32001L0110[1]

A Tanács 2001/110/EK irányelve (2001. december 20.) a mézről

A TANÁCS 2001/110/EK IRÁNYELVE

(2001. december 20.)

a mézről

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 37. cikkére,

tekintettel a Bizottság javaslatára ( 1 ),

tekintettel az Európai Parlament véleményére ( 2 ),

tekintettel a Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére ( 3 ),

(1)

Az élelmiszerekre vonatkozó bizonyos vertikális irányelvek egyszerűsítése szükséges annak érdekében, hogy az említett irányelvekben kizárólag a termékekre vonatkozóan meghatározott legfontosabb előírásokat vegyék figyelembe, így biztosítva a termékek szabad mozgását a belső piacon, összhangban az Európai Tanács 1992. december 11-i és 12-i edinburghi következtetésével, amelyet az 1993. december 10-i és 11-i brüsszeli következtetésével az Európai Tanács megerősített.

(2)

A mézre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló, 1974. július 22-i 74/409/EGK tanácsi irányelvet ( 4 ) az a tény indokolta, hogy a nemzeti jogokban a méz meghatározásával a különböző mézfajtákkal és a mézre előírt jellemzőkkel kapcsolatos különbségek esetleg a fogyasztók megtévesztésére alkalmas tisztességtelen versenyt eredményezhetnek, és így a közös piac létrehozására és működésére közvetlen hatást gyakorolhatnak.

(3)

A 74/409/EGK irányelv és későbbi módosításai ennek következtében létrehozták a meghatározásokat, leírták a piacon megfelelő néven megjelentethető különféle méztípusokat, meghatározták az összetétel közös szabályait, valamint a címkézésen szereplő főbb információt, hogy biztosítsák e termékek Közösségen belüli szabad mozgását.

(4)

A szabályok világossá tétele miatt a 74/409/EGK irányelv átdolgozásra szorul annak érdekében, hogy a méz termelésére és forgalomba hozatalára vonatkozó szabályok érthetőbbé váljanak, és az élelmiszerekről szóló általános közösségi jogszabályokkal, különösen a címkézésre, a szennyezőanyagokra és az analízismódszerekre vonatkozó jogszabályokkal összhangba kerüljenek.

(5)

A 2000/13/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben ( 5 ) rögzített általános élelmiszerek címkézésére vonatkozó szabályokat bizonyos feltételekkel alkalmazni kell. A méz minősége és eredete között fennálló szoros összefüggés tekintetében elengedhetetlen az erre vonatkozó információ teljes körű feltüntetése, hogy a fogyasztót a termék minőségével kapcsolatban ne vezessék félre. A méz földrajzi jellemzőire vonatkozó sajátos fogyasztói érdekek és az ezzel kapcsolatos teljes átláthatóság szükségessé teszi, hogy a címkén feltüntessék azt a származási országot, ahol a mézet begyűjtötték.

(6)

A mézből nem vonható ki a pollen vagy a méz egyéb összetevője, kivéve ha ez szerves vagy szervetlen idegen anyag eltávolítása során elkerülhetetlen. Ezen eljárás szűréssel végezhető el. Ha a szűrés eredményeképpen jelentős mennyiségű pollen távozik, erről a fogyasztót - a címkén feltüntetett megfelelő jelzéssel - pontosan tájékoztatni kell.

(7)

A mézhez - amelynek elnevezése utalást tartalmaz a virág- vagy növényi, illetve a regionális, területi vagy domborzati eredetre vagy a különleges minőségi ismérvekre - pollenszűrt mézet nem lehet adni. A piaci átláthatóság javítása érdekében a pollenszűrt és az ipari mézeket kötelező címkével ellátni minden nagybani piacon kötött ügylet esetén.

(8)

Ahogy azt az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz intézett, az európai méhészetről szóló, 1994. június 24-i bizottsági közlemény hangsúlyozta, a Bizottság elemzési módszereket vezethet be, annak érdekében, hogy a Közösségben forgalomba hozott valamennyi méz összetételi jellemzőire és további sajátosságaira vonatkozó szabályokat biztosítsa.

(9)

Kívánatos volna figyelembe venni a méz új szabványkódexének megalkotása érdekében kifejtett munkát is, amely kódex a szükséges mértékben igazodik a Közösség különleges követelményeihez.

(10)

A Szerződés 5. cikkében rögzített szubszidiaritás és arányosság elvével összhangban azt a célt, hogy az érintett termékekre közös meghatározásokat és szabályokat állapítsanak meg, továbbá hogy a rendelkezések összhangba kerüljenek az élelmiszerekre vonatkozó általános közösségi jogszabályokkal, a tagállamok nem tudják kielégítő módon megvalósítani, így erre - ezen irányelv jellemzőjénél fogva - közösségi szinten több lehetőség van. Ezen irányelv kizárólag azon kérdésekre terjed ki, amelyek szabályozása az említett cél elérése érdekében szükséges.

(11)

Az ezen irányelv végrehajtásához szükséges intézkedéseket a Bizottságra ruházott végrehajtási hatáskör gyakorlására vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 1999. június 28-i 1999/468/EK tanácsi határozattal ( 6 ) összhangban kell elfogadni.

(12)

A szabad mozgás területén újabb akadályok létesítésének elkerülése érdekében a tagállamok kötelesek tartózkodni attól, hogy a szóban forgó termékekre olyan nemzeti rendelkezéseket fogadjanak el, amelyeket ezen irányelvben nem szabályoztak.

ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYELVET:

1. cikk

Ezt az irányelvet az I. mellékletben meghatározott termékekre kell alkalmazni. E termékeknek meg kell felelniük a II. mellékletben meghatározott követelményeknek.

2. cikk

A 2000/13/EK irányelvet az I. mellékletben meghatározott termékekre kell alkalmazni - az alábbi feltételekkel:

1. A "méz" kifejezést kizárólag az I. melléklet 1. pontjában meghatározott termékre lehet alkalmazni, és a kereskedelemben e termék megnevezésére lehet használni.

2. Az I. melléklet 2. és 3. pontjában említett termékneveket kizárólag az ott meghatározott termékekre alkalmazzák, és azokat a kereskedelemben e termékek megnevezésére használják. E nevek helyett az egyszerű "mé", terméknév is használható - a pollenszűrt méz, a lépes méz, a darabos vagy lépet tartalmazó méz, valamint az ipari méz, kivételével.

Azonban

a) az ipari méz esetében a "kizárólag főzés céljára" feliratot a címkén közvetlenül a terméknév mellett kell feltüntetni;

b) a terméknév - a pollenszűrt méz és az ipari méz kivételével - a következőkre utaló információval egészíthető ki:

- virág- vagy növényi eredet, ha a termék egészben vagy jelentős részben a megjelölt forrásból származik, és rendelkezik a forrás érzékszervi, fizikai-kémiai és mikroszkopikus jellemzőivel,

- regionális, területi vagy domborzati eredet, ha a termék teljes egészében a megjelölt forrásból származik,

- különleges minőségi kritériumok.

3. Amennyiben az ipari mézet összetett élelmiszer alkotóelemeként használták fel, az összetett élelmiszer terméknevében az "ipari méz" helyett a "méz" kifejezést lehet használni. Az összetevők listáján ugyanakkor az I. melléklet 3. pontjában említett kifejezést használják.

a) Azon származási országot vagy országokat, ahol a mézet begyűjtötték, jelzik a címkén.

Az első albekezdés sérelme nélkül, ha a méz több tagállamból vagy harmadik országból származik, a származási országok feltüntetését - az esetnek megfelelően - az alábbi elnevezések egyikével lehet helyettesíteni:

- "EU-országokból származó mézkeverék",

- "EU-n kívüli országokból származó mézkeverék",

- "EU-országokból és EU-n kívüli országokból származó mézkeverék".

b) A 2000/13/EK irányelv és különösen annak 13., 14., 16. és 17. cikke alkalmazásában az a) pont szerint feltüntetendő jellemzők az említett irányelv 3. cikke értelmében jelzésnek minősülnek.

5. A virágpor, amely a méz természetes alkotóeleme, nem tekinthető az ezen irányelv I. mellékletében meghatározott termékek összetevőjének az 1169/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 7 ) 2. cikke (2) bekezdésének f) pontja értelmében.

3. cikk

A pollenszűrt és az ipari méz esetében az ömlesztett szállítótartályokon, csomagokon és kereskedelmi okmányokon egyértelműen jelzik a teljes terméknevet - az I. melléklet 2. b) viii. pontjában és 3. pontjában foglaltak szerint.

4. cikk

(1) Ezen irányelv 9. cikkének második bekezdése alkalmazásában, a nemzetközi előírások és a műszaki fejlődés figyelembevételével a Bizottság a 882/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel ( 8 ) összhangban álló végrehajtási jogi aktusok révén meghatározhatja azokat a vizsgálati módszereket, amelyek segítségével lehetővé válik annak ellenőrzése, hogy a méz megfelel-e ezen irányelv rendelkezéseinek. E végrehajtási jogi aktusokat ezen irányelv 7. cikke (2) bekezdésének megfelelően kell elfogadni. E módszerek elfogadásáig a tagállamok - amikor csak lehetséges - nemzetközileg elfogadott, megalapozott vizsgálati módszerekkel (mint pl. a Codex Alimentarius által jóváhagyott módszerek) ellenőrzik ezen irányelv rendelkezéseinek betartását.

(2) A tisztességes kereskedelmi gyakorlatok és a fogyasztói érdekek védelmének biztosítása, valamint a vonatkozó elemzési módszerek kidolgozásának lehetővé tétele érdekében a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 6. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el ezen irányelv kiegészítésére az alábbiakra vonatkozó mennyiségi paraméterek meghatározásával:

a) a méznek a 2. cikk (2) bekezdése b) pontjának első francia bekezdésében említett virág- vagy növényi eredetére vonatkozóan a "jelentős részben" kritérium; valamint

b) az I. melléklet 2. b) viii. pontjában említett idegen szerves vagy szervetlen anyagok eltávolítását követően a virágpornak a szűrt mézben való minimális tartalma.

E felhatalmazáson alapuló jogi aktusokban a Bizottság megfelelő átmeneti szabályozásról rendelkezik a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok alkalmazási időpontját megelőzően forgalomba hozott termékek számára.

5. cikk

Az I. mellékletben meghatározott termékekre vonatkozóan a tagállamok nem hozhatnak az ezen irányelvben el nem rendelt nemzeti rendelkezéseket.

6. cikk

(1) A Bizottság az e cikkben meghatározott feltételek mellett felhatalmazást kap felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására.

(2) A Bizottságnak a 4. cikk (2) bekezdésében említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozó felhatalmazása ötéves időszakra szól 2014. június 23-tól kezdődő hatállyal. A Bizottság legkésőbb kilenc hónappal az ötéves időtartam letelte előtt jelentést készít a felhatalmazásról. Amennyiben az Európai Parlament vagy a Tanács nem ellenzi a meghosszabbítást legkésőbb három hónappal az egyes időtartamok vége előtt, akkor a felhatalmazás hallgatólagosan meghosszabbodik a korábbival megegyező időtartamra.

(3) Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 4. cikk (2) bekezdésében említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban megjelölt felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában történő kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(4) A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti az Európai Parlamentet és a Tanácsot e jogi aktus elfogadásáról.

(5) A 4. cikk (2) bekezdése értelmében elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik.

7. cikk

(1) A Bizottságot a 178/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 9 ) 58. cikkének (1) bekezdésével létrehozott Élelmiszerlánc- és Állategészségügyi Állandó Bizottság (a bizottság) segíti. Ez a bizottság a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 10 ) értelmében vett bizottság.

(2) Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 5. cikkét kell alkalmazni.

Ha a bizottság nem nyilvánít véleményt, a Bizottság nem fogadhatja el a végrehajtási jogi aktus tervezetét, és a 182/2011/EU rendelet 5. cikke (4) bekezdésének harmadik albekezdése alkalmazandó.

8. cikk

A 74/409/EGK irányelv 2003. augusztus 1-jétől kezdődően hatályát veszti.

A hatályát vesztett irányelvre történő hivatkozások az ezen irányelvre történő hivatkozásnak minősülnek.

9. cikk

A tagállamok hatályba léptetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ennek az irányelvnek 2003. augusztus 1-jéig megfeleljenek. Erről haladéktalanul tájékoztatják a Bizottságot.

Az intézkedéseket úgy alkalmazzák, hogy azok:

- 2003. augusztus 1-jei hatállyal engedélyezzék az I. mellékletben meghatározott termékek kereskedelmét, amennyiben e termékek az ezen irányelvben rögzített meghatározásoknak és szabályoknak megfelelnek,

- 2004. augusztus 1-jei hatállyal megtiltsák azon termékek kereskedelmét, amelyek nem felelnek meg az ezen irányelvben foglaltaknak.

Mindazonáltal az ezen irányelvnek meg nem felelő, ugyanakkor 2004. augusztus 1-je előtt a 74/409/EGK irányelvnek megfelelően címkézett termékek forgalomba hozatala a készletek kimerüléséig engedélyezett.

Amikor a tagállamok elfogadják ezeket az intézkedéseket, azokban hivatkozni kell erre az irányelvre, vagy azokhoz hivatalos kihirdetésük alkalmával ilyen hivatkozást fűzni. A hivatkozás módját a tagállamok határozzák meg.

10. cikk

Ez az irányelv az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő 20. napon lép hatályba.

11. cikk

Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei.

I. MELLÉKLET

NEVEK, TERMÉKLEÍRÁSOK ÉS MEGHATÁROZÁSOK

1.

A méz az Apis mellifera méhek által növényi nektárból vagy élő növényi részek nedvéből, illetőleg növényi nedveket szívó rovarok élő növényi részeken kiválasztott anyagából előállított természetes édes anyag, amelyet a méhek begyűjtenek, saját különleges anyagaik hozzáadásával átalakítanak, raktároznak, dehidratálnak és lépekben érlelnek.

2.

A főbb mézfajták a következők:

a) eredet szerint:

i. virágméz vagy nektárméz

növényi nektárból nyert méz;

ii. harmatméz

főképpen a növényi nedveket szívó rovarok (Hemiptera) élő növényi részeken kiválasztott anyagából vagy élő növényi részek nedvéből nyert méz;

b) az előállítás és/vagy kiszerelés módja szerint:

iii. lépes méz

a méhek által újonnan épített, még lakatlan lépek sejtjeiben vagy kizárólag méhviaszból készített vékony lépalaplapokban tárolt és lezárt egész lépben vagy léprészekben értékesített méz;

iv. darabos méz vagy lépet tartalmazó méz

egy vagy több lépdarabot tartalmazó méz;

v. lecsapolt méz

felfedett lakatlan lépek lecsapolásával nyert méz;

vi. kivont méz

felfedett lakatlan lépek centrifugálásával nyert méz;

vii. sajtolt méz

lakatlan lépek sajtolásával, 45 °C-ot meg nem haladó mérsékelt hő alkalmazásával vagy anélkül nyert méz;

viii. pollenszűrt méz

idegen szerves vagy szervetlen anyag olyan jelentős eltávolításával nyert méz, amely polleneltávolítást is eredményez.

3.

Ipari méz

Olyan méz, amely a) ipari felhasználásra vagy egyéb feldolgozásra kerülő élelmiszerek összetevőjeként történő felhasználásra alkalmas, és b):

- idegen íze vagy illata van, vagy

- erjedése megkezdődött, vagy már megerjedt, illetőleg

- túlmelegítették.

II. MELLÉKLET

A MÉZ ÖSSZETÉTELÉRE VONATKOZÓ ISMÉRVEK

A méz elsődlegesen különféle cukrokból, túlnyomórészt fruktózból és glükózból, valamint egyéb anyagokból (mint pl. szerves savakból, enzimekből és a begyűjtött mézből kivont szilárd részecskékből) áll. A méz színe a csaknem színtelentől a sötétbarnáig terjed. A méz állaga folyékony, sűrűn folyó vagy részben, illetve egészen kristályos is lehet. A méz ízében és aromájában tapasztalható eltéréseket a különböző növényi eredetre lehet visszavezetni.

Mézként történő piaci forgalmazása és emberi fogyasztás céljára készült termékben történő felhasználása esetén a mézhez más élelmiszer-összetevőt (ideértve az élelmiszer adalékanyagokat is), valamint mézen kívüli egyéb hozzáadott anyagot nem lehet adni. A méznek - amennyire lehetséges - az összetételétől idegen szerves vagy szervetlen anyagoktól mentesnek kell maradnia. Az I. melléklet 3. pontjában foglaltak kivételével a méznek nem lehet idegen íze vagy illata, nem kezdődhetett meg erjedése, nem lehet mesterségesen megváltozott savtartalma, továbbá nem lehet túl olyan fokú melegítésen, amelynek következtében a természetes enzimek elpusztulnak vagy jelentős mértékben semlegesítődnek.

Az I. melléklet 2. b) viii. pontjának sérelme nélkül sem a virágport, sem a méz egyéb alkotóelemét nem lehet kivonni a mézből, kivéve, ha ez az idegen szerves vagy szervetlen anyag eltávolításakor elkerülhetetlen.

Amikor a méz mézként a piacra kerül, illetőleg amikor emberi fogyasztás céljára készült termékben kerül felhasználásra, a méznek az alábbi összetételi ismérveknek kell megfelelnie:

1. Cukortartalom:

1.1. Fruktóz- és glükóztartalom (a kettő együttesen)

– virágmézlegalább 60 g/100 g
– harmatméz, harmatméz és virágméz keverékelegalább 45 g/100 g

1.2. Szacharóztartalom

– általábanlegfeljebb 5 g/100 g
– fehérakác (Robinia pseudoacacia), lucerna (Medicago sativa), Menzies Banksia (Banksia menziesii), francia lonc (Hedysarum), vörös kaucsukfa (Eucalyptuscamadulensis), leatherwood/bőrfa/(Eucryphia lucida, Eucryphia milliganii), citromféléklegfeljebb 10 g/100 g
– levendula (Lavandula spp.), borágófű (Borago officinalis)legfeljebb 15 g/100 g

2. Nedvességtartalom

– általábanlegfeljebb 20 %
–hanga (Calluna) az ipari mézben általábanlegfeljebb 23 %
– ipari méz hangából (Calluna)legfeljebb 25 %

3. Vízben nem oldódó anyagok tartalma

– általábanlegfeljebb 0,1 g/100 g
– sajtolt mézlegfeljebb 0,5 g/100 g

4. Áramvezető képesség

– az alábbiakban fel nem sorolt mézek, valamint e mézek keverékeilegfeljebb 0,8 mS/cm
– harmatméz és gesztenyeméz, valamint ezek keverékei kivéve az alábbiakban felsoroltakatlegalább 0,8 mS/cm
– kivételek: eperfa (Arbutus unedo), erika (Erica) eukaliptusz, citrusfa (Tilia spp.), hanga (Calluna vulgaris), manuka vagy jelly bush/zselébokor/(leptospermum), teafa (Melaleuca spp.)

5. Szabad sav

– általábanlegfeljebb 50 milliekvivalenssel egyenértékű sav 1 000 grammonként
– ipari mézlegfeljebb 80 milliekvivalenssel egyenértékű sav 1 000 grammonként

6. Diasztáztevékenység és hidroxi-metil-korpa- (HMF-) tartalom a feldolgozást és keverést követően

a) Diasztáz-tevékenység (Schade-skála)

– általában, az ipari méz kivételévellegalább 8
– alacsony természetes enzimtartalmú mézek (pl. citrusméz) és legfeljebb 15 mg/kg HMF-tartalmú mézeklegalább 3

b) HMF

– általában, az ipari méz kivételévellegfeljebb 40 mg/kg (az a) pont második francia bekezdésének rendelkezéseitől függően)
– trópusi éghajlatú területről származó, igazolt eredetű mézek és ezek keverékeilegfeljebb 80 mg/kg

( 1 ) HL C 231., 1996.8.9., 10. o.

( 2 ) HL C 279., 1999.10.1., 91. o.

( 3 ) HL C 56., 1997.2.24., 20. o.

( 4 ) HL L 221., 1974.8.12., 10. o. A legutóbb az 1985-ös spanyol és portugál csatlakozási okmánnyal módosított irányelv.

( 5 ) HL L 109., 2000.5.6., 29. o.

( 6 ) HL L 184., 1999.7.17., 23. o.

( 7 ) Az Európai Parlament és a Tanács 1169/2011/EU rendelete (2011. október 25.) a fogyasztók élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatásáról, az 1924/2006/EK és az 1925/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról és a 87/250/EGK bizottsági irányelv, a 90/496/EGK tanácsi irányelv, az 1999/10/EK bizottsági irányelv, a 2000/13/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv, a 2002/67/EK és a 2008/5/EK bizottsági irányelv és a 608/2004/EK bizottsági rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 304., 2011.11.22., 18. o.).

( 8 ) Az Európai Parlament és a Tanács 882/2004/EK rendelete (2004. április 29.) a takarmány- és élelmiszerjog, valamint az állat-egészségügyi és az állatok kíméletére vonatkozó szabályok követelményeinek történő megfelelés ellenőrzésének biztosítása céljából végrehajtott hatósági ellenőrzésekről (HL L 165., 2004.4.30., 1. o.)

( 9 ) Az Európai Parlament és a Tanács 178/2002/EK rendelete (2002. január 28.) az élelmiszerjog általános elveiről és követelményeiről, az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság létrehozásáról és az élelmiszerbiztonságra vonatkozó eljárások megállapításáról (HL L 31., 2002.2.1., 1. o.).

( 10 ) Az Európai Parlament és a Tanács 182/2011/EU rendelete (2011. február 16.) a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról. (HL L 55., 2011.2.28., 13. o.)

Lábjegyzetek:

[1] A dokumentum eredetije megtekinthető CELEX: 32001L0110 - https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/ALL/?uri=CELEX:32001L0110&locale=hu Utolsó elérhető, magyar nyelvű konszolidált változat CELEX: 02001L0110-20140623 - https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/ALL/?uri=CELEX:02001L0110-20140623&locale=hu

Tartalomjegyzék