A Gyulai Törvényszék Pf.25282/2012/4. számú határozata szerződés érvényességének megállapítása tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 78. §, 123. §, 253. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 215. §, 228. §, 239. §, 1990. évi VII. törvény 1. §, 1992. évi LIII. törvény 1. §, 3. §, 1992. évi LIV. törvény 20. §, 21. §, 22. §, 29. §, 1992. évi LV. törvény 12. §, 13. §, 1995. évi XXXIX. törvény 9. §, 10. §, 77. §, 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet (Kmr.) 13. §, 14. §] Bírók: Jelinekné dr. Durkó Mária, Nagy Attila György, Szabó Mária

Gyulai Törvényszék

2.Pf.25.282/2012/4. szám

A Gyulai Törvényszék a dr. Jakab Károly ügyvéd által képviselt felperes neve (felperes címe) felperesnek - a Dr. Kovács P. Zoltán Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Kovács P. Zoltán ügyvéd) által képviselt Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (1149 Budapest, Bosnyák tér 5.) alperes ellen szerződés érvényességének megállapítása iránt a Békési Városi Bíróság előtt folyamatba tett perében a 2012. évi február hó 13. napján 3.P.20.490/2011/7. szám alatt hozott ítélet ellen az alperes részéről 8. sorszám alatt benyújtott fellebbezés folytán meghozta a következő

í t é l e t e t :

A törvényszék az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett - a viszontkereset elutasítására vonatkozó - részét nem érinti,

a fellebbezett rendelkezéseit helybenhagyja azzal, hogy a felperes és Szeghalomi Állami Gazdaság között a szerződések - 1999. február hó 1. napja helyett - helyesen: 1993. évi február hó 1. napján jöttek létre.

A törvényszék kötelezi az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 15 nap alatt 45.000,- (negyvenötezer) forint fellebbezési perköltséget.

A le nem rótt 114.000,- (száztizennégyezer) forint fellebbezési illetéket az állam viseli.

Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

I n d o k o l á s :

Az elsőfokú bíróság az ítéletével megállapította, hogy a felperes és a Szeghalmi Állami Gazdaság között 1999. - helyesen: 1993. - évi február hó 1. napján létrejött haszonbérleti szerződések érvényesek és hatályosak. A viszontkeresetet elutasította. Az alperest 200.000,- forint perköltség megfizetésére kötelezte a felperes részére és megállapította, hogy az állam által előlegezett 64.500,- forint illetéket az állam viseli.

Az ítélet ellen az alperes nyújtott be fellebbezést, amelyben annak megváltoztatását és a kereset elutasítását kérte, másodlagosan e körben az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróságnak a per újabb tárgyalására és újabb határozat hozatalára utasítását kérte.

A felperes fellebbezési ellenkérelme az ítélet helybenhagyására irányult.

A törvényszék a fellebbezést alaptalannak találta.

A törvényszék az elsőfokú bíróság ítéletét kizárólag a fellebbezett részében bírálta felül, míg ezt meghaladóan nem érintette.

Az elsőfokú bíróság a törvényszék álláspontja szerint a megfelelő körben lefolytatott bizonyítási eljárás adatainak okszerű mérlegelésével az ügyben a tényállást helyesen állapította meg, és tévedés nélküli jogkövetkeztetés levonásával adott helyt a keresetnek. A törvényszék azonban az elsőfokú bíróság által kifejtett jogi indokokkal csak részben ért egyet, az alább kifejtendők szerint.

A felperes a közte és az alperesi jogelőd között 1993. évi február hó 1. napján létrejött két haszonbérleti szerződés érvényességének és hatályosságának megállapítását kérte.

Megállapítási kereset előterjesztése esetén a bíróságnak hivatalból vizsgálnia kell az erre vonatkozó törvényes feltételek meglétét, amelynek az elsőfokú bíróság eleget tett.

Az elsőfokú bíróság helyesen idézte a Pp. 123. § második mondatában foglaltakat az ítéletének indokolási részében.

Megállapításra irányuló kereseti kérelemnek csak akkor van helye, ha a kért megállapítás a felperes jogainak az alperessel szemben való megóvása végett szükséges, és a felperes a jogviszony természeténél fogva, vagy a kötelezettség lejártának hiányában, vagy valamely más okból teljesítést nem követelhet.

A megállapításra irányuló kereset annak tisztázására irányul, hogy a felek között fennáll-e a vitatott jog, jogviszony. A megállapítási kereset alapjául olyan jogi tények szolgálnak, amelyekből a felperes a jog, jogviszony létezését, vagy nem létezését származtatja. Az ilyen kereset célja a peresített tény, vagy jogalap tekintetében deklaratív célzattal az anyagi jogerő előidézése.

Annak, hogy megállapításra irányuló keresetet lehessen indítani, két konjunktív jogszabályi feltétele van.

Az egyik a jogvédelem szükségessége, mégpedig a felperesnek az alperessel szembeni jogvédelme szükségessége, valamint az, hogy a felperes teljesítést ne követelhessen. A két feltétel együttes természetű.

A megállapítási keresetek pozitív és negatív jellegűek lehetnek. Pozitív megállapítási keresetről akkor beszélünk, ha a jog, jogviszony fennállását kéri a felperes megállapítani.

A jelen ügyben a felperes keresete pozitív megállapítási kereset, amelynek tekintetében a törvényszék - egyezően az elsőfokú bíróság álláspontjával - azt állapította meg, hogy előterjesztésének konjunktív törvényi feltételei fennállnak.

A rendelkezésre álló adatok - különösen az alperes nyilatkozata - szerint az alperes 2009. évben haszonbérleti pályázatot írt ki a perbeli termőföldekre. A pályázaton nyertes harmadik személlyel az alperes haszonbérleti szerződést kötött.

Az alperes elsőfokú eljárás során tett nyilatkozatában foglalt álláspotnja szerint a perbeli szerződések érvénytelenek, amelynek jogkövetkezményeként az alperes kiírhatta a pályázatot. Az alperes azzal, hogy kiírta a pályázatot, alkalmazta az érvénytelenség jogkövetkezményeit.

A fentiekre tekintettel a törvényszék álláspontja szerint a felperes - az alperessel szemben - kizárólag oly módon tud jogvédelmet biztosítani, ha polgári peres eljárásban hozott határozat állapítja meg a haszonbérleti szerződések érvényességét.

A fentieken túlmenően a törvényszék e körben annak is jelentőséget tulajdonított, hogy a földhasználati nyilvántartásból törlésre került a felperes földhasználati joga, amelynek újbóli feltüntetéséhez a perbeli szerződések érvényessége tárgyában történő döntés szükséges.

A felperesnek anyagi érdekeltségben kifejeződő jogvédelmének szükségessége pedig arra tekintettel is fennáll, hogy a földalapú támogatásra a gazdálkodásához feltétlenül szüksége van.

A megállapítási kereset másik együttes feltétele is fennáll a jelen ügyben, tekintettel arra, hogy a jogviszony természetéből eredően a felperes teljesítést nem követelhet, figyelemmel arra, hogy a perbeli haszonbérleti szerződésekkel érintett termőföldeket ő tartja birtokban, egyéb igénye viszont nem merül fel a felperessel szemben, amely marasztalásra adna alapot.

A törvényszék álláspontja szerint az elsőfokú bíróság tévesen állapította meg, hogy a perbeli szerződések megkötésekor: 1993. évi február hó 1. napján már nem létezett az ÁVÜ, az a szervezet, amelynek "jóváhagyásával lép hatályba" mindkét perbeli haszonbérleti szerződés. Az elsőfokú bíróság ezen megállapítását arra a tényre alapította, hogy az 1990. évi VII. törvényt az 1992. évi LV. törvény 13. § (4) bekezdése hatályon kívül helyezte, és ez utóbbi törvény 13. § (1) bekezdése szerint pedig ahol törvény az Állami Vagyonügynökséget említi, ezen az Állami Vagyonkezelő Részvénytársaságot is megfelelően érteni kell.