A Békési Járásbíróság P.20490/2011/7. számú határozata szerződés érvényességének megállapítása tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 123. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 228. §, 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 5. §, 74. §, 1992. évi LIV. törvény 20. §, 1992. évi LV. törvény 13. §, 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet (Kmr.) 13. §, 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet (Ükr.) 3. §] Bíró: Gregorné dr. Szabó Dorottya

Békési Városi Bíróság

3.P.20.490/2011/7. szám

A Békési Városi Bíróság dr. ... ügyvéd (fél címe sz.) által képviselt felperes neve (felperes címe sz.) felperesnek - dr. ... ügyvéd (..) által képviselt alperes neve (alperes címe sz.) alperes ellen szerződés érvényességének megállapítása iránti perében meghozta a következő

í t é l e t e t :

A bíróság megállapítja, hogy a felperesnek a Sz Állami Gazdasággal a V 14. tulajdoni lap számon felvett 073/1, 073/4/b, 077, 084/7/a, 086/3/b, 084/4/b, 086/3/f, 086/3/d. hrsz. alatt felvett ingatlanokra 1999. február hó 1. napján megkötött szerződések érvényesek és hatályosak.

A bíróság az alperes viszontkeresetét elutasítja.

A bíróság kötelezi az alperest, fizessen meg a felperesnek 15 napon belül 200.000,- azaz Kettőszázezer forint perköltséget.

Az állam által előlegezett 64.500,- azaz Hatvannégyezer-ötszáz forint illetéket az állam viseli.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül fellebbezésnek van helye a Gyulai Törvényszékhez, melyet a Békési Városi Bíróságnál kell írásban és 3 példányban benyújtani.

Tájékoztatja a bíróság a feleket, hogy a másodfokú bíróság az ítélet ellen irányuló fellebbezést tárgyaláson kívül bírálhatja el - egyebek mellett -, ha a fellebbezés csak a perköltség viselésére vagy összegére, illetve z állam által előlegezett költség megfizetésére vonatkozik, csak a teljesítési határidővel kapcsolatos, az ítélet indokolása ellen irányul, vagy a felek ezt kérték.

I n d o k o l á s :

A bíróság a per adatai alapján az ügyben az alábbi t é n y á l l á s t állapította meg:

A felperes a Sz Állami Gazdasággal 1993. február hó 1. napján haszonbérleti szerződéseket kötött a V 14. tulajdoni lapszámon felvett 073/1 hrsz., 073/4 hrsz. b./, 077, 084/7 hrsz. a.), 086/3 hrsz. b./ legelő művelési ágú és 084/4 hrsz. b./, 086/3 hrsz. f./, 086/3 hrsz. d./ szántó művelési ágú földterületekre 2043. december hó 31. napjáig.

A szerződő felek a szerződésben kikötötték, hogy a szerződés az Állami Vagyonügynökség jóváhagyásával lép hatályba.

A szerződések alapján az ingatlan-nyilvántartásba a felperes földhasználati jogát bejegyezték.

Az alperes jelen szerződéssel is érintett ingatlanokra, az időközbeni változásokra tekintettel, más helyrajzi számokon haszonbérleti pályázati felhívást írt ki.

A felperes keresetében kérte, hogy a bíróság állapítsa meg, hogy a közte és a Sz Állami Gazdaság között 1993. február hó 1. napján 50 éves határozott időre létrejött mindkét haszonbérleti szerződés érvényes és hatályos, és kötelezze az alperest perköltségének megfizetésére.

Az alperes a felperes keresetének elutasítását kérte. Arra hivatkozott, hogy a szerződő felek kikötötték az ÁVÜ jóváhagyását, ez nem vitatottan nem történt meg, ezért a szerződések érvénytelenek.

- 2 -

Az alperes viszontkeresetében kérte, hogy a bíróság állapítsa meg, hogy a felperes által hivatkozott szerződések érvénytelenek, és az eredeti állapot helyreállítása körében kérte, hogy a bíróság kötelezze a felperest a perrel érintett ingatlanok birtokba adására.

A kereset alapos.

Az Állami Vagyonügynökségről és hozzátartozó vagyon kezeléséről és hasznosításáról szóló 1990. évi VII. tv. 1992. augusztus 27-től hatálytalan, mert azt az 1992. évi LV. tv. 13. § (4) bekezdése hatályon kívül helyezte.

Ugyanezen jogszabály - szerződés megkötésekor hatályos - 13. § (1) bekezdése úgy rendelkezik, hogy ahol törvény az Állami Vagyonügynökséget említi, ezen az Állami Vagyonkezelő Részvénytársaságot is megfelelően érteni kell.

A fenti rendelkezések alapján a bíróság azt állapította meg, hogy 1993. február 1-én - a szerződések megkötésének időpontjában - már nem létezett az ÁVÜ, amelynek jóváhagyását a szerződő felek kikötötték.

A Ptk. 228. § (3) bekezdése alapján a lehetetlen feltétel semmis, az ilyen feltétellel kötött szerződésre a részbeni érvénytelenség szabályait kell alkalmazni.