62006TJ0339[1]

Az Elsőfokú Bíróság (ötödik tanács) 2008. december 11-i ítélete. Görög Köztársaság kontra az Európai Közösségek Bizottsága. Mezőgazdaság - A borpiac közös szervezése - Szőlőültetvények szerkezetátalakítási és átállítási támogatása - 1493/1999/EK rendelet - A tagállamoknak nyújtott végleges pénzügyi támogatás megállapítása - 2006/669/EK határozat - Az 1227/2000/EK rendelet 16. cikkének (1) bekezdésében előírt határidő kötelező jellege - A jóhiszemű együttműködés, a jóhiszeműség és a gondos ügyintézés, az arányosság, valamint a hatékony érvényesülés elve. T-339/06. sz. ügy

T-339/06. sz. ügy

Görög Köztársaság

kontra

Az Európai Közösségek Bizottsága

"Mezőgazdaság - A borpiac közös szervezése - Szerkezetátalakítási és átállási támogatások a borágazatban - 1493/1999/EK rendelet - A tagállamoknak nyújtott végleges pénzügyi támogatás megállapítása - 2006/669/EK határozat - Az 1227/2000/EK rendelet 16. cikkének (1) bekezdésében előírt határidő kötelező jellege - A jóhiszemű együttműködés, a jóhiszeműség és a gondos ügyintézés, az arányosság, valamint a hatékony érvényesülés elve"

Az ítélet összefoglalása

Mezőgazdaság - Közös piacszervezés - Szerkezetátalakítási és átállási támogatások a borágazatban - A tagállamoknak nyújtott végleges pénzügyi támogatás megállapítása

(1493/1999 tanácsi rendelet, 14. cikk, (1) és (2) bekezdés; 1227/2000 bizottsági rendelet, 16. cikk, (1) bekezdés)

A termelési potenciálra tekintettel a borpiac közös szervezéséről szóló 1493/1999 rendelet alkalmazása részletes szabályainak megállapításáról szóló 1227/2000 rendelet 16. cikke (1) bekezdésének szövegéből, valamint azon szabályozás általános rendszeréből és céljából, amelynek részét képezi e cikk, kitűnik, hogy a hivatkozott cikkben előírt határidő kötelező jellegű. A tagállamok számára a június 30-ig eszközölt és érvényesített kiadásokról, valamint a teljes érintett területről szóló nyilatkozattételre előírt július 10-i határidő kötelező jellegét megerősíti az e határidő által betöltött szerep, úgymint az 1493/1999 rendelet 14. cikkének (1) és (2) bekezdésében előírt támogatások hatékony meghatározásának lehetővé tétele annak érdekében, hogy az indikatív pénzügyi támogatások igazodjanak különösen a tényleges kiadásokhoz.

A hivatkozott határidő kötelező jellegét megerősíti továbbá érintett kiadásokról és területekről szóló nyilatkozat célja, mivel e kiadások a folyó pénzügyi évhez kapcsolódnak. A július 10-i időpont kapcsolódik az ugyanazon év október 15-i időpontjához, és annak érdekében került így meghatározásra, hogy a Bizottság rendelkezésére álljon az 1493/1999 rendelet 14. cikkének (2) bekezdésében előírt végleges pénzügyi támogatásokat megállapító határozatok október 15. előtti elfogadásához és közzétételéhez szükséges idő. Annak érdekében, hogy a tagállamok a folyó pénzügyi év vége előtt teljesíteni tudják az 1227/2000 rendelet 16. cikkének (1) bekezdése értelmében bejelentett kiadásokra vonatkozó utolsó kifizetéseket, és a Bizottság a költségvetési év vége előtt az azon pénzügyi évben rendelkezésre álló címsorokból visszatérítse azokat, a vitatott rendelkezések hatékony érvényesüléséhez szükséges, hogy az adott pénzügyi évben a tagállamoknak nyújtott végleges pénzügyi támogatásokat megállapító határozatokat a pénzügyi év vége, azaz október 15. előtt elfogadják.

(vö. 25., 28-31., 35. pont)

AZ ELSŐFOKÚ BÍRÓSÁG ÍTÉLETE (ötödik tanács)

2008. december 11.*(1)

"Mezőgazdaság - A borpiac közös szervezése - Szőlőültetvények szerkezetátalakítási és átállítási támogatása - 1493/1999/EK rendelet - A tagállamoknak nyújtott végleges pénzügyi támogatás megállapítása - 2006/669/EK határozat - Az 1227/2000/EK rendelet 16. cikkének (1) bekezdésében előírt határidő kötelező jellege - A jóhiszemű együttműködés, a jóhiszeműség és a gondos ügyintézés, az arányosság, valamint a hatékony érvényesülés elve"

A T-339/06. sz. ügyben,

a Görög Köztársaság (képviselik: I. Chalkias és S. Papaioannou, meghatalmazotti minőségben)

felperesnek

az Európai Közösségek Bizottsága (képviselik: H. Tserepa-Lacombe, M. Konstantinidis és F. Jimeno Fernández, meghatalmazotti minőségben)

alperes ellen

a szőlőültetvényeknek az 1493/1999/EK tanácsi rendelet értelmében megvalósítandó szerkezetátalakítása és átállítása céljából a tagállamok részére egy meghatározott hektárszám alapján kiosztott végleges pénzügyi juttatásoknak [helyesen: támogatásoknak] a 2006-os pénzügyi évre történő megállapításáról szóló, 2006. október 4-i 2006/669/EK bizottsági határozat (HL L 275., 62. o.) megsemmisítése iránti kérelme tárgyában,

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK ELSŐFOKÚ BÍRÓSÁGA (ötödik tanács),

tagjai: M. Vilaras elnök, M. Prek és V. Ciucă (előadó) bírák,

hivatalvezető: C. Kantza tanácsos,

tekintettel az írásbeli szakaszra és a 2008. július 10-i tárgyalásra,

meghozta a következő

Ítéletet

Jogi háttér

1 A szőlőültetvények szerkezetátalakítására és átállítására vonatkozó szabályokat a borpiac közös szervezéséről szóló, 1999. május 17-i 1493/1999/EK tanácsi rendelet (HL L 179., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 3. fejezet, 26. kötet, 25. o.) és a termelési potenciálra tekintettel a borpiac közös szervezéséről szóló 1493/1999/EK tanácsi rendelet alkalmazása részletes szabályainak megállapításáról szóló, 2000. május 31-i módosított 1227/2000/EK bizottsági rendelet (HL L 143., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 3. fejezet, 29. kötet, 116. o.) határozza meg.

2 Az 1493/1999 rendelet 14. cikke előírja:

"(1) Az első részleteket a Bizottság évente utalja át a tagállamoknak objektív szempontok alapján, a különleges helyzetek és szükségletek, valamint az intézkedés céljának eléréséhez szükséges erőfeszítések figyelembevételével.

(2) A támogatások első részleteit az intézkedés céljának és a rendelkezésre álló pénzkeretnek a figyelembevételével a tényleges kiadások és a tagállamok által előterjesztett felülvizsgált kiadási előirányzatoknak megfelelően alakítják ki.

[...]"

3 Az 1227/2000 rendelet 16. cikkét módosította az 1227/2000/EK rendelet módosításáról szóló, 2003. október 17-i 1841/2003/EK bizottsági rendelet (HL L 268., 58. o.; magyar nyelvű különkiadás 3. fejezet, 40. kötet, 253. o.). Ennélfogva az 1227/2000 rendelet 2006. pénzügyi évben hatályos változatának 16. cikke szerint:

"(1) A tagállamok legkésőbb minden év július 10-ig továbbítják a Bizottsághoz a szerkezetátalakítási és átállási rendszerre vonatkozóan:

a) a folyó pénzügyi év június 30-ával ténylegesen eszközölt kiadásokról, valamint a teljes érintett területről szóló nyilatkozatot;

b) a folyó pénzügyi év június 30-ával érvényesített kiadásokról, valamint a teljes érintett területről szóló nyilatkozatot;

[...]

(2) A költségvetési fegyelemre vonatkozóan megállapított általános szabályok sérelme nélkül, amennyiben a tagállamok által a Bizottságnak szolgáltatandó információk az (1) bekezdés szerint hiányosak, vagy nem felelnek meg a határidőknek, a Bizottság ideiglenesen és átalányjelleggel csökkenti az előlegeket a mezőgazdasági kiadások számbavételekor."

4 Az 1227/2000 rendelet 17. cikkét módosította a 2003. február 19-i 315/2003/EK bizottsági rendelet (HL L 46., 9. o.; magyar nyelvű különkiadás 3. fejezet, 38. kötet, 224. o.) és a 2003. július 4-i 1203/2003/EK bizottsági rendelet (HL L 168., 9. o.; magyar nyelvű különkiadás 3. fejezet, 39. kötet, 226. o.). Ennélfogva az 1227/2000 rendelet 2006. pénzügyi évben hatályos változatának 17. cikke szerint:

"(1) Az egyes tagállamok évente ténylegesen eszközölt, érvényesített és bevallott kiadásait a 16. cikk (1) bekezdésének [a) és] b) pontja szerint a Bizottságnak bejelentett összeg határáig finanszírozzák, amennyiben ezek az összegek együttesen nem haladják meg az 1493/1999 [...] rendelet 14. cikkének (1) bekezdése szerint a tagállamnak kiutalt pénzösszeget.

[...]

(3) A tagállamoknak a 16. cikk (1) bekezdés c) pontja szerint benyújtott kérelmeit az arányosság elve alapján fogadják el a rendelkezésre álló összeg figyelembevételével, miután valamennyi tagállamra nézve levonták az 1493/1999 [...] rendelet 14. cikke alapján a tagállamoknak kiutalt összes pénzösszegből a 16. cikk (1) bekezdés a) pontjának megfelelően bejelentett és a 16. cikk (1) bekezdés b) pontjának megfelelően bevallott együttes összeget. A Bizottság június 30-át követően - amint lehetséges - értesíti a tagállamokat, hogy a kérelmek milyen mértékben teljesíthetők.

(4) Az (1) és (2) bekezdés ellenére, ha a 16. cikk (1) bekezdés a) pontjának megfelelően bejelentett, hektárban kifejezett összes terület kisebb, mint amennyit az 1493/1999 [...] rendelet 14. cikk (1) bekezdése szerint a tagállamok között az adott pénzügyi évben felosztottak, akkor az adott pénzügyi évre bejelentett kiadás finanszírozásának felső határa a bejelentett összes terület és a hektáronkénti támogatás átlagos összegének szorzata; ezt az összeget a 1493/1999 [...] rendelet 14. cikk (1) bekezdése szerint a tagállamra kiosztott összeg és az előzetesen becsült hektárszám arányaként kell kiszámítani.

Ez az összeg semmilyen körülmények között nem haladhatja meg a 16. cikk (1) bekezdés a) pontja szerint bejelentett kiadást.

E bekezdés végrehajtásának alkalmazásában az adott pénzügyi évre vonatkozó keretösszeghez képest 5%-os tűréshatárt kell alkalmazni a bejelentett összterületre vonatkozóan.

A nem e bekezdés alapján finanszírozott összegek nem vehetők igénybe a (3) bekezdés alkalmazása céljából.

[...]

(8) Egy adott pénzügyi évre való hivatkozás a tagállamok által október 16. és a következő év október 15. között ténylegesen teljesített fizetésekre vonatkozik.

[...]"

5 A közös agrárpolitika finanszírozásáról szóló, 1999. május 17-i 1258/1999/EK tanácsi rendelet (HL L 160., 103. o.; magyar nyelvű különkiadás 3. fejezet, 25. kötet, 414. o.) 7. cikkének (2) bekezdése előírja:

"(2) A Bizottság dönt az akkreditált kifizető ügynökségeknél felmerült kiadásokra nyújtandó havi előlegekről.

Az októberi kiadásokat októberre kell elszámolni, ha azok október 1. és 15. között merültek fel, és novemberre kell elszámolni, ha október 16. és 31. között merültek fel. Az előleget a tagállam részére legkésőbb a felmerült kiadás szerinti hónapot követő második hónap harmadik munkanapján kell kifizetni.

[...]"

A jogvita előzményei

6 A 2006. pénzügyi év (2005. október 16. - 2006. október 15.) tekintetében a szőlőültetvények szerkezetátalakítására és átállására vonatkozó pénzügyi támogatások 1493/1999 rendelet szerinti indikatív felosztását az 1493/1999/EK tanácsi rendelet értelmében a tagállamok számára egy bizonyos hektármennyiségű szőlőültetvény szerkezetátalakítására és átállására a 2005/2006-os pénzügyi évre megállapított irányadó [helyesen: indikatív] pénzügyi támogatások meghatározásáról szóló, 2005. október 10-i 2005/716/EK bizottsági határozat (HL L 271., 45. o.) határozta meg. A hivatkozott határozat mellékletében a Görög Köztársaság tekintetében 1249 ha területtel számítva 8 574 504 euróban határozták meg az indikatív pénzügyi támogatások összegét.

7 2006. július 10-én az 1493/1999 rendelet 14. cikke és az 1227/2000 rendelet 16. cikke alkalmazásában a görög hatóságok a pénzügyi támogatások megszerzése érdekében tájékoztatták a Bizottságot a görögországi szőlőültetvények szerkezetátalakításához és átállásához kapcsolódó kiadások 2006-os pénzügyi évben való alakulásáról. E bejelentés értelmében a hivatkozott teljes kiadások 6 829 204,46 eurót tettek ki, az érintett terület pedig 788,002 ha.

8 2006. szeptember 22-én a görög hatóságok levelet intéztek a Bizottsághoz az informatikai adatokban található gépelési hibáról, mivel 1102,271 ha volt a figyelembe veendő terület. Pontosították, hogy e terület a 2006. július 10-i levélhez csatolt, a görögországi szőlőültetvények szerkezetátalakításához és átállásához kapcsolódó 2006. június 30-ig tényleges eszközölt kiadásokat magában foglaló táblázatban foglalt összterület, azaz 1085,391 ha, és a 2006. július 10-i levélhez csatolt, a görögországi szőlőültetvények szerkezetátalakításához és átállásához kapcsolódó, 2006. június 30-ig érvényesített kiadásokat magában foglaló táblázatban szereplő összterület, azaz 16,88 ha, összegének felel meg. Emlékeztettek továbbá arra, hogy az összkiadás 6 829 204,46 eurót tett ki.

9 2006. szeptember 26-án a Borpiaci Irányítóbizottság 890. ülésén a görög hatóságok ismételten kérték a Bizottságot a kiigazított adatok figyelembevételére. A Bizottság szóban elutasította a görög hatóságok kérelmét, jelezve, hogy késedelmesen nyújtották be a kiigazított adatokat.

10 2006. október 4-én a Bizottság elfogadta a szőlőültetvényeknek az 1493/1999/EK tanácsi rendelet értelmében megvalósítandó szerkezetátalakítása és átállítása céljából a tagállamok részére egy meghatározott hektárszám alapján kiosztott végleges pénzügyi juttatásoknak [helyesen: támogatásoknak] a 2006-os pénzügyi évre történő megállapításáról szóló 2006/669/EK határozatot (HL L 275., 62. o.) (a továbbiakban: megtámadott határozat). Ugyanazon időpontban a Bizottság egyik képviselője találkozott a görög hatóságok képviselőivel, akiknek elmagyarázta, hogy a határidőkre tekintettel nem tudnak eleget tenni a 2006. szeptember 22-én közölt kiigazított adatok figyelembevételére irányuló kérelmüknek.

11 2006. október 16-án a görög hatóságok levelet intéztek a Bizottsághoz, amelyben kérték a megtámadott határozat mellékletének módosítását. A Bizottság nem tett eleget e kérelemnek.

A megtámadott határozat

12 A megtámadott határozatban a Bizottság a Görög Köztársaság tekintetében a görög hatóságok által 2006. július 10-én közölt adatokat vette figyelembe.

13 A megtámadott határozat (6) preambulumbekezdésében foglaltak szerint a Bizottság a Görög Köztársaság tekintetében az 1227/2000 rendelet 17. cikkének (4) bekezdésében előírt rendelkezést alkalmazta 1 129 015 euró összeg tekintetében.

14 A megtámadott határozat mellékletében a Görög Köztársaság esetében a görögországi szőlőültetvények szerkezetátalakítására és átállására meghatározott végleges támogatást 788 ha terület tekintetében 5 700 190 euróban határozták meg.

Az eljárás és a felek kérelmei

15 Az Elsőfokú Bíróság Hivatalához 2006. november 30-án benyújtott keresetlevelével a Görög Köztársaság előterjesztette a jelen keresetet.

16 A Görög Köztársaság azt kéri, hogy az Elsőfokú Bíróság semmisítse meg vagy változtassa meg a megtámadott határozat azon részét, amely a görögországi szőlőültetvények szerkezetátalakítása és átállítása céljából biztosított pénzügyi támogatások elosztására vonatkozik, annak érdekében, hogy vegyék figyelembe a Bizottságnak 2006. szeptember 22-én megküldött helyes adatokat, és a megfelelő pénzügyi támogatást biztosítsák számára.

17 A Bizottság azt kéri, hogy az Elsőfokú Bíróság:

- utasítsa el a keresetet;

- a Görög Köztársaságot kötelezze a költségek viselésére.

A jogkérdésről

18 Keresetének alátámasztására a Görög Köztársaság öt jogalapra hivatkozik. Az első jogalapot az 1227/2000 rendelet 16. cikkének (1) bekezdésében előírt és minden évben július 10-ig tartó határidő indikatív jellegére alapítja. A Görög Köztársaság a második jogalapot a jóhiszemű együttműködés elvének megsértésére, a harmadik jogalapot a jóhiszeműség és a gondos ügyintézés elvének megsértésére, a negyedik jogalapot az arányosság elvének megsértésére, az ötödik jogalapot pedig a hatékony érvényesülés elvének megsértésére alapította.

Az 1227/2000 rendelet 16. cikkének (1) bekezdésében előírt határidő indikatív jellegére alapított első jogalapról

A felek érvei

19 Először is a Görög Köztársaság állítja, hogy ahhoz, hogy az 1227/2000 rendelet 16. cikkének (1) bekezdésében előírt határidő kötelező jellegű legyen, kifejezetten bele kell foglalni, hogy "meghosszabbíthatatlan határidő". Hivatkozik többek között a 32/72. sz. Wasaknäcke Knäckebrotfabrik ügyben 1972. november 30-án hozott ítéletre [EBHT 1972., 1181. o.] és az 52/72. sz. Walzenmühle Magstadt ügyben 1972. december 13-án hozott ítéletre [EBHT 1972., 1267. o.].

20 Másodszor a Görög Köztársaság állítja, hogy a hivatkozott határidő tisztán indikatív jellege az 1227/2000 rendelet 16. cikkének (2) bekezdéséből is következik, mivel e rendelkezés lehetővé teszi a Bizottság számára, hogy ideiglenesen és átalányjelleggel csökkentse az előlegek összegét abban az esetben, ha hiányosak az adatok, vagy nem felelnek meg a határidőknek.

21 Harmadszor ezen értelmezést megerősíti az 1227/2000 rendelet 17. cikkének (1) bekezdése, amely előírja a ténylegesen eszközölt kiadások kifizetését, ami magában foglalja azt a lehetőséget, hogy minden évben még július 10-ét követően is kiigazíthatók a nyilvánvaló hibák.

22 A Bizottság vitatja a Görög Köztársaság által kifejtett érveket.

Az Elsőfokú Bíróság álláspontja

23 A Görög Köztársaság állítja, hogy a Bizottsággal 2006. szeptember 22-én közölt adatokat kell figyelembe venni a végleges pénzügyi támogatások összegének kiszámításánál, mivel nem kötelező jellegű az 1227/2000 rendelet 16. cikkének (1) bekezdésében előírt határidő.

24 Először is a Görög Köztársaság a Bíróság két ítéletére hivatkozva állítja, hogy az említett határidő - kötelező jellegére való kifejezett utalás hiányában - csak indikatív jellegű.

25 Mindazonáltal az 1227/2000 rendelet 16. cikke (1) bekezdésének szövegéből, valamint azon szabályozás általános rendszeréből és céljából, amelynek részét képezi e cikk, kifejezetten kitűnik, hogy a hivatkozott cikkben előírt határidő kötelező határidő.

26 Ugyanis a Görög Köztársaság állításával ellentétben nem szükséges a "meghosszabbíthatatlan határidő" kifejezéssel való kiegészítés ahhoz, hogy kötelező jellegű legyen a meghatározott határidő. E tekintetben meg kell állapítani, hogy a két ítéletben, amelyre a Görög Köztársaság érvelését alapítja, a Bíróság úgy ítélte meg, hogy az előírt határidő kötelező jellegű, jóllehet a vonatkozó rendelkezésekben nem szerepelt a "meghosszabbíthatatlan határidő" kifejezés.

27 Továbbá a "legkésőbb" kifejezést illetően meg kell állapítani, hogy az 1227/2000 rendelet 16. cikke (1) bekezdésének szövege majdnem minden nyelvi változatában azt jelzi, hogy a tagállamok minden évben "legkésőbb július 10-én" közlik a Bizottsággal az e rendelkezésben említett adatokat. Három nyelvi változat (úgymint a görög, a portugál és a román) úgy rendelkezik, hogy a tagállamok "minden év július 10-ig" közlik a Bizottsággal a hivatkozott adatokat.

28 E tekintetben egyrészt meg kell állapítani, hogy az 1227/2000 rendelet 16. cikke (1) bekezdésének görög, portugál és román változata nem tulajdonít a többi nyelvi változattól eltérő értelmet e rendelkezésnek, másrészt pedig meg kell állapítani, hogy a meghatározott határidő kötelező jellegét megerősíti e határidőnek a szőlőültetvények szerkezetátalakításának és átállításának rendszerében betöltött szerepe, valamint az 1227/2000 rendelet 16. cikkének (1) bekezdésében foglalt kiadásokról és az érintett területekről szóló nyilatkozat célja - amely nyilatkozatra vonatkozóan a szóban forgó rendszer keretében megállapították e határidőt - (lásd analógia útján a fent hivatkozott Wasaknäcke Knäckebrotfabrik ügyben hozott ítélet 2. és 3. pontját és a fent hivatkozott Walzenmühle Magstadt ügyben hozott ítélet 2. és 3. pontját, az Elsőfokú Bíróság T-232/04. sz., Görögország kontra Bizottság ügyben 2007. június 6-án hozott ítéletének [az EBHT-ban még nem tették közzé] 48. pontját).

29 Ugyanis kitűnik az 1227/2000 rendelet 16. cikkének (1) bekezdését a minden év július 10-re való hivatkozással kiegészítő 1841/2003 rendelet (2) preambulumbekezdéséből, hogy az e rendelkezésben előírt határidő célja, hogy lehetővé tegye az 1493/1999 rendelet 14. cikkének (1) és (2) bekezdésében előírt támogatások hatékony meghatározását. Így be kell tartani a határidőt, amelyen belül a tagállamok évente kötelesek közölni a Bizottsággal az adatokat, annak érdekében, hogy az 1493/1999 rendelet 14. cikkének (1) bekezdésében előírt indikatív pénzügyi támogatások a hivatkozott rendelet 14. cikke (2) bekezdésének megfelelően igazodjanak különösen a tényleges kiadásokhoz.

30 Az érintett kiadásokról és területekről szóló nyilatkozat célját illetően emlékeztetni kell arra, hogy e kiadások valamely pénzügyi évhez kapcsolódnak. Ugyanis az 1227/2000 rendelet 16. cikke (1) bekezdésének a) pontja a folyó pénzügyi év június 30-ával ténylegesen eszközölt és érvényesített kiadásokról szóló nyilatkozatokat említ. Emellett az 1227/2000 rendelet 17. cikkének (8) bekezdése értelmében a pénzügyi évre való hivatkozások a tagállamok által október 16. és a következő év október 15. között ténylegesen teljesített kifizetésekre vonatkoznak.

31 Ennélfogva el kell utasítani a Görög Köztársaság azon érvét, amely szerint az 1227/2000 rendelet 16. cikkének (1) bekezdésében előírt határidő nem kapcsolódik későbbi, közvetlen eseményhez. Amint arra jogosan hivatkozik a Bizottság, a július 10-i időpont kapcsolódik az ugyanazon év október 15-i időpontjához, és annak érdekében került így meghatározásra, hogy rendelkezésre álljon az 1493/1999 rendelet 14. cikkének (2) bekezdésében előírt végleges pénzügyi támogatásokat megállapító határozatok október 15. előtti elfogadásához és közzétételéhez szükséges idő.

32 Ugyanis úgy vélték, hogy szükség van a július 10. és október 15. közötti időszakra a Bizottságra háruló, és általa a tárgyaláson felsorolt és leírt eljárási nehézségek miatt, annak érdekében, hogy a Bizottság a pénzügyi év vége előtt előkészítse, elfogadja és közzétegye a végleges pénzügyi támogatásokat megállapító határozatokat.

33 Továbbá meg kell állapítani, hogy Görög Köztársaság érvével ellentétben a megtámadott határozatnak valamennyi érintett tagállam vagy egyetlen tagállam tekintetében való, a pénzügyi év végét követő elfogadása akadályozná a vitatott szabályozás hatékony érvényesülését.

34 Ugyanis egyrészt az 1227/2000 rendelet 17. cikkének (8) bekezdése értelmében a pénzügyi évre történő hivatkozások a tagállamok által október 16. és a következő év október 15. között ténylegesen teljesített fizetésekre vonatkoznak. Másrészt az 1258/1999 rendelet 7. cikkének (2) bekezdése szerint a Bizottság dönt az akkreditált kifizető ügynökségeknél felmerült kiadásokra nyújtandó havi előlegekről, az októberi kiadások, amennyiben azokat október 1-je és 15. között érvényesítették, októberhez, ha viszont október 16. és 31. között, akkor novemberhez tartoznak. Továbbá a tagállamnak az előleget legkésőbb a kiadások érvényesítését követő második hónap harmadik munkanapján fizetik ki.

35 Következésképpen meg kell állapítani, hogy annak érdekében, hogy a tagállamok a folyó pénzügyi év vége előtt teljesíteni tudják az 1227/2000 rendelet 16. cikkének (1) bekezdése értelmében bejelentett kiadásokra vonatkozó utolsó kifizetéseket, és a Bizottság a költségvetési év vége előtt az azon pénzügyi évben rendelkezésre álló címsorokból visszatérítse azokat, a vitatott rendelkezések hatékony érvényesüléséhez szükséges, hogy az adott pénzügyi évben a tagállamoknak nyújtott végleges pénzügyi támogatásokat megállapító határozatokat a pénzügyi év vége előtt, azaz október 15. előtt elfogadják.

36 Ennélfogva az 1227/2000 rendelet 16. cikke (1) bekezdésének szövegéből és e cikk hatékony érvényesüléséből kitűnik, hogy kötelező jellegű az abban előírt határidő.

37 Másodszor e következtetést a Görög Köztársaság sem vitatta az 1227/2000 rendelet 16. cikkének (2) bekezdésére és 17. cikkének (1) bekezdésére vonatkozó érveiben.

38 E tekintetben először is a Görög Köztársaság azt állítja, hogy az előírt határidő tisztán indikatív jellegét erősíti az, hogy az 1227/2000 rendelet 16. cikkének (2) bekezdése lehetővé teszi, hogy a Bizottság ideiglenesen és átalányjelleggel csökkentse az előlegeket, ha az információk hiányosak, vagy nem felelnek meg a határidőknek.

39 Ezen érvnek nem lehet helyt adni. Az 1227/2000 rendelet 16. cikkének (2) bekezdése annak következményeire vonatkozik, ha adott esetben a tagállam hiányos adatokat közöl a Bizottsággal, vagy nem tartja be az e közlésre előírt határidőt. E rendelkezésre nem alapítható az e határidő kötelező vagy nem kötelező jellegére vonatkozó érv.

40 Ennélfogva nem lehet helyt adni a Görög Köztársaságnak a minden év július 10-ig tartó határidő indikatív jellegének bizonyítására irányuló, az 1227/2000 rendelet 16. cikkének (2) bekezdésére alapított érvének.

41 Ezt követően a Görög Köztársaság úgy érvel, hogy az 1227/2000 rendelet 17. cikkének (1) bekezdése megerősíti az előírt határidő indikatív jellegét, amennyiben előírja azon elvet, amely szerint a Bizottság köteles a tagállamok által ténylegesen eszközölt kiadásokat finanszírozni, ami magában foglalja azon lehetőséget, hogy a tagállamok minden év július 10-ét követő időpontban is kiigazíthassák tévedéseiket.

42 Mégis meg kell állapítani, hogy az 1227/2000 rendelet 17. cikkének (1) bekezdése az adott pénzügyi évben bejelentett, ténylegesen eszközölt és érvényesített kiadások - nem pedig kizárólag a ténylegesen eszközölt kiadások - finanszírozására vonatkozik. Nem lehet helyt adni a Görög Köztársaság érvének, amely az 1227/2000 rendelet 17. cikkének (1) bekezdésére való hiányos hivatkozáson alapul.

43 A fentiekből következik, hogy a hivatkozott határidő kötelező jellege okán a tagállam nem követlheti, hogy a Bizottság vegye figyelembe a hivatkozott határidő lejártát követően közölt adatokat. Következésképpen az első jogalapot el kell utasítani.

A jóhiszemű együttműködés megsértésére alapított második, valamint a jóhiszeműség és a gondos ügyintézés elvének megsértésére alapított harmadik jogalapról

A felek érvei

44 Először is a Görög Köztársaság úgy érvel, hogy az EK 10. cikkben előírt jóhiszemű együttműködés kötelezettsége kötelezi a tagállamokat minden megfelelő, a közösségi jog hatékony érvényesüléséhez szükséges intézkedés megtételére, a közösségi intézményeket pedig kötelezi a tagállamokkal való jóhiszemű és építő jellegű együttműködésre.

45 A Görög Köztársaság álláspontja szerint egyrészt a Bizottság bármikor ellenőrizhette és megvizsgálhatta volna a közölt adatokat. Jelentős és indokolatlan a szerkezetátalakításra váró területek és a pénzügyi támogatások indikatív meghatározásáról szóló 2005/716 határozatban és e pénzügyi támogatások végleges megállapításáról szóló megtámadott határozatban szereplő adatok közötti 214,269 ha-os különbség, aminek ösztönöznie kellett volna a Bizottságot arra, hogy vizsgálatot indítson.

46 Másrészt a Görög Köztársaság állítja, hogy a Bizottság - a nyilvánvalóan hibás, nem pedig 2006. szeptember 22-én közölt helyes adatokat figyelembe véve - megsértette a jóhiszemű együttműködés elvét, jóllehet rendelkezésére állt a helyes adatok figyelembevételéhez szükséges idő, és a módosítás nem volt időigényes. E tekintetben a Görög Köztársaság szerint a Bizottság állításával ellentétben a jelen esetben az utóbbinak sem átfogó értékelést nem kellett végrehajtnia, sem diszkrecionális jogkört nem kellett gyakorolnia. Ezenkívül a végleges pénzügyi támogatásokat megállapító határozatot csekély késdelemmel is el lehetett volna fogadni, vagy a valamennyi tagállamra kiterjedő határozat hatálya alól ki lehetett volna venni a Görög Köztársaságot. Ennek hiányában a Bizottság az új adatok alapján módosító határozatot fogadhatott volna el, mivel a Görög Köztársaságra vonatkozó adatok kiigazítása nem érintette volna más tagállamok adatait.

47 Másodszor a Görög Köztársaság állítja, hogy létezik olyan általános elv, valamint különböző rendeletekben szereplő kifejezett rendelkezések, amelyek szerint a támogatás iránti kérelem vagy bármely más irat - nyilvánvaló hiba esetében - bármikor kiigazítható a benyújtást követően. Példaként hivatkozik a 3508/92/EGK tanácsi rendelettel az egyes közösségi támogatási intézkedésekre vonatkozóan létrehozott egységes igazgatási és ellenőrzési rendszer részletes alkalmazási szabályainak megállapításáról szóló, 2001. december 11-i 2419/2001/EK bizottsági rendelet (HL L 327., 11. o.; magyar nyelvű különkiadás 3. fejezet, 34. kötet, 308. o.) 12. cikkére. A hivatkozott, a kedvezményezett mezőgazdasági termelőkre alkalmazandó elv kötelező jellegű, és a jóhiszeműség és a gondos ügyintézés elvére tekintettel még inkább alkalmazandó a Bizottság szolgálatai és a tagállamok szolgálatai összefüggésében.

48 Emellett engedélyezett az 1227/2000 rendelet 16. cikkének (1) bekezdésében előírt, minden év július 10-ig tartó határidő ésszerű túllépése, mivel az információkat a pénzügyi év végén, ugyanazon év október 15. előtt közlik, és a határidőn belül közölt adatok kiigazításáról vagy az adatok e határidőt megelőző 24 nappal történő megállapításáról van szó. Az a tény, hogy az iratokat a nyári szünet időtartama alatt nyújtották be, lehetővé teszi a tagállam számára, hogy ésszerű határidőn belül és a pénzügyi év vége előtt kiigazítsa az érintett év legkésőbb július 10-ig közölt informatizált adatokat befolyásoló nyilvánvaló számítási hibákat. Mindemellett a Görög Köztársaság megállapítja, hogy a Bizottság állítása szerint készen áll arra, hogy a lehetséges mértékben akár az érintett év július 10-ét követően közölt vagy kiigazított adatokat is felhasználja.

49 A Bizottság vitatja a Görög Köztársaság által kifejtett érveket.

Az Elsőfokú Bíróság álláspontja

50 Együttesen vizsgálandó e két jogalap, amelyekben a Görög Köztársaság lényegében úgy érvel, hogy nyilvánvaló volt a Bizottsággal az 1227/2000 rendelet 16. cikkének (1) bekezdésében előírt határidő lejárta előtt közölt adatok állítólagosan hibás volta, következésképpen a hivatkozott elvek alapján a Bizottság köteles volt figyelembe venni a hivatkozott határidőt követően közölt kiigazított adatokat.

51 Nem vitatott először is, hogy a görög hatóságok az 1227/2000 rendelet 16. cikkének alkalmazásában 2006. július 10-én benyújtották a Bizottsághoz a 2006. június 30-ig ténylegesen eszközölt és érvényesített kiadásokról szóló nyilatkozatot, valamint a teljes érintett területről - amely 788,002 ha-t tett ki - szóló nyilatkozatot. Szintén nem vitatott, hogy a görög hatóságok 2006. szeptember 22-én közölték a Bizottsággal a 2006. június 30-ig ténylegesen eszközölt kiadásokkal érintett teljes területre vonatkozó kiigazított adatokat, és e kiigazítás eredményeként a teljes érintett terület 1102,271 ha-t tett ki.

52 Végül nem vitatott, hogy a Bizottság álláspontja szerint a kiigazított adatokat túl későn közölték, és a megtámadott határozatban a 2006. július 10-én közölt adatokat, azaz 788,002 ha-t vett figyelembe.

53 Először is meg kell állapítani, hogy a szőlőültetvények szerkezetátalakítási és átállítási rendszere keretében a költségek megosztása érdekében a tagállamok az 1493/1999 rendelet 14. cikkének (2) bekezdése és az 1227/2000 rendelet 16. cikkének (1) bekezdése értelmében benyújtják és közlik a Bizottsággal a folyó pénzügyi évre vonatkozó kiadásaikat, valamint az érintett teljes terület méretét.

54 Ennélfogva a tagállamok felelőssége a folyó pénzügyi év kiadásaira, valamint az érintett teljes területre vonatkozó adatok közlése a Bizottsággal annak érdekében, hogy az utóbbi meghatározza a tagállamoknak nyújtott végleges pénzügyi támogatásait. Emellett a Görög Köztársaság nem hoz fel bizonyítékot arra, hogy a Bizottság miként fedezhette volna fel a 2006. július 10-én közölt adatokban lévő hibát.

55 Mi több, a Görög Köztársaság a Bizottsághoz címzett, 2006. október 16-i levélben hibáját magyarázva kiemeli, hogy a szőlőültetvények szerkezetátalakítási és átállási programja nehézzé tette számára az adatok ellenőrzését. Nem róható fel a Bizottságnak, hogy nem vette észre a - Görög Köztársaság által nyilvánvaló és szembeszökőnek minősített - hibát, jóllehet az utóbbi is csak szeptemberben - azaz az eredeti adatok közlését két hónappal követően - vette észre a tévedést.

56 Végül az 1227/2000 rendelet 17. cikkének (4) bekezdése arra a helyzetre vonatkozik, amikor a hivatkozott rendelet 16. cikke (1) bekezdésének megfelelően bejelentett teljes terület nem haladja meg az 1493/1999 rendelet 14. cikkének (4) bekezdése értelmében a tagállamnak nyújtott indikatív pénzügyi támogatás kapcsán megjelölt hektárszámot.

57 Ennélfogva a görög hatóságok által 2006. július 10-én közölt adatok hibás jellege egyáltalán nem volt nyilvánvaló. Így a Görög Köztársaság az érvét téves ténybeli premisszára alapítja.

58 Másodszor, amint az a fenti 43. pontban már említésre került, az 1227/2000 rendelet 16. cikkének (1) bekezdésében előírt határidő kötelező jellegére tekintettel a tagállam nem követelheti, hogy a Bizottság vegye figyelembe a hivatkozott határidő lejártát követően közölt adatokat.

59 Nem vitatott, amint azt maga a Bizottság is elismeri, hogy nem teljesen kizárt, hogy a Bizottság a tagállam által késedelmesen közölt adatokat figyelembe vegye, amennyiben az előírt határidő csekély túllépéséről van szó, és lehetséges a tagállamoknak az érintett pénzügyi évre vonatkozó végleges pénzügyi támogatásait megállapító határozat október 15. előtti elfogadása. A Bizottság azonban elutasíthatja a tagállam által késedelmesen közölt adatok figyelembevételét, ha ez megakadályozhatja a hivatkozott határozat megfelelő időben való elfogadását. A jelen esetben a Görög Köztársaság csak 2006. szeptember 22-én közölte a kiigazított adatokat, azaz több mint két hónappal az állítólagosan hibás adatok közlését követően, és csak három héttel a határozat elfogadásának időpontja, azaz 2006. október 15. előtt. E körülmények között a Bizottság nem sértette meg a hivatkozott elveket, amikor úgy határozott, hogy nem veszi figyelembe a kiigazított adatokat.

60 Következésképpen el kell utasítani a második és a harmadik jogalapot.

Az arányosság elvének megsértésére alapított negyedik jogalapról

A felek érvei

61 Először is a Görög Köztársaság szerint a 1227/2000 rendeletnek a közölt adatok hiányossága vagy a minden év július 10-ig tartó "határidők" elmulasztása esetére szankciót előíró 16. cikke (2) bekezdésének és a hivatkozott rendeletnek valamely állam tényleges kiadásainak meghaladása esetére szankciót előíró 17. cikke (4) bekezdésének alkalmazása a ne bis in idem elvének megsértésével ugyanazon cselekmény tekintetében két szankciót ír elő.

62 Másodszor a Görög Köztársaság állítja, hogy az 1 129 015 euró összegű támogatás elvesztéséből álló szankció aránytalan a görög hatóságok által elkövetett számítástechnikai hibához viszonyítva.

63 Harmadszor a Görög Köztársaság előadása szerint a Bizottság állításaival ellentétben a jelen esetben az utóbbinak nem kellett sem átfogó értékelést végrehajtania, sem diszkrecionális jogkört gyakorolnia.

64 A Bizottság vitatja a Görög Köztársaság által kifejtett érveket.

Az Elsőfokú Bíróság álláspontja

65 Először is a Görög Köztársaság állítja, hogy a Bizottság megsértette az arányosság elvét, amennyiben kétszeres szankcióval sújtotta őt az 1227/2000 rendelet 16. cikke (2) bekezdésének és 17. cikke (4) bekezdésének a ne bis in idem elv megsértésével történő együttes alkalmazása révén.

66 Márpedig feltételezve, hogy az 1227/2000 rendelet 16. cikke (2) bekezdésében és 17. cikke (4) bekezdésében előírt intézkedések "szankciónak" minősülnek, a megtámadott határozat (6) preambulumbekezdéséből kitűnik, hogy az 1227/2000 rendelet 17. cikkének (4) bekezdését alkalmazták a Görög Köztársaságra, a megtámadott határozatból azonban nem tűnik ki, hogy a Bizottság alkalmazta rá az 1227/2000 rendelet 16. cikkének (2) bekezdését.

67 Ugyanis e rendelkezés szövegéből kitűnik, hogy az nem alkalmazható, ha az érintett tagállam hiánytalanul, az előírt határidőn belül közli az adatokat a Bizottsággal, akkor is, ha az érintett tagállam ezt követően, a hivatkozott határidő lejárta után módosított adatokat közöl a Bizottsággal.

68 Másodszor a Görög Köztársaság állítja, hogy a Bizottság megsértette az arányosság elvét, mivel az 1 129 015 euró összegű támogatás elvesztéséből álló szankció aránytalan a görög hatóságok által elkövetett számítástechnikai hibához viszonyítva.

69 Meg kell jegyezni, hogy mivel a jelen esetben a 2006. július 10-én bejelentett teljes terület kisebb volt az indikatív pénzügyi támogatásokat megállapító határozatban foglaltaknál, a Bizottság az 1227/2000 rendelet 17. cikkének (4) bekezdését alkalmazta. Amint azt maga a Görög Köztársaság megállapítja, a Bizottság nem rendelkezik mérlegelési jogkörrel e cikk alkalmazása során, mivel arra a teljes érintett területnek a hivatkozott rendelet 16. cikkének (1) bekezdése szerinti bejelentése következtében kerül sor.

70 Ennek megfelelően egyrészt, amennyiben a Görög Köztársaság azt állítja, hogy az 1 129 015 euró összegű támogatás elvesztése aránytalan szankciónak minősül, meg kell állapítani, hogy a görögországi szőlőültetvények szerkezetátalakítására és átállására nyújtott végleges pénzügyi támogatás összegének a megtámadott határozatban való meghatározása azon tény elkerülhetetlen következménye, hogy a görög hatóságok a tagállamoknak nyújtott indikatív pénzügyi támogatásokat megállapító határozatban foglaltnál kisebb teljes területet és az indikatív pénzügyi támogatásnál nagyobb hektáronkénti költséget jelentettek be.

71 Másrészt, amennyiben a Görög Köztársaság állítja, hogy a 2006. július 10-én közölt adatok figyelembevételének ténye minősül aránytalan intézkedésnek, mivel 1 129 015 euró összegű támogatás elvesztésével járt, meg kell állapítani, hogy nem bizonyította, hogy ez aránytalan intézkedésnek minősül, mivel nyilvánvalóan nem megfelelő.

72 Emlékeztetni kell arra, hogy a közösségi jog általános jogelvei közé tartozó arányosság elve megköveteli, hogy a közösségi intézmények aktusai ne haladják meg a szóban forgó szabályozás által kitűzött jogos cél elérésére alkalmas és ahhoz szükséges mértéket, mivel több megfelelő intézkedés közül a kevésbé korlátozó jellegűt kell választani, és az okozott kellemetlenségek nem lehetnek aránytalanok az elérendő célhoz képest (lásd a C-375/05. sz. Geuting-ügyben 2007. október 4-én hozott ítélet [EBHT 2007., I-7983. o.] 45. pontját és az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlatot).

73 Ami ezen elv megvalósulási feltételeinek bírósági felülvizsgálatát illeti, a meghozott intézkedésnek a Bizottság által követni szándékozott célra nyilvánvalóan alkalmatlan jellege lehet csak hatással ezen intézkedés jogszerűségére (lásd ebben az értelemben a fent hivatkozott Geuting-ügyben hozott ítélet 46. pontját és az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlatot).

74 Tekintettel arra, hogy a tagállamoknak nyújtott végleges pénzügyi támogatásokat megállapító határozatokat a pénzügyi év vége előtt kellett elfogadni annak érdekében, hogy a tagállamok teljesíteni tudják a vonatkozó kifizetéseket, és megőrizzék a vitatott rendelkezések hatékony érvényesülését (lásd a fenti 31-35. pontot), a Bizottság megfelelő intézkedést hozott, amikor az előírt határidőben közölt adatokat - és nem pedig a Bizottsággal 2006. szeptember 22-én közölt kiigazított adatokat - vette figyelembe.

75 Ennélfogva nem minősül aránytalan intézkedésnek a szőlőültetvények szerkezetátalakítására és átállására a Görög Köztársaságnak nyújtott végleges pénzügyi támogatás összegének a megtámadott határozatban - a bejelentett kiadásokhoz viszonyítva 1 129 015 euróval - való csökkentése, amely a bejelentett, a 2005/716 határozatban foglaltaknál kisebb teljes görögországi szőlőültetvény-területekből ered.

76 Következésképpen a negyedik jogalapot el kell utasítani.

A hatékony érvényesülés elvének megsértésére alapított ötödik jogalapról

A felek érvei

77 A Görög Köztársaság azt állítja, hogy a Bizottság megsértette a vonatkozó rendeleti rendelkezések - azaz az 1493/1999 rendelet 11., 13. és 14. cikkének és az 1227/2000 rendelet 16. és 17. cikkének - hatékony érvényesülésére vonatkozó elvet. A szőlőültetvények szerkezetátalakítási és átállítási rendszere jelentős intézkedés a piaci egyensúly javítása, a közösségi szőlőültetvények stabilizálása és minőségi javítása, valamint a kínálat kereslethez való igazítása érdekében. A Görög Köztársaság részére nyújtott támogatás lényeges, nyilvánvaló gépelési hiba miatti csökkentése súlyosan sértené e közösségi célokat. Emellett a Bizottság nem indokolta, hogy a Görög Köztársaság által késedelmesen benyújtott kérelem elfogadása miért veszélyezteti a szőlőültetvények szerkezetátalakítására és átállására vonatkozó előirányzatok felosztási rendszerének hatékony végrehajtását.

78 A Bizottság vitatja a Görög Köztársaság által kifejtett érveket.

Az Elsőfokú Bíróság álláspontja

79 Amint az a fenti 31-35. pontban már megállapításra került, meg kell jegyezni, hogy a vitatott szabályozás hatékony érvényesülésének megőrzéséhez kötelező határidőt kell alkalmazni annak érdekében, hogy a Bizottság a tagállamoknak nyújtott végleges pénzügyi támogatások megállapításáról szóló határozatot a vonatkozó pénzügyi év vége előtt el tudja fogadni. Következésképpen a Görög Köztársaság érvével ellentétben a hivatkozott rendelkezések hatékony érvényesülésével nem ellentétes a kötelező határidő alkalmazása és a tagállam által e határidőt követően közölt adatok figyelembevételének elutasítása, még ha ez az érintett tagállamnak nyújtott támogatások csökkentéséhez vezet is.

80 Ennélfogva a Bizottság nem sértette meg az érintett szabályozás rendelkezéseinek hatékony érvényesülésére vonatkozó elvet, amikor nem vette figyelembe a Görög Köztársaság által az 1227/2000 rendelet 16. cikkének (1) bekezdésében előírt kötelező határidő lejártát követően közölt kiigazított adatokat.

81 Következésképpen az ötödik jogalapot el kell utasítani.

82 Mindezekből az következik, hogy a keresetet teljes egészében el kell utasítani.

A költségekről

83 Az eljárási szabályzat 87. cikkének 2. §-a alapján az Elsőfokú Bíróság a pervesztes felet kötelezi a költségek viselésére, ha a pernyertes fél ezt kérte. A Görög Köztársaságot, mivel pervesztes lett, a Bizottság kérelmének megfelelően kötelezni kell a költségek viselésére.

A fenti indokok alapján

AZ ELSŐFOKÚ BÍRÓSÁG (ötödik tanács)

a következőképpen határozott:

1) A keresetet elutasítja.

2) A Görög Köztársaságot kötelezi a költségek viselésére.

Vilaras Prek Ciucă

Kihirdetve Luxembourgban, a 2008. december 11-i nyilvános ülésen.

Aláírások

Tartalomjegyzék

Jogi háttér

A jogvita előzményei

A megtámadott határozat

Az eljárás és a felek kérelmei

A jogkérdésről

Az 1227/2000 rendelet 16. cikkének (1) bekezdésében előírt határidő indikatív jellegére alapított első jogalapról

A felek érvei

Az Elsőfokú Bíróság álláspontja

A jóhiszemű együttműködés megsértésére alapított második, valamint a jóhiszeműség és a gondos ügyintézés elvének megsértésére alapított harmadik jogalapról

A felek érvei

Az Elsőfokú Bíróság álláspontja

Az arányosság elvének megsértésére alapított negyedik jogalapról

A felek érvei

Az Elsőfokú Bíróság álláspontja

A hatékony érvényesülés elvének megsértésére alapított ötödik jogalapról

A felek érvei

Az Elsőfokú Bíróság álláspontja

A költségekről

1* Az eljárás nyelve: görög.