T/9244. számú törvényjavaslat indokolással - Egyes törvényeknek a Magyary Egyszerűsítési Programmal és a területfejlesztéssel összefüggő módosításáról

2012. évi ... törvény egyes törvényeknek a Magyary Egyszerűsítési Programmal és a területfejlesztéssel összefüggő módosításáról

1. A nemzetközi magánjogról szóló 1979. évi 13. törvényerejű rendelet módosítása

1. §

A nemzetközi magánjogról szóló 1979. évi 13. törvényerejű rendelet 38. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

"(1a) Nem kell az (1) bekezdésben foglaltakat igazolni, és az igazolás alól felmentést kérni, ha a házasuló személyes joga szerint az igazolás kiállításának nincs helye. A központi anyakönyvi szerv a külpolitikáért felelős miniszter vagy az adott ország külképviseleti hatóságának értesítése alapján honlapján közzéteszi azon államok körét, amelyek joga szerint az igazolás kiállításának nincs helye."

2. §

Hatályát veszti a nemzetközi magánjogról szóló 1979. évi 13. törvényerejű rendelet 38. § (3) és (4) bekezdése.

2. Az anyakönyvekről, a házasságkötési eljárásról és a névviselésről szóló 1982. évi 17. törvényerejű rendelet módosítása

3. §

Az anyakönyvekről, a házasságkötési eljárásról és a névviselésről szóló 1982. évi 17. törvényerejű rendelet 5/A. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

"(4) Az (1) bekezdéstől eltérően a hazai anyakönyvezési eljárásban, ha az anya lakóhelye nem ismert, származási helyként kérelemre kell a születési helyet bejegyezni."

4. §

Az anyakönyvekről, a házasságkötési eljárásról és a névviselésről szóló 1982. évi 17. törvényerejű rendelet 6. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

"(4) Az anyakönyvvezető a teljes hatályú apai elismerő nyilatkozatból az elismerő nyilatkozatot tevő személy, az anya, valamint az érintett nagykorú gyermek számára okiratmásolatot adhat ki."

5. §

Az anyakönyvekről, a házasságkötési eljárásról és a névviselésről szóló 1982. évi 17. törvényerejű rendelet 10. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) Az anyakönyvvezető az elhalt személy átadott személyazonosító igazolványát és a személyi azonosítóját és lakcímét igazoló hatósági igazolványát átlyukasztással - a könyv formátumú személyazonosító igazolvány esetén az adatoldalakon elhelyezett érvénytelen bélyegzőlenyomattal -érvényteleníti. Hamis vagy meghamisított okmányt visszaadni nem lehet. Az anyakönyvvezető az általa érvénytelenített okmányokat erre irányuló kérelem esetén visszaadja az elhalt személy hozzátartozójának. Az anyakönyvvezető az általa érvénytelenített okmányok okmányazonosítóját, a vissza nem igényelt érvénytelenített okmányokat, valamint a további személyazonosság igazolására alkalmas okmányokat soron kívül, de legkésőbb 3 napon belül továbbítja a haláleset helye szerint illetékes járási hivatalnak."

6. §

Az anyakönyvekről, a házasságkötési eljárásról és a névviselésről szóló 1982. évi 17. törvényerejű rendelet 15/A. § (3) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(3) A házasság hivatali helyiségen, illetve hivatali munkaidőn kívüli megkötését, valamint a bejegyzett élettársi kapcsolat hivatali helyiségen, illetve hivatali munkaidőn kívüli létesítését a házasságkötés vagy a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésének helye szerint illetékes jegyző a szándék bejelentésétől számított 8 napon belül engedélyezi.

(4) A (3) bekezdésben foglalt engedély esetén az anyakönyvvezető kizárólag akkor működik közre a házasságkötésnek vagy a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésének hivatali helyiségen kívüli lebonyolításánál, ha a felek

a) a tanúk és - ha szükséges - a tolmács vagy a jelbeszédben jártas személy jelenlétét biztosítják,

b) gondoskodnak a házasságkötés vagy a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésének méltó keretéről,

c) gondoskodnak az anyakönyvvezető helyszínre és a hivatali helyiségbe való utazásáról,

d) gondoskodnak az anyakönyvvezető őrizetében lévő anyakönyvnek a házasságkötés vagy a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésének helyszínére való biztonságos szállításáról és a hivatali helyiségbe való biztonságos visszaszállításáról, valamint az anyakönyv helyszínen való biztonságos kezelésének feltételeiről, és

e) a hivatali helyiségen kívüli helyszínen történő lebonyolítást lehetetlenné tevő körülmények bekövetkezte esetére a házasságkötés vagy a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésének lebonyolítására alkalmas helyiséget jelölnek meg."

7. §

(1) Az anyakönyvekről, a házasságkötési eljárásról és a névviselésről szóló 1982. évi 17. törvényerejű rendelet 19. § (2) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az anyakönyvvezető a házasságkötésnél való közreműködést megtagadja, ha:)

"f a bíróság valamelyik házasulót jogerős határozatával cselekvőképességet kizáró gondnokság alá helyezte, vagy a fél a házasságkötés időpontjában nyilvánvalóan cselekvőképtelen;"

(2) Az anyakönyvekről, a házasságkötési eljárásról és a névviselésről szóló 1982. évi 17. törvényerejű rendelet 19. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

"(4) A házasságkötés helye szerint illetékes jegyző a kérelem benyújtásától számított 30 napon belül dönt a Csjt. 8. § (2) bekezdése szerinti esetben a házassági akadályok alóli felmentés megadásáról."

8. §

Az anyakönyvekről, a házasságkötési eljárásról és a névviselésről szóló 1982. évi 17. törvényerejű rendelet 24. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"24. § (1) Az anyakönyvvezető a házasságkötés időpontját a házasulók kívánságának figyelembevételével tűzi ki.

(2) A Csjt. 3. § (2) bekezdésében meghatározott várakozási idő alóli felmentés megadásáról a tervezett házasságkötés helye szerint illetékes jegyző a kérelem benyújtásától számított 8 napon belül dönt.

(3) Ha a házasságkötést megelőző eljárásról készített jegyzőkönyv felvétele óta egy év eltelt, az eljárást meg kell ismételni."

9. §

Az anyakönyvekről, a házasságkötési eljárásról és a névviselésről szóló 1982. évi 17. törvényerejű rendelet 26/B. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"26/B. § (1) Az anyakönyvvezető a bejegyzett élettársi kapcsolat létrehozását megtagadja, ha

a) a közreműködésre nem illetékes,

b) az eljárásból ki van zárva,

c) a létrehozásnak törvényes akadálya van,

d) a felek a létrehozás törvényes feltételeit nem igazolták,

e) a felek a létrehozáshoz a jogszabályban előírt felmentést vagy engedélyt nem mutatták be, vagy

f) a bíróság valamelyik felet jogerős határozatával cselekvőképességet kizáró gondnokság alá helyezte, vagy a fél a létrehozás időpontjában nyilvánvalóan cselekvőképtelen.

(2) A bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésének helye szerint illetékes jegyző a kérelem benyújtásától számított 30 napon belül dönt Csjt. 8. § (2) bekezdése szerinti esetben a bejegyzett élettársi kapcsolat akadályai alóli felmentés megadásáról."

10. §

(1) Az anyakönyvekről, a házasságkötési eljárásról és a névviselésről szóló 1982. évi 17. törvényerejű rendelet 27/B. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) A házassági név módosítására irányuló eljárás lefolytatására a házasságkötés helye szerinti anyakönyvvezető rendelkezik hatáskörrel, a kérelem azonban bármely anyakönyvvezetőnél, külföldön élő magyar állampolgár esetében bármely hivatásos konzuli tisztviselőnél előterjeszthető."

(2) Az anyakönyvekről, a házasságkötési eljárásról és a névviselésről szóló 1982. évi 17. törvényerejű rendelet 27/B. §-a a következő (5a) bekezdéssel egészül ki:

"(5a) Ha a kérelmet nem a házasságkötés helye szerinti anyakönyvvezetőnél terjesztették elő, az anyakönyvvezető haladéktalanul, de legkésőbb 5 napon belül, a hivatásos konzuli tisztviselő az első diplomáciai futárral köteles megküldeni a kérelmet a házasságkötés helye szerinti anyakönyvvezetőnek."

11. §

(1) Az anyakönyvekről, a házasságkötési eljárásról és a névviselésről szóló 1982. évi 17. törvényerejű rendelet 28/A. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(1) A név megváltoztatása iránti kérelmet személyesen kell előterjeszteni. A kérelem bármely anyakönyvvezetőnél, külföldön élő magyar állampolgár esetében bármely hivatásos konzuli tisztviselőnél előterjeszthető.

(2) A kérelemnek tartalmaznia kell a) a kérelmező

aa) születési családi és utónevét,

ab) házassági nevét,

ac) születési helyét,

ad) anyja születési nevét [a továbbiakban az aa)-ad) alpont szerinti adatok együtt: személyi adatok],

ae) személyi azonosítóját, annak hiányában születési idejét,

af) családi állapotát,

ag) házasságkötésének, bejegyzett élettársi kapcsolata létesítésének helyét, idejét,

ah) lakóhelyét, annak hiányában tartózkodási helyét vagy elérhetőségének címét,

ai) személyazonosságát és magyar állampolgárságát igazoló okiratának számát, az okirat érvényességi idejét,

b) ha a kérelmező családi állapota házas, a névváltoztatással érintett házastársa

ba) személyi adatait,

bb) személyi azonosítóját, annak hiányában születési idejét,

c) a kérelmező kiskorú gyermekének

ca) személyi adatait,

cb) személyi azonosítóját, annak hiányában születési idejét,

d) a kérelem indokolását,

e) a kérelmező nyilatkozatát arról, hogy a kérelmező - születési vagy házassági - nevét az anyakönyvi ügyekért felelős miniszter korábban megváltoztatta-e, valamint

f a kérelmező nyilatkozatát arról, hogy a kérelmezett név a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 77. § (4) bekezdésében foglalt, a névhasználatra vonatkozó feltételeket nem sérti."

(2) Az anyakönyvekről, a házasságkötési eljárásról és a névviselésről szóló 1982. évi 17. törvényerejű rendelet 28/A. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(8) A születési név megváltoztatására irányuló eljárás ügyintézési határideje 45 nap."

(3) Az anyakönyvekről, a házasságkötési eljárásról és a névviselésről szóló 1982. évi 17. törvényerejű rendelet 28/A. §-a a következő (10) és (11) bekezdéssel egészül ki:

"(10) A szülő családi nevének megváltozását a kiskorú gyermek születési anyakönyvi bejegyzésébe akkor is fel kell jegyezni, ha a szülő nem kérte a névváltoztatás hatályának a kiskorú gyermekre történő kiterjesztését vagy a gyermek nem a névváltoztatással érintett szülő születési családi nevét viseli.

(11) A nem megváltoztatása után történt névváltoztatást az érintett személy gyermeke születési anyakönyvi bejegyzésébe nem lehet feljegyezni."

12. §

Az anyakönyvekről, a házasságkötési eljárásról és a névviselésről szóló 1982. évi 17. törvényerejű rendelet 30. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:

"(8) Az a személy, akinek korábbi személyes joga alapján kettős családi nevét a magyar névviselési szabályoktól eltérően anyakönyvezték, a magyar állampolgárság megszerzése után kérheti, hogy kettős családi nevét a magyar névviselési szabályoknak megfelelő írásmódra javítsák ki."

13. §

(1) Az anyakönyvekről, a házasságkötési eljárásról és a névviselésről szóló 1982. évi 17. törvényerejű rendelet 31. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) A doktori címet és más tudományos fokozatot, valamint az egyes címek és rangok megszüntetéséről szóló 1947. évi IV. törvény szabályaival ellentétes adatok bejegyzését meg kell tagadni."

(2) Az anyakönyvekről, a házasságkötési eljárásról és a névviselésről szóló 1982. évi 17. törvényerejű rendelet 31. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(6) Az anyakönyvbe korábban bejegyzett betű- és egyéb jelzéseket - az (1) bekezdésben meghatározott kivétellel -, valamint a korábban bejegyzett doktori címet az anyakönyvi kivonat kiállításánál figyelmen kívül kell hagyni."

14. §

Az anyakönyvekről, a házasságkötési eljárásról és a névviselésről szóló 1982. évi 17. törvényerejű rendelet 32. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

"(4) Nem jegyezhető be a születési anyakönyvbe a szülő utónevének megváltozása, ha az a nemének megváltozásával összefüggésben történt."

15. §

(1) Az anyakönyvekről, a házasságkötési eljárásról és a névviselésről szóló 1982. évi 17. törvényerejű rendelet 39. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Magyar állampolgár bármelyik anyakönyvvezetőnél előterjesztheti a hazai anyakönyvezés iránti kérelmet. A külföldön élő magyar állampolgár bármely hivatásos konzuli tisztviselőnél is előterjesztheti a hazai anyakönyvezés iránti kérelmet. Ha magyar állampolgár külföldön történt születéséről, házasságkötéséről, külföldön létesített bejegyzett élettársi kapcsolatáról vagy külföldön történt halálesetéről az anyakönyvvezető vagy a hivatásos konzuli tisztviselő tudomást szerez, az anyakönyvezést hivatalból kezdeményezi. A magyar állampolgár külföldön bekövetkezett halálesetének hazai anyakönyvezése iránti kérelmet a hivatásos konzuli tisztviselőnél postai úton is elő lehet terjeszteni."

(2) Az anyakönyvekről, a házasságkötési eljárásról és a névviselésről szóló 1982. évi 17. törvényerejű rendelet 39. §-a a következő (1a) és (1b) bekezdéssel egészül ki:

"(1a) Az állampolgárság megszerzésére irányuló eljárás vagy az állampolgárság igazolására irányuló eljárás kezdeményezésekor az állampolgársági kérelem átvételére jogosult szervnél a hazai anyakönyvezés iránti kérelmet is elő kell terjeszteni.

(1b) Magyar állampolgár külföldön történt születésének, házasságkötésének, bejegyzett élettársi kapcsolatának hazai anyakönyvezésére irányuló kérelemhez csatolni kell - ha a kérelmező a személyiadat- és lakcímnyilvántartásban nem szerepel - a személyiadat- és lakcímnyilvántartásba vételhez szükséges iratokat. Az anyakönyvvezető ellenőrzi, hogy a kérelmező a személyiadat- és lakcímnyilvántartásban szerepel-e."

(3) Az anyakönyvekről, a házasságkötési eljárásról és a névviselésről szóló 1982. évi 17. törvényerejű rendelet 39. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

"(4) Az a személy, akinek korábbi személyes joga alapján kettős családi nevét a magyar névviselési szabályoktól eltérően anyakönyvezték, a magyar állampolgárság megszerzése után kérheti, hogy kettős családi nevét a magyar névviselési szabályoknak megfelelő írásmóddal jegyezzék be, illetve arra javítsák ki."

16. §

(1) Az anyakönyvekről, a házasságkötési eljárásról és a névviselésről szóló 1982. évi 17. törvényerejű rendelet 41. §-át megelőző alcímének címe helyébe a következő szöveg lép:

"Adatkérés és adatszolgáltatás"

(2) Az anyakönyvekről, a házasságkötési eljárásról és a névviselésről szóló 1982. évi 17. törvényerejű rendelet "Adatszolgáltatás" alcíme a következő 40/A. §-sal egészül ki:

"40/A. § (1) Az anyakönyvvezető jogosult

a) az állampolgárság ellenőrzése és az elhalt személyek személyazonosság igazolására alkalmas okmányainak, valamint a személyi azonosítót és lakcímet igazoló hatósági igazolványának bevonása céljából az ehhez szükséges, a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvényben, valamint a külföldre utazásról szóló törvényben meghatározott adatokat, valamint

b) az elhalt személyek személyazonosság igazolására alkalmas okmányainak bevonása céljából az ehhez szükséges, a közúti közlekedési nyilvántartásról szóló törvényben meghatározott adatokat

megismerni.

(2) Az (1) bekezdés szerinti adatok megismerését közvetlen elektronikus hozzáféréssel kell biztosítani, ha az anyakönyvvezető részére a szükséges technikai feltételek rendelkezésre állnak."

17. §

Az anyakönyvekről, a házasságkötési eljárásról és a névviselésről szóló 1982. évi 17. törvényerejű rendelet a következő 42/B. §-sal egészül ki:

"42/B. § Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben jelölje ki a központi anyakönyvi szervet."

18. §

Az anyakönyvekről, a házasságkötési eljárásról és a névviselésről szóló 1982. évi 17. törvényerejű rendelet a következő 45. §-sal egészül ki:

"45. § 2013. március 1-jét megelőzően a 23. § és a 26/D. § alapján benyújtott kérelmeket e törvénynek a 2013. február 28-án hatályos rendelkezései szerint kell elbírálni."

19. §

Az anyakönyvekről, a házasságkötési eljárásról és a névviselésről szóló 1982. évi 17. törvényerejű rendelet

a) 15. § (2) bekezdésében és 26/A. § (2) bekezdésében a "konzuli" szövegrész helyébe a "hivatásos konzuli" szöveg,

b) 16. §-ában a "Csjt.-ben" szövegrész helyébe a "házasságról, a családról és a gyámságról szóló 1952. évi IV. törvényben (a továbbiakban: Csjt.) szöveg,

c) 18. § (1) bekezdésében a "meg kell állapodniuk" szövegrész helyébe a "megállapodhatnak" szöveg,

d) 26/E. § (3) bekezdésében a "hat hónap" szövegrész helyébe az "egy év" szöveg,

e) 41/A. § (2) bekezdésében az "Az ügyfél" szövegrész helyébe az "Az ügyfél - ha a szükséges technikai feltételek rendelkezésre állnak -" szöveg, a "kiállítását" szövegrész helyébe a "kiállítását, valamint a 27/B. § (4) és (5) bekezdésében szabályozott eljárás megindítását" szöveg

lép.

20. §

Az anyakönyvekről, a házasságkötési eljárásról és a névviselésről szóló 1982. évi 17. törvényerejű rendelet

a) 3. § (1) bekezdésében, 3. § (2) bekezdés nyitó szövegrészében, 41/B. § (3) bekezdés d) pontjában, 41/C. § (2) bekezdés c) pontjában, 41/D. § (1) bekezdés a) pontjában, 41/D. § (2) bekezdés b) pontjában a "Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve" szövegrész helyébe a "fővárosi és megyei kormányhivatal" szöveg,

b) 10. § (5) bekezdésében a "körzetközponti feladatokat ellátó jegyzőnek" szövegrész helyébe a "járási hivatal vezetőjének" szöveg,

c) 23. § (3) bekezdésében és 26/D. § (3) bekezdésében az " , a Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve" szövegrész helyébe a "fővárosi és megyei kormányhivatal" szöveg,

d) 41. § (1) bekezdésében a "felettes szervnek" szövegrész helyébe a "fővárosi és megyei kormányhivatalnak" szöveg,

e) 41/B. § (3) bekezdés c) pontjában a "körzetközponti feladatokat ellátó települési önkormányzat jegyzője" szövegrész helyébe a "járási hivatal vezetője" szöveg,

f) 41/D. § (1) bekezdés b) pontjában a "körjegyzőségi székhely önkormányzat" szövegrész helyébe a "közös önkormányzati hivatal székhelyének" szöveg,

g) 41/D. § (1) bekezdés c) pontjában a "Kormány jogosultságot biztosító általános hatáskörű területi államigazgatási szerve" szövegrész helyébe a "jogosultságot biztosító fővárosi és megyei kormányhivatal" szöveg

lép.

21. §

Hatályát veszti az anyakönyvekről, a házasságkötési eljárásról és a névviselésről szóló 1982. évi 17. törvényerejű rendelet

a) 3. § (2) bekezdés f) pontja,

b) 19. § (2) bekezdés g) pontja,

c) 23. §-a és a 23. §-át megelőző alcíme,

d) 26/D. §-a és 26/D. §-át megelőző alcíme,

e) 41/A. § (2) bekezdésében az "és névváltoztatási okirat-másolatának" szövegrész.

3. Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosítása

22. §

Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 33. § (2) bekezdése a következő 39. és 40. ponttal egészül ki:

(Egyes alkotmányos jogok érvényesítése, illetőleg kötelezettségek teljesítése, valamint a társadalmi igazságosság előmozdítása érdekében a mellékletben és a külön jogszabályokban meghatározott illetékmentes eljárásokon felül tárgyuknál fogva illetékmentes eljárások:)

"39. a személyiadat- és lakcímnyilvántartásban a lakcím fiktívvé nyilvánítására irányuló eljárás;

40. a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerint bejelentett értesítési cím törlése, ha a törlést a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerinti címjogosult kezdeményezi."

23. §

Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény Melléklet "IX. Egyes okmányok kiadásával kapcsolatos eljárások illetéke" Fejezet, "II. Személyazonosító igazolvány, valamint a személyi azonosítót és lakcímet igazoló hatósági igazolvány kiadásával kapcsolatos eljárás illetéke" cím 2. pont b) alpontjában a "70." szövegrész helyébe a "65." szöveg lép.

24. §

Hatályát veszti az illetékekről szó 1990. évi XCIII. törvény Melléklet X. Fejezet 4. pontja.

4. A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény módosítása

25. §

A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény 3. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A nyilvántartás olyan közhiteles hatósági nyilvántartás, amely a nyilvántartásban szereplő polgároknak az e törvényben meghatározott személyi, lakcím és értesítési cím adatait, valamint az azokban bekövetkezett változásokat tartalmazza és igazolja."

26. §

(1) A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény 4. § (2a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2a) A külföldön élő magyar állampolgár adatai a nyilvántartásban akkor szerepelnek, ha

a) Magyarország területén kívül élő magyar állampolgár kéri adatai nyilvántartásba való felvételét,

b) a magyar állampolgár bejelenti külföldi letelepedésre vonatkozó szándékát,

c) az (1) bekezdés c) pontja szerinti külföldön élő polgár magyar állampolgárságot szerez,

d) a Magyarország területén kívül élő polgár a magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény 5/A. § -a alapján nyilatkozattal magyar állampolgárságot szerez,

e) a Magyarország területén kívül élő magyar állampolgár kérelmére a magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény alapján az állampolgársági ügyekben eljáró szerv a magyar állampolgársága fennállását igazolja, vagy

f) a Magyarország területén kívül élő magyar állampolgár külföldön történt születését, házasságkötését vagy bejegyzett élettársi kapcsolatát a hazai anyakönyvezést végző hatóság anyakönyvezi."

(2) A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény 4. §-a a következő (2c) és (2d) bekezdéssel egészül ki:

"(2c) Az állampolgársági ügyekben eljáró szerv értesítése alapján - ha a nyilvántartásban nem szerepelnek - hivatalból kerülnek a nyilvántartásba

a) a magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény 5/A. §-a alapján magyar állampolgárságot nyilatkozattal szerzett polgár adatai, és

b) azon magyar állampolgár adatai, akinek a kérelmére az állampolgársági ügyekben eljáró szerv a magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény alapján a magyar állampolgárság fennállását igazolja.

(2d) A hazai anyakönyvezést végző hatóság értesítése alapján - ha a nyilvántartásban nem szerepelnek - hivatalból kerülnek a nyilvántartásba a Magyarország területén kívül született, házasságot kötött vagy bejegyzett élettársi kapcsolatot létesített magyar állampolgár adatai, ha a külföldön történt születését, házasságkötését vagy bejegyzett élettársi kapcsolatát a hazai anyakönyvezést végző hatóság anyakönyvezte."

(3) A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény 4. § (3) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:

(E törvény hatálya kiterjed:)

"d) az értesítési cím bejelentési eljárásra."

27. §

(1) A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény 5. §-a a következő (5) és (5a) bekezdéssel egészül ki:

"(5) A polgár értesítési címe: az a cím (címhely, postafiók vagy postai szolgáltató hely), amelyet kapcsolattartásra szolgáló elérhetősége céljából a lakcímén kívül a polgár bejelentett.

(5a) Szállásadó: az a személy, aki jogosult egy természetes személynek valamely lakás vagy lakás céljára szolgáló egyéb helyiség használatát biztosítani."

(2) A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény 5. §-a a következő (13)-(16) bekezdéssel egészül ki:

"(13) A polgár aláírása: születési vagy házassági családi és utónevének az általa használt és elismert írásképe.

(14) A polgár anyja neve: a polgár anyja születési családi és utóneve.

(15) Címjogosult: az a személy, aki az értesítési címként megadott címhely tekintetében az (5a) bekezdés értelmében szállásadónak minősül.

(16) Értesítési cím bejelentése: az értesítési cím nyilvántartásba vételének első alkalommal történő igénylése, a bejelentett értesítési cím megújítása, megváltoztatásának vagy törlésének kérése."

28. §

A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény 6. § -a a következő (3) és (4) bekezdéssel egészül ki:

"(3) Az állampolgársági ügyekben eljáró szerv ellátja a 4. § (2a) bekezdés d) és e) pontja szerinti külföldön élő magyar állampolgárok nyilvántartásba vételével kapcsolatos feladatokat.

(4) A hazai anyakönyvezést végző hatóság ellátja a 4. § (2a) bekezdés f) pontja szerinti külföldön élő magyar állampolgárok nyilvántartásba vételével kapcsolatos feladatokat."

29. §

(1) A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény 9. § (2) bekezdése a következő q)-s) ponttal egészül ki:

(A központi szerv)

"q) ellátja az értesítési cím tudomásul vételével összefüggő - jogszabályban meghatározott - hatósági feladatokat;

r) ellátja a Magyarország területén élő, a 4. § (2c) bekezdése szerinti magyar állampolgárok nyilvántartásba vételével kapcsolatos feladatokat;

s) ellátja a Magyarország területén élő, a 4. § (2d) bekezdése szerinti magyar állampolgárok nyilvántartásba vételével kapcsolatos feladatokat."

(2) A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény 9. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) A (3) bekezdés a) pontja szerinti, 1993. június 1-je előtt keletkezett iratokat és fényképeket a központi okmánytár elkülönítetten, zárt archívumként kezeli. Ebben az adatállományban csak a passziválás okát és időpontját, továbbá a magyar állampolgárság megszűnésének tényét és időpontját lehet átvezetni."

(3) A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény 9. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

"(5) A (4) bekezdés szerinti adatállományból adatot szolgáltatni az érintetten kívül a bíróság, a nemzetbiztonsági szolgálatok, a rendőrség, a nyomozó hatóságok, az ügyészség, valamint állampolgársági ügyekért felelős miniszter, az állampolgársági ügyekben eljáró szerv, a névváltoztatási ügyeket intéző szerv, a hagyatéki ügyeket intéző szerv és az anyakönyvi ügyekért felelős miniszter által rendeletben kijelölt szerv részére, törvényben előírt feladatainak ellátásához, továbbá a 17. § (2) bekezdés a)-c) pontja szerinti adatok felhasználásának célját és jogalapját igazoló adatigénylő részére lehet, feltéve, ha az adatszolgáltatást a történeti adatállományból nem lehet teljesíteni."

30. §

A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény 11. § (1) bekezdése a következő p) ponttal egészül ki:

(A nyilvántartás tartalmazza a polgár)

"p) értesítési címét, ha azt a polgár bejelentette a nyilvántartás helyi vagy központi szervének."

31. §

A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény 12. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

"(1a) A nyilvántartás történeti állományában tárolt adatok az (1) bekezdés szerinti időpont lejártával átkerülnek a nyilvántartás archív állományába 40 évig történő őrzésre. Ezen az adatállományon az érintett magyar állampolgársága megszűnésének tényén és időpontján kívül más adatváltozás nem vezethető át."

32. §

(1) A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény 14. § d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A nyilvántartás szervei az általuk kezelt adatokat az alábbi forrásból gyűjtik:)

"d) az idegenrendészeti hatóság és a menekültügyi hatóság által továbbított, a nyilvántartásba vételhez szükséges adatok;"

(2) A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény 14. §-a a következő i) ponttal egészül ki:

(A nyilvántartás szervei az általuk kezelt adatokat az alábbi forrásból gyűjtik:)

"i) a polgár értesítési címének bejelentése;"

(3) A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény 14. § m) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A nyilvántartás szervei az általuk kezelt adatokat az alábbi forrásból gyűjtik:)

"m) az állampolgársági ügyekben eljáró szerv értesítése

ma) a honosítási vagy visszahonosítási okirat aláírásának időpontjáról, illetve arról a tényről, hogy a honosítási vagy visszahonosítási okirat hatályát vesztette,

mb) a 4. § (1) bekezdés c) pontja szerinti külföldön élő polgár esetében a természetes személyazonosító és külföldi lakóhely adatairól, valamint családi állapotáról és neméről,

mc) honosított vagy visszahonosított (a továbbiakban együtt: honosított) okirattal igazolt vagy nyilatkozata szerinti nőtlen vagy hajadon családi állapotáról,

md) a 4. § (2a) bekezdés d) pontja szerinti külföldön élő magyar állampolgár esetében a magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény 5/A. § (2) bekezdése szerinti bizonyítvány kiállításáról, a természetes személyazonosító és külföldi lakóhely adatokról, a családi állapotról, a házasságkötés vagy a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésének helyéről és a neméről,

me) a 4. § (2a) bekezdés e) pontja szerinti külföldön élő magyar állampolgár esetében a magyar állampolgárság igazolásáról, a természetes személyazonosító és külföldi lakóhely adatokról, a családi állapotról, a házasságkötés vagy a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésének helyéről és a neméről,

mf) - a Magyarország területén élő, a 4. § (2c) bekezdés a) pontja szerinti magyar állampolgárok esetében - a magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény 5/A. § (2) bekezdése szerinti bizonyítvány kiállításáról, a természetes személyazonosító és magyarországi lakcím adatokról, a családi állapotról, a házasságkötés vagy a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésének helyéről és a neméről,

mg) - a Magyarország területén élő, a 4. § (2c) bekezdés b) pontja szerinti magyar állampolgárok esetében - a magyar állampolgárság igazolásáról, a természetes személyazonosító és magyarországi lakcím adatokról, a családi állapotról, a házasságkötés vagy a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésének helyéről és a neméről,

mh) az állampolgársági eljárásban engedélyezett névmódosításról,

mi) a magyar állampolgárság megszűnéséről és annak időpontjáról;"

(4) A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény 14. §-a a következő p) ponttal egészül ki:

(A nyilvántartás szervei az általuk kezelt adatokat az alábbi forrásból gyűjtik:) "p) a hazai anyakönyvezést végző hatóság értesítése

pa) a 4. § (2a) bekezdés f) pontja szerinti külföldön élő magyar állampolgár esetében a természetes személyazonosító és külföldi lakóhely adatokról, a családi állapotról, a házasságkötés helyéről vagy a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésének helyéről és a neméről,

pb) - a Magyarország területén élő, a 4. § (2d) bekezdése szerinti magyar állampolgár esetében - a természetes személyazonosító és magyarországi lakcím adatokról, a családi állapotról, a házasságkötés helyéről vagy a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésének helyéről és a neméről."

33. §

(1) A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény 15. § (1) bekezdés h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A polgár a lakcím-bejelentkezés során a következő adatokat közli a helyi nyilvántartó szervvel:)

"h) jogszabályban meghatározott kivétellel a szállásadó nevét, szállásadói minőségét, lakcímét vagy székhelyét és hozzájárulását."

(2) A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény 15. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

"(1a) A polgár a 26. § (2a) vagy (2b) bekezdése szerinti lakcímbejelentés során a következő adatokat közli az állampolgársági ügyekben eljáró szervvel vagy a hazai anyakönyvezést végző hatósággal:

a) természetes személyazonosító adatait,

b) új lakcímét,

c) jogszabályban meghatározott kivétellel a szállásadó nevét, szállásadói minőségét, lakcímét vagy székhelyét és hozzájárulását."

(3) A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény 15. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A polgár a személyazonosító igazolvány iránti kérelem előterjesztésekor rendelkezésre bocsátja -és a jogszabályban foglaltak szerint igazolja - a 29. § (3) bekezdésében megjelölt személyi adatait, arcképmását, és a kérelmet - ha a 14. életévét betöltötte - saját kezűleg aláírja. Ha a polgár írásképtelen vagy írástudatlan a kérelem aláírás rovatában a kiállító hatóság az "írásképtelen" megjelölést tünteti fel."

(4) A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény 15. § -a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

"(3) A polgár az értesítési cím bejelentése során a következő adatokat közli a helyi vagy a központi nyilvántartó szervvel:

a) természetes személyazonosító adatait,

b) értesítési címét, valamint

c) a bejelentés időpontját."

34. §

A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény 16. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"16. § (1) Az anyakönyvvezető a születési, a házassági, a halotti anyakönyvben, valamint a bejegyzett élettársi kapcsolatok anyakönyvében rögzített - a 11. § (1) bekezdésében meghatározott - adatokat átvezeti a nyilvántartáson.

(2) A 4. § (2a) bekezdés f) pontja szerinti külföldön élő magyar állampolgár esetében a hazai anyakönyvezést végző anyakönyvvezető a születési, a házassági anyakönyvben vagy a bejegyzett élettársi kapcsolatok anyakönyvében rögzített - a 11. § (1) bekezdésében meghatározott, illetve a külföldi lakóhely - adatokat átvezeti a nyilvántartáson."

35. §

(1) A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény 17. § (2) bekezdés a) és b) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(A nyilvántartásból adatok az alábbi csoportosítás szerint szolgáltathatók:)

"a) név, lakcím és értesítési cím adatok (felvilágosítás a lakcímről és az értesítési címről);

b) természetes személyazonosító adatok és lakcímadatok, értesítési cím adatok, állampolgárság, családi állapot, a házasságkötés vagy bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésének helye, a nem, a nyilvántartásból való kikerülés oka, helye és ideje;"

(2) A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény 17. § (2) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:

(A nyilvántartásból adatok az alábbi csoportosítás szerint szolgáltathatók:)

"e) természetes személyazonosító adatok és állampolgárság."

36. §

A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény 18. § (3) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Adatszolgáltatás helyett a kérelmező igényelheti, hogy kapcsolatfelvétel céljából a nyilvántartás illetékes szerve az általa megjelölt személyt, személyi kört keresse meg és)

"a) kérje írásos hozzájárulását ahhoz, hogy név, lakcím és értesítési cím adatait a kérelmező rendelkezésére bocsáthassa, vagy"

37. §

A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény a következő 18/A. §-sal egészül ki:

"18/A. § (1) A központi szerv azon személy vagy szervezet részére, amelynek jogszabályban meghatározott hivatalos eljárásában törvény rendelkezése alapján a magyar állampolgárság igazolása szükséges, kérelemre a magyar állampolgárság tényéről a nyilvántartás adatai alapján adatot szolgáltat.

(2) Az (1) bekezdés szerinti esetben az adatszolgáltatást igénylő az egyedi adatszolgáltatás igénylésekor azt, hogy eljárásában a magyar állampolgárság igazolása szükséges, az eljárását szabályozó törvényi rendelkezésre hivatkozással igazolja.

(3) A központi szerv az (1) bekezdés szerinti esetben a kérelemben közölt természetes személyazonosító adatoknak megfelelő polgárról végez egyedi adatszolgáltatást.

(4) Az (1) bekezdés szerinti esetben csoportos adatszolgáltatás nem teljesíthető."

38. §

A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény 21. § -a a következő s) ponttal egészül ki:

[E törvény felhatalmazása alapján a 17. § (2) bekezdésének b) pontja szerinti adatokat jogosultak igényelni:]

"s) a fővárosi és megyei kormányhivatal integrált ügyfélszolgálati irodája az anyakönyvi eljárással és az állampolgársági eljárással kapcsolatos feladatainak, valamint más, törvényben meghatározott feladatainak ellátásához."

39. §

A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény IV. fejezete a következő 24/E. §-sal egészül ki:

"24/E. § Az anyakönyvvezető az elhalálozott személyek személyazonosító igazolványának, valamint a személyi azonosítóját és lakcímét igazoló hatósági igazolványának bevonása céljából a 11. § (1) bekezdés m) pontja és a 17. § (4) bekezdése szerinti adatokat jogosult igényelni."

40. §

(1) A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény 26. §-át megelőző alcímének címe helyébe a következő szöveg lép:

"A lakcím és az értesítési cím bejelentése és nyilvántartása"

(2) A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény 26. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A lakcímbejelentés és az értesítési cím bejelentése bármely járási hivatalnál teljesíthető. Az értesítési cím bejelentése a központi szervnél is előterjeszthető."

(3) A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény 26. §-a a következő (2a)-(2d) bekezdéssel egészül ki:

"(2a) Ha a 4. § (2c) bekezdése szerinti polgár Magyarország területén kíván életvitelszerűen élni, első lakóhely bejelentését a nyilatkozat megtételével vagy a magyar állampolgárság igazolása iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg az állampolgársági ügyekben eljáró szervnél köteles teljesíteni.

(2b) Ha a 4. § (2d) bekezdése szerinti polgár Magyarország területén kíván életvitelszerűen élni, első lakóhely bejelentését a születés, házasságkötés vagy bejegyzett élettársi kapcsolat hazai anyakönyvezésének megindításával egyidejűleg a hazai anyakönyvezést végző hatóságnál köteles teljesíteni.

(2c) Ha a (2a) vagy a (2b) bekezdés szerint teljesített első lakóhely nyilvántartásba vétele során a központi szerv megállapítja, hogy a polgár a lakóhely bejelentéséhez - jogszabályban meghatározott kivétellel - szükséges szállásadói hozzájárulással nem rendelkezik, a polgárt nyilatkozata ellenére külföldön élő magyar állampolgárként kell nyilvántartásba vennie.

(2d) A járási hivatal a lakcímet bejegyzi a nyilvántartásba, ha a cím a címnyilvántartásban szerepel. A járási hivatal vagy a központi szerv az értesítési címet bejegyzi a nyilvántartásba, ha az postafiók, postai szolgáltató hely vagy a címnyilvántartásban szereplő címhely. Egyéb esetekben a lakcím és az értesítési cím bejegyzésére a cím fekvése szerinti, illetve a lakóhely vagy a tartózkodási hely szerinti járási hivatal az illetékes."

(4) A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény 26. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Az (1) bekezdésben meghatározott polgárnak azt a tényt, hogy Magyarország területét a külföldi letelepedés szándékával elhagyja, bármely járási hivatalnál vagy a konzuli tisztviselőnél

a) személyesen vagy

b) a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény szerinti elektronikus kapcsolattartás útján

kell bejelentenie (a továbbiakban: külföldi letelepedési nyilatkozat)."

(5) A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény 26. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) A lakcímbejelentéshez - jogszabályban meghatározott kivétellel - a szállásadó hozzájárulása szükséges."

(6) A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény 26. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) A lakcímbejelentés és az értesítési cím bejelentésének ténye önmagában a lakás vagy az ingatlan használatához fűződő, valamint egyéb vagyoni jogot nem keletkeztet és nem szüntet meg. Érvénytelen a bejelentett lakcímadat, ha a polgárnak a lakás használatára vonatkozó joga megállapodás alapján már nem áll fenn, illetve jogerős bírósági vagy hatósági határozat alapján megszűnt és a határozatot végrehajtották."

(7) A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény 26. §-a a következő (5a) bekezdéssel egészül ki:

"(5a) Érvénytelen a bejelentett lakcímadat, ha a járási hivatal megállapította, hogy a polgár bejelentett lakcímadata nem valós. Érvénytelen a bejelentett értesítési cím, ha a járási hivatal vagy a központi szerv megállapította, hogy a polgár bejelentett értesítési címe nem valós."

41. §

A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény 27. § -a a következő (1) bekezdéssel egészül ki:

"(1) Az értesítési címet - annak bejelentésétől számított két éven belül - ismét be kell jelenteni, ha annak a nyilvántartásban való szerepeltetését a polgár továbbra is kéri. Az ismételt bejelentéssel való megújítás hiányában az értesítési címet a nyilvántartásból törölni kell."

42. §

A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény 27/A. § -a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

"(3) Az (1) és (2) bekezdéstől eltérően a szállásadó általi hozzájárulásra nincs szükség, ha a bejelentkező olyan érvényes teljes bizonyító erejű magánokirattal vagy közokirattal rendelkezik, amely a lakás használatára feljogosítja. Ebben az esetben az okiratot a lakcímbejelentő lappal együtt kell a járási hivatalnak benyújtani."

43. §

A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény 27/B. § -a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

"(3) Az (1) bekezdés szerinti szolgáltatás megszűnik

a) ismételt igénylése hiányában az igény bejelentésétől számított egy év elteltével,

b) az (1) bekezdés szerinti nyilatkozattételi jogosultság megszűnésével vagy

c) az igénylő elhalálozásának nyilvántartásba vételével."

44. §

A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény a következő 27/D. §-sal egészül ki:

"27/D. § (1) A címjogosult és a postafiók bérlője bármely járási hivatalnál személyesen vagy a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény szerinti elektronikus kapcsolattartás útján előzetesen nyilatkozhat arról, hogy a cím (címhely vagy postafiók) értesítési címként történő nyilvántartását nem kívánja biztosítani.

(2) A címjogosult nyilatkozhat arról, hogy az értesítési cím bejelentéséről a nyilvántartásba vétellel egyidejűleg értesítést kér.

(3) A (2) bekezdés szerinti értesítés módjára a 27/B. § (2) bekezdését kell alkalmazni.

(4) A (2) bekezdés szerinti szolgáltatás megszűnik

a) ismételt igénylése hiányában az igény bejelentésétől számított egy év elteltével,

b) a (2) bekezdés szerinti nyilatkozattételi jogosultság megszűnésével, vagy

c) az igénylő elhalálozásának nyilvántartásba vételével."

45. §

A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény 28. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"28. § (1) A külföldi letelepedési nyilatkozattal összefüggő lakcím ügyben az a járási hivatal jár el, amelynél az eljárást az ügyfél megindítja, a konzuli tisztviselőnél megindított eljárásban az érintett polgár lakó- vagy tartózkodási helye szerint illetékes járási hivatal jár el.

(2) A külföldi letelepedési nyilatkozatot előterjesztő magyar állampolgár - külföldi letelepedési szándékának bejelentésével egyidejűleg - a járási hivatalnak nyilatkozik külföldi lakóhelyének címéről."

46. §

(1) A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény 28/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A nyilvántartás szervei a lakcímbejelentés feltételeinek vizsgálata, a szállásadónak a lakcímbejelentéssel összefüggő jogosultságai érvényesítésének biztosítása, valamint a címhez kapcsolódó állami feladatellátás szervezésének megkönnyítése céljából kezelik a települési önkormányzatok jegyzői által megállapított és nyilvántartásba vett települési címek, valamint a lakcímbejelentéssel összefüggő szállásadói nyilatkozatok nyilvántartását (továbbiakban: címnyilvántartás)."

(2) A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény 28/A. §-a a következő (7) és (8) bekezdéssel egészül ki:

"(7) A jegyző állapítja meg az illetékességi területén lévő települési címeket.

(8) A címmegállapítást a jegyző a közterület elnevezéséről, valamint a települések szétválásáról és egyesüléséről, továbbá a területátcsatolásról hozott helyi önkormányzati képviselő-testületi határozat és a telekalakítási eljárás lefolytatására hatáskörrel rendelkező ingatlanügyi hatóság vagy építésügyi hatóság ezen eljárásában hozott határozata alapján végzi."

47. §

A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény VII. fejezete a következő 34. §-sal egészül ki:

"34. § (1) A nyilvántartásba vételre, a nyilvántartás alapján történő okirat kiadására és a nyilvántartott adatokon alapuló adatszolgáltatásokra irányuló ügyekben - a (2)-(4) bekezdésben foglalt kivételekkel - a hatóság az ügyféllel nem tart elektronikusan írásban kapcsolatot.

(2) Az érintett elektronikus kapcsolattartás keretében is igényelhet tájékoztatást saját nyilvántartott adatairól és arról, hogy milyen adatszolgáltatások alanya volt, kezdeményezheti nyilvántartott adatainak javítását, a személyi azonosítóról és a lakcímről szóló hatósági igazolvány kiadását, valamint a birtokából kikerült hatósági igazolványa pótlását.

(3) A nyilvántartás szerve a 17. § (4) bekezdésében, a 26. § (3) bekezdés b) pontjában és a 29. § (2) bekezdésében meghatározott ügyfajtákban tart elektronikusan kapcsolatot az ügyféllel.

(4) A polgár a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény szerinti elektronikus kapcsolattartás útján is bejelentheti értesítési címét."

48. §

A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény 36. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) Az adatszolgáltatásért, valamint a 18. § (3) bekezdése szerinti kapcsolatfelvétel céljából való megkeresésért, értesítésért, az értesítési cím bejelentéséért, továbbá a 27/B. § (1) bekezdése és a 27/D. § (2) bekezdése szerinti értesítésért - ha jogszabály másként nem rendelkezik - igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni."

49. §

A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény 47. § (2) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A miniszter felhatalmazást kap arra, hogy rendeletben szabályozza)

"c) az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben az adatszolgáltatásért, valamint a kapcsolatfelvétel céljából való megkeresésért, illetve értesítésért, az értesítési cím bejelentéséért, továbbá a lakcímbejelentésről és az értesítési cím bejelentésről történő értesítésért fizetendő igazgatási szolgáltatási díj összegét és megfizetésének részletes szabályait;"

50. §

A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény

a) 1. § (1) bekezdésében és 5. § (9) bekezdésében az "és lakcím adatait" szövegrész helyébe a " , lakcím és értesítési cím adatait" szöveg,

b) 1. § (2) bekezdésében és 2. § (6) bekezdésében az "és lakcím adatokat" szövegrész helyébe a " , lakcím és értesítési cím adatokat" szöveg,

c) 1. § (3) bekezdésében az "és lakcímadatok" szövegrész helyébe a " , lakcím és értesítési cím adatok" szöveg,

d) 4. § (1) bekezdés c) pontjában és 4. § (2) bekezdésében a "(3) bekezdése" szövegrész helyébe a "(3) és (3a) bekezdése" szöveg,

e) 6. § (1) bekezdésében a "polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartását" szövegrész helyébe a "nyilvántartást" szöveg,

f) 7. § (1) bekezdés c) pontjában a "lakcímbejelentés tudomásulvételével összefüggő" szövegrész helyébe a "lakcímbejelentés és az értesítési cím bejelentése tudomásulvételével összefüggő, jogszabályban meghatározott" szöveg,

g) 9. § (1) bekezdésében, 24/A. § (1) és (4) bekezdésében és 29. § (1) bekezdésében a "személyiadat- és lakcímnyilvántartás" szövegrész helyébe a "nyilvántartás" szöveg,

h) 9. § (2) bekezdés d) pontjában a "személyi adat- és lakcímnyilvántartás" szövegrész helyébe a "nyilvántartás" szöveg,

i) 9. § (2) bekezdés f) pontjában a "miniszter és" szövegrész helyébe a "személyiadat- és lakcímnyilvántartásért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) és" szöveg,

j) 9. § (3) bekezdés a) pontjában a "lakcímjelentő" szövegrész helyébe a "lakcímbejelentő" szöveg,

k) 12. § (2) bekezdésében a "negyven évig" szövegrész helyébe az "ötven évig" szöveg,

l) 12. § (3) bekezdésében a "történeti állományából" szövegrész helyébe a "történeti és archív állományából" szöveg, a "9. § (4)" szövegrész helyébe a "9. § (5)" szöveg,

m) 12. § (4) bekezdésében az "A történeti állományban" szövegrész helyébe az "A nyilvántartás történeti és archív állományában" szöveg,

n) 15. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében a "lakcímbejelentkezés" szövegrész helyébe a "lakcímbejelentés" szöveg,

o) 24. § (1) bekezdésében a "valamint a nyomozó hatóságok" szövegrész helyébe az "a nyomozó hatóságok, valamint a rendőrség" szöveg, az "állampolgársági ügyekben eljáró szerv" szövegrész helyébe az "állampolgársági ügyekért felelős miniszter, az állampolgársági ügyekben eljáró szerv" szöveg,

p) 27/A. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében és 27/A. § (1) bekezdés b) pontjában az "az ügyfélkapun keresztül" szövegrész helyébe az "a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény szerinti elektronikus kapcsolattartás útján" szöveg,

q) 28/B. § (1) bekezdésében a "központi szerv" szövegrész helyébe a "nyilvántartás szervei" szöveg, a "teljesít" szövegrész helyébe a "teljesítenek" szöveg,

r) 29. § (2) bekezdésében az "elektronikus úton" szövegrész helyébe az "a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény szerinti elektronikus kapcsolattartás útján" szöveg,

s) 47. § (1) bekezdés a) pontjában a "lakcímbejelentési eljárásnak," szövegrész helyébe a "lakcímbejelentési eljárásnak, az értesítési cím bejelentési eljárásnak," szöveg, a "személyi igazolvány" szövegrész helyébe a "személyazonosító igazolvány" szöveg

lép.

51. §

(1) Hatályát veszti a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény

a) 4. § (3) bekezdés a) és b) pontjában a "továbbá" szövegrész,

b) 26. § (6) bekezdésében az "és b)" szövegrész,

c) 27/A. § (1) bekezdésében, 27/B. § (1) bekezdésében, 27/C. §-ában, 28/A. § (2) bekezdés h)-j) pontjában, 28/A. § (4) és (6) bekezdésében, 28/B. § (3) bekezdésében a "tulajdonos vagy haszonélvező" szövegrész,

d) 28/A. § (2) bekezdés k) pontjában a "tulajdonos" szövegrész.

(2) Hatályát veszti a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény

a) 4. § (2b) bekezdése,

b) 14. § f) pontja,

c) 26. § (7) bekezdése.

5. A magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény módosítása

52. §

A magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény 4. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

"(3a) Kérelmére kedvezményesen honosítható az a nem magyar állampolgár, aki

a) legalább tíz éve érvényes házasságban él olyan személlyel, aki az állampolgársági kérelem benyújtásának időpontjában magyar állampolgár,

b) az (1) bekezdés b) és d) pontjában meghatározott feltételeknek megfelel, és

c) magyar nyelvtudását igazolja."

53. §

(1) A magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény 5/A. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A köztársasági elnökhöz címzett írásbeli nyilatkozatával - a nyilatkozattétel napjától - megszerzi a magyar állampolgárságot az a személy:)

"b) aki Magyarország területén született és születésével nem szerezte meg szülei külföldi állampolgárságát a szülők állampolgárságára irányadó külföldi jog alapján, feltéve, hogy a születése napján szülei magyarországi lakóhellyel rendelkeztek és a nyilatkozat megtételét közvetlenül megelőzően legalább öt éve Magyarország területén lakik;"

(2) A magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény 5/A. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

"(1a) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti nyilatkozatot az érintett a tizenkilencedik életévének betöltéséig teheti meg."

54. §

A magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény 8. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A magyar állampolgár - a köztársasági elnökhöz címzett nyilatkozatában - lemondhat a magyar állampolgárságáról, ha

a) külföldi állampolgársággal is rendelkezik vagy annak megszerzését valószínűsíteni tudja, és

b) a személyiadat- és lakcímnyilvántartásban nem szerepel, vagy Magyarország területét külföldön történő letelepedés szándékával elhagyta vagy külföldön élő magyar állampolgárként nincs bejelentett, érvényes tartózkodási helye Magyarországon."

55. §

A magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény 10. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"10. § (1) A magyar állampolgárság

a) érvényes magyar személyazonosító igazolvánnyal,

b) érvényes magyar útlevéllel,

c) érvényes állampolgársági bizonyítvánnyal,

d) - ellenkező bizonyításig - honosítási okirattal igazolható.

(2) Ha a magyar állampolgár magyar állampolgárságát az (1) bekezdés a)-d) pontjában meghatározott módon nem tudja igazolni, a magyar állampolgárság - ellenkező bizonyításig és az érvényességi idő lejártát követő egy évig - az érvényesség időtartamának lejárta miatt érvénytelen magyar útlevéllel igazolható.

(3) A személyiadat- és lakcímnyilvántartás igazolja az abban szereplő magyar állampolgárok magyar állampolgárságát."

56. §

A magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény 11. § (3) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az állampolgársági bizonyítvány tartalmazza:)

"d) azokat a jogszabályhelyeket, amelyek alapján az állampolgársági ügyekben eljáró szerv a döntést hozta,"

57. §

(1) A magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény 14. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Az állampolgársági kérelem - kormányrendeletben meghatározott formanyomtatványok szerint - tartalmazza az érintett

a) születési családi és utónevét, házassági családi és utónevét, korábbi házassági családi és utónevét (a továbbiakban együtt: név), születési helyét és idejét, anyja nevét, nemét,

b) családi állapotára vonatkozó adatokat, a jelenlegi és korábbi házasságkötésének helyét és idejét, a házastárs vagy volt házastárs nevét, születési helyét és idejét, állampolgárságát, magyar származására vonatkozó adatokat,

c) házastársa vagy volt házastársa szülei nevét, születési helyét és idejét, állampolgárságát, magyarországi tartózkodásukra vonatkozó adatokat,

d) felmenői nevét, születési helyét és idejét, a felmenők házasságkötésének helyét és idejét, állampolgárságukra és tartózkodásukra vonatkozó adatokat,

e) gyermeke nevét, születési helyét és idejét, a gyermek másik szülőjének nevét, állampolgárságát,

f) testvére nevét, születési helyét és idejét,

g) lakóhelyére, korábbi magyarországi lakóhelyére, tartózkodására vonatkozó adatokat,

h) állampolgárságára, külföldre távozásának időpontjára vonatkozó adatokat,

i) iskolai végzettségére, foglalkozására, munkahelyére vonatkozó adatokat,

j) elérhetőségét az állampolgársági ügyekben eljáró szervvel való kapcsolattartáshoz."

(2) A magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény 14. § (3)-(5) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(3) Az állampolgársági kérelemhez a kérelmezőnek - kormányrendeletben meghatározottak szerint - mellékelnie kell a születési anyakönyvi kivonatát és a családi állapotát igazoló okiratokat, továbbá az állampolgársági kérelem elbírálásához a 4. §-ban, az 5. §-ban, a 8. §-ban és a 11. §-ban meghatározott feltételek fennállását igazoló okiratokat.

(4) Ha az állampolgársági kérelem elbírálásához olyan adat szükséges, amely más magyar hatóság nyilvántartásából vagy irataiból ismerhető meg, és ezeket a kérelmező nem igazolja, ezek beszerzésére az állampolgársági ügyekben eljáró szerv intézkedik.

(5) Az állampolgársági kérelemhez

a) a külföldi okiratot eltérő nemzetközi szerződés vagy viszonossági gyakorlat hiányában - ha ennek kormányrendelet szerinti elháríthatatlan akadálya nincs - diplomáciai felülhitelesítéssel,

b) az idegen nyelvű okiratot hiteles magyar nyelvű fordítással ellátva kell csatolni."

58. §

(1) A magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény 16. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A 4. § (3), (3a), (6) és (7) bekezdése, illetve az 5. § alapján honosított személy - legkésőbb a (2) bekezdés szerinti felhívásban meghatározott időpontot megelőző ötödik napon - kérheti, hogy az esküt vagy a fogadalmat a felhívásban megjelölttől eltérő helyen tegye le."

(2) A magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény 16. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

"(3a) A (3) bekezdésben meghatározott esetben a polgármester vagy a konzuli tisztviselő haladéktalanul megküldi a honosítási okiratot a (3) bekezdés szerinti kérelemben megjelölt polgármesternek vagy - diplomáciai futár útján - a konzuli tisztviselőnek, aki gondoskodik a (2) bekezdésben meghatározott feladatok ellátásáról. Ebben az esetben a 4. § (3), (3a), (6) és (7) bekezdése, illetve az 5. § alapján honosított személy újabb, a (3) bekezdés szerinti kérelemmel nem élhet."

(3) A magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény 16. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) Ha az állampolgársági eskü vagy fogadalom letételére a felhívás kézbesítésétől számított egy éven belül, a kérelmező hibájából nem kerül sor, a honosítási, visszahonosítási határozat hatályát veszti. Ha a 4. § (3), (3a), (6) és (7) bekezdése, illetve az 5. § alapján honosított személy a (3) bekezdés szerinti kérelmet terjeszt elő, akkor a határidőt az első felhívás kézbesítésétől kell számítani."

59. §

(1) A magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény 17. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A miniszter a 6. § (1) bekezdésében foglalt előterjesztést három hónapon belül nyújtja be a köztársasági elnöknek."

(2) A magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény 17. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

"(2a) A miniszter hatvan napon belül tesz előterjesztést a köztársasági elnöknek a lemondás elfogadására. Az állampolgársági ügyekben eljáró szerv hatvan napon belül hozza meg a 8. § (3) bekezdése szerinti határozatot."

(3) A magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény 17. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) Az (1)-(3) bekezdésben megállapított határidő a nyilatkozatnak, a kérelemnek, illetve a megkeresésnek az állampolgársági ügyekben eljáró szervhez érkezése napján kezdődik, amely indokolt esetben az (1), (2a) és (3) bekezdésben meghatározott esetben 60 nappal, a (2) bekezdésben meghatározott esetben három hónappal meghosszabbítható."

60. §

(1) A magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény 19. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A magyar állampolgárság honosítással vagy visszahonosítással történő megszerzésével kapcsolatos adatszolgáltatást - beleértve a 14. § (1) bekezdésében és a 20/A. §-ban meghatározott adatokat is - az állampolgársági eskü vagy fogadalom letételének helye szerint illetékes anyakönyvvezető, illetve a 4. § (3), (3a), (6) és (7) bekezdése, illetve az 5. § alapján honosított esetében az állampolgársági eskü vagy fogadalom letételének helye szerint illetékes anyakönyvvezető, az állampolgársági ügyekben eljáró szerv teljesíti más anyakönyvvezetőnek, a személyiadat- és lakcímnyilvántartást kezelő szervnek, az idegenrendészeti hatóságnak, a menekültügyi hatóságnak, valamint a Központi Statisztikai Hivatalnak."

(2) A magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény 19. § (3) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az állampolgársági eljárás során a miniszter)

"b) adatot kérhet és betekinthet a személyiadat- és lakcímnyilvántartásba, az idegenrendészeti nyilvántartásba, a menekültügyi nyilvántartásba és az útiokmány-nyilvántartásba;"

(3) A magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény 19. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

"(4) A 13. § (1) bekezdésében meghatározott szerv a honosítási eljárás, a visszahonosítási eljárás, az állampolgárság megszerzésére irányuló eljárás és az állampolgárság igazolására irányuló eljárás során ellenőrzi, hogy a kérelmező a személyiadat- és lakcímnyilvántartásban szerepel-e."

61. §

A magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény 24. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy megállapítsa a) az állampolgársági ügyekben eljáró szervet,

b) az eskü vagy a fogadalom letételével kapcsolatos feladatokat,

c) az állampolgársági kérelem átvételére jogosult szervnek az állampolgársági kérelmek átvételével, az okiratok továbbításával, valamint a hatósági nyilvántartások értesítésével kapcsolatos feladatait,

d) az e törvény szerinti eljárásokban használandó formanyomtatványokat, az állampolgársági kérelemhez csatolandó okiratok körét,

e) a 4. § (1) bekezdés e) pontjában előírt vizsga követelményeit, az eljárás rendjét, a vizsga letétele alóli felmentésre való jogosultság igazolásának szabályait, a vizsga letételét igazoló okmány tartalmát és biztonsági követelményét, továbbá a vizsga szervezésére jogosult szervet és annak a vizsgával kapcsolatos feladatait,

f) a névmódosítási kérelemhez a névmódosítási kérelemben foglaltak alátámasztására szolgáló okiratok körét."

62. §

A magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény

a) 4. § (7) bekezdésében a "javaslata alapján" szövegrész helyébe az "előterjesztésére" szöveg,

b) 4/A. § (1) bekezdésében a "fővárosi és megyei kormányhivatal által kijelölt" szövegrész helyébe a "Kormány által rendeletben kijelölt szerv által meghatározott" szöveg,

c) 4/A. § (2) bekezdés c) pontjában a "65." szövegrész helyébe a "hatvanadik" szöveg,

d) 5/A. § (2) bekezdésében, 9. § (2) bekezdésében, 14. § (6) bekezdésében, 16. § (1) bekezdésében, 17. § (6) bekezdésében, 19. § (2) bekezdésében és 20. § -ában az "a miniszter" szövegrész helyébe az "az állampolgársági ügyekben eljáró szerv" szöveg,

e) 5/A. § (3) bekezdésében és 8. § (3) bekezdésében az "A miniszter" szövegrész helyébe az "Az állampolgársági ügyekben eljáró szerv" szöveg,

f) 6. § (3) bekezdésében a "miniszter" szövegrészek helyébe a "miniszter vagy az állampolgársági ügyekben eljáró szerv" szöveg, az "elutasítja" szövegrész helyébe az "elutasítja vagy ha a 20/A. § szerinti eljárásra nem kerül sor" szöveg,

g) 7. § (1) bekezdésében és 16. § (1) bekezdésében a "4. § (3)" szövegrész helyébe a "4. § (3), (3a)" szöveg,

h) 8. § (2) bekezdésében az "a miniszter javaslatot" szövegrész helyébe az "az állampolgársági ügyekben eljáró szerv javaslatára a miniszter előterjesztést" szöveg,

i) 8. § (4) bekezdésében az "egy" szövegrész helyébe a "három" szöveg,

j) 11. § (2) bekezdésében az "egy" szövegrész helyébe a "három" szöveg,

k) 13. § (1) bekezdés b) pontjában az "az integrált" szövegrész helyébe az "a fővárosi és megyei kormányhivatal integrált" szöveg, az "irodához" szövegrész helyébe az "irodájához (a továbbiakban: integrált ügyfélszolgálati iroda)," szöveg,

l) 13. § (4) bekezdésében a "felterjeszteni a miniszterhez" szövegrész helyébe a "megküldeni az állampolgársági ügyekben eljáró szervnek" szöveg,

m) 16. § (2) bekezdésében a "15" szövegrész helyébe a "harminc" szöveg,

n) 17. § (1) bekezdésében az "A miniszter egy éven" szövegrész helyébe az "Az állampolgársági ügyekben eljáró szerv hatvan napon" szöveg,

o) 17. § (3) bekezdésében a "három hónapon" szövegrész helyébe a "hatvan napon" szöveg,

p) 17. § (7) bekezdésében a "megvizsgálhatja" szövegrész helyébe a "megvizsgálja" szöveg,

q) 17. § (8) bekezdésében az "illetve tesz előterjesztést a köztársasági elnöknek" szövegrész helyébe az "illetve tesz javaslatot a miniszternek a köztársasági elnök részére történő előterjesztésre" szöveg, az "a miniszter" szövegrészek helyébe az "az állampolgársági ügyekben eljáró szerv" szöveg,

r) 19. § (2) bekezdésében a "polgárok személyi adatait és lakcímét nyilvántartó hatóságot" szövegrész helyébe a "személyiadat- és lakcímnyilvántartást kezelő szervet" szöveg,

s) 19. § (3) bekezdés nyitó szövegrészében a "miniszter" szövegrész helyébe a "miniszter és az állampolgársági ügyekben eljáró szerv" szöveg,

t) 20/A. § (2) bekezdésében a "névmódosítási kérelmet" szövegrész helyébe a "névmódosítási kérelmet - ha kormányrendelet eltérően nem rendelkezik -" szöveg,

u) 20/A. § (3) bekezdésében a "miniszter" szövegrészek helyébe a "miniszter vagy az állampolgársági ügyekben eljáró szerv" szöveg,

v) 26. §-ában az "5/A. § (1) bekezdése" szövegrész helyébe az "5/A. § (1) és (1a) bekezdése" szöveg

lép.

63. §

Hatályát veszti a magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény

a) 13. § (1) bekezdés d) pontjában az "a Kormány által kijelölt," szövegrész,

b) 14. § (6) bekezdésében az "- a (4) bekezdésben foglalt kivétellel -" szövegrész,

c) 19. § (2) bekezdésében az "a Központi Statisztikai Hivatalt," szövegrész,

d) 19. § (3) bekezdés d) pontjában az "(a továbbiakban: járási hivatal)" szövegrész,

e) 23. § (2) bekezdése.

6. A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény módosítása

64. §

Hatályát veszti a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 7. § (1) bekezdés b) pont bb) alpontjában az " , a Kormány által kijelölt" szövegrész.

7. A személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény módosítása

65. §

(1) A személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény 37. § (1) bekezdés a)-c) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(A személyiadat- és lakcímnyilvántartás szerve - kapcsolati kód alkalmazásával - köteles rendszeres adatszolgáltatást teljesíteni:)

"a) az állami adóhatóságnak az adóalanyok nyilvántartásában szereplő polgár családi és utónevének, születési nevének, anyja nevének, születési helyének és időpontjának, lakóhelyének, tartózkodási helyének változásáról, az érintett elhalálozásáról, a külföldön történő letelepedésről;

b) a társadalombiztosítási szervnek az egészségbiztosítási nyilvántartásában szereplő polgár családi és utónevének, születési nevének, anyja nevének, születési helyének és időpontjának, családi állapotának, lakóhelyének, tartózkodási helyének változásáról, az érintett elhalálozásáról, a külföldön történő letelepedésről, továbbá az Nytv. hatálya alá tartozó újszülöttek nyilvántartásában szereplő adatairól;

c) a társadalombiztosítási szervnek a nyugdíjbiztosítási nyilvántartásában szereplő polgár családi és utónevének, születési nevének, anyja nevének, születési helyének és időpontjának, családi állapotának, lakóhelyének, tartózkodási helyének változásáról, az érintett elhalálozásáról, a külföldön történő letelepedésről;"

(2) A személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény 37. § (1) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A személyiadat- és lakcímnyilvántartás szerve - kapcsolati kód alkalmazásával - köteles rendszeres adatszolgáltatást teljesíteni:)

"f) a társadalombiztosítási szervnek a megváltozott munkaképességű személyek nyilvántartásában szereplő polgár családi és utónevének, születési nevének, anyja nevének, születési helyének és időpontjának, családi állapotának, lakóhelyének, tartózkodási helyének változásáról, az érintett elhalálozásáról, a külföldön történő letelepedésről."

(3) A személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény 37. § (2) bekezdés a) és b) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(A személyiadat- és lakcímnyilvántartás szerve - személyi azonosító alkalmazásával - rendszeres adatszolgáltatást teljesít:)

"a) a Magyar Honvédség katonai igazgatási és központi adatfeldolgozó szervének a katonai nyilvántartásban szereplő polgár családi és utónevének, anyja nevének, születési helyének és időpontjának, személyi azonosítójának, családi állapotának, lakóhelyének, tartózkodási helyének változásáról, az érintett elhalálozásáról, a külföldön történő letelepedésről, továbbá a honvédelmi kötelezettséggel érintett polgárok első alkalommal történő nyilvántartásba vételéhez a polgár természetes személyazonosító adatairól, személyi azonosítójáról, családi állapotáról, lakóhelyéről, tartózkodási helyéről;

b) az idegenrendészeti hatóságnak a bevándorolt és a letelepedett polgár családi és utónevének, születési nevének, anyja nevének, születési helyének és időpontjának, családi állapotának, lakóhelyének, tartózkodási helyének változásáról, az érintett elhalálozásáról, külföldön történő letelepedéséről;"

(4) A személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény 37. § (2) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A személyiadat- és lakcímnyilvántartás szerve - személyi azonosító alkalmazásával - rendszeres adatszolgáltatást teljesít:)

"d) a központi közúti közlekedési nyilvántartó szervnek a központi közúti közlekedési nyilvántartás hatálya alá tartozó polgár családi és utónevének, születési nevének, anyja nevének, születési helyének és időpontjának, állampolgárságának, lakóhelyének, tartózkodási helyének változásáról, az érintett elhalálozásáról;"

(5) A személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény 37. § (2) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:

(A személyiadat- és lakcímnyilvántartás szerve - személyi azonosító alkalmazásával - rendszeres adatszolgáltatást teljesít:)

"e) a központi menekültügyi szervnek a menekült és oltalmazott jogállású személyek családi és utónevének, születési nevének, anyja nevének, születési helyének és időpontjának, családi állapotának, lakóhelyének, tartózkodási helyének változásáról, az érintett elhalálozásáról, külföldön történő letelepedéséről."

66. §

A személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény 17. § b) pontjában az "az országot véglegesen elhagyni" szövegrész helyébe az "a külföldön letelepedni" szöveg lép.

8. A területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény módosítása

67. §

A területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény 5. §-a a következő g) és h) ponttal egészül ki:

(A törvény alkalmazásában:)

"g) területfejlesztési-statisztikai kistérség: földrajzilag összefüggő területfejlesztési-statisztikai területi egység, amelyet a hozzá sorolt települések teljes közigazgatási területe alkot, továbbá amelynek határai e települések közigazgatási határai által meghatározottak;

h) kistérségi lehatárolás: a települések területfejlesztési-statisztikai kistérségbe sorolása;"

68. §

A területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény 7. § f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A Kormány döntéseiben biztosítja a regionális politika érvényesülését, ennek keretében:)

"f) az Országgyűlésnek javaslatot tesz a területfejlesztési-statisztikai kistérségi lehatárolásra, valamint meghatározza a régiók területi lehatárolását;"

69. §

(1) A területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény 9/B. § d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A területfejlesztés stratégiai tervezéséért felelős miniszter)

"d) a Kormány részére javaslatot tesz a régiók területi lehatárolására, az érintett megyei önkormányzatok és az országos önkormányzati szövetségek véleményének figyelembevételével, a miniszterrel egyetértésben;"

(2) A területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény 9/B. §-a a következő e) és f) ponttal egészül ki:

(A területfejlesztés stratégiai tervezéséért felelős miniszter)

"e) ötévente kezdeményezi a területfejlesztési-statisztikai kistérségi lehatárolás megváltoztatását, az érintett megyei önkormányzatok és az országos önkormányzati szövetségek véleményének figyelembevételével, a miniszterrel egyetértésben;

f) ötévente felülvizsgálja a kedvezményezett területek besorolását, és szükség esetén a Kormány részére javaslatot tesz annak módosítására."

70. §

A területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény IV. Fejezete a következő alcímmel és 22/A-22/D. §-sal egészül ki:

"Területfejlesztési-statisztikai kistérség

22/A. § (1) A területfejlesztési-statisztikai kistérségek területe teljes mértékben lefedi az ország területét, és illeszkedik a területfejlesztési-statisztikai régió, a megye, valamint más kistérség határaihoz.

(2) Egy település közigazgatási területe csak egy területfejlesztési-statisztikai kistérségbe tartozhat. Egy területfejlesztési-statisztikai kistérségnek legalább két településből kell állnia. Budapest egy területfejlesztési-statisztikai kistérséget alkot.

22/B. § E törvény alkalmazásában a területfejlesztési-statisztikai kistérségek elnevezését és a kistérségek területét alkotó települések felsorolását az 1. melléklet tartalmazza.

22/C. § (1) Az 1. mellékletben megjelölt kistérségi lehatárolás megváltoztatását 2013. január 1-jét követően a területfejlesztés stratégiai tervezéséért felelős miniszter útján az érintett települési önkormányzat képviselő-testülete - a területileg illetékes megyei önkormányzat véleményének csatolásával - kezdeményezheti.

(2) A területfejlesztés stratégiai tervezéséért felelős miniszter javaslatát - a miniszterrel közösen - az általános önkormányzati választások évében - az országos önkormányzati szövetségek véleményének kikérését követően - december 31-ig nyújtja be a Kormány számára, valamennyi az adott időszakban beérkezett kezdeményezés tekintetében.

22/D. § A területfejlesztési-statisztikai kistérségekhez statisztikai jelzőszámot kell rendelni."

71. §

A területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény az 1. melléklet szerinti 1. melléklettel egészül ki.

9. A külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény módosítása

72. §

A külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény 27. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:

"(8) Az anyakönyvvezető az állampolgárság ellenőrzése, valamint az elhunyt személyek személyazonosság igazolására alkalmas okmányának bevonása céljából a 24. § a), e) és f) pontjában foglalt adatokat lekérdezheti."

73. §

A külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény 27. § (1) bekezdésében az "állampolgársági ügyekben eljáró szervnek" szövegrész helyébe az "állampolgársági ügyekért felelős miniszternek, az állampolgársági ügyekben eljáró szervnek" szöveg lép.

10. A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény módosítása

74. §

A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény 19. § (1) bekezdése a következő t) ponttal egészül ki:

[A nyilvántartásból igényelheti(k):]

"t) az anyakönyvvezető az elhunyt személy személyazonosság igazolására alkalmas okmányának bevonása céljából a 8. § (1) bekezdés a) pont aa), ab), af) és ag) alpontjában, valamint b) pont ba) és bb) alpontjában foglalt adatokat."

11. A konzuli védelemről szóló 2001. évi XLVI. törvény módosítása

75. §

A konzuli védelemről szóló 2001. évi XLVI. törvény 17. § (1) bekezdés c) pontjában az "eljárásra jogosult hatóságtól" szövegrész helyébe az "ügyekben eljáró szervtől" szöveg lép.

12. A szomszédos államokban élő magyarokról szóló 2001. évi LXII. törvény módosítása

76. §

A szomszédos államokban élő magyarokról szóló 2001. évi LXII. törvény 21. § (7) bekezdés c) pontjában az "ügyben" szövegrész helyébe az "ügyekben" szöveg lép.

13. A bűncselekmények áldozatainak segítéséről és az állami kárenyhítésről szóló 2005. évi CXXXV. törvény módosítása

77. §

A bűncselekmények áldozatainak segítéséről és az állami kárenyhítésről szóló 2005. évi CXXXV. törvény 11. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

"(1a) Ha a kárenyhítés iránti kérelmet a bűncselekmény sértettjének halálára tekintettel a 6. § (1) bekezdés b)-d) pontja szerinti személy nyújtja be, a bűncselekmény sértettjének halálát a büntetőeljárás adott szakaszában eljáró nyomozó hatóság, ügyész vagy bíróság az (1) bekezdés szerinti igazolásban igazolja."

78. §

Hatályát veszti a bűncselekmények áldozatainak segítéséről és az állami kárenyhítésről szóló 2005. évi CXXXV. törvény 32. § (2) bekezdés b) pontjában a " , vagy a halotti anyakönyvi kivonatot" szövegrész.

14. A szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvény módosítása

79. §

A szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvény 81. § (1) bekezdésében a "feladatokat ellátó hatóság" szövegrész helyébe az "ügyekben eljáró szerv, az állampolgársági ügyekért felelős miniszter" szöveg lép.

15. A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény módosítása

80. §

A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény 106. § (1) bekezdés h) pontjában a "hatóság" szövegrész helyébe a "szerv és az állampolgársági ügyekért felelős miniszter" szöveg lép.

16. A menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvény módosítása

81. §

(1) A menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvény 87. § (1) bekezdés h) pontjában a "hatóság" szövegrész helyébe a "szerv és az állampolgársági ügyekért felelős miniszter" szöveg lép.

(2) A menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvény 87. § (2) bekezdésében az "- az érintett természetes személyazonosító adatainak, családi állapotának és amennyiben házas vagy bejegyzett élettárs, a házasságkötése vagy a bejegyzett élettársi kapcsolata létesítési helyének, valamint kijelölt szálláshelye címének közlésével a nyilvántartásba történő felvétel, illetve a személyazonosító igazolvánnyal, valamint a személyi azonosítót és a lakcímet igazoló hatósági igazolvánnyal történő ellátás céljából -" szövegrész helyébe az "- a személyiadat- és lakcímnyilvántartásba történő felvétel, illetve a személyazonosító igazolvánnyal, valamint a személyi azonosítót és a lakcímet igazoló hatósági igazolvánnyal történő ellátás céljából az érintett személy törvényben meghatározott adatainak közlésével -" szöveg lép.

17. A bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló 2009. évi XLVII. törvény módosítása

82. §

A bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló 2009. évi XLVII. törvény 68. § (4) bekezdés b) pontjában a "miniszter" szövegrész helyébe a "miniszter és az állampolgársági ügyekben eljáró szerv" szöveg lép.

18. Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény módosítása

83. §

Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény 2014. január 1-jén lép hatályba.

84. §

Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény 18. § (2) és (3) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

"(2) A házasság hivatali helyiségen, illetve hivatali munkaidőn kívüli megkötésének engedélyezéséről a jegyző a kérelem benyújtásától számított nyolc napon belül dönt.

(3) A házasság hivatali helyiségen kívüli megkötését a jegyző akkor engedélyezheti, ha a felek nyilatkoznak arról, hogy

a) a tanúk és - ha szükséges - a tolmács vagy a jelbeszédben jártas személy jelenlétét biztosítják,

b) gondoskodnak az anyakönyvvezető helyszínre és a hivatali helyiségbe való utazásáról, és

c) a hivatali helyiségen kívüli helyszínen történő lebonyolítást lehetetlenné tevő körülmények bekövetkezte esetére a házasságkötésre alkalmas helyiséget jelölnek meg."

85. §

Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény 22. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

"(4) A házasságkötés helye szerint illetékes jegyző a kérelem benyújtásától számított harminc napon belül dönt a házassági akadályok alól a Polgári Törvénykönyv családjogi rendelkezései szerint adható felmentésről."

86. §

Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény 27. § (3) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

"(3) Ha a házasságkötést megelőző eljárásról készített jegyzőkönyv felvétele óta egy év eltelt, és a házasságkötési szándék továbbra is fennáll, az eljárást meg kell ismételni."

87. §

Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény 32. § (2) és (3) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

"(2) A bejegyzett élettársi kapcsolat hivatali helyiségen, illetve hivatali munkaidőn kívüli létesítésének engedélyezéséről a jegyző a kérelem benyújtásától számított nyolc napon belül dönt.

(3) A jegyző a bejegyzett élettársi kapcsolat hivatali helyiségen kívüli létesítését akkor engedélyezheti, ha a felek nyilatkoznak arról, hogy

a) a tanúk és - ha szükséges - a tolmács vagy a jelbeszédben jártas személy jelenlétét biztosítják,

b) gondoskodnak az anyakönyvvezető helyszínre és a hivatali helyiségbe való utazásáról, és

c) a hivatali helyiségen kívüli helyszínen történő lebonyolítást lehetetlenné tevő körülmények bekövetkezte esetére a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésére alkalmas helyiséget jelölnek meg."

88. §

Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény 34. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

"(4) A bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésének helye szerint illetékes jegyző a kérelem benyújtásától számított harminc napon belül dönt a bejegyzett élettársi kapcsolat akadályai alóli a Polgári Törvénykönyv családjogi rendelkezései szerint adható felmentésről."

89. §

Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény 39. § (3) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

"(3) Ha a bejegyzett élettársi kapcsolat létrehozását megelőző eljárásról készített jegyzőkönyv felvétele óta egy év eltelt, és a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítése iránti szándék továbbra is fennáll, az eljárást meg kell ismételni."

90. §

Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény 41. § (3) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

"(3) A felek kérésére a bejegyzett élettársi kapcsolat valamely nemzetiség nyelvén is létesíthető, ha az adott nyelvet mindkét fél és a tanú érti és beszéli. Ha a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésekor közreműködő anyakönyvvezető nem érti és nem beszéli az adott nemzetiség nyelvét, tolmácsot kell alkalmazni. A tolmácsról a felek gondoskodnak."

91. §

Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény 44. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

"(2a) Az a személy, akinek korábbi személyes joga alapján kettős családi nevét a magyar anyakönyvi szabályoktól eltérő írásmóddal anyakönyvezték, a magyar állampolgárság megszerzése után kérheti, hogy kettős családi nevét a magyar anyakönyvi szabályoknak megfelelő írásmódra javítsák ki."

92. §

Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény 46. §-a a következő szöveggel lép hatályba:

"46. § (1) A nemzetiséghez tartozó személy

a) gyermekének az adott nemzetiségnek megfelelő utónevet adhat,

b) kérheti az anyakönyvezett utóneve helyett az annak megfelelő nemzetiségi utónév bejegyzését,

c) kérheti az anyakönyvezett családi neve helyett az adott nemzetiségi nyelv szabályai szerint képzett családi név bejegyzését, és

d) kérheti a családi és utóneve adott nemzetiségi nyelven történő feltüntetését.

(2) A választható nemzetiségi utóneveket az érintett országos nemzetiségi önkormányzatok által összeállított nemzetiségi utónévjegyzék tartalmazza.

(3) Az utónévjegyzékben nem szereplő nemzetiségi utónév anyakönyvezhetőségéről az érintett országos nemzetiségi önkormányzatnak - a megkereséstől számított harminc napon belül kiadott - állásfoglalása az irányadó.

(4) Olyan utónév bejegyzésére irányuló kérelem esetén, amely a (2) bekezdésben meghatározott nemzetiségi utónévjegyzékben nem szerepel, nyilatkozni kell arról, hogy a választott nevet mely nemzetiség használja."

93. §

Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény 48. § (2) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

"(2) A házassági névviselési forma módosítása iránti kérelmet bármely települési önkormányzat polgármesteri hivatalának anyakönyvvezetőjénél személyesen lehet előterjeszteni. A külföldön élő magyar állampolgár a kérelmét személyesen a lakóhelye szerinti hivatásos konzuli tisztviselőnél is előterjesztheti. Ha a kérelmet nem a házasságkötés helye szerinti anyakönyvvezetőnél terjesztették elő, az anyakönyvvezető haladéktalanul, de legkésőbb öt napon belül, a hivatásos konzuli tisztviselő az első diplomáciai futárral köteles megküldeni a kérelmet a házasságkötés helye szerinti anyakönyvvezetőnek."

94. §

Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény 50. § (2) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:

(A kérelemnek tartalmaznia kell)

"g) nyilatkozatot arról, hogy a kérelmezett név a Polgári Törvénykönyv névviselésre irányadó rendelkezéseit nem sérti."

95. §

Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény 51. § (4) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

"(4) A születési név megváltoztatására irányuló eljárás ügyintézési határideje negyvenöt nap."

96. §

Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény 51. §-a a következő (6) és (7) bekezdéssel egészül ki:

"(6) A szülő családi nevének megváltozását a kiskorú gyermek születési anyakönyvi bejegyzésébe akkor is fel kell jegyezni, ha a szülő nem kérte a névváltoztatás hatályának a kiskorú gyermekre történő kiterjesztését vagy a gyermek nem a névváltoztatással érintett szülő születési családi nevét viseli.

(7) A nem megváltoztatása után történt névváltoztatást az érintett személy gyermeke születési anyakönyvi bejegyzésébe nem lehet feljegyezni."

97. §

Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény 55. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

"(1a) A doktori címet és más tudományos fokozatot, valamint az egyes címek és rangok megszüntetéséről szóló 1947. évi IV. törvény szabályaival ellentétes adatok bejegyzését meg kell tagadni."

98. §

Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény 62. § (3) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

"(3) Az anyakönyvvezető az elhalt személy átadott személyazonosító igazolványát és a személyi azonosítóját és lakcímét igazoló hatósági igazolványát átlyukasztással - könyv formátumú személyazonosító igazolvány esetén az adatoldalakon elhelyezett érvénytelen bélyegzőlenyomattal -érvényteleníti. Hamis vagy meghamisított okmányt visszaadni nem lehet. Az anyakönyvvezető az általa érvénytelenített okmányokat erre irányuló kérelem esetén visszaadja az elhalt személy hozzátartozójának. Az anyakönyvvezető az általa érvénytelenített okmányok okmányazonosítóját, a vissza nem igényelt érvénytelenített okmányokat, valamint a további személyazonosság igazolására alkalmas okmányokat soron kívül, de legkésőbb három napon belül továbbítja a haláleset helye szerint illetékes járási hivatalnak."

99. §

Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény "Bejelentés" alcíme a következő 62/A. §-sal egészül ki:

"62/A. § (1) Az anyakönyvvezető jogosult

a) az állampolgárság ellenőrzése és az elhalt személyek személyazonosság igazolására alkalmas okmányainak, valamint a személyi azonosítót és lakcímet igazoló hatósági igazolványának bevonása céljából az ehhez szükséges, a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvényben, valamint a külföldre utazásról szóló törvényben meghatározott adatokat, valamint

b) az elhalt személyek személyazonosság igazolására alkalmas okmányainak bevonása céljából az ehhez szükséges, a közúti közlekedési nyilvántartásról szóló törvényben meghatározott adatokat

megismerni.

(2) Az (1) bekezdés szerinti adatok megismerését közvetlen elektronikus hozzáféréssel kell biztosítani, ha az anyakönyvvezető részére a szükséges technikai feltételek rendelkezésre állnak."

100. §

Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény 67. § (1) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

"(1) A hazai anyakönyvezés iránti kérelem bármely települési önkormányzat polgármesteri hivatalának anyakönyvvezetőjénél vagy bármely hivatásos konzuli tisztviselőnél előterjeszthető. Ha magyar állampolgár külföldön történt születéséről, házasságkötéséről, bejegyzett élettársi kapcsolata külföldi létesítéséről vagy külföldön történt halálesetéről az anyakönyvvezető vagy - a fogadó állam által megküldött anyakönyvi kivonat alapján - a hivatásos konzuli tisztviselő tudomást szerez, a hazai anyakönyvezést hivatalból kezdeményezi. A magyar állampolgár külföldön bekövetkezett halálesetének hazai anyakönyvezése iránti kérelmet a hivatásos konzuli tisztviselőnél postai úton is elő lehet terjeszteni."

101. §

Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény 67. §-a a következő (1a) és (1b) bekezdéssel egészül ki:

"(1a) Az állampolgárság megszerzésére irányuló eljárás vagy az állampolgárság igazolására irányuló eljárás kezdeményezésekor az állampolgársági kérelem átvételére jogosult szervnél a hazai anyakönyvezés iránti kérelmet is elő kell terjeszteni.

(1b) Magyar állampolgár külföldön történt születésének, házasságkötésének, bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésének hazai anyakönyvezésére irányuló kérelemhez csatolni kell - ha a kérelmező a személyiadat- és lakcímnyilvántartásban nem szerepel - a személyiadat- és lakcímnyilvántartásba vételhez szükséges iratokat. Az anyakönyvvezető ellenőrzi, hogy a kérelmező a személyiadat- és lakcímnyilvántartásban szerepel-e."

102. §

Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény 68. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

"(4) Az a személy, akinek korábbi személyes joga alapján kettős családi nevét a magyar anyakönyvi szabályoktól eltérő írásmóddal anyakönyvezték, a magyar állampolgárság megszerzése után kérheti, hogy kettős családi nevét a magyar anyakönyvi szabályoknak megfelelő írásmóddal jegyezzék be, illetve arra javítsák ki."

103. §

Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény 78. §-a a következő szöveggel lép hatályba:

"78. § (1) Az anyakönyvből a kizárólag a papíralapú anyakönyvben nyilvántartott adat, valamint az anyakönyvi alapirat tekintetében az anyakönyvvezető az arra jogosult

a) részére engedélyezi a betekintést,

b) részére adatigénylés alapján adattovábbítást végez, vagy

c) kérelmére hatósági bizonyítványt állít ki.

(2) Az anyakönyvvezető a teljes hatályú apai elismerő nyilatkozatból az elismerő nyilatkozatot tevő személy, az anya, valamint az érintett nagykorú gyermek számára okiratmásolatot adhat ki."

104. §

Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény 85. § (8) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

"(8) A nemzetiségek jogairól szóló törvény alapján nemzetiséghez tartozó személy kérheti az anyakönyvi kivonat adott nemzetiségi nyelven történő kiállítását."

105. §

Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény

a) 5. §-a, 13. § (2) bekezdése, 75. § c) pontja, 81. § (1) bekezdés a) pont ab) alpontja, 89. § (4) bekezdése, 90. § (1) bekezdés c) pontja, 94. § b) pontja a "Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve" szövegrész helyett a "fővárosi és megyei kormányhivatal" szöveggel,

b) 44. § (4) bekezdése a "huszonkét munkanapon" szövegrész helyett a "harminc napon" szöveggel, 51. § (5) bekezdése a "tíz munkanapon" szövegrész helyett a "tizenöt napon" szöveggel, 58. § (3) bekezdése a "három munkanapon" szövegrész helyett az "öt napon" szöveggel, 59. § (3) bekezdése a "három munkanapon" szövegrész helyett az "öt napon" szöveggel, 67. § (2) bekezdése a "negyvenöt munkanap" szövegrész helyett a "két hónap" szöveggel, 67. § (3) bekezdése a "tíz munkanapon" szövegrész helyett a "tizenöt napon" szöveggel, 89. § (3) bekezdése az "öt munkanapon" szövegrész helyett a "nyolc napon" szöveggel,

c) 48. § (3) bekezdése az "az engedélyezés" szövegrész helyett az "a döntés" szöveggel,

d) 81. § (1) bekezdés e) pontja az "állampolgársági ügyekben eljáró szerv" szövegrész helyett az "állampolgársági ügyekért felelős miniszter és az állampolgársági ügyekben eljáró szerv" szöveggel,

e) 91. § (1) bekezdés b) pontja a "körjegyzőségi székhely önkormányzat" szövegrész helyett a "közös önkormányzati hivatal székhelyének" szöveggel

lép hatályba.

106. §

(1) Nem lép hatályba az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény 24-26. §-a és a 24. §-át megelőző alcíme.

(2) Nem lép hatályba az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény 36-38. §-a és a 36. §-át megelőző alcím.

(3) Nem lép hatályba az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény 54. §-a.

(4) Nem lép hatályba az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény 55. § (1) bekezdésében az "és 54." szövegrész.

19. A hagyatéki eljárásról szóló 2010. évi XXXVIII. törvény módosítása

107. §

A hagyatéki eljárásról szóló 2010. évi XXXVIII. törvény 104. § (2) bekezdésében a "hatóságot" szövegrész helyébe a "szervet" szöveg lép.

20. Az egyes honvédelmi kötelezettségek teljesítéséről, az azokkal kapcsolatos katonai igazgatási feladatokról, a hadköteles nyilvántartás vezetése, a gazdasági és anyagi szolgáltatások biztosítása érdekében teljesítendő adatszolgáltatásokról és a honvédelmi ágazatban használt igazolványokkal kapcsolatos adatkezelésről szóló 2011. évi CLXXVII. törvény módosítása

108. §

Az egyes honvédelmi kötelezettségek teljesítéséről, az azokkal kapcsolatos katonai igazgatási feladatokról, a hadköteles nyilvántartás vezetése, a gazdasági és anyagi szolgáltatások biztosítása érdekében teljesítendő adatszolgáltatásokról és a honvédelmi ágazatban használt igazolványokkal kapcsolatos adatkezelésről szóló 2011. évi CLXXVII. törvény 10. § (6) bekezdésében, 11. § (5) bekezdésében, 14. § (1) bekezdés c) pontjában és 16. § a) pontjában az "ügyekért felelős miniszter" szövegrész helyébe az "ügyekben eljáró szerv" szöveg lép.

21. Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény módosítása

109. §

Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény a következő 14/A. §-sal egészül ki:

"14/A. § Azonos településen - a fővárosban azonos kerületen - belül eltérő nevű, azonos név esetén eltérő jellegű közterületek lehetnek."

22. Az egyes törvények Alaptörvénnyel összefüggő módosításáról szóló 2011. évi CCI. törvény módosítása

110. §

Hatályát veszti az egyes törvények Alaptörvénnyel összefüggő módosításáról szóló 2011. évi CCI. törvény 351. §-a.

23. Záró rendelkezések

111. §

(1) Ez a törvény - a (2)-(4) bekezdésben meghatározott kivétellel - 2012. december 31-én lép hatályba.

(2) A 20. §, a 67. §-71. § és az 1. melléklet 2013. január 1-jén lép hatályba.

(3) Az 1. §-19. §, a 21. §-66. §, a 72. §-82. §, a 84. §, a 86. §, a 87. §, a 89. §, a 90. §, a 92. §, a 93. §, a 95. §, a 98. §, a 100. § és a 103. §-109. § 2013. március 1-jén lép hatályba.

(4) A 85. §, a 88. §, a 91. §, a 94. §, a 96. §, a 97. §, a 99. §, a 101. § és a 102. § 2014. január 1-jén lép hatályba.

112. §

(1) E törvény 52. §-54. §-a, 62. § a), c), h) és i) pontja, 63. § e) pontja az Alaptörvény G) cikk (4) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.

(2) E törvény 64. §-a az Alaptörvény 46. cikk (6) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.

(3) E törvény 109. §-a az Alaptörvény 31. cikk (3) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.

1. melléklet a 2012. évi ... törvényhez

"1. melléklet az 1996. évi XXI. törvényhez

A területfejlesztési-statisztikai kistérségek és a kistérségekbe tartozó települések

INDOKOLÁS

ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS

I. A Kormány a Magyary Program Egyszerűsítési Programjának elfogadásáról szóló 1304/2011. (IX. 2.) Korm. határozat (a továbbiakban: Korm. határozat) szerint a Magyary Zoltán Közigazgatás-fejlesztési Program intézkedési tervének 15. pontja alapján a lakossági ügyfelekre háruló adminisztratív terhek csökkentése, továbbá a jogszabályok nyelvezetének közérthetőbbé tétele érdekében Egyszerűsítési Programot fogadott el. Az törvényjavaslat illeszkedik a Magyary Program Egyszerűsítési Programja keretében a Kormány által megvalósított adminisztratívteher-csökkentő és az eljárások egyszerűsítését célzó javaslatai közé. A törvényjavaslat a Magyary Program Egyszerűsítési Programja keretében a következő eljárások felülvizsgálatát, és ezek egyszerűsítésének a megvalósítását szolgálja (az egyes pontok az eljárások Korm. határozat 1. melléklete szerinti helyét jelölik):

147. pont: az anyakönyvi esemény anyakönyvbe történő bejegyzése,

148. pont: a magyar állampolgár külföldön történt anyakönyvi eseményeinek hazai anyakönyvezésére irányuló eljárások,

149. pont: az anyakönyvből történő hatósági bizonyítvány kiállítása,

152. pont: a személyazonosító igazolvány kiadása, cseréje, pótlása,

153. pont: a személyazonosítót és lakcímet igazoló hatósági igazolvány kiadása (állandó lakóhely, tartózkodási hely) cseréje, pótlása,

154. pont: Magyarország területének a külföldi letelepedés szándékával történő elhagyásának bejelentése,

155. és 156. pont: a három hónapon túli külföldi tartózkodás bejelentése, valamint a három hónapon túli külföldi tartózkodásból történő visszatérés bejelentése,

191. pont: házassági és bejegyzett élettársi kapcsolat anyakönyvezése,

192. pont: nem magyar állampolgár házasságkötése és bejegyzett élettársi kapcsolatának létesítése Magyarországon,

193. pont: tanúsítvány kiállítása,

195. pont: házasság és bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésének engedélyezése hivatali helyiségen kívül,

196. pont: házassági névviselési forma módosítása,

197. pont: születési és házassági név megváltoztatása, 214. pont: haláleset anyakönyvezése,

216. pont: állampolgárság igazolása hivatalos megkeresésre,

219. pont: egyszerűsített honosítás és a visszahonosítás,

220. pont: honosítási, visszahonosítási kérelem,

221. pont: honosításhoz, visszahonosításhoz kapcsolt névmódosítási kérelem,

222. pont: a magyar állampolgárság megszerzésére irányuló nyilatkozat,

223. pont: a magyar állampolgárság visszaszerzésére irányuló nyilatkozat,

224. pont: lemondás a magyar állampolgárságról,

225. pont: az állampolgársági bizonyítvány kiadása iránti kérelem.

II. A kistérségek létét és lehatárolásukat a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról szóló 2004. évi CVII. törvény szabályozza. E törvény 2013. január 1-jén hatályát veszti. Törvényi szabályozás hiányában a kistérségeket érintő rendeleti szabályozás jogalapja megkérdőjeleződhet. Ezek közül az egyik legfontosabb a kedvezményezett térségek besorolásáról szóló 311/2007. (XI. 17.) Korm. rendelet. E rendelet az alapja többek között a leghátrányosabb helyzetű kistérségek felzárkóztatását segítő, elsősorban európai uniós források felhasználására épülő LHH programnak. Annak érdekében, hogy a rendeleti szabályozás jogalapja megmaradjon, és az LHH program is folytatódhasson, szükség van a kistérség mint területfejlesztési-statisztikai kistérség lehatárolásának meghatározására a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvényben.

RÉSZLETES INDOKOLÁS

Az 1. §-hoz

A nemzetközi magánjogról szóló 1979. évi 13. törvényerejű rendelet módosítása válasz arra a helyzetre, hogy a magyar jog értelmében a külföldi személyek magyarországi házasságkötéséhez szükséges dokumentum kiállítását több ország jogrendje nem ismeri. Mivel több ország esetében Magyarországnak erről hivatalos tudomása van, ezen országok állampolgárai számára indokolt megszüntetni az igazolás alóli felmentés kérésének intézményét, tekintettel arra, hogy az anyakönyvvezetőnek hivatalos tudomása van arról, hogy az érintett ország ilyen igazolást nem állít ki, mert jogrendje azt nem ismeri.

A 2. §-hoz

A törvényjavaslat célja az 1. §-sal összefüggésben a magyar jogban is megszüntetni az ennek az igazolásnak megfelelő tanúsítványt, ez pedig a nemzetközi magánjogról szóló 1979. évi 13. törvényerejű rendelet 38. § (3) és (4) bekezdésének hatályon kívül helyezését teszi szükségessé.

A 3. § -hoz

A rendelkezés célja, hogy a hazai anyakönyvezés során az anya lakóhelyének ismeretlensége esetén a főszabálytól eltérően csak kifejezett kérelem esetén kelljen bejegyezni származási helyként a születési helyt, ezzel is könnyítve a hazai anyakönyvezés folyamatát.

A 4. §-hoz

A rendelkezés célja, hogy a jelenlegi rendszertől eltérően az anyakönyvvezető az érintett felek - az anya, az apa, valamint a nagykorú gyermek - számára a teljes hatályú apai elismerő nyilatkozatból a személyi állapot igazolásának megkönnyítése érdekében okiratmásolatot adhasson.

Az 5. §-hoz

Annak érdekében, hogy a polgárok minél gyorsabban és minél kevesebb hatósággal érintkezve járhassanak el egy hozzátartozójuk halála esetén, a törvényjavaslat - több összefüggő rendelkezéssel -lehetővé teszi, hogy egyes, a személyazonosság igazolására alkalmas okmányokat (a személyi igazolványt és a lakcímet igazoló hatósági igazolványt) az anyakönyvvezető maga érvényteleníthesse, és a hozzátartozó kérelme esetén visszaadja a hozzátartozónak, akinek így nem kell egy másik hatóság előtt megjelennie, ha azokat vissza kívánja kapni.

A 6. §-hoz

A rendelkezés célja annak pontosítása, hogy a házasság vagy a bejegyzett élettársi kapcsolat hivatali időn vagy hivatali helyiségen kívüli megkötése vagy létesítése iránti kérelmet az arra illetékes jegyző a bejelentéstől számított nyolc napon belül engedélyezze, figyelemmel arra, hogy a jegyzőnek az engedélyezés során vizsgálnia kell a tervezett hely alkalmasságát a házasság megkötésére, illetve a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésére, amelynek keretében a helyszín megtekintése, vagy további információk beszerzése is szükségessé válhat. A rendelkezés továbbá előírja a házasulandó, illetve a bejegyzett élettársi kapcsolatot létesíteni kívánó felek számára, hogy a hivatali helyiségen kívül megtartandó esemény esetén gondoskodjanak alternatív helyszínről, és jelöljék is azt meg, arra az esetre, ha az eseménynek az eredetileg kijelölt helyszínen (például szabadtéren) történő megtartását külső körülmények lehetetlenné teszik.

A 7. §-hoz

A rendelkezés nem kívánja megváltoztatni azoknak az eseteknek a körét, amikor az anyakönyvvezetőnek a házasságkötésben való közreműködést meg kell tagadnia, csupán eltávolít egy olyan feltételt, amely a gyakorlatban nem ellenőrizhető, ugyanis az anyakönyvvezető nem szerez tudomást arról, ha egy személyt nem jogerősen cselekvőképességet kizáró gondnokság alá helyeznek, így ennek a feltételnek a fennállását nem áll módjában ellenőrizni. Ha nyilvánvalóan cselekvőképtelen az érintett személy, akkor a hatályos szabályok alapján jelenleg is, és az új szabályozás szerint is lehetőség van a közreműködés megtagadására. Az anyakönyvekről, a házasságkötési eljárásról és a névviselésről szóló 1982. évi 17. törvényerejű rendelet (a továbbiakban: At.) 19. § (4) bekezdés meghatározza azt az időtartamot, amelyen belül a házasságkötés helye szerint illetékes jegyző határoz a felmentés megadásáról azon házassági akadályok alól, amelyek alól a felmentést a családjog anyagi jogi szabályai lehetővé teszik.

A 8. § -hoz

A rendelkezés pontosítja, hogy a jegyző a családjogi szabályok szerint előírt 30 napos várakozási idő alól a kérelem benyújtásától számított 8 napon belül adhat felmentést, biztosítva ezzel az egységes és kiszámítható jogalkalmazást. Az At. tervezett 24. § (3) bekezdése az egyszerűsítés célját szem előtt tartva hat hónapról egy évre emeli azt az időtartamot, amelyen belül a tervezett házasságkötést az anyakönyvvezetőnél be kell jelenteni.

A 9. §-hoz

A rendelkezés a házasságkötésre vonatkozó szabályokkal megegyezően szabályozza a közreműködés megtagadását, valamint az ott megjelölt felmentések megadását a bejegyzett élettársi kapcsolatok létesítése vonatkozásában.

A 10. §-hoz

A tervezett rendelkezés bővíti azon hatóságok körét, amelyeknél a házassági név módosítására irányuló kérelem előterjeszthető, megkönnyítve ezzel a kérelem benyújtását azokban az esetekben, amelyekben eddig a kérelem benyújtását megakadályozta az, hogy az ügyfél számára a megjelölt hatóságok elérése nem volt lehetséges. A benyújtott kérelmek mielőbbi elintézését segíti az a rendelkezés, amely lerövidíti azt a határidőt, amelyen belül az a hatóság, amelynél a kérelmet benyújtották, köteles azt a kérelem elintézésére jogosult hatósághoz felterjeszteni.

A 11. § -hoz

A rendelkezés az ügyintézés egyszerűsítése érdekében rögzíti, hogy a névváltoztatás iránti kérelem bármely anyakönyvvezetőnél, vagy külföldön élő magyar állampolgár esetében bármely hivatásos konzuli tisztviselőnél előterjeszthető, ami a személyes megjelenés kötelezettségére tekintettel segítheti a névváltoztatási ügyek elintézését. A kérelem tartalmi elemei között pedig előírja a nyilatkozatot arról, hogy a kívánt név nem sérti a polgári jog szerinti névviselési szabályokat, ezzel is elősegítve, hogy ne nyújtsanak be olyan névváltoztatási kérelmet, amelynek a névviselési szabályokra figyelemmel nem lehet helyt adni. A módosítás rendelkezik arról is, hogy a születési név megváltoztatására irányuló eljárás ügyintézési határideje csökken 45 napra. A névváltoztatás bejegyzésének speciális szabályai aktuális társadalmi helyzetek megoldása érdekében szükségesek.

A 12. §-hoz

A gyakorlatban felmerült igényre válaszol a rendelkezés azzal a szabállyal, hogy abban az esetben, ha valakinek korábbi személyes joga alapján kettős családi nevét a magyar szabályoktól eltérően anyakönyvezték (a magyar jog csak kötőjellel teszi lehetővé a két név összekapcsolását, egyes országok joga szerint azonban ez két különálló névként is bejegyezhető kettős családi névnek), a magyar állampolgárság megszerzése céljából - például később született, és magyar állampolgárként személyes joga alapján a magyar szabályok szerint kötőjeles kettős családi nevet viselő gyermekével a név egyezése érdekében - a magyar állampolgárság megszerzését követően kérhesse nevének a magyar szabályok szerinti írásmódra történő javítását is.

A 13. §-hoz

Az egyszerűsítési program részeként az anyakönyvbe a tervezett rendelkezések értelmében nem lesz bejegyezhető a "dr." cím, valamint a hatályos szabályokkal összhangban az egyéb tudományos fokozatok. Ezeknek a viselése, valamint a házastársak esetében a házastárs doktori címének viselése ugyan hagyományos igény, azonban az nem családjogi természeti tény, így nem az anyakönyvezés keretei közé illeszkedik. Ezzel a módosítással elkerülhető számtalan, a doktori címek anyakönyvezésével kapcsolatos nehézség, valamint a házassági nevek esetében ezzel kapcsolatban felmerült problémák.

A rendelkezés ezzel összefüggésben átmeneti rendelkezést is tartalmaz a már anyakönyvezett doktori címekkel összefüggésben.

Fel kell hívni a figyelmet arra, hogy a törvényjavaslat értelmében az anyakönyvben ugyan ezek a címek nem fognak szerepelni, de ezeket a személyiadat- és lakcímnyilvántartás a jövőben tartalmazhatja: ennek megfelelően például a személyazonosító igazolvány adattartalma nem fog megváltozni, abban továbbra is szerepelni fog, illetve szerepelhet a "dr." cím.

A 14. §-hoz

A rendelkezés a névváltoztatás bejegyzésének egyik speciális szabályát állapítja meg az anyakönyv közhitelessége biztosítása érdekében.

A 15. §-hoz

A hazai anyakönyvezés egyszerűsítése körében a törvényjavaslat rendelkezik arról, hogy az arra irányuló kérelmet bármelyik anyakönyvvezetőnél elő lehet terjesztheti, külföldön élő magyar állampolgár esetében pedig bármely hivatásos konzuli tisztviselőnél is előterjeszthető a kérelem. Ezzel a törvényjavaslat a hazai anyakönyvezések egyszerűsítésével elősegíti, hogy a magyar állampolgárok külföldi anyakönyvi eseményeit anyakönyvezzék, ezáltal egyszerűbbé téve a későbbi ügyintézést, valamint teljesebbé téve az anyakönyvi nyilvántartás adatait. További egyszerűsítés, hogy egyes esetekben hivatalból is kezdeményezhető a hazai anyakönyvezés, a magyar állampolgár külföldön bekövetkezett halálesetének hazai anyakönyvezését pedig postai úton is lehet kérni a hivatásos konzuli tisztviselőnél.

Az egyszerűsítési program kiemelt célja az állampolgársági ügyek tekintetében a hazai anyakönyvezés egyidejű megindítása, ennek megfelelően a tervezett rendelkezés rögzíti, hogy az állampolgárság megszerzésére irányuló eljárás vagy az állampolgárság igazolására irányuló eljárás kezdeményezésekor - ha a hazai anyakönyvezés nem történt még meg - az állampolgársági kérelem átvételére jogosult szervnél a hazai anyakönyvezés iránti kérelmet is elő kell terjeszteni, és ahhoz csatolni kell a személyiadat- és lakcímnyilvántartásba történő automatikus felvételhez szükséges adatokat is.

A rendelkezés továbbá a hazai anyakönyvezés tekintetében is tartalmazza a törvényjavaslat 12. §-ában kifejtett célra irányuló rendelkezést azzal, hogy ebben az esetben a kijavításon túlmenően a családi névnek eleve a magyar névviselési szabályoknak megfelelő bejegyzése is kérhető.

A 16. §-hoz

A rendelkezés lehetőséget biztosít az anyakönyvvezetőnek arra, hogy a halálozás anyakönyvezésével összefüggésben ellenőrizze a halálesetkor bevonandó okmányok, így a személyazonosító igazolvány, a lakcímet igazoló hatósági igazolvány, az útlevél és a vezetői engedély adatait tartalmazó nyilvántartásban azt, hogy az elhunytnak van-e érvényes ilyen okmánya, hogy ezt követően intézkedhessen annak bevonásáról vagy a hozzátartozó általi átadásáról, illetve felszólíthassa a hozzátartozót az érintett okmány beszolgáltatására. Tekintettel arra, hogy jelenleg az anyakönyvvezetők technikai felszereltsége lényeges eltéréseket mutat, és a jelenlegi módosítás keretei között ennek orvoslására nincs költségvetési lehetőség, a fenti ellenőrzést közvetlen elektronikus hozzáférés útján csak a technikai feltételek fennállása esetén írja elő a módosítás. Ha nincs lehetőség a közvetlen elektronikus hozzáférésre, akkor az anyakönyvvezető papír alapú megkereséssel juthat hozzá a szükséges adatokhoz.

A 17. §-hoz

A rendelkezés felhatalmazást ad a Kormány számára, hogy az anyakönyvi eljárásról szóló hatályos jogszabályok terminológiájának megfelelően rendeletben jelölje ki a központi anyakönyvi szervet.

A 18. §-hoz

A törvényjavaslat megszünteti a tanúsítvány intézményét, ugyanakkor lehetőséget kíván biztosítani arra, hogy a törvényjavaslat hatályba lépését megelőzően benyújtott tanúsítvány kiállítása iránti kérelmeket a hatóságok még a módosítást megelőző időpontban hatályos szabályok alapján elbírálják; ennek érdekében szükséges a jelen szakaszban az átmeneti rendelkezés megalkotása.

A 19. §-hoz

A rendelkezés a fentiekkel összhangban további szövegrészek pontosítását végzi el. A törvényjavaslat 19. § d) pontja a bejegyzett élettársi kapcsolat tekintetében is egy évre emeli azt az időtartamot, amellyel korábban lehetséges a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésének szándékát az anyakönyvvezetőnél bejelenteni.

A 20. §-hoz

A rendelkezések a 2013. január 1-jétől a járási rendszer létrehozásával és működésével, a feladatok és hatáskörök újrarendezésével kapcsolatban szükséges módosításokat tartalmazzák, a járási rendszer koncepciójának megfelelően.

A 21. §-hoz

A törvényjavaslat 21. § a), c) és d) pontja a tanúsítvánnyal kapcsolatos rendelkezéseket helyezik hatályon kívül. A törvényjavaslat 21. § b) pontja szerint a továbbiakban nem kötelező a házasságból születendő gyermekek nevéről megállapodnia a házasuló feleknek, ez csupán egy lehetőség, így értelemszerűen az anyakönyvvezető ilyen nyilatkozat megtételének hiányában már nem szükséges, hogy megtagadja a közreműködést.

A 22. §-hoz

A törvényjavaslat 22. §-a az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) módosításával tárgyi illetékmentessé teszi a személyiadat- és lakcímnyilvántartásban - a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény végrehajtásáról szóló 146/1993. (X. 26.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: Nytv. Vhr.) szabályozott - a lakcím fiktívvé nyilvánítására irányuló eljárást, továbbá az értesítési címnek a törlésére irányuló eljárást.

A 23. §-hoz

A tervezett módosítás a határozatlan érvényességi idejű, és érvényes útlevél vagy kártyaformátumú vezetői engedély hiányában illetékmentesen kiváltható személyazonosító igazolvány iránti kérelem esetében az ehhez szükséges betöltött 70. életévet 65. életévre csökkenti.

A 24. §-hoz

A rendelkezés a megszüntetett tanúsítvány kiállításának illetékvonzata tekintetében módosítja az Itv. -t.

A 25. §-hoz

A törvényjavaslat az értesítési cím bejelentési lehetőségének bevezetésével bővíti a polgárok személyi és lakcímadatait tartalmazó nyilvántartás (a továbbiakban: nyilvántartás) adattartalmát. A törvényjavaslat 25. §-a ezzel összhangban újra megállapítja a nyilvántartás fogalmát.

A 26. §-hoz

A törvényjavaslat a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény (a továbbiakban: Nytv.) hatályát kiterjeszti az értesítés cím bejelentési eljárásra is.

Az Nytv. 4. § (2a) bekezdés b) pontjának újraszabályozásával a törvényjavaslat a magyar állampolgárok teljes körű, közhiteles hatósági nyilvántartásának biztosítása céljából - a külföldi letelepedési nyilatkozat elbírálását követően - a magyar állampolgár külföldön élő magyar állampolgárként történő nyilvántartásba vételére irányuló eljárás hivatalból történő megindítását írja elő.

A tervezett módosítás lehetővé teszi, hogy a Magyarország területén kívül élő magyar állampolgár születése, házasságkötése vagy bejegyzett élettársi kapcsolat létesítése hazai anyakönyvezésével egyidejűleg a Magyarország területén kívül élő magyar állampolgár automatikusan a nyilvántartásba szerepeljen. A törvényjavaslat alapján a Magyarország területén kívül élő, nyilatkozattal magyar állampolgárságot szerző polgár, valamint a Magyarország területén kívül élő magyar állampolgár magyar állampolgársága fennállásának - kérelemre történő -igazolásával a nyilvántartásba vétele automatikusan fog megtörténni, ehhez az érintettnek nem kell további eljárást indítani.

A 27. §-hoz

Az értesítési cím bejelentési lehetőségének bevezetésére tekintettel a törvényjavaslat 27. §-a értelmezi a "polgár értesítési címe", a "címjogosult" és az "értesítési cím bejelentése" fogalmakat.

Az egységes jogértelmezést segíti elő emellett a "szállásadó" fogalmának meghatározása és ezen fogalom következetes használata az Nytv.-ben.

A nyilvántartásnak és az az alapján kiállításra kerülő személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolványoknak is adattartalma az aláírás, amely tartalmának meghatározására eddig még nem került sor. Ebből kifolyólag az okmányok - így a személyazonosító igazolvány - kiállítására irányuló eljárás során is számos probléma merül fel mind a kérelem felvételezése, mind az okmányok gyártása, gyártásellenőrzése alkalmával. A polgárok sok esetben az aláírás rovatban viselt nevük helyett becenevüket vagy egyéb írásjeleket, ábrákat tüntetnek fel. A tervezett módosítással (a "polgár aláírása" értelmező rendelkezés megállapításával) a jövőbeli hasonló vitás esetek megelőzhetőkké válnak.

A tervezett módosítás végül a "polgár anyja neve" fogalom meghatározásával egyértelművé teszi, hogy mivel a polgárok nem születésük óta jogosultak viselni a doktori címet, ezért az nem lehet az anya születési családi és utónév adata.

A 28. §-hoz

A tervezett módosítás kijelöli, hogy mely szerv jár el a nyilvántartásba vétel során abban az esetben, ha a Magyarország területén kívül élő magyar állampolgár születése, házasságkötése vagy bejegyzett élettársi kapcsolat létesítése hazai anyakönyvezését kéri, a Magyarország területén kívül élő, nyilatkozattal magyar állampolgárságot kíván szerezni, vagy a Magyarország területén kívül élő magyar állampolgár magyar állampolgársága fennállásának - kérelemre történő -igazolását kéri.

A 29. §-hoz

A módosítás meghatározza a központi szervnek az értesítési cím bejelentésével és az Nytv. újonnan meghatározott 4. § (2c) és (2d) bekezdésében meghatározott személyi körrel kapcsolatos feladatait.

A törvényjavaslat 29. §-a az Nytv. hatályos 9. § (4) bekezdését a jogszabály-szerkesztési követelményeknek megfelelően állapítja meg újra két új bekezdésben, emellett tartalmi módosításként a nyilvántartás archív állományából történő adatszolgáltatás új jogosultjaként határozza meg a hagyatéki ügyeket intéző szervet, továbbá a rendőrséget. Ennek oka egyrészt, hogy a hagyatéki eljárásokban eljáró szervek (jegyzők, közjegyzők) részéről igény merült fel a nyilvántartás archív állományában szereplő okiratokból történő adatszolgáltatás biztosítására, mert a régi okiratokon (személyazonosító igazolvány adatlapokon) feltüntetésre kerültek az egyenes ági leszármazók adatai is. A módosítás eredményeként ezek megismerése esetén a hagyatéki eljárásban érintett örökösök kutatása egyszerűbbé válik számukra.

A 30. §-hoz

A törvényjavaslat az értesítési cím bejelentési lehetőségének bevezetésével bővíti a nyilvántartás adattartalmát.

A 31. §-hoz

A törvényjavaslat a nyilvántartás archív állományára vonatkozó adatkezelési szabályokat pontosítja.

A 32. §-hoz

A törvényjavaslat szerint a letelepedett polgár, a menekült és az oltalmazott első lakcímbejelentése érdekében az idegenrendészeti hatóság és a menekültügyi hatóság a nyilvántartásba vételhez szükséges személyi és lakcímadatokat elektronikus úton továbbítja a letelepedett jogállású polgár, valamint a menekült és az oltalmazott lakóhelye szerint illetékes járási hivatalnak. A törvényjavaslat továbbá az értesítési cím bejelentési lehetőségének bevezetésével bővíti a nyilvántartás adattartalmát. A törvényjavaslat 31. §-a ezzel összhangban pontosítja az Nytv.-nek a nyilvántartás szervei által kezelt adatok forrásait meghatározó szakaszát.

Emellett a törvényjavaslat az Nytv. 4. § (2a)-(2d) bekezdésével összhangban további szabályokat állapít meg a nyilvántartásban kezelt adatok forrásaira tekintettel.

A 33. §-hoz

A törvényjavaslat szerint a lakcímbejelentő lapon szereplő szállásadói aláírás nem szükséges abban az esetben, ha a lakcímbejelentésre kötelezett olyan érvényes magánokirattal vagy közokirattal rendelkezik, amely a lakás használatára feljogosítja. A tervezett módosítás megállapítja, hogy a polgárnak a lakcímbejelentés során - jogszabályban meghatározott kivétellel - a szállásadó hozzájárulásán kívül a szállásadó nevét, szállásadói minőségét, lakcímét vagy székhelyét is közölnie kell a nyilvántartó szervvel.

A törvényjavaslat az Nytv. 26. § (2a) és (2b) bekezdéséhez kapcsolódva speciális lakcímbejelentési szabályokat határoz meg.

A személyazonosító igazolvány kiadásáról és nyilvántartásáról szóló 168/1999. (XI. 24.) Korm. rendelet tervezett - a személyazonosító igazolvány kiadása iránti kérelemhez csatolandó dokumentumokról szóló - szakasza kodifikációs pontosításokkal teszi áttekinthetőbbé és az ügyfelek számára is egyértelműbbé a normaszöveget. Erre tekintettel változik az Nytv. 15. § (2) bekezdése, amely szerint a személyazonosító igazolvány kiadása iránti kérelemhez csatolandó dokumentumokat a Jogszabályban foglaltak szerint" kell a polgárnak igazolnia. A tervezett módosítás a személyazonosító iránti kérelem aláírásának szabályait is pontosítja, kiemelve, hogy a kérelmet a 14. életévüket betöltött polgároknak kell saját kezűleg aláírniuk.

Emellett a módosítás meghatározza a polgár által az értesítési cím bejelentése során közlendő adatok körét.

A 34. §-hoz

A módosítás az Nytv. újonnan megállapított 4. § (2a) bekezdés f) pontjára tekintettel arról rendelkezik, hogy az Nytv 4. § (2a) bekezdés f) pontja szerinti külföldön élő magyar állampolgár esetében a hazai anyakönyvezést végző anyakönyvvezető a születési anyakönyvben rögzített - az Nytv. 11. § (1) bekezdésében meghatározott, illetve a külföldi lakcím - adatokat átvezeti a nyilvántartáson.

A 35-37. §-hoz

Az értesítési cím bejelentési lehetőségének bevezetésével egyidejűleg módosulnak az Nytv.-nek a nyilvántartásból történő adatszolgáltatásra vonatkozó szabályai, az Nytv. 17. § (2) bekezdés a) és b) pontja esetében az igényelhető adatkör kiegészül az értesítési címmel. Emellett lehetővé válik, hogy -ha a kérelmező ezt igényli - adatszolgáltatás helyett kapcsolatfelvétel céljából a nyilvántartás illetékes szerve a kérelmező által megjelölt személyt, személyi kört megkeresi, és név- és lakcímadatai mellett értesítési címe tekintetében is kérheti írásos hozzájárulását ahhoz, hogy értesítési cím adatait a kérelmező rendelkezésére bocsáthassa.

A törvényjavaslat 36. §-a alapján a központi szerv - megkeresés esetén - egyedi adatszolgáltatást végez arról, hogy a megkereséssel érintett polgár a nyilvántartásban magyar állampolgárként szerepel -e.

A 38. §-hoz

Az Nytv. kiegészített 21. §-a alapján a fővárosi és megyei kormányhivatal integrált ügyfélszolgálati irodája a teljes hatályú apai elismerő nyilatkozat és az apai elismerő nyilatkozat teljes hatályához szükséges hozzájárulás felvételéhez jogosult adatot igényelni az Nytv. 17. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott adatkör tekintetében.

A 39. §-hoz

A módosítás az anyakönyvvezető az elhalálozott személyek személyazonosító igazolványának, valamint a személyi azonosítóját és lakcímét igazoló hatósági igazolványának bevonásával kapcsolatos adatigényléséről rendelkezik.

A 40. §-hoz

A törvényjavaslat szerinti módosítás értelmében az értesítési cím bejelentése - a lakcímbejelentéshez hasonlóan - bármely járási hivatalnál vagy a nyilvántartást kezelő központi szervnél is teljesíthető.

A törvényjavaslat rendezi - a lakcím mellett - az értesítési cím nyilvántartásba történő bejegyzésének szabályait.

A törvényjavaslat a három hónapon túli külföldön tartózkodás, valamint a három hónapon túli külföldi tartózkodásból történő visszatérés bejelentési kötelezettségén alapuló eljárás megszüntetésére tesz javaslatot.

A törvényjavaslat a külföldi letelepedési nyilatkozatot tevő polgár adminisztratív terheit csökkenti azzal, hogy a tervezett módosítás szerint a polgár bármely járási hivatalnál előterjesztheti nyilatkozatát. A személyes megjelenés mellett indokolt továbbá a nyilatkozat ügyfélkapun keresztül történő előterjesztése lehetőségének biztosítása is. A külföldi letelepedés esetén megszűnik a személyazonosító igazolványra, valamint a személyi azonosítóról és a lakcímről szóló hatósági igazolványra való jogosultság, amelynek leadása kötelező. A személyazonosító igazolvány, valamint a személyi azonosítóról és a lakcímről szóló hatósági igazolvány leadására irányuló kötelezettség teljesítésénél kötelező személyes megjelenés kiváltható annak előírásával, hogy az ügyfélkapun keresztül megtett külföldi letelepedési szándékbejelentés csak akkor hatályosuljon, ha az okmány leadásra kerül az átvételre jogosult hatóságnál a jogszabályban meghatározott határidőn belül. E javaslat egyrészt ösztönzi a polgárokat arra, hogy a jogosulatlanul birtokolt okmányt adják le.

A törvényjavaslat az Nytv. 26. § (4) bekezdésének módosításával megállapítja, hogy a lakcímjelentő lapon szereplő szállásadói aláírás jogszabályban meghatározott kivétellel nem szükséges.

A módosítás egyértelművé teszi, hogy - a lakcímbejelentéshez hasonlóan - az értesítési cím bejelentésének ténye önmagában a lakás vagy ingatlan használatához fűződő, valamint egyéb vagyoni jogot nem keletkeztet és nem szüntet meg. Emellett a törvényjavaslat megállapítja - a bejelentett lakcímadathoz hasonlóan -, hogy az értesítési cím mikor tekinthető érvénytelennek.

A módosítás meghatározza az Nytv. újonnan megállapított 4. § (2c) és (2d) bekezdése szerinti, a Magyarország területén életvitelszerűen élni kívánó polgár első lakcímbejelentésének szabályait.

A 41. §-hoz

A törvényjavaslat a korábban bejelentett értesítési cím megújításának és a nyilvántartásból történő automatikus törlésének szabályait rendezi.

A 42. §-hoz

A módosítás szerint a lakcímbejelentő lapon szereplő szállásadói aláírás nem szükséges abban az esetben, ha a lakcímbejelentésre kötelezett olyan érvényes magánokirattal vagy közokirattal rendelkezik, amely a lakás használatára feljogosítja. A szállásadó által aláírt szerződés (pl. bérleti szerződés) vagy általa egyéb, a feltételeknek megfelelő okiratba foglalt nyilatkozata ez esetben pótolja a bejelentő lap aláírását. Egyéb esetekben továbbra is szükséges az lakcímjelentő lap szállásadó általi aláírása is.

A 43. §-hoz

Az Nytv. 2013. január 1-jétől hatályos 27/B. § (1) bekezdése szerint a szállásadó nyilatkozhat arról, hogy a címre történő lakcímbejelentésről a bejegyzéssel egyidejűleg értesítést kér rövid szöveges üzenetben. A módosítás az értesítés szolgáltatás automatikus megszűnésének eseteit rendezi.

A 44. §-hoz

A törvényjavaslat biztosítja a címjogosult számára azt a jogosultságot, hogy bármely járási hivatalnál személyesen vagy az ügyfélkapun keresztül előzetesen letilthassa a címhely vagy postafiók értesítési címként történő nyilvántartásba vételét. Emellett a tervezett módosítás az Nytv. 2013. január 1-jétől hatályos 27/B. §-a szerint a szállásadót megillető jogosultságot a címjogosult tekintetében is megállapítja.

A 45. §-hoz

A külföldi letelepedési nyilatkozatot előterjesztő polgár adminisztratív terhei csökkentését célozza, hogy a tervezett módosítás szerint bármely járási hivatalnál előterjesztheti nyilatkozatát.

A törvényjavaslat a magyar állampolgárok teljes körű, közhiteles hatósági nyilvántartása biztosítása érdekében lehetővé teszi, hogy a magyar állampolgár külföldi letelepedési szándékának bejelentése esetén a nyilatkozata alapján nem kerül törlésre a nyilvántartás aktuális adatállományából.

A 46. §-hoz

Az Nytv. Vhr. "Címnyilvántartás" alcímének hatályon kívül helyezésével összefüggésben a törvényjavaslat pontosítja és kiegészíti az Nytv.-nek a címnyilvántartással kapcsolatos szabályait.

A 47. §-hoz

A közigazgatási hatósági eljárásra vonatkozó törvényi szabályok alapján, ha "törvény, eredeti jogalkotói hatáskörben kiadott kormányrendelet vagy önkormányzati hatósági ügyben önkormányzati rendelet eltérően nem rendelkezik, az ügyfél - jogszabályban meghatározott feltételekkel - jogosult elektronikus úton kapcsolatot tartani a hatósággal, kivéve, ha az az adott kapcsolattartás tekintetében nem értelmezhető". Erre tekintettel az elektronikus kapcsolattartást kizáró szabályt az Nytv. Vhr. helyett az Nytv.-ben kell meghatározni. A törvényjavaslat az Nytv.-t egészíti ki egy, az elektronikus kapcsolattartás szabályait tartalmazó új szakasszal.

A 48. és 49. §-hoz

Az értesítési cím bejelentési lehetőségének bevezetésével összefüggésben a módosítás meghatározza, hogy a polgárnak az értesítési cím bejelentéséért (az értesítési cím nyilvántartásba vételének első alkalommal történő igényléséért, a bejelentett értesítési cím megújításáért, megváltoztatásának vagy törlésének kéréséért), továbbá a címjogosultnak az értesítési cím bejelentéséről a nyilvántartásba vétellel egyidejű értesítéséért igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetnie.

Az 50. §-hoz

A szövegcserés módosító rendelkezések az értesítési cím bejelentési lehetőségének bevezetésére tekintettel módosítják az Nytv. érintett rendelkezéseit.

A szövegcserés módosító rendelkezések kodifikációs pontosításként a "polgárok személyi és lakcím adatainak és lakcímének nyilvántartása", a "személyi adat- és lakcímnyilvántartás", valamint a "személyiadat- és lakcímnyilvántartás" kifejezések helyett - az Nytv. 1. § (1) bekezdésében bevezetett - "nyilvántartás" kifejezés alkalmazását rendelik el az Nytv. érintett rendelkezéseiben.

A módosítás következtében a Központi Okmánytárban az Nytv. 9. § (3) bekezdésében meghatározott adatokat, okiratokat az Nytv. 12. § (1) bekezdése szerinti időpont lejártától számított negyven év helyett ötven évig kell megőrizni.

Az Nytv. Vhr. "Címnyilvántartás" alcímének hatályon kívül helyezésével összefüggésben a szövegcserés módosító rendelkezés pontosítja az Nytv.-nek a címnyilvántartással kapcsolatos szabályait.

Az 51. §-hoz

Az Nytv. 4. § (2a) bekezdés b) pontjának újraszabályozásával a törvényjavaslat a magyar állampolgárok teljes körű, közhiteles hatósági nyilvántartásának biztosítása céljából - a külföldi letelepedési nyilatkozat elbírálását követően - a magyar állampolgár külföldön élő magyar állampolgárként történő nyilvántartásba vételére irányuló eljárás hivatalból történő megindítását írja elő. A törvényjavaslat ezzel összefüggésben tartalmaz pontosító rendelkezést.

A törvényjavaslat meghatározza a "szállásadó" fogalmát. Az Nytv. 2013. január 1-jén hatályba lépő 27/A.-27/C. §-át, 28/A.-28/B. §-át módosító rendelkezések az egységes jogértelmezést segítik elő azáltal, hogy a megjelölt rendelkezésekben mindenütt a "szállásadó" fogalmát rendelik alkalmazni a "tulajdonos vagy haszonélvező szállásadó", illetve a "tulajdonos szállásadó" fogalom helyett.

A magyar állampolgárok teljes körű, közhiteles hatósági nyilvántartása úgy biztosítható, ha a külföldön élő magyar állampolgárok adatai kérelemre sem kerülnek törlésre. A törvényjavaslat az Nytv. 4. § (2b) bekezdésének hatályon kívül helyezésével ezt a célt szolgálja.

Tekintettel arra, hogy a törvényjavaslat szerinti módosítás az Nytv. 14. § d) és f) pontját egy rendelkezésben [az újraszabályozott d) pontban] állapítja meg újra, a törvényjavaslat ezzel összhangban hatályon kívül helyezi az Nytv. 14. § f) pontját.

Az Nytv. 26. § (7) bekezdésének hatályon kívül helyezése arra tekintettel indokolt, hogy a bekezdés szerinti eseményről elegendő kormányrendeleti szinten rendelkezni.

Az 52. §-hoz

A törvényjavaslat újabb egyszerűsített honosítási esetkört vezet be: kérelmére honosítható az a nem magyar állampolgár, aki legalább tíz éve érvényes házasságban él olyan személlyel, aki az állampolgársági kérelem benyújtásának időpontjában magyar állampolgár, a büntetlen előélet és a nemzetbiztonsági kockázatok kizárása feltételeinek megfelel, valamint magyar nyelvtudását igazolja. Figyelemmel az Alaptörvény D) cikkében, L) cikk (1) bekezdésében foglaltakra, az új esetkör - amely biztosítja a magyar állampolgárság megszerzésének kedvezményes lehetőségét - bevezetése nemzetpolitikai szempontból kiemelt jelentőségűnek tekinthető.

Az 53. §-hoz

A javaslat kodifikációs pontosító rendelkezéseket tartalmaz a magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvénynek (a továbbiakban: Ápt.) a magyar állampolgárság nyilatkozattal történő megszerzéséről rendelkező 5/A. §-hoz. A törvényjavaslat tartalmi változtatást ugyanakkor nem végez el a jogintézmény esetében.

Az 54. §-hoz

A törvényjavaslat az Ápt.-nek a magyar állampolgárságról történő lemondás szabályait megállapító 8. § (1) bekezdésének a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartására vonatkozó jogszabályokban használt kifejezésekhez szükséges megfeleltetését biztosítja.

Az 55. §-hoz

A törvényjavaslat a magyar állampolgárság igazolására szolgáló okmányok közé bevezeti ellenkező bizonyításig - az érvényességi idő lejártát követő egy évig - az érvényesség időtartamának lejárta miatt érvénytelen magyar útlevelet. Az érvénytelen úti okmány csak abban az esetben igazolhatja a magyar állampolgárságot, ha más érvényes okmánnyal a magyar állampolgár nem rendelkezik.

A törvényjavaslat egyértelművé teszi, hogy a személyiadat- és lakcímnyilvántartás igazolja az abban szereplő magyar állampolgárok magyar állampolgárságát.

Az 56. §-hoz

A törvényjavaslat az állampolgársági bizonyítvány tartalmával kapcsolatban kodifikációs pontosítást tartalmaz.

Az 57. §-hoz

A törvényjavaslat meghatározza az adatvédelmi követelményekkel összhangban az állampolgársági kérelem (kormányrendeletben meghatározott formanyomtatvány szerinti) kötelezően megadandó tartalmi elemeit, illetve mindezeken felül kodifikációs pontosításokat tartalmaz.

Lényeges kiemelni, hogy a módosítás eredményeképpen ha az állampolgársági kérelem elbírálásához olyan adat szükséges, amely más magyar hatóság nyilvántartásából vagy irataiból ismerhető meg, és ezeket a kérelmező nem igazolja, ezek beszerzésére az állampolgársági ügyekben eljáró szerv intézkedik.

Az 58. §-hoz

A törvényjavaslat értelmében a kedvezményesen honosított személy egy ízben, legkésőbb az állampolgársági eskü vagy fogadalom letételéről szóló felhívásban meghatározott időpontot megelőző ötödik napig kérheti, hogy az állampolgársági esküt vagy fogadalmat a felhívásban megjelölttől eltérő helyen tegye le. A kérelemnek ebben az esetben, ha a megjelölt határidőn belül érkezik, automatikusan helyt kell adni. Azért szükséges ezt a lehetőséget biztosítani, mert számolni kell azzal, hogy előfordulhatnak olyan helyzetek a honosított életében, amelyek számára lehetetlenné teszik vagy aránytalanul megnehezítik az eredeti eskütétel/fogadalomtétel helyén való megjelenést. Ezáltal a módosítás az ügyfélhez igazítva, ügyfélbarátabbá alakítja az eljárást.

Az 59. §-hoz

A törvényjavaslat eljárási határidők lerövidítését, valamint kodifikációs pontosításokat tartalmaz. A honosítási eljárás határideje három hónap, minden más állampolgársági eljárás esetén az ügyintézési határidő hatvan nap. Ezzel az általában egy éves ügyintézési határidők drasztikus csökkentésre kerül sor.

A 60. §-hoz

A törvényjavaslat az állampolgársági eljárás során a miniszter és az állampolgársági ügyekben eljáró szerv adatkérő és iratbetekintési jogosultságát terjeszti ki az idegenrendészeti és menekültügyi nyilvántartásra, ezáltal is segítve a megalapozott, szakszerű állampolgársági döntések előkészítését.

A 61. §-hoz

A törvényjavaslat felhatalmazást ad a Kormánynak az egyszerűsítésekből fakadó módosítások végrehajtásához szükséges kormányrendeletek megalkotására.

A 62. §-hoz

A törvényjavaslat egyrészt a miniszter és az állampolgársági ügyekben eljáró szerv közötti hatásköri szabályokat egyértelműsíti, másrészt kodifikációs pontosító rendelkezéseket tartalmaz.

A törvényjavaslat eljárási határidők lerövidítését, valamint kodifikációs pontosításokat tartalmaz. A honosítási eljárás határideje három hónap, minden más állampolgársági eljárás esetén az ügyintézési határidő hatvan nap. Ezzel az általában egy éves ügyintézési határidők drasztikus csökkentésre kerül sor.

A törvényjavaslat az Ápt. 4/A. § (2) bekezdés c) pontjában a "65." szövegrész helyébe a "hatvanadik" szöveget lépteti, ezáltal lehetővé teszi, hogy hatvan év felett ne kelljen alkotmányos alapismeretek vizsgát tenni az érintettnek.

A 63. §-hoz

A javaslat kodifikációs pontosító hatályon kívül helyező rendelkezéseket tartalmaz. Ezek közül kiemelendő, hogy a Központi Statisztikai Hivatal részére nem kell feleslegesen adatot szolgáltatni a magyar állampolgárság megszűnéséről.

A 64. §-hoz

A rendelkezés szövegpontosító módosítást tartalmaz figyelemmel arra, hogy a módosítandó törvény nem utal helyesen az állampolgársági ügyekben eljáró szervre. A módosítás az Alaptörvény 17. cikk (4) bekezdése alapján nem minősül sarkalatosnak.

A 65. és 66. §-hoz

A személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvényt érintő módosítások a vonatkozó jogszabályi rendelkezések hatályon kívül helyezésével a három hónapon túli külföldön tartózkodás, valamint a három hónapon túli külföldi tartózkodásból történő visszatérés bejelentési kötelezettségén alapuló eljárás megszüntetésére tesznek javaslatot.

A három hónapon túli külföldön tartózkodás bejelentése az Nytv. hatálya alá tartozó polgárok bejelentési kötelezettsége teljesítésére szolgál. A nyilvántartás adatai alapján megállapítható, hogy a bejelentések száma nyilvánvalóan nem tükrözi a bejelentésre köteles és 3 hónapot meghaladóan külföldön tartózkodó polgárok számát, továbbá nincs összhang az ideiglenesen külföldön tartózkodásra és a visszatérésre irányuló bejelentések száma között sem. Elmondható, hogy az ügyfelek többségében nem teljesítik erre vonatkozó kötelezettségüket, amelyre magyarázatul szolgálhat az is, hogy a bejelentés elmulasztásának szankciója gyakorlatilag végrehajthatatlan, ráadásul a bejelentési kötelezettséggel érintett nyilvántartási szervek számára a bejelentett adat nem releváns, nem is szerepel a nyilvántartott adatok között (1ásd az Nytv. 11. § -át). Ez esetben ugyanis a bejelentést követően a hazatérés bejelentéséig egy, a bejelentésnek megfelelő jelzés szerepel, azonban a polgárok továbbra is Magyarországon élő személyként szerepelnek a nyilvántartásban, nyilvántartott adataik nem változnak, és a bejelentés nem jár okmányleadással, bevonással. Erre tekintettel a bejelentési kötelezettség létjogosultsága, az adat nyilvántartása cél és eredmény tekintetében megkérdőjelezhető, hiszen ily módon sem statisztikai szempontból, sem bűnüldözési célokra nem használható.

2004. január 1-jétől a csak a nők esetében alkalmazott leánykori név helyett a születési név került bevezetésre, ezért a külföldön tartózkodás és az onnan való visszatérés tényének bejelentése mellett a rendelkezéseknek a hatályos jogszabályi környezethez való hozzáigazítását is tartalmazza a módosítás.

A tervezett módosítás emellett a személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény 37. § (2) bekezdés e) pontjában rendelkezik a menekültügyi hatóság részére történő adatszolgáltatásról is a menekültek és az oltalmazottak adataira vonatkozóan.

A rendelkezés a fentieken túlmenően a terminológia koherenciáját biztosító pontosítást is tartalmaz.

A 67-71. §-hoz és az 1. melléklethez

A tervezett módosítás az általános indokolásban meghatározott okból javaslatot tesz a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény módosítására. Ennek keretében a törvényjavaslat a kistérség mint területfejlesztési-statisztikai területi egység fogalmának értelmezését tartalmazza, rendezi a Kormány és a miniszterek ezzel kapcsolatos feladat- és hatáskörét, szabályozza a kistérséggel mint területfejlesztési-statisztikai egységgel kapcsolatos lehatárolási kérdéseket, továbbá meghatározza a területfejlesztési-statisztikai kistérségek elnevezését és a területüket alkotó települések felsorolását.

A 72. és 73. §-hoz

A rendelkezés az útlevél tekintetében is megteremti az anyakönyvvezető számára az okmányok nyilvántartásába történő betekintés, illetve az abban foglalt adatok lekérdezésének lehetőségét. A rendelkezés szövegpontosító módosítást is tartalmaz figyelemmel arra, hogy a módosítandó törvény nem utal helyesen az állampolgársági ügyekben eljáró szervre.

A 74. §-hoz

A rendelkezés a vezetői engedély tekintetében is megteremti az anyakönyvvezető számára az okmányok nyilvántartásába történő betekintés, illetve az abban foglalt adatok lekérdezésének lehetőségét.

A 75. és 76. §-hoz

A rendelkezés szövegpontosító módosítást is tartalmaz figyelemmel arra, hogy a módosítandó törvény nem utal helyesen az állampolgársági ügyekben eljáró szervre.

A 77. és 78. §-hoz

A rendelkezés az egyszerűsítés keretében szükségtelenné teszi, hogy a rendelkezésben meghatározott esetben anyakönyvi okirat helyett kevesebb utánajárást igénylő módon is igazolhassa kérelme alapjául szolgáló körülményeket.

A 79-82. §-hoz

A rendelkezés szövegpontosító módosítást is tartalmaz figyelemmel arra, hogy a módosítandó törvény nem utal helyesen az állampolgársági ügyekben eljáró szervre.

A 83. §-hoz

A rendelkezés 2014. január 1-jével állapítja meg a jogszabály hatályba lépésének időpontját.

A 84. §-hoz

A rendelkezés célja - a törvényjavaslat 6. §-ában foglalt rendelkezésnek megfelelően - annak pontosítása, hogy a házasság hivatali időn vagy hivatali helyiségen kívüli megkötése vagy létesítése iránti kérelmet az arra illetékes jegyző a bejelentéstől számított nyolc napon belül engedélyezze, figyelemmel arra, hogy a jegyzőnek az engedélyezés során vizsgálnia kell a tervezett hely alkalmasságát a házasság megkötésére, amelynek keretében a helyszín megtekintése, vagy további információk beszerzése is szükségessé válhat. A rendelkezés továbbá előírja a házasulandó felek számára, hogy a hivatali helyiségen kívül megtartandó esemény esetén gondoskodjanak alternatív helyszínről, és jelöljék is azt meg, arra az esetre, ha az eseménynek az eredetileg kijelölt helyszínen (például szabadtéren) történő megtartását külső körülmények lehetetlenné teszik.

A 85. §-hoz

A rendelkezés a törvényjavaslat 7. §-ában foglalt rendelkezésnek megfelelően meghatározza azt az időtartamot, amelyen belül a házasságkötés helye szerint illetékes jegyző határoz a felmentés megadásáról azon házassági akadályok alól, amelyek alól a felmentést a családjog anyagi jogi szabályai lehetővé teszik.

A 86. §-hoz

A rendelkezés a törvényjavaslat 8. §-ában foglalt rendelkezésnek megfelelően az egyszerűsítés célját szem előtt tartva hat hónapról egy évre emeli azt az időtartamot, amelyen belül a házasságkötési szándékot az anyakönyvvezetőnél be kell jelenteni.

A 87. §-hoz

A rendelkezés célja - a törvényjavaslat 6. §-ában foglalt rendelkezésnek megfelelően - annak pontosítása, hogy a bejegyzett élettársi kapcsolat hivatali időn vagy hivatali helyiségen kívüli létesítése iránti kérelmet az arra illetékes jegyző a bejelentéstől számított nyolc napon belül engedélyezze, figyelemmel arra, hogy a jegyzőnek az engedélyezés során vizsgálnia kell a tervezett hely alkalmasságát a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésére, amelynek keretében a helyszín megtekintése, vagy további információk beszerzése is szükségessé válhat. A rendelkezés továbbá előírja a bejegyzett élettársi kapcsolatot létesíteni kívánó felek számára, hogy a hivatali helyiségen kívül megtartandó esemény esetén gondoskodjanak alternatív helyszínről, és jelöljék is azt meg, arra az esetre, ha az eseménynek az eredetileg kijelölt helyszínen (például szabadtéren) történő megtartását külső körülmények lehetetlenné teszik.

A 88. §-hoz

A rendelkezés a törvényjavaslat 8. §-ában foglalt rendelkezésnek megfelelően meghatározza azt az időtartamot, amelyen belül a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésének helye szerint illetékes jegyző határoz a felmentés megadásáról azon akadályok alól, amelyek alól a felmentést a családjog anyagi jogi szabályai lehetővé teszik.

A 89. §-hoz

A rendelkezés a bejegyzett élettársi kapcsolat tekintetében is egy évre emeli azt az időtartamot, amellyel korábban lehetséges a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésének szándékát az anyakönyvvezetőnél bejelenteni.

A 90. §-hoz

A rendelkezés a nemzetiségek jogairól szóló törvény terminológiájának megfelelően módosítja az anyakönyvi eljárásról szóló törvényt.

A 91 . §-hoz

A gyakorlatban felmerült igényre válaszol a rendelkezés azzal a szabállyal, hogy abban az esetben, ha valakinek korábbi személyes joga alapján kettős családi nevét a magyar szabályoktól eltérően anyakönyvezték (a magyar jog csak kötőjellel teszi lehetővé a két név összekapcsolását, egyes országok joga szerint azonban ez két különálló névként is bejegyezhető kettős családi névnek), a magyar állampolgárság megszerzése céljából - például később született, és magyar állampolgárként személyes joga alapján a magyar szabályok szerint kötőjeles kettős családi nevet viselő gyermekével a név egyezése érdekében - a magyar állampolgárság megszerzését követően kérhesse nevének a magyar szabályok szerinti írásmódra történő javítását is.

A 92. §-hoz

A rendelkezés a nemzetiségek jogairól szóló törvény terminológiájának megfelelően módosítja az anyakönyvi eljárásról szóló törvényt.

A 93. §-hoz

A tervezett rendelkezés bővíti azon hatóságok körét, amelyeknél a házassági név módosítására irányuló kérelem előterjeszthető, megkönnyítve ezzel a kérelem benyújtását azokban az esetekben, amelyekben eddig a kérelem benyújtását megakadályozta az, hogy az ügyfél számára a megjelölt hatóságok elérése nem volt lehetséges. A benyújtott kérelmek mielőbbi elintézését segíti az a rendelkezés, amely lerövidíti azt a határidőt, amelyen belül az a hatóság, amelynél a kérelmet benyújtották, köteles azt a kérelem elintézésére jogosult hatósághoz felterjeszteni.

A 94. §-hoz

A törvényjavaslat 11. §-ában foglalt rendelkezésnek megfelelően pontosítja az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvényt.

A 95. §-hoz

A törvényjavaslat rögzíti, hogy a születési név megváltoztatására irányuló eljárás ügyintézési határideje 45 nap.

A 96. §-hoz

A rendelkezés a névváltoztatás bejegyzésének egyik speciális szabályát állapítja meg az anyakönyv közhitelessége biztosítása érdekében.

A 97. §-hoz

A törvényjavaslat 13. §-ában foglalt rendelkezésnek megfelelően pontosítja az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvényt.

A 98. §-hoz

Annak érdekében, hogy a polgárok minél gyorsabban és minél kevesebb hatósággal érintkezve járhassanak el egy hozzátartozójuk halála esetén, a törvényjavaslat - több összefüggő rendelkezéssel -lehetővé teszi, hogy egyes, a személyazonosság igazolására alkalmas okmányokat (a személyi igazolványt és a lakcímet igazoló hatósági igazolványt) az anyakönyvvezető maga érvényteleníthesse, és a hozzátartozó kérelme esetén visszaadja a hozzátartozónak, akinek így nem kell egy másik hatóság előtt megjelennie, ha azokat vissza kívánja kapni.

A 99. §-hoz

A rendelkezés lehetőséget biztosít az anyakönyvvezetőnek arra, hogy a halálozás anyakönyvezésével összefüggésben ellenőrizze a halálesetkor bevonandó okmányok, így a személyazonosító igazolvány, a lakcímet igazoló hatósági igazolvány, az útlevél és a vezetői engedély adatait tartalmazó nyilvántartásban azt, hogy az elhunytnak van-e érvényes ilyen okmánya, hogy ezt követően intézkedhessen annak bevonásáról vagy a hozzátartozó általi átadásáról, illetve felszólíthassa a hozzátartozót az érintett okmány beszolgáltatására. Tekintettel arra, hogy jelenleg az anyakönyvvezetők technikai felszereltsége lényeges eltéréseket mutat, és a jelenlegi módosítás keretei között ennek orvoslására nincs költségvetési lehetőség, a fenti ellenőrzést közvetlen elektronikus hozzáférés útján csak a technikai feltételek fennállása esetén írja elő a módosítás. Ha nincs lehetőség a közvetlen elektronikus hozzáférésre, akkor az anyakönyvvezető papír alapú megkereséssel juthat hozzá a szükséges adatokhoz.

A 100. és 101. §-hoz

A törvényjavaslat 13. §-ában foglalt rendelkezésnek megfelelően pontosítja az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény hazai anyakönyvezésre vonatkozó szabályait.

A 102. §-hoz

A gyakorlatban felmerült igényre válaszol a rendelkezés azzal a szabállyal, hogy abban az esetben, ha valakinek korábbi személyes joga alapján kettős családi nevét a magyar szabályoktól eltérően anyakönyvezték (a magyar jog csak kötőjellel teszi lehetővé a két név összekapcsolását, egyes országok joga szerint azonban ez két különálló névként is bejegyezhető kettős családi névnek), a magyar állampolgárság megszerzése céljából - például később született, és magyar állampolgárként személyes joga alapján a magyar szabályok szerint kötőjeles kettős családi nevet viselő gyermekével a név egyezése érdekében - a magyar állampolgárság megszerzését követően kérhesse nevének a magyar szabályok szerinti írásmódra történő javítását, vagy annak eleve ilyen módon történő bejegyzését is.

A 103. §-hoz

A rendelkezés célja, hogy a jelenlegi rendszertől eltérően az anyakönyvvezető az érintett felek - az anya, az apa, valamint a nagykorú gyermek - számára a teljes hatályú apai elismerő nyilatkozatból okiratmásolatot adhasson a személyi állapot igazolásának megkönnyítése érdekében.

A 104. §-hoz

A rendelkezés a nemzetiségek jogairól szóló törvény terminológiájának megfelelően módosítja az anyakönyvi eljárásról szóló törvényt.

A 105. §-hoz

A rendelkezés szövegpontosító, és a szövegnek a hatályos jogszabályok rendszerével koherens tartalmát biztosító rendelkezéseket tartalmaz.

A 106. §-hoz

A megszüntetni kívánt tanúsítvánnyal kapcsolatos rendelkezéseket helyezi hatályon kívül, továbbá a doktori cím bejegyzésének lehetőségét szünteti meg.

A 107. és 108. §-hoz

A rendelkezés szövegpontosító módosítást is tartalmaz figyelemmel arra, hogy a módosítandó törvény nem utal helyesen az állampolgársági ügyekben eljáró szervre.

A 109. §-hoz

A rendelkezés a címnyilvántartás törvényi szintű újraszabályozásával összefüggésben a helyesen az önkormányzati törvény keretei közé tartozó rendelkezést helyezi el az érintett törvényben.

A 110. §-hoz

A rendelkezés hatályon kívül helyezi az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény 2013. január 1-jei hatálybalépéséről szóló rendelkezést.

A 111 . § -hoz

A törvényjavaslat hatálybalépéséről rendelkező szabályokat tartalmazza a rendelkezés.

A 112. §-hoz

A rendelkezés a törvényjavaslat sarkalatos rendelkezéseit tartalmazó szerkezeti egységeit jelöli meg.