T/9242. számú törvényjavaslat indokolással - A fővárosi és megyei kormányhivatalok működésével összefüggő törvények, valamint a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról

2012. évi ... törvény a fővárosi és megyei kormányhivatalok működésével összefüggő törvények, valamint a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról

Az Országgyűlés a törvényesen és átláthatóan működő, a közszolgáltatásokat maradéktalanul biztosító állam működési feltételeinek a megteremtése, a helyi államigazgatási rendszer megújítása, a szolgáltató közigazgatás erősítése, valamint a közigazgatási hatósági eljárások ügyfélbarát jellegének és hatékonyságának növelése érdekében a következő törvényt alkotja:

1. Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosítása

1. §

Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 101. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"101. § Az ingatlan fekvése szerint illetékes települési önkormányzat jegyzője által kiállított adó- és értékbizonyítvány tartalmazza az ingatlan és az ingatlanszerzők (tulajdonosok) adatait, az érték megállapításánál figyelembe vett tényezőket, továbbá az ingatlannak az adott időpontban fennálló forgalmi értékét. Az adó- és értékbizonyítvány kiállítására irányuló eljárásban az ügyintézési határidő 8 nap."

2. A polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről és az önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról szóló 1994. évi LXIV. törvény módosítása

2. §

A polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről és az önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról szóló 1994. évi LXIV. törvény (a továbbiakban: Pttv.) a következő 20. §-sal egészül ki:

"20. § Ha a települési képviselő 2013. január 1-je előtt körzetközponti feladatot ellátó Önkormányzat képviselő-testületének tagja volt, úgy a megállapított tiszteletdija - a képviselő-testület ellenkező döntéséig - 2013. január 1-jét követően nem változik."

3. A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény módosítása

3. §

A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Kvt.) 48/E. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) Települési önkormányzatok - az önálló települési környezetvédelmi program mellett vagy helyett - közös települési környezetvédelmi programot is készíthetnek."

A Kvt. 48/F. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A települési önálló vagy közös környezetvédelmi program tervezetét - az (1) bekezdésben meghatározott szerveken túl - az illetékes megyei önkormányzatnak, a megyei környezetvédelmi program tervezetét az illetékes regionális területfejlesztési konzultációs fórumnak is meg kell küldeni véleményezésre."

4. A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény

5. §

A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény 44. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A verseny felügyeleti eljárásra - e törvény eltérő rendelkezése hiányában - a Ket. rendelkezéseit kell alkalmazni a Ket. 15. § (4) bekezdése, 18. §-a, 29. § (3)-(12) bekezdése, 30. § a) és b) pontja, 31. § (1) bekezdés j) pontja, 33/A. §-a, 33/B. §-a, 38. §-a, 43. § (6a) bekezdése, 46. § (2) bekezdése, 47. §-a, 51. § (1) és (5) bekezdése, 61. § (1) bekezdése, 70. §-a, 71. § (7) bekezdése, 74. § (2)-(5) bekezdése, 88. §-a, 88/A. §-a, 91. §-a, 93. §-a, 94. §-a, 94/A. §-a, 109. § (2) bekezdése, 116. §-a, 127. § (1)-(5) és (7) bekezdése, 128. § (1) és (3) bekezdése, 130. §-a, valamint 134. § b) és c) pontja kivételével."

5. Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény módosítása

6. §

(1) Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 53/C. §-a a következő (11) és (12) bekezdéssel egészül ki:

"(11) Az építésügyi és az építésfelügyeleti hatóság eljárást lezáró döntésének jogerőre emelkedésétől és végrehajthatóvá válásától számított hat hónapot követően új ügyfél nem vehet részt az eljárásban.

(12) Az ügyfél a fellebbezését indokolni köteles, a fellebbezésnek a megtámadott döntéssel tartalmilag összefüggőnek kell lennie, és a fellebbezésben csak a döntésből közvetlenül adódó jog- vagy érdeksérelemre lehet hivatkozni."

(2) Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:

"(8) Felhatalmazást kap a fővárosi önkormányzat, hogy rendeletben állapítsa meg a kerületi építési szabályzatok megállapításához szükséges fővárosi építési keretszabályzat és fővárosi szabályozási keretterv módosítását 2014. június 30-ig."

6. Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény módosítása

7. §

Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény 90. §-a a következő (3b) bekezdéssel egészül ki:

"(3b) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy az ingatlanügyi hatóság vagy hatóságok illetékességi területét rendeletben szabályozza."

7. A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény módosítása

8. §

A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény (a továbbiakban: Fot.) 7/B. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény alapján elkészített köznevelés-fejlesztési tervben meg kell határozni, hogy az állam által nyújtott közszolgáltatások esetén milyen módon kerülnek megvalósításra az egyenlő esélyű hozzáférés feltételei."

8. A Kutatási és Technológiai Innovációs Alapról szóló 2003. évi XC. törvény módosítása

9. §

A Kutatási és Technológiai Innovációs Alapról szóló 2003. évi XC. törvény 8. § (1) bekezdés d) pontjában a "kistérségekben" szövegrész helyébe a "megyékben" szöveg, a "kistérségek" szövegrész helyébe a "megyék" szöveg lép.

9. A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény módosítása

10. §

A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 1. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

"(2a) A közigazgatási hatóság e törvény alkalmazása során az eljárásban érintett kiskorú érdekeinek fokozott figyelembevételével jár el."

11. §

A Ket. 5. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

"(1a) A közigazgatási hatóság a korlátozottan cselekvőképes vagy cselekvőképtelen ügyfelet, illetve az eljárás korlátozottan cselekvőképes vagy cselekvőképtelen egyéb résztvevőjét megfelelő légkör biztosítása mellett, korára, egészségi állapotára és értelmi szintjére tekintettel tájékoztatja az őt megillető jogokról és az őt terhelő kötelezettségekről, valamint a lefolytatandó eljárási cselekményről."

12. §

(1) A Ket. 15. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és a § a következő (6a) bekezdéssel egészül ki:

"(6) Az eljárás megindításáról szabályszerűen értesített ügyfél ügyféli jogainak gyakorlását törvény ahhoz a feltételhez kötheti, hogy az ügyfél az első fokú eljárásban nyilatkozatot tesz vagy kérelmet nyújt be. Törvény vagy kormányrendelet meghatározhatja a nyilatkozat, illetve a kérelem tartalmi követelményeit is.

(6a) Törvény előírhatja, hogy a hatósági döntés jogerőre emelkedésétől és végrehajthatóvá válásától számított, a törvényben meghatározott, legalább hat hónapos határidőn túl további ügyfél nem vehet részt az eljárásban. Ebben az esetben a határidő elmulasztása esetén igazolási kérelem benyújtásának nincs helye."

(2) A Ket. 15. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(7) A természetes személy ügyfélnek akkor van eljárási képessége, ha a polgári jog szabályai szerint cselekvőképességgel rendelkezik. Jogszabályban meghatározott esetben a korlátozott cselekvőképességgel rendelkező személyt is megilleti az eljárási képesség. Ha eziránt kétség merül fel, az eljáró hatóság hivatalból vizsgálja az eljárási képesség meglétét, és ha annak hiányát állapítja meg, úgy az ügyfél helyett törvényes képviselőjét vonja be az eljárásba, illetve az erre vonatkozó iratok csatolásával ügygondnok kirendelését kéri, vagy ha törvény vagy kormányrendelet lehetővé teszi - az ügygondnok kirendelésére vonatkozó részletes szabályok meghatározásával -, maga gondoskodik ügygondnok kirendeléséről."

13. §

A Ket. 33. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(8) A szakhatóság eljárására irányadó ügyintézési határidő tizenöt nap. Kivételesen indokolt esetben - amennyiben azt jogszabály nem zárja ki - a szakhatóság vezetője a szakhatósági eljárásra irányadó határidőt annak letelte előtt egy alkalommal legfeljebb tizenöt nappal meghosszabbíthatja, és erről az ügyfelet és a megkereső hatóságot értesíti. A szakhatóságnak az ügyintézési határidő meghosszabbításáról szóló végzésében a határidő-hosszabbítás indokait kifejezetten meg kell jelölnie."

14. §

(1) A Ket. 38/A. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(1) Törvény vagy kormányrendelet rendelkezése esetén az ott megjelölt hatóságnál (a továbbiakban: közreműködő hatóság) is benyújtható a kérelem vagy együttesen valamely jog gyakorlásához szükséges több kérelem. A kormányablak e rendelkezés alkalmazásában közreműködő hatóságnak minősül.

(2) A közreműködő hatóság a kérelmet, illetve kérelmeket öt napon belül továbbítja a döntés meghozatalára hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatósághoz. Jogszabály a kérelem, illetve a kérelmek továbbítására rövidebb határidőt is meghatározhat. A konzuli tisztviselő eljárásában a kérelmet haladéktalanul, de legkésőbb az első diplomáciai futárpostával kell továbbítani. Az ügyintézési határidő a kérelemnek, illetve kérelmeknek a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatósághoz történő megérkezését követő napon kezdődik."

(2) A Ket. 38/A. § (3) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Ha törvény vagy kormányrendelet eltérően nem rendelkezik,)

"a) az ügyfél az illetéket és a díjat a közreműködő hatóságnál is megfizetheti,"

15. §

A Ket. 38/C. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"38/C. § (1) Törvény vagy kormányrendelet rendelkezése alapján az erre feljogosított tanúsító szervezet közreműködhet a tényállás tisztázásában. A tanúsító szervezet által kibocsátott tanúsítványt a hatóság köteles elfogadni a tények igazolására, a tanúsított tények tekintetében a hatóság további eljárási cselekményeket nem végez.

(2) Ha törvény vagy kormányrendelet lehetővé teszi, az erre feljogosított tanúsító szervezet által kibocsátott tanúsítvány alapján az abban tanúsított tényeken alapuló jogok közvetlenül gyakorolhatók, A törvénynek vagy kormányrendeletnek meg kell határoznia a tanúsító szervezet felelősségére vonatkozó szabályokat a tanúsítvány alapján tanúsított tények fennállására vonatkozóan."

16. §

A Ket. 39/A. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

"(1a) A hatóság a cselekvőképtelen vagy korlátozottan cselekvőképes ügyfél, tanú, illetve a szemletárgy birtokosa védelme érdekében erre irányuló kérelem nélkül is dönthet a cselekvőképtelen vagy korlátozottan cselekvőképes személy adatainak zárt kezeléséről. A végzést a cselekvőképtelen vagy korlátozottan cselekvőképes személy képviselőjével is közölni kell."

17. §

A Ket. 40. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) A természetes személy ügyfél részére, ha ismeretlen helyen tartózkodik vagy nem tud az ügyben eljárni és nincs törvényes képviselője vagy meghatalmazottja, az eljáró hatóság az erre vonatkozó iratok csatolásával a gyámhatóságnál ügygondnok kötelező kirendelését kezdeményezi vagy ha törvény vagy kormányrendelet lehetővé teszi - az ügygondnok kirendelésére vonatkozó részletes szabályok meghatározásával - maga gondoskodik az ügygondnok kirendeléséről."

18. §

A Ket. 44. § (1a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1a) Törvényben vagy kormányrendeletben meghatározott ügyekben és szempontok alapján a hatóság mérlegeli vagy törvényben vagy kormányrendeletben meghatározott ügyekben és szempontok alapján mellőzi a szakhatóság megkeresését és maga dönt a szakkérdésben. Ha a hatóság maga dönt a szakkérdésben, az adott szakkérdésre vonatkozó szakhatósági eljárásért illeték és díj nem kérhető. Ha mérlegelés esetén a hatóság úgy dönt, hogy megkeresi a szakhatóságot, a szakhatóság állásfoglalása kötelező a hatóságra nézve."

19. §

A Ket. 51. § (2a) és (2b) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek, és a § a következő (2c) és (2d) bekezdéssel egészül ki:

"(2a) Ha az ügyfél cselekvőképtelen, személyes nyilatkozattételre csak akkor hívható fel, ha a nyilatkozatától várható bizonyíték más módon nem pótolható és ehhez a törvényes képviselője hozzájárul. A cselekvőképtelen személyt indokolt esetben a lakcímén kell meghallgatni.

(2b) Ha jogszabály másként nem rendelkezik, az, aki korlátozottan cselekvőképes, vagy szellemi, valamint egyéb állapota miatt korlátozottan képes megítélni a nyilatkozattétel jelentőségét, nyilatkozattételre csak akkor hívható fel, ha nyilatkozatot kíván tenni és a törvényes képviselője ehhez hozzájárul.

(2c) A nyilatkozat megtételére cselekvőképtelen vagy korlátozottan cselekvőképes ügyfél esetén csak a törvényes képviselő jelenlétében kerülhet sor. Írásbeli nyilatkozat esetén a törvényes képviselő a nyilatkozatot aláírja.

(2d) Ha az ügyfél és törvényes képviselője között érdekellentét van, a törvényes képviselőnek a (2a)-(2c) bekezdésben meghatározott jogait a gyámhatóság gyakorolja. Ha az ügyfél a törvényes képviselőjével szemben terjeszt elő kérelmet, az érdekellentét fennállását meg kell állapítani. A gyámhatóság a cselekvőképtelen vagy korlátozottan cselekvőképes személyt törvényes képviselője jelenléte nélkül is meghallgathatja, ha az a cselekvőképtelen vagy korlátozottan cselekvőképes személy érdekében áll."

20. §

(1) A Ket. 53. § (4a)-(4c) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek, és a § a következő (4d) bekezdéssel egészül ki:

"(4a) Cselekvőképtelen személyt csak akkor lehet tanúként meghallgatni, ha a vallomásától várható bizonyíték mással nem pótolható és ehhez a törvényes képviselője hozzájárul. Meghallgatása esetén a hamis tanúzás következményeire való figyelmeztetést a hatóság mellőzi. A cselekvőképtelen személyt indokolt esetben a lakcímén kell meghallgatni.

(4b) Ha jogszabály másként nem rendelkezik az, aki korlátozottan cselekvőképes vagy szellemi, valamint egyéb állapota miatt korlátozottan képes megítélni a tanúvallomás megtagadásának jelentőségét, tanúként csak akkor hallgatható meg, ha vallomást kíván tenni és a törvényes képviselője ehhez hozzájárul.

(4c) A cselekvőképtelen és a korlátozottan cselekvőképes tanú meghallgatását csak a tanú törvényes képviselőjének jelenlétében lehet lefolytatni.

(4d) Ha a tanú és a törvényes képviselő között érdekellentét van, a (4a)-(4c) bekezdésben meghatározott jogokat a gyámhatóság gyakorolja. A gyámhatóság a cselekvőképtelen vagy korlátozottan cselekvőképes tanút törvényes képviselője jelenléte nélkül is meghallgathatja, ha az a cselekvőképtelen vagy korlátozottan cselekvőképes tanú érdekében áll."

(2) A Ket. 53. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) Nem használható fel bizonyítékként a (3), valamint a (4a)-(4d) bekezdésben, továbbá az 54. § (5) és (6) bekezdésében foglalt rendelkezés megsértésével felvett tanúvallomás, továbbá az olyan tanúvallomás, amelynek megtétele előtt a tanút nem figyelmeztették a (4) bekezdésben meghatározott jogára."

21. §

A Ket. 57. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A szemletárgy birtokosát és az 56. § (1) bekezdésében meghatározott személyt (a továbbiakban együtt: szemletárgy birtokosa) a szemléről - a (2) és (3) bekezdésben foglalt kivétellel - előzetesen értesíteni kell. Ha a szemle eredményessége érdekében indokolt, az értesítésnek tartalmaznia kell a szemletárgy birtokosának személyes jelenlétére, a szükséges iratok előkészítésére irányuló felhívást. Az értesítést - ha az ügy körülményeiből más nem következik - úgy kell közölni, hogy azt a szemletárgy birtokosa legalább öt nappal korábban megkapja."

22. §

A Ket. 62. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A tárgyaláson a hatóság meghallgathatja az ügyfelet , a tanút, a szakértőt, a hatósági közvetítőt, és megszemlélheti a szemletárgyat. Cselekvőképtelen vagy korlátozottan cselekvőképes személy tárgyaláson történő meghallgatására csak abban az esetben kerülhet sor, ha az eljárásban részt vevő más személyekkel történő együttes meghallgatása érdekeit nem sérti."

23. §

A Ket. 69. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

"(2a) A hatóság a cselekvőképtelen vagy korlátozottan cselekvőképes ügyfél védelme érdekében erre irányuló kérelem nélkül is dönthet az iratbetekintési jog korlátozásáról."

24. §

A Ket. 72. § (1) bekezdés e) pont ed) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A határozatnak - ha jogszabály további követelményt nem állapít meg - tartalmaznia kell az indokolásban)

"ed) a szakhatósági állásfoglalás indokolását, valamint a szakhatósági megkeresés mellőzésének okát,"

25. §

A Ket. 86. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a § a következő (1a)-(1c) bekezdéssel egészül ki:

"(1) A hatóság a törvényben meghatározott adatokról közhiteles hatósági nyilvántartást vezet. E törvény hatósági nyilvántartásra vonatkozó rendelkezései tekintetében hatósági nyilvántartás alatt közhiteles hatósági nyilvántartást kell érteni.

(1a) A hatósági nyilvántartás közhitelessége alapján az ellenkező bizonyításáig vélelmezni kell annak jóhiszeműségét, aki a hatósági nyilvántartásban szereplő adatokban bízva szerez jogot. Az ellenkező bizonyításáig a hatósági nyilvántartásba bejegyzett adatról vélelmezni kell, hogy az fennáll, a hatósági nyilvántartásból törölt adatról vélelmezni kell, hogy nem áll fenn, továbbá senki sem hivatkozhat arra, hogy a hatósági nyilvántartásba bejegyzett adatot nem ismeri.

(1b) A hatósági nyilvántartásba való bejegyzésre, valamint az onnan való törlésre irányuló eljárás során a hatóság csak törvényben és kormányrendeletben e célból meghatározott bizonyítási eszközt használhat fel.

(1c) Az (1a) és (1b) bekezdés tekintetében nem alkalmazható a 82. § (1) bekezdése."

26. §

A Ket. a következő 88/A. §-sal egészül ki:

"88/A. § (1) A hatósági ellenőrzés hivatalból vagy - ha azt törvény vagy kormányrendelet nem zárja ki vagy nem korlátozza - az ügyfél kérelmére indul meg. Az ügyfél csak saját maga hatósági ellenőrzés alá vonását kérelmezheti.

(2) Törvény vagy kormányrendelet eltérő rendelkezése hiányában nem kérhető hatósági ellenőrzés, és az erre vonatkozó kérelmet érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani, ha

a) a kérelem benyújtásának időpontjában a hatóság előtt az adott ügyre vonatkozóan már folyamatban van hatósági ellenőrzés,

b) ha a hatóság az ügyfélnél egyébként folyamatosan lát el ellenőrzési feladatot,

c) ha a hatóság ugyanazon ügyfél kérelmére az újabb kérelem benyújtását megelőző egy éven belül lefolytatott ellenőrzése során jogsértést nem tárt fel, kivéve, ha a kérelem benyújtására az ellenőrzés lefolytatását követően felmerült ok vagy körülmény miatt kerül sor, vagy

d) ha a hatóság által a kérelmezővel szemben korábban lefolytatott ellenőrzése alapján a végrehajtás folyamatban van."

27. §

A Ket. 91. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A hatóság ellenőrzési tervet készít, amely tartalmazza legalább az előre ütemezett ellenőrzések tárgyát, az ellenőrzési időszakot, az ellenőrzések ütemezését, eszközét, az ellenőrzések szempontrendszerét, valamint a hatóság vezetője által meghatározott egyéb adatokat. Az ellenőrzési tervben nem kell megjeleníteni a folyamatos ellenőrzési feladatot."

28. §

(1) A Ket. 93. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

"(3a) Ha a hatóság az ügyfél kérelmére lefolytatott hatósági ellenőrzés során jogsértést nem tapasztal, ennek tényéről az ügyfélnek az ellenőrzés iránti kérelem benyújtásakor előterjesztett kérelmére hatósági bizonyítványt állít ki. Ha törvény vagy kormányrendelet eltérően nem rendelkezik, a hatósági bizonyítvány egy évig hatályos. Ebben az esetben nem alkalmazható a 83. § (3) bekezdésében meghatározott határidő."

(2) A Ket. 93. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) Ha az ügyfél nem kéri a (3a) bekezdés szerinti hatósági bizonyítvány kiállítását, a hatóság az eljárás befejezésekor az ügyfélnek megküldi az ellenőrzésről készített jegyzőkönyv vagy egyszerűsített jegyzőkönyv személyes adatot nem tartalmazó kivonatát. Ebben az esetben az ellenőrzést harminc napon belül kell lefolytatni, és e határidőn belül kell gondoskodni - az ügyfél személyes adatát kivéve - a jegyzőkönyv vagy egyszerűsített jegyzőkönyv személyes adatot nem tartalmazó kivonata ügyfélnek való megküldéséről. Ennél rövidebb határidőt bármely jogszabály, hosszabbat pedig törvény vagy kormányrendelet állapíthat meg."

29. §

(1) A Ket. 94. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

"(1a) Az (1) bekezdés c) pontja szerinti esetben a hatáskörrel rendelkező illetékes hatóság a jegyzőkönyvben, illetve közös jegyzőkönyvben foglaltakat bizonyítékként használhatja fel, és azok alapján közvetlenül eljárhat."

(2) A Ket. 94. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

"(2a) A (2) bekezdéstől eltérően, ha a hatósági ellenőrzés az ügyfél kérelmére indult, az (1) bekezdés a) pontja a (2) bekezdés a), valamint e)-h) pontjában foglalt esetben is alkalmazható."

30. §

A Ket. 98. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

"(1a) Törvény a fellebbezés benyújtásához indokolási kötelezettséget írhat elő. Törvény azt is előírhatja, hogy fellebbezni csak a megtámadott döntéssel tartalmilag közvetlenül összefüggő okból, illetve csak a döntésből közvetlenül adódó jog- vagy érdeksérelemre hivatkozva lehet."

31. §

(1) A Ket. 100. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Nincs helye fellebbezésnek)

"a) a döntés ellen, ha az ügyben törvény azt kizárja,"

(2) A Ket. 100. § (1) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki:

(Nincs helye fellebbezésnek)

"h) a 98. § (1a) bekezdése alapján benyújtott fellebbezés érdemi vizsgálat nélküli elutasítása esetén."

(3) A Ket. 100. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Az (1) bekezdés a), c)-h) pontjában meghatározott esetben az első fokú döntés bírósági felülvizsgálatának van helye."

32. §

(1) A Ket. 102. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a § a következő (3a) és (3b) bekezdéssel egészül ki:

"(3) Az első fokú döntést hozó hatóság érdemi vizsgálat nélkül elutasítja

a) az elkésett fellebbezést,

b) a fellebbezésre nem jogosulttól származó fellebbezést,

c) az önálló fellebbezéssel meg nem támadható végzés ellen irányuló fellebbezést és

d) a 98. § (1a) bekezdése megsértésével benyújtott fellebbezést.

(3a) Ha az ügyfél a (3b) bekezdés szerinti hiánypótlásra nyitva álló határidőben nyújt be kérelmet a fellebbezési eljárásban való költségmentessége iránt, azt az első fokú döntést hozó hatóság bírálja el.

(3b) A kérelmet az első fokú döntést hozó hatóság abban az esetben is érdemi vizsgálat nélkül elutasítja, ha az ügyfél a fellebbezési eljárásért fizetendő illeték- vagy díjfizetési kötelezettségének az első fokú hatóság erre irányuló felhívása ellenére az erre tűzött határidő alatt nem tesz eleget, és költségmentességben sem részesül."

(2) A Ket. 102. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) Az első fokú döntést hozó hatóság megküldi a fellebbezést a szakhatóságnak. Ha a fellebbezés nem érinti a szakhatóság állásfoglalását, az első fokú döntést hozó hatóság mellőzi a fellebbezés szakhatóságnak való megküldését."

33. §

A Ket. 104. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A másodfokú döntést hozó hatóság beszerzi a másodfokú eljárásban kijelölt szakhatóság állásfoglalását. Ha a fellebbezés nem érinti az elsőfokú szakhatóság állásfoglalását, a másodfokú döntést hozó hatóság mellőzi a szakhatóság megkeresését. Ha törvény vagy kormányrendelet a másodfokú eljárásban szakhatóságot nem jelöl ki, a hatóság maga dönt a fellebbezésnek a szakhatósági állásfoglalás ellen irányuló részében is."

34. §

A Ket. 109. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

"(1a) A végzés bírósági felülvizsgálata kezdeményezhető, ha e törvény alapján a végzés ellen önálló fellebbezésnek van helye, és törvény az ügyben az első fokú határozattal szemben kizárja a fellebbezést, valamint a határozat bírósági felülvizsgálatát teszi lehetővé."

35. §

A Ket. 121. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az e fejezetben szabályozott eljárások során a döntést meg kell semmisíteni, ha)

"c) a határozatot a szakhatóság kötelező megkeresése nélkül vagy a szakhatóság állásfoglalásának figyelmen kívül hagyásával hozták meg,"

36. §

A Ket. 157/A. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A belföldi jogsegély keretében a megkeresett szerv vagy személy eljárása során felmerült egyéb eljárási költséget a megkereső hatóság megtéríti."

37. §

A Ket. 161. §-a a következő (7) és (8) bekezdéssel egészül ki:

"(7) A szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltató a szolgáltatás nyújtása során biztosítja a közérdekű, illetve közérdekből nyilvános adatok megismerhetőségét és a személyes, illetve védett adatok védelmét.

(8) A szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatások nyilvános és tájékoztató jellegű részének elérése, valamint a közérdekű adatok elektronikus hozzáférhetővé tétele nem korlátozható, az igénybevevő előzetes azonosításához nem köthető."

38. §

(1) A Ket. 171. § (7a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(7a) A 2012. március 31-én elektronikus kapcsolattartás, valamint elektronikus ügyintézés biztosítására köteles hatóságok 2014. június 30-ig kötelesek

a) az elektronikus kapcsolattartás, illetve az elektronikus ügyintézés lehetőségét a 2012. március 31-én hatályos szabályoknak megfelelően biztosítani, mindaddig, amíg az e törvénynek való megfelelést nem biztosítják,

b) megteremteni az e törvénynek való megfelelés feltételeit."

(2) A Ket. 171. § (8) és (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(8) A Módtv. 47. §-ának hatálybalépésekor már nyújtott nem engedélyköteles elektronikus ügyintézési szolgáltatások tekintetében e törvénynek a Módtv. 47. §-ával megállapított rendelkezéseit 2014. július 1-jétől kell alkalmazni. Az ilyen szolgáltatásokat a felügyeletnek 2014. július 1-jéig kell bejelenteni.

(9) A Módtv, 47. §-ának hatálybalépésekor már nyújtott engedélyköteles elektronikus ügyintézési szolgáltatás 2014. július 1. napjától akkor folytatható, ha a szolgáltatást nyújtó az e törvény szerinti engedélyt eddig az időpontig megszerezte."

(3) A Ket. 171. §-a a következő (10) bekezdéssel egészül ki:

"(10) E törvénynek a fővárosi és megyei kormányhivatalok működésével összefüggő törvények, valamint a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2012. évi ... törvénnyel módosított rendelkezéseit az e rendelkezések hatálybalépését követően indult ügyekben és megismételt eljárásokban kell alkalmazni."

39. §

(1) A Ket. 172. § l) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában:)

l) törvény által védett titok: a minősített adat, továbbá az üzleti, a bank-, a biztosítási, az értékpapír-, a pénztártitok, a fizetési titok, valamint a magántitok,"

(2) A Ket. 172. §-a a következő p) ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában:)

"p) kiskorú, korlátozottan cselekvőképes személy, cselekvőképtelen személy: a Polgári Törvénykönyv szerinti kiskorú, korlátozottan cselekvőképes személy, illetve cselekvőképtelen személy."

40. §

A Ket. 175. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) Felhatalmazást kap az informatikáért felelős miniszter, hogy az e-közigazgatásért felelős miniszterrel egyetértésben a technikai előírásokat igénylő szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatások követelményeit rendeletben állapíthassa meg."

41. §

(1) A Ket. 80. § (3) bekezdésében a "hatásterületen élő" szövegrész helyébe a "hatásterületen élő ügyfelek" szöveg lép.

(2) A Ket. 93. § (4) bekezdésében a "harminc" szövegrész helyébe a "huszonegy" szöveg lép.

10. A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény módosítása

42. §

A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény 50/A. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Az egyetemes szolgáltató az ügyfélszolgálatok fenntartása tekintetében - a 47. § (2)-(5) bekezdésében foglaltakon felül - köteles a járási (fővárosi kerületi) hivatalokról szóló kormányrendeletben felsorolt járásonként legalább egy ügyfélszolgálatot működtetni. Azon járásokban, ahol az egyetemes szolgáltatás keretében ellátott felhasználók száma nem haladja meg a 15 000-et, az egyetemes szolgáltató jogosult több, egymással szomszédos járásra kiterjedő összevont ügyfélszolgálatot működtetni. A főváros területén a lakossági fogyasztók arányában létesítendő ügyfélszolgálatok típusát, minimális számát a Vhr., az ügyfélszolgálatok elhelyezésére és működtetésére vonatkozó részletes szabályokat a Vhr. és az egyetemes szolgáltató üzletszabályzata tartalmazza."

11. A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény módosítása

43. §

A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény 63. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) Az egyetemes szolgáltató az ügyfélszolgálatok fenntartása tekintetében - az (1)-(2) bekezdésben és a 63/A. § (1) bekezdésében foglaltakon felül - köteles a járási (fővárosi kerületi) hivatalokról szóló kormányrendeletben felsorolt járásonként legalább egy ügyfélszolgálatot működtetni. Azon járásokban, ahol az egyetemes szolgáltatás keretében ellátott felhasználók száma nem haladja meg a 15 000-et, az egyetemes szolgáltató jogosult több, egymással szomszédos járásra kiterjedő összevont ügyfélszolgálatot működtetni. A főváros területén a lakossági fogyasztók arányában létesítendő ügyfélszolgálatok minimális számát a földgázellátásról szóló törvény rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló kormányrendelet, az ügyfélszolgálatok elhelyezésére, típusára és működtetésére vonatkozó részletes szabályokat a földgázellátásról szóló törvény rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló kormányrendelet és az üzletszabályzat tartalmazza."

12. A fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalok kialakításával és a területi integrációval összefüggő törvénymódosításokról szőlő 2010. évi CXXVI. törvény módosítása

44. §

A fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalok kialakításával és a területi integrációval összefüggő törvénymódosításokról szóló 2010. évi CXXVI. törvény a következő 9/A. címmel és az azt követő 20/A-20/F. §-sal egészül ki:

" 9/A. A járási (fővárosi kerületi) hivatal

20/A. § (1) A megyei kormányhivatal kirendeltségeiként járási hivatalok működnek. A járási hivatal székhelye a járás székhelyeként meghatározott városban van.

(2) A fővárosi kormányhivatal kirendeltségeiként kerületi hivatalok működnek. A kerületi hivatal illetékességi területe megegyezik a fővárosi kerület közigazgatási területével. A kerületi hivatalra egyebekben a járási hivatalra vonatkozó jogszabályokat kell alkalmazni.

(3) A járási hivatal a járási hivatalvezető (a továbbiakban: hivatalvezető) által közvetlenül vezetett járási törzshivatalból és járási szakigazgatási szervekből áll.

20/B. § A járási hivatal kormánytisztviselői, valamint munkavállalói felett a munkáltatói jogokat - ha e törvény eltérően nem rendelkezik - a hivatalvezető gyakorolja. A járási hivatal kormánytisztviselőjének kinevezni, illetve felmenteni javasolt személyről a hivatalvezető - a járási szakigazgatási szerv esetében a járási szakigazgatási szerv vezetője véleményének kikérését követően - tájékoztatja a kormánymegbízottat, aki a kinevezni javasolt személlyel, illetve a felmentéssel szemben a tájékoztatást követő tizenöt napon belül kifogással élhet. A kifogásolt személy nem nevezhető ki kormánytisztviselőnek, illetve nem kerülhet felmentésre.

20/C. § A megyei szakigazgatási szerv vezetőjének javaslatára a kormánymegbízott írásban indokolt döntést hozhat arról, hogy a járási szakigazgatási szerv kormánytisztviselői és munkavállalói tekintetében a munkavégzéssel összefüggő munkáltatói jogokat (így különösen a munkarend, munkaidő-beosztás meghatározását, rendkívüli munkaidő elrendelését, utasításadást, munkaköri feladatok ellátásához szükséges tájékoztatás és iránymutatás megadását) a megyei szakigazgatási szerv vezetője gyakorolja ideiglenesen. A megyei szakigazgatási szerv vezetője a járási szakigazgatási szerv kormánytisztviselői és munkavállalói tekintetében a munkavégzéssel összefüggő munkáltatói jogkörét célhoz kötötten, meghatározott esemény vagy történés bekövetkezte esetén gyakorolhatja. A megyei szakigazgatási szerv vezetője az érintett hivatalvezetőket írásban tájékoztatja az általa elrendelt intézkedésekről. Amennyiben a döntés elrendelése okafogyottá válik, a kormánymegbízott haladéktalanul írásban visszavonja a döntését.

20/D. § (1) A hivatalvezetőt a kormánymegbízott javaslatára a köz igazgatás-szervezéséért felelős miniszter nevezi ki és menti fel. A hivatalvezető felett - a kinevezés, a felmentés, a fegyelmi eljárás megindítása, valamint a fegyelmi büntetés kiszabása kivételével - a munkáltatói jogokat a kormánymegbízott gyakorolja.

(2) Hivatalvezetői munkakörbe az nevezhető ki, aki büntetlen előéletű, az országgyűlési képviselők választásán választható, felsőfokú végzettséggel és legalább öt év közigazgatási gyakorlattal rendelkezik. E § tekintetében közigazgatási gyakorlatnak minősül az országgyűlési képviselői tevékenység és a polgármesteri tisztség ellátása is.

(3) A hivatalvezető a kinevezésében megjelölt időpontban lép hivatalba. A kinevezett hivatalvezető a közigazgatás-szervezéséért felelős miniszter előtt az egyes közjogi tisztségviselők esküjéről és fogadalmáról szóló törvény szerinti szöveggel esküt tesz.

(4) A hivatalvezető megbízatása megszűnik:

a) lemondásával,

b) felmentésével,

c) halálával,

d) ha az országgyűlési képviselők választásán már nem választható,

e) összeférhetetlenségének megállapításával.

(5) A hivatalvezető további munkavégzésre irányuló jogviszonyt - a tudományos, oktatói, művészeti, lektori, szerkesztői, valamint jogi oltalom alá eső szellemi tevékenység, továbbá a közérdekű önkéntes tevékenység kivételével - nem létesíthet, nem lehet helyi önkormányzati képviselő, fővárosi, megyei közgyűlés tagja, polgármester, megyei közgyűlés elnöke, főpolgármester, alpolgármester, megyei közgyűlés alelnöke, főpolgármester-helyettes, nemzetiségi önkormányzat elnöke és nemzetiségi önkormányzati képviselő.

(6) A hivatalvezető illetményét a kormánymegbízott javaslatára a közigazgatás-szervezésért felelős miniszter - tekintettel az adott járás, járási hivatal adottságaira, így különösen a járás lakosságszámára, a járási hivatal szervezetére, feladatára és állományára - legfeljebb az állami költségvetésről szóló törvényben megállapított közszolgálati tisztviselői illetményalap 18-szorosában állapítja meg. A hivatalvezetőre a törvényben nem szabályozott kérdésekben a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvényben a főosztályvezetőre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

20/E. § (1) A hivatalvezetőt hivatalvezető-helyettes helyettesíti, a hivatalvezető-helyettes főosztályvezető-helyettes besorolású kormánytisztviselő. A hivatalvezető-helyettest a hivatalvezető javaslatára a kormánymegbízott nevezi ki és szünteti meg a jogviszonyát. A hivatalvezető-helyettes felett - a kinevezés, a jogviszony megszüntetés, a fegyelmi eljárás megindítása, valamint a fegyelmi büntetés kiszabása kivételével - a munkáltatói jogokat a hivatalvezető gyakorolja.

(2) Hivatalvezető-helyettesi munkakörbe az nevezhető ki, aki alapfokozattal és igazgatásszervezői szakképzettséggel, alapfokozattal és nemzetközi igazgatásszervező szakképzettséggel, mesterfokozattal és okleveles közigazgatási menedzser szakképzettséggel, mesterfokozattal és okleveles európai és nemzetközi igazgatásszervező szakképzettséggel, mesterfokozattal és jogász szakképzettséggel, illetve legalább alapfokozattal és közgazdász szakképzettséggel rendelkezik. A hivatalvezető javaslatára a kormánymegbízott kivételesen indokolt esetben egyéb felsőfokú végzettségű személyt is kinevezhet hivatal vezetőhelyettesnek.

(3) A hivatalvezető-helyettes illetményét a hivatalvezető javaslatára a kormánymegbízott - tekintettel az adott járás, járási hivatal adottságaira, így különösen a járás lakosságszámára, a járási hivatal szervezetére, feladatára és állományára - legfeljebb az állami költségvetésről szóló törvényben megállapított közszolgálati tisztviselői illetményalap 16-szorosában állapítja meg.

20/F. § A járási szakigazgatási szerv vezetőjét a hivatalvezető javaslatára - amennyiben kormányrendelet kivételt nem tesz - a megyei szakigazgatási szerv vezetője nevezi ki és szünteti meg a jogviszonyát. A járási szakigazgatási szerv vezetőjének kinevezni, illetve felmenteni javasolt személyről a megyei szakigazgatási szerv vezetője tájékoztatja a kormánymegbízottat, aki a kinevezni, illetve felmenteni javasolt személlyel, illetve a felmentéssel szemben a tájékoztatást követő tizenöt napon belül kifogással élhet. A kifogásolt személy nem nevezhető ki a járási szakigazgatási szerv vezetőjének, illetve nem kerülhet felmentésre. A járási szakigazgatási szerv vezetője főosztályvezető-helyettes besorolású kormánytisztviselő."

13. A megyei önkormányzatok konszolidációjáról, a megyei önkormányzati intézmények és a Fővárosi Önkormányzat egyes egészségügyi intézményeinek átvételéről szóló 2011. évi CLIV. törvény módosítása

45. §

A megyei önkormányzatok konszolidációjáról, a megyei önkormányzati intézmények és a Fővárosi Önkormányzat egyes egészségügyi intézményeinek átvételéről szóló 2011. évi CLIV. törvény 6. alcíme a következő 11/A. §-sal egészül ki:

"11/A. § (1) A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 84. § (3) bekezdésében, a fenntartói jog átadásának tilalmára vonatkozó rendelkezéseket nem kell alkalmazni amennyiben az átadásra a Kormány által intézményfenntartásra kijelölt szervek között kerül sor.

(2) A Kormány által intézményfenntartásra kijelölt szerv fenntartásában lévő köznevelési intézménynek az állami intézményfenntartó szervbe beolvadással történő megszűnésének a törzskönyvi nyilvántartásba való bejegyzése iránt a közigazgatás szervezéséért felelős miniszter által 2012. december 15-éig rendelkezésére bocsátott adatok alapján a kincstár hivatalból intézkedik."

14. A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2011. évi CCVIII. törvény módosítása

46. §

A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2011. évi CCVIII. törvény 21. § (10) bekezdésében a "kistérségnél" szövegrész helyébe a ,járási szintnél" szöveg lép.

15. Az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény módosítása

47. §

Az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ogytv.) 17. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A Kormány tagja, az államtitkár, a kormánymegbízott és a járási (fővárosi kerületi) hivatal vezetője (a továbbiakban: járási hivatalvezető) kivételével minden képviselő számára lehetővé kell tenni, hogy legalább egy állandó bizottság munkájában részt vegyen."

48. §

Az Ogytv. 83. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A miniszterelnök, miniszter, államtitkár, kormánymegbízott vagy járási hivatalvezető országgyűlési képviselőként nem lehet az Országgyűlés tisztségviselője és országgyűlési bizottság tagja."

16. A járások kialakításáról, valamint egyes ezzel összefüggő törvények módosításáról szóló 2012. évi XCIII. törvény módosítása

49. §

(1) A járások kialakításáról, valamint egyes ezzel összefüggő törvények módosításáról szóló 2012. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Jtv.) 2. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a § a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

"(1) A települési önkormányzatok mindazon vagyona és vagyoni értékű joga (a továbbiakban együtt: államigazgatási feladat ellátását biztosító vagyon), amely a jogszabály által meghatározott, átvételre kerülő államigazgatási feladatok ellátását biztosítja, 2013. január 1-jén - a feladat ellátásának időtartamára - az állam ingyenes használatába kerül. A használati jogot a fővárosi és megyei kormányhivatal gyakorolja.

(1a) Az államigazgatási feladat ellátását biztosító vagyon alatt az átvett államigazgatási feladathoz kapcsolódó valamennyi jogot és kötelezettséget, valamint ingó- és ingatlanvagyont is érteni kell."

(2) A Jtv. 2. § (5)-(9) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(5) Ha az államigazgatási feladat ellátását biztosító vagyon nem a települési önkormányzat tulajdonában, hanem bérleti vagy más szerződés alapján a használatában van, a fővárosi és megyei kormányhivatal a használat időtartama alatt, annak időtartamára - a megállapodásban tett erre irányuló nyilatkozata alapján - beléphet a bérleti szerződésbe a települési önkormányzat helyébe.

(6) A fővárosi és megyei kormányhivatal a megállapodásban tett nyilatkozata alapján vagy az ingyenes használat időtartama alatt bármikor lemondhat a vagyon vagy annak egy része használati jogáról.

(7) A fővárosi és megyei kormányhivatal jogosult az államigazgatási feladat ellátását biztosító ingó vagyon feletti ingyenes használat jogát - szükség szerint az ingó vagyonelemek fizikai mozgatásával - az állam tulajdonában lévő vagy a fővárosi és megyei kormányhivatal által más jogcímen használt ingatlanban is gyakorolni.

(8) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően, nem terheli a települési önkormányzatot az ingatlan ingyenes használatának biztosítására vonatkozó kötelezettség, amennyiben az átvételre kerülő államigazgatási feladatok ellátásához megfelelő állapotú és méretű ingatlan állami tulajdonba adását ajánlja fel és erről a felek megállapodásban megegyeznek.

(9) Az államigazgatási feladat ellátását biztosító vagyonba tartozó ingatlanon fennálló jelzálogjog esetében, a jelzálogjog jogosultja kielégítési jogának megnyílta esetén a települési önkormányzat köteles másik, azonos funkciójú és állapotú ingatlan ingyenes használatát az államnak felajánlani. Amennyiben a települési önkormányzat másik ingatlant felajánlani nem képes, a fővárosi és megyei kormányhivatal megkísérel a jelzálogjog jogosultja és a települési önkormányzat között egyezséget létrehozni a kielégítési jog gyakorlásának elhalasztásáról."

50. §

A Jtv. 3. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"3. § (1) A 2. § (8) bekezdése alapján az állam tulajdonába kerülő vagyon e törvény erejénél fogva a ingyenesen a fővárosi és megyei kormányhivatal vagyonkezelésébe kerül.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott vagyonkezelői jogviszonyra a továbbiakban a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. által kötött vagyonkezelési szerződésekre vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket kell alkalmazni."

51. §

A Jtv. 5. §-a a következő (9)-(10) bekezdéssel egészül ki:

"(9) A fővárosi és megyei kormányhivatal kérelmére az érintett ingatlanok helyrajzi számát is tartalmazó megállapodás vagy az (5) bekezdésben meghatározott határozat alapján az ingatlanügyi hatóság - figyelemmel a 89. § (5) bekezdésében foglaltakra - a fővárosi és megyei kormányhivatal javára ingyenes használati jogot jegyez be az ingatlannyilvántartásba.

(10) A (8) bekezdésben meghatározott esetben az ingatlanügyi hatóság a fővárosi és megyei kormányhivatal kérelmére ingyenes használati jogot jegyez be a megállapodás alapján a fővárosi és megyei kormányhivatal javára az ingatlan-nyilvántartásba és ezzel egyidejűleg gondoskodik a visszavont határozat alapján bejegyzett ingyenes használati jog törléséről."

52. §

A Jtv. 7. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

"(4) A 7. § (1)-(3) bekezdése tekintetében a köztisztviselők alatt a közszolgálati ügykezelőket is érteni kell."

53. §

A Jtv. 4. alcíme a következő 7/A-7/B. §-sal egészül ki:

"7/A. § (1) A 7. § (1)-(2) bekezdésében meghatározott köztisztviselők a megállapodás megkötését megelőzően megállapított illetményükkel kerülnek át a fővárosi és megyei kormányhivatal állományába, kivéve, ha az illetmény megváltozására a megállapodás megkötése és 2012. december 31-e között a Kttv. besorolásra vonatkozó szabályai alapján kerül sor. Amennyiben az illetmény megváltozásának oka, hogy a megállapodás megkötése után a köztisztviselő címadományozásban részesült, személyi illetményre vált jogosulttá, illetve a települési önkormányzat rendeletével magasabb illetménykiegészítést állapított meg, a köztisztviselő a megállapodás megkötését megelőzően megállapított illetményével kerül átvételre.

(2) Az (1) bekezdés nem alkalmazható a települési önkormányzat részéről jogellenesen megállapított illetményre. Jogellenesen megállapított illetmény esetében a fővárosi és megyei kormányhivatal állományába átkerült köztisztviselő illetményét a Kttv. kormánytisztviselőkre vonatkozó rendelkezése alapján történő besorolás szerint, a Kttv. rendelkezéseinek megfelelően kell megállapítani.

(3) A fővárosi és megyei kormányhivatal állományába átkerült köztisztviselő az (1) bekezdésben meghatározott illetményre - ide nem értve a fegyelmi büntetés miatti illetménycsökkentést - az életpálya modellhez kapcsolódó illetményrendszer bevezetéséről szóló külön törvény hatálybalépéséig jogosult, kivéve, ha a Kttv. alapján a besorolása szerinti illetménye - e törvény hatálybalépését követően bekövetkező ok miatt - meghaladja az (1) bekezdés szerinti illetmény Összegét.

(4) Az (1) bekezdésben meghatározott köztisztviselők esetében a Kttv. 72. § (5) bekezdéséből az "és illetményét meg kell állapítani" szövegrész nem alkalmazható.

7/B. § (1) Amennyiben a megállapodás megkötését követően a megállapodásban szereplő köztisztviselők, munkavállalók személyében, illetve illetményében változás következik be 2012. november 30-át követően, a 2012. december havi, 2013. januárban esedékes illetmények, munkabérek és egyéb járandóságok, valamint azok közterhei fedezetének utólagos elszámolása és pénzügyi rendezése az érintett települési önkormányzat és a fővárosi és megyei kormányhivatal között közvetlenül történik.

(2) A települési önkormányzatoktól a fővárosi és megyei kormányhivatalok állományába átvett köztisztviselők és munkavállalók részére - a költségvetési szerveknél és az egyházak közcélú tevékenységet folytató intézményeinél foglalkoztatottak 2012. évi kompenzációjáról szóló 371/2011. (XII. 31.) Korai, rendeletben foglaltak alapján - a 2012. december hónapra járó, 2013. január elején kifizetett bérkompenzáció fedezete a települési önkormányzatot már nem illeti meg. Az érintett foglalkoztatottak részére január elején a munkabérrel együtt kifizetett bérkompenzáció fedezetét a fővárosi és megyei kormányhivatal részére január hónaptól a közigazgatási és személyzetpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium biztosítja.

(3) A települési önkormányzatoktól a fővárosi és megyei kormányhivatalok állományába átvett köztisztviselők és munkavállalók 2012. december havi, 2013 januárjában esedékes illetményei, munkabérei és egyéb járandóságai, valamint azok közterhei kifizetéséhez a fővárosi és megyei kormányhivatal 2013. január hónapra - 2013. március havi visszapótlással - támogatási keret-előrehozást igényelhet külön indokolás nélkül a Magyar Államkincstártól (a továbbiakban: Kincstár).

(4) A megállapodásban rögzített, a fővárosi és megyei kormányhivatal állományába kerülő köztisztviselők és munkavállalók 2012. december havi, 2013. januárban esedékes illetményei, munkabérei és egyéb járandóságai a fővárosi és megyei kormányhivatal által kerülnek kifizetésre, az ennek fedezetét biztosító állami támogatás a fővárosi és megyei kormányhivataloknál kerül tervezésre a 2013. évi költségvetésben, A közterhek megfizetése az önkormányzati nettó finanszírozás keretében történik, a határidőre történő átutalás teljesítéséhez a fedezetet - a Kincstár adatszolgáltatása alapján - a kormányhivatal az önkormányzati nettófinanszírozással kapcsolatos lebonyolítási számla javára, legkésőbb 2013. január 18-i értéknappal biztosítja az előirányzat-felhasználási keretszámlája terhére. A fedezet meghatározása a volt települési önkormányzati intézményeket, mint társadalombiztosítási kifizetőhelyet megillető - a kormányhivatalba átadásra kerülő köztisztviselők és munkavállalók részére december hónapban az intézmények által ténylegesen kifizetett - társadalombiztosítási ellátás figyelembevételével történik.

(5) A fővárosi és megyei kormányhivatal állományába kerülő, 2012. december hónapban központosított illetmény-számfejtési körbe tartozó köztisztviselők és munkavállalók esetében a december havi személyi juttatásokat és egyéb kifizetéseket terhelő, az állami adóhatóság felé teljesítendő bevallási és befizetési kötelezettségek teljesítéséről 2013. január 20-án a Kincstár az illetékes megyei igazgatóságának technikai adószámán intézkedik.

(6) Az (5) bekezdésben foglalt kötelezettség elmulasztása esetén a fedezetet 2013. január 21-ét követően a Kincstár az önkormányzati nettófinanszírozással kapcsolatos, valamint a Kincstár illetékes megyei lebonyolítási számlái javára a kormányhivatal előirányzat-felhasználási keretszámlája terhére, felhatalmazó levél nélkül benyújtott beszedési megbízással szedi be.

(7) A Kincstár technikai adószámán nyilvántartott intézmények köztisztviselői és munkavállalói átvétele a biztosítotti bejelentés szempontjából jogutódlásnak tekintendő."

54. §

A Jtv. 89. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

"(5) A 2. § (2) bekezdése és az 5. § (2) bekezdése szerint megkötött megállapodások, továbbá az 5. § (5) bekezdése szerinti határozat alapján kezdeményezett ingatlannyilvántartási eljárásban, a kérelem alapjául szolgáló okiratban foglaltaktól függetlenül:

a) vagyonkezelői jog helyett az ingyenes használati jog gyakorlását,

b) vagyonkezelő helyett az ingyenes használati jog gyakorlására jogosultat

kell bejegyezni."

17. Záró rendelkezések

55. §

(1) Ez a törvény - a (2)-(5) bekezdésben foglaltak kivételével - a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) A 2-4. §, a 6. § (2) bekezdése, a 7-9. §, a 42-44. §, a 46-48. § és az 57. § c)-g) pontja 2013. január 1-jén lép hatályba.

(3) Az 1. §, az 5. §, a 6. § (1) bekezdése, a 10-24. §, a 26-36. §, a 39. §, a 41. § (1) bekezdése és az 57. § a) pontja 2013. február 1-jén lép hatályba.

(4) A 25. § 2013. július 1-jén lép hatályba.

(5) A 41. § (2) bekezdése 2014. január 1-jén lép hatályba.

56. §

E törvény 46. §-a az Alaptörvény 41. cikk (5) bekezdése, 47. §-a az Alaptörvény 5. cikk (4) és (7) bekezdése, 48. §-a az Alaptörvény 4, cikk (2) és (5) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.

57. §

Hatályát veszti

a) a Ket. 26. § (5) bekezdés c) pontja,

b) a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló 2006. évi LIII. törvény 12. § (5) bekezdés d) pontjában a " , feladat- és hatáskörét, valamint azokat a szerveket, amelyek tekintetében a kormánymegbízott feladat- és hatáskörét gyakorolja" szövegrész,

c) a Pttv. 3. § (2) bekezdésében, a 15. § (1) bekezdésében a " , valamint körzetközponti feladatot ellátó önkormányzat" szövegrész, valamint a 18. § (2)-(3) bekezdése,

d) a Fot. mellékletében az "és többcélú kistérségi társulások" szövegrész,

e) a pályakezdő fiatalok, az ötven év feletti munkanélküliek, valamint a gyermek gondozását, illetve a családtag ápolását követően munkát keresők foglalkoztatásának elősegítéséről, továbbá az ösztöndíjas foglalkoztatásról szóló 2004. évi CXXIII. törvény 17. § (3) bekezdése,

f) a közérdekű önkéntes tevékenységről szóló 2005. évi LXXXVIII. törvény 3. § (1) bekezdés a) pontjában az "és a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulása" szövegrész,

g) az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény 67. § (2) bekezdésében a " , kistérség" szövegrész.

58. §

Nem lép hatályba a Jtv. 77. § (7) bekezdése és a 91. § (7) bekezdés k) pontja.

Indokolás

Általános indokolás

A törvényjavaslat egyrészt a vállalkozói adminisztratív költségek csökkentésére irányuló, Egyszerű Állam című középtávú kormányzati program egyes feladatainak módosításáról szóló 1416/2012. (X. 1.) Korm. határozat 18-20., 23, 25., 79., 83., 84. és 91. pontjában szereplő céloknak való megfelelést szolgáló rendelkezéseket, a gyermekbarát közigazgatás erősítésére irányuló módosítási javaslatokat, valamint a közigazgatási eljárásjog területén felmerült jogalkalmazói tapasztalatok alapján szükségessé vált módosítási javaslatokat tartalmaz a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) tekintetében.

A Ket. módosításának célja tehát az ún. Egyszerű Állam Program által célként kitűzött, a vállalkozásoknak kedvező adminisztrációs tehercsökkentés és a beruházásokhoz kapcsolódó engedélyezési eljárások elhúzódásának visszaszorítása a magyar gazdaság hosszú távú versenyképességének javítása érdekében. A módosítások várhatóan a korábbiaknál erőteljesebben ösztönözhetik a vállalkozásokat jogkövető magatartás tanúsítására is. Emellett a nemzetközi irányvonalakhoz - különösen pedig a Gyermek jogairól szóló, New Yorkban, 1989. november 20-án kelt Egyezményhez - igazodóan a törvényjavaslat a közigazgatási hatósági eljárások vonatkozásában azok "gyermekbarát" jellegét erősíti, és több rendelkezést is bevezet a gyermekek védelme érdekében. A módosítások alapján a törvényjavaslat hozzájárul a hatósági eljárásokra vonatkozó joganyag fejlesztéséhez, amely a vállalkozások, a gyermekek (ideértve más védendő személyeket is), illetve általában az ügyfelek elégedettségének növelésére, a közigazgatás szolgáltató jellegének erősítésére, a "Jó Állam" koncepciójának kiteljesedésére alkalmas, és növeli a közigazgatásba vetett állampolgári bizalmat.

A törvényjavaslat továbbá a fővárosi és megyei kormányhivatalok 2013. január 1-jét követő működésével összefüggésben rendez több kérdést. Ennek során biztosításra kerül, hogy a kormányhivatalok járási (fővárosi kerületi) hivatalaihoz átvételre kerülő köztisztviselők a kormányhivatal és a települési önkormányzat által megkötött megállapodást megelőzően megállapított illetményükkel kerülnek átvételre a járási hivatalhoz, valamint az, hogy az érintett köztisztviselők 2012. decemberi illetménye a kormányhivatalok költségvetéséből kerül kifizetésre.

A javaslattal rendezésre kerül a járási (fővárosi kerületi) hivatal vezetőjének és vezetőhelyettesének az illetménye, azzal, hogy azt a közigazgatás szervezéséért felelős miniszter állapítja a hivatalvezető esetében meg. Az országgyűlési törvény módosításával biztosításra kerül, hogy a kormánymegbízotthoz hasonlóan a járási hivatalvezető sem viselhet tisztséget az Országgyűlésben és nem lehet állandó bizottság tagja sem.

A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 2013. január 1-jével hatályon kívül helyezi a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásairól szóló 2004. évi CVII. törvényt. Jelen törvényjavaslat biztosítja, hogy ahol szükséges, az eddigi kistérségi szabályozás helyébe járási szabályozás kerüljön.

Részletes indokolás

Az 1. §-hoz

A javaslat módosítja az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény adó- és értékbizonyítványra vonatkozó rendelkezését, és kimondja, hogy az adó- és értékbizonyítvány kiállítására irányuló eljárásban az ügyintézési határidő 8 nap. Az adó- és értékbizonyítvány kiállítására jelenleg irányadó határidő a Ket. 83. § (3) bekezdése alapján 10 nap. A Ket. 83. § (3) bekezdése ugyanakkor azt is kimondja, hogy jogszabály ettől eltérő határidőt is megállapíthat. A Magyary Program Egyszerűsítési Programjának elfogadásáról szóló 1304/2011. (IX. 2.) Korm. határozat 1. mellékletének 67. pontja előírja az adó- és értékbizonyítvány kiállítása iránt kezdeményezett eljárás egyszerűsítését. Mivel az egyszerűsítés kizárólag az ügyintézési határidő csökkentésével oldható meg, ugyanakkor a továbbiakban is figyelemmel kell lenni arra, hogy a jegyző helyszíni szemle keretében képes csak kiállítani a bizonyítványt, az ügyintézési határidő kis mértékű, 10 napról 8 napra történő csökkentése indokolt. Az intézkedést az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosításával indokolt megoldani, mivel az adó- és értékbizonyítvány speciális használatát szabályozó 4 jogszabály [pl. a hagyatéki eljárásról szóló 2010. évi XXXVIII. törvény] egyenkénti módosítása feleslegesen növelné a párhuzamos szabályozások mennyiségét.

A 2. §-hoz

A polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről és az önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról szóló törvény módosításával biztosításra kerül, hogy az önkormányzati képviselő tiszteletdíja - a képviselő-testület ellenkező döntéséig - nem csökkenhet azzal, hogy a település elveszíti körzetközponti jellegét.

A 3-4. §-hoz

Tekintettel a megszűnő többcélú kistérségi társulásra és a kistérségi területfejlesztési tanácsra, a környezet védelméről szóló törvény módosításával a korábban általuk kidolgozható kistérségi környezetvédelmi program is megszűnik. Ugyanakkor továbbra is lehetőség van arra, hogy a települési Önkormányzatok - az önálló települési környezetvédelmi program mellett vagy helyett - közös környezetvédelmi programot készítsenek.

Az 5. §-hoz

A tisztességtelen piaci magatartás és versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény módosítása kizárja a kérhető hatósági ellenőrzés jogintézményének alkalmazását a Gazdasági Versenyhivatal előtti eljárásokban azok sajátosságára tekintettel.

A 6. §-hoz

Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény módosítása a Ket. 98. §-ának új (1a) bekezdését tölti ki tartalommal az építésügyi és az építésfelügyeleti hatósági eljárások vonatkozásában. A Ket. 98. § (1) bekezdése a fellebbezési lehetőséget jelenleg jogcím nélkülivé teszi. A gyakorlatban ez azzal a következménnyel jár, hogy az ügyben érintett (egyéb) ügyfelek sokszor olyan okból is fellebbeznek, amely nincs közvetlen összefüggésben a megtámadott hatósági döntéssel, másrészt sokszor mintegy reflexből, átgondolatlanul fellebbeznek olyan esetekben is, mikor a fellebbezés akár nyilvánvalóan alaptalan. (Az előbbire példa, ha az építési engedély nem terjed ki a kapcsolódó közút építésére, de a fellebbezés a közút építésével kapcsolatos jogsérelemre hivatkozik.) Mindezek alapján az eljárások könnyen elhúzódnak, és sokszor a megalapozatlan fellebbezéseknek nincs is érdemi kihatása a másodfokú döntésre, azonban alkalmasok arra, hogy az eredeti kérelmező ügyfelek beruházásait megnehezítsék, ezzel akár komoly anyagi károkat is okozva. Mindezekkel kapcsolatban vetődhet fel a fellebbezések törvényben történő meghatározott jogcímhez kötése, illetve kellő megalapozottságának biztosítása. E megoldás logikáját alátámasztja, hogy mivel a Ket. 100. § (1) bekezdés a) pontja alapján jelenleg lehetőség van arra is, hogy a fellebbezést törvény kizárja, akkor - a többen a kevesebb elve alapján - azt az ennél kevésbé korlátozó lehetőséget is meg lehet teremteni, hogy a fellebbezést csak bizonyos tartalommal, illetve bizonyos jogcímhez igazodva lehessen benyújtani. A fentiek alapján a Ket. lehetővé teszi törvény számára, hogy a fellebbezés benyújtásához indokolási kötelezettséget írjon elő, illetve azt is előírhassa, hogy fellebbezni csak a megtámadott döntéssel tartalmilag közvetlenül összefüggő okból, illetve csak a döntésből közvetlenül adódó jog- vagy érdeksérelemre hivatkozva lehessen, A másodfok tehermentesítése érdekében a fellebbezés érdemi vizsgálat nélküli elutasítása esetén a fellebbezés kizárása szükséges.

A 2013. január 1-től hatályba lépő építésügyi szabályozás már nem tartalmazza a fővárosi építési keretszabályzatot és fővárosi szabályozási kerettervet, melyek jelenleg a kerületi területrendezési eszközök alapját adják. A fővárosi településrendezési eszközök zavartalan működéséhez szükséges hogy 2014. június 30-ig, amíg a főváros az új településszerkezeti terve és fővárosi rendezési szabályzata hatályba nem lép, törvényi felhatalmazást kapjon a fővárosi önkormányzat arra, hogy kerületi önkormányzati kezdeményezésre szükség esetén módosítani tudja a fővárosi építési keretszabályzatot és fővárosi szabályozási kerettervet.

A 7. §-hoz

Az ingatlan-nyilvántartási törvény módosításával a vidékfejlesztésért felelős miniszter kap felhatalmazást arra, hogy az ingatlanügyi hatóság illetékességi területét miniszteri rendeletben határozza meg.

A 8. §-hoz

A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló törvény módosításával kimondásra kerül, hogy a nemzeti köznevelési törvény alapján elkészített köznevelés-fejlesztési tervben meg kell határozni, hogy az állam által nyújtott közszolgáltatások esetén milyen módon kerülnek megvalósításra az egyenlő esélyű hozzáférés feltételei.

A 9. §-hoz

A Kutatási és a Technológiai Innovációs Alapról szóló törvény módosításával az Alap pénzeszközeit a kedvezményezettek technológiai innováció ösztönzésére regionális és megyei szinten használhatják fel.

A 10. §-hoz

A Ket. 1. § új (2a) bekezdése megállapításának indoka, hogy a Ket. eljárási alapelveinek körét, a Gyermekek jogairól szóló, 1989. november 20-án New Yorkban kihirdetett ENSZ Egyezményben foglaltak szem előtt tartásával, a gyermekek és kiskorúak magasabb fokú védelme érdekében szükséges kibővíteni. Az egyenlő bánásmód és az indokolatlan megkülönböztetés tilalmának elvéhez szorosan kapcsolódik a "kiskorú érdekei fokozott védelme" elvének deklarálása, ezért a javaslat a Ket. 1. §-ának további bekezdéssel való bővítését javasolja azzal, hogy a közigazgatási hatóságok a kiskorúakat érintő eljárás során, így a döntésükben is a kiskorú érdekét fokozottan vegyék figyelembe. A rendelkezés az Egyezménnyel ellentétben nem a "gyermek", hanem a Ket. jelenlegi fogalomrendszeréhez igazodva a "kiskorú" fogalmát használja. Az alapelv elfogadása egyben a Magyarország Alaptörvényének XVI. cikk (1) bekezdésében megfogalmazott, a gyermekek alapvető jogainak érvényre juttatását is szolgálja.

A 11. §-hoz

A gyermekek érdekeinek fokozott szem előtt tartását és érvényesítését szolgáló, a Ket. 1. § (2a) bekezdésében található új alapelv deklarálásához kapcsolódóan, annak garanciális elemeként a javaslat a lehető legszélesebb körben, alapelvi szinten építi be a Ket. 5. § (1a) bekezdésébe a cselekvőképtelen vagy korlátozottan cselekvőképes ügyfél tájékoztatására vonatkozó alapvető szabályokat. Ennek megfelelőn a javaslat az eljárás egészére kiterjeszti, és a hatóság számára kötelezettségként írja elő a cselekvőképtelen vagy korlátozottan cselekvőképes személy részvételével folyó eljárásban egyrészt a formalitásoktól mentes, barátságos, feszültségoldó környezet, vagyis a megfelelő légkör biztosítását, másrészt a szellemi érettségének megfelelő szintű, számára érthető módon megfogalmazott tájékoztatást az őt megillető jogokról, az őt terhelő kötelezettségekről, valamint a lefolytatandó eljárási cselekményekről. Hangsúlyozandó, hogy a javaslat túlmutat a kiskorúak védelmén, figyelemmel arra, hogy a védendő ügyféli kör magában foglalja azokat a személyeket is, akiket a bíróság cselekvőképességet kizáró vagy korlátozó gondnokság alá helyezett.

A 12. §-hoz

A Ket. 15. § (6) bekezdése alapján jelenleg törvény által meghatározott esetekben a kérelmező ügyfélként megjelenő vállalkozások érdekeire tekintettel lehetőség van az egyéb ügyfelek fellépésének korlátozására, ezáltal az eljárások gyors, eredményes lefolytatására. A fenti rendelkezés jelenlegi célja, hogy az érintett ügyfelek már az első fokú eljárásban fejtsék ki álláspontjukat, hogy lényeges új szempontok a másodfokú eljárásban ne merülhessenek fel, illetve a határozatok jogerőre emelkedését ne akadályozzák meg az eljárás folyamán később jelentkező ügyfelek. Mindazonáltal a jelenlegi szabályozás - változatlanul hagyása esetén - könnyen valamilyen alibi jellegű eljárási cselekményre kényszerítheti az egyéb ügyfeleket, ügyféljelölteket, késleltetve az ügy intézését és felesleges adminisztrációt okozva ezzel a hatóságnak is. Az ügyfél ilyen esetben - csak hogy egy későbbi esetleges jogorvoslati lehetőségtől ne fossza meg magát - kénytelen valamilyen, egyébként akár nem is fontos, nem releváns irattal "bejelentkezni" a hatósághoz. Mindezek alapján indokolt megteremteni, hogy a Ket. 15. § (6) bekezdése szerinti nyilatkozat, illetve a kérelem tartalmi követelményeit törvény vagy kormányrendelet megállapíthassa, hogy ezáltal szükség esetén a hatóságok és az ügyfelek számára is egyértelművé váljanak a hatósághoz való bejelentkezés és az ügyféllé válás feltételei.

Különösen az építésügy területén gyakran előfordul, hogy egy adott ügyfél (vállalkozás) által kezdeményezett, valamely beruházás megvalósításához szükséges hatósági eljárás esetén a hatósági döntés jogerőssé és végrehajthatóvá válását követően valaki - érintettségre hivatkozva - (ellenérdekű) ügyféllé válik az eljárásban. Ez tipikusan akkor történik meg, illetve akkor okoz gondot, ha a látszólag már lezárt eljárás esetén valaki arra hivatkozva lép fel ügyfélként, hogy őt a hatóság korábban nem kereste meg, és vele az ügyben született határozatot sem közölték. Ilyenkor a hatóság - amennyiben az ügyféli minőséget megállapítja - általában közli az új ügyféllel a már befejezett eljárás elsőfokú határozatát, az ügyfél pedig fellebbezhet arra hivatkozva, hogy a határozat vele szemben az addigi közlés hiányában még nem emelkedett jogerőre. Az ügyfél számára tehát ilyenkor a fellebbezés lehetősége a közléstől számított - ha ágazati szabályozás másként nem rendelkezik - 15 napra megnyílik, az egyszer már befejezett eljárás pedig tovább folytatódik. (Ez az eljárás nem minősül megismételt eljárásnak, mert nincs új elsőfokú eljárás.) Mindezt a gyakorlatot a bíróságok joggyakorlata is alátámasztja. Ilyen esetekben a korábbi hatósági döntés alaki jogereje elvész, és ez a megkezdett vagy akár már be is fejezett - sokszor jelentős értékű - beruházások esetében jelentős problémákat okozhat. Ennek megoldása érdekében szükséges a Ket. 15. §-át kiegészíteni egy (6a) bekezdéssel, mely ágazati törvénynek lehetővé teszi annak előírását, hogy a hatósági döntés jogerőre emelkedésétől és végrehajthatóvá válásától számított fél éves határidőn túl ügyféli érintettség címén nincs lehetőség bekerülni a már lezárt eljárás ügyfélkörébe, illetve erre hivatkozva kezdeményezni az eljárás folytatását Amennyiben ágazati törvény ezzel a lehetőséggel él, a határidő mindenképpen jogvesztőnek minősül, elősegítve ezzel az indokolatlan, parttalan jogorvoslati kérelmekkel szembeni hatékonyabb eljárást. Mivel a fenti elgondolás általános szabályként való kötelező előírása nem minden hatósági eljárástípus esetén indokolt, ezért ezt a lehetőséget elegendő az ágazati szabályozás számára fenntartani.

A Ket. 15. § (7) bekezdése alapján ha az ügyfél cselekvőképessége tekintetében kétség merül fel, az eljáró hatóság hivatalból vizsgálja az eljárási képesség meglétét, és ha annak hiányát állapítja meg, úgy az ügyfél helyett törvényes képviselőjét vonja be az eljárásba, illetve ügygondnok kirendelését kezdeményezi. Emellett a Ket. a képviseletre vonatkozó rendelkezései között is szabályozza az ügygondnok kirendelését. A Ket. ügygondnok rendelésére vonatkozó szabályai azt a célt szolgálják, hogy az ügyfél eljárási képességének hiányában vagy tényleges eljárási lehetősége hiányában is lefolyhasson a hatósági eljárás, és ezáltal - a jogutódlás esetét kivéve - elkerülhető legyen az eljárás felfüggesztése vagy indokolatlan elhúzódása. A javaslat felülvizsgálja az ügygondnok rendelésére vonatkozó Ket.-beli szabályozást annak érdekében, hogy az ügygondnok-rendelés a jelenleginél gyorsabban szolgálhassa a közigazgatási hatósági eljárás lefolytatását, különösen a gyermekek alapvető érdekeire tekintettel. A javaslat értelmében továbbra is érvényesül az a főszabály, hogy az ügygondnok kirendelése a gyámhatóság feladatkörébe tartozik, azonban a javaslat szerinti módosítás szűk körben, törvény vagy kormányrendelet számára lehetővé teszi, hogy az eljárás gyorsítása érdekében maga az eljáró hatóság is dönthessen az ügygondnok kirendeléséről. Az a törvény vagy kormányrendelet, amelyik rendelkezik az ügygondnok kirendeléséről, meghatározhatja a kirendelés részletszabályait, akár az általános szabályokra történő utalással is. Annak vizsgálata, hogy a fent szűk kör mely eljárások során érvényesülhet és a szabályozás tartalommal való kitöltése ágazati jogalkotói vizsgálat tárgya. A másik jelentős módosítás, hogy amennyiben a főszabály alkalmazásának van helye, az eljáró hatóságnak csatolnia kell azokat a bizonyítékokat - főként iratokat - a melyek az ügygondnok kirendelését szükségessé teszik, ezzel is gyorsítva a gyámhatóság eljárását.

A 13. §-hoz

A Ket. 33. § (8) bekezdése módosításának célja az abban szereplő, szakhatósági eljárásokra vonatkozó határidő-meghosszabbítási lehetőség kapcsán az alaphatóság határidő-meghosszabbítására vonatkozó rendelkezés megfelelő adaptálása. A Ket. 33. § (7) bekezdésének a szakhatóságokra való kiterjesztése az ügyfelek számára előnyös eleme az, hogy egyrészt jogszabály ebben az esetben is kizárhatja majd a meghosszabbítási lehetőséget, másrészt a szabályozás a meghosszabbítást csak kivételesen indokolt esetben teszi lehetővé, harmadrészt pedig a határidő-hosszabbítás indokainak kifejezett megjelölése is szükséges lesz. Ebben az esetben is értelemszerűen csak a határidő letelte előtt lesz lehetőség meghosszabbítani a határidőt. A meghosszabbítás indokolását a szakhatóság határidőhosszabbításról szóló végzésében kell szerepeltetni.

A 14. §-hoz

A Ket. 38/A. §-ának módosítása a kormányablakok működéséhez kapcsolódó eljárási határidők tisztázása végett szükséges. Cél volt egyrészt, hogy az ügyintézési határidő az eljárásra hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatóságnál kezdődjön abban az esetben, mikor a kormányablak csak továbbítja a beadványt. Mivel a kormányablak bizonyos esetekben önálló hatáskörben is lefolytat hatósági eljárást, ezért a kormányablak a Ket. fogalomrendszerében a "hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatóság" kategóriájába is beletartozhat, mindez viszont értelmezési problémákat idézhet elő. Emellett cél az is, hogy a kormányablak számára az ügyfelek érdekében legyen meghatározva egy maximális átfutási idő, amely alatt a továbbítást el kell végezniük. A Ket. rendszerében a jelenleg már létező, de a kormányablakokra szintén nem egyértelműen alkalmazható "közreműködő hatóság" kategóriája alatt kezelhetők a kormányablakokat is. A Ket. módosítása viszont a továbbítások kapcsán így is csak a kérelmek esetére adhat teljes megoldást, a bejelentések esetére nem, hiszen ez utóbbiak adminisztratív kötelezettségek, amelyek önmagában nem tekinthetők egy hatósági eljárás részének, így főszabályként nem is tartoznak a Ket. hatálya alá. Emellett a Ket. nem alkalmazható pl. az állampolgársági kérelmek esetén (kivett eljárás). Mindezek miatt a Ket.-ben csak keretszabály határozható meg általában a kérelmekre vonatkozóan, a részletszabályokat pedig a fővárosi és megyei kormányhivatalokról szóló 288/2010. (XII. 21.) Korm. rendeletbe indokolt beépíteni. Azon közreműködő hatóságok esetében is, melyek nem tartoznak a kormányablak alá, indokolt a kérelmek továbbítására nyitva álló határidő tíz napról öt napra csökkentése, igazodva a Ket. 33. § (1) bekezdésében foglalt határidőhöz, valamint gyorsítva ezzel a hatósági eljárást. Ugyanakkor az ágazati sajátosságokra tekintettel lehetőséget ad a Ket. arra, hogy a kérelem továbbítására jogszabály rövidebb határidőt állapíthasson meg. A konzuli tisztviselők eljárásában emellett indokolt, hogy a továbbításra eltérő, rugalmasabb határidő kerüljön megállapításra, mivel a diplomáciai futárposta sajátosságai, küldésének gyakorisága miatt sok esetben nem garantálható az öt napos továbbítási határidő betartása. A szabályozás - megfogalmazása alapján - ugyanakkor nem zárja annak lehetőségét sem, hogy a konzuli tisztviselő a továbbításnak akár gyorsabb, elektronikus úton is eleget tehessen, ha ennek feltételei fennállnak.

Mindemellett ügyfélbarát célt szolgál a Ket. 38/A. § (3) bekezdés a) pontjának módosítása, melynek alapján fakultatívvá válik a főhatóság helyett a közreműködő hatóságnál történő igazgatási szolgáltatási díj megfizetésének kötelezettsége.

A 15. §-hoz

A javaslat módosítja a Ket. tanúsító szervezetre vonatkozó szakaszát. A Ket. hatályos szövege alapján a tanúsítvány a tényállás tisztázásának eszköze, ami azt jelenti, hogy közvetlenül nem a tanúsítványból, hanem az annak alapján kiadott hatósági döntésből fakadnak a jogok és kötelezettségek ("közreműködő tanúsító szervezet"). Az ágazati szabályozásokban azonban már jelenleg is találhatók olyan szervezetek, amelyek az előbbihez képest az "önálló tanúsító szervezetek" típusába sorolhatók. Az e szervezetek által kibocsátott tanúsítvány az ügyfelek, vállalkozások jogszabályszerű működését, az általuk végzett tevékenység egészének jogszerű voltát igazolja. A Ket. mindezek alapján a jövőben általános szabályként lehetővé teszi, hogy kormány vagy törvényrendelet úgy rendelkezzen, hogy a tanúsítványban foglalt jogok közvetlenül, kifejezetten erre irányuló hatósági eljárás közbejötte nélkül gyakorolhatók.

A 16. §-hoz

Jelenleg a Ket. 39/A. § (1) bekezdése csak erre irányuló indokolt kérelem esetén teszi lehetővé a hatóság számára, hogy elrendelje a tanú, a tolmács, a szemletárgy birtokosa és a hivatalbóli eljárást kezdeményező személy természetes személyazonosító adatainak és lakcímének zárt kezelését, abban az esetben, ha az adatok zárt kezelése iránti kérelmet előterjesztő valószínűsíti, hogy őt az eljárásban való közreműködése miatt súlyosan hátrányos következmény érheti. A gyermekbarát igazságszolgáltatás, illetve közigazgatás Ket. rendszerében való megvalósítása, valamint a cselekvőképtelen, korlátozottan cselekvőképes személyek jogai védelmének kiterjesztése indokolttá teszi, hogy e személyek védelme érdekében, érdekeiknek veszélyeztetettsége estében amennyiben azt a hatóság maga is észleli, erre vonatkozó kérelem nélkül is dönthessen a cselekvőképtelen, korlátozottan cselekvőképes személyek adatainak zártan történő kezeléséről. Ezzel összhangban a javaslat szerint módosítani szükséges az iratbetekintés szabályait is, erre figyelemmel ha a hatóság nem dönt a cselekvőképtelen, korlátozottan cselekvőképes személy adatainak zárt kezeléséről, és erre vonatkozóan a törvényes képviselő sem nyújt be kérelmet, indokolt, hogy legyen lehetősége a hatóságnak a cselekvőképtelen, korlátozottan cselekvőképes személyek védelme érdekében a rájuk vonatkozó iratokba való betekintés korlátozásáról dönteni. A módosítás a Ket. 40. § (5) bekezdésével való összhang megteremtése érdekében a törvényes képviselő helyett a képviselőről rendelkezik annak érdekében, hogy a rendelkezés az ügygondnokra is vonatkozzon.

A 17. §-hoz

A Ket. többek között a képviseletre vonatkozó rendelkezései között, a 40. § (5) bekezdésben szabályozza az ügygondnok kirendelését. A Ket. ügygondnok rendelésére vonatkozó szabályai azt a célt szolgálják, hogy az ügyfél eljárási képességének hiányában vagy tényleges eljárási lehetősége hiányában is lefolyhasson a hatósági eljárás, és ezáltal - a jogutódlás esetét kivéve - elkerülhető legyen az eljárás felfüggesztése vagy indokolatlan elhúzódása. A javaslat felülvizsgálja az ügygondnok rendelésére vonatkozó Ket.-beli szabályozást annak érdekében, hogy az ügygondnok-rendelés a jelenleginél gyorsabban szolgálhassa a közigazgatási hatósági eljárás lefolytatását, különösen a gyermekek alapvető érdekeire tekintettel. A javaslat értelmében továbbra is érvényesül az a főszabály, hogy az ügygondnok kirendelése a gyámhatóság feladatkörébe tartozik, azonban a javaslat szerinti módosítás szűk körben, törvény vagy kormányrendelet számára lehetővé teszi, hogy az eljárás gyorsítása érdekében maga az eljáró hatóság is dönthessen az ügygondnok kirendeléséről. Az a törvény vagy kormányrendelet, amelyik rendelkezik az ügygondnok kirendeléséről, meghatározhatja a kirendelés részletszabályait, akár az általános szabályokra történő utalással is. Annak vizsgálata, hogy a fent szűk kör mely eljárások során érvényesülhet és a szabályozás tartalommal való kitöltése ágazati jogalkotói vizsgálat tárgya. A másik jelentős módosítás, hogy amennyiben a főszabály alkalmazásának van helye, az eljáró hatóságnak csatolnia kell azokat a bizonyítékokat - főként iratokat - a melyek az ügygondnok kirendelését szükségessé teszik, ezzel is gyorsítva a gyámhatóság eljárását,

A 18. §-hoz

A Ket. 44. § (1a) bekezdése módosításának indoka, hogy egyrészt a Ket. 44. § (1) és (1a) bekezdésének együttes értelmezéséből jelenleg nem következik egyértelműen, hogy abban az esetben, ha a hatóság a szakhatóság megkereséséről dönt, a szakhatóság állásfoglalása köti-e a hatóságot döntése meghozatalakor, vagyis, hogy a megkeresési mérlegelés felülírja-e a 44. § (1) bekezdésében foglalt főszabályt is a kötőerőre vonatkozóan. Emellett a módosítás alapján az ágazati jogalkotó nemcsak a hatóság mérlegelésére bízhatja a szakhatóság megkeresését, hanem olyan szabályozást is kialakíthat, mely szerint egyes, jogszabályban meghatározott egzakt, objektív feltételek teljesülése alapján a hatóságnak kötelező lesz a szakhatóság megkeresésének mellőzése. Például egy engedély hatályának meghosszabbítása esetén nem feltétlenül indokolt - az adott szakhatóság feladatkörébe tartozó, az alaphatóság által könnyen megítélhető tényezők változatlansága esetén - az ismételt megkeresés. Mindez a jogalkalmazók és az ügyfelek számára kedvező módon pontosítja, egészíti ki a szabályozást.

A 19. §-hoz

A Ket. 51. § (2a)-(2b) bekezdésének módosítása és (2c)~(2d) bekezdésekkel való kiegészítése az alábbiak szerint indokolt. A javaslat a cselekvőképtelen vagy korlátozottan cselekvőképes személy meghallgatására vonatkozó speciális szabályt kiterjeszti, és az eljárás egészére kiható garanciális szabályként, alapelvi szinten építi be a Ket. rendszerébe [Ket. 5. § új (1a) bekezdése], mely módosítás az 51. § (2a) bekezdéséből a cselekvőképtelen vagy korlátozottan cselekvőképes személy meghallgatására vonatkozó speciális rendelkezés törlését teszi szükségessé. A Ket. 2012. február 1-jétől hatályos módosítása új (4a)-(4c) bekezdésekkel egészítette ki az 53. §-t. Ez a módosítás a tanú meghallgatása során is figyelembe veszi, hogy az életkori sajátosságokból fakadóan egyes esetekben a kiskorúak tekintetében eltérő szabályok megalkotása indokolt, biztosítandó a gyermekek és kiskorúak magasabb fokú védelmét a Gyermekjogairól szóló, New Yorkban, 1989. november 20-án kelt Egyezmény kihirdetéséről szóló 1991. évi LXIV. törvénnyel is összhangban. Mindemellett speciális szabályokat vezetett be a korlátozottan cselekvőképes személyek tanúvallomásával kapcsolatban. Erre tekintettel indokolt a Ket. kiegészítése a korlátozottan cselekvőképes személyek nyilatkozattételével kapcsolatban is, figyelemmel arra is, hogy a Ket. 15. § (7) bekezdése alapján a polgári jog szabályai szerint cselekvőképességgel - jogszabályban meghatározott esetekben korlátozott cselekvőképességgel - rendelkező személynek van eljárási képessége a hatósági eljárásban. Az ágazati eljárások (pl. gyámügyi eljárások) sajátosságaival való összhang megteremtése érdekében indokolt ugyanakkor az eltérés lehetőségét ágazati jogszabálynak biztosítani.

A 20. §-hoz

A Ket. 2012. február 1-jétől hatályos módosítása új (4a)-(4c) bekezdésekkel egészítette ki az 53. §-t. Ez a módosítás a tanú meghallgatása során is figyelembe veszi, hogy az életkori sajátosságokból fakadóan egyes esetekben a kiskorúak tekintetében eltérő szabályok megalkotása indokolt, biztosítandó a gyermekek és kiskorúak magasabb fokú védelmét a Gyermek jogairól szóló, New Yorkban, 1989. november 20-án kelt Egyezmény kihirdetéséről szóló 1991. évi LXIV. törvénnyel is összhangban. A cselekvőképtelen személyek érdekében szükséges biztosítani, hogy cselekvőképtelen személy - a korlátozottan cselekvőképes személyek meghallgatására vonatkozó szabályozáshoz hasonlóan - tanúként csak abban az esetben legyen meghallgatható, ha a törvényes képviselője ehhez hozzájárul. A korlátozottan cselekvőképes személyek tanúvallomásával kapcsolatban indokolt, hogy ágazati jogszabályok lehetőséget kapjanak az eltérés lehetőségére, ez például a gyámügyi eljárások esetében lehet szükséges.

A 21. §-hoz

A rendelkezés egyértelműsíti az értesítési időközt a szemletárgy birtokosának előzetes értesítése esetén, arra tekintettel, hogy a 49. § (1) bekezdése csak az ügyfél értesítésére vonatkozóan állapít meg szabályt.

A 22. §-hoz

A hatósági eljárás gyermekbarát jellegének erősítése érdekében indokolt a Ket. 62. § (2) bekezdésének módosítása akként, hogy a cselekvőképtelen vagy korlátozottan cselekvőképes személy tárgyaláson történő meghallgatása csak érdekei figyelembe vételével történhessen, tekintettel arra, hogy más személyekkel történő együttes meghallgatása bizonyos esetekben az ilyen személyek érdekeinek sérelmével járhat.

A 23. §-hoz

A Ket. 69. § új (2a) bekezdésével kapcsolatban a javaslat módosítja az iratbetekintés szabályait is, annak érdekében, hogy ha a hatóság bár nem dönt a cselekvőképtelen, korlátozottan cselekvőképes ügyfél adatainak zárt kezeléséről, és erre vonatkozóan a törvényes képviselő sem nyújt be kérelmet, legyen lehetősége a hatóságnak a cselekvőképtelen, korlátozottan cselekvőképes ügyfél védelme érdekében a cselekvőképtelen, korlátozottan cselekvőképes ügyfélre vonatkozó iratokba való betekintés korlátozásáról hivatalból dönteni.

A 24. §-hoz

A Ket. 72. § (1) bekezdés ed) pontjának módosításával a határozatban kötelező feltüntetni a szakhatóság megkeresésének mellőzése okát, ezzel érvényesítve az ügyfelek megfelelő tájékoztatáshoz való jogát. Emellett az esetleges jogorvoslati eljárások során a hatóság, bíróság munkáját egyszerűsíti ez a módosítás, hiszen így a hatóság köteles arra, hogy részletesen kifejtse a szakhatóság mellőzésének okát.

A 25. §-hoz

A javaslat a Ket. hatósági nyilvántartásokra vonatkozó rendelkezéseinek hatályát leszűkíti a közhiteles hatósági nyilvántartásokra. Az eddigiek során problémát okozott, hogy a Ket. "hatósági nyilvántartás" kategóriája túl tág volt, sok esetben bizonytalanságot is okozva az egyes jogalkalmazók, illetve ügyfelek számára, hogy egy adott, hatóság által vezetett nyilvántartás, adatbázis ténylegesen a Ket. szerinti hatósági nyilvántartásnak tekinthető-e. A nyilvántartások körében tkp. jelenleg bármi hatósági nyilvántartás lehet, amit hatóság bármilyen szintű jogszabály alapján vezet. (Sokszor akár csak egy füzetben vagy egy excel táblázatban.) Vannak olyan esetek továbbá, amikor a jogszabály a nyilvántartás konkrét adattartalmát sem rögzíti teljes körűen, csak azt, hogy valamely hatóság egy adott körülményről nyilvántartást vezet. Sok ilyen nyilvántartás esetében továbbá nem értelmezhetők az olyan eljárásjogi kategóriák sem, mint pl. a jogerő. Az ilyen nyilvántartásoknál tehát szinte lehetetlen elérni, hogy a nyilvántartási eljárás a Ket. fogalmi keretei között maradjon, és ilyenkor a Ket. 82. § (1) bekezdése szerinti eltérési lehetőség is sokszor indokolatlanul kitágítja az ágazati jogalkotás mozgásterét (sokszor ráadásul úgy, hogy nem is egyértelmű, hogy adott jogszabály valójában felül kívánja-e írni a Ket. valamely, hatósági nyilvántartásra vonatkozó rendelkezését). A közhiteles nyilvántartásokra való szűkítés sokkal egyértelműbb helyzetet teremt e tekintetben. A javaslat meghatározza a közhitelesség fogalmát is a hatósági nyilvántartásokra vonatkozóan, továbbá kizárja a hatósági eljárásokra általánosan jellemző szabad bizonyítás elvét, ez utóbbit azért, mivel a gyakorlatban többször előfordult, hogy adott hatóság olyan körülményeket is figyelembe vett egy nyilvántartásba vételi eljárás során, amely a nyilvántartás céljához, jellegéhez nem igazodott. A közhiteles hatósági nyilvántartásokra való leszűkítés azzal is jár, hogy a módosítás alapján az ilyen nyilvántartásokra vonatkozó alapvető szabályokat, valamint azok adattartalmát törvénynek kell meghatároznia, hiszen a közhitelesség magas szintű jogszabályban való rögzítést kíván meg. A fenti módosítás hatálybalépési időpontjaként 2013. július 1-jét indokolt meghatározni, hogy az egyes ágazatoknak legyen lehetőségük a megváltozott szabályozáshoz igazítani jogszabályaikat. Megjegyzendő, hogy az a szabály, hogy az ellenkező bizonyításáig a hatósági nyilvántartásba bejegyzett adatról vélelmezni kell, hogy az fennáll azt is magában foglalja, hogy a nyilvántartásba bejegyzett jogról is vélelmezni kell, hogy a feltüntetett jogosultat illeti meg.

A 26. §-hoz

A Ket. hatósági ellenőrzésről szóló szabályainak módosítása alapján az eddigiekkel ellentétben - amikor is erre csak törvény kifejezett rendelkezése esetén volt lehetőség - főszabállyá válik az ügyfél által kérhető hatósági ellenőrzés lehetősége. Az ágazati törvényeknek és kormányrendeleteknek lehetősége lenne arra, hogy kizárják a kérhető ellenőrzés lehetőségét, és arra is, hogy megállapítsanak olyan korlátozó feltételeket az adott ágazat, illetve hatóság sajátosságaira tekintettel, amelyek esetén a hatóságnak nem kell teljesítenie az ellenőrzési kérelmet. Ez utóbbi - a lehetőség teljes kizárásánál az ügyfél számára kedvezőbb - szabályozási lehetőség például akkor lehet indokolt, ha adott hatóság, szervtípus a hatáskörébe tartozó hivatalbóli ellenőrzések lefolytatásán túl nem rendelkezik megfelelő kapacitással a kérhető ellenőrzések lefolytatására, és erre az esetre törvény vagy kormányrendelet meghatározza azt az objektív feltételrendszert, amely mentén a hatóság esetleg választhat az ellenőrzési kérelmek közül.

A fenti intézkedés eredményeként az ügyfelek, e körön belül is különösen a vállalkozások saját magukra kérhetik a hatósági ellenőrzést, amelynek eredményeképp csak kivételes esetben kerülne sor szankció alkalmazására, az átvilágítás elsősorban a hibák feltárására irányulna és határidőt adna ez utóbbiak helyrehozatalára. A Ket. szabályaiból következik, hogy az ellenőrzéssel járó költségeket az ügyfél maga viseli. Az intézkedés megvalósulásával növekszik annak a lehetősége, hogy a vállalkozások az előírásoknak megfelelően szervezzék működésüket, feltárhassák és felszámolhassák a szabályozástól eltérő gyakorlatukat. A vállalkozók ezáltal a szabályozásból eredő kockázatokat is csökkenthetik, a hatóságok pedig ellenőrzési kapacitásaikat hatékonyabban tudják felhasználni: a kérelemre történő ellenőrzést az azt kérő cég, vállalkozás finanszírozná, így a hatóságok ellenőrzési erőforrásai is átcsoportosíthatóak lennének.

A 27. §-hoz

A Ket. jelenleg hatályos 91. § (1) bekezdésének módosítása a hatósági ellenőrzés nyilvánossága megteremtésének, erősítésének keretébe illeszkedik. Az ellenőrzési terven alapuló nyilvános ellenőrzési eljárás célja alapvetően olyan útmutatót biztosítani az ügyfél részére, amelyből a szerteágazó jogszabályi környezet hiányában is megismerheti, milyen jogszabályi követelményeknek kell eleget tennie. A Ket. jelenleg hatályos 91. § (1) bekezdése a hatóság számára ellenőrzési terv készítését írja elő, valamint meghatározza az ellenőrzési terv minimum tartalmi elemeit, azzal, hogy a hatóságok a hatáskörükbe tartozó ügyfajták sajátosságaira tekintettel részletesebben is kidolgozhatják annak tartalmát. A jelenlegi szabályozás alapjaiban tartalmazza a szükséges szabályozási kereteket, így a nyilvános - önellenőrzésre is használható - hatósági ellenőrzés megteremtése érdekében a javaslat az ellenőrzési terv minimum tartalmi elemeit szélesíti ki az adott hatóság hatáskörébe tartozó ügyfajta sajátosságaira koncentráló ellenőrzési - a hatóság által figyelembe veendő - szempontrendszer meghatározásának kötelezettségével. Az ügyfajta-specifikus ellenőrzési szempontrendszernek az ellenőrzési terv tartalmi elemeként történő meghatározásával az ügyfél számára egyértelművé válik, hogy a hatóság egy esetleges hatósági ellenőrzés során mire - milyen jogszabályi előírások betartására - fordít figyelmet. Értelemszerűen ezeknek a szempontrendszereknek a közzététele nagyban hozzájárulhat az önkéntes jogkövetés előmozdításához, a hatóság részéről pedig a jogkövető magatartás aktív támogatásához. A szerteágazó jogszabályi környezet tételes átböngészése helyett tehát rendelkezésre állnának világos útmutatók, amelyek alapján az ügyfél számára könnyebb beazonosítani a szabályszerű működés feltételeit. Hangsúlyozandó ugyanakkor, hogy az ellenőrzési terv egyéb elemeihez képest itt kiemelt jelentősége van a közérthetőségnek, valamint annak, hogy a hatóság ügyeljen a közzétett adatok aktualitására.

A 28. §-hoz

A kérhető hatósági ellenőrzés lezárásaként kiadott hatósági bizonyítvány egy évig hatályos azzal, hogy ettől ágazati jogszabály eltérhet, tekintettel az ágazati szabályozás sajátosságaira. A módosítás célja annak pontosítása is, hogy a kérelemre induló ellenőrzés során a hatóságnak mennyi időn belül kell gondoskodnia a jegyzőkönyv felvételéről és megküldéséről. A Ket. ügyfél által kérhető ellenőrzésre vonatkozó szabályai annyiban is módosulnak, hogy mivel az ellenőrzés befejezésekor az ügyfélnek kiküldött jegyzőkönyv vagy egyszerűsített jegyzőkönyv az ügyfél személyes adatait tartalmazza, a jegyzőkönyv vonatkozásában nem szükséges az ügyfél személyes adatainak anonimizálása.

A 29. §-hoz

A Ket. módosításának célja az egyszerű, jó állam, az ügyfélbarát és költséghatékony hatósági ellenőrzés még teljesebb megvalósítása. A jelenleg hatályos szabályozás alapján megnövekedett adminisztratív terheket és költségeket eredményez az, hogy ugyanazt az ügyfelet a hatáskörrel rendelkező hatóságok külön-külön ellenőrzik, és mindegyik ellenőrzésről külön jegyzőkönyvet vesznek fel. Ráadásul mindez nem szolgálja a hatékonyságot, a hatóságok nem rendelkeznek elegendő humán erőforrással, képzett szakemberrel az ellenőrzés lefolytatásához. Emellett ez ellentétes a hatósági ellenőrzés azon céljával, mely szerint az ügyfél lehető legkevesebb zavarásával valósítsa meg a közérdek védelmét. A gyakorlati tapasztalatok azt mutatják, hogy az ügyfelek nem képesek teljesíteni az egy időben rendelkezésre állást, a hatósági ellenőrzés lehetővé tételét abban az esetben, ha több hatóság egyszerre végez ellenőrzést (iratbetekintés lehetővé tétele, helyszínen történő nyilatkozattétel stb.). A módosítás tehát a vállalkozói adminisztratív terhek csökkentésével a prosperáló gazdasági környezet megteremtését is szolgálja. A javaslat hangsúlyozza annak lehetőségét, hogy a hatóság által lefolytatott ellenőrzés jegyzőkönyve alapján más hatóság - a jegyzőkönyvet bizonyítékként felhasználva - közvetlenül is eljárhat, anélkül, hogy külön helyszíni ellenőrzést folytatna le.

A 30. §-hoz

A javaslat kiegészíti a Ket. 98. §-át egy (1a) bekezdéssel. A Ket. 98. § (1) bekezdése a fellebbezési lehetőséget jelenleg jogcím nélkülivé teszi. A gyakorlatban ez azzal a következménnyel jár, hogy az ügyben érintett (egyéb) ügyfelek sokszor olyan okból is fellebbeznek, amely nincs közvetlen összefüggésben a megtámadott hatósági döntéssel, másrészt sokszor mintegy reflexből, átgondolatlanul fellebbeznek olyan esetekben is, mikor a fellebbezés akár nyilvánvalóan alaptalan. (Az előbbire példa, ha az építési engedély nem terjed ki a kapcsolódó közút építésére, de a fellebbezés a közút építésével kapcsolatos jogsérelemre hivatkozik.) Mindezek alapján az eljárások könnyen elhúzódnak, és sokszor a megalapozatlan fellebbezéseknek nincs is érdemi kihatása a másodfokú döntésre, azonban alkalmasok arra, hogy az eredeti kérelmező ügyfelek beruházásait megnehezítsék, ezzel akár komoly anyagi károkat is okozva. Mindezekkel kapcsolatban vetődhet fel a fellebbezések törvényben történő meghatározott jogcímhez kötése, illetve kellő megalapozottságának biztosítása. E megoldás logikáját alátámasztja, hogy mivel a Ket. 100. § (1) bekezdés a) pontja alapján jelenleg lehetőség van arra is, hogy a fellebbezést törvény kizárja, akkor - a többen a kevesebb elve alapján - azt az ennél kevésbé korlátozó lehetőséget is meg lehet teremteni, hogy a fellebbezést csak bizonyos tartalommal, illetve bizonyos jogcímhez igazodva lehessen benyújtani. A fentiek alapján a Ket. lehetővé teszi törvény számára, hogy a fellebbezés benyújtásához indokolási kötelezettséget írjon elő, illetve azt is előírhassa, hogy fellebbezni csak a megtámadott döntéssel tartalmilag közvetlenül összefüggő okból, illetve csak a döntésből közvetlenül adódó jog- vagy érdeksérelemre hivatkozva lehessen.

A 31. §-hoz

A Ket. 98. §-ának új (1a) bekezdéssel való kiegészítése kapcsán a Ket. 100. § (1) bekezdésében a másodfok tehermentesítése érdekében a fellebbezés érdemi vizsgálat nélküli elutasítása esetén a fellebbezés kizárása szükséges. A Ket. 100. § (1) bekezdés a) pontjának módosítását az indokolja, hogy a bírói gyakorlat következetesen - a jogalkotói szándék ellenére - a hatósági határozatokra szűkítve értelmezi a rendelkezést.

A 32. §-hoz

A Ket. 98. §-ának új (1a) bekezdésével párhuzamosan a Ket. 102. § (3) bekezdése a fenti szabályok megsértésével benyújtott fellebbezések esetén a hatóságnak az érdemi vizsgálat nélküli elutasítás kötelezettségét teremti meg. A Ket. 102. § új (4) bekezdésének célja, hogy elkerülhető legyen az elsőfokú szakhatóság másodfokú eljárásban való megkeresése, ha a fellebbezés az elsőfokú eljárásban adott szakhatósági állásfoglalást nem érinti. Ehhez kapcsolódóan indokolt a Ket. 104. §-ának kiegészítése is, mely ugyanilyen tartalmú rendelkezést tartalmaz a másodfokon eljáró hatóság és a másodfokú eljárásban kijelölt szakhatóság tekintetében. A Ket. 102. § új (3a)-(3b) bekezdése a másodfokon eljáró hatóság tehermentesítését szolgálja.

A 33. §-hoz

A Ket. 102. § új (4) bekezdésének célja, hogy elkerülhető legyen az elsőfokú szakhatóság másodfokú eljárásban való megkeresése, ha a fellebbezés az elsőfokú eljárásban adott szakhatósági állásfoglalást nem érinti. Ehhez kapcsolódóan indokolt a Ket. 104. §-ának kiegészítése is, mely ugyanilyen tartalmú rendelkezést tartalmaz a másodfokon eljáró hatóság és a másodfokú eljárásban kijelölt szakhatóság tekintetében.

A 34. §-hoz

Az Alaptörvényben foglalt jogorvoslathoz való jog biztosítása érdekében szükségessé vált a Ket. 109. §-ának kiegészítése egy új (1a) bekezdéssel, mivel a hatályos szabályozásból egyrészt hiányzott mind a fellebbezés, mind a bírósági felülvizsgálat lehetősége az önkormányzat képviselő-testülete által önkormányzati hatósági ügyben hozott, a törvény szerint egyébként önállóan fellebbezhető végzések (például az érdemi vizsgálat nélküli elutasításról szóló végzés) esetén. Az önkormányzat képviselő-testülete által hozott, egyébként önállóan fellebbezhető első fokú végzések esetén nincs olyan szerv, amely a fellebbezés elbírálására a Ket. szerint jogosult volna, a Ket. 100. § (1) bekezdés f) pontja pedig a végzésekre a bírósági felülvizsgálat lehetőségét sem teremtette meg. Másrészt előfordulhat általánosan olyan eset is, amikor törvény csak a határozattal szemben zárja ki a fellebbezést, azzal, hogy a Ket. alapján egyúttal bírósági utat tesz lehetővé, ugyanakkor az eljárás során hozott, a Ket. alapján önállóan fellebbezhető végzés ellen pedig fellebbezéssel lehet élni. Ilyen esetekben következetlen módon ugyanazon eljárás során hozott végzések ellen közigazgatási úton, a határozat ellen pedig bírósági úton van jogorvoslati lehetőség.

A 35. §-hoz

A jogalkalmazás és a Ket. értelmezésének megkönnyítése érdekében indokolt a Ket. semmisségi okokról rendelkező 121. §-ának a mellőzhető szakhatósági megkeresésekre tekintettel történő pontosítása. Ez alapján indokolt annak kimondása, hogy semmisség csak abban az esetben legyen megállapítható, ha a szakhatóság kötelező megkeresése maradt el, a Ket. 44. § (1a) bekezdésének alkalmazásával mellőzött szakhatósági eljárás nem alapozza meg a hatósági döntés semmisségét.

A 36. §-hoz

A Ket. 157/A. § (2) bekezdésének módosítása pontosító jellegű. A normaszöveg - jelen módosítás révén - egyfelől megteremti a terminológiai összhangot a költségviselésre és a belföldi jogsegélyre vonatkozó szabályok között, másrészt egyértelművé teszi, hogy a Ket. szabályrendszerében, a Ket. értelmében vett megkereső, belföldi jogsegélyt kérő jogalany csak hatóság lehet.

A 37. §-hoz

A Ket. 2012. április 21-én kihirdetett, elektronikus ügyintézéssel kapcsolatos végrehajtási rendeleteinek adatvédelemmel és információszabadsággal kapcsolatos kérdéseit a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság kérésére törvényi szinten is rögzíteni szükséges, ezért az elektronikus ügyintézés területéhez kapcsolódva kiegészítésre kerül a Ket. 161. §-a.

A 38. §-hoz

A Ket. 171. § (7a) bekezdésében és a 171. § (8)-(9) bekezdésében a felkészülési idő meghosszabbítása azért szükséges, mert az uniós forrásból finanszírozott fejlesztések a törvény elfogadásakor feltételezetthez képest lényegesen később indulhatnak csak el az uniós támogatás adminisztratív szabályai miatt. A Ket. 171. §-ának új (10) bekezdése alkalmazási szabályt állapít meg. A Ket. eredeti és az eddigi módosításai kapcsán is követett általános logika alapján indokolt a módosítások alkalmazhatóságát a hatálybalépést követően indult és megismételt eljárásokhoz kötni.

A 39. §-hoz

A Ket. 172. § j) pontjának módosítása körében a pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló 2009. évi. LXXXV. törvény 59. §-ával való összhang megteremtése érdekében a Ket. 172. § l) pontjában foglalt törvény által védett titkok köre kiegészül a fizetési titokkal.

A nemzetközi dokumentumok vonatkozó fogalomhasználatára, így különösen a Gyermekek jogairól szóló, 1989. november 20-án New Yorkban kihirdetett ENSZ Egyezményben foglaltakra figyelemmel, gyermek alatt egységesen a 18. életévüket be nem töltött személyeket kell érteni. A magyar jogszabályi terminológiába jobban illeszkedik a "kiskorú" kifejezés, ami tartalmilag egybe esik a nemzetközi egyezmények által használt gyermek kategóriába. Az alanyi kör pontos megfogalmazása érdekében a javaslat a Ket. 172. §-ának további ponttal való bővítését javasolja, amelyben meghatározza a kiskorú, korlátozottan cselekvőképes, valamint a cselekvőképtelen személy fogalmát. Így a közigazgatási hatósági eljárások tekintetében egyrészt a kiskorú, mint alanyi kör bevezetésével lehetőséget biztosít ágazati szinten és az eljárási kódexben általános jelleggel privilegizált eljárások bevezetésére, másrészt biztosítja a cselekvőképtelenség, korlátozott cselekvőképesség kiskorúságra, illetve szellemi vagy egyéb állapotra történő fennállásának megkülönböztetését.

A 40. §-hoz

A tapasztalatok szerint több szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatás esetében a technikai részletes feltételeket nem miniszteri rendeletben életszerű meghatározni, hanem például a felügyelet leendő ajánlásaiban. A módosítás pontosítja és rugalmassá teszi a felhatalmazást annak érdekében, hogy se racionálisan nem teljesíthető felhatalmazó rendelkezés ne legyen a törvényben, se túlszabályozás ne forduljon elő.

A 41. §-hoz

A rendelkezés egyrészt pontosító jellegű módosítást tartalmaz, mivel jelenleg a Ket. 80. § (3) bekezdésében jelenleg nem értelmezhető a "hatásterületen élő szervezetek" kifejezés. Szükséges továbbá 2014. január 1-jei hatálybalépéssel módosítani a kérhető hatósági ellenőrzés esetén a jegyzőkönyv kiállítására és megküldésére vonatkozó határidőt 30 napról 21 napra, amely illeszkedik az általános ügyintézési határidő lecsökkentésére irányuló korábbi Ket. -módosításhoz.

A 42. §-hoz

A villamos energiáról szóló törvény eddig kistérségi szinten határozta meg az ügyfélszolgálat működtetési kötelezettséget, a javaslat alapján 2013. január 1-jétől az egyetemes szolgáltató járásonként lesz köteles ügyfélszolgálatot működtetni.

A 43. §-hoz

A földgázellátásról szóló törvény eddig kistérségi szinten határozta meg az ügyfélszolgálat működtetési kötelezettséget, a javaslat alapján 2013. január 1-jétől az egyetemes szolgáltató járásonként lesz köteles ügyfélszolgálatot működtetni.

A 44. §-hoz

A törvénymódosítással a járási hivatalvezető speciális jogállása is megerősítését nyer azzal, hogy illetményét a közigazgatás szervezéséért felelős miniszter állapítja meg a törvény keretei között, a hivatalvezető-helyettes esetében viszont a kormánymegbízott.

Biztosításra kerül továbbá, hogy a rendkívüli esemény (pl. járványveszély) vagy összevont ellenőrzés esetén a megyei szakigazgatási szerv vezetőjének javaslatára a kormánymegbízott elrendelheti, hogy meghatározott munkáltatói jogokat a megyei szakigazgatási szerv vezetője gyakoroljon a járási szakigazgatási szerv kormánytisztviselői és munkavállalói tekintetében.

A 45. §-hoz

A konszolidációs törvény módosításával biztosítható, hogy a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 84. § (3) bekezdésének azon rendelkezésre, amely szerint május 31-ét követően a fenntartói jog átadására nem kerülhet sor, nem alkalmazható, ha a fenntartói jog átadására a Kormány által intézményfenntartásra kijelölt szervek között kerül sor. Kiegészítésre kerül továbbá a konszolidációs törvény azzal, hogy a Kormány által intézményfenntartásra kijelölt szerv fenntartásában lévő köznevelési intézmények megszüntetéséről a közigazgatás szervezéséért felelős miniszter által szolgáltatott adatok alapján a Kincstár gondoskodik.

A 46. §-hoz

A javaslat alapján a jegybanki információs rendszer során a természetes személy lakcímére vonatkozó adatok az eddigi kistérségi helyett járási szintnél pontosabban nem lehetnek megállapíthatóak.

A 47-48. §-hoz

A javaslat célja annak biztosítása, hogy a járási hivatal vezetője országgyűlési képviselői tevékenység esetében se tölthessen be tisztséget az Országgyűlésben, illetve ne lehessen tagja az Országgyűlés állandó bizottságának, biztosítva ezzel a hivatali összeférhetetlenséget.

A 49-54. §-hoz

A javaslattal biztosításra kerül, hogy az ingyenes használatba vételre került vagyon nem az állam, hanem a fővárosi és megyei kormányhivatal ingyenes használatába kerül. Az ingyenes használatba kerülő ingatlanok tekintetében az ingatlanügyi hatóság a fővárosi és megyei kormányhivatal kérelmére ingyenes használati jogot jegyez be a fővárosi és megyei kormányhivatal javára.

A javaslattal kimondásra kerül, hogy a települési önkormányzatoktól a fővárosi és megyei kormányhivatalokhoz átvételre kerülő köztisztviselők a megállapodás megkötését megelőzően megállapított illetményükkel kerülnek átvételre 2013. január 1-jével. Az illetményre az átvett köztisztviselők az életpálya modell alapján történő bérezés bevezetéséig jogosultak, kivéve, ha a Kttv. alapján a besorolása szerinti illetményük - e törvény hatálybalépését követően bekövetkező ok miatt - meghaladja az átvételkori illetményük összegét.

A 7/B. § szerinti kiegészítéssel meghatározásra kerül, hogy az átvételre kerülő köztisztviselők 2012 decemberi, 2013 januárjában kifizetésre kerülő illetményét a fővárosi és megyei kormányhivatal fizeti ki, ennek fedezete a fővárosi és megyei kormányhivatalok költségvetésébe kerül tervezésre.

Az 55. §-hoz

A törvény hatálybalépési időpontja a legkorábban hatályba léptetendő rendelkezésekhez igazodva a kihirdetést követő nap, azonban a módosítások többsége hatálybalépésének időpontjaként a kellő felkészülési idő követelményére tekintettel 2013. január 1-jét, illetve 2013. február 1-jét indokolt meghatározni.

Szükséges továbbá 2014. január 1-jei hatálybalépéssel módosítani a kérhető hatósági ellenőrzés esetén a jegyzőkönyv kiállítására és megküldésére vonatkozó határidőt 30 napról 21 napra, amely illeszkedik az általános ügyintézési határidő lecsökkentésére irányuló módosításhoz.

Az 56. §-hoz

A Magyarország Alaptörvényének 41. cikk (5) bekezdésére is hivatkozással annak meghatározása a rendelkezésben, hogy a Magyar Nemzeti Bank szervezetének és működésének részletes szabályait meghatározó törvény sarkalatos törvénynek minősül. Emellett az Alaptörvény 4. cikk (2) és (5) bekezdése alapján az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény is sarkalatos törvénynek minősül.

Az 57. §-hoz

Hatályon kívül helyezésre kerül a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló 2006. évi LIII. törvénynek az a felhatalmazó rendelkezése mely szerint felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy rendeletben állapítsa meg a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű ügyben feladatkörrel rendelkező kormánymegbízott feladat- és hatáskörét, valamint azokat a szerveket, amelyek tekintetében a kormánymegbízott feladat- és hatáskörét gyakorolja. A módosítás indoka, hogy a külön kormányrendeletek helyett a fővárosi és megyei kormányhivatalokról szóló 288/2010. (XII. 21.) Korm. rendelet 8/A. § (2) bekezdése szabályozza az érintett feladat- és hatásköröket, valamint szerveket a fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalok kialakításával és a területi integrációval összefüggő törvénymódosításokról szóló 2010. évi CXXV1. törvény 21. § a) pontjában található felhatalmazás alapján.

Indokolt továbbá hatályon kívül helyezni a Ket. 26. § (5) bekezdés c) pontját, mivel a megkeresett hatóság a tanút az általános szabályok szerint, 15 nap alatt is képes meghallgatni, illetve a szemlét lefolytatni. A hatályon kívül helyezés a hatósági eljárások gyorsabbá, ügyfélbarátabbá tétele érdekében szükséges.

A szakasz ezen felül hatályon kívül helyező rendelkezéseket tartalmaz a Pttv., a Fot., a pályakezdő fiatalok, az ötven év feletti munkanélküliek, valamint a gyermek gondozását, illetve a családtag ápolását követően munkát keresők foglalkoztatásának elősegítéséről, továbbá az ösztöndíjas foglalkoztatásról szóló 2004. évi CXXIII. törvény, a közérdekű önkéntes tevékenységről szóló 2005. évi LXXXVIII. törvény, valamint az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény vonatkozásában.

Az 58. §-hoz

Hatályba nem lépő rendelkezések.