32008D0765[1]
2008/765/EK: A Bizottság határozata ( 2007. december 11. ) a Finnország által a Tieliikelaitos/Destia javára nyújtott C 7/06. (ex NN 83/05.) számú TÁMOGATÁSRÓL (az értesítés a C(2007) 6073. számú dokumentummal történt)
| 10.10.2008 | HU | Az Európai Unió Hivatalos Lapja | L 270/1 |
A BIZOTTSÁG HATÁROZATA
(2007. december 11.)
a Finnország által a Tieliikelaitos/Destia javára nyújtott C 7/06. (ex NN 83/05.) számú TÁMOGATÁSRÓL
(az értesítés a C(2007) 6073. számú dokumentummal történt)
(Csak a finn és a svéd nyelvű szöveg hiteles.)
(EGT-vonatkozású szöveg)
(2008/765/EK)
AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,
tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 88. cikke (2) bekezdésének első albekezdésére,
tekintettel az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásra és különösen annak 62. cikke (1) bekezdésének a) pontjára,
miután felszólították az érdekelteket, hogy a fent említett rendelkezéseknek ( 1 ) megfelelően nyújtsák be észrevételeiket, és ezen észrevételeket figyelembe vették,
mivel:
1. AZ ELJÁRÁS
| (1) | A Bizottság 2006. február 22-én úgy határozott, hogy hivatalos vizsgálati eljárást (C(2006) 461 végleges) indít azt követően, hogy két finn ipari szövetség számos panaszt nyújtott be, melyekben azt állították, hogy a finn hatóságok a Tieliikelaitos- nak a finn nemzeti közigazgatásból állami vállalkozásként történő kiválása során az EK-Szerződés számos rendelkezését megsértették, ideértve az állami támogatásról szóló rendelkezéseket is. |
| (2) | A Bizottság 2006. február 23-i levelében tájékoztatta Finnországot az eljárás megindítására vonatkozó határozatáról, és a finn hatóságok számára lehetőséget biztosított arra, hogy egy hónapon belül benyújtsák észrevételeiket. |
| (3) | A Bizottság 2006. május 3-i levelében továbbította a panaszosok számára az eljárás megindítására vonatkozó határozat egy példányát, és lehetőséget biztosított számukra, hogy egy hónapon belül benyújtsák a határozattal kapcsolatos észrevételeiket. |
| (4) | A Bizottság a Finnország által az eljárás megindítására vonatkozó bizottsági határozatra adott választ a 2006. május 31-i levélben kapta kézhez, miután két alkalommal is meghosszabbította a válaszadási határidőt. |
| (5) | A panaszosok 2006. június 22-i levelükben továbbították az eljárás megindítására vonatkozó bizottsági határozattal kapcsolatos észrevételeiket. |
| (6) | A Bizottság ezeket az észrevételeket 2006. július 6-i levelében továbbította a finn hatóságok számára, és lehetőséget biztosított arra, hogy egy hónapon belül reagáljanak. |
| (7) | A Bizottság a 2006. szeptember 27-i levélben kapta kézhez Finnországnak a panaszosok észrevételeire adott válaszát. |
| (8) | A finn hatóságok és a Bizottság 2006. szeptember 7-i megbeszélését követően a finn hatóságok 2007. február 6-án további információkat közöltek. |
| (9) | A Bizottság 2007. április 20-án levelet küldött a finn hatóságoknak, melyben további tájékoztatást kért. A finn hatóságok válasza 2007. május 22-én érkezett meg. |
| (10) | A Bizottság 2007. július 4-i és július 27-i levelében megkérte a finn hatóságokat a végleges határozat elfogadásához szükséges, még hiányzó információk közlésére. A válaszok 2007. augusztus 10-én, illetve augusztus 29-én érkeztek meg. |
2. TÉNYEK
2.1. A kedvezményezett
| (11) | A Tieliikelaitos finn állami vállalkozás, mely egyrészről úttervezéssel, útépítéssel és útfenntartással foglalkozik, másrészről pedig kompszolgáltatásokat nyújt. Noha a vállalkozás nevét 2007. február 14-én Destiá- ra módosították, a Bizottság a folytonosság érdekében e határozat szövegében mindvégig a vállalkozás eredeti elnevezését, vagyis a Tieliikelaitos- t használja majd. |
| (12) | A finn közigazgatási jog értelmében az állami vállalkozások olyan, állami tulajdonban lévő szervezetek, melyek nem önálló vállalkozások, és melyek üzleti tevékenységet folytatnak. Az állami vállalkozásokra az állami vállalkozásokról szóló törvény ( 2 ) rendelkezései az irányadók. Az állami vállalkozások köztes jogi helyzetben vannak egy közigazgatási szerv és egy állami tulajdonban lévő vállalkozás között. Az állami vállalkozások az üzleti elvekkel összhangban működnek, azonban ezekkel kapcsolatban a Parlament, a kormány és az illetékes minisztériumok rendelkeznek döntéshozatali és irányítási hatáskörrel. |
| (13) | Bár éves forgalma az utóbbi 6 évben (15 %-os mértékben) csökkent, és 2006-ban az éves forgalom 474,1 millió EUR volt, a Tieliikelaitos továbbra is fontos piaci szereplő a finn mélyépítőipari piac infrastrukturális ágazatában. |
| (14) | A forgalom legfontosabb összetevői az építőipari szolgáltatások (47 %), a karbantartási szolgáltatások (31 %), a burkolási és ásványi adalékanyag szolgáltatások (aszfaltozás, közútjelölési szolgáltatások, ásványi adalékanyag előállítás – 11 %). A Tieliikelaitos a Finn Közúti Igazgatóság (a Tieliikelaitos forgalmának 68 %-a), kereskedelmi vállalkozások (15 %), települések és városok (13 %), más kormányszervek (2 %) stb. számára nyújt szolgáltatásokat. |
| (15) | A Tieliikelaitos tevékenységeiből származó nyereség 2006-ban 10,6 millió EUR volt. Munkavállalóinak átlagos létszáma 2006-ban 2 469 fő volt. |
2.2. A közúti szolgáltatások és a kompszolgáltatások reformja Finnországban
| (16) | A finn állami közúthálózat karbantartását 2000 végéig alapvetően a Finn Közúti Szolgálat végezte. A Közúti Szolgálat foglalkozott részben az új állami közutak tervezésével és építésével is. Ezzel kapcsolatban meg kell említenünk, hogy Finnországban 78 000 km állami közút, 26 000 km települési tulajdonban lévő út és 350 000 km (gyenge minőségű) „erdei” magánút található. |
| (17) | A Közúti Szolgálat állami szervként működött, melynek feladata elsődlegesen a közutak igazgatása és karbantartása, illetve a közúti forgalom körülményeinek és a kapcsolódó szolgáltatási tevékenységeknek a fejlesztése volt. A finn közigazgatási jog értelmében állami szervek a nemzeti közigazgatás olyan szervei, melyek önálló jogi személyiséggel nem rendelkeznek, viszont az államhoz tartoznak. |
| (18) | A liberalizációt megelőző szakaszban csak akkor vették igénybe magán tanácsadók, fejlesztők és karbantartó vállalkozások szolgáltatásait, ha a Közúti Szolgálat „útépítési” részlege ( 3 ) nem tudta ellátni a feladatot. Különösen az elsősorban a közutak jégmentesítésével foglalkozó rendszeres útkarbantartó ágazatot ( 4 ) érintette a magánvállalkozások gyakorlatilag teljes hiánya a liberalizációs folyamat megkezdését megelőzően: mindössze két kisebb projektet ítéltek oda ilyen vállalkozásoknak az 1990-es évek végén előzetes/kísérleti pályázati eljárások során. |
| (19) | A finn hatóságok 2000 márciusában úgy határoztak, hogy a Közúti Szolgálat építési tevékenységeit egy állami vállalkozás formájában kiváló cégbe szervezik, mely Tieliikelaitos néven működik tovább, a Közúti Igazgatóság pedig az útkarbantartás terén megbízóként szerepel. Mindez azt a célt szolgálta, hogy szétválasszák a karbantartási és építési szolgáltatásokat vásárló megbízó, illetve az ilyen szolgáltatásokat nyújtó szervezet szerepét. |
| (20) | Finnország a piac fokozatos megnyitása mellett döntött. A Közúti Igazgatóság feladata ezzel kapcsolatban az volt, hogy megteremtse a lehetőségeket az aktív piacok kialakulásához, például új, versenyeztetésen alapuló pályázati eljárások útján. |
| (21) | A reform eredményeként az állami közutak megtervezését, építését és karbantartását 2004 végére teljes mértékben megnyitották a verseny előtt. A települési tulajdonú utakat illetően a szubszidiaritás elvével összhangban az egyes önkormányzatok dönthetnek arról, hogy igénybe veszik-e belső útépítési kapacitásukat vagy sem. Amennyiben azonban úgy döntenek, hogy kiszervezik az érintett szolgáltatásokat, ezt csak nyílt pályázati eljárás útján tehetik meg. |
| (22) | A kompszolgáltatások tekintetében a piacot 2010-ben nyitják meg a verseny előtt. |
2.3. A Tieliikelaitos- ra vonatkozó szabályok, ideértve a 2001 és 2004 közötti átmeneti időszakra vonatkozó különleges rendelkezéseket is
| (24) | Emellett, az átmeneti időszakban a Tieliikelaitos- hoz került alkalmazottak munkahelyét garantálták: a Parlament által a Közúti Szolgálat reformjáról hozott határozat ( 7 ) kikötötte, hogy a Tieliikelaitos az átmeneti időszakban nem mondhat fel alkalmazottainak, nem végezhet létszámleépítést és nem kényszerítheti alkalmazottait munkahelyváltásra. |
| (25) | A Tieliikelaitos számára egyéb, állandó jelleggel alkalmazandó korlátozásokat is előírtak. |
| (26) | Először is a Tieliikelaitos- ról szóló törvény értelmében a vállalkozást állandó kötelezettség terheli az ország egészében valamennyi útkarbantartási szerződésre és kompforgalmi szolgáltatásra vonatkozó ajánlattételre. |
| (27) | Másodszor a vállalkozásnak vészhelyzetben is készen kell állnia a szolgáltatásnyújtásra. A Közúti Igazgatóság és a Tieliikelaitos külön kapcsolódó jogszabály, a vészhelyzetben fennálló hatáskörökről szóló törvény alapján köteles biztosítani a vészhelyzetben történő rendelkezésre állást ( 8 ) . Az előkészületekre előzetes tervezés, vészhelyzeti tevékenységekre történő előzetes felkészülés és más intézkedések útján kerülne sor. A Közlekedési és Hírközlési Minisztérium egy kormányzati törvényjavaslat ( 9 ) alapján külön határoz a szükséges készültségi szintről és a felelősségek Közúti Igazgatóság és Tieliikelaitos között történő megosztásáról. Emellett az átmeneti időszakban a Tieliikelaitos köteles vészhelyzetre folyékony üzemanyagkészleteket raktározni. |
| (28) | Végül, más állami vállalkozásokhoz hasonlóan a Tieliikelaitos köteles alapvető feladataira összpontosítani. Különösen korlátozzák a leányvállalatai által elvégezhető tevékenységeket, illetve a külföldi működési lehetőségeit, emellett pedig tiltanak bizonyos csoporton belüli pénzügyi tranzakciókat. |
2.4. Az érintett intézkedések ismertetése
2.4.1. Állami kölcsön
| (29) | A finn kormány 2000. december 21-i általános ülésén határozott a tevékenységeit 2001 elején megkezdő Tieliikelaitos mérlegének eszközstruktúrájáról. A Tieliikelaitos ellenőrzése alá vont eszközök egy része hosszú távú kölcsönként és a törzstőke részeként került a könyvekbe. |
| (30) | A Tieliikelaitos tehát 41,44 millió EUR összegű, hosszú távú kölcsöntőkét kapott az államtól. A kölcsön visszafizetésére 15 éves határidőt szabtak (2001. január 1-től2015. január 1-ig), melyből az első három évben tőke-visszafizetési kötelezettség nem volt. Emellett úgy döntöttek, hogy a kamatot fokozatosan 5 %-ra emelik, és így az 2001-ben 1 %, 2002-ben 1,5 %, 2003-ban 2,5 %, 2004-ben 3,5 %, illetve 2005-től 5 % lesz. |
2.4.2. A Tieliikelaitos rendelkezésére bocsátott, nem pénzügyi eszközök, ideértve a földterületeket és a kavicskitermelő-helyeket
| (31) | Amikor döntés született a Közúti Szolgálat kettébontásáról és Közúti Igazgatósággá és Tieliikelaitos- szá történő alakításáról, a Közúti Szolgálat vagyonmegosztására vonatkozóan azt az elvet követték, hogy a közutakról szóló jogszabályok hatálya alá tartozó eszközök, vagyis maguk a közutak a Közúti Igazgatóság irányítása alatt maradtak, míg a közutak karbantartásához használt eszközök és a kompok a Tieliikelaitos könyvelésébe kerültek. |
| (32) | A berendezések átadása könyv szerinti értéken történt, melyet a beszerzési érték és a felhalmozott értékcsökkenés különbsége alapján számítottak. Emellett a kavicskitermelő-helyek is a Tieliikelaitos mérlegében kerültek feltüntetésre, könyv szerinti értéken. |
| (33) | A földterület és a kavicsbányák könyv szerinti értékét megemelték, mivel a finn kormány úgy vélekedett, hogy az alacsonyabb volt az említett területek dologi értékénél. A finn Közlekedési és Hírközlési Minisztérium ebből a célból munkacsoportot hozott létre ( 10 ) , mely javaslatokat tett a Közúti Igazgatóságnál maradó, illetve a Tieliikelaitos- hoz kerülő kitermelőhelyekre, továbbá ezek méltányos piaci értékére vonatkozóan. Nem született azonban konszenzus a földterületek értékéről. |
| (34) | A Közlekedési és Hírközlési Minisztérium azt követően határozott a földterület és a kavicskitermelő-helyek felértékeléséről, hogy kikérte egy független tanácsadó cég, a Catella Real Estate Consulting Ltd (a továbbiakban: „Catella”) tanácsát. |
2.4.3. Tárgyalásos közúti szolgáltatási szerződések
| (35) | A Közúti Szolgálat reformjával kapcsolatos átmeneti rendelkezések alapján a 2001 és 2004 közötti időszakban az állami utakkal kapcsolatos úttervezési, útépítési és útkarbantartási szerződéseknek csak egy részét ítélte oda pályázati felhívás útján a Közúti Igazgatóság, azonban úgy rendelkeztek, hogy e rész aránya fokozatosan növekedjen. A fennmaradó szerződéseket a Tieliikelaitos és a Közúti Igazgatóság között kellett megkötni tárgyalásos szerződésként, pályázati eljárás nélkül. |
| (36) | A tárgyalásos szerződéseknél alkalmazott ár alapja a pályázati felhívás során odaítélt szerződések árszintje volt. A Közúti Igazgatóság ennek megfelelően megvizsgálta a Tieliikelaitos által a tárgyalásos szerződésekre tett árajánlatokat, és összevetette ezeket a versenypályázatok áraival. A Tieliikelaitos és a Közúti Igazgatóság között ezt követően folytatott tárgyalás során figyelembe vették azt a tényt, hogy a Tieliikelaitos a szükségesnél több alkalmazottal rendelkezett, és ezért megnövekedtek költségei. A további személyzeti kiigazítási intézkedésekben (különösen a külön szolgáltatási projektekben) érvényesített költségkülönbözetet azonban a tárgyalásos szerződésekben nem kompenzálták. |
| (37) | A Közúti Igazgatóság és a Tieliikelaitos az átmeneti időszakban minden évben megállapodott a kiadások kiigazítására vonatkozó eljárásról, melynek révén a tárgyalásos szerződések és a pályázati eljárás útján odaítélt szerződések között a szerződéses ár alapján az árrésben mutatkozó különbözetet bizonyos mértékig kiegyensúlyozták. Ennek mértékét a következő, 4., 5. és 6. fejezetben elemezzük (még a kiigazítást követően is mutatkozott bizonyos mértékű eltérés a tárgyalásos és a pályázati eljárás útján odaítélt szerződésekkel kapcsolatos árrésben). A tárgyalásos és a pályázati eljárás útján odaítélt szerződések között a projektekben mutatkozó árrést ezekkel a megoldásokkal sikerült közelíteni egymáshoz az átmeneti időszakban. |
2.4.4. Tárgyalásos kompszolgáltatási szerződések
| (38) | Finnországban kompszolgáltatást állami közúti szolgáltatás keretében, 43 kompátkelőhelyen biztosítanak. A kompátkelőhelyek elsősorban a turkui szigetcsoporton és Kelet-Finnország belvízi területein összpontosulnak. |
| (39) | A közúti igazgatási reformmal összefüggésben úgy határoztak, hogy az állami közúti szolgáltatás keretében nyújtott kompszolgáltatást fokozatosan megnyitják a 2005-ben kezdődő verseny előtt, illetve hogy 2010-től valamennyi új, kompszolgáltatási szerződést pályázati eljárás útján ítélik oda. |
| (40) | 2005-ben az összesen tíz kompforgalmi szerződésből háromra vonatkozó pályázati felhívás nem járt kielégítő eredménnyel, mert ez egyrészt nagyobb költségeket eredményezett volna a Közúti Igazgatóságnak ( 11 ) , másrészt pedig megerősítette volna a Tieliikelaitos piaci helyzetét. Ezért a Közúti Igazgatóság egyelőre továbbra is a Tieliikelaitos -szal köt tárgyalásos szerződéseket, és keresi, hogy milyen egyéb közbeszerzési modellt lehetne alkalmazni a jövőben a versenyen alapuló ajánlattételi fordulóknál. |
2.4.5. Külön rendelkezések a létszámfelesleg csökkentésére
| (41) | A Tieliikelaitos létrehozásakor a Közúti Szolgálat teljes útkarbantartó személyzetét áthelyezték a Tieliikelaitos- hoz. Ennek eredményeként a Tieliikelaitos- nál komoly létszámfelesleg képződött. Ezt a tényt nem vitatják a panaszosok sem, akik 2006. júniusi beadványukban elismerték, hogy „a Tieliikelaitos számára strukturális hátrányt jelentett, hogy köteles volt teljes személyzetét tovább foglalkoztatni, és senkit sem küldhetett el”. Az átmeneti időszakban e kérdést illetően háromféle intézkedést hoztak. |
| (42) | Először is 116 munkavállaló számára kínáltak lehetőséget más kormányszerveknél üres álláshelyek betöltésére, és a munkavállalók ezeket el is fogadták (közülük 9-en a Közúti Igazgatósághoz kerültek). |
| (43) | Másfelől 20,1 millió EUR-t irányoztak elő a Tieliikelaitos személyzeti kiigazításainak támogatására, vagyis arra, hogy a munkavállalókat új munkahelyhez segítsék, hogy finanszírozzák a kiegészítő oktatási és átképzési intézkedéseket, illetve hogy támogassák az előnyugdíjazást. |
| (44) | Harmadszor pedig, azokat a munkavállalókat, aki számára nem tudtak munkát kínálni akár a Tieliikelaitos számára pályázati eljárás keretében odaítélt szerződések alapján, akár a Tieliikelaitos és a Közúti Igazgatóság között létrejött tárgyalásos szerződések alapján, és akik számára sem az előnyugdíj, sem az ehhez hasonló megoldások nem jelentettek járható utat, a Közúti Igazgatóság megbízásából végzett szolgáltatási projektekben alkalmazták. Ezek a projektek például az utak melletti területek megtisztítására, illetve épületek és kültéri részek helyreállítására irányultak. A Közúti Igazgatóság összességében 68 millió EUR-t fizetett az ilyen szolgáltatási projektek finanszírozása fejében. A szolgáltatási projektek keretében 2001 és 2004 között évente átlagosan 600–700 emberévnyi munkát vásároltak meg. |
| (45) | A Tieliikelaitos alkalmazottainak létszáma az átmeneti időszakban a 2001. évi 4 235 főről 2004-re 3 037 főre csökkent. |
2.4.6. A csődtörvény alkalmazhatóságának hiánya
| (46) | Az állami vállalkozások nem független jogi személyek, tehát végső soron az állam felelős egy állami vállalkozás kötelezettségeiért, az állami vállalkozásokról szóló törvény 6. cikke értelmében. |
| (47) | Az állam felelősségére tekintettel az állami vállalkozások a csődtörvény 1. fejezetének 3. cikke értelmében nem nyilváníthatók csődbe jutottnak. |
| (48) | A csődtörvény alkalmazhatóságának hiányából adódó előnyök ellensúlyozása érdekében a finn jogszabályok arról rendelkeznek, hogy az állami vállalkozások által felvett hitelek és nyújtott garanciák tekintetében 2003. január 1-jét követően az államnak díjat kell fizetnie. ( 12 ) |
| (49) | Az állami kölcsönökről és az állami garanciák nyújtásáról szóló törvény 15. szakasza ( 13 ) értelmében az ilyen garanciadíjak mértékének meghatározásakor figyelembe kell venni az állam által a garancia miatti esetleges kötelező kifizetések összegét, a kockázatviselés alanya működésének jellegét és hatáskörét, továbbá gazdaságát, a kockázatviselés tárgyának hitelképességét, a kockázatviselés alanya nemzetgazdaságának hitelképességét, illetve az érintett kockázattal kapcsolatos egyéb ügyeket és versenyfeltételeket. |
| (50) | Az állami garanciákból beszedett díjakról szóló kormányrendelet ( 14 ) a hosszú távú hitelek tekintetében kiköti, hogy a hitel 0,25 %-ának megfelelő összegű átalányösszeget kell beszedni (kezelési díjként). Amennyiben a garanciával kapcsolatos veszteség kockázata kivételesen magas, a beszedett átalányösszeget 1,50 százalékponttal növelik. Emellett a hitel 0,35 %-ának megfelelő összegben vetik ki az éves díjat. A piaci feltételek lényeges mértékű változása esetén az éves díj összegét legkésőbb 12 hónapon belül ki kell igazítani. |
| (51) | Az állami kölcsönökről és az állami garanciák nyújtásáról szóló, fent említett törvény a rövid távú hitelek tekintetében az éves díjat a hosszú távú hitel éves díjának felében állapítja meg. |
2.4.7. A társasági jövedelemadó tekintetében alkalmazott eljárások sajátosságai
| (52) | Az állami vállalkozásokkal kapcsolatban a társasági jövedelemadó tekintetében alkalmazott eljárásokról a jövedelemadóról szóló törvény rendelkezik ( 15 ) . A törvény 21. szakaszának (3) bekezdésében megállapított elvekkel összhangban az olyan állami vállalkozások, melyeknek a tevékenységei elsősorban más állami intézmények szükségleteinek kielégítésére irányulnak, ennek az adónak a megfizetésére nem kötelesek. |
| (53) | Az átmeneti időszakban a Tieliikelaitos forgalmának jelentős része más állami intézménnyel (a Közúti Igazgatóság) kötött szerződésekből származott, és ilyen módon ezen tevékenységei tekintetében jövedelemadót nem kellett fizetnie. |
| (54) | Emellett 2004 júliusáig, amikor a Tieliikelaitos földterületeket vásárolt, az eladókat általában nagymértékben mentesítették az adott tőkenyereségre kivetett adó alól, a jövedelemadóról szóló törvény 49. szakasza értelmében ( 16 ) Az intézkedést 2004 júliusában törölték a jövedelemadóról szóló törvényből. |
3. A BIZOTTSÁG KÉTELYEI
4. AZ ÉRDEKELT FELEK ÉSZREVÉTELEI – A FINN ÉPÍTŐIPARI SZÖVETSÉG ÉS A FINNORSZÁGI FÖLDMUNKA-VÁLLALKOZÁSOK KÖZPONTI SZÖVETSÉGE ÁLTAL KÖZÖSEN BENYÚJTOTT ÉSZREVÉTELEK
4.1. Állami kölcsön
| (56) | A panaszosok szerint a Tieliikelaitos számára nyújtott állami kölcsön tekintetében megállapított kamat mértéke egyértelműen alatta marad a piaci értéknek, és a Tieliikelaitos által ezzel kapcsolatban szerzett pénzügyi előny 2001 és 2004 között kb. 3,2 millió EUR. |
| (57) | A panaszosok megítélése szerint a 2005 és 2015 közötti időszakra megállapított, magasabb kamatösszeg ténylegesen nem enyhíti ezt az előnyt. Mivel a kamat mértéke 2005-től emelkedett, a 2005 és 2015 közötti időszakra megállapított, 5 %-os kamat nem sokáig lesz magasabb, mint a jelenlegi piaci kamatok. |
4.2. A Tieliikelaitos rendelkezésére bocsátott földterületek és kavicskitermelő-helyek
| (58) | A panaszosok megállapítása szerint a finn állam által a Tieliikelaitos nyitó mérlegébe a földterületek tekintetében bevitt érték 15 millió FIM ( 17 ) , vagyis alatta marad a független szakértő (Catella) becslésének. A magán földmunkaágazat által végzett becslések alapján ez a különbség még magasabb is lehet. A panaszosok szerint emellett helyénvalóbb, ha a Tieliikelaitos piaci áron, külső értékesítőktől megvásárolja a szerződéseinek teljesítéséhez szükséges földterületeket. |
| (59) | A panaszosok szerint továbbá a Tieliikelaitos pénzügyi kimutatásában 2002 és 2004 között a földterületek és a kavicskitermelő-helyek értéke tekintetében a forgalomképesség hiánya miatt tett és a Tieliikelaitos könyvvizsgálói által elfogadott levonások nem tekinthetők a támogatás hiánya bizonyítékának a földterületek és a kavicskitermelő-helyek átadása tekintetében. A panaszosok véleménye szerint a Tieliikelaitos könyvvizsgálói nem rendelkeznek megfelelő szakértelemmel a földterületek vonatkozásában ilyenfajta értékbecslés elvégzéséhez. A panaszosok szerint a könyvvizsgálók a Tieliikelaitos vezetése által tett becslésekre alapozták véleményüket. |
4.3. Tárgyalásos útszolgáltatási szerződések
| (60) | A panaszosok szerint a tárgyalásos szerződésekkel kapcsolatban a Tieliikelaitos számára a Közúti Igazgatóság által nyújtott támogatás 21,5 millió EUR volt, melyet a Tieliikelaitos által kötött, tárgyalásos és pályázati eljárás útján odaítélt szerződések árrésének különbsége alapján számítottak ki. |
| (61) | Emellett a panaszosok gyanúi szerint a tárgyalásos szerződések árrését mesterségesen csökkenthették, figyelembe véve a tárgyalásos szerződések teljesítésében részt nem vevő személyzet költségeit is. |
| (62) | Emellett úgy hiszik, hogy a tárgyalásos szerződésekkel kapcsolatos, úgynevezett kiadás-kiigazítási eljárással ( 18 ) a Tieliikelaitos 2001 és 2004 között minden évben hozzáférést kapott további finanszírozáshoz, melyet kb. egy évig használhatott anélkül, hogy a Közúti Igazgatóság számára emiatt kamatot kellett volna fizetnie. |
| (63) | A panaszosok szerint a Tieliikelaitos által kapott támogatás lehetővé tette többek között az alacsonyabb árrésű tervezési és végrehajtási szerződések ( 19 ) megkötését. |
| (64) | A panaszosok szerint az a tény, hogy a Tieliikelaitos pénzügyi teljesítménye versenytársaival összevetve elmaradt az iparág átlagától, csak azt mutatja, hogy a Tieliikelaitos működése nem volt hatékony, és hogy versenyellenes árképzési politikát folytatott a liberalizált ágazatokban. |
4.4. Tárgyalásos kompszolgáltatási szerződések
| (65) | A panaszosok vélekedése szerint a kompforgalmi szolgáltatásokra vonatkozó, tárgyalásos szerződések előnyt jelentettek a Tieliikelaitos számára. Véleményük szerint a Tieliikelaitos csak azért nyújthat viszonylag alacsony áron kompszolgáltatást, mivel a Közúti Igazgatóságtól olyan kompberendezéseket kapott, melyeket nem kellett felújítani, vagy mivel a kapcsolódó tőkeköltségeket nem kell a berendezések értékén figyelembe venni. |
4.5. Intézkedések a Tieliikelaitos alkalmazotti létszámának csökkentésére
| (66) | A Tieliikelaitos a panaszosok véleménye szerint kb. 100 millió EUR állami támogatást kapott 2001 és 2004 között a létszámfelesleg kérdésének rendezésére. |
| (67) | A panaszosok többek között úgy vélik, hogy a Tieliikelaitos esetében támogatást jelentett az a tény, hogy munkavállalói kivételes helyzetben voltak a kormányszerveknél megüresedő álláshelyek betöltése során, ideértve a Közúti Igazgatóságot is. A Tieliikelaitos ilyen módon meg tudta oldani létszámfelesleg-problémáját, 116 munkatársától megválva. |
| (68) | A panaszosok nézete szerint a munkavállalók áthelyezésére vonatkozó eljárás miatt sérült az érintett kormányszervek szabadsága azt illetően, hogy a munkaerőpiacon rendelkezésre álló legjobb és legkevésbé költséges jelentkezőt válasszák adott álláshelyre, és ez többletköltségekkel járt az állam számára. Az állam kívülről költségtakarékosabb módon és kedvezőbb foglalkoztatási feltételek mellett vehetett volna fel alkalmazottakat. A Tieliikelaitos munkavállalóit korábbi foglalkoztatási feltételeik megtartása mellett helyezték új munkahelyre, és őket régi munkavállalókként kezelték. |
| (69) | Emellett a panaszosok rámutatnak, hogy a Közúti Igazgatóság a saját költségvetéséből 20,1 millió EUR összegű állami támogatást nyújtott a Tielliikelaitos számára, annak érdekében, hogy segítse a Tielliikelaitos munkavállalóit új munkahely találásában, finanszírozva a kiegészítő oktatásukat és képzésüket, továbbá támogatva előnyugdíjazásukat. |
| (70) | A panaszosok úgy vélik továbbá, hogy a külön szolgáltatási projektekben részt vevő személyzet a Tieliikelaitos saját munkaerő-tartaléka volt, ennek költségeit mégis a finn állam fizette. A panaszosok szerint ilyenfajta megoldásokra nincs lehetőség a magánszektorban, sőt a magánszektorbeli munkaadó egy projekt vagy szerződés lejártakor továbbra is köteles munkavállalója számára bért fizetni vagy felmondani neki, és a felmondási idő alatt kifizetni a bérét. |
| (71) | A panaszosok végül kételkednek abban, hogy a Tieliikelaitos jelentős mértékben hozzájárult volna saját forrásból a létszámcsökkentési intézkedések finanszírozásához. Véleményük szerint a Tieliikelaitos pénzügyi beszámolói e tekintetben nem nyújtanak semmilyen bizonyítékot sem. |
4.6. A földterület-vásárlással kapcsolatos, közvetett adótámogatás
| (72) | A panaszosok szerint az átmeneti időszakban a Tieliikelaitos földterület-vásárlásai során az eladókat jelentős mértékben mentesítették a tőkenyereség-adó megfizetése alól, és ez szintén közvetett állami támogatás a Tieliikelaitos javára. |
4.7. A Tieliikelaitos számára állandóan fennálló előnyök: a csődtörvény alkalmazhatóságának hiánya és eltérés a szokásos adójogtól
4.7.1. Csődtörvény
| (73) | A panaszosok szerint az a tény, hogy a Tieliikelaitos- ra nem vonatkozik a csődtörvény, tiltott állami támogatásnak minősül. Rámutatnak arra, hogy bár a jelenlegi csődtörvény ( 20 ) 2004. szeptember 1-jén lépett hatályba, korábban nem volt lehetőség arra, hogy a Tieliikelaitos- t csődbe jutottnak nyilvánítsák. |
| (74) | A panaszosok véleménye szerint már az is elegendő, hogy ilyen támogatás lehetősége fennáll, akkor is, ha a csőd veszélye sohasem merült fel. |
| (75) | Hangsúlyozzák, hogy a Tieliikelaitos- nak lehetősége volt arra, hogy az alkalmazandó jogszabályi rendelkezésnek köszönhetően kedvezőbb feltételek mellett jusson finanszírozáshoz. A Tieliikelaitos emellett folyamatosan rendel szolgáltatásokat és nyersanyagokat külső szolgáltatóktól, mellyel a Tieliikelaitos az említett külső szereplők adósává válik. A Tieliikelaitos ilyen módon versenyelőnyre tesz szert, mivel nem lehet csődbe jutottnak nyilvánítani. |
| (76) | Emellett felhívják a Bizottság figyelmét arra a tényre, hogy az állami vállalkozás által felvett kölcsönre és nyújtott garanciára vonatkozó garanciadíjat – melynek célja az, hogy kompenzálja azt a tényt, hogy egy állami szervezet kedvezőbb feltételek mellett juthat külső finanszírozáshoz – csak 2003-ban vezették be (az állami vállalkozásokról szóló törvény 5. cikke). Ez azt jelenti, hogy a Tieliikelaitos korábban nem fizetett ilyen díjat (ez nem alkalmazandó visszamenőlegesen a Tieliikelaitos által 2003 előtt felvett kölcsönökre). |
| (77) | A panaszosok mindenesetre közlik, hogy a finn törvény értelmében csődbe jutottnak nyilvánítható magánvállalkozásoknak a kölcsönnyújtó számára olyan garanciákat is nyújtaniuk kell, mely megfelel az állami garanciadíj költségének. Ilyen fajta kiadások merülhetnek fel például ingatlan jelzáloggal való terhelése, tartósbérlet, továbbá pénzintézetek és más felek által nyújtott garanciák tekintetében. |
4.7.2. Adóügyi elbánás
| (78) | A panaszosok nézete szerint az a tény, hogy a Tieliikelaitos nem fizet az állam felé társasági jövedelemadót, mivel forgalmának több mint fele állami szerződésekből ered, tiltott támogatásnak minősül. |
| (79) | A panaszosok szerint a Tieliikelaitos 14,5 millió EUR előnyhöz jutott 2001 és 2004 között csak ebből az adómentességből adódóan, mivel 14,5 millió EUR-val több adót kellett volna fizetnie, amennyiben a magánvállalkozásokra 2001 és 2004 között alkalmazott adómérték hatálya alá esik (2005-ben az adó mértékét 26 %-ra csökkentették). |
| (80) | Az a tény, hogy a Tieliikelaitos bevételeinek egy részét átadta az államnak, megfelel egy magántulajdonú korlátolt felelősségű társaság szokásos osztalékfizetésének, melynek mértékéről mindig az éves közgyűlésen részt vevő részvényesek döntenek. Osztalékot csak a társasági jövedelemadó kifizetése után fennmaradó bevételből fizetnek. |
4.8. A Tieliikelaitos sajátos helyzetéből adódó terhek
| (81) | Azt illetően, hogy a Tieliikelaitos- t jogszabály kötelezte arra, hogy a közúthálózat karbantartásával kapcsolatos valamennyi pályázati felhíváson részt vegyen, úgy az átmeneti időszakban, mint annak lejártát követően, a panaszosok nem látják úgy, hogy ez további pénzügyi terhet róna a Tieliikelaitos- ra. A panaszosok véleménye mindenesetre az, hogy a Tieliikelaitos pénzügyi kimutatásaiban nem mutatkozik ezzel kapcsolatban további kiadás. |
| (82) | Mivel a Tieliikelaitos egész Finnországban rendelkezik irodákkal, a panaszosok szerint ez kiváló lehetőség volt számára, hogy az ország egészében karbantartási szolgáltatásokat nyújtson. A Közúti Igazgatóság emellett a pályázatokon való részvétel támogatása érdekében 5 000 EUR díjat vezetett be, melyet valamennyi olyan pályázó számára kifizetett, melynek pályázata megfelelt az ajánlati kiírásnak. 2001 és 2004 között a karbantartási szerződésekre kiírt minden egyes pályázat tekintetében átlagosan 4–4,7 vállalkozás nyújtott be ajánlatot. Ez jelzi, hogy a vállalkozások érdeklődtek az ajánlattétel iránt. |
| (83) | Ehhez hasonlóan a panaszosok vitatják azt, hogy a Tieliikelaitos -nak többletköltségei merültek volna fel az ágazatban tevékenykedő más vállalkozásokhoz képest pusztán amiatt, hogy köteles volt vészhelyzetben szolgáltatást nyújtani. Hangsúlyozzák először is, hogy a Tieliikelaitos pénzügyi kimutatásaiban nincs nyoma ilyen többletköltségnek. Másodszor a panaszosok úgy vélik, hogy valamennyi vállalkozásnak készen kell állnia a vészhelyzetek kezelésére, és hogy ez része egy magánvállalkozás kockázatkezelési rendszerének. |
| (84) | Végül a panaszosok úgy vélik, hogy a Tieliikelaitos pénzügyi kimutatásaiban nem különülnek el az egyértelműen általános gazdasági érdekűként azonosított szolgáltatásokkal, illetve a más szolgáltatásokkal kapcsolatos költségek és bevételek, és hogy nem állapítottak meg paramétereket a két szolgáltatási kategória között a költségek és a bevételek elosztására. |
| (85) | A panaszosok hangsúlyozzák tehát, hogy a Tieliikelaitos javára hozott intézkedések nem tekinthetők a közszolgáltatási kötelezettség kompenzálásának. |
| (86) | A Tieliikelaitos működésére vonatkozóan megállapított korlátozások tekintetében a panaszosok hangsúlyozzák, hogy a Közlekedési és Hírközlési Minisztérium által létrehozott ellenőrzési csoport szerint a Tieliikelaitos több alkalommal is megsértette az alkalmazandó korlátozásokat, például energetikai hálózatok kiépítésével és az önkormányzatok számára végzett építőmérnöki munkákkal. Vagyis ezek nem okoztak jelentős költséget és bevételkiesést, és ilyen tételek a Tieliikelaitos pénzügyi kimutatásaiban sem szerepelnek. |
4.9. A panaszosok általános következtetései
| (88) | A panaszosok véleménye szerint az említett összegeket meg kell növelni a kompforgalom terén kötött tárgyalásos szerződések alapján kapott támogatási összegekkel és a tárgyalásos szerződések alapján a kiadás-kiigazítási eljárás útján évente visszakapott pénzösszegek kamatjövedelmével. |
| (89) | A panaszosok vélekedése szerint a Tieliikelaitos olyan előnyökben részesült, melyek csökkentették kiadásait, és melyeket szokásos piaci feltételek mellett nem tudott volna megszerezni. |
| (90) | Bár a panaszosok nem vitatják, hogy a piac verseny előtt történő megnyitása útján sor került költségmegtakarításra, hangsúlyozzák, hogy a Tieliikelaitos az átmeneti időszakban az állam által ugyanerre az időszakra megtakarított összegekkel szinte egyenlő mértékű támogatást kapott. |
| (91) | A panaszosok szerint a Tieliikelaitos- nak nyújtott támogatás torzította az infrastrukturális ágazatban a versenyt, és lehetővé tette a Tieliikelaitos számára, hogy a versenyző piacon más magánvállalkozásokhoz képest alacsonyabb árrés mellett teljesítsen szerződéseket. Az átmeneti időszakban a Tieliikelaitos a panaszosok véleménye szerint domináns piaci helyzetben volt az útkarbantartási szerződések tekintetében, és 2005-ben a Közúti Igazgatóság által odaítélt új karbantartási szerződések 88 %-át megszerezte. Ez azt jelzi, hogy a piac megnyitása nem sikerült. |
| (92) | A panaszosok vitatják tehát, hogy szükség lett volna állami támogatási intézkedésekre, illetve hogy ezek arányosak az elért eredményekkel, azaz a finnországi útkarbantartási és kompforgalmi piac liberalizációjával. Ezért a panaszosok véleménye szerint a Tieliikelaitos számára nyújtott állami támogatás indokolatlan, és így összeegyeztethetetlen a közös piaccal. |
5. A FINN HATÓSÁGOK ÁLTAL BENYÚJTOTT ÉSZREVÉTELEK
| (93) | A finn hatóságok először is kifejtik a finnországi közúti szolgáltatások liberalizálása tekintetében választott megközelítés indokait. |
| (94) | Véleményük szerint a piac megnyitására vonatkozó politikai kompromisszum csak a piac fokozatos megnyitásával és a Tieliikelaitos alkalmazottai munkahelyének garantálásával volt megvalósítható. |
| (95) | A finn kormány ténylegesen már 1994-ben megkezdte a közúti szolgáltatási reform kialakításával kapcsolatos munkát. Mindenesetre az érintett érdekek miatt sokáig nem tudtak megállapodásra jutni a piac liberalizálásáról, és a kormány Gazdaságpolitikai Bizottsága 1997. május 20-án úgy határozott, hogy nagyjából változatlanul hagyja a meglévő rendszert, kivéve, hogy bizonyos „határmezsgyéket” vezet be a Közúti Szolgálat igazgatási és építési funkciói közé. A kormány csak 2000 elején tudott politikai megállapodásra jutni a közúti szolgáltatási piac fokozatos liberalizálásáról. Ez a megállapodás tükröződött a Parlament számára benyújtott, jogalkotási javaslatokat tartalmazó csomagban is, mely a Közúti Igazgatóságról, illetve a Tieliikelaitos- ról szóló törvényre irányuló javaslatokat tartalmazta, továbbá az éves költségvetési törvényre vonatkozó előzetes javaslatot (mely utóbbi tartalmazta a reform kísérőintézkedéseihez szükséges finanszírozásra vonatkozó rendelkezéseket). A Parlament az egyes törvények elfogadásakor nem csupán a kormány által a Tieliikelaitos érdekében javasolt támogatási intézkedés csomagot támogatta, hanem kiegészítő védintézkedésekről is határozott a vállalkozás munkavállalói érdekében. |
| (96) | A politikai és társadalmi megfontolásokon túl egy versennyel kapcsolatos szempont is a finn kormány által választott piaci liberalizációs modell mellett szólt. A finn hatóságok nézete szerint az átmenet nélkül történő piacnyitás a piacon oligopólium vagy akár monopólium kialakulásához vezethetett volna, mivel a Tieliikelaitos így eltűnt volna a piacról, és részesedését nagyobb, magántulajdonú versenytársai szerezték volna meg. |
| (97) | Finnország szerint az általa tett lépések nem minősülnek állami támogatásnak. Még ha a Bizottság úgy dönt is, hogy az intézkedések állami támogatásnak minősülnek, a finn hatóságok vélekedése szerint a támogatást a közös piaccal összeegyeztethetőnek kell minősíteni. |
| (98) | Finnország álláspontjának alátámasztása érdekében benyújtott többek között egy gazdasági szakértői kimutatást az IceCapital Securities Ltd brókercégtől, mely a Tieliikelaitos állítólagos gazdasági előnyeiről szólt (a továbbiakban: „szakértői kimutatás”). |
| (99) | Bár a panaszosok kételkednek e szakértői kimutatás helytállóságában, mivel az IceCapital gazdaságilag a Tieliikelaitos- tól függő helyzetben van, a finn hatóságok szerint a Tieliikelaitos az IceCapital-nek csak az egyik ügyfele a sokból. Az IceCapital abban a két évben, míg üzleti kapcsolatot tartottak fenn, csak alkalomszerűen dolgozott a Tieliikelaitos- nak (Az IceCapital 2005-ben a Tieliikelaitos számára az utóbbi éves bevétele 4,7 %-ának megfelelő értékű munkát végzett, 2006-ban pedig ugyanez 3,1 % volt). A finn kormány pályázathoz kötötte a szakértői kimutatás elkészítését, és erre az IceCapital-t választották ki. A finn hatóságok megállapítják továbbá, hogy az a tény, hogy a Tieliikelaitos korábban igénybe vette az IceCapital szolgáltatásait, segítette az IceCapital földmunkaágazattal kapcsolatos ismereteinek elmélyítését, és ez a szakértői kimutatás elkészítése során előnyös volt. |
5.1. Állami kölcsön
| (100) | A finn hatóságok szerint nem szokásos kölcsönnyújtásról volt szó, amikor is egy vállalkozás bizonyos összegű kölcsönt kap, majd ezt kamatostul visszafizeti egy bizonyos időn belül. Itt inkább arról volt szó, hogy a Tieliikelaitos számára eszközöket adnak át, visszafizetési kötelezettség mellett. |
| (101) | Finnország véleménye szerint abban az esetben, ha a teljes eszközkészletet átadják a Tieliikelaitos számára tőke gyanánt, a verseny torzult volna. Az ehhez az ágazathoz tartozó magánvállalkozások mérlegeinek vizsgálatakor a vállalkozások mérlegébe egyrészt tőkeként, másrészt kölcsönként szerzett, befektetett összegeket lehet látni. Fontos volt tehát, hogy a Tieliikelaitos mérlegébe kölcsönként szerzett eszközök kerüljenek. Amennyiben ez nem így történt volna, Finnország szerint a Tieliikelaitos olyan versenyelőnyhöz jutott volna, mely pénzügyileg megfelel a kölcsöntőke visszafizetésének. A finn hatóságok vélekedése szerint a Tieliikelaitos nyitómérlegének szerkezetét az ebben az ágazatban tevékenykedő magánvállalkozások mérlegével összhangban készítették el. |
| (102) | Amennyiben az intézkedést szokásos hosszú távú kölcsönnek tekintjük, a kölcsön költségét Finnország szerint a piacon a kölcsön teljes időtartama alatt rendelkezésre álló finanszírozással kell összevetni. A kölcsön költségéről nem ad képet egy olyan összehasonlítás, melyben a kölcsön futamidejének csak néhány évét vetik össze a piaci alternatívákkal. Finnország szerint tehát a 2005 és 2015 közötti időszakot a 2001 és 2004 közötti átmeneti időszakkal együttesen kell vizsgálni. |
| (103) | A finn hatóságok szerint a Tieliikelaitos- nak nem volt lehetősége arra, hogy a kölcsönmegállapodást a kölcsön futamideje alatt a hitelnyújtó hozzájárulása nélkül felmondja. Így hát a hosszú távú kölcsön jelentette lehetséges előny kiszámításakor megfelelően figyelembe kell venni azt a teljes időtartamot, melynek során a Tieliikelaitos kamatfizetésre kötelezett. Egy ilyen számítás eredménye jelentősen eltér a panaszosok számításaitól. |
| (104) | A finn hatóságok, figyelemmel az adott kamat mértékére, megállapítják, hogy a vállalati kölcsönök referencia-kamatlába gyanánt általában a 12 hónapos Euribor-t alkalmazzák. Finnország szerint egy határidős görbe révén előre jelezhető a piaci kamat mértékének alakulása 2015-ig. A görbét az egyes piaci szereplők által a kamat alakulását illetően kifejezett elvárásokra alapozták. A szakértői kimutatás számításai során használt referenciakamat alapjai a határidős piacról származó információk voltak, melyek ilyen módon leírják, hogy a piac mire számít a jövőbeli kamatlábakat illetően. |
| (105) | Ennek alapján a szakértői kimutatásból egyértelmű, hogy az átmeneti időszak vége és a kölcsön futamidejének lejárta között a Tieliikelaitos -nak kb. 2,0 millió EUR-val többet kell megfizetnie a piaci kamat mellett történő finanszírozáshoz képest, a piaci elemzők 2006. május 8-i előrejelzései alapján ( 21 ) . |
| (106) | Finnország ilyen módon megállapítja, hogy mindenesetre ezt a 2 millió EUR-t le kell vonni a panaszosok által megállapított 3,2 millió EUR-ból, és ennek eredményeként a Tieliikelaitos állami kölcsönből eredő, lehetséges maximális előnye 1,2 millió EUR. |
5.2. A Tieliikelaitos rendelkezésére bocsátott földterületek és kavicskitermelő-helyek
| (107) | A finn hatóságok először is kifejtik, hogy amikor döntés született a Közúti Szolgálat kettébontásáról és Közúti Igazgatósággá és Tieliikelaitos- szá történő alakításáról, az egyik fő mögöttes elv az volt, hogy a közutakról szóló jogszabályok hatálya alá tartozó eszközök, vagyis maguk a közutak a Közúti Igazgatóság irányítása alatt maradnak, míg a közutak karbantartásához korábban a Közúti Szolgálat építési részlege (a Tieliikelaitos jogelődje) által használt eszközök a Tieliikelaitos -hoz kerülnek, útkarbantartási célokra. |
| (108) | Ami a Tieliikelaitos rendelkezésére álló földterületeket és kavicskitermelő-helyeket illeti, a finn hatóságok véleménye szerint a földterületek és kavicskitermelő-helyek értékelésére a földterületek és épületek állami hatóságok által történő értékesítése során az állami támogatási elemekről szóló bizottsági közleményben ( 22 ) megfogalmazott elvekkel összhangban került sor. |
| (109) | Finnország szerint a Catella értékelése, melynek alapján megállapították a kavicskitermelő-helyek és földterületek értékét, elfogulatlan értékelő által végzett becslés eredményének tekinthető. |
| (110) | A Catella becslésének kiigazítására (128 millió FIM-ről 113 millió FIM-re történő, csökkentő jellegű kiigazítás ( 23 ) ) azért került sor, mert a finn Közlekedési és Hírközlési Minisztérium úgy ítélte meg, hogy a betonkavics ára csökkenne, ha a Tieliikelaitos eladóként lépne be erre a piacra, továbbá a kitermelési eljárás során keletkező hozzáadott érték alacsonyabb a finnországi nemzeti ingatlan-nyilvántartás szerint, illetve az utólagos kezelési költségek magasabbak a földterületek utólagos kezelését illető új követelmények alapján. |
| (111) | A Tieliikelaitos pénzügyi beszámolóiban az átmeneti időszakban az ingatlanok értékét illetően tett, csökkentő kiigazításra figyelemmel, melyet a Tieliikelaitos könyvvizsgálói (Ernst and Young) is elfogadtak, a finn hatóságok becslése szerint a földterületek és a kavicskitermelő-helyek az auditált könyv szerinti értékhez képest továbbra is magasabb értéken kerültek be a Tieliikelaitos mérlegébe. Ezt a következtetést megerősítette az IceCapital is, mely elvégezte a Tieliikelaitos javára bevezetett intézkedések teljes értékelését. A Tieliikelaitos ilyen módon nem tehetett szert gazdasági előnyre, sőt, 4,3 millió EUR gazdasági hátránya keletkezett. |
| (112) | Finnország szerint a könyvvizsgálók szakértők a várható jövedelem alapjának értékelésében, és ilyen módon megfelelően képesítettek arra, hogy a vállalat által a forgalomképesség hiányára tekintettel tett levonások érvényességét ellenőrizzék. |
| (113) | Tekintettel a panaszosok azon javaslatára, hogy a Tieliikelaitos könyvelésébe ne kerüljön be földterület, illetve hogy a Tieliikelaitos a szükséges földterületeket külső szolgáltatótól, piaci áron szerezze be (vö. 4.2. szakasz), Finnország megállapítja, hogy a Tieliikelaitos az átmeneti időszakban jelentős mennyiségben vásárolt földterületeket külső szereplőktől, piaci áron: 47 % 2001-ben, 39 % 2002-ben, 41 % 2003-ban és 34 % 2004-ben. |
5.3. Tárgyalásos közúti szolgáltatási szerződések
| (114) | A finn hatóságok először is emlékeztetnek arra, hogy az éves kiadás-kiigazítási eljárás, melyet az átmeneti időszakban alkalmaztak (vö. 2.4.3. szakasz) biztosította, hogy a tárgyalásos szerződések és a pályázati eljárás útján odaítélt szerződések közötti árrésbeli különbségek nagymértékben kiegyenlítésre kerültek. Az átmeneti időszakban a költségvetési kiigazítás mértéke összesen 16,8 millió EUR volt. |
| (115) | Az árrést illetően fennmaradó további különbségek tekintetében Finnország szerint nem helyénvaló a Tieliikelaitos tárgyalásos szerződéseinek árrését azzal az átlagos árréssel összevetni, melyet a Tieliikelaitos a teljes átmeneti időszakban a pályázati eljárás útján odaítélt szerződések alapján szerzett, ahogy azt a panaszosok is tették. |
| (116) | A finn hatóságok nézete szerint kölcsönösen összehasonlítható szerződések között kell kiszámítani az árrés különbségét. |
| (117) | Ebben a tekintetben a 2001. és 2002. év sajátossága az volt, hogy számos, ekkor kötött, pályázati eljárás útján odaítélt szerződés újfajta, tervezési és végrehajtási szerződés (ST szerződés) volt. A Tieliikelaitos eleinte nem állt készen a hagyományos szerződésekhez képest jóval nagyobb kockázatot jelentő ilyen szerződésekre. Ezért a tervezési és végrehajtási szerződések árrése végül messze elmaradt a várthoz képest. Viszont a tárgyalásos szerződések között nem voltak tervezési és végrehajtási szerződések. Helyénvaló tehát a tervezési és végrehajtási szerződéseket kizárni a számításból. |
| (118) | Ezzel szemben 2003-at és 2004-et az jellemezte, hogy a Közúti Igazgatóság részéről 2003 és 2004 során megkötött tárgyalásos szerződések kizárólag útkarbantartási és úttervezési szerződések voltak. Az árrés mértékét tehát hasonló, pályázati eljárás útján odaítélt szerződések árréséhez kell hasonlítani. |
| (119) | A finn hatóságok rámutatnak továbbá, hogy a tárgyalásos szerződésként végrehajtott szerződések egy része – még a Tieliikelaitos- ról szóló törvény 9. szakaszában szereplő átmeneti rendelkezés nélkül is – más módon is végrehajtható lehetett volna, a hatályos közbeszerzési jogszabályokkal összhangban a közvetlen tárgyalás módszeréhez folyamodva. |
| (121) | Még ha a Tieliikelaitos 8,5 millió EUR értékű gazdasági előnyhöz jutott is, ez az előny indokolta a közszolgáltatási kötelezettség és a strukturális hátrányok miatti kiadások fejében nyújtott kompenzációt (vö. 2.3. szakasz). |
| (122) | Különösen a túlzott mértékű személyzeti költségekből adódó, kiegészítő kiadásokat az átmeneti időszakban a tárgyalásos szerződések árképzésében annyiban kellett figyelembe venni, amennyiben ezeket nem vették figyelembe más személyzeti kiigazítási intézkedésekkel. Habár a felesleges alkalmazottak jó részét külön szolgáltatási projekteknél foglalkoztatták, még mindig átlagosan 100 alkalmazottal több volt a Tieliikelaitos- nál, mint amennyi az átmeneti időszakban optimális lett volna. |
| (123) | A finn hatóságok elutasítják azokat az állításokat, hogy a Tieliikelaitos által kapott támogatás lehetővé tette az alacsonyabb árrésű tervezési és végrehajtási szerződések elfogadását. A fentiek szerint azért volt alacsony a tervezési és végrehajtási szerződések árrésének szintje, mert a Tieliikelaitos nem állt készen az ezekkel járó kockázatok kezelésére. |
| (124) | A panaszosok azon állítását illetően, mely szerint a további személyzet miatti kiadásokat olyan költségnek tekintik, mely mesterségesen csökkentette a Tieliikelaitos számára a tárgyalásos szerződések árrését, a finn hatóságok megállapítják, hogy a tárgyalásos szerződések árrése mértékének kiszámításába nem kerül be a létszámfelesleg. A felesleges alkalmazottakat szolgáltatási projektek keretében foglalkoztatták. |
| (125) | Finnország végül elutasítja azt az állítást, hogy a Tieliikelaitos viszonylag gyenge pénzügyi teljesítménye a Tieliikelaitos tevékenységei hatékonyságának hiányára, továbbá a liberalizált piacokon egy nem versengő árképzési politika alkalmazására utal. Finnország nézete szerint az elégtelen teljesítmény okai a Tieliikelaitos személyzeti kiigazítása miatt felmerülő többletköltségek, továbbá az a tény, hogy a személyzet tekintetében hozott sajátos intézkedésekkel nem lehetett a felesleges személyzet miatti költségek összességét fedezni. |
5.4. Tárgyalásos kompszolgáltatási szerződések
| (126) | A finn hatóságok szerint a Közúti Igazgatóság számára egyelőre olcsóbb megoldás a tárgyalásos szerződések megtartása. A kompszolgáltatás egy részének pályázat útján történő odaítélésére tett első kísérlet sikertelen maradt, az alábbi okokból: |
| (127) | Először is az ajánlattevők által ajánlott árak 17–25 %-kal magasabbak voltak, mint a Közúti Igazgatóság és a Tieliikelaitos között érvényben lévő árak, és a felek ezt illetően évente külön ártárgyalásokat tartottak. Ilyen módon a Közúti Igazgatóságnak a pályázati eredmények elfogadását követően többet kellett volna fizetnie az adott szolgáltatásért. |
| (128) | Másodszor a Tieliikelaitos piaci helyzete megerősödött volna (mivel a Tieliikelaitos által ajánlott árak voltak a legalacsonyabbak, habár még mindig magasabbak voltak, mint a tárgyalásos szerződések szerinti árak, a Közúti Igazgatóságnak győztes ajánlattevővé kellett volna nyilvánítania a Tieliikelaitos -t). |
| (129) | A finn hatóságok tagadják tehát azt az állítást, hogy a Közúti Igazgatóság és a Tieliikelaitos közötti tárgyalásos szerződések a Tieliikelaitos számára versenyelőnyt jelentettek. Ezzel szemben ezek hátrányosak, mivel a tárgyalásos szerződések feltételei nem tükrözik megfelelően a berendezések felújítása iránti igényt (a kompszolgáltatások árába nem építették be teljesen a tőkeköltségeket). |
| (130) | Finnország új közbeszerzési modellt dolgoz ki jövőbeli versenypályázati fordulókhoz, és ennek keretében felülvizsgálja a liberalizáció feltételeit a tőkeköltségekkel és a kompok felújításával kapcsolatban. Ezt illetően az egyik lehetőség az, ha csökkentik a kompberendezések visszavásárlására vonatkozóan a megállapodáshoz csatolt feltételek útján a beruházási kockázatokat. Egy másik lehetőség annak előírása, hogy valamennyi pályázó új vízi járművekkel rendelkezzen. A hatályos kompszolgáltatási szerződéseket időközben 2009 végéig meghosszabbították. |
5.5. Külön rendelkezések a létszámfelesleg csökkentésére
| (131) | A finn hatóságok szerint a külön rendelkezések és a külön projektek nem tekinthetők előnynek. |
| (132) | Amikor a Tieliikelaitos 2001. január 1-én megkezdte működését, 4 235 munkavállalója volt, habár a valóságban lényegesen kevesebb alkalmazottra volt szüksége. Egyértelmű, hogy a korábbi Közúti Szolgálat hierarchiára alapuló hivatalos intézményként számos olyan álláshellyel és feladattal is rendelkezett, melyekre a Tieliikelaitos- nál nem volt szükség, és ennek a Tieliikelaitos jelentős létszámfeleslege volt az eredménye. |
| (133) | Finnország szerint az a tény, hogy a Tieliikelaitos köteles volt teljes személyzetét alkalmazni, és munkaviszonyukat nem szüntethette meg, strukturális hátrányt jelentett a Tieliikelaitos számára. A vállalkozás számára az említett strukturális hátrány miatt felmerülő kiadások mértéke meghaladta a Tieliikelaitos valamennyi, akár elméleti gazdasági előnyének mértékét. A Tieliikelaitos rendelkezésére álló személyzeti áthelyezési eljárások költségesebbek és lassabbak voltak, mint a Tieliikelaitos versenytársainak rendelkezésére álló személyzeti politikák. |
| (134) | Finnország szerint a finn állam úgy is dönthetett volna, hogy nem küldi a felesleges munkavállalókat a Tieliikelaitos -hoz annak létrehozásakor. |
| (135) | Finnország hivatkozik továbbá az Elsőfokú Bíróság által a Combus -ügyben hozott ítéletre ( 25 ) , melyben a Bíróság a személyzet áthelyezését illetően hasonló helyzettel foglalkozott. Ebben az esetben arra a megállapításra jutottak, hogy a dán állam által a Combus azon munkavállalói számára biztosított egyszeri kifizetés, akik beleegyeztek köztisztviselői jogviszonyuk felmondásába, és ehelyett az említett vállalkozásnál a szerződéses foglalkoztatásba, nem minősül állami támogatásnak. Az Elsőfokú Bíróság megítélése szerint az intézkedések eredményeként nem csökkentek a rendesen egy vállalkozás költségvetésében szereplő terhek. |
| (136) | A finnországi közúti igazgatási és karbantartási ágazatban végzett reformra a Combus- éhoz hasonló helyzetben került sor. Az a tény, hogy a Tieliikelaitos nem fizetett kártérítést a kormányszervekhez – ideértve a Közúti Igazgatóságot is – kerülő munkatársainak, nem minősül állami támogatásnak. |
| (137) | Finnország nézete szerint a Combus- ítélet alkalmazhatóságát semmiképpen sem korlátozzák a Bizottság által az eljárás megindítására vonatkozó határozatban idézett bírósági ítéletek (Altmark Trans ( 26 ) és Franciaország kontra Bizottság ( 27 ) ). Ezek az ítéletek valóban korábbiak a Combus- ítéletnél, tehát ezeket az Elsőfokú Bíróság szükségszerűen figyelembe vette. |
| (138) | Finnország emellett azt állítja, hogy amennyiben egy intézkedésnek nem célja költségvetési előny megteremtése, akkor nincs szó állami finanszírozás biztosításáról, vagyis ez nem tekinthető állami támogatásnak ( 28 ) . Finnország szerint az állami költségvetést nem érintő igazgatási intézkedések nem minősülnek állami támogatásnak. |
| (139) | Finnország véleménye szerint tehát az állam nem esik el a bevételtől, mivel beleegyezett abba, hogy alkalmazza a Tieliikelaitos 116 korábbi munkavállalóját, és kifizesse bérüket. E munkavállalók közül senkit sem neveztek ki anélkül, hogy a munkakörre való alkalmasságukat értékelték volna. A Tieliikelaitos és a köztisztviselői kar közötti személyzet áthelyezésre csak akkor kerülhetett sor, amikor egy álláshely megüresedett, és azt meghirdették. Ha a Tieliikelaitos- on belül nem találtak volna alkalmas jelentkezőt, másokat felvételiztettek volna. |
| (140) | Figyelemmel az állam által a Tieliikelaitos létszámfelesleggel kapcsolatos problémájának megoldása érdekében végzett pénzügyi tranzakciókra, Finnország hangsúlyozza, hogy a Tieliikelaitos nem kapott 100 millió EUR összegű állami támogatást, ahogy azt a panaszosok állítják. A Tieliikelaitos 68 millió EUR-t kapott a Közúti Igazgatóságtól szolgáltatási projektek finanszírozására (a 68 millióból kb. 56 millió személyzeti költség volt, a többi pedig nyersanyagköltség és egyéb, „nem személyzeti” kiadás). A Közúti Igazgatóság emellett 20,1 millió EUR-t fizetett a személyzeti kiigazítás támogatására. A 88,1 millió EUR összegű teljes kártérítés nem fedezte a létszámfelesleg miatt felmerülő valamennyi költséget. A szakértői kimutatás szerint a létszámfelesleg strukturális hátrányokat okozott, melyek összege a 2001 és 2004 közötti időszakban 157 millió EUR volt. |
| (141) | Finnország megjegyzi, hogy a Tieliikelaitos pénzügyi kimutatásait hatékony és eredményes számviteli eljárások útján készítették, és hogy a pénzügyi kimutatásokat auditálták. A pénzügyi kimutatásban nem szerepelnek a panaszosok által említett részletességű észrevételek. A szakértői kimutatás mindenesetre a következő indoklást adja a létszámfelesleggel kapcsolatos, fedezetlen strukturális hátrány tekintetében (összesen 69 millió EUR, vagyis 157 millió EUR – 88 millió EUR): |
| (142) | Először is a Közúti Igazgatóság nem fedez valamennyi, a külön szolgáltatási projektekkel kapcsolatos költséget. Például nem fedezte a négy év során 2,8 millió EUR-ra becsült felügyeleti költségeket. Emellett a szolgáltatási projektek az átmeneti időszakban összesen 1,4 millió EUR veszteséget mutattak, a felügyeleti költségek mellett (a hiányt a szolgáltatási projektekkel kapcsolatos bérköltségek és anyagköltségek említett projektekkel kapcsolatos bevételeiből történő levonásával számították ki). A szolgáltatási projektek ilyen módon a Tieliikelaitos számára nettó 4,2 millió EUR hátrányt jelentettek. |
| (143) | Másodszor a Közúti Igazgatóság által a munkahelykereséssel, kiegészítő képzéssel és átképzéssel, továbbá várható előnyugdíjjal kapcsolatban biztosított finanszírozás elégtelennek bizonyult. Ennek eredményeként a Tieliikelaitos- nak 20 millió EUR személyzeti kiigazítási költséget kellett elkülönítenie saját forrásaiból (ebből 12,8 millió EUR-t fizettek ki 2004 és 2005 során). |
| (144) | Harmadszor a Tieliikelaitos -nak kellett a személyzeti kiigazítás további igazgatási költségeit viselnie, mely a becslések szerint 2,8 millió EUR volt az átmeneti időszakban. |
| (145) | Negyedszer a Tieliikelaitos -nak szintén többletköltségeket kellett viselnie az azon Tieliikelaitos- munkavállalók tekintetében alkalmazott, kedvezőbb szabadságolási feltételek miatt, akik hosszú távú állami alkalmazottnak minősültek (50 %-kal hosszabb szabadság). Mindezen kiegészítő kiadások a becslések szerint az átmeneti időszak 4 évében 42 millió EUR-t tettek ki. |
| (146) | A nyugdíjrendszerek mindenesetre súlyos terhet róttak a Tieliikelaitos -ra. A Tieliikelaitos személyzetére még annak állami vállalkozássá alakítását követően is az állami nyugdíjról szóló, 1966. május 20-i 280. törvény vonatkozott, melynek értelmében az állami vállalkozásnak kell az állami alkalmazottak nyugdíjjárulékát fizetnie, ami magasabb a munkáltató által a magánszektorban fizetett nyugdíjjáruléknál. Az állami nyugdíjról szóló törvény (679. számú, 2004. július 30-i) módosítása értelmében közelítésre kerülnek a magán- és az állami szektorban a nyugdíjjárulékok és a munkavállalói nyugdíjak, azonban csak hosszú távon. Az általános nyugdíjjárulék magánszektorban foglalkoztatottaknál 2005-ben 16,8 % volt. Ezzel szemben a Tieliikelaitos nyugdíjjárulékát egyénileg határozták meg, és az 2005-ben 21,13 % volt. |
| (147) | Emellett a Tieliikelaitos- ra vonatkozó kollektív megállapodások táppénzzel kapcsolatos rendelkezései csak 2005. február 16-án kerültek a magánszektorbeli hasonló feltételeknek megfelelően kiigazításra. Ezt megelőzően az ilyen rendelkezések költségesebbek voltak a Tieliikelaitos számára, mint a magánszektor munkavállalóira alkalmazottak. |
| (148) | Finnország egészében véve kijelenti, hogy az alkalmazottak munkafeltételei még mindig jobbak, mint a magánvállalkozások alkalmazottaié. Ez annak ellenére igaz, hogy a kollektív megállapodások 2005. évi módosításaival a foglalkoztatási feltételeket közelítették a magánszektorban meglévőkhöz. Az éves szabadsághoz való jog például, melynek alapjai az állami szerződésekben foglalt feltételeknek megfelelő szerződéses feltételek, még mindig megfelelőbb, mint a magánszektorban foglalkoztatottak által élvezett jog. A foglalkoztatási feltételek egészét tehát, ideértve a nyugdíjjárulékot is, még mindig egyértelműen tehernek tekinthetik, összehasonlítva azt a magánszektor szereplőinél fennálló feltételekkel. |
5.6. A Tieliikelaitos földterület-vásárlásával kapcsolatos adóügyi intézkedés
| (149) | A jövedelemadóról szóló törvény 49. szakasza (1) bekezdésének (4) pontja szerint a nem vállalkozásnak, partnerségnek vagy korlátolt felelősségű partnerségnek minősülő adóalany által szerzett tőkenyereség adóköteles összege az értékesítési ár vagy a valós beszerzési ár 80 %-ának levonásával számítható, attól függően, hogy melyik a magasabb, amennyiben az ingatlant az államnak, tartománynak, önkormányzatnak vagy közös önkormányzati hatóságnak értékesítik. Az adóköteles tőkenyereség összege tehát legfeljebb az értékesítési ár 20 %-a. Ilyen módon az adóköteles tőkenyereség összegének meghatározása céljából az érintett eladók az értékesítési árból 30 vagy 60 %-kal többet vonhatnak le, mint szokásos adózási szabályok szerint, attól függően, hogy földterületüket azt megelőzően vagy azt követően adják el, hogy 10 évig birtokolták. |
| (150) | A Tieliikelaitos /jogelődje számára történő ingatlaneladás már a kezdetektől része volt a koncessziós rendszernek ( 29 ) . Vagyis a Közúti Szolgálat a Tieliikelaitos jogelődjeként közvetett módon kedvezményezettje volt az említett intézkedésnek. A finn hatóságok tehát hangsúlyozzák, hogy még ha ez az intézkedés közvetett állami támogatás is volt a Tieliikelaitos javára, a 659/1999/EK tanácsi rendelet 1. cikkének b) pontja értelmében megfelel a „létező támogatás” meghatározásának. |
| (151) | A törvény 49. szakaszát olyan értelemben módosították 2004 júliusában ( 30 ) , hogy az immár nem alkalmazható ingatlan állami vállalkozás számára nem természetvédelem, fegyveres erők által történő használat, kutatás vagy más hasonló társadalmi cél okán történő értékesítésére. Ennek eredményeként a földterületek Tieliikelaitos számára történő értékesítéséből származó bevétel jelenleg a tőkenyereségre kivetett szokásos adó hatálya alá tartozik. |
5.7. A Tieliikelaitos számára állandóan fennálló előnyök: a csődtörvény és a társasági jövedelemadóról szóló törvény alkalmazhatóságának a hiánya
7.2.2.3. A külön szolgáltatási projektek finanszírozása
| (318) | Amint azt a fentiekben leírtuk, a külön szolgáltatási projektek a Tieliikelaitos létszámfeleslegének problémáját részben kezelni kívánó tevékenységek voltak. Ilyen projektek hiányában nyilvánvaló, hogy mivel a személyzeti kiigazítási intézkedések csak részben oldhatták meg a létszámfelesleg kérdését, a Tieliikelaitos -nak vagy ideiglenesen munka nélkül kellett volna megtartania a megmaradó alkalmazottakat, vagy őket karbantartási szerződések teljesítésére kellett volna kirendelnie. Mindkét lehetőség károsan hatott volna a közös érdek ezen intézkedéssel elérni kívánt célkitűzésére. Az érintett alkalmazottak inaktiválásával a liberalizációt megelőző időszakban felgyűlt humán tőkét pazarolták volna el, egyedi készségek és know-how tekintetében. Amennyiben a munkavállalókat karbantartási szerződések teljesítéséhez rendelik ki, a Tieliikelaitos nem lett volna képes arra, hogy munkamódszerét fokozatosan a közúti szolgáltatások költséghatékony módon történő ellátásához igazítsa. A Bizottság tehát úgy ítéli meg, hogy a külön szolgáltatási projekt állami támogatásból történő finanszírozása teljesíti a támogatás közös érdek alapján történő szükségességének feltételét. |
| (319) | Az intézkedés arányosságát illetően a Bizottság szerint a külön szolgáltatási projektek tekintetében végzett munkánál nem merült fel túlkompenzálás. Ezt illetően a finn hatóságok meggyőző bizonyítékkal szolgáltak (lásd a fenti 5.5. szakaszt). |
7.2.2.4. Tárgyalásos közúti szolgáltatási szerződések odaítélése
| (320) | Természetesen korlátozták a külön szolgáltatási projektek útján elvégezhető munka mennyiségét, és ez a korlátozás az állam ilyen szolgáltatásokkal kapcsolatos tényleges igényétől függött. A Bizottság a finn hatóságok által benyújtott különféle adatok alapján arra a következtetésre jut, hogy a külön szolgáltatási projekt a Tieliikelaitos létszámfelesleg miatti költségeinek csak egy részét emésztette fel. Amint azt már fentebb az 5.3. fejezetben is említettük, a Tieliikelaitos az átmeneti időszakban az optimálisnál átlagosan még mindig 100-zal több munkavállalóval rendelkezett, a személyzeti kiigazítási intézkedések és a külön szolgáltatási projektek ellenére. |
| (321) | A fent a külön szolgáltatási projektekkel kapcsolatban megállapított ugyanezen okokból nem állt a Tieliikelaitos közös érdekében, hogy a felesleges munkavállalók inaktívak maradjanak. Amennyiben a Tieliikelaitos valóban igazodni kívánt a versenyző piachoz, létfontosságú volt, hogy ne jelentsenek számára túlzott terhet a pályázati eljárás útján odaítélt szerződések, melyeken ajánlatot tett, figyelemmel a feleslegessé vált munkavállalókra. Ezért a kapcsolódó pénzügyi terhet tárgyalásos szerződések útján kompenzálták. |
| (322) | Ami a tárgyalásos szerződéseket illeti, ezek létezése a liberalizáció folyamatának Finnország által elképzelt fokozatos jellegéhez kapcsolódott. Ezek a szerződések az időszak kezdetén a Tieliikelaitos tevékenységének nagy részét képviselték, majd ezt követően arányuk visszaesett. Ráadásul a vállalkozás által a létszámfelesleg miatt viselt többletköltségek eredményeként pénzügyi helyzete is súlyosan romlott volna. |
| (323) | A fenti megfontolások alapján a Bizottság úgy ítéli meg, hogy a tárgyalásos szerződésekhez kapcsolódó támogatási mechanizmus szükséges volt. |
| (324) | Ami az arányosság feltételét illeti, eljárást szerveztek a túlkompenzáció kockázatának korlátozása érdekében. A Bizottság úgy ítéli meg, hogy a fenti 5.3. szakasz elején leírt éves költségvetés-kiigazítási eljárás e tekintetben helyénvaló volt. |
7.2.2.5. Kedvezményes kölcsön és általános következtetések a szükségességről és az arányosságról
| (325) | Ami végül a Tieliikelaitos számára nyújtott kedvezményes kölcsönt illeti, a Bizottság megállapítja elsősorban, hogy ez a vállalkozás számára nettó 7,2 millió EUR előnyt hoz, vagyis a Tieliikelaitos számára nyújtott támogatás teljes összegének kb. 8 %-át. |
| (326) | Ha ezt az összeget a fent említett támogatási intézkedések jelentette összeghez adjuk, akkor megállapítható, hogy a Tieliikelaitos az államtól közvetlenül vagy közvetetten 92,8 millió EUR összeghez ( 67 ) jutott. Ez nyilvánvaló módon nem jelentett kompenzációt a Tieliikelaitos strukturális hátrányáért, melyet 157 millió EUR-ra ( 68 ) becsültek. A Tieliikelaitos maga saját forrásaiból is jelentősen hozzájárult a liberalizációt megelőző időből örökölt létszámproblémájának megoldásához. E tekintetben különösen említést kell tennünk a Tieliikelaitos által a végkielégítési csomagok finanszírozására elkülönített 20 millió EUR-ról. ( 69 ) |
| (327) | A Tieliikelaitos pénzügyi beszámolói alapján egyértelmű, hogy a vállalkozás számára nehézséget jelentett volna, ha saját forrásaiból még nagyobb mértékben hozzá kell járulnia a személyzeti kiigazítási intézkedésekhez. A Tieliikelaitos működési nyereség/forgalom aránya az átmeneti időszakban alacsony, mindössze 2,4 % volt, míg versenytársai hasonló átlagos mutatója 4,5 % ( 70 ) . Mivel a létszámcsökkentési intézkedések nem zárultak le az átmeneti időszakban, ez a mutató tovább romlott 2005-ben (1,6 %). A vállalkozásnak 2005-ben állami támogatás nélkül kellett viselnie az azzal járó költségeket, hogy alkalmazottai létszámát több mint 400 fővel csökkentette. A működési nyereség mutatója 2006-ban ismét javult (2,2 %), és ez a tendencia folytatódik ( 71 ) . A jelek szerint tehát a Tieliikelaitos által a strukturális hátrány megszüntetése érdekében vállalt szerep kedvezőtlenül hatott a vállalkozás jövedelmezőségére és ezzel együtt versenyhelyzetére is. |
| (328) | Emellett emlékeztetni kell arra, hogy a támogatási intézkedés-csomag láthatólag tartósan nem hatott a verseny struktúrájára (vö. 5.10. szakasz). |
| (329) | A Bizottság e tekintetben megállapítja, hogy a finn hatóságok olyan módon tervezték meg a Tieliikelaitos- nak címzett támogatási csomagot, hogy korlátozzák a verseny lehetséges torzulását. Ez különösen igaz a Tieliikelaitos nyitó mérlegének szerkezete tekintetében választott megközelítésre (a pénzügyi eszközöket egészében nem tőke gyanánt viszik be a könyvelésbe), mellyel az ágazaton belül a magánvállalkozások mérlegével kívánták azt összehangolni. Ez kapcsolódik továbbá a tárgyalásos és a pályázati eljárás útján odaítélt szerződések haszonkulcsa közötti különbségeknek lehetőség szerint a minimumra szorítására vonatkozó erőfeszítésekre is, mely többek között az éves költségvetési kiigazítási eljárás útján érhető el. |
| (330) | A Bizottság megállapítja továbbá, hogy a Közúti Igazgatóság számos intézkedést tett annak érdekében, hogy megkönnyítse az új piaci szereplők piacra lépését. A például a pályázati dokumentáció bonyolultsága miatt a piacra való belépést illetően fennálló esetleges akadályok mérséklése érdekében a Közúti Igazgatóság eligazításokat szervezett a vállalkozóknak, és közbeszerzési programokat és pályázati szabályokat készített, lehetőség szerint bevonva minden érdekelt felet. A Közúti Igazgatóság közbeszerzési stratégiáját az ágazat érdekeltjeinek pl. azzal kapcsolatos véleményét figyelembe véve készítették, hogy milyen volumenűek legyenek a karbantartási szerződések. Az új piaci szereplők belépésére ösztönzőleg hatott az ajánlati díjazás is (ajánlatonként 5 000 EUR), melyet a Közúti Igazgatóság által megállapított minimumkövetelményeket teljesítő ajánlatok esetében fizettek ki ( 72 ) . |
| (331) | A Kereskedelmi és Ipari Minisztérium 2006-ban befagyasztotta a Tieliikelaitos és több város önkormányzata között olyan közös vállalkozások létrehozásáról folyó tárgyalásokat, melyek keretében a városok műszaki szolgáltatási egységeit és a Tieliikelaitos helyi szolgáltatási egységeit kombinálták volna. A minisztérium előírta, hogy a tervezett közös vállalkozást megvalósítani kívánó városok nyílt versenyeljárás ( 73 ) keretében válasszanak partnert. |
| (332) | A Bizottság elutasítja a panaszosok azon állítását, mely szerint a Tieliikelaitos ragadozó árképzési gyakorlattal élt az átmeneti időszakban vagy 2005-ben. A finn hatóságok által benyújtott információk szerint a Tieliikelaitos kedvező haszonkulccsal zárta az általa pályázati eljárás keretében elnyert szerződések teljesítését. A Bizottság megállapítja, hogy a Tieliikelaitos nyereségének mértéke az átmeneti időszakban valójában megfelelt volna a versenytársak által elért átlagos nyereségnek, ha nem terhelték volna az előző rendszer öröksége gyanánt meg nem térített többletköltségek (65 millió EUR – lásd a 7.1.2. szakaszt). |
| (333) | A Bizottság a fentiek alapján arra a következtetésre jut, hogy a vizsgált új támogatási intézkedések, melyek lévén egy átmeneti időszakhoz kötve átmenetiek voltak, összességében összeegyeztethetők a közös piaccal, mivel a közös érdekre vonatkozó célkitűzés tekintetében szükségesek és arányosak, és a közös érdekkel ellentétes mértékben nem torzítják a kereskedelmet és a versenyt. |
| (334) | Ez a következtetés összhangban van a Bizottság határozathozatali gyakorlatával, különösen az OTE ( 74 ) - és az EDF ( 75 ) -ügyekkel. |
| (335) | Az EDF- ügyben a Bizottság egy olyan intézkedést nyilvánított összeegyeztethetőnek, mellyel a francia állam mentesítette a francia villamos energia- és gázszektorban működő vállalkozásokat olyan egyedi nyugdíjjogosultságok kifizetésétől, melyeket a munkavállalók korábban, a vállalkozások jogszerű monopólium mellett történő működése során szereztek. A Bizottság úgy ítélte meg, hogy a korábbi időszakban a vállalkozásokat védték az iparágon belüli versenytől, és így tudtak magasabb összegű nyugdíjjogosultságokat kifizetni anélkül, hogy ez jelentős pénzügyi hátrányt okozott volna számukra. A Bizottság elismerte, hogy az ilyen „korábbi felelősségek” jelentős nehézséget jelentettek e vállalkozások számára, miután más olyan villamos energia- vagy gázipari vállalkozásokkal versenyezve kellett működniük, melyeket a múltból nem terheltek ilyen költségek (a határozat (143) bekezdése). A Bizottság úgy ítélte meg, hogy a megítélt támogatás „ az említett ágazati átszervezésre figyelemmel” szükséges és arányos, mivel az ágazati reform további aspektusai nem jártak állami támogatással (a határozat (146) bekezdése). Esetünkben ehhez hasonlóan a Tieliikelaitos -t terhelő létszámfelesleg a liberalizációt megelőző időszakból származott; az intézkedések hozzájárultak az említett teher arányos módon történő enyhítéséhez és annak lehetővé tételéhez, hogy a Tieliikelaitos teljes mértékben részt vehessen a versenyfolyamatban és ilyen módon a közúti szolgáltatási szektor átszervezésében. |
| (336) | Az OTE- ügyben, ahol a Bizottság kifejezetten visszautalt az EDF -határozatra ( 76 ) , a Bizottság értékelte a görög kormány által a Hellén Távközlési Szolgáltató ( OTE ) önkéntes előnyugdíjrendszerét. Az OTE alkalmazottainak élethosszig tartó alkalmazotti státusából adódóan, mely még az OTE monopolhelyzetének korából eredt, az OTE egyoldalúan nem bocsáthatta el alkalmazottait, azonban önkéntes létszámcsökkentési ajánlatokat tehetett. Az ilyen ajánlatokat az OTE -nek olyan önkéntes létszámcsökkentési feltételek mellett kellett vonzóvá tennie, melyek a munkavállalók állandó státusát tükrözték, ez viszont magasabb költséget jelentett az OTE számára, mint a más vállalkozások által az általános munkaügyi törvények és rendeletek által kínált, hasonló előnyugdíjazási rendszerek. A Bizottság megállapította, hogy az érintett támogatási intézkedés csak részben kompenzálja az OTE korábbi állami monopolhelyzetéből adódó strukturális hátrányok miatti többletköltségeket, és hogy e teherhez nem kapcsolódtak a korábbi státusból adódóan olyan közvetlen előnyök, melyek azt enyhíthették volna. A Bizottság megvizsgálta továbbá, hogy az érintett piacot teljes mértékben liberalizálták-e olyan értelemben, hogy megfelelő jogi vagy szabályozási keret létezik, és megállapította, hogy a támogatási intézkedés összeegyeztethető az EK-Szerződés 87. cikkének (3) bekezdésével. Esetünkben a Tieliikelaitos által kapott kompenzáció összességében nem lépi túl a létszámfeleslegből adódó terhek mértékét, és ez utóbbiakat más előnyökkel sem kompenzálták; a piaci fejlődés pedig az érintett piacon a tényleges verseny kialakulását mutatja. |
8. KÖVETKEZTETÉSEK
| (337) | A fenti megállapításokra tekintettel a Bizottság úgy ítéli meg, hogy az átmeneti időszakban (2001–2004) a Tieliikelaitos számára nyújtott támogatás összeegyeztethető a közös piaccal az EK-Szerződés 87. cikke (3) bekezdésének c) pontja alapján. A Bizottság ugyanakkor úgy ítéli meg, hogy indokolatlan fenntartani a szokásos csődjogi és társasági jövedelemadózásra vonatkozó szabályok alkalmazása alóli mentességet, illetve hogy ezért ezeket az eltéréseket el kell törölni. |
ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:
1. cikk
A Tieliikelaitos számára átmeneti alapon nyújtott állami támogatás, mely az alábbi intézkedésekből áll:
| — | 41,44 millió EUR összegű kedvezményes állami hitel, melyet a Közúti Szolgáltatás építési részlegének állami vállalkozássá történő alakításakor nyújtottak a vállalkozás számára |
| — | 9,5 millió EUR összegű támogatás, melyet az állami közutak tekintetében 2001 és 2004 között nyújtottak tárgyalásos szerződések útján |
| — | a Tieliikelaitos felesleges alkalmazottainak foglalkoztatására irányuló, külön szolgáltatási projektek útján nyújtott támogatás, melyet a Közúti Igazgatóság 68 millió EUR összeggel finanszírozott |
| — | személyzeti kiigazítási intézkedések, melyeket a Közúti Igazgatóság 20,1 millió EUR összeggel finanszírozott (a munkavállalókat új munkahelyek találásában segítő intézkedések, kiegészítő oktatás és képzés finanszírozása, illetve előnyugdíjazások támogatása) |
| — | a Tieliikelaitos rendelkezésére bocsátott földterületekkel és kavicskitermelő-helyekkel kapcsolatos esetleges támogatás |
az EK-Szerződés 87. cikke (3) bekezdésének c) pontja alapján összeegyeztethető a közös piaccal.
2. cikk
A Tieliikelaitos- nak címzett, meglévő támogatási intézkedések, ideértve a csődtörvény alkalmazhatóságának a hiányát, a szokásos társasági jövedelemadó alkalmazhatóságának a hiányát, illetve a Tieliikelaitos földterület-vásárlásaival kapcsolatos adótámogatási intézkedéseket, nem összeegyeztethetők a közös piaccal. Az említett, még hatályos támogatási intézkedéseket (a csődtörvény alkalmazhatóságának a hiánya és a szokásos társasági jövedelemadó alkalmazhatóságának a hiánya) legkésőbb 2008. március 1-ig hatályon kívül kell helyezni, a finn hatóságok kötelezettségvállalásával összhangban.
3. cikk
Ennek a határozatnak Finnország a címzettje.
Finnország az erről a határozatról szóló értesítést követő két hónapon belül tájékoztatja a Bizottságot a határozatnak való megfelelés érdekében már megtett és megtenni tervezett intézkedésekről.
Kelt Brüsszelben, 2007. december 11-én.
a Bizottság részéről
Jacques BARROT
alelnök
( 1 ) HL C 274., 2006.11.10., 2. o.
( 2 ) A 2002. december 20-án elfogadott 1185/2002 törvény.
( 3 ) A Közúti Szolgálatot belső szinten két részre osztották: a Közúti Igazgatóságra és a Közútépítésre, és ezek közül az utóbbi foglalkozott úttervezéssel, útépítéssel és útkarbantartással.
( 4 ) Ezt a szolgáltatást jelenleg 84 regionális szerződés keretében pályáztatják, Finnország egésze tekintetében.
( 5 ) A 2000. június 16-án elfogadott 569/2002 törvény (módosítva a 2003. december 15-én elfogadott 1081/2003 törvénnyel).
( 6 ) A 2000. június 29-én elfogadott 660/2000 törvény.
( 7 ) EV 84/2000 vp.
( 8 ) A 1991. július 22-én elfogadott 1080/1991 törvény.
( 9 ) A kormány által benyújtott, 25/2000 számú törvényjavaslat, mellyel a Parlament számára a Tieliikelaitos -ról, illetve a Közúti Igazgatóságról szóló törvényről nyújtottak be javaslatot.
( 10 ) A munkacsoport tagjai voltak a Közúti Igazgatóság képviselői, földmunkával foglalkozó magánvállalkozások, a Versenyhivatal és a Versenytanács.
( 11 ) Tekintettel a tárgyalásos ár kialakításának módjára, az egyelőre alacsonyabb a lehetséges piaci árnál (az előző évre vonatkozó, megállapodás szerinti árat veszik kiindulópontnak a tárgyalásos ár meghatározásánál; majd azt a költségek mértékében, továbbá a szolgáltatás tartalmában és minőségében bekövetkező változások figyelembevételével kiigazítják).
( 12 ) Az állami vállalkozásokról szóló, 2002. december 20-án elfogadott 1185/2002 törvény 5. szakasza.
( 13 ) Az 1988. május 20-án elfogadott 1988/449 törvény (módosítva a 2001. november 30-án elfogadott 2001/1110 törvénnyel).
( 14 ) A 25/2005 rendelettel módosított 20/2003 rendelet.
( 15 ) Az 1992. december 30-án elfogadott 1992/1535 törvény.
( 16 ) Az 1535/1992 törvény.
( 17 ) A panaszosok 2006. június 22-i beadványukban 15 millió EUR-t említenek, korábbi beadványaik és a finn hatóságok által szolgáltatott adatok alapján azonban a helyes összeg 15 millió FIM.
( 18 ) Vö. 2.4.3. szakasz.
( 19 ) A tervezési és végrehajtási szerződések olyan szerződések, ahol a tervezési, illetve a kivitelezési munkálatokat egyetlen csomag keretében szerzik be.
( 20 ) A 2004. február 20-án elfogadott 120/2004 törvény (legutóbb módosítva a 2007. június 15-én elfogadott, 709/2007 törvénnyel).
( 21 ) Forrás: Bloomberg.
( 22 ) A Bizottság közleménye a hatóságok általi földterület- és épületértékesítés állami támogatási elemeiről, HL C 209., 1997. július 10. , 2. bekezdés.
( 23 ) 21,5 millió EUR-ról 19 millió EUR-ra történő csökkentéssel járó módosítás.
( 24 ) Az éves kiadási-kiigazítási eljárást követően a haszonkulcsban fennmaradó különbség.
( 25 ) Az Elsőfokú Bíróság által a T-157/01. sz. Danske Busvognmaend kontra Bizottság ügyben 2004. március 16-án hozott ítélet.
( 26 ) Az Európai Közösségek Bírósága által a C-280/00. sz. Altmark Trans ügyben 2003. július 24-én hozott ítélet.
( 27 ) Az Európai Közösségek Bírósága által a C-251/97. sz. Franciaország kontra Bizottság ügyben 1999. október 5-én hozott ítélet.
( 28 ) Finnország többek között a C-72/91. és C-73/91. sz. Sloman Neptun Schiffarts AG kontra Seebetriebsrat Bodo Ziesemer egyesített ügyekben 1993. március 17-én hozott ítéletre hivatkozik.
( 29 ) A törvényt 1992. december 30-án fogadták el.
( 30 ) A 728/2004 törvény.
( 31 ) Az 1240/1988 és az 1043/1974 törvény.
( 32 ) Ilyen költségszerkezet mellett évi 3 millió EUR értékű eladásból 0,4 millió EUR működési nyereség keletkezik.
( 33 ) Ideértendő a létszámfelesleg csökkentésére irányuló személyzeti rendelkezések nem kompenzált költsége, továbbá a létszámfelesleg miatti teher mértéke, illetve az ásványi adalékanyagok kereskedelmére kivetett korlátozások miatt kieső jövedelem (1,6 millió EUR).
( 34 ) Téli karbantartás, a forgalmi környezet karbantartása, a kaviccsal felszórt közutak karbantartása stb.
( 35 ) Csúszásmentesítési intézkedések, jégekék, a közutak egyengetése, a hótorlaszok megszüntetése és a forgalmi jelek megtisztítása.
( 36 ) A forgalmi jelek, közúti jelzések karbantartása stb.
( 37 ) A Tieliikelaitos -nál nagyobb forgalommal rendelkező vállalkozások.
( 38 ) XXX. versenypolitikai jelentés (2000), 128. o.; a lisszaboni Európai Tanács, 2000. március 23–24, elnökségi következtetések, SN 100/00; közlemény a tavaszi Európai Tanácsnak, COM(2005) 24, 21. o., Brüsszel, 2005. február 2; Zöld könyv a közérdekű szolgáltatásokról, COM(2003) 270 végleges, 5. bekezdés, Brüsszel, 2003. május 21.
( 39 ) A Bíróság által a C-280/00. sz. ügyben 2003. július 24-én hozott ítélet (a Bundesverwaltungsgericht előzetes döntéshozatal iránti kérelme): Altmark Trans GmbH, Regierungspräsidium Magdeburg kontra Nahverkehrsgesellschaft Altmark GmbH) [2003] EBHT I-7747.
( 40 ) A Tieliikelaitos -ról szóló törvény és a vészhelyzetben fennálló hatáskörökről szóló törvény szerinti kötelezettségek.
( 41 ) Lásd: a Bizottság 2005. november 28-i határozata az EK-Szerződés 86. cikke (2) bekezdésének az általános gazdasági érdekű szolgáltatások működtetésével megbízott vállalkozásoknak közszolgáltatással járó ellentételezés formájában megítélt állami támogatásokra történő alkalmazásáról, C(2005)2673, HL L 312., 2005.11.29., 67–73. o. , (7) preambulumbekezdés.
( 42 ) A finn hatóságok által nyújtott információkból kitűnik, hogy az átmeneti időszak végén a szolgáltatási csoport és a vezetőség szintjén tett vészhelyzeti előkészületek, illetve képzési intézkedések 0,5 millió EUR éves kiadást tesznek szükségessé, ideértve az eseti kiadásokat is. A Tieliikelaitos éves forgalma alapján ez az összeg egyáltalán nem túlzott.
( 43 ) A 173/73. sz. Olaszország kontra Bizottság ügy [1974] EBHT 709, 26. bekezdés. A C-387/92. sz. Banco Exterior de Espana ügy [1994] EBHT I-877, 12. és 13. bekezdés; továbbá a C-280/00. sz. Altmark Trans and Regierungs presidium Magdeburg ügy [2003] EBHT I-000, 84. bekezdés és az ebben idézett ítélkezési gyakorlat.
( 44 ) Lásd a Bizottság által a tagállamoknak címzett, az EGK-Szerződés 92. és 93. cikkének és a 80/723/EGK bizottsági irányelvnek a gyártási ágazatban működő állami vállalkozásokra történő alkalmazása tárgyú közlemény 42. pontját, HL C 307., 1993.11.13., 3. o. ). Lásd még: az Európai Közösségek Elsőfokú Bírósága által a T-16/96. sz. Cityflyer Express Ltd kontra Bizottság ügyben 1998. április 30-án hozott ítélet 76. pontja.
( 45 ) Az adatok a finn hatóságok 2006. május 31-i beadványából származnak.
( 46 ) Bizottsági közlemény az állami támogatások visszatérítése esetén 2005. január 1-jétől a 25 tagállamban alkalmazandó kamatlábakról és referencia/diszkont rátákról – A Bizottság 2004. április 21-i 794/2004/EK rendelete ( HL L 140., 2004.4.30., 1. o. ) 10. cikkének, valamint a referencia és diszkont ráták megállapítási módjáról szóló Bizottsági közleménynek ( HL C 273., 1997.9.9., 3. o. ) megfelelően közzétéve. Hivatalos Lap C 088., 2005.4.12., 0005–0005. o.
( 47 ) Az adatok a finn hatóságok 2006. május 31-i beadványából származnak.
( 48 ) A külön szolgáltatási projektekben nem alkalmazott, felesleges alkalmazottak költségeit a tárgyalásos szerződéseknek a pályázati eljárás útján odaítélt szerződésekhez képest megállapított eltérő árrésével kompenzálták.
( 49 ) Kevesebb mint 1 év alatt.
( 50 ) A Combus-ítélet, 57. bekezdés.
( 51 ) A 173/73. sz. Olaszország kontra Bizottság ügy, [1974] EBHT 709, 13. bekezdés; a C-310/85. sz. Deufil-ügy, [1987] EBHT 901, 8. o.; a C-241/94. sz. Franciaország kontra Bizottság ügy, [1996] EBHT I-4551, 20. o.
( 52 ) A C-387/92. sz. Banco Exterior ügy, [1994] EBHT I-877, 13. bekezdés; a C-241/94. sz. Franciaország kontra Bizottság ügy [1996] EBHT I-4551, 34. bekezdés.
( 53 ) A C-5/01. sz. Belgium kontra Bizottság ügy [2002] EBHT I-1191, 39. bekezdés.
( 54 ) A 30/59. sz. Gezamenlijke Steenkolenmijnen ügy, [1961] EBHT 3. o., 29–30. o.; a C-173/73. sz. Olaszország kontra Bizottság ügy, [1974] EBHT 709, 12–13. bekezdés; C-241/94. sz. Franciaország kontra Bizottság ügy, [1996] EBHT I-4551, 29, 35. bekezdés, a C-251/97. sz. Franciaország kontra Bizottság ügy, [1999] EBHT I-6639, 40, 46–47. bekezdés. Vö. még: a T-109/01. sz. Fleuren Compost ügy, [2004] EBHT II-127, 54. bekezdés.
( 55 ) A finn piacon is működő, fontosabb uniós vállalkozásokra a határozat teljes szövegében történik hivatkozás.
( 56 ) Hivatalos Lap C 71., 2000.3.11., 14–18. o.
( 57 ) Lásd az eljárás megindítására vonatkozó határozat (103) bekezdését.
( 58 ) A Tieliikelaitos és elődje, a Közúti Szolgálat.
( 59 ) Az elsősorban más állami intézmények szükségleteinek kielégítése érdekében működő állami vállalkozások az adó megfizetésére nem kötelezettek.
( 60 ) Lásd a T-228/99. és T-233/99. sz. Westdeutsche Landesbank Girozentrale és Land Nordrhein-Westfalen kontra Bizottság egyesített ügyek 317. bekezdését [2003] EBHT II-00435. Lásd még az EDF-ről szóló, 2003. december 16-i bizottsági határozat 97. bekezdését ( HL L 49., 2005.2.22., 9. o. ) és a Dánia intézkedéseiről a TV2/DANMARK javára tárgyú, 2004. május 19-i bizottsági határozatot ( HL L 85., 2006.3.23., 1. o. ).
( 61 ) A C-305/89. sz. Olasz Köztársaság kontra Bizottság ügyben 1991. március 21-én hozott ítélet, EBHT 1991, I-01603.
( 62 ) HL C 297./4., 2005.11.29., 4–7. o.
( 63 ) Lásd: a Franciaország részéről az EDF-nek és a villamosenergia- és gázipari szektornak nyújtott állami támogatásokról szóló határozat ( HL L 49., 2005.2.22., 9. o. ). Lásd még: E8/2005 az RTVE spanyol országos közszolgálati adó ( HL C 239., 2006.10.4., 17. o. ; E50/2001 – A CDC által leányvállalatának, a CDC Ixis-nek nyújtott garancia ( HL C 154., 2003.7.2., 13. o. ); E10/2000 – Állami garanciák németországi állami bankoknak (Anstaltslast und Gewährträgerhaftung) – HL C 150., 2002.6.22., 7. o. ).
( 64 ) Lásd az 5.10. pontot.
( 65 ) A panaszosok 2006. júniusi beadványának 80. bekezdése.
( 66 ) Lásd még többek között: XXX. versenypolitikai jelentés (2000), 128. o.; a lisszaboni Európai Tanács, 2000. március 23–24., elnökségi következtetések, SN 100/00; közlemény a tavaszi Európai Tanácsnak, COM(2005) 24, 21. o., Brüsszel, 2005. február 2.; Zöld könyv a közérdekű szolgáltatásokról, COM(2003) 270 végleges, 5. bekezdés, Brüsszel, 2003. május 21.
( 67 ) Ideértendő 7,2 millió EUR támogatási összetevő kedvezményes kölcsönből, 9,5 millió EUR támogatási összetevő a megtárgyalt szerződésekkel kapcsolatban, a külön szolgáltatási projektekkel kapcsolatos személyzeti kiadások finanszírozására szánt 56 millió EUR, továbbá a személyzeti kiigazítási intézkedések finanszírozására szánt 20,1 millió EUR.
( 68 ) Ez az összeg csak kiegészítő személyzeti költségeket tartalmaz. A földterületnek az átmeneti időszakban történő használatára vonatkozó korlátozások miatt kieső jövedelmeket illetően a Bizottság csak valós költségeket vesz figyelembe; emellett ebben az esetben nagy a valószínűsége annak, hogy a vállalkozás hamar visszaszerzi a kieső jövedelmet. Az úgynevezett közszolgáltatási kötelezettség költségei csak a Szerződés 86. cikkének (2) bekezdése értelmében relevánsak. Ezeket csak akkor kellett volna megvizsgálni, ha a támogatási csomag egészét nem hagyják jóvá a Szerződés 87. cikke (3) bekezdésének c) pontja alapján.
( 69 ) Lásd fent a 5.5. pontot.
( 70 ) E számadatok alapjául a finn hatóságok által benyújtott éves beszámolókból származó adatok szolgálnak (a Tieliikelaitos, a YIT-Yhtimä Oyj, a Lemminkäinen Oyj, a Skanska Oy, az NCC Finland Oy, a Palmberg Group, az Oy VR-Rata Ab éves beszámolóiból származó adatok).
( 71 ) Az adatok a Tieliikelaitos nyilvánosan hozzáférhető éves beszámolóiból származnak.
( 72 ) A Parlamentnek címzett, 2005. évi kormányjelentés a közúti szolgáltatás reformjáról.
( 73 ) Forrás: a Tieliikelaitos 2006. évi éves beszámolója.
( 74 ) A Bizottság által a C 2/06. számú (ex N 405/05) állami támogatási ügyben 2007. május 10-én hozott határozat, lásd: http://ec.europa.eu/comm/competition/state_aid/register/ii/
( 75 ) A Franciaország részéről az EDF-nek és a villamosenergia- és gázipari szektornak nyújtott állami támogatásokról szóló határozat, HL L 49./9., 2005.2.22 .
( 76 ) Az OTE-határozat, 116. bekezdés.
