Tippek

Tartalomjegyzék nézet

Bármelyik címsorra duplán kattintva megjelenítheti a dokumentum tartalomjegyzékét.

Visszaváltás: ugyanúgy dupla kattintással.

(KISFILM!)

...Tovább...

Bíró, ügytárgy keresése

KISFILM! Hogyan tud rákeresni egy bíró ítéleteire, és azokat hogyan tudja tovább szűkíteni ügytárgy szerint.

...Tovább...

Közhiteles cégkivonat

Lekérhet egyszerű és közhiteles cégkivonatot is.

...Tovább...

PREC, BH stb. ikonok elrejtése

A kapcsolódó dokumentumok ikonjainak megjelenítését kikapcsolhatja -> így csak a normaszöveg marad a képernyőn.

...Tovább...

Keresés "elvi tartalomban"

A döntvények bíróság által kiemelt "elvi tartalmában" közvetlenül kereshet. (KISFILMMEL)

...Tovább...

Mínuszjel keresésben

A '-' jel szavak elé írásával ezeket a szavakat kizárja a találati listából. Kisfilmmel mutatjuk.

...Tovább...

Link jogszabályhelyre

KISFILM! Hogyan tud linket kinyerni egy jogszabályhelyre, bekezdésre, pontra!

...Tovább...

BH-kban bírónévre, ügytárgyra

keresés: a BH-k címébe ezt az adatot is beleírjuk. ...Tovább...

Egy bíró ítéletei

A KISFILMBEN megmutatjuk, hogyan tudja áttekinteni egy bíró valamennyi ítéletét!

...Tovább...

Jogszabály paragrafusára ugrás

Nézze meg a KISFILMET, amelyben megmutatjuk, hogyan tud a keresőből egy jogszabály valamely §-ára ugrani. Érdemes hangot ráadni.

...Tovább...

Önnek 2 Jogkódexe van!

Két Jogkódex, dupla lehetőség! KISFILMÜNKBŐL fedezze fel a telepített és a webes verzió előnyeit!

...Tovább...

Veszélyhelyzeti jogalkotás

Mi a lényege, és hogyan segít eligazodni benne a Jogkódex? (KISFILM)

...Tovább...

Változásfigyelési funkció

Változásfigyelési funkció a Jogkódexen - tekintse meg kisfilmünket!

...Tovább...

BH 2014.8.229 A tettes által megvalósított befejezett emberölésért felel a felbujtó, ha a rábíró tevékenysége ugyan nem kifejezetten emberölésre vonatkozik, azonban a körülmények ismeretében felismeri annak reális lehetőségét, hogy a tettesi magatartás a sértett életének a kioltását is eredményezheti, ennek ellenére nem korlátozza testi sérülés okozására a tettes tevékenységét, hanem a végrehajtásban neki "szabad kezet ad" [1978. évi IV. tv. 21. § (1) bek., 166. § (1), (2) bek.].

[1] A törvényszék a 2012. május 7. napján kelt ítéletében a II. r. vádlottat bűnösnek mondta ki az 1978. évi IV. törvény 166. § (1) bekezdésébe ütköző és a (2) bekezdés a) és b) pontja szerint minősülő, felbujtóként elkövetett emberölés bűntettében, valamint az 1978. évi IV. törvény 330. §-a szerinti hitelsértés vétségében. Ezért halmazati büntetésül tizenhárom évi fegyházbüntetésre és tíz évi közügyektől eltiltásra ítélte.

[2] Az ítélet ellen az ügyész a II. r. vádlott terhére a büntetés súlyosításáért, a vádlott és védője a minősítés megváltoztatása és a büntetés enyhítése érdekében fellebbezést jelentettek be.

[3] A fellebbezések alapján az ítélőtábla a 2012. június 24. napján kelt ítéletével az elsőfokú határozatot megváltoztatta, a II. r. vádlott élet elleni cselekményét az 1978. évi IV. törvény 166. § (1) bekezdésébe ütköző és a (2) bekezdés b) pontja szerint minősülő, felbujtóként elkövetett emberölés bűntettének minősítette és a vádlottat az ellene az 1978. évi IV. törvény 330. §-a szerinti hitelsértés vétségének vádja alól felmentette, a halmazati büntetésre utalást pedig mellőzte, továbbá a szabadságvesztését tizenöt évi fegyházbüntetésre súlyosította.

[4] A másodfokú bíróság ítélete ellen a II. r. vádlott - a tényállást is támadva - a terhére megállapított bűncselekmény minősítésének megváltoztatása és a büntetés enyhítése, védője a büntetés enyhítése érdekében fellebbezéssel élt.

[5] Az ügyész az ítéletet tudomásul vette.

[6] A Legfőbb Ügyészség a fellebbezéseket alaptalannak találva a másodfokú határozat helybenhagyására tett indítványt.

[7] A harmadfokú nyilvános ülésen a vádlott és védője a fellebbezését fenntartotta.

[8] A Legfőbb Ügyészség képviselője a nyilvános ülésen kifejtette, hogy a 2012. évi C. tv. (a továbbiakban: Btk.) rendelkezései a feltételes szabadság kedvezménye kapcsán megítélése szerint a vádlottra nézve kedvezőbb elbírálást eredményeznek; ezért a 2. §-ra figyelemmel arra tett indítványt, hogy a Kúria minősítse a vádlott cselekményét a Btk. 160. § (1) bekezdésébe ütköző és (2) bekezdés b) pontja szerint minősülő, felbujtóként, nyereségvágyból elkövetett emberölés bűntettének, állapítsa meg, hogy a vádlott a Btk. 38. § (2) bekezdés a) pontjának megfelelően büntetése legalább kétharmadának letöltése után bocsátható feltételes szabadságra, míg egyebekben a másodfokú határozatot hagyja helyben.

[9] A Kúria a fellebbezéssel megtámadott másodfokú ítéletet a Be. 387. § (1) bekezdésére figyelemmel az azt megelőző első- és másodfokú bírósági eljárással együtt bírálta felül.

[10] Ennek során megállapította, hogy a másodfokú bíróság maradéktalanul betartotta az eljárási törvény rendelkezéseit, ahogy némi kivétellel az elsőfokú bíróság is. Az utóbbi által elkövetett eljárási szabálysértések - amelyekre határozatában az ítélőtábla részletesen kitér - nem tartoztak a Be. 373. §-a szerinti, feltétlen hatályon kívül helyezést eredményezőek közé, és nem voltak lényeges hatással az eljárás lefolytatására, illetve a bűnösség megállapítására, a bűncselekmény minősítésére, illetve a joghátrány alkalmazására sem.

[11] A másodfokon eljárt ítélőtábla a törvényszék által megállapított tényállást kiegészítette, illetve helyesbítette, egyebekben azonban megalapozottnak találta, és ítélkezésében irányadónak tekintette.

[12] Ezt a Kúria az igazságügyi orvosszakértői vélemény alapján csupán annyiban egészíti ki, illetve helyesbíti a Be. 388. § (2) bekezdésében írtak szerint, hogy a sértett halálának közvetlen oka a kiterjedt, többszörös koponya- és koponyaalapi töréshez társuló agyzúzódás, agyroncsolódás volt, továbbá a sérülések bekövetkezésében a sértett betegsége, alkati sajátossága nem játszott szerepet; a halálos eredmény bekövetkezését a sértett májának károsodása sem befolyásolta.

[13] Ezzel a kiegészítéssel a megállapított tényállás immár összhangban áll az iratok tartalmával, téves ténybeli következtetést sem tartalmaz, azt az elsőfokú bíróság a bizonyítékok okszerű mérlegelésével állapította meg, ekként megalapozott.

[14] Így e tényállás a Be. 388. § (1) bekezdésére figyelemmel a harmadfokú eljárásban is irányadó.

[15] A fellebbezéseket ezért a Kúria az irányadó tényállás alapján bírálta el; a felülbírálat azonban nem terjedt ki - a vádlott terhére szóló fellebbezés hiányában - a másodfokú határozat felmentő rendelkezésére.

[16] A vádlottnak a tényállást támadó, az emberölésre vonatkozóan az eshetőleges szándék fennállását vitató fellebbezését a Kúria nem találta megalapozottnak.

[17] Az irányadó tényállás szerint a II. r. vádlott akkor, amikor a III. r. vádlott jelenlétében S. Z.-t a sértett bántalmazásában történő közreműködésre próbálta rávenni, kijelentette, hogy a sértettet valaki hátulról fejbe fogja csapni, míg a III. r. vádlott azt mondta, a sógora lesz az, aki "fejbe fogja baszni" a sértettet. A II. r. vádlott azt is hozzátette, hogy az sem baj, ha a sértett meghal.

[18] Ezen túlmenően 2009. május 23-án a III. r. vádlott és S. Z. jelenlétében az I. r. vádlott közölte, hogy ő csak úgy tudja megütni a sértettet, hogy az meg is haljon. Ezen a megbeszélésen S. Z. a II. r. vádlott kérésére vett részt.

[19] A II. r. vádlott - ahogy arra a másodfokú bíróság is utalt - az elhangzott kijelentés ellenére sem vonta vissza a megbízatását .

[20] A II. r. vádlottnak a sértett - esetleges - megölésére vonatkozóan fennálló szándékát nem csupán S. Z., hanem P. I.-né és V. F. is megerősítette tanúvallomásában.

[21] Az eljárt bíróságok ezeknek a tanúknak a szavahihetőségét körültekintően vizsgálták, és aggálytalannak találták; erre is alapozva állapították meg azokat a tényeket, amelyekből a vádlottnak az élet elleni cselekménnyel összefüggő tudattartalmára, azaz az eshetőleges szándék fennállására következtettek; ez a ténybeli következtetés az alapjukat képező tényekkel zárt logikai láncot alkot.

[22] A tényállás alapján tehát az nem kétséges, hogy a sértett megölésére az I. r. vádlottat - neki pénzt ígérve - a II. r. vádlott bírta rá a III. r. vádlottal együtt. Az I. r. vádlott az ígért haszon reményében vállalta a megbízást.

[23] Annak, hogy a ténylegesen ki is fizetett összeg csekély - mindössze 10 000 forint - volt, a nyereségvágy megállapíthatósága tekintetében nincs jelentősége.

[24] A felbujtás és az a bűncselekmény, amelyre a felbujtó a tettest rábírja, az 1978. évi IV. törvény 21. § (1) bekezdésének megfelelően kizárólag szándékos lehet.

[25] A felbujtó szándékossága azt jelenti, hogy tudatában van annak: a tettest milyen jellegű bűncselekményre bírja rá, és rábírása hatására a tettes a cselekményt el is fogja követni.

A tartalom megtekintéséhez jogosultság szükséges. Kérem, lépjen be a belépőkódjaival vagy a telepített Jogkódexből!

Jogkódex ikon

Jogkódex

Az igényeinek megfelelő Jogkódex előfizetés kiválasztása

A legfrissebb szakcikkek eléréséhez a Szakcikk Adatbázis Plusz előfizetés szükséges

Meglévő Jogkódex előfizetés bővítése szükséges.

Ha személyes segítségre van szüksége, írjon nekünk!