. napja előtt a bíróságok automatikusan hozták az újabb és újabb összbüntetési ítéleteket, amire ezt követően már nem volt törvényes lehetőség. A Btk. hatályba lépése előtt nem kellett beszerezni az elítélt hozzájárulását az összbüntetési eljárás lefolytatásához. Az alkalmazható törvénynek a jogerőre emelkedéshez kötése a visszaható hatály tilalmába ütközik. Az elítéltek már akkor is tudták, hogy ez alkotmányellenes, de 5 évet kellett várni arra, hogy ezt az Alkotmánybíróság kimondja. Ezt követően a Kúria 2019. június 3. napján ismét hozott egy alaptörvény ellenes jogegységi határozatot. "Én nem vagyok jogot tanult ember, de a 21. században egy jogot leíró ember milyen jogon fogja meg a törvény Bírójának kezét? És kötelezi például arra, hogy összbüntetési eljárásban minden egyes évből hagyjon meg 4 hónapot! Én eddig úgy tudtam, hogy a bíróknak olyan hatásköre van, hogy elvehet 1 napot és elveheti 1 napig az ítéletek tartamát." Kéri, hogy az alkotmánysértő jogegységi határozat figyelmen kívül hagyásával hozzon a bíróság összbüntetést minden kvázi halmazatban álló büntetését érintően, vagy függessze fel az összbüntetés elkészítését és forduljon az Alkotmánybírósághoz a jogegységi határozat ellen.

Az elítélt a 2019. szeptember 11. napján érkezett beadványában ismét fenntartotta az indítványában foglaltakat. Amennyiben az ítélőtábla fenntartja az álláspontját, akkor a 10/2018. (VII. 18.) AB határozatot nem lehet másként értelmezni, mint az ő esetében is, mégpedig úgy, hogy az összbüntetésbe foglalásnál az elkövetési idő számít és nem az, hogy mikor nyílik lehetőség az összbüntetés elkészítésére.

2020. január 16. napján iktatott beadványában - a felfüggesztő végzés kézbesítését követően - azt kérte, hogy az 1/2020. AB határozat figyelembe vételével az ítélőtábla készítse el az összbüntetését, ha erre mód van, és ebből a célból ne küldje vissza az ügyet a Nyíregyházi Törvényszékre. Az összbüntetés elkészítéséhez hozzájárul.

Az ítélőtábla a másodfokú eljárásban először felhívásokat intézett az elítélt védői felé annak megállapítása céljából, hogy ki a vezető védő.

Ezt követően a 2019. szeptember 27. napján kelt ügyszám2/16. számú végzésével a büntető eljárást felfüggesztette és az Alkotmánybíróság eljárását kezdeményezte. Az egyedi normakontroll eljárásban a Kúria 2/2019. számú Büntető Jogegységi határozata alaptörvény-ellenességének megállapítását és a közzététel napjára visszamenőleges hatályú megsemmisítését, a jogegységi határozat alkalmazásával véglegesen lezárt ügyek felülvizsgálatának elrendelését indítványozta.

Az indítványt az Alkotmánybíróság Hivatala ügyszám3 alatt nyilvántartásba vette és erről az ítélőtáblát 2019. október 7. napján értesítette.

A konkrét indítványt ugyan még nem bírálta el az Alkotmánybíróság, de arra érdemben már - okafogyottság miatt - nem is fog sor kerülni, mivel egy korábban nyilvántartásba vett bírói kezdeményezés alapján megszületett az 1/2020. (I. 2.) AB határozat, amelynek a rendelkező része a következőket tartalmazza:

1. Az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy az összbüntetési eljárás során alkalmazandó büntető anyagi jogi szabályokról szóló 2/2019. Büntető jogegységi határozat alaptörvény-ellenes, ezért a jogegységi határozatot a Magyar Közlönyben történt közzétételére, 2019. június 25. napjára visszaható hatállyal megsemmisíti.

2. Az Alkotmánybíróság elrendeli az összbüntetési eljárás során alkalmazandó büntető anyagi jogi szabályokról szóló 2/2019. Büntető jogegységi határozat alkalmazásával meghozott, jogerős határozattal lezárt büntetőeljárások felülvizsgálatát.