1990. évi VII. törvény

az Állami Vagyonügynökségről és a hozzá tartozó vagyon kezeléséről és hasznosításáról[1]

Az Országgyűlés

- annak érdekében, hogy az állam közhatalmi és tulajdonosi jogosultságainak szétválasztása folytatódjon, az állam vállalkozási vagyona pedig lényegesen csökkenjen, s mindehhez megfelelő szervezeti keretek és módszerek álljanak rendelkezésre,

- a gazdálkodó szervezetek és a gazdasági társaságok átalakulásáról szóló 1989. évi XIII. törvény (a továbbiakban: Át.) 15. §-ának végrehajtásaként

az Állami Vagyonügynökségről és a hozzá tartozó vagyon kezeléséről és hasznosításáról a következő törvényt alkotja:

I. Rész

AZ ÁLLAMI VAGYONÜGYNÖKSÉG

I. Fejezet

Az Állami Vagyonügynökség jogállása, felügyelete[2]

1. §[3] (1) Az Állami Vagyonügynökség (a továbbiakban: Vagyonügynökség) a Kormány irányítása alatt álló jogi személyiséggel rendelkező, közszolgálati feladatokat ellátó költségvetési szerv, amely a hozzá tartozó állami vagyon (7. §) tekintetében az állam tulajdonosi jogait gyakorolja.

(2) A Vagyonügynökség szervezetének költségvetését el kell különíteni a Vagyonügynökséghez tartozó állami vagyon nyilvántartásától, valamint a Vagyonügynökség bevételeitől és kiadásaitól.

(3) A Vagyonügynökség tevékenységét az Állami Számvevőszék ellenőrzi.

(4) A Vagyonügynökség az Országgyűlés illetékes bizottságának, illetőleg bizottságainak köteles negyedévenként beszámolni.

2. §[4] A Vagyonügynökség tevékenységét 11 tagú igazgatótanács irányítja, amelynek döntései a Vagyonügynökség ügyvezető igazgatójára kötelezőek.

3. §[5] (1) A Vagyonügynökség igazgatótanácsának elnökét és tagjait a miniszterelnök nevezi ki 5 évre és menti fel.

(2) Az Igazgatótanács elnöke és tagjai a Vagyonügynökséggel munkaviszonyban, vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban nem állhatnak.

4. §[6] (1) A Vagyonügynökséget az ügyvezető igazgató vezeti a hatályos jogszabályok, a vagyonpolitikai irányelvek (34. §) és az igazgatótanács döntéseinek keretei között.

(2) A Vagyonügynökség ügyvezető igazgatóját a Kormány nevezi ki és menti fel. A munkáltatói jogokat egyebekben a Miniszterelnök gyakorolja.

5. §[7] A Vagyonügynökségnek az eljárási szabályokat is magába foglaló működési szabályzatát - az igazgatótanács előterjesztése alapján - a Kormány hagyja jóvá.

6. §[8] (1) Az ügyvezető igazgató és a Vagyonügynökségnek a működési szabályzatban meghatározott alkalmazottai más kereső foglalkozását - a művészeti, tudományos, oktatási tevékenység kivételével - nem folytathatnak, gazdasági társaságnál vezető tisztségviselők, felügyelő bizottsági tagok és állandó könyvvizsgálók nem lehetnek.

(2) Az (1) bekezdésben felsoroltak nem vehetnek részt olyan gazdálkodó szervezet ügyének elbírálásában, amelyben nekik vagy közeli hozzátartozójuknak [Ptk. 685. § b) pont] érdekeltsége van. Ezt a rendelkezést az igazgatótanács tagjaira is alkalmazni kell.

II. Fejezet

A Vagyonügynökség feladatai, működése

1. Cím

A Vagyonügynökséghez tartozó állami vagyon

7. § E törvény alapján a Vagyonügynökséghez tartoznak:

a)[9] Az Át. alapján gazdasági társasággá átalakult állami vállalatok és egyéb állami gazdálkodó szervek vagyona esetében valamennyi - külső vállalkozók tulajdonába nem került - üzletrész (részvény);

b) az a) pont alá nem tartozó gazdasági társaságokban működő az a vagyon, amely már az Át. hatálybalépése előtt az állam tulajdonában volt, és e törvény hatálybalépésekor is az állam tulajdonában van;

c) az állami gazdálkodó szervezetek felszámolása után az állam tulajdonában maradó vagyontárgyak, továbbá minden olyan állami vagyon, amit külön törvény vagy országgyűlési határozat a Vagyonügynökséghez utal.

8. § Nem tartozik a Vagyonügynökséghez:

a)[10] a költségvetési szervek a gazdasági társaságban lévő vagyona, ha annak forrása a költségvetési szervnek az állami költségvetési törvényben vagy más jogszabályban meghatározott saját pénzügyi eszköze volt, a költségvetési szerveknek az általuk jóléti és üzemeltetési célra alapított gazdasági társaságokban levő vagyona,

b) az állami vállalatoknak és az egyéb állami gazdálkodó szervezeteknek gazdasági társaságokban lévő vagyona.

9. § (1) Külön törvény rendelkezik:

a)[11] a tanácsok által alapított és a tanácsok felügyelete alatt álló közüzemi célra alapított állami gazdálkodó szervezetek vagyona tekintetében és az e szervezetekből átalakuló gazdasági társaságokban az államot megillető vagyonrész tekintetében a tulajdonjogról, továbbá

b) a Magyar Nemzeti Bank állami tulajdonban álló részvényei tekintetében az állam tulajdonosi jogainak gyakorlásáról.

(2) Az (1) bekezdés a) pontjában és a 7. §-ban nem említett állami vagyon tekintetében az állam tulajdonosi jogainak gyakorlásáról külön jogszabályok rendelkeznek.

2. Cím

A Vagyonügynökség feladatai

10. § (1) A Vagyonügynökség feladatai a következők:

a) a hozzá tartozó állami vagyon (7. §) átvétele, nyilvántartása;

b) az állami vagyonkezelő szervezetet az Át. és e törvény szerint megillető jogok gyakorlása;

c) gondoskodás a hozzá tartozó állami vagyon hasznosításáról, hasznosulásának méréséről és ellenőrzéséről;

d) állami vállalatok tekintetében az alapító szervet megillető jogok gyakorlása e törvény keretei között;

e) vállalati tanács, illetőleg a dolgozók közgyűlése (küldöttgyűlése) általános vezetésével működő állami vállalat államigazgatási felügyelet alá vonása;

f) gondoskodás az előző pont alapján államigazgatási felügyelet alá vont vállalat értékesítésre (hasznosításra) való előkészítéséről;

g) az állami vagyon értékesítésével összefüggő vizsgálatok elvégzése, az arra vonatkozó döntések előkészítése, közreműködés a végrehajtásban;

h) kivételesen és átmenetileg közvetlen vagyonkezelés;

i)[12] a vagyonpolitikai irányelvek tervezetének kidolgozása, az irányelvek végrehajtása,

j)[13]

k)[14] az állami vagyonnal kapcsolatos minden olyan feladat ellátása, amellyel törvény, az Országgyűlés vagy a Kormány a Vagyonügynökséget megbízza.

(2) Az (1) bekezdés d), e),f) és g) pontjaiban foglalt jogait a Vagyonügynökség az alapító szerv véleményének meghallgatásával gyakorolja.

11. § A Vagyonügynökség - az e törvény szerinti kivételekkel - gazdálkodási tevékenységet közvetlenül nem folytathat; köteles az átvett állami vagyon legkedvezőbb hasznosításáról mielőbb gondoskodni.

12. § (1) A Vagyonügynökséget illetik meg az alapítói jogok az Át. 16. §-ának (1)-(2) bekezdésében, 25. §-ának (2)-(3) bekezdésében, továbbá az állami vállalatokról szóló 1977. évi VI. törvény (a továbbiakban: Vt.) 42/A §-ában szabályozott esetekben. A Vt. 42. §-ának (2) bekezdésében szabályozott megszüntetési jog a Vagyonügynökséget is megilleti.

(2)[15] A Vagyonügynökség az (1) bekezdés szerinti alapítói jogok gyakorlása keretében a vállalatra bízott vagyont - a társaság alapítása vagy értékesítése céljából - elvonhatja. Ennek során a 33/1984. (X. 31.) MT rendelet 32. §-át nem kell alkalmazni.

(3) A vagyon elvonása esetében az elvonás időpontjában fennálló tartozásokért - az elvont vagyon erejéig és az elvonás arányában - a Vagyonügynökség kezesként felel. Az elvonás folytán a hitelezőket ért kárért a Vagyonügynökség tartozik felelősséggel. Ezek a rendelkezések nem érintik a Vt. 27. §-a (3) bekezdésének szabályát.

13. §[16]

14. §[17]

15. §[18]

16. § (1) Ha az alapítói jogok a Vagyonügynökséget illetik meg, a vállalathoz a Vagyonügynökség ügyvezető igazgatója - a hatékonyabb működés megvalósítása és a későbbi értékesítés előkészítése (reorganizáció) érdekében - vállalati biztost rendelhet ki.

(2) A vállalati biztos a vállalatot a Vagyonügynökség közvetlen irányítása és utasításai szerint vezeti.

3. Cím

A Vagyonügynökség bevételei és kiadásai; beszámolás

17. § A Vagyonügynökség bevételi forrásai különösen:

a)[19] a Vagyonügynökséghez tartozó állami vagyon hozadéka (osztaléka, az utána járó részesedés);

b) a bérbeadás útján hasznosított állami vagyon után fizetett bérleti díj;

c) államigazgatási felügyelet alatt állt vállalat, tröszt és egyéb állami gazdálkodó szerv vagyonából a Vagyonügynökség vagy az általa bízott vagyonkezelő, a tröszt, illetőleg az alapító szerv által értékesített vagyonrész ellenértékének száz százaléka;

d)[20] a vállalati tanács és a dolgozók közgyűlése (küldöttgyűlése) általános vezetésével működő vállalatból átalakult gazdasági társaság esetén a Vagyonügynökség által értékesített üzletrészek (részvények) ellenértékének 80%-a, illetőleg az Át. 21. § (1) bekezdés szerint megállapított hányada.

18. § (1)[21] A Vagyonügynökség a bevételeiből különösen a következő célokra teljesíthet kiadásokat:

a) a Vagyonügynökséghez tartozó állami vagyon hozadékának átengedése gazdálkodó szervezetek [Ptk. 685. § c) pont] és egyéni vállalkozók részére, a vagyonpolitikai irányelvek keretei között;

b) a vagyonkezelők részére fizetendő díj és a hozamkövetelmények túlteljesítése esetén részükre járó részesedés;

c) az értékesítésért járó jutalék;

d) a reorganizáció [16. § (1) bekezdés] költségei;

e) az átmenetileg közvetlenül folytatott vagyonkezelés költségei;

f) befizetés az államadósság csökkentésére, a vagyonpolitikai irányelveknek megfelelően;

g) befizetés külön törvényben meghatározott más célokra.

(2)[22] A tanácsok által alapított és a tanácsok felügyelete alatt álló nem közüzemi vállalatok értékesítéséből befolyt összeg külön törvényben meghatározott részét az önkormányzatok számára kell visszafizetni.

19. § (1)[23] A Kormány évente - az előző évi állami költségvetés végrehajtásáról szóló törvényjavaslat előterjesztésével egyidejűleg - köteles az Országgyűlésnek beszámolni a Vagyonügynökség tevékenységéről, a hozzá tartozó állami vagyon alakulásáról, hasznosításának eredményéről és a vagyonpolitikai irányelvek végrehajtásáról.

(2)[24] A beszámoló keretében a Kormány köteles kimutatni - a Vagyonügynökség költségvetésétől elkülönítve -a Vagyonügynökség bevételeit és kiadásait. A Vagyonügynökséghez tartozó állami vagyon alakulásáról vagyonkimutatást kell készíteni és a beszámolóval egyidejűleg előterjeszteni.

(3) A beszámolóhoz mellékelni kell az Állami Számvevőszék elnökének jelentését a Vagyonügynökség tevékenységéről.

II. Rész

A VAGYONÜGYNÖKSÉGHEZ TARTOZÓ ÁLLAMI VAGYON KEZELÉSE ÉS HASZNOSÍTÁSA

III. Fejezet

A kezelés és hasznosítás általános szabályai

1. Cím

A vagyonkezelők köre

20. § (1) Az állam vállalkozásokban működő vagyonát (a továbbiakban: állami vagyon) bármely belföldi és külföldi jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság és egyéni vállalkozó kezelheti, ha az erre irányuló pályázat megnyerése alapján a vele a Vagyonügynökség vagy az általa megbízott vagyonkezelő a kezelésre - e fejezet 4. címében foglalt rendelkezések szerint - szerződést köt.

(2) Külföldi tekintetében az 1988. évi XXIV. törvényt is megfelelően alkalmazni kell.

2. Cím

A pályázati rendszer

21. § Az állami vagyon kezelésbe és bérbe adása, annak értékesítése, továbbá mindezekkel való megbízás pályázat útján történik. Ennek során a versenytárgyalásról szóló 1987. évi 19. törvényerejű rendeletet nem kell alkalmazni.

22. § (1) A pályázatot a Vagyonügynökség írja ki és két országos napilapban - a pályázatok benyújtására megállapított kezdő időpontot legalább hét nappal megelőzően - meghirdeti. A pályázatok nyilvánosak, kivéve ha a Vagyonügynökség igazgatótanácsa zártkörű (meghívásos) pályázat kiírásához hozzájárul. Ez utóbbi esetben az érdekelteket közvetlenül kell a pályázatra felhívni.

(2) A pályázati felhívásban meg kell jelölni a kezelésbe adandó vagyonrészt (üzletrészt, részvényeket) és annak értékét, a kezelési feltételeket, az üzletpolitikára vonatkozó követelményeket, valamint a pályázatok benyújtásának helyét és határidejét, amely tizenöt napnál kevesebb nem lehet. Ha a pályázat gazdálkodó szervezet teljes vagy részleges értékesítésére irányul, a hirdetménynek a fontosabb mérlegadatokat és az eladási irányárat is tartalmaznia kell. Értékpapírok értékesítésére az erre vonatkozó szabályokat is alkalmazni kell.

(3) A meghirdetett vagyonrészek értékét a Vagyonügynökség nyilvántartott szakértővel köteles megállapíttatni.

(4) A pályázat eredményéről a Vagyonügynökség igazgatótanácsa dönt.

23. § (1) A Vagyonügynökség csak azzal a pályázóval köthet szerződést, aki a pályázatot megnyerte. Külföldi pályázó esetében a szerződés érvényességének feltétele, hogy a pályázó belföldön gazdasági társaságot alapítson.

(2) Egyenértékű feltételek vállalása esetében a pályázók közül előnyben kell részesíteni ebben a sorrendben:

a) a vagyonkezelőt,

b) a vagyonkezelési szerződés megszűnése esetében a korábbi vagyonkezelőt, feltéve, hogy a szerződés nem a vagyonkezelőnek felróható okból szűnt meg,

c) az érintett gazdasági társaságnak a dolgozóját, mint egyéni vállalkozót,

d) az érintett gazdasági társaság dolgozói által a kezelésre alapítandó gazdasági társaságot vagy szövetkezetet,

e) az érintett gazdasági társaság alkalmazotti részvényvásárlási programjában résztvevőket.

(3) A Vagyonügynökség a pályázatok eredményét és annak megfelelően a kezelésbe adás, bérbeadás, értékesítés vagy értékesítési megbízás megtörténtét ugyanabban a két országos napilapban a döntés indokolásával együtt haladéktalanul közzéteszi. Zártkörű (meghívásos) pályázat esetében ezeket az adatokat a pályázókkal közvetlenül kell ismertetni.

3. Cím

A vagyon hasznosításának módjai

24. § A Vagyonügynökség az állami vagyont szerződéssel a 25-26. § szerint elidegenítheti, vagy kivételesen - ha az elidegenítés feltételei kedvezőtlenek lennének, vagy az egyébként nem indokolt - a 27-30. § szerint kezelésbe adhatja.

25. § (1) A Vagyonügynökség jogosult az állami vagyont - a vagyonpolitikai irányelvek keretei között - értékesíteni.

(2) Állami vagyon bármely belföldi és külföldi természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság és egyéni vállalkozó részére értékesíthető.

26. § A Vagyonügynökség jogosult - a vagyonpolitikai irányelvek keretei között - állami vagyont ellenérték nélkül a Társadalombiztosítási Alap és más szervezetek tulajdonába adni. Ezzel egyidejűleg a számukra nyújtott költségvetési támogatás megfelelő mértékben csökkenthető.

4. Cím

A vagyonkezelők jogviszonyai

27. § (1) A Vagyonügynökség az állami vagyon kezelésére a pályázatok nyerteseivel szerződéseket (28-30. §) köt. A szerződések tartalmát a felek szabadon állapítják meg, e törvény, más jogszabályok, a közzétett pályázati feltételek és a benyújtott pályázat keretei között.

(2) A vagyonkezelési szerződés időtartama tíz évnél hosszabb nem lehet.

28. § (1) A vagyonkezelési vállalkozási szerződésben a vagyonkezelő vállalja, hogy a Vagyonügynökség által fizetett díj ellenében gyakorolja a vagyon feletti tulajdonosi jogokat - az elidegenítés jogát kivéve - oly módon, hogy a vagyon után előre meghatározott hozadék (osztalék, részesedés stb.) elérését vállalja, valamint kötelezettséget vállal a vagyonérték szerződésben meghatározott szintjének megtartására vagy elérésére.

(2) A Vagyonügynökség és a vagyonkezelő megállapodhatnak abban, hogy a Vagyonügynökség a hozadék egy részét a kezelőnek átengedi, ennek a lehetőségére azonban a pályázati feltételek között utalni kell.

(3) Erre a szerződésre egyebekben a Polgári Törvénykönyvnek a vállalkozási szerződésre vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.

29. § (1) A vagyonkezelési bérleti szerződésben a vagyonkezelő vállalja a Vagyonügynökség részére díj fizetését, valamint a vagyonérték szerződésben meghatározott szinten tartását; ennek ellenében gyakorolja a vagyon feletti tulajdonosi jogokat, az elidegenítés jogát kivéve.

(2) A Vagyonügynökség és a vagyonkezelő megállapodhatnak abban, hogy a vagyonkezelő a vagyon hozadékának meghatározott részét a Vagyonügynökségnek átengedi.

(3) Erre a szerződésre egyebekben a Polgári Törvénykönyvnek a dologbérletre vagy a haszonbérletre vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.

30. § (1) A portfólió vagyonkezelési szerződésben a vagyonkezelő vállalja, hogy a Vagyonügynökség által fizetett díj ellenében gyakorolja a vagyon feletti tulajdonosi jogokat - ideértve az elidegenítés jogát is - oly módon, hogy szerződésben meghatározott hozadék és/vagy vagyongyarapodás elérésére vállal kötelezettséget.

(2) A Vagyonügynökség és a vagyonkezelő a hozadék megosztásában megállapodhatnak; ennek a lehetőségére azonban a pályázati feltételek között utalni kell.

(3) Erre a szerződésre egyebekben a Polgári Törvénykönyvnek a vállalkozási szerződésre vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.

31. § (1) A vagyonkezelő az általa kezelt vagyon után járó hozadékot úgy számolja el, mintha a kezelt vagyon az ő tulajdonában állna, ideértve a Vagyonügynökség által átengedett hozadékot is.

(2) A vagyonkezelő a Vagyonügynökség által fizetett díjat árbevételként, a vagyonkezeléssel kapcsolatban felmerült kiadásait (a Vagyonügynökség részére fizetett díjat, stb.) pedig költségként számolhatja el.

32. § A vagyonkezelő a jogviszony fennállása alatt az általa kezelt vagyonrésznek a Vagyonügynökségtől történő megvásárlását kezdeményezheti.

33. § Az állami vagyon kezelésére kötött szerződésben vállalt kötelezettségek teljesítését zálogjoggal, óvadékkal, készfizető kezességgel vagy más módon kell biztosítani. E biztosítékok együttesen is alkalmazhatók.

III. Rész

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

Vagyonpolitikai irányelvek

34. § (1) A vagyonpolitikai irányelvekben a következő évre vonatkozóan meg kell határozni különösen:

a) az állam vállalkozásokban működő vagyona értékesítének kereteit és feltételeit;

b) a Vagyonügynökség előző évi bevételei felhasználásának módját (az állami költségvetésbe való befizetés, az államadósság csökkentése és a gazdálkodó szervezetek részére történő átengedés arányát stb.).

(2)[25] Az irányelvekre vonatkozó javaslatot a Kormány - a Vagyonügynökség igazgatótanácsának előterjesztése alapján - dolgozza ki és terjeszti a következő évi állami költségvetésről szóló törvényjavaslathoz kapcsolódóan az Országgyűlés elé.

(3) Az Országgyűlés az irányelvekről határozatot hoz.

Átmeneti és vegyes rendelkezések

35. § Az alapító szervek az e törvény hatálybalépése előtt átalakult vállalatoktól megkapott állami vagyonrészeket köteles a Vagyonügynökségnek 1990. április 30. napjáig átadni.

36. §[26]

37. § A 9. § (1) bekezdés a) pontjában említett törvény hatálybalépéséig az állami vagyonkezelő szervezeteknek az Át.-ban szabályozott jogait az alapító szervek gyakorolják e törvény alkalmazásával a 9. § (1) bekezdés a) pontjában említett vagyon (vagyonrész) tekintetében.

38. § A vagyonkezelő jogosult cégtábláján és üzleti levelezésében "az Állami Vagyonügynökség megbízottja" megjelölést feltüntetni.

39. § A Vagyonügynökséghez tartozó állami vagyon tekintetében a földről szóló 1987. évi I. törvény 11. §-a (1) bekezdésének második mondata és 12. §-a nem alkalmazható.

Hatálybalépés

40. § (1) Ez a törvény az 1990. évi március hó 1. napján lép hatályba.

(2) A törvény hatálybalépésével:

a)[27]

b)[28]

c) a Vt. 43. §-ának (2) bekezdése e törvény 7. §-a c) pontjának megfelelően módosul;[29]

d)[30]

e) az Át. 17. §-a (2) bekezdésének első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

"Ha a vállalati tanács (közgyűlés, küldöttgyűlés) az átalakulás mellett döntött, a vállalat köteles az átalakulási tervet, a könyvviteli mérleget és a vagyonmérleget az állami vagyonkezelő szervezetnek megküldeni.";

f)[31]

Dr. Szűrös Mátyás s. k.,

a Köztársaság ideiglenes elnöke

Dr. Fodor István s. k.,

az Országgyűlés megbízott elnöke

Lábjegyzetek:

[1] A törvényt az Országgyűlés az 1990. január 26-ai ülésén fogadta el.

[2] A fejezetcímet megállapította az 1990. évi LIII. törvény 1. §-a. Hatályos 1990.07.25.

[3] Megállapította az 1990. évi LIII. törvény 1. §-a. Hatályos 1990.07.25.

[4] Megállapította az 1990. évi LIII. törvény 1. §-a. Hatályos 1990.07.25.

[5] Megállapította az 1990. évi LIII. törvény 1. §-a. Hatályos 1990.07.25.

[6] Megállapította az 1990. évi LIII. törvény 1. §-a. Hatályos 1990.07.25.

[7] Megállapította az 1990. évi LIII. törvény 1. §-a. Hatályos 1990.07.25.

[8] Megállapította az 1990. évi LIII. törvény 1. §-a. Hatályos 1990.07.25.

[9] Megállapította az 1990. évi LXXII. törvény 8. § (4) bekezdése. Hatályos 1990.09.18.

[10] Megállapította az 1990. évi LIII. törvény 2. §-a. Hatályos 1990.07.25.

[11] Megállapította az 1990. évi LIII. törvény 3. §-a. Hatályos 1990.07.25.

[12] Megállapította az 1990. évi LIII. törvény 4. §-a. Hatályos 1990.07.25.

[13] Hatályon kívül helyezte az 1990. évi LIII. törvény 9. § (1) bekezdése. Hatálytalan 1990.07.25.

[14] Megállapította az 1990. évi LIII. törvény 4. §-a. Hatályos 1990.07.25.

[15] Megállapította az 1990. évi LIII. törvény 5. §-a. Hatályos 1990.07.25.

[16] Hatályon kívül helyezte az 1990. évi LXXII. törvény 8. § (3) bekezdése. Hatálytalan 1990.09.18.

[17] Hatályon kívül helyezte az 1990. évi LXXII. törvény 8. § (3) bekezdése. Hatálytalan 1990.09.18.

[18] Hatályon kívül helyezte az 1991. évi IL. törvény 84. § d) pontja. Hatálytalan 1992.01.01.

[19] Módosította az 1990. évi LXXII. törvény 8. § (3) bekezdése. Hatályos 1990.09.18.

[20] Megállapította az 1990. évi LXXII. törvény 8. § (5) bekezdése. Hatályos 1990.09.18.

[21] A szövegrészt (1) bekezdésre változtatta az 1990. évi LIII. törvény 6. §-a.

[22] Beiktatta az 1990. évi LIII. törvény 6. §-a. Hatályos 1990.07.25.

[23] Megállapította az 1990. évi LIII. törvény 7. §-a. Hatályos 1990.07.25.

[24] Megállapította az 1990. évi LIII. törvény 7. §-a. Hatályos 1990.07.25.

[25] Megállapította az 1990. évi LIII. törvény 8. §-a. Hatályos 1990.07.25.

[26] Hatályon kívül helyezte az 1990. évi LIII. törvény 9. § (1) bekezdése. Hatálytalan 1990.07.25.

[27] Hatályon kívül helyezte az 1992. évi XXII. törvény 203. § (3) bekezdése a) pontja. Hatálytalan 1992.07.01.

[28] Hatályon kívül helyezte az 1992. évi XXII. törvény 203. § (3) bekezdése a) pontja. Hatálytalan 1992.07.01.

[29] Módosította az 1991. évi IL. törvény 84. § d) pontja. Hatályos 1992.01.01.

[30] Hatályon kívül helyezte az 1990. évi LIII. törvény 9. § (1) bekezdése. Hatálytalan 1990.07.25.

[31] Hatályon kívül helyezte az 1991. évi IL. törvény 84. § d) pontja. Hatálytalan 1992.01.01.

Tartalomjegyzék