3373/2012. (XII. 15.) AB végzés

alkotmányjogi panasz visszautasításáról

Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő

végzést:

1. Az Alkotmánybíróság a polgári perrendtartásról szó ló 1952. évi III. törvény 260. § (1) bekezdése, 266. § (1 )-(3) bekezdése és 270. § (2)-(3) bekezdése alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt visszautasítja.

2. Az Alkotmánybíróság a Legfelsőbb Bíróság Pfv.I.22.146/2008/2. számú végzése alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt visszautasítja.

Indokolás

I.

[1] Az indítványozók alkotmányjogi panaszt nyújtottak be az Alkotmánybírósághoz.

[2] Az indítványozók öröklési szerződést kötöttek az örökhagyóval, aki később bíróság előtt kérte a szerződés érvénytelenségének megállapítását. Az öröklési szerződés érvénytelenségének megállapítására irányuló perben az örökhagyó és az indítványozók megegyeztek a szerződés megszüntetésében, a per érdemi tárgyát az elszámolás képezte. Az örökhagyó a per során elhunyt, per be li jog utódai az örök -hagyó által hátrahagyott magánvégrendeletben megnevezett örökösök lettek. Az öröklési szerződés érvénytelenségének megállapítására irányuló per az indítványozók és a végrendeleti örökösök egyezségkötésével zárult, az egyezséget a Zala Megyei Bíróság, mint másodfokú bíróság 2. Pf. 21.512/2006/4. számú végzésével jóváhagyta.

[3] Az indítványozók a magánvégrendelet ismeretében az öröklési szerződés érvénytelenségének megállapítása iránti perükben perújítási kérelmet terjesztettek elő, mert álláspontjuk szerint a végrendelet súlyos alaki hibák miatt érvénytelen volt. Perújítási kérelmüket a Keszthelyi Városi Bíróság 6.P.20.236/ 2007/9. számú végzésével elutasította, fellebbezésük nyomán a Zala Megyei Bíróság, mint másodfokú bíróság a 3.Pf.21.102/2007/2. számú végzésével az elsőfokú végzést helybenhagyta. A bíróságok azért utasították el a perújítási kérelmet, mert a végrendelet érvényessége nem volt tárgya az öröklési szerződés érvénytelenségének megállapítására irányuló pernek.

[4] Ezt követően terjesztettek elő felülvizsgálati kérelmet a perújítás megengedhetőségének tárgyában hozott másodfokú bírósági végzés ellen. A Legfelsőbb Bíróság a Pfv.I.22.146/2008/2. számú végzésével a felülvizsgálati kérelmet elutasította, tekintettel arra, hogy a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 270. § (2)-(3) bekezdése szerint felülvizsgálati kérelmet a jogerős ítélet vagy az ügy érdemében hozott jogerős végzés ellen lehet előterjeszteni. A Legfelsőbb Bíróság szerint a perújítás megengedhetősége körében hozott végzés nem tartozik ebbe a körbe, így az felülvizsgálattal nem támadható.

[5] Az indítványozók 2009-ben fordultak az Alkotmánybírósághoz utólagos normakontrollal és a Legfelsőbb Bíróság Pfv.I.22.146/2008/2. számú végzésével kapcsolatban előterjesztett alkotmányjogi panasszal. Az indítványozók beadványukban kérték a Pp. 260. § (1) bekezdése, 260/A. §-a [helyesen valószínűleg 262/A. §, mivel a Pp.-nek a per időpontjában sem volt 260/A. §-a], 266. § (1)-(3) bekezdése és 270. § (2)-(3) bekezdése megsemmisítését és alkalmazásuk megtiltását a Legfelsőbb Bíróság felülvizsgálati eljárásában. Álláspontjuk szerint a Pp. lényegében kizárja a perújítás tárgyában hozott végzések elleni felülvizsgálat lehetőségét, ami ellentétes a bíróság feladatát meghatározó alkotmányos rendelkezésekkel [Alkotmány 45. § (1) bekezdése, 50. § (1) bekezdése], sérti a tisztességes eljáráshoz és a jogorvoslathoz való jogot [Alkotmány 57. § (1) és (5) bekezdése], illetve az Alkotmány 70/K. §-ában foglalt bírósági alapjogvédelmet.

[6] 2012. április 2-án előterjesztett beadványukban az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 73. (1) bekezdése szerint folyamatban lévő alkotmányjogi panaszukat megfeleltették az Alaptörvény és az Abtv. rendelkezéseinek. Az utólagos normakontroll indítványukat azonban az Abtv. 71. § (3) bekezdése alapján nem újították meg az Abtv. 26. § (2) bekezdése szerinti alkotmányjogi panaszként. Ugyanakkor az Abtv. 27. §-a szerinti alkotmányjogi panaszt terjesztettek elő a konkrét ügyben született bírósági határozatok ellen. Az indítványozók álláspontja szerint a Legfelsőbb Bíróság fenti végzése és a Pp. hivatkozott rendelkezései sértik a jogbiztonságot [Alaptörvény B) cikk (1) bekezdés], a tulajdonhoz és örökléshez való jogot [Alaptörvény XIII. cikk], az indokolt hatósági döntéshez való jogot [Alaptörvény XXIV. cikk], a panaszjogot [Alaptörvény XXV. cikk], a tisztességes eljáráshoz való jogot [Alaptörvény XXXVIII. cikk (1) bekezdés] és a jogorvoslathoz való jogot [Alaptörvény XXVIII. cikk (7) bekezdés] nem felelnek meg továbbá az Alaptörvény 25. és 28. cikkében foglaltaknak [bíróságok igazságszolgáltatási tevékenységet látnak el, a Kúria biztosítja a jogegységet, a bíróságok a jogalkalmazás során a jogszabályokat elsősorban azok céljával és az Alaptörvénnyel összhangban értelmezik].

II.

[7] 1. Az Abtv. 56. § (1) bekezdésében meghatározottak szerint az Alkotmánybíróságnak elsődlegesen az alkotmányjogi panasz befogadhatóságáról szükséges döntenie. Ezért az Alkotmánybíróság elsőként azt vizsgált a, hogy az indítvány megfelel-e az alkotmányjogi panasz előterjesztésére vonatkozó, törvényben meghatározott formai és tartalmi követelményeknek.

[8] 2. Az Abtv. 26. § (1) bekezdése szerint az egyedi ügyben érintett személy vagy szervezet akkor fordulhat alkotmányjogi panasszal az Alkotmánybírósághoz, ha az ügyben folytatott bírósági eljárásban alaptörvény-ellenes jogszabály alkalmazása folytán az Alaptörvényben biztosított jogának sérelme következett be, jogorvoslati lehetőségeit már kimerítette, vagy jogorvoslati lehetőség nincs számára biztosítva. Az indítványozók ügyében azonban a Pp. általuk sérelmezett és támadott perújítási szabályait [Pp. 260. § (1) bekezdése, 266. § (1 )-(3) bekezdése] a Legfelsőbb Bíróság előtt Pfv.I.22.146/2008. számon folyt felülvizsgálati eljárásban nem alkalmazták. Az alkotmányjogi panasz tárgya ezért csak a felülvizsgálat során alkalmazott Pp. 270. § (2)-(3) bekezdése lehet.

[9] 3. Az Abtv. 29. §-a szerint az alkotmányjogi panasz akkor fogadható be, ha alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdést tartalmaz.

[10] Az Alkotmánybíróság a Pp. jelen indítványban is támadott rendelkezéseit már vizsgálta. Az 1105/D/2004. AB határozatban (ABH 2005, 1316.) az Alkotmánybíróság - a normavilágosság [Alkotmány 2. § (1) bekezdés], a tulajdonhoz és örökléshez való jog [Alkotmány 13. §], a tisztességes eljáráshoz [Alkotmány 57. § (1) bekezdés] és a jogorvoslathoz való jog [Alkotmány 57. § (5) bekezdés] sérelmére alapozott indítvány alapján - megállapította, hogy a Pp. 270. § (1) bekezdése [jelenlegi (2) bekezdése] a felhívott alkotmányos rendelkezések tükrében nem alkotmányellenes.

[11] A Pp. 270. § (3) bekezdésében foglaltak alkotmányosságát is vizsgálta már az Alkotmánybíróság a 736/B/2001. AB határozatban (ABH 2010, 1231.). Az Alkotmánybíróság fenti határozatában az alkotmányellenesség megállapítására irányuló indítványt elutasította, arra hivatkozva, hogy a jogorvoslathoz való jogból nem vezethető le annak szükségessége, hogy minden jogerős bírósági döntésnek felülvizsgálattal megtámadhatónak kell lennie. "Az Alkotmánybíróság számos határozatában állást foglalt arról, hogy mind a polgári eljárásban, mind a büntetőeljárásban a felülvizsgálat az alkotmányosan megkövetelt rendes jogorvoslaton túlmenő jogintézmény, így az Alkotmány 57. § (5) bekezdésében foglalt jogorvoslathoz való joggal nincs összefüggésben [1/1994. (I. 7.) AB határozat, ABH 1994, 29, 38.; 1319/B/1993. AB határozat, ABH 1994, 690, 691.; 1320/B/1993. AB határozat, ABH 1995, 683, 686.; 23/1995. (IV. 5.) AB határozat, ABH 1995, 115, 120.]." [736/B/2001. AB határozat, ABH 2010, 1231, 1240.]

[12] Az Alkotmánybíróság a 3005/2012. (VI. 21.) AB végzésben kifejtette: "Az Alkotmánybíróság az Alaptörvény hatálybalépése előtt hozott korábbi határozata alapján is hivatkozhat ítélt dologra, feltéve, hogy az Alaptörvény konkrét - a régi Alkotmányban foglaltakkal azonos vagy hasonló tartalmú - rendelkezései alapján ez lehetséges." (Indokolás [21]).

[13] Az Alkotmány 2. § (1) bekezdése az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdésének, 13. §-a az Alaptörvény XIII. cikkének, az 57. § (1) bekezdése az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdésébe foglalt tisztességes eljáráshoz való jognak, az 57. § (5) bekezdése pedig az Alaptörvény XXVIII. cikk (7) bekezdésében foglalt jogorvoslathoz való jognak felel meg.

[14] A fentiek alapján megállapítható, hogy a Pp. 270. § (2) bekezdése tekintetében ítélt dologról van szó, a 270. § (3) bekezdés tekintetében pedig nem merült fel olyan új alapvető alkotmányjogi kérdés, amely megalapozná az alkotmányjogi panasz érdemi elbírálását.

[15] Az indítványozók hivatkoztak még az Alaptörvény XXIV. cikke, XXV. cikke, valamint 25. és 28. cikke sérelmére is, azonban nem indokolták, hogy álláspontjuk szerint miért és mennyiben áll fenn az alap-törvény-ellenesség.

[16] Mindezekre figyelemmel az Alkotmánybíróság az indítványt az Abtv. 29. §, 31. §-a és 52. § (1) bekezdésére figyelemmel, az Ügyrend 30. § (2) bekezdés a)-b) pontja alapján visszautasította.

[17] 4. Az indítványozók az Abtv. 27. §-a szerinti alkotmányjogi panaszt is előterjesztettek, kérve a Legfelsőbb Bíróság Pfv.I.22.146/2008/2. számú végzése alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését. A 3072/201 2. (VII. 26.) AB végzés (Indokolás [11]) szerint az Abtv. hatálybalépése - azaz 2012. január 1-je - előtt már jogerősen lezárt bírósági eljárások tekintetében a jogalkotó nem kívánta megnyitni a valódi alkotmányjogi panasz lehetőségét.

[18] Mivel megállapítható, hogy - az Abtv. 27. §-ára alapított - valódi alkotmányjogi panasz nem a törvény által előírt 60 napos határidőn belül érkezett, így annak érdemi vizsgálatára nincs lehetőség. Az Alkotmánybíróság ezért a Legfelsőbb Bíróság Pfv.I.22.146/2008/2. számú végzése alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt - a Keszthelyi Városi Bíróság 6.P.20.236/2007/9. számú végzésére és a Zala Megyei Bíróság Pf.21.102/2007/2. számú végzésére kiterjedő hatállyal - az Abtv. 74. §-ára hivatkozással visszautasította.

Budapest, 2012. december 10.

Dr. Holló András s. k.,

tanácsvezető, előadó alkotmánybíró

Dr. Balsai István s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Kiss László s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Bragyova András s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Kovács Péter s. k.,

alkotmánybíró

Alkotmánybírósági ügyszám: IV/2732/2012.