A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény magyarázata (HVG-ORAC, 610 B/5 oldal, 2016)

Kiadással kapcsolatos információk

Harmadik, hatályosított kiadás

Szerkesztette:

Nagy Marianna és Hoffman István

© Dr. Balázs István, 2012, 2014, 2016

© Dr. Balogh Zsolt Péter, 2012, 2014, 2016

© Dr. Barabás Gergely, 2012, 2014

© Dr. Danka Ferenc, 2012, 2014, 2016

© Dr. Fazekas János, 2012, 2014, 2016

© Dr. Fazekas Marianna, 2012

© Dr. F. Rozsnyai Krisztina, 2012, 2014, 2016

© Dr. Fürcht Pál, 2012, 2014

© Dr. Hoffman István, 2012, 2014, 2016

© Hoffmanné dr. Németh Ildikó, 2012, 2014, 2016

© Dr. Kecső Gábor, 2012, 2014, 2016

© Dr. Nagy Marianna, 2012, 2014, 2016

© Dr. Szalai Éva, 2012

© HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft., 2016

A kézirat lezárva: 2016. augusztus 1.

Az 1. kiadást lektorálta:

Ivancsics Imre és Kéki Zoltán

A kiadó számára minden jog fenntartva. Jelen könyvet, illetve annak részleteit tilos reprodukálni, adatrendszerben tárolni, bármely formában vagy eszközzel

- elektronikus, fényképészeti úton vagy módon - a kiadó engedélye nélkül közölni.

ISBN 978 963 258 311 2

Budapest, 2016

A HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft. kiadása

Felelős kiadó: dr. Frank Ádám, a kft. ügyvezetője

Internet: www.hvgorac.hu

E-mail: info@hvgorac.hu

Felelős szerkesztő: dr. Gábor Zsolt

Tipográfia és műszaki szerkesztés: Harkai Éva

Szedés: HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft.

Előszó az 1. kiadáshoz

A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (Mötv.) elfogadása a rendszerváltozás óta a legnagyobb horderejű szabályváltozás a helyi-területi igazgatásban. Az önkormányzati rendszer több mint húsz éve meghatározó az állami feladatok végrehajtásában, ez az a "frontvonal", ahol az év 365 napján, gyakran 24 órában állni kell az állampolgárok rohamát, amelynek feladata (volt) szinte minden lakosságot érintő közszolgáltatás szervezése, és amelynek a lakossági megítélése egyidejűleg az egész állami működés megítélését is jelenti, hiszen egy település lakossága számára a polgármesteri hivatal maga az állam.

Az 1990. évi LXV. törvény a helyi önkormányzatokról (Ötv.) több mint két évtizeden át határozta meg az önkormányzatok működési kereteit, elvitathatatlan érdeme, hogy megszilárdította az önkormányzatiságot a magyar államszervezetben. Az Ötv. alkalmazása során szinte folyamatosan kerültek felszínre olyan problémák, megoldandó gondok, melyek az önkormányzatok államszervezetben elfoglalt helyének, szerepének értékelését, újragondolását sürgették, különösen arra figyelemmel, hogy az ország aprófalvas településszerkezete, a lakosság területi eloszlása, az önkormányzatok eltérő gazdasági teljesítőképessége miatt nagyon nagy különbségek alakultak ki az egyes települési és megyei önkormányzatok feladatellátási színvonala között.

Az Mötv. elfogadását indokolta az is, hogy Alaptörvény sok helyütt átrendezte az egyes állami szervek egymáshoz való viszonyát, máshová helyzete a hangsúlyokat, s ehhez az önkormányzati szervezetrendszert és feladatellátást is igazítani kellett. Egy új önkormányzati törvény szükségképpen az előzőre épül, annak a tapasztalatait használja fel. Ezért számos olyan rendelkezése is van, amely megegyezik a korábbi szabályozással, de nagyon sok helyen más jogi megoldást választott a jogalkotó, vagy "csak" korrigálni kívánta a gyakorlat által jelzett hiányosságokat. Mivel az önkormányzati jogalkalmazók a régi Ötv. szabályain "nőttek fel", és az Mötv. lépcsőzetes hatálybalépése néha igen bonyolult jogi helyzeteket eredményez, ezért kötetünkben azt a vezérelvet követtük, hogy ahol csak lehetett, igyekeztünk összehasonlítani az Ötv. és az Mötv. szabályrendszerét, s így felhívni a figyelmet a módosításokra, azok indokaira, és a rutinszerű jogalkalmazás veszélyeire.

Egy Kommentárral szemben jogos elvárás, hogy egyszerre tükrözze a szakterület legkorszerűbb elméleti eredményeit, és adjon - lehetőség szerint azonnal alkalmazható - választ a gyakorlati problémákra. Ennek az aránynak a megtalálása nem egyszerű, de a Kommentár szerzői kollektívájának összetétele alapján reménykedhetünk a sikerben. Kötetünk szerzői az ELTE Állam- és Jogtudományi Kar Közigazgatási Jogi Tanszékének oktatói és olyan gyakorlati szakemberek, akik az önkormányzati és államigazgatás minden szintjén hosszú évek során szerzett gyakorlati ismereteiket, tapasztalataikat közvetítik, de a bírói és az alkotmánybírósági joggyakorlat szempontjait is érvényesítik. Mégis nagyon nehéz véglegesnek tekinthető Kommentárt írni egy olyan törvényről, amelyhez a kézirat lezárásának pillanatáig a végrehajtási rendeletek többsége még nem jelent meg, s amelynek a szövegét szinte minden héten módosítja a jogalkotó. Így a kézirat lezárásakor három olyan törvényjavaslatot (T/9242, T/9243, T/9244) nyújtottak be az Országgyűlésnek, amelyek jelentős mértékben módosították az Mötv.-nek a polgármesteri jogállásra és díjazásra, a törvényességi felügyeletre és az ahhoz kapcsolódó bírósági eljárási szabályokra, részben a közterületi elnevezésekre és a hatálybalépésre vonatkozó szabályait. Szintén nem zárult még le a kézirat lezárásakor a 2013. évi költségvetési törvény és a kapcsolódó módosítások elfogadásának folyamata. A 2012. november 26-ig az Országgyűlés által elfogadott, valamint a kihirdetett változtatásokat természetesen átvezettük a szövegen, de az Országgyűlés előtt lévő módosító indítványok még várhatóan változtatnak a törvény szövegén. Ezek a változások azonban csak egy későbbi kiadásba kerülhetnek bele.

Ugyancsak megnehezíti a szakmai konszenzust tükröző Kommentár írását, hogy az Mötv. szövegezése több helyütt pontatlan, többféle értelmezési lehetőséget is felvet. Ezekben az esetekben igyekeztünk minden lehetséges értelmezést feltüntetni, de megjelöltük azt, amely a szerzői kollektíva szerint az Mötv. egyéb rendelkezéseinek figyelembevételével, a rendszerszemléletű értelmezés alapján a Kommentár irányadó értelmezése.

Reményeink szerint jelen Kommentárt jól hasznosíthatják majd az önkormányzatok választott tagjai és tisztségviselői, a köztisztviselők, az államigazgatásban dolgozó azon kormánytisztviselők, akik kapcsolatban vannak az önkormányzati szférával, a jogalkotók és jogalkalmazók, s hasznos ismereteket nyerhetnek belőle az egyetemisták vagy a közszolgálati továbbképzésben részt vevők is.

Budapest, 2012. november 26.

a Szerkesztők

Előszó a 2. kiadáshoz

Szűk másfél évvel A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény magyarázata című kommentár megjelenését követően a kötet második kiadását vehetik kézbe az olvasók. Már az 1. kiadás előszavában is jeleztük, hogy a kötet kéziratának lezárásakor több olyan javaslatot nyújtottak be, amelyek már a kötet 2012. decemberi megjelenését követően, 2013. január 1-jével felülírták a kommentár alapjául szolgáló jogszabályi szövegeket. Szintén jelentős változásokat hozott a költségvetési szabályozás: a korábbi, nagyívű, teljesen feladatalapú támogatási rendszerre történő átállás helyett csak részleges, a feladatalapú és a normatív finanszírozást ötvöző önkormányzati támogatási modellt intézményesítettek. A törvény tényleges működésének bizonyos tapasztalataira, valamint az Alaptörvény negyedik módosításának rendelkezéseire figyelemmel - elsősorban 2013 első félévében - több, korrekciós jellegű módosítás jelent meg, amely az önkormányzatok és a szerveik, tisztségviselőik által ellátott feladatok szabályait, a megyei önkormányzatok feladatait, a fővárosi önkormányzati rendszer felépítését, az önkormányzatok szerveit és társulásait, a területszervezést, a gazdálkodást és a törvényességi felügyeletet érintették. Ezen változások mellett a 2013-as évben kezdett kialakulni a törvény értelmezésével kapcsolatos bírósági és alkotmánybírósági gyakorlat is.

2013 első hónapjait követően a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény szövege valamelyest stabilizálódott. A körvonalazódó alkotmánybírósági és bírósági gyakorlat szükségessé tette, hogy az új szabályozás változásaival együtt a Kommentárt jegyző szerzői közösség aktualizálja és hatályosítsa a kötetet.

Ennek a munkának az eredményét tartja kezében a Tisztelt Olvasó, s reméljük, az új kiadást is jól hasznosíthatják majd az önkormányzatok választott tagjai és tisztségviselői, a köztisztviselők, az államigazgatásban dolgozó azon kormánytisztviselők, akik kapcsolatban vannak az önkormányzati szférával, a jogalkotók és a jogalkalmazók, így az önkormányzatokkal kapcsolatba kerülő más jogászi hivatásrendek tagjai (bírák, ügyészek, ügyvédek), és hasznos ismereteket nyerhetnek belőle a felsőoktatási képzésekben vagy a közszolgálati továbbképzésben részt vevők is.