62009CJ0550[1]

A Bíróság (nagytanács) 2010. június 29-i ítélete. elleni büntetőeljárás E és F. Előzetes döntéshozatal iránti kérelem: Oberlandesgericht Düsseldorf - Németország. Közös kül- és biztonságpolitika - A terrorizmus elleni küzdelem érdekében egyes személyekkel és szervezetekkel szemben hozott különleges korlátozó intézkedések - 2001/931/KKBP közös álláspont - 2580/2001/EK rendelet - 2. és 3. cikk - Valamely szervezetnek a terrorcselekményekben részt vevő személyek, csoportok és szervezetek listájára való felvétele - Az adománygyűjtéssel és kiadványok értékesítésével kapcsolatos tevékenységekből származó pénzeszközöknek a szervezet tagjai által a szervezet részére történő továbbítása. C-550/09. sz. ügy.

A BÍRÓSÁG ÍTÉLETE (nagytanács)

2010. június 29.(*)

"Közös kül- és biztonságpolitika - A terrorizmus elleni küzdelem érdekében egyes személyekkel és szervezetekkel szemben hozott különleges korlátozó intézkedések - 2001/931/KKBP közös álláspont - 2580/2001/EK rendelet - 2. és 3. cikk - Valamely szervezetnek a terrorcselekményekben részt vevő személyek, csoportok és szervezetek listájára való felvétele - Az adománygyűjtéssel és kiadványok értékesítésével kapcsolatos tevékenységekből származó pénzeszközöknek a szervezet tagjai által a szervezet részére történő továbbítása"

A C-550/09. sz. ügyben,

az EUMSZ 267. cikk alapján benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem tárgyában, amelyet az Oberlandesgericht Düsseldorf (Németország) a Bírósághoz 2009. december 29-én érkezett, 2009. december 21-i határozatával terjesztett elő előtte

E.

és

F.

ellen folytatott büntetőeljárásban,

A BÍRÓSÁG (nagytanács),

tagjai: V. Skouris elnök, A. Tizzano, J. N. Cunha Rodrigues, K. Lenaerts (előadó), J.-C. Bonichot, P. Lindh és C. Toader tanácselnökök, Juhász E., G. Arestis, A. Borg Barthet, M. Ilešič, T. von Danwitz és A. Arabadjiev bírák,

főtanácsnok: P. Mengozzi,

hivatalvezető: R. Şereş tanácsos,

tekintettel a Bíróság elnökének 2010. március 1-jei határozatára, amellyel az Európai Unió Bírósága alapokmányának 23a. cikke, valamint az eljárási szabályzat 104a. cikke első bekezdésének megfelelően a jelen ügy gyorsított eljárásban történő elbírálását rendeli el,

tekintettel az írásbeli szakaszra és a 2010. május 12-i tárgyalásra,

figyelembe véve a következők által előterjesztett észrevételeket:

- a Generalbundesanwalt beim Bundesgerichtshof képviseletében V. Homann és K. Lohse, meghatalmazotti minőségben,

- E. képviseletében F. Hess és A. Nagler Rechtsanwälte,

- F. képviseletében B. Eder és A. Pues Rechtsanwältinnen,

- a francia kormány képviseletében E. Belliard, G. de Bergues és L. Butel, meghatalmazotti minőségben,

- az Európai Unió Tanácsa képviseletében Z. Kupcova, E. Finnegan és R. Szostak, meghatalmazotti minőségben,

- az Európai Bizottság képviseletében T. Scharf és M. Konstantinidis, meghatalmazotti minőségben,

a főtanácsnok meghallgatását követően,

meghozta a következő

Ítéletet

1 Az előzetes döntéshozatal iránti kérelem egyrészről a Devrimci Halk Kurtulus Partisi-Cephesi (DHKP-C) szervezetnek a terrorizmus elleni küzdelem érdekében egyes személyekkel és szervezetekkel szemben hozott különleges korlátozó intézkedésekről szóló, 2001. december 27-i 2580/2001/EK tanácsi rendelet (HL L 344., 70. o.; magyar nyelvű különkiadás 18. fejezet, 1. kötet, 207. o.) hatálya alá tartozó személyek, csoportok, szervezetek listájára való felvételének érvényességére, valamint másrészről e rendelet 2. és 3. cikkének értelmezésére vonatkozik.

2 E kérelmet a külföldi terroristacsoporthoz való feltételezett tartozás, valamint a 2580/2001 rendelet 2. és 3. cikkének feltételezett megsértése miatt, a jelenleg Németországban előzetes letartóztatásban lévő E. és F. (a továbbiakban együttesen: vádlottak) ellen indított büntetőeljárás keretében terjesztették elő.

Jogi háttér

A nemzetközi jog

3 A 2001. szeptember 11-én New Yorkban, Washingtonban és Pennsylvaniában elkövetett terrortámadásokat követően az ENSZ Biztonsági Tanácsa 2001. szeptember 28-án elfogadta az 1373. (2001) számú határozatot.

4 E határozat preambuluma megerősíti, hogy "az ENSZ Alapokmánynak megfelelően minden eszközzel küzdeni kell a nemzetközi béke és biztonság terrorcselekmények általi fenyegetettsége ellen". Azt is hangsúlyozza, hogy az államoknak "a nemzetközi együttműködést további intézkedések elfogadásával kell kiegészíteniük, hogy a területükön minden megengedett eszközzel elhárítsák és megakadályozzák a terrorcselekmények finanszírozását és előkészítését".

5 Az említett határozat 1. pontja értelmében az ENSZ Biztonsági Tanácsa:

"Úgy határoz, hogy az államok:

a) megelőzik és visszaszorítják a terrorcselekmények finanszírozását;

b) büntetik a pénzeszközök - bármilyen módon, közvetve vagy közvetlenül - szándékos vagy tudatos rendelkezésre bocsátását vagy gyűjtését terrorcselekmények végrehajtásához, polgáraik által vagy területükön belül;

[...]

d) megtiltják polgáraik, illetve a területükön tartózkodó minden személy vagy szervezet számára, hogy pénzeszközöket, vagyoni értékeket, illetve gazdasági erőforrásokat vagy pénzügyi szolgáltatásokat vagy egyéb kapcsolódó szolgáltatásokat, közvetlenül vagy közvetve, terrorcselekményeket elkövető vagy elkövetését megkísérlő, vagy a terrorcselekményekben részt vevő vagy azok elkövetését elősegítő személyek, az ilyen személyek közvetett vagy közvetlen tulajdonában vagy ellenőrzése alatt álló szervezetek, valamint az ilyen személyek nevében vagy irányítása alatt eljáró személyek és szervezetek rendelkezésére bocsássanak."

A 2001/931/KKBP és a 2002/340/KKBP közös álláspont

6 2001. december 27-én az Európai Unió Tanácsa elfogadta a terrorizmus leküzdésére vonatkozó különös intézkedések alkalmazásáról szóló, 2001. december 27-i 2001/931/KKBP tanácsi közös álláspontot (HL L 344., 93. o.; magyar nyelvű különkiadás 18. fejezet, 1. kötet, 217. o.).

7 Az említett közös álláspont (1), (2) és (5) preambulumbekezdése szerint:

"(1) Az Európai Tanács 2001. szeptember 21-i rendkívüli ülésén kinyilvánította, hogy a terrorizmus tényleges kihívást jelent a világ és Európa számára, és a terrorizmus leküzdése az Európai Unió egyik elsődleges célja.

(2) Az Egyesült Nemzetek Biztonsági Tanácsa 2001. október 28-án elfogadta a terrorizmus leküzdése, különösen a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelem érdekében kialakított széleskörű stratégiák megállapításáról szóló 1373. (2001) számú határozatát.

[...]

(5) Az Európai Uniónak további intézkedéseket kell hoznia az ENSZ BT 1373. (2001) számú határozatának végrehajtására."

8 A 2001/931 közös álláspont különösen a következő rendelkezéseket tartalmazza:

"(1) A következő cikkek rendelkezéseivel összhangban ezt a közös álláspontot kell alkalmazni a terrorcselekményekben részt vevő és a mellékletben felsorolt személyekre, csoportokra és szervezetekre.

(2) Ennek a közös álláspontnak az alkalmazásában a »terrorcselekményekben részt vevő személyek, csoportok és szervezetek«:

- a terrorcselekményeket elkövető vagy elkövetését megkísérlő, vagy a terrorcselekményekben részt vevő vagy azok elkövetését elősegítő személyek,

- az ilyen személyek közvetett vagy közvetlen tulajdonában vagy ellenőrzése alatt álló szervezetek; az ilyen személyek és szervezetek nevében vagy irányítása alatt eljáró személyek, ideértve az ilyen személyek és a velük kapcsolatban álló személyek és szervezetek közvetlen tulajdonában vagy ellenőrzése alatt álló vagyonból származó vagy abból keletkezett pénzeszközöket is.

(3) Ennek a közös álláspontnak az alkalmazásában »terrorcselekmény« a következő szándékos cselekmények egyike, amely jellege vagy összefüggései révén súlyos kárt okozhat egy országnak vagy egy nemzetközi szervezetnek, és amelyet a nemzeti jog bűncselekményként határoz meg, amennyiben abból a célból követik el, hogy:

[...]

iii. súlyosan megingassák vagy lerombolják egy ország vagy egy nemzetközi szervezet alapvető politikai, alkotmányos, gazdasági vagy társadalmi felépítését:

[...]

k) részvétel terrorista csoport tevékenységében, ideértve információk vagy anyagi erőforrások rendelkezésre bocsátását, vagy a csoport tevékenységének finanszírozását bármilyen módon, annak tudatában, hogy az hozzájárul a csoport bűnöző tevékenységeihez.

[...]

(4) A mellékletben található listát az idevágó ügyiratok pontos információi, illetve anyagai alapján kell összeállítani, amelyek értelmében az illetékes hatóság határozatot hozott az érintett személyekről, csoportokról és szervezetekről, függetlenül attól, hogy a határozat terrorcselekményre irányuló nyomozás vagy vádemelés megindítására, komoly és hitelt érdemlő bizonyítékok vagy jelek alapján ilyen cselekmény elkövetésének kísérletére, abban való részvételre vagy annak elősegítésére, vagy ilyen bűntettek miatt kiszabott ítéletekre vonatkozik-e. [...]

Ennek a bekezdésnek az alkalmazásában az »illetékes hatóság« az igazságügyi hatóság, vagy ha az nem rendelkezik az e bekezdés hatálya alá tartozó területen illetékességgel, akkor az e téren illetékességgel rendelkező megfelelő hatóság.

[...]

(6) A mellékletben található listában szereplő személyek és szervezetek nevét rendszeresen és legalább hat hónaponként felül kell vizsgálni annak érdekében, hogy biztosítva legyen a listában való fenntartásuk megalapozottsága."

9 Az említett közös álláspont 3. cikke értelmében "[a]z Európai Közösség, az Európai Közösséget létrehozó szerződésben ráruházott hatáskör keretén belül eljárva, biztosítja, hogy pénzeszközöket, vagyoni értékeket vagy gazdasági erőforrásokat, vagy pénzügyi vagy ezzel kapcsolatos egyéb szolgáltatásokat sem közvetve, sem közvetlenül nem bocsátanak a mellékletben felsorolt személyek, csoportok és szervezetek rendelkezésére."

10 Ez a közös álláspont tartalmazza "[a]z 1. cikkben említett személyek, csoportok és szervezetek első listáját". Ezen a listán nem szerepel a DHKP-C.

11 E melléklet tartalmát a 2001/931 tanácsi közös álláspont naprakésszé tételéről szóló, 2002. május 2-i 2002/340/KKBP tanácsi közös álláspont (HL L 116., 75. o.) módosította.

12 A 2002/340 közös álláspont mellékletének "Csoportok és szervezetek" című 2. szakaszának 19. pontjában szerepel az "Armée/Front/Parti révolutionnaire populaire de libération (DHKP/C), (Devrimci Sol [Gauche révolutionnaire], Dev Sol)". Ezt a szervezetet a későbbi tanácsi közös álláspontokkal, végül pedig a terrorizmus elleni küzdelemre vonatkozó különös intézkedések alkalmazásáról szóló 2001/931 közös álláspont 2., 3. és 4. cikkének hatálya alá tartozó személyek, csoportok és szervezetek listájának naprakésszé tételéről szóló, 2009. december 22-i 2009/1004/KKBP tanácsi határozattal (HL L 346., 58. o.) fenntartották a 2001/931 közös álláspont 1. cikkének (6) bekezdésében említett listán.

A 2580/2001 rendelet

13 A 2580/2001 rendelet (2)-(5) preambulumbekezdése értelmében:

"(2) Az Európai Tanács kinyilvánította, hogy a terrorizmus finanszírozásának felszámolása a terrorizmus elleni fellépés meghatározó eleme, és felszólította a Tanácsot, hogy hozza meg a szükséges intézkedéseket a terrorista tevékenység minden finanszírozási formájával szembeni küzdelem érdekében.

(3) Az Egyesült Nemzetek Biztonsági Tanácsa 2001. szeptember 28-i 1373. (2001) számú határozata szerint valamennyi államnak be kell fagyasztania azon személyek pénzeszközeit, egyéb vagyoni értékeit vagy gazdasági erőforrásait, akik terrorcselekményeket követnek el vagy kísérelnek meg elkövetni, illetve ilyen cselekmények elkövetésének részesei vagy elősegítői.

(4) A Biztonsági Tanács úgy határozott továbbá, hogy intézkedéseket kell hozni annak megtiltására, hogy ilyen személyeknek pénzeszközt, egyéb vagyoni értéket vagy gazdasági erőforrást bocsássanak rendelkezésre és hogy számukra pénzügyi vagy egyéb kapcsolódó szolgáltatásokat nyújtsanak.

(5) A 2001/931/KKBP közös álláspont KKBP szempontjainak [helyesen: A 2001/931/KKBP közös álláspontban szereplő, a KKBP körébe tartozó intézkedések] végrehajtásához a Közösség fellépésére van szükség."

14 A 2580/2001 rendelet 1. cikke akként rendelkezik, hogy "[e] rendelet alkalmazásában a következő meghatározások érvényesek:

1. »Pénzeszközök, egyéb vagyoni értékek és gazdasági erőforrások«: bármilyen materiális vagy immateriális, ingó vagy ingatlan, bármilyen módon szerzett eszközök [...]

[...]

4. Ennek a rendeletnek az alkalmazásában a »terrorcselekmény« meghatározását a 2001/931/KKBP közös álláspont 1. cikkének (3) bekezdése tartalmazza;

[...]"

15 A 2580/2001 rendelet 2. cikke a következőt írja elő:

"(1) Az 5. és a 6. cikkben megengedett kivételektől eltekintve:

a) a (3) bekezdésben említett listában szereplő természetes vagy jogi személy, csoport vagy szervezet tulajdonában vagy birtokában álló, vagy hozzájuk tartozó valamennyi pénzeszközt [...] be kell fagyasztani;

b) semmiféle pénzeszközt, egyéb vagyoni értéket és gazdasági erőforrást sem közvetve, sem közvetlenül nem lehet a (3) bekezdésben említett listában szereplő természetes vagy jogi személy, csoport vagy szervezet rendelkezésére bocsátani[, illetve azok javára felhasználni];

[...]

(3) A Tanács egyhangúlag, és a 2001/931/KKBP közös álláspont 1. cikkének (4), (5) és (6) bekezdésében megállapított rendelkezéseivel összhangban eljárva, megállapítja, felülvizsgálja és módosítja azoknak a személyeknek, csoportoknak és szervezeteknek a listáját, akikre, illetve amelyekre ez a rendelet vonatkozik. [...]"

16 A 2580/2001 rendelet 3. cikkének (1) bekezdése értelmében "[t]ilos a tudatos és szándékos részvétel olyan tevékenységben, amelynek célja vagy hatása a 2. cikk közvetett vagy közvetlen kijátszása".

17 A 2580/2001 rendelet 9. cikke akként rendelkezik, hogy "[m]inden tagállam meghatározza az e rendelet rendelkezéseinek megsértése esetén alkalmazandó szankciókat".

A DHKP-C-nek a 2580/2001 rendelet 2. cikkének (3) bekezdésében előírt listára való felvételével kapcsolatos rendelkezések

18 A 2580/2001 rendelet 2. cikkének (3) bekezdésében előírt lista létrehozásáról szóló, 2001. december 27-i 2001/927/EK tanácsi határozat (HL L 344., 83. o.) megállapította a személyeknek, csoportoknak és szervezeteknek azon első listáját, akikre, illetve amelyekre az említett rendelet vonatkozik. Ezen az első listán nem szerepelt a DHKP-C.

19 A 2580/2001 rendelet 2. cikke (3) bekezdésének végrehajtásáról és a 2001/927 határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2002. május 2-i 2002/334/EK határozat (HL L 116., 33. o.) 1. cikke első alkalommal tette naprakésszé a személyeknek, csoportoknak és szervezeteknek azon listáját, akikre, illetve amelyekre az említett rendelet vonatkozik. E naprakésszé tett lista "Csoportok és szervezetek" című 2. szakaszának 10. pontjában szerepel az "Armée/Front/Parti révolutionnaire populaire de libération (DHKP/C), (Devrimci Sol [Gauche révolutionnaire], Dev Sol)".

20 A DHKP-C-nek a 2580/2001 rendelet 2. cikkének (3) bekezdésében előírt listára való felvételét a következő rendelkezések tartották fenn:

- a 2580/2001 rendelet 2. cikke (3) bekezdésének végrehajtásáról és a 2002/334 határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2002. június 17-i 2002/460/EK tanácsi határozat (HL L 160., 26. o.) 1. cikke 2. szakaszának 18. pontja;

- a 2580/2001 rendelet 2. cikke (3) bekezdésének végrehajtásáról és a 2002/460 határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2002. október 28-i 2002/848/EK tanácsi határozat (HL L 295., 12. o.) 1. cikke 2. szakaszának 19. pontja;

- a 2580/2001 rendelet 2. cikke (3) bekezdésének végrehajtásáról és a 2002/848 határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2002. december 12-i 2002/974/EK tanácsi határozat (HL L 337., 85. o.) 1. cikke 2. szakaszának 20. pontja;

- a 2580/2001 rendelet 2. cikke (3) bekezdésének végrehajtásáról és a 2002/974 határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2003. június 27-i 2003/480/EK tanácsi határozat (HL L 160., 81. o.) 1. cikke 2. szakaszának 20. pontja;

- a 2580/2001 rendelet 2. cikke (3) bekezdésének végrehajtásáról és a 2003/480 határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2003. szeptember 12-i 2003/646/EK tanácsi határozat (HL L 229., 22. o.) 1. cikke 2. szakaszának 20. pontja;

- a 2580/2001 rendelet 2. cikke (3) bekezdésének végrehajtásáról és a 2003/646 határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2003. december 22-i 2003/902/EK tanácsi határozat (HL L 340., 63. o.) 1. cikke 2. szakaszának 21. pontja;

- a 2580/2001 rendelet 2. cikke (3) bekezdésének végrehajtásáról és a 2003/902 határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2004. április 2-i 2004/306/EK tanácsi határozat (HL L 99., 28. o.) 1. cikke 2. szakaszának 22. pontja;

- a 2580/2001 rendelet 2. cikke (3) bekezdésének végrehajtásáról és a 2004/306 határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2005. március 14-i 2005/221/KKBP tanácsi határozat (HL L 69., 64. o.) 1. cikke 2. szakaszának 23. pontja;

- a 2580/2001 rendelet 2. cikke (3) bekezdésének végrehajtásáról és a 2005/221 határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2005. június 6-i 2005/428/KKBP tanácsi határozat (HL L 144., 59. o.) 1. cikke 2. szakaszának 22. pontja;

- a 2580/2001 rendelet 2. cikke (3) bekezdésének végrehajtásáról és a 2005/428 határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2005. október 17-i 2005/772/EK tanácsi határozat (HL L 272., 15. o.) melléklete 2. szakaszának 22. pontja;

- a 2580/2001 rendelet 2. cikke (3) bekezdésének végrehajtásáról és a 2005/722 határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2005. november 29-i 2005/848/EK tanácsi határozat (HL L 314., 46. o.) 1. cikke 2. szakaszának 23. pontja;

- a 2580/2001 rendelet 2. cikke (3) bekezdésének végrehajtásáról és a 2005/848 határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2005. december 21-i 2005/930/EK határozat (HL L 340., 64. o.) 1. cikke 2. szakaszának 24. pontja, valamint

- a 2580/2001 rendelet 2. cikke (3) bekezdésének végrehajtásáról és a 2005/930 határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2006. május 29-i 2006/379/EK határozat (HL L 144., 21. o.) 1. cikke 2. szakaszának 25. pontja.

21 A 2580/2001 rendelet 2. cikke (3) bekezdésének végrehajtásáról, és a 2006/379 és a 2006/1008/EK határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2007. június 28-i 2007/445/EK tanácsi határozat (HL L 169., 58. o.) (3) preambulumbekezdése értelmében a Tanács valamennyi szóban forgó személy, csoport és szervezet számára - amennyiben ez gyakorlatilag lehetséges volt - indokolást adott arról, hogy miért vették fel őket különösen a 2006/379 határozatban szereplő listára.

22 Amint az a 2007/445 határozat indokolásának (4)-(6) pontjából kitűnik, az Európai Unió Hivatalos Lapjában 2007. április 25-én közzétett értesítés (HL C 90., 1. o.) útján a Tanács tájékoztatta e személyeket, csoportokat és szervezeteket arról, hogy továbbra is a 2580/2001 rendelet 2. cikkének (3) bekezdésében előírt listán szándékozik őket tartani, tájékoztatta őket továbbá arról, hogy adott esetben lehetséges a Tanács indokolásához való hozzáférést kérni. E listának - a Tanácshoz benyújtott észrevételek és dokumentumok figyelembevételével történt - teljes körű felülvizsgálatát követően a Tanács megállapította, hogy a 2007/445 határozat mellékletében felsorolt személyek, csoportok és szervezetek a 2001/931 közös álláspont 1. cikkének (2) és (3) bekezdése értelmében terrorcselekményekben vettek részt, e közös álláspont 1. cikkének (4) bekezdése értelmében illetékes hatóság velük szemben határozatot hozott, és hogy a továbbiakban is a 2580/2001 rendelettel előírt különös korlátozó intézkedések hatálya alá kell tartozniuk.

23 A 2007/445 határozat 3. cikke értelmében "[e]z a határozat a kihirdetésének napján lép hatályba". A kihirdetésre 2007. június 29-én került sor.

24 Az említett határozat mellékletében szereplő listán, amely - amint az annak 1. és 2. cikkéből kitűnik - különösen a 2006/379 határozatban szereplő lista helyébe lép, a DHKP-C a "Csoportok és szervezetek" című 2. szakasz 26. pontjában szerepel.

25 E szervezetet a 2580/2001 rendelet 2. cikkének (3) bekezdésében előírt listán a későbbi tanácsi határozatokkal, különösen a 2580/2001 rendelet 2. cikke (3) bekezdésének végrehajtásáról, és a 2007/445 határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2007. december 20-i 2007/868/EK tanácsi határozattal (HL L 340., 100. o.), valamint a 2580/2001 rendelet 2. cikke (3) bekezdésének végrehajtásáról és a 2007/868 határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2008. július 15-i 2008/583/EK tanácsi határozattal (HL L 188., 21. o.) tartották fenn.

A nemzeti jog

26 A külkereskedelemről szóló törvény (Außenwirtschaftsgesetz, a továbbiakban: AWG) - mind 1996. december 11-i változatában (BGBl. 1996. I., 1850. o.), mind pedig 2006. június 26-i változatában (BGBl. 2006. I., 1386. o.) szereplő - 34. cikkének (4) bekezdése értelmében a 2580/2001 rendelethez hasonló uniós jogszabályok megsértése büntetőjogi szankcióval sújtható.

Az alapeljárás alapját képező tényállás és az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

27 A vádlottak elleni büntetőeljárás alapjául a Generalbundesanwalt beim Bundesgerichtshof (a továbbiakban: Generalbundesanwalt) 2009. október 6-i vádirata szolgál, amelyben a Generalbundesanwalt azt rója a vádlottak terhére, hogy 2002. augusztus 30-tól 2008. november 5-i őrizetbe vételükig a DHKP-C tagjai voltak, amelynek célja - a vádirat szerint - Törökország alkotmányos rendjének fegyveres harc útján történő megdöntése. E tények miatt kerültek előzetes letartóztatásba.

28 A vádirat szerint a DHKP-C-ben való tagságuk teljes időtartama alatt az e szervezet németországi területi alszervezeteinek ("Bölge") vezetésével megbízott vádlottak - pénzeszközöknek a szervezet számára történő nyújtásából álló fő feladatuk keretében - évente szerveztek adománygyűjtést a szervezet javára, az ennek során gyűjtött pénzeszközöket pedig a szervezet legfelsőbb vezetőségéhez továbbították. A vádlottak emellett jelentős szerepet töltöttek be a DHKP-C bevételszerzését szolgáló rendezvények szervezésében, valamint a DHKP-C számára pénzeszközök gyűjtésére szolgáló kiadványok értékesítésében, és az ebből származó pénzt is ez utóbbihoz továbbították. A vádlottak tudatában voltak annak, hogy az ily módon gyűjtött pénzeszközök - legalábbis részben - a DHKP-C terrorista tevékenységeinek finanszírozására is szolgálnak.

29 A vádirat által felölelt időszak során az egyik vádlott legalább 215 809 eurót, míg a másik legalább 105 051 eurót gyűjtött és továbbított a DHKP-C számára.

30 Mivel a DHKP-C 2580/2001 rendelet 2. cikkének (3) bekezdésében előírt listára való felvételének érvényességével, valamint az említett rendelet értelmezésével kapcsolatban kétségei merültek fel, az Oberlandesgericht Düsseldorf úgy határozott, hogy az eljárást felfüggeszti, és előzetes döntéshozatal céljából a következő kérdéseket terjeszti a Bíróság elé:

"1) Akkor is kezdettől fogva hatályosnak (»wirksam«) kell-e tekinteni - adott esetben a [...] 2007/445 [...] határozat [...] révén módosított eljárásra figyelemmel - az őt érintő határozatok ellen keresetet nem indító szervezetnek a [...] 2580/2001 [...] rendelet [...] 2. cikke alapján valamely listára való felvételét, ha a listára való felvételre alapvető eljárási biztosítékok megsértésével került sor?

2) Úgy kell-e értelmezni a [...] 2580/2001 [...] rendelet 2. és 3. cikkét, hogy a pénzeszközöknek, vagyoni értékeknek és gazdasági erőforrásoknak a rendelet 2. cikke (3) bekezdésében említett listán szereplő jogi személy, csoport vagy szervezet számára történő rendelkezésére bocsátása, az ilyen juttatásban való közreműködés vagy a részvétel olyan tevékenységben, amelynek célja a rendelet 2. cikkének kijátszása, akkor is megvalósulhat, ha az ilyen erőforrásokat juttató személy maga is e jogi személy, csoport vagy szervezet tagja?

3) Úgy kell-e értelmezni a [...] 2580/2001 [...] rendelet 2. és 3. cikkét, hogy a pénzeszközöknek, vagyoni értékeknek és gazdasági erőforrásoknak a rendelet 2. cikke (3) bekezdésében említett listán szereplő jogi személy, csoport vagy szervezet számára történő rendelkezésére bocsátása, az ilyen juttatásban való közreműködés vagy a részvétel olyan tevékenységben, amelynek célja a rendelet 2. cikkének kijátszása, akkor is megvalósulhat, ha a juttatandó vagyoni érték már (akár csak közvetve is) hozzáférhető a jogi személy, csoport vagy szervezet számára?"

A Bíróság előtti eljárás

31 Az előzetes döntéshozatal iránti kérelemről 2010. február 1-jén értesítették az érdekelt feleket, akik számára - a 2010. április 15. és 21. közötti időszak során lejáró - határidőt tűztek írásbeli észrevételeik előterjesztésére. A kérdést előterjesztő bíróságot és e feleket ezen értesítés alkalmával tájékoztatták a Bíróság azon döntéséről, hogy a jelen előzetes döntéshozatal iránti kérelmet soron kívül kívánja elbírálni.

32 2010. február 5-én kelt, a Bíróság Hivatalához 2010. február 11-én benyújtott külön iratában a kérdést előterjesztő bíróság arra kérte a Bíróságot, hogy a jelen előzetes döntéshozatal iránti kérelem tekintetében alkalmazzon gyorsított eljárást. A kérdést előterjesztő bíróság - kérelmének alátámasztására - előadta, hogy 2010. január 15-i végzésével büntetőeljárást indított a vádlottak ellen, a tárgyalásokat pedig a 2010. március 11. és augusztus 31. közötti időszakra tűzte ki. A kérdést előterjesztő bíróság azzal érvel, hogy - e büntetőeljárás előrelátható időtartamára, valamint az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések alapügy tekintetében fennálló jelentőségére figyelemmel - rendkívül sürgősen kell határozni e kérdésekről.

33 2010. március 1-jei végzésével a Bíróság elnöke úgy határozott, hogy a jelen előzetes döntéshozatal iránti kérelem tekintetében gyorsított eljárást alkalmaz.

Az előzetes döntéshozatal iránti kérelem elfogadhatóságáról

34 E. vitatja az előzetes döntéshozatal iránti kérelem elfogadhatóságát a kérdést a Bírósághoz előterjesztő bíróság tanácsának állítólagosan szabálytalan összetételére hivatkozva.

35 E tekintetben meg kell állapítani, hogy amennyiben valamely bíróság az EUMSZ 267. cikk alapján előzetes döntéshozatalra utaló határozatot hoz, úgy főszabály szerint nem a Bíróság feladata annak vizsgálata, hogy e határozatot a nemzeti jog szervezeti és bírósági eljárási szabályaival összhangban hozták-e meg.

36 Ebből következik, hogy az előzetes döntéshozatal iránti kérelem elfogadható.

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdésekről

Az első kérdésről

37 Első kérdésével a kérdést előterjesztő bíróság lényegében arra vár választ, hogy a DHKP-C-nek a 2580/2001 rendelet 2. cikkének (3) bekezdésében előírt listára történt, ez utóbbi által bírósági úton meg nem támadott felvételét kezdettől fogva hatályosnak kell-e tekinteni annak ellenére, hogy a listára való felvételre eredetileg alapvető eljárási biztosítékok megsértésével került sor.

38 Az előzetes döntéshozatal iránti kérelemben szereplő adatokból kitűnik, hogy e biztosítékok közül a kérdést előterjesztő bíróság különösen az EUMSZ 296. cikkben előírt indokolási kötelezettségre hivatkozik. E bíróság azon kételyeinek alapjául - amelyek a vádlottak által azzal kapcsolatban előterjesztett kifogások kapcsán merültek fel, hogy az említett kötelezettségre tekintettel érvényes-e a listára való felvétel - azok az ítéletek szolgálnak, amelyekkel a Elsőfokú Bíróság több személy, csoport vagy szervezet említett listára történt felvételét különösen azon az alapon érvénytelenítette, hogy a Tanács a megtámadott határozatokban nem indokolta meg különböző személyek és szervezetek listára történt felvételét, és hogy az érdemi bírósági felülvizsgálat ezért lehetetlen volt (az Elsőfokú Bíróság T-228/02. sz., Organisation des Modjahedines du peuple d'Iran kontra Tanács ügyben 2006. december 12-én hozott ítélete [EBHT 2006., II-4665. o.]; a T-47/03. sz., Sison kontra Tanács ügyben 2007. július 11-én hozott ítélete; a T-327/03. sz., Al-Aqsa kontra Tanács ügyben 2007. július 11-én hozott ítélete; a T-229/02. sz., PKK kontra Tanács ügyben 2008. április 3-án hozott ítélete, valamint a T-253/04. sz., Kongra-Gel és társai kontra Tanács ügyben 2008. április 3-án hozott ítélete).

39 A kérdést előterjesztő bíróság ezzel összefüggésben azt kérdezi, hogy - annak ellenére, hogy a DHKP-C nem kérte a 2580/2001 rendelet 2. cikkének (3) bekezdésében előírt listára való felvételének törlését - azonos okok miatt meg kell-e állapítani a tanácsi határozatok érvénytelenségét, amennyiben azok e szervezetet felvették, majd később fenntartották ezen a listán.

40 A kérdést előterjesztő bíróság ezután a 2007/445 határozattal kapcsolatban tesz fel kérdést, tekintettel a vádiratban szereplő azon állításra, miszerint a DHKP-C említett listára való felvétele mindenesetre visszamenőleges hatállyal érvényessé vált a Tanács által az e határozat elfogadása céljából alkalmazott eljárásnak köszönhetően, amely eljárás során indokolták e szervezet listára való felvételt.

41 Ily módon az első kérdés - az EUMSZ 296. cikkben előírt indokolási kötelezettségre tekintettel - a DHKP-C 2580/2001 rendelet 2. cikkének (3) bekezdésében előírt listára való felvétele és azon való fenntartása érvényességének vizsgálatára vonatkozik, amire a jelen ítélet 20. pontjában meghatározott olyan rendelkezések eredményeként került sor, amelyek egymást követve lefedik a vádiratban szereplő vád kezdőidőpontja, 2002. augusztus 30., valamint a 2007/445 határozat hatálybalépésének napja, 2007. június 28. közötti időszakot (a továbbiakban: a DHKP-C-nek a 2580/2001 rendelet 2. cikkének (3) bekezdésében előírt listán való szereplése a 2007. június 29. előtti időszak során).

42 Ugyanakkor - ahogyan ebben F. kivételével valamennyi, a Bírósághoz észrevételeket előterjesztő fél egyetért - ez az első kérdés nem a DHKP-C 2580/2001 rendelet 2. cikkének (3) bekezdésében előírt listára való, a 2007/445 határozatból és a jelen ítélet 25. pontjában említett későbbi tanácsi határozatokból eredő felvételének érvényességére vonatkozik. Az F. által védett állásponttal ellentétben a kérdés nem is a 2580/2001 rendelet érvényességére vonatkozik.

43 Előzetesen ki kell emelni azt a tényt, hogy a C-402/05. P. és C-415/05. P. sz., Kadi és Al Barakaat International Foundation kontra Tanács és Bizottság ügyben hozott ítélet (EBHT 2008., I-6351. o.) alapjául szolgáló ügytől eltérően - amely a felperesek vagyoni eszközeinek befagyasztására irányuló intézkedésre vonatkozott - azokra a rendelkezésekre, amelyek érvényessége a jelen előzetes döntéshozatal iránti kérelem keretében képezi vizsgálat tárgyát, a 2580/2001 rendeletnek - az alkalmazandó nemzeti jog értelmében szabadságelvonással járó büntetőjogi szankciókkal sújtható - megsértésével kapcsolatos vádak alátámasztása céljából hivatkoznak.

44 Ezzel összefüggésben hangsúlyozni kell, hogy az Unió olyan jogi unió, amelyben az intézmények aktusai ellenőrzés alá esnek a tekintetben, hogy azok különösen az EUM-Szerződéssel és az általános jogelvekkel összeegyeztethetők-e. Az említett szerződés teljes jogorvoslati és eljárási rendszert hozott létre, melynek célja, hogy a Bíróságra ruházza az uniós intézmények jogi aktusai jogszerűségének felülvizsgálatát (lásd ebben az értelemben C-50/00. P. sz., Unión de Pequeños Agricultores kontra Tanács ügyben 2002. július 25-én hozott ítélet [EBHT 2002., I-6677. o.] 38. és 40. pontját, valamint a fent hivatkozott Kadi és Al Barakaat International Foundation kontra Tanács és Bizottság ügyben hozott ítélet 281. pontját).

45 Következésképpen a nemzeti eljárás keretében bárki jogosult az eljáró bíróság előtt az uniós jogi aktusokban szereplő, a vele szemben hozott határozat vagy nemzeti jogi aktus alapjául szolgáló rendelkezések érvénytelenségére hivatkozni, és indítványozhatja az említett jogi aktusok érvénytelenségének megállapítására hatáskörrel nem rendelkező nemzeti bíróságnál, hogy e tekintetben előzetes döntéshozatal iránti kérelmet terjesszen a Bíróság elé (lásd ebben az értelemben a C-239/99. sz. Nachi Europe ügyben 2001. február 15-én hozott ítélet [EBHT 2001., I-1197. o.] 35. pontját, valamint a fent hivatkozott Unión de Pequeños Agricultores kontra Tanács ügyben hozott ítélet 40. pontját).

46 E jog elismerése azonban azt feltételezi, hogy a fél nem jogosult az EUMSZ 263. cikk alapján az e rendelkezések elleni közvetlen kereset benyújtására, amelyek következményeit anélkül viseli, hogy megsemmisítésük kérelmezésére korábban jogosult lett volna (lásd ebben az értelemben C-188/92. sz. TWD Textilwerke Deggendorf ügyben 1994. március 9-én hozott ítélet [EBHT 1994., I-833. o.] 23. pontját, valamint a fent hivatkozott Nachi Europe ügyben hozott ítélet 36. pontját).

47 Az alapügyben a DHKP-C 2580/2001 rendelet 2. cikkének (3) bekezdésében előírt listára a 2007. június 29. előtti időszak során történt felvétele e rendelettel együtt szolgál - az AWG 34. cikkének (4) bekezdése alapján - a vádlottakra vonatkozó vádirat alapjául az említett időszak tekintetében.

48 Meg kell tehát vizsgálni, hogy az ezen utóbbiak által a DHKP-C listára való felvétele ellen benyújtott megsemmisítés iránti kereset minden kétséget kizáróan elfogadható lett volna-e (lásd ebben az értelemben C-343/07. sz., Bavaria és Bavaria Italia ügyben 2009. július 2-án hozott ítélet [az EBHT-ban még nem tették közzé] 40. pontját).

49 E tekintetben meg kell állapítani, hogy a vádlottakra nem vonatkozik a listára való felvétel, ez utóbbi ugyanis csak a DHKP-C-t érinti. Ezen túlmenően az előzetes döntéshozatal iránti kérelem nem tartalmaz semmiféle jelzést, amely alapján meg lehetne állapítani, hogy a vádlottak által a DHKP-C-ben betöltött pozíció hatáskörrel ruházta volna fel őket e szervezetnek az uniós bírósághoz benyújtott megsemmisítés iránti keresettel összefüggésben történő képviseletére.

50 Ezenfelül nem lehet úgy tekinteni, hogy a DHKP-C listára való felvétele a vádlottakat - az érintett időszak során alkalmazandó - EK 230. cikk negyedik bekezdésének értelmében minden kétséget kizáróan "közvetlenül és személyükben" érintette.

51 A listára való felvétel ugyanis - a 2580/2001 rendelethez hasonlóan - általános hatállyal bír. A listára való felvétel - az utóbb említett rendelettel együtt - meghatározatlan számú személyt kötelez a DHKP-C-vel szembeni különleges korlátozó intézkedések tiszteletben tartására (lásd analógia útján a fent hivatkozott Kadi és Al Barakaat International Foundation kontra Tanács és Bizottság ügyben hozott ítélet 241-244. pontját).

52 Következésképpen, amint azt a kérdést előterjesztő bíróság jelzi, a vádlottaknak - a DHKP-C-től eltérően - az EK 230. cikk alapján a listára való felvétellel szembeni megsemmisítés iránti keresete nem lett volna minden kétséget kizáróan elfogadható.

53 Ami a jelen ítélet 20. pontjában meghatározott rendelkezések érvényességének az EUMSZ 296. cikkben előírt indokolási kötelezettség tekintetében történő értékelését illeti, rá kell mutatni arra, hogy az említett kötelezettség fennáll az alapügyben szóban forgóhoz hasonló listára való felvételt elrendelő aktus tekintetében, amit egyébként egyik, a Bíróság előtti eljárásban észrevételt előterjesztő fél sem vont kétségbe.

54 E kötelezettség célja egyrészről, hogy az érdekeltek megismerhessék a meghozott rendelkezés indokait a rendelkezés megalapozottságának értékelése céljából, másrészről pedig az, hogy a hatáskörrel rendelkező bíróság felülvizsgálatot gyakorolhasson (lásd ebben az értelemben a C-346/03. és C-529/03. sz., Atzeni és társai egyesített ügyekben 2006. február 23-án hozott ítélet [EBHT 2006., I-1875. o.] 73. pontját, valamint a C-370/07. sz. Bizottság kontra Tanács ügyben 2009. október 1-jén hozott ítélet [az EBHT-ban még nem tették közzé] 37. pontját).

55 A jelen ügyben - amint azt a Tanács a tárgyaláson megerősítette - a jelen ítélet 20. pontjában említett egyik rendelkezést sem kísérte a 2580/2001 rendelet DHKP-C-re történő alkalmazásának jogszabályi feltételeire, és különösen az illetékes hatóság által a 2001/931 közös álláspont 1. cikkének (4) bekezdése értelmében hozott határozat meglétére vonatkozó indokolás, sem pedig azon különös és konkrét okok kifejtése, amelyek miatt a Tanács úgy vélte, hogy a DHKP-C-nek a 2580/2001 rendelet 2. cikkének (3) bekezdésében előírt listára való felvétele indokolt vagy továbbra is indokolt volt.

56 A vádlottak ezért nem ismerték az annak ellenőrzéséhez szükséges adatokat, hogy megalapozottan szerepelt-e a DHKP-C az e rendelet 2. cikkének (3) bekezdésében előírt listán a 2007. június 29. előtti időszak során, és különösen, hogy pontosak, illetve relevánsak voltak-e a listára való felvételt eredményező adatok, annak ellenére, hogy ez képezte a velük szemben előterjesztett vádirat alapját. A Tanács a tárgyaláson elismerte, hogy a listára való felvételt indokoló adatok megismerésének joga az említett vádlottakra is kiterjed.

57 A listára való felvétel indokolásának hiánya a felvétel érdemi jogszerűségének - a felvétel alátámasztásaként felhozott tények, valamint bizonyítékok és információk igazolására irányuló - megfelelő bírósági felülvizsgálatát is meghiúsíthatja. Márpedig - amint azt a tárgyaláson F. hangsúlyozta - az ilyen felülvizsgálat lehetősége elengedhetetlen a nemzetközi terrorizmus elleni küzdelem követelményei, valamint a szabadságok és az alapvető jogok védelme közötti igazságos egyensúly biztosításának lehetővé tételéhez.

58 A Generalbundesanwalt mindazonáltal úgy véli, hogy - még akkor is, ha a DHKP-C-nek a 2580/2001 rendelet 2. cikkének (3) bekezdésében előírt listára való felvétele nem valósult meg érvényesen 2007. június 29. előtt - a listára való felvétel mindenesetre visszaható hatállyal érvényessé vált a 2007/445 határozat elfogadása céljából alkalmazott eljárásnak köszönhetően, amely eljárás során indokolták a listára való felvételt.

59 Azonban, még akkor is, ha a Tanács a 2007/445 határozat elfogadásával szándékozta orvosolni a listán a 2007. június 29-ét megelőző időszakban való szereplés indokolását, e határozat - az AWG 34. cikkének (4) bekezdésével összefüggésben - semmiféleképpen nem szolgálhat alapul a büntetőjogi felelősségnek az említett időszakhoz kötődő tények miatti megállapításához, anélkül hogy ez ne sértené azon elvet, amely tiltja a büntetőjogi felelősség megállapításának megalapozására alkalmas rendelkezések visszaható hatályát (lásd analógia útján a 63/83. sz. Kirk-ügyben 1984. július 10-én hozott ítélet [EBHT 1984., 2689. o.] 21. és 22. pontját; a C-331/88. sz., Fedesa és társai ügyben 1990. november 13-án hozott ítélet [EBHT 1990., I-4023. o.] 44. pontját, valamint a C-387/02., C-391/02. és C-403/02. sz., Berlusconi és társai egyesített ügyekben 2005. május 3-án hozott ítélet [EBHT 2005., I-3565. o.] 74-78. pontját).

60 Ha ugyanis a 2007/445 határozat az alapeljárás céljából a jelen ítélet 20. pontjában meghatározott, a 2007. június 29-ét megelőző időszak tekintetében érvénytelen határozatok alátámasztására szolgáló indokolással szolgálna, úgy az valójában a büntetőjogi felelősségnek az említett időszak során elkövetett cselekmények miatti megállapításához járulna hozzá, jóllehet a határozat nem létezett az említett időszak során.

61 Ilyen körülmények között a nemzeti bíróságnak az alapeljárás keretében mellőznie kell a jelen ítélet 20. pontjában említett rendelkezések alkalmazását, amely rendelkezések következésképpen nem szolgálhatnak a vádlottak elleni büntetőeljárások alapjául a 2007. június 29-ét megelőző időszak tekintetében.

62 A fenti megfontolásokra tekintettel az első kérdésre azt a választ kell adni, hogy a DHKP-C-nek a 2580/2001 rendelet 2. cikke (3) bekezdésében előírt listára való felvétele érvénytelen, és ily módon nem szolgálhat az e rendelet állítólagos megsértésével kapcsolatos büntetőjogi felelősség megállapításának alapjául a 2007. június 29-ét megelőző időszak tekintetében.

A második és harmadik kérdésről

63 Második és harmadik kérdésével, amelyeket együtt célszerű vizsgálni, a kérdést előterjesztő bíróság lényegében arra vár választ, hogy a 2580/2001 rendelet 2. és 3. cikkét úgy kell-e értelmezni, hogy azok hatálya alá tartozik a harmadik személyektől gyűjtött vagy szerzett pénzeszközöknek, egyéb vagyoni értékeknek vagy gazdasági erőforrásoknak az e rendelet 2. cikkének (3) bekezdésében előírt listán szereplő jogi személy, csoport vagy szervezet számára az e jogi személy, csoport vagy szervezet valamely tagja általi továbbítására vonatkoznak.

64 Az előzetes döntéshozatal iránti kérelemben szereplő adatok alapján e két kérdés arra irányul, hogy azok a tevékenységek, amelyekkel a vádlottak a DHKP-C tagjaiként ez utóbbi - pontosabban a szervezet legfelsőbb vezetősége - részére harmadik személyektől az éves adománygyűjtések, rendezvények során és kiadványok értékesítésével szerzett pénzeszközöket továbbították, azt is magában foglalja-e, hogy e pénzeszközöket a 2580/2001 rendelet értelmében e szervezet rendelkezésére bocsátották.

65 E tekintetben először is a belga kormányhoz hasonlóan meg kell állapítani, hogy e rendelet 2. és 3. cikkének szövegében semmi sem enged arra következtetni, hogy e rendelkezéseket nem kell az ilyen jellegű tevékenységekre alkalmazni.

66 Épp ellenkezőleg, a 2580/2001 rendelet 2. cikke (1) bekezdésének b) pontjában szereplő tilalom megfogalmazása különösen tág (lásd analógia útján a C-117/06. sz., Möllendorf és Möllendorf-Niehuus ügyben 2007. október 11-én hozott ítélet [EBHT 2007., I-8361. o.] 50. pontját).

67 Ugyanígy a "rendelkezésére bocsátani" kifejezés tág fogalmat képez, magában foglal minden olyan cselekményt, amely szükséges ahhoz, hogy valamely, a 2580/2001 rendelet 2. cikkének (3) bekezdésében előírt listán szereplő személy, csoport vagy szervezet ténylegesen teljes rendelkezési jogot szerezzen az érintett pénzeszközök, egyéb vagyoni értékek vagy gazdasági erőforrások fölött (lásd analógia útján a fent hivatkozott Möllendorf és Möllendorf-Niehuus ügyben hozott ítélet 51. pontját).

68 Ez a fogalom független attól, hogy a rendelkezésre bocsátó személy és e cselekmény címzettje között fennáll-e kapcsolat, vagy sem. Amint azzal a Generalbundesanwalt érvel - és az F. által védett állásponttal ellentétben - a 2580/2001 rendelet egyik nyelvi változata sem tartalmaz semmiféle olyan elemet, amely kizárná e fogalom alól pénzeszközöknek az említett listán szereplő szervezet tagja által az e szervezet számára történő továbbítását.

69 A "pénzeszközök, egyéb vagyoni értékek és gazdasági erőforrások" 2580/2001 rendelet szerinti fogalma - az említett rendelet 1. cikkének 1. pontjában szereplő fogalommeghatározás alapján - szintén tág értelemmel bír, amely magában foglal valamennyi, bármilyen módon szerzett eszközt. E tekintetben nincs jelentősége annak, hogy saját eszközökről vagy harmadik személyektől gyűjtött, illetve szerzett eszközökről van-e szó.

70 Fontos hozzátenni, hogy a 2580/2001 rendelet értelmezése érdekében figyelembe kell venni a 2001/931 közös álláspont szövegét és célját, amely közös álláspont végrehajtására e rendelet - annak (5) preambulumbekezdése értelmében - irányul.

71 Márpedig az e közös álláspont 3. cikkében szereplő tilalom megfogalmazása éppoly tág, mint amilyen a 2580/2001 rendelet 2. cikke (1) bekezdésének b) pontjában alkalmazott megfogalmazás. Ezen túlmenően e közös álláspont - a szóban forgó rendelet 1. cikkének 4. pontjában hivatkozott - 1. cikkének (3) bekezdése tág jelentéssel ruházza fel a "terrorcselekmény" fogalmát, amely a iii. pont k) alpontja értelmében magában foglalja valamely terroristacsoport tevékenységeinek "bármilyen módon" történő "finanszírozását".

72 Amint azzal az Európai Bizottság érvel, a 2580/2001 rendelet értelmezése az 1373. (2001) számú határozat szövegének és céljának figyelembevételét is maga után vonja, amely határozatra a rendelet (3) preambulumbekezdése hivatkozik (lásd analógia útján a fent hivatkozott Möllendorf és Möllendorf-Niehuus ügyben hozott ítélet 54. pontját, valamint a C-340/08. sz., M. és társai ügyben 2010. április 29-én hozott ítélet [az EBHT-ban még nem tették közzé] 45. pontját).

73 Márpedig az említett határozat 1. pontjának b) alpontja általánosságban tiltja - többek között - pénzeszközöknek a terrorcselekmények elkövetésében vagy annak kísérletében részt vevő személyek vagy szervezetek számára történő rendelkezésre bocsátását. Ugyanezen határozat 1. pontjának b) alpontja továbbá előírja, hogy "az államok büntetik a pénzeszközök - bármilyen módon, közvetve vagy közvetlenül - szándékos vagy tudatos rendelkezésre bocsátását vagy gyűjtését terrorcselekmények végrehajtásához, polgáraik által vagy területükön belül".

74 A jelen ítélet 71. és 73. pontjában említett rendelkezések tág és egyértelmű megfogalmazása megerősíti, hogy a 2580/2001 rendelet 2. cikke (1) bekezdésének b) pontja kiterjed a második és harmadik kérdésben említett tevékenységekre is.

75 Amint azzal a Bizottság érvel, a fenti elemzést nem kérdőjelezi meg a vádlottak azon állítása, miszerint ha a szóban forgó pénzeszközök már a birtokukban voltak, akkor azokhoz a DHKP-C közvetve már hozzáférhetett, tehát azoknak a szervezet vezető szervei részére való, későbbi továbbítása nem minősült a pénzeszközöknek ez utóbbi részére történő, a 2580/2001 rendelet szerinti rendelkezésre bocsátásnak.

76 Különös tekintettel ugyanis a DHKP-C felépítésére, amely - amint azt a Generalbundesanwalt a tárgyaláson kifejtette - központi irányító szervekből és négy főtagozatból áll, amely utóbbiak nemzeti, területi és helyi altagozatokból tevődnek össze, az, hogy a harmadik személyektől kapott pénzeszközök a szervezet tagjainak birtokában vannak, nem elégséges annak megállapításához, hogy a 2580/2001 rendelet 2. cikkének (3) bekezdésében előírt listán ekként említett szervezetet megtestesítő irányító szervek rendelkeznek a pénzeszközökkel. A jelen esetben e pénzeszközöknek az említett szervek részére történő továbbítása szükséges volt ahhoz, hogy a DHKP-C célkitűzéseinek megvalósítása céljából ténylegesen megszerezze az azok feletti teljes körű rendelkezési jogot, amellyel addig nem bírt.

77 Ami a vádlottak által állított azon körülményt illeti, hogy nem állapították meg azt, hogy az általuk továbbított pénzeszközöket a DHKP-C ténylegesen terrorcselekmények finanszírozására használta fel, hangsúlyozni kell, hogy ez mind a 2580/2001 rendelet 1. cikkének 1. pontjában szereplő fogalommeghatározás alapján, mind pedig 2. cikke (1) bekezdésének b) pontja értelmében irreleváns. Az e rendelet 2. cikkének (3) bekezdésében előírt listán szereplő szervezet rendelkezésére bocsátott pénzeszközök önmagukban azzal a kockázattal járnak, hogy azokat visszaélésszerűen ilyen tevékenységek elősegítésére használják fel (lásd analógia útján a fent hivatkozott M. és társai ügyben hozott ítélet 57. pontját). Az ehhez hasonló rendelkezésre bocsátás ezért a 2. cikk (1) bekezdésének b) pontjában szereplő tilalom hatálya alá tartozik, és az alkalmazandó nemzeti jogban előírt büntetőjogi szankciókkal sújtható, függetlenül attól, hogy bebizonyosodott-e, hogy a szóban forgó szervezet az említett pénzeszközöket ténylegesen ilyen jellegű tevékenységekre használta-e fel.

78 A Bíróság elé terjesztett észrevételeiben F. azt is fenntartja, hogy az a tény, hogy - az 1373. (2001) számú határozattól eltérően - sem a 2001/931 közös álláspont, sem a 2580/2001 rendelet nem terjed ki pénzeszközöknek az e rendelet 2. cikkének (3) bekezdésében előírt listán szereplő személy, csoport vagy szervezet javára történő gyűjtésére, az uniós jogalkotó azon szándékát jelzi, hogy az ilyen típusú cselekményt ki kívánta zárni az említett rendelet hatálya alól.

79 Mindazonáltal, amint az az előzetes döntéshozatal iránti kérelemből kitűnik, és ahogyan azt a tárgyaláson a Generalbundesanwalt megerősítette, a vádirat nem a pénzeszközök gyűjtésére irányuló tevékenységgel mint olyannal foglalkozik, hanem az e tevékenységből származó bevételeknek azon szervezet részére történő továbbításával, amely szervezetnek a vádlottak a tagjai.

80 A fenti megfontolásokra tekintettel a második és harmadik kérdésre akként kell válaszolni, hogy a 2580/2001 rendelet 2. cikke (1) bekezdésének b) pontját úgy kell értelmezni, hogy annak hatálya alá tartozik a harmadik személyektől gyűjtött vagy szerzett pénzeszközöknek, egyéb vagyoni értékeknek vagy gazdasági erőforrásoknak az e rendelet 2. cikkének (3) bekezdésében előírt listán szereplő jogi személy, csoport vagy szervezet részére az e jogi személy, csoport vagy szervezet tagja általi továbbítása.

A költségekről

81 Mivel ez az eljárás az alapeljárásban részt vevő felek számára a kérdést előterjesztő bíróság előtt folyamatban lévő eljárás egy szakaszát képezi, ez a bíróság dönt a költségekről. Az észrevételeknek a Bíróság elé terjesztésével kapcsolatban felmerült költségek, az említett felek költségeinek kivételével, nem téríthetők meg.

A fenti indokok alapján a Bíróság (nagytanács) a következőképpen határozott:

1) A fenti megfontolásokra tekintettel az első kérdésre azt a választ kell adni, hogy a Devrimci Halk Kurtulus Partisi-Cephesinek (DHKP-C) a terrorizmus elleni küzdelem érdekében egyes személyekkel és szervezetekkel szemben hozott különleges korlátozó intézkedésekről szóló, 2001. december 27-i 2580/2001/EK tanácsi rendelet (HL L 344., 70. o.; magyar nyelvű különkiadás 18. fejezet, 1. kötet, 207. o.) 2. cikkének (3) bekezdésében előírt listára való felvétele érvénytelen, és ily módon nem szolgálhat az e rendelet állítólagos megsértésével kapcsolatos büntetőjogi felelősség megállapításának alapjául a 2007. június 29-ét megelőző időszak tekintetében.

2) A 2580/2001 rendelet 2. cikke (1) bekezdésének b) pontját úgy kell értelmezni, hogy annak hatálya alá tartozik a harmadik személyektől gyűjtött vagy szerzett pénzeszközöknek, egyéb vagyoni értékeknek vagy gazdasági erőforrásoknak az e rendelet 2. cikkének (3) bekezdésében előírt listán szereplő jogi személy, csoport vagy szervezet részére az e jogi személy, csoport vagy szervezet tagja általi továbbítása.

Aláírások

* Az eljárás nyelve: német.