EH 2001.443 I. A társasági szerződésben valamelyik tag aláírásának hiánya nem eredményezi a társaság létre nem jöttét, így a cég létre nem jöttének bírósági megállapítására nincs lehetőség. Arra van lehetőség, hogy a bíróság megállapítsa, a társasági szerződést alá nem író személy nem tagja a társaságnak [1988. évi VI. tv. (régi Gt.) 17. §, 1989. évi 23. tvr. (Ctvr.) 18/A. § (1) bek., 24. §, 27. § (1) bek., Ptk. 205. §].
II. A társasági szerződés érvénytelenségének megállapítására irányuló kereset elbírálásánál abban az időpontban hatályos szabályozást kell figyelembe venni, amely időpontban erre a keresetben először hivatkoztak [1988. évi VI. tv. (régi Gt.) 24. § (1) bek., 1989. évi 23. tvr. (Ctvr.) 18/A. §].
Az 1989. december 27-én kelt társasági szerződés szerint a felperesek jogelődje, H. A. kültagként alapító tagja volt az 1981-ben alapított polgári jogi társaságból létrejött közkereseti társaság jogutódjának, a III. r. alperesnek. A Fővárosi Bíróság mint Cégbíróság 1990. január 2-án a III. r. alperest bejegyezte a cégnyilvántartásba.
H. A. 1994. október 31-én benyújtott keresetében az I. r. alperes elszámolásra kötelezését, és az annak eredménye alapján történő marasztalását kérte. A perbe belépő felperesi jogutódok többször módosított keresetükben végül annak megállapítását kérték, hogy a III. r. alperes nem létezik, valamint kérték az alperesek elszámolásra kötelezését és az alperesek egyetemleges marasztalását. Arra hivatkoztak, hogy a felperesi jogelődnek nem volt tudomása a gazdasági társaságokról szóló 1988. évi VI. törvény (régi Gt.) 332. §-ának (2) bekezdésében előirt szerződésmódosítási kötelezettségről, és a III. r. alperes létezéséről, továbbá a III. r. alperes létesítéséről szóló okiratot a felperesek jogelődje nem írta alá. A III. r. alperes alapítása nem a régi Gt. 19. §-a szerint történt, ezért a III. r. alperes nem létezik, a III. r. alperes cégbejegyzése velük szemben hatálytalan. A régi Gt. 2. §-a és a Ptk. 205. §-ának (1) bekezdése szerint a III. r. alperes társasági szerződése a felek akaratának hiányában nem létezik.
Az alperesek kérték a kereset elutasítását.
Az elsőfokú bíróság rész- és közbenső ítéletével megállapította, hogy a III. r. alperes nem létezik, és egyetemlegesen kötelezte az I. r. és a II. r. alpereseket a perköltség megfizetésére. Határozatát azzal indokolta, hogy a III. r. alperes létesítő okiratát a felperesek jogelődje nem írta alá, a régi Gt. 19. §-ának (2) bekezdésében meghatározott alakiságú, valamennyi tag által aláírt társasági szerződés nem jött létre. A szerződő felek megállapodásának hiányában a társasági szerződést a Ptk. 205. §-a értelmében létre nem jöttnek kell tekinteni, ebből következően a III. r. alperes nem létezik.
A rész- és közbenső ítélet ellen az I. r., a II. r. és III. r. alperesek fellebbeztek, kérték a kereset elutasítását.
A Legfelsőbb Bíróság mint másodfokú bíróság részítéletével az elsőfokú bíróság rész- és közbenső ítéletét megváltoztatta, a III. r. alperes létre nem jöttének, illetve a III. r. alperes 1989. december 27-én megkötött társasági szerződése létre nem jöttének, valamint érvénytelenségének megállapítására irányuló felperesi keresetet elutasította, és a perköltségekre vonatkozó rendelkezéseket mellőzte. A jogerős részítélet indokolása szerint a Ptk. 205. §-ának (1) bekezdése értelmében a szerződés a felek akaratának kölcsönös és egybehangzó kifejezésével jön létre, tehát a szerződő felek akaratának hiányában a szerződést létre nem jöttnek kell tekinteni. A társasági szerződés azonban egy olyan speciális szerződés, amelyben a szerződést aláíró személyek gazdasági társaság alapításáról döntenek. Ha a társasági szerződés alapján a cég bejegyzésre kerül, akkor a cég a társasági szerződés megkötésének időpontjára visszamenőleg jön létre, mint a tagoktól elkülönült olyan önálló jogalany, amely saját cégneve alatt jogok és kötelezettségek alanyává válhat. A társasági szerződés speciális jellege miatt rendelkezett úgy a régi Gt. 17. §-a, hogy a gazdasági társaságnak és tagjainak csak a Gt.-ben nem szabályozott vagyoni és személyi viszonyaira kell a Polgári Törvénykönyv rendelkezéseit alkalmazni. Ez azt jelenti, hogy a Ptk. olyan háttér jogszabály, melynek rendelkezései csak a Gt. speciális rendelkezéseinek hiányában alkalmazhatóak. A III. r. alperest a cégbíróság az 1989. december 27-én megkötött társasági szerződés alapján a cégjegyzékbe bejegyezte, így az önálló jogalanyként létrejött. A bírósági cégnyilvántartásról és a cégek törvényességi felügyeletéről szóló 1989. évi 23. törvényerejű rendelet (Ctvr.) 1995. július 30-ától hatályos rendelkezéseit kell irányadónak tekinteni abban, hogy a cég alapításával és bejegyzésével kapcsolatban milyen eljárások indításának van helye. E rendelkezések szerint a bejegyző végzés hatályon kívül helyezését lehet kérni, továbbá per indítható a jogerős cégbejegyzést követően a társasági szerződés érvénytelenségének megállapítása iránt, de csak a Ctvr. 18/A. §-ának (1) bekezdésében meghatározott okokra hivatkozással. A cégjegyzékbe már bejegyzett cégek esetében a Ptk. 205. §-ának (1) bekezdésére alapítottan nincs helye a társasági szerződés létre nem jötte megállapításának, továbbá a cég nem létezése megállapításának, ilyen cégek esetében a Ptk. 205. §-ának (1) bekezdése háttér jogszabályként nem alkalmazható. A III. r. alperes társasági szerződésének érvénytelensége sem állapítható meg a Ctvr. 18/A. §-a alapján. A III. r. alperes társasági szerződése nem ütközik a Ctvr. 18/A. §-a (1) bekezdésének tételes rendelkezésébe, és az összes bizonyíték mérlegelése alapján nem bizonyított a felperesi jogelőd akaratnyilvánításának hiánya a szerződés megkötésének időpontjában.
A másodfokú bíróság jogerős részítéletét követően a bíróság folytatta az elsőfokú eljárást. Ebben az eljárásban a felperesek 3. sorszám alatt terjesztették elő a jogerős részítélet felülvizsgálata iránti kérelmüket.
A felperesek a felülvizsgálati kérelmükben a jogerős részítélet jogszabálysértését a Gt. 17. §-ában, a Ptk. 205. §-ában, és a Ctvr. 27. §-ának (1) bekezdésében jelölték meg. Arra hivatkoztak, hogy a Ptk. és a Gt. az általános és különös viszonyában van, ami azt jelenti, hogy a Gt. a szerződés létrejöttének körülményeit azért nem szabályozza, mert az erre vonatkozó rendelkezések a Ptk.-ban megtalálhatóak. Felesleges lett volna a polgári jog általános szabályaival azonos rendelkezések megismétlése a Gt.-ben. A másodfokú bíróság nem a jogalkotó akaratának megfelelően értelmezte a Gt. 17. §-ában foglaltakat. Az 1990. január 1-jén hatályba lépett Ctvr. 27. §-ának (1) bekezdése szerint a Ctvr. rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell. A III. r. alperes cégbejegyzésekor a Ctvr. már hatályban volt, azonban a Ctvr. rendelkezései nem vonatkozhatnak a felperesek jogelődje előtt ismeretlen III. r. alperes létesítő okiratára, amely a Ctvr. hatálybalépését megelőző keltezésű, hiszen a jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény 12. §-ának (2) bekezdése értelmében a jogszabály a kihirdetését megelőző időre nem állapíthat meg kötelezettséget, és nem nyilváníthat valamely magatartást jogellenessé.
Az I-II-III. r. alperesek a felülvizsgálati ellenkérelmükben kérték a jogerős részítélet hatályban való fenntartását. Álláspontjuk szerint a másodfokú bíróság helyesen állapította meg azt, hogy gazdasági társaságok cégbejegyzése esetén nem alkalmazható a Ptk. 205. §-a, és a jelen ügyben a Ctvr. 18/A. §-át kell alkalmazni, amelyben meghatározott érvénytelenségi okok egyike sem áll fenn.
A IV. r. alperes felülvizsgálati ellenkérelmet nem terjesztett elő.
A felülvizsgálni kért jogerős részítélet nem jogszabálysértő.
A Legfelsőbb Bíróság már több eseti döntésében kifejtette, hogy az érvénytelenség megítélésénél abban az időpontban hatályos szabályozást kell figyelembe venni, amely időpontban erre a keresetben először hivatkoznak (pl. Gfv. X. 30. 005/1998.). A felperesek (mint jogutódok) keresetmódosításukban hivatkoztak arra, hogy jogelődjük, H. A. a III. r. alperes létesítő okiratát nem írta alá. A keresetváltoztatáskor az ügyben a Ctvr. rendelkezései voltak az irányadók, ezért azt kell vizsgálni, hogy a Ctvr. 18/A. §-ának (1) bekezdésében szerepel-e ez az ok, erre alapítottan lehet-e a társasági szerződés érvénytelenségére hivatkozni. A Ctvr. 18/A. §-ának (1) bekezdése ilyen érvénytelenségi okról nem rendelkezik, ezért erre alapítottan a társasági szerződés érvénytelenségére a felperes sikerrel nem hivatkozhat.
A III. r. alperes a régi Gt. 24. §-ának (1) bekezdése értelmében 1990. január 2-án a cégbejegyzéssel létrejött a társasági szerződés keltére, 1989. december 27. napjára visszaható hatállyal. A társaság önálló jogalany, amelyet a közhiteles cégnyilvántartás is tanúsít. A cégbejegyzés után a létesítő okirat érvénytelenségére csak a Ctvr. 18/A. §-ának (1) bekezdésében meghatározott érvénytelenségi okból lehetett hivatkozni. Nincs jogi lehetőség a társasági szerződés, mint több alanyú kötelem egyik alanyának hiányára alapítottan a társasági szerződés és a cég létre nem jöttének a megállapítására. A társasági szerződésben valamelyik tag aláírásának hiánya nem eredményezi a társaság létre nem jöttét.
Arra viszont van jogi lehetőség, hogy a bíróság - valamelyik tag aláírásának hiánya esetén a társasági szerződés alapján bejegyzett cégnél - megállapítsa, hogy a társasági szerződést alá nem író személy nem tagja a társaságnak. A Gt. 17. §-a alapján a Ptk. rendelkezéseit csak akkor lehet alkalmazni, ha a Gt. és az ahhoz kapcsolódó Ctvr. a jogkérdést nem szabályozza. A Ctvr. 18/A. §-ának (1) bekezdése meghatározza a társasági szerződés érvénytelenségére való hivatkozás lehetséges okait, ezért a Ptk. rendelkezései nem alkalmazhatóak.
Mindezekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság mint felülvizsgálati bíróság a Pp. 275/A. §-ának (1) bekezdése alapján a Legfelsőbb Bíróság mint másodfokú bíróság érdemben és jogi indokaiban helytálló részítéletét hatályában fenntartotta, és a Pp. 275/A. §-a (3) bekezdésének megfelelően rendelkezett a felülvizsgálati eljárás költségeiről, amelyek viseléséről az elsőfokú bíróság fog dönteni. A felperesek a peres eljárásban személyes költségmentességben részesültek, ezért az általuk kezdeményezett, sikertelen felülvizsgálati eljárás illetékét a 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet 14. §-a értelmében az állam viseli.
(Legf. Bír. Gfv. X. 30. 198/2000. sz.)