62010CJ0553[1]

A Bíróság ítélete (nagytanács), 2012. november 6. Európai Bizottság és Lagardère SCA kontra Éditions Odile Jacob SAS. Fellebbezés - Vállalkozások közötti összefonódás a könyvkiadói piacon - Egy befektetői vállalkozás továbbruházott eszközök átvevőjeként való jóváhagyására vonatkozó határozat megsemmisítése - A megbízott függetlensége esetleges hiányának terjedelme. C-553/10. P. és C-554/10. P. sz. egyesített ügyek.

A BÍRÓSÁG ÍTÉLETE (nagytanács)

2012. november 6. ( *1 )

"Fellebbezés - Vállalkozások közötti összefonódás a könyvkiadói piacon - Egy befektetői vállalkozás továbbruházott eszközök átvevőjeként való jóváhagyására vonatkozó határozat megsemmisítése - A megbízott függetlensége esetleges hiányának terjedelme"

A C-553/10. P. és C-554/10. P. sz. egyesített ügyekben,

az Európai Bizottság (képviselik: O. Beynet, A. Bouquet és S. Noë, meghatalmazotti minőségben, kézbesítési cím: Luxembourg)

fellebbezőnek,

a többi fél az eljárásban:

az Éditions Odile Jacob SAS (székhelye: Párizs [Franciaország], képviselik: O. Fréget, M. Struys és L. Eskenazi ügyvédek)

felperes az elsőfokú eljárásban,

a Wendel Investissement SA (székhelye: Párizs, képviselik: M. Trabucchi, F. Gordon és C. Baldon ügyvédek),

a Lagardère SCA (székhelye: Párizs, képviselik: A. Winckler, F. de Bure és J.-B. Pinçon ügyvédek)

beavatkozók az elsőfokú eljárásban,

és

a Lagardère SCA (székhelye: Párizs, képviselik: A. Winckler, F. de Bure és J.-B. Pinçon ügyvédek)

fellebbezőnek,

a többi fél az eljárásban:

az Éditions Odile Jacob SAS (székhelye: Párizs, képviselik: O. Fréget, M. Struys és L. Eskenazi ügyvédek)

felperes az elsőfokú eljárásban,

az Európai Bizottság (képviselik: O. Beynet, A. Bouquet és S. Noë, meghatalmazotti minőségben, kézbesítési cím: Luxembourg)

alperes az elsőfokú eljárásban,

a Wendel Investissement SA (székhelye: Párizs, képviselik: M. Trabucchi, F. Gordon és C. Baldon ügyvédek)

beavatkozó az elsőfokú eljárásban,

az Európai Unió Bírósága alapokmányának 56. cikke alapján 2010. november 24-én benyújtott két fellebbezése tárgyában,

A BÍRÓSÁG (nagytanács),

tagjai: V. Skouris elnök, K. Lenaerts elnökhelyettes, A. Tizzano, R. Silva de Lapuerta, A. Rosas, M. Berger és E. Jarašiūnas tanácselnökök, Juhász E. (előadó), J.-C. Bonichot, A. Prechal és C. G. Fernlund bírák,

főtanácsnok: J. Mazák,

hivatalvezető: R. Şereş tanácsos,

tekintettel az írásbeli szakaszra és a 2011. december 13-i tárgyalásra,

a főtanácsnok indítványának a 2012. március 27-i tárgyaláson történt meghallgatását követően,

meghozta a következő

Ítéletet

1. Különálló fellebbezésükkel az Európai Bizottság és a Lagardère SCA (a továbbiakban: Lagardère) azt kérik a Bíróságtól, hogy helyezze hatályon kívül az Európai Unió Törvényszékének a T-452/04. sz., Éditions Jacob kontra Bizottság ügyben 2010. szeptember 13-án hozott ítéletét (EBHT 2010., II-4713. o.; a továbbiakban: megtámadott ítélet), amely ítélettel a Törvényszék megsemmisítette a valamely összefonódást a közös piaccal és az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodás működésével összeegyeztethetőnek nyilvánító, 2004. január 7-i 2004/422/EK bizottsági határozat alapján átruházott eszközök átvevőjeként a Wendel Investissement SA jóváhagyásáról szóló, 2004. július 30-i (2004) D/203365 bizottsági határozatot (COMP/M.2978 - Lagardère/Natexis/VUP ügy) (HL L 125., 54. o., a továbbiakban: vitatott határozat).

2. A vitatott határozatban a Bizottság úgy határozott, hogy az 1997. június 30-i 1310/97/EK tanácsi rendelettel (HL L 180., 1. o., helyesbítve a HL 1998. L 40., 17. oldalon; magyar nyelvű különkiadás 8. fejezet, 1. kötet, 164. o.) módosított, a vállalkozások közötti összefonódások ellenőrzéséről szóló, 1989. december 21-i 4064/89/EGK tanácsi rendelet (HL L 395., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 8. fejezet, 1. kötet, 31. o.; helyesbítve a HL 1990. L 257., 13. oldalon; magyar nyelvű különkiadás 8. fejezet, 4. kötet, 137. o.; a továbbiakban: rendelet) 8. cikke (2) bekezdésének értelmében a COMP/M.2978 - Lagardère/Natexis/VUP ügyben az Európai Unió Hivatalos Lapjában összefoglaló formájában 2004. április 28-án közzétett 2004/422 határozathoz kapcsolt kötelezettségvállalások (14) bekezdésének megfelelően a továbbruházott eszközök átvevőjeként jóváhagyja a Wendel Investissement SA-t (a továbbiakban: Wendel Investissement).

3. E két egyesített ügy a Vivendi Universal Publishing SA (a továbbiakban: VUP) európai kiadói vagyonába tartozó eszközök - amely eszközöket a Lagardère és a Wendel Investissement vásárolt fel - eladásában érdekelt különböző szereplők által indított eljárások sorába illeszkedik, amely ügyek a hivatkozott összefonódásra vonatkozó eljárás során a dokumentumokhoz való hozzáférésre vonatkozó, C-404/10. P. sz., 2012. június 28-án hozott ítélet alapjául, valamint magának az összefonódásnak a szabályosságára vonatkozó, C-551/10. P. sz., Éditions Odile Jacob kontra Bizottság ügyben 2012. november 6-án hozott ítélet alapjául szolgáltak.

A jogvita előzményei

4. A jogvita alapját képező tényállás - amelyet a megtámadott ítélet 1-47. pontja tartalmaz - a következőképpen foglalható össze:

"1 2002. szeptember 25-én a Vivendi Universal SA [...] úgy határozott, hogy átruházza leányvállalata, a [VUP] európai kiadói vagyonát [helyesen: vagyonába tartozó eszközöket].

2. A [Lagardère] SCA jelentkezett [ezen,] a VUP részesedéseiből és irányítási eszközeiből álló [...] vagyon (a továbbiakban: céleszközök) megszerzésére.

[...]

8. A [Vivendi Universal SA] 2002. október 29-én jóváhagyta a céleszközök Lagardère-re történő átruházását.

9. 2002. december 3-án az Investima 10 SAS [a továbbiakban: Investima 10] - a [Natexis Banques Populaire SA, a továbbiakban: NBP] 100%-os ellenőrzése [helyesen: irányítása] alatt álló Segex Sarl [a továbbiakban: Segex] egyedüli tulajdonában álló leányvállalat, az Ecrinvest 4 SA [a továbbiakban: Ecrinvest 4] 100%-os [helyesen: 100%-os tulajdonában álló] leányvállalata - a céleszközök megszerzésére vonatkozó szándéknyilatkozatot írt alá a VUP javára [helyesen: írásbeli vételi szándéknyilatkozatot tett a VUP-nak].

10. Ugyanezen a napon egyrészről a Segex és az Ecrinvest 4, másrészről a Lagardère olyan átruházási szerződést [...] kötött, amelynek alapján a Lagardère (az Ecrinvest 4 útján) a tervezett összefonódás Bizottság általi jóváhagyását követően megszerezhette [helyesen: felvásárolhatta] a céleszközökkel rendelkező Investima 10 teljes tőkéjét a fent hivatkozott szándéknyilatkozat VUP általi érvényesítése esetén. A Lagardère a részvények vételárát előre kifizette az Ecrinvest 4 tőkéjét alkotó valamennyi részvénnyel rendelkező Segexnek.

11. 2002. december 20-án a VUP elfogadta az Investima 10 szándéknyilatkozatát [helyesen: vételi szándéknyilatkozatát], és utóbbi ugyanezen a napon megkötötte a VUP-val a céleszközök megszerzésére [helyesen: felvásárlására] vonatkozó szerződést.

12. Ugyanezen a napon az NBP a következő sajtóközleményt tette közzé:

»Az NBP az átruházott eszközök összességét megszerzi a célból, hogy azokat a versenyhatóságok jóváhagyását követően [a Lagardère-nek] továbbruházza.

Ettől a naptól a VUP vagyona a közvetetten az NBP 100%-os ellenőrzése alatt álló [helyesen: tulajdonában lévő] Investima 10 társaság tulajdonában áll.

Ezen, igazgatósággal és felügyelőbizottsággal rendelkező részvénytársaság lesz az átruházott vagyonösszességet alkotó társaságok anyavállalata.

[...]«

[...]

14. 2002. december 20-án megalakult az Investima 10 igazgatósága, és az S. iroda vezetőjét, B.-t [a Segex és Ecrinvest 4 által a Lagardère-rel kötött] átruházási szerződés 4. cikke (1) bekezdése ii. pontjának e) alpontja értelmében "független harmadik személyként" az igazgatóság tagjává nevezték ki.

15. Az Ecrinvest 4 és az S. iroda által 2002. december 19-én aláírt szerződés 2. cikke (2) bekezdésének első albekezdése részletesen meghatározza, hogy B. társasági megbízatása keretében az Investima 10 és a céleszközök érdekében, és különösképpen azok működőképességét, gazdasági értékét és versenyképességét szem előtt tartva fog eljárni.

[...]

17. 2003. április 14-én a Lagardère a [4064/89 rendelet] 4. cikke (1) bekezdésének megfelelően bejelentette a Bizottságnak a VUP céleszközeinek tervezett megszerzését.

18. A Bizottság - miután 2003. június 5-i határozatában megállapította, hogy a részére bejelentett tervezett összefonódás súlyos kétségeket támaszt a közös piaccal való összeegyeztethetősége tekintetében - a 4064/89 rendelet 6. cikke (1) bekezdésének c) pontja alapján megindította ezen ügylet részletes vizsgálatát.

19. A felek beadványaiból kitűnik, hogy az Investima 10 Éditis SA-vá [a továbbiakban: Éditis] alakult át 2003. október 14-én.

20. 2003. október 27-én a Bizottság kifogásközlést intézett a Lagardère-hez, amelyben ismertette vele a bejelentett összefonódás által felvetett versenyjogi problémákat, [...] amelyre a Lagardère november 17-én válaszolt.

21. Következésképpen a Lagardère 2003. december 2-án a céleszközök továbbruházására vonatkozó kötelezettségvállalások formájában számos korrekciós intézkedést [helyesen: intézkedést tartalmazó javaslatot] terjesztett a Bizottság elé.

22. A 4064/89 rendelet 8. cikkének (2) bekezdése alapján [...] [2004/422] bizottsági határozat a következőképpen rendelkezik:

»1. cikk

A bejelentett - a 2003. december 21-i kötelezettségvállalási csomaggal módosított - ügylet, amely révén a Lagardère teljes irányítást szerez a VUP - azóta Éditis - [céleszközei] felett, a közös piaccal és [az 1992. május 2-i,] az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodással [(HL L 1994. L 1., 3. o.)] összeegyeztethető.

2. cikk

Az 1. cikk a II. melléklet[ben] említett kötelezettségvállalások Lagardère általi teljes körű betartása esetén alkalmazható.

3. cikk

A jelen határozatot azzal a feltétellel fogadták el, hogy a Lagardère teljes mértékben betartja a II. mellékletben ismertetett többi kötelezettségvállalást.«

23. A II. mellékletben található kötelezettségvállalásai (1) bekezdésének értelmében a Lagardère vállalta, hogy az e bekezdésben kimerítő jelleggel felsorolt eszközök (a továbbiakban: megtartott eszközök) kivételével az Éditis teljes vagyonát továbbruházza (a továbbiakban: továbbruházott eszközök).

24. Az átruházott vagyon [helyesen: továbbruházott eszközök] a VUP világméretű forgalmának körülbelül 60-70%-át, és a VUP által a jóváhagyott összefonódással (a továbbiakban: összefonódás) érintett francia [helyesen: francia nyelvű] kiadói piacokon elért forgalom körülbelül 70-80%-át képviselték.

25. A Lagardère kötelezettségvállalásainak (2) bekezdése kifejti, hogy a megtartott eszközöket az említett kötelezettségvállalások I. melléklete részletezi.

26. A [kötelezettségvállalások I. mellékletének] (3) bekezdése értelmében a Lagardère kötelezettséget vállal arra, hogy a feltételt megállapító jóváhagyó határozat kézhezvételének időpontjától meghatározott - bizalmasként kezelt - határidőn belül visszavonhatatlan megállapodásokat köt a továbbruházásra vonatkozóan, és a megállapodás megkötésétől meghatározott - bizalmasként kezelt - határidőn belül ténylegesen teljesíti a továbbruházást.

27. A Lagardère megválaszthatta a továbbruházott eszközök átvevőjét a kötelezettségvállalásainak (10) bekezdésében következőképpen meghatározott kiválasztási szempontok alapján:

»A hatékony versenynek az érintett piacokon való fenntartása végett a bejelentő fél kötelezettséget vállal arra, hogy az átruházott eszközöket továbbruházza egy vagy több független és a következő feltételeket teljesítő engedményesének:

[...]«

28. A Lagardère kötelezettségvállalásainak (14) bekezdése kifejti, hogy az engedményes(ek) kiválasztását a Bizottságnak jóvá kell hagynia, és hogy az érdekeltek jóváhagyás iránti kérelme az ahhoz szükséges információkat tartalmazza, hogy a Bizottság ellenőrizhesse a pályázatuk fenti 27. pontban idézett (10) bekezdésben meghatározott feltételeknek való megfelelését.

29. A Lagardère olyan megbízottat volt köteles kijelölni, amely teljesíti a kötelezettségvállalásainak (15) bekezdésében következőképpen meghatározott feltételeket:

»A bejelentő fél megbízottat jelöl ki a következőkben meghatározott feladatok elvégzése céljából. A megbízottnak a Lagardère-től és az Éditistől függetlennek kell lennie, rendelkeznie kell a megbízatásának teljesítéséhez szükséges képzettséggel - például tanácsadó bankként, tanácsadóként vagy könyvvizsgálóként -, és összeférhetetlenségtől mentesnek kell lennie. A megbízottat a Lagardère díjazza a megbízatásának megfelelő teljesítését és függetlenségét nem veszélyeztető feltételek szerint.«

30. A Lagardère kötelezettségvállalásainak (9) bekezdése a következőképpen rendelkezik a különeszköz-kezelő (Hold Separate Manager) kijelöléséről:

»A bejelentő fél az átruházott eszközök kezeléséért felelős - a megbízott felügyelete alatt eljáró - [különeszköz-kezelőt] jelöl ki. A [különeszköz-kezelő] köteles függetlenül és a szokásos üzletmenet keretében kezelni az átruházott eszközöket gazdasági működőképességük, forgalomképességük, versenyképességük és a Lagardère által megtartott eszközökhöz és egyéb tevékenységeihez képesti önállóságuk megőrzése céljából. Abban az esetben, ha az Éditis átruházási kötelezettséggel terhelt valamelyik leányvállalata igazgatójának megbízatása megszűnik, a [különeszköz-kezelő] jogosult - a megbízott felügyelete alatt - kijelölni annak jogutódját.«

31. A megbízott feladatkörét a következőképpen határozzák meg a Lagardère kötelezettségvállalásai:

»(20) A megbízott közreműködésének célja az, hogy biztosítsa a jelen kötelezettségvállalások teljesítését. A Bizottság hivatalból vagy a megbízott, illetve a bejelentő fél kérelmére a jelen kötelezettségvállalások teljesítésének biztosításához szükséges minden utasítást közöl a megbízottal.

[...]«

32. Ezenkívül a kötelezettségvállalások (24) bekezdése a következőket fejti ki:

»A Lagardère és az Éditis közötti, a jelen kötelezettségvállalások teljesítéséhez szükséges átszervezési intézkedésekre vonatkozó nézeteltérés esetén bármelyik fél tájékoztathatja erről a megbízottat ajánlott levélben, amelynek másolatát a másik félnek meg kell küldeni. A megbízott - miután a kontradiktórius eljárás elvét tiszteletben tartva meghallgatta a feleket a szükséges átszervezési intézkedések terjedelméről - a lehető leghamarabb ajánlást készít. A megbízott jelentést küld a Bizottságnak, amelyben tájékoztatja utóbbit az ajánlásáról. Ha a Lagardère és az Éditis közötti nézeteltérés továbbra is fennáll, bármelyik fél kérheti a Bizottságtól, hogy a felek kontradiktórius eljárás elvét tiszteletben tartó meghallgatását követően határozza meg a szükséges átszervezési intézkedések terjedelmét.«

33. Végül a Lagardère-nek az »Éditis társasági formájának módosítása« szakasz szerinti kötelezettségvállalásai előírják:

»(30) Az új alapító okirat Bizottság általi jóváhagyását követően a bejelentő fél átalakítja az Éditist egyszerűsített részvénytársasággá. Ezen átalakulást követően az Éditis társasági szervei magukban foglalják [...] az elnök-vezérigazgatót, aki ellátja a [különeszköz-kezelő] feladatait, és [...] a fenti (15) bekezdésben említett megbízott három [...] képviselőjéből és a Lagardère két [...] képviselőjéből álló részvényesi tanácsot.

(31) Az egyszerűsített részvénytársaság szervezetét a következő elvek határozzák meg:

[...]

(32) A bejelentett ügyletet jóváhagyó bizottsági határozat elfogadása és az Éditis egyszerűsített részvénytársasággá alakulása közötti időszakban az Éditist továbbra is a jelenlegi társasági szervek irányítják a megbízottal való együttműködésben. Ebben az időszakban a Lagardère az Éditis részvényeseként a megtartott eszközökre vonatkozó valamennyi információra jogosult. Az átruházott eszközöket illetően a megbízott gondoskodik a fenti (31) bekezdés c) pontjában említett információk Lagardère részére való közléséről.«

34. A Bizottság 2004. február 5-én:

- jóváhagyta A. K.-t különeszköz-kezelőként, és hozzájárult a 2004. január 30-án benyújtott, a megbízólevelét tartalmazó tervezethez;

- jóváhagyta a vezetője [helyesen: elnöke], B. által képviselt S. irodát megbízottként, és hozzájárult a 2004. január 30-án benyújtott, a megbízását tartalmazó tervezethez.

35. 2004. február 9-én a Lagardère megbízottnak nevezte ki az S. irodát [helyesen: az S. irodát nevezte ki megbízottnak].

36. 2004. március 25-én az Éditist a Lagardère kötelezettségvállalásainak (30) bekezdése alapján egyszerűsített részvénytársasággá alakították át, amelynek társasági szervei ettől az időponttól kezdve - a különeszköz-kezelői feladatkört ellátó elnök-vezérigazgatón kívül - a megbízott három képviselőjéből és a Lagardère két képviselőjéből álló részvényesi tanácsot foglalták magukban.

37. A Lagardère a továbbruházott eszközök felvásárlására alkalmas [helyesen: a továbbruházott eszközöket felvásárolni kívánó] több vállalkozással - köztük [az Éditions Odile Jacob SAS-szal; a továbbiakban: Odile Jacob] - is felvette a kapcsolatot.

38. A[z Odile Jacob] jelezte az ezen ügylet iránti érdeklődését. 2004. április 28-i faxában közölte a Lagardère-rel az átvételre [helyesen: felvásárlásra] vonatkozó ajánlatát

39. A Lagardère 2004. május 19-i közleményében bejelentette, hogy öt lehetséges vevő felvásárlási ajánlatát - köztük [az Odile Jacobét] - fogadja el, és hogy kizárólagosságot nyújt egyiküknek, a [Wendel Investissement-nak] 2004. május 25. éjfélig.

40. 2004. május 28-án a Lagardère és a [Wendel Investissement] egyetértésre jutott a továbbruházott eszközök felvásárlására vonatkozó megállapodás tervezetében.

41. 2004. június 4-i levelével a Lagardère kérte a Bizottságot, hogy hagyja jóvá a [Wendel Investissement-t] eszközeinek vevőjeként.

42. 2004. július 5-én az S. iroda a Bizottság elé terjesztette összefoglaló jelentését, amelyben megállapította a [Wendel Investissement] pályázatának a Lagardère kötelezettségvállalásai (10) bekezdésében meghatározott jóváhagyási szempontoknak való megfelelését.

43. A Bizottság - miután megállapította, hogy a [Wendel Investissement] teljesíti a Lagardère kötelezettségvállalásainak (10) bekezdésében meghatározott jóváhagyási szempontokat - [vitatott határozatával] jóváhagyta a [Wendel Investissement-t] továbbruházott eszközök átvevőjeként.

44. E határozatot a Lagardère kötelezettségvállalásai (14) bekezdésének megfelelően, és a fent említett jóváhagyás iránti kérelem, az átruházási megállapodás ahhoz mellékelt tervezete, az S. iroda jelentése, a Lagardère-nek és a [Wendel Investissement-nak] a Bizottság tájékoztatáskérésére adott írásbeli válaszai, a [Wendel Investissement] által a Bizottság szervezeti egységeivel tartott találkozó alkalmával szolgáltatott információk, valamint a [Wendel Investissement] pályázatáról az Éditis munkavállalóit és harmadik személyeket képviselő szervezetekkel folytatott eszmecsere alapján fogadták el.

45. A Törvényszék Hivatalához 2004. július 8-án benyújtott keresetlevelével a[z Odile Jacob] a [2004/422] határozattal szemben megsemmisítés iránti keresetet terjesztett elő (T-279/04. sz. ügy).

46. 2004. augusztus 27-i faxában a Bizottság a[z Odile Jacob] kérelmére közölte vele a [Wendel Investissement-nak] a továbbruházott eszközök vevőjeként való jóváhagyásáról szóló határozatot.

47. A »Nouvel Éditis«-nek nevezett ezen eszközök tulajdonjogának a [Wendel Investissement] részére való átruházására 2004. szeptember 30-án került sor."

A Törvényszék előtti eljárás és a megtámadott ítélet

5. 2004. november 8-án benyújtott keresetlevelével az Odile Jacob az EK 230. cikkre alapozva a vitatott határozat megsemmisítése iránti keresetet terjesztett elő.

6. Az Odile Jacob négy jogalapot terjesztett elő, amelyek azon alapultak, hogy a Bizottság először is megsértette a továbbruházott eszközök megvételére jelentkezők kiválasztásának ellenőrzésére vonatkozó kötelezettségét, másodsorban az Éditistől, a Lagardère-től és a Wendel Investissement-tól nem független megbízott által készített jelentés alapján hagyta jóvá a Wendel Investissement-t [mint vevőt], harmadrészt megsértette az őt terhelő indokolási kötelezettséget, és negyedrészt nyilvánvaló hibát követett el a [Wendel Investissement] pályázatának a Lagardère kötelezettségvállalásai (10) bekezdésének b) pontjában a továbbruházandó eszközök vevőjével szemben meghatározott jóváhagyási szempontoknak való megfelelésére vonatkozó mérlegelésében.

7. A Törvényszék az előzetesen megvizsgált második jogalapra válaszul rámutatott, hogy 2002. december 20-án a céleszközökkel rendelkező, Éditisszé átalakult Investima 10 az átruházási szerződés 4. cikke (1) bekezdése ii. pontjának c) alpontja alapján az S. iroda elnökét, B.-t e rendelkezés értelmében igazgatóságának tagjává nevezte ki a 4. cikk (1) bekezdése ii. pontjának e) alpontja szerinti független harmadik személyként, miközben egyébiránt a 2004. január 7-i határozat II. mellékletében felsorolt kötelezettségvállalásai alapján a Lagardère 2004. február 9-én ugyanezt az S. irodát jelölte ki a kötelezettségvállalásai (21) bekezdésének g) pontja alapján a továbbruházott eszközök átruházása Lagardère általi "kielégítő teljesítésének felügyeletéért" felelős megbízottnak. A Lagardère e minőségében díjazta a megbízottat.

8. A Bizottság az S. irodát ily módon a Lagardère kötelezettségvállalásainak (15) bekezdése értelmében megbízottnak nevezte ki, és ezen iroda elnöke látta el az e megbízatáshoz kapcsolódó feladatokat, jóllehet ugyanezen személy az Éditisszé átalakult Investima 10 igazgatóságának tagja volt. B. ezen túlmenően egyidejűleg látta el az Éditis igazgatóságának tagjaként és megbízottként betöltött feladatait az S. iroda 2004. február 9-i kinevezésétől az Éditis egyszerűsített részvénytársasággá való átalakulásának 2004. március 25-i időpontjáig.

9. Ezen összefüggésben a Törvényszék úgy ítélte meg, hogy B. függő viszonyban állt az Éditisszel, amely tény kétségeket ébresztett B.-nek - az Éditis eszközeinek összességével rendelkező társaság igazgatósági tagjaként - az arra vonatkozó semlegességével kapcsolatosan, amelyet tanúsítania kellett azon iroda feladatának gyakorlása során, amelynek elnöke volt, és amely megbízottként kinevezésre került. Következésképpen a megbízott nem biztosíthatta teljesen függetlenül a feladatát, amely a Lagardère kötelezettségvállalásai - így többek között az továbbruházott eszközök átruházása - kielégítő teljesítésének felügyeletéből, és ezen a címen átszervezési intézkedésekre vonatkozó ajánlások és az ezen ajánlásokról a Bizottságot tájékoztató jelentés kidolgozásából állt. B.-t az Éditis eszközeinek összességével rendelkező társaság igazgatósági tagjaként betöltött megbízatása befolyásolhatta az általa az S. iroda elnökeként a szükséges átszervezési intézkedésekre vonatkozó ajánlásoknak és a Bizottságot ezen ajánlásokról tájékoztató jelentésnek a kidolgozásában tanúsítandó függetlenséget.

10. A Törvényszék megjegyezte, hogy az S. irodát megbízotti minőségében felkérték arra, hogy terjessze a Bizottság elé a Wendel Investissement továbbruházott eszközök átvételére való kijelölésének a Lagardère 2004/422 határozathoz csatolt kötelezettségvállalásainak (10) bekezdésében meghatározott jóváhagyási szempontok alapján készített értékelő jelentést.

11. A Törvényszék a megtámadott ítélet 107. pontjában arra a következtetésre jutott, hogy a Wendel Investissement továbbruházott eszközök átvételére való vevőként jelentkezésére vonatkozó értékelő jelentést olyan megbízott készítette, amely nem felelt meg az Éditis tekintetében a Lagardère-nek a 2004/422 határozat II. mellékletében meghatározott kötelezettségvállalásainak (15) bekezdése által előírt Éditisszel szembeni függetlenség követelményének.

12. Márpedig a vitatott határozat többek között a megbízott jelentésén alapult, amely - a Törvényszéknek a megtámadott ítélet 110. pontjában kifejtett álláspontja szerint - "meghatározóan befolyásolta" a hivatkozott határozatot.

13. Következésképpen a Törvényszék a megtámadott ítélet 118. és 119. pontjában megállapította, hogy a szóban forgó jelentést készítő megbízott függetlenségének hiánya olyan jogellenességnek minősül, amely jogellenessé teszi a vitatott határozatot, és ennélfogva megsemmisítette e határozatot, anélkül hogy az Odile Jacob által a megsemmisítésre irányuló kérelmeinek alátámasztására kifejtett többi jogalapot megvizsgálta volna.

A Bíróság előtti eljárás és a felek kérelmei

14. A Bíróság elnöke 2011. március 29-i végzésével a szóbeli szakasz lefolytatása és az ítélethozatal céljából egyesítette a C-553/10. P. és C-554/10. P. sz. ügyeket.

15. A C-553/10. P. sz. ügyben benyújtott fellebbezésében a Bizottság azt kéri, hogy a Bíróság:

- helyezze hatályon kívül a megtámadott ítéletet, amennyiben az megsemmisíti a vitatott határozatot;

- hozzon jogerős ítéletet a jelen fellebbezés tárgyát képező kérdésekben, és utasítsa el a megsemmisítés iránti keresetet, továbbá

- az Odile Jacobot kötelezze mindkét eljárás költségeinek viselésére.

16. A Lagardère támogatja a Bizottság fellebbezését.

17. A Wendel Investissement azt kéri, hogy a Bíróság:

- helyezze hatályon kívül a megtámadott ítéletet annyiban, amennyiben az megsemmisíti a vitatott határozatot;

- hozzon jogerős ítéletet a jelen fellebbezés tárgyát képező kérdésekben, és utasítsa el az Odile Jacob megsemmisítés iránti keresetét, továbbá

- az Odile Jacobot kötelezze a költségek viselésére.

18. Az Odile Jacob azt kéri, hogy a Bíróság:

- utasítsa el a fellebbezést;

- másodlagosan, amennyiben a Bíróság helyt ad a fellebbezésnek és úgy ítéli meg, hogy a per állása megengedi, semmisítse meg a vitatott határozatot, és

- a Bizottságot kötelezze a költségek viselésére.

19. A C-554/10. P. sz. ügyben benyújtott fellebbezésében a Lagardère azt kéri, hogy a Bíróság:

- helyezze hatályon kívül a megtámadott ítéletet annyiban, amennyiben az megsemmisíti a vitatott határozatot;

- utasítsa el az Odile Jacob által az e határozattal szemben a Törvényszék elé terjesztett keresetet, és

- az Odile Jacobot kötelezze a jelen eljárással kapcsolatosan mind az elsőfokú, mind a jelen fellebbezéssel felmerült összes költség viselésére.

20. A Bizottság és Wendel Investissement válaszbeadványában azt kéri, hogy a Bíróság:

- helyezze hatályon kívül a megtámadott ítéletet annyiban, amennyiben az megsemmisíti a vitatott határozatot;

- utasítsa el az Odile Jacob által az e határozattal szemben előterjesztett keresetet, és

- az Odile Jacobot kötelezze a jelen eljárással kapcsolatosan mind az elsőfokú, mind a jelen fellebbezéssel felmerült összes költség viselésére.

21. Az Odile Jacob azt kéri, hogy a Bíróság:

- utasítsa el a fellebbezést;

- másodlagosan, amennyiben a Bíróság helyt ad a fellebbezésnek, és úgy ítéli meg, hogy a per állása megengedi, semmisítse meg a vitatott határozatot, és

- a Bizottságot kötelezze a költségek viselésére.

A fellebbezésekről

22. A Bizottság a C-553/10. P. sz. ügyben előterjesztett fellebbezésében három jogalapra hivatkozik. Az első jogalap arra vonatkozik, a Törvényszék tévesen alkalmazta a jogot, amikor nem vizsgálta a megbízott Éditisszel szembeni függetlensége hiányának a Wendel Investissement kapcsolatos feladata ellátására vonatkozó esetleges következményeit. Második jogalapjával a Bizottság arra hivatkozik, hogy a Törvényszék tévesen alkalmazta a jogot, ellentmondásos indokolást nyújtott és elferdítette a tényeket azzal, hogy arra a következtetésre jutott, hogy a megbízott jelentése meghatározó hatással volt a megtámadott határozatra. A Bizottság arra vonatkozó harmadik jogalapja, hogy a Törvényszék tévesen alkalmazta a jogot, amikor elismerte az egyik jogalap hatásosságát, illetve megsértette az ezzel kapcsolatos indokolási kötelezettségét, két részből áll. Ezen jogalap első része arra vonatkozik, hogy a Törvényszék tévesen alkalmazta a jogot azáltal, hogy egy olyan jogalap alapján semmisítette meg a vitatott határozatot, amelyet hatástalannak kellett volna minősítenie. Ugyanezen jogalap második része arra vonatkozik, hogy a Törvényszék megsértette indokolási kötelezettségét azáltal, hogy nem tüntette fel azon indokokat, amelyekre annak megállapításakor támaszkodott, hogy a vitatott határozat tartalma más lehetett volna, amennyiben a megbízott független lett volna.

23. A Lagardère a C-554/10. P. sz. ügyben előterjesztett fellebbezésében két jogalapra hivatkozik. Az első jogalap arra vonatkozik, a Törvényszék tévesen alkalmazta a jogot azáltal, hogy a vitatott határozat megsemmisítésének alátámasztása érdekében a megbízottat jóváhagyó határozat jogellenességére kifogás útján hivatkozott. A második jogalapjával a Lagardère azt állítja, hogy a Törvényszék tévesen alkalmazta a jogot, amikor tévesen úgy ítélte meg, hogy a megbízott képviselőjének az Éditis igazgatóságában független harmadik személyként való jelenléte igazolta a vitatott határozat megsemmisítését. Ez a négy részből álló jogalap lényegében a C-553/10. P. sz. ügyben felhozott első jogalapot ismétli meg.

24. Mivel a C-553/10. P. sz. ügy első három jogalapja és a C-554/10. P. sz. ügy második jogalapja fedi egymást, azokat együttesen kell megvizsgálni.

A C-553/10. P. sz. ügy első három jogalapjáról és a C-554/10. P. sz. ügy második jogalapjáról

A felek érvei

25. A Bizottság szerint a Törvényszék tévesen alkalmazta a jogot azáltal, hogy nem vizsgálta meg, hogy a megbízott függetlenségének hiánya miként befolyásolhatta a Törvényszék értékelését a Wendel Investissement-nak az Éditis továbbruházott eszközeinek vevőjeként való fellépésére, sem azt, hogy miért volt a megbízott azzal gyanúsítható, hogy olyan jelentést készített, amely ahhoz vezethetett, hogy a Bizottság tévesen alkalmazza a jogot a vitatott határozat elfogadásakor. Ez az álláspont ellentétes a Törvényszék azon ítélkezési gyakorlatával, miszerint egy jelentkező értékelésével megbízott személy függetlenségének hiánya csak akkor jár jogi következményekkel, ha megállapítható, hogy e személy értékelése során a feladata megfelelő elvégzésén kívül más érdeket is figyelembe vett. A Törvényszék nem vizsgálta meg, hogy a megbízott Éditisszel szembeni függősége kihathatott-e jelentése tartalmának objektivitására, és ennélfogva a Wendel Investissement vevőként való értékelésére. A Törvényszék ennélfogva a vitatott határozat megsemmisítése érdekében hatástalan jogalapnak adott helyt.

26. A Bizottság megjegyzi, hogy valamely összefonódás keretében az átruházott eszközök átvevőjének végleges jóváhagyására vonatkozó döntés mindig a Bizottság hatáskörébe tartozik, amely nem kizárólag a megbízott jelentésére támaszkodik, hanem saját maga is gyűjt információkat.

27. A Wendel Investissement a Bizottságot támogatva egyetért a megtámadott ítélettel szemben megfogalmazott kifogásokkal, és hangsúlyozza, hogy a Törvényszék nem bizonyította, hogy az Éditis és a megbízott képviselője közötti kapcsolat miként lehetett hatással a Wendel Investissement pályázatának értékelését tartalmazó jelentés tartalmára.

28. Az Odile Jacob álláspontja szerint nem hozható fel kifogásként, hogy a Törvényszék a francia jogra hivatkozott annak vizsgálata érdekében, hogy az a tény, miszerint B. párhuzamosan volt az Éditis igazgatóságának tagja, valamint az S. iroda elnökeként a megbízott képviselője, összeegyeztethető-e az adott függetlenségének kritériumával, mivel csupán a társasági jog alkalmazásáról, illetve az adott társaságra alkalmazandó jogot a - különösen a szerződéses kötelezettségekre alkalmazandó jogról szóló, 2008. június 17-i 593/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben ("Róma I") (HL L 177., 6. o.) lefektetett - nemzetközi magánjog elveinek megfelelően meghatározó elvről van szó.

29. A Lagardère szerint a Törvényszék a B. és az Éditis közötti viszony alapján nem állapíthatta volna meg automatikusan, hogy a megbízott nem volt független, hanem értékelnie kellett volna, hogy B. társasági megbízása megakadályozta-e a megbízottat abban, hogy feladatait függetlenül és átláthatóan végezze. Éppen ellenkezőleg, B. megbízása azon vállalkozás igazgatóságának tagjaként, amely az átruházott eszközök tulajdonosa volt, illetve a megbízott által gyakorolt feladatkör egyáltalán nem eredményezett összeférhetetlenséget, mivel mindkettő az Éditis függetlenségét célozta, és így azok kiegészítő feladatokat képeztek.

30. Az Odile Jacob úgy véli, hogy a Bizottságnak a megbízott függetlenségének hiányával kapcsolatosan felhozott érve hatástalan, mivel a Törvényszék által megállapított jogellenesség egy lényeges, és a 2004/422 határozat által kötelezővé tett szerződéses kötelezettségvállalás megsértésének minősül, amely ennélfogva a Lagardère-rel szemben előírt kötelezettségvállalások által megkövetelt átruházásra vonatkozó határozathozatali folyamat egészét jogellenessé teszi.

31. A Bizottság második jogalapjában úgy véli, hogy a Törvényszék tévesen alkalmazta a jogot, ellentmondásos indokolást nyújtott és elferdítette a tényeket azáltal, hogy arra a következtetésre jutott, hogy a megbízott jelentése meghatározó hatással volt a megtámadott határozatra. A Bizottság azt állítja, hogy a Törvényszék ezzel a következtetéssel megsértette a közötte és a megbízott között fennálló feladatkör-megosztást. Ugyanis kizárólag a Bizottság határozhat a felvásárlásra jelentkező személy jóváhagyásáról. Még ha a megbízott jelentésében foglalt értékelést a Bizottság figyelembe is veszi a végleges határozat szerkesztésénél, a Bizottságot a megbízott véleménye egyáltalán nem köti, és az a saját értékelését nem helyettesítheti. A Bizottság így is köteles lefolytatni a szükséges vizsgálatot, a saját szervezetére, valamint az érintett vállalkozásokhoz - a jelen ügyben a Lagardère-hez és a Wendel Investissement-hoz - intézett különböző információkérésekre támaszkodva saját maga információkat gyűjteni.

32. A megbízott jelentése és a vitatott határozat közötti bizonyos fokú hasonlóságból nem vonható le az a következtetés - amint azt a Törvényszék a megtámadott ítélet 110. pontjában megállapította -, hogy a szóban forgó jelentés "meghatározó hatást" gyakorolt volna a hivatkozott határozatra. A Bizottság szerint itt csupán olyan objektív és ellenőrizhető elemeket vett át, amelyek nem tartalmaznak szubjektív értékeléseket.

33. A Wendel Investissement támogatja a Bizottság érvelését.

34. Az Odile Jacob úgy véli, hogy a Törvényszék nem sértette meg a Bizottság és a megbízott között fennálló feladatkör-megosztást. A jóváhagyott megbízott függetlenségének hiánya jogellenessé teszi a határozathozatali folyamat egészét. A Bizottság ugyanis a vitatott határozatban ténylegesen figyelembe vette a megbízott jelentését.

35. A Törvényszék a megtámadott ítélet 112-116. pontjában a megbízott jelentésnek és a vitatott határozatnak a Lagardère kötelezettségvállalásai (10) bekezdésében a továbbruházott eszközök átvételére jelentkező személlyel szemben támasztott követelmények tekintetében végzett összehasonlító vizsgálata során jogszerűen állapíthatta meg, hogy a Bizottság értékelése megegyezik a megbízott jelentésében szereplő értékeléssel. A Odile Jacob tehát úgy véli, hogy a Törvényszék jogszerűen állapította meg, hogy e jelentés "meghatározó hatást" gyakorolt a vitatott határozatra.

36. A C-553/10. P. sz. ügyben hivatkozott harmadik jogalapot illetően az Odile Jacob megjegyzi, hogy a megbízott függetlenségének hiánya nem pusztán szabálytalanságnak, hanem a lényeges eljárási szabályok megsértésének minősül, amely a vitatott határozat semmisségét vonja maga után anélkül, hogy szükséges lenne annak bizonyítása, hogy ez a határozat e szabálytalanság hiányában más tartalmú lehetett volna. A megbízott függetlenségének feltétele a Lagardère-nek a 2004/422 határozat által kötelező erőre emelt kötelezettségvállalásaiban rögzített alapvető feltétel. A megbízott függetlenségének követelményét nem utólagosan, hanem előzetesen kell megvizsgálni annak érdekében, hogy - amint az a Bizottság "A hivatalos könyvvizsgálók függetlensége az EU-ban: alapelvek" című 2002. május 16-i bizottsági ajánlásából (HL L 191., 22. o.) is kitűnik - elkerülhető legyen azon szubjektív indokok vizsgálata, amelyek a megbízottat feladata elvégzése során vezethetik. E függetlenségi követelmény hasonlatos a bíróság függetlenségének és függetlensége látszatának. követelményéhez.

A Bíróság álláspontja

37. A fellebbezők lényegében arra hivatkoznak, hogy a Törvényszék több szempontból is tévesen alkalmazta a jogot azáltal, hogy nem elemezte a megbízott Éditisszel szembeni függetlensége hiányának a Wendel Investissement Éditis eszközei felvásárlására vonatkozó pályázatának értékelésére gyakorolt esetleges következményeit, és vitatják, hogy a megbízott jelentése ahhoz vezethetett volna, hogy a Bizottság az Investissement pályázatát az utóbbinak a továbbruházott eszközök átvevőjeként való jóváhagyása tekintetében tévesen értékelje.

38. A 2004/422 határozat 1. cikkének értelmében a Bizottság azt az bejelentett összefonódást, amelynek révén a Lagardère kizárólagos irányítást szerez az Éditisszé átalakult VUP céleszközei felett, azon feltétellel nyilvánítja a közös piaccal és az Európai Gazdasági Térségről szóló Megállapodás működésével összeegyeztethetőnek, hogy a Lagardère teljesíti a hivatkozott határozat II. mellékletében felsorolt kötelezettségvállalásokat.

39. A 2004/422 határozat II. melléklete (15) és (21) bekezdésének értelmében a bejelentő fél a továbbruházott eszközök tényleges eladásának időpontjáig megbízottat jelöl ki a rábízott különleges, illetve általános feladatok ellátására, így különösen a Lagardère által vállalt kötelezettségvállalások kielégítő teljesítésének biztosítása céljából, valamint annak érdekében, hogy a megbízott az átruházott eszközöket elkülönített szervezetben, önállóan és a Lagardère által megtartott eszközöktől és más tevékenységeitől függetlenül tartsa és kezelje az átruházott eszközök tényleges átadásáig.

40. A Lagardère és az Éditis közötti, a kötelezettségvállalások teljesítéséhez szükséges átszervezési intézkedésekre vonatkozó nézeteltérés esetén bármelyik fél a megbízotthoz fordulhat. A megbízott a kötelezettségvállalások (24) bekezdésének megfelelően ezen intézkedések terjedelmével kapcsolatosan ajánlást készít. A megbízott erről értesíti a Bizottságot, amely aztán saját maga állapíthatja meg a szükséges átszervezési intézkedések terjedelmét.

41. A kötelezettségvállalások (15) bekezdése pontosítja különösen, hogy a megbízottnak feladatai ellátása érdekében a Lagardère-től és az Éditistől függetlennek és összeférhetetlenségtől mentesnek kell lennie. A megbízottat a Lagardère díjazza a megbízatásának megfelelő teljesítését és függetlenségét nem veszélyeztető feltételek szerint.

42. E függetlenség tehát a Lagardère által vállalt és teljes mértékben betartandó kötelezettségvállalások egyik eleme. A szóban forgó függetlenség előzetesen került rögzítésre, és a megbízott összes tevékenységére vonatkozik.

43. A megtámadott ítélet 85. és 87. pontjából kitűnik, hogy az S. iroda elnökét, B.-t 2002. december 20-án nevezték ki az Éditisszé alakult Investima 10 igazgatóságának tagjának, és az S. irodát 2004. február 9-én nevezték ki megbízottnak. A megtámadott ítélet 89. pontjában a Törvényszék megállapította, hogy B. ezen túlmenően egyidejűleg látta el az Éditis igazgatóságának tagjaként és megbízottként betöltött feladatait az S. iroda 2004. február 9-i kinevezésétől az Éditis egyszerűsített részvénytársasággá való átalakulásának 2004. március 25-i időpontjáig. B. az Éditis átalakulását követően is szoros kapcsolatot ápolt az Éditisszel, tekintettel arra, hogy a megbízottnak három képviselője is a részvényesi tanács tagja volt.

44. E körülmények között a Törvényszék a megtámadott ítélet 104. pontjában helyesen állapította meg, hogy az Éditisszé átalakult Investima 10 irányító szervének tagjaként betöltött feladatok ellátása befolyásolta a megbízott függetlenségét, és ez a helyzet nem tette lehetővé számára a Lagardère kötelezettségvállalásainak (15) bekezdésében említett független megbízott jogosítványainak teljes függetlenségben való gyakorlását.

45. Továbbá a Törvényszék a megtámadott ítélet 107. pontjában jogszerűen ítélte úgy, hogy a Wendel Investissement továbbruházott eszközök átvételével kapcsolatos pályázatára vonatkozó értékelő jelentést olyan megbízott készítette, aki nem felelt meg az Éditis tekintetében előírt függetlenségi követelménynek.

46. A Bizottság nem vitatja a Törvényszéknek a megbízott függetlenségének hiányával kapcsolatosan tett megállapításait, ugyanis ez tény. Ezzel szemben azt kifogásolja, hogy a Törvényszék nem vizsgálta meg, hogy a függetlenség hiánya ténylegesen hatással volt-e a vitatott határozatra, vagy pedig e szabálytalanság hiányában a vitatott határozat eltérő tartalmú lett volna-e. A Bizottság szerint a megbízott helyzete nem gyakorolt hatást az Éditis eszközeinek vevőjére vonatkozó jelentésben megfogalmazott értékelésre, és következésképpen a vitatott határozat jogszerűségére.

47. A Bizottság ezen érvét el kell utasítani.

48. A jelen ügyben ugyanis a kötelezettségvállalások bejelentő fél általi "kielégítő teljesítésének felügyeletéért" felelős megbízott közvetetten a Bizottság által ráruházott feladatokat látta el. Ezek olyan feladatok voltak, amelyeket a Bizottság - amennyiben megfelelő számú munkatárssal rendelkezett volna - saját maga is elvégezhetett volna.

49. Ez a tény egyértelműen kitűnik a 4064/89/EGK tanácsi rendelet és a 447/98/EK bizottsági rendelet alapján elfogadható jogorvoslati lehetőségekről [helyesen: korrekciós intézkedésekről] szóló bizottsági közlemény (HL 2001. C 68., 3. o.; magyar nyelvű különkiadás: 8. fejezet, 2. kötet, 89. o.) 52., 53., 55. és 56. pontjából. Így különösen, a szóban forgó közlemény 56. pontja kijelenti, hogy "[a] vagyonkezelő [helyesen: megbízott] meghatározott feladatokat vállal, amelyek azt a célt szolgálják, hogy jóhiszeműen biztosítsa a kötelezettségvállalások betartását a Bizottság nevében".

50. Emlékeztetni kell arra, hogy a Lagardère kötelezettségvállalásainak (15) bekezdése előírta egy megbízott kinevezését, akinek - egyéb feltételek mellett - az "Éditistől függetlennek" kellett lennie.

51. Nyilvánvaló tehát, hogy a megbízottnak mindenekelőtt a felektől függetlennek kell lennie, ezenfelül azoktól függetlenül kell eljárnia, ennélfogva a függetlenség hiánya elegendő a Bizottságnak a vitatott határozathoz hasonló határozatának megsemmisítéséhez. Annak kérdése, hogy e megbízott függetlenül járt-e el, csupán akkor merül fel, ha előzőleg megállapításra került, hogy a felektől ténylegesen független volt.

52. Tekintettel arra, hogy a Törvényszék jogszerűen állapította meg, hogy a megbízott nem volt a felektől független, nem volt köteles megvizsgálni, hogy e megbízott in concreto úgy járt-e el, hogy az a függetlenség e hiányáról tanúskodik.

53. A fentiekből következően a Törvényszék nem alkalmazta tévesen a jogot azáltal, hogy a megbízott függetlenségének hiánya miatt megsemmisítette a vitatott határozatot. Ennélfogva a Bizottság által hivatkozott három jogalap, valamint a Lagardère által támogatott második jogalap megalapozatlan, és ezért azokat el kell utasítani.

A C-554/10. P. sz. ügyben előterjesztett első, a jogellenességi kifogásra vonatkozó jogalapról

A felek érvei

54. A Lagardère arra hivatkozik, hogy a Törvényszék nem hivatkozhatott volna a megbízott kinevezését jóváhagyó határozat jogellenességére a vitatott határozat megsemmisítésének alátámasztása érdekében, mivel a jogellenességi kifogással kapcsolatos mechanizmusra csak akkor lehetne hivatkozni, ha két egyedi határozatról lenne szó. Amiatt, hogy az Odile Jacob nem nyújtott be kellő időben keresetet a megbízott kinevezését jóváhagyó határozattal szemben, a vitatott határozat megsemmisítésére vonatkozó kérelmének alátámasztásaképpen nem hivatkozhatott e jóváhagyó határozat jogellenességére, mivel az vele szemben jogerőre emelkedett.

55. A Lagardère és a Wendel Investissement szerint a Törvényszék érvelése ahhoz vezetne, hogy az Odile Jacob a jogellenességi kifogás révén a megbízott kinevezését jóváhagyó határozat jogellenességére hivatkozhatna, amely viszont egyedi határozatnak minősül. A Törvényszék nem közvetlenül azokat az indokokat vizsgálta, amelyeken a vitatott határozat alapul, hanem azokat, amelyek a megbízott kinevezéséhez vezettek a vitatott határozat elfogadását megelőzően.

56. A megbízott kinevezését jóváhagyó határozatot a felekkel 2005. február 15-én közölték, a határozat ettől az időponttól kezdődően érintette hátrányosan az Odile Jacobot, és az ettől kezdődően minősült az EUMSZ 263. cikk szerinti megtámadható jogi aktusnak. Ennélfogva azt az erre nyitva álló határidőn belül kellett volna megtámadni, a jóváhagyó határozattal szemben benyújtott keresettől elkülönülő kereset útján. Következésképpen a Törvényszék ésszerűen nem hivatkozhat a megbízott kinevezésének jogellenességére a végleges jóváhagyó határozat megsemmisítése érdekében. A Lagardère azzal érvel, hogy a Bizottság 2005. február 15-én közölte a felekkel a megbízott kinevezését jóváhagyó határozatot, ezért e határozat ettől az időponttól érintette hátrányosan az Odile Jacobot, és az ettől kezdődően minősült az EUMSZ 263. cikk szerinti megtámadható jogi aktusnak. E határozatot a vitatott határozattal szemben benyújtott keresettől elkülönülő kereset útján az alkalmazandó eljárási határidőn belül kellett volna megtámadni. Következésképpen a Törvényszék a vitatott határozat megsemmisítése érdekében nem hivatkozhat a megbízott kinevezésének jogellenességére.

57. Az Odile Jacob vitatja a Lagardère és a Wendel Investissement érveit, és megjegyzi, hogy a megbízott kinevezését jóváhagyó határozat nem elkülönült határozatnak, hanem a vitatott határozat elfogadásához vezető jogi aktusok sorozata részének tekintendő.

58. Ezenfelül az Odile Jacob arra hivatkozik, hogy az EUMSZ 263. cikk és az ítélkezési gyakorlat értelmében nem volt a jóváhagyó határozat címzettje, és ennélfogva azt nehezen támadhatta volna meg különálló keresetben.

A Bíróság álláspontja

59. Meg kell jegyezni, hogy a megbízott kinevezését jóváhagyó határozatot csak 2005. február 17-én közölték az Odile Jacobbal.

60. Az Odile Jacob a vitatott határozat megsemmisítése iránti keresetét 2004. november 8-án terjesztette a Törvényszék elé, amelyben egyben a megbízott kinevezése jóváhagyásának feltételeit is vitatta. Márpedig rá kell mutatni, hogy ezen időpontban az Odile Jacobbal még nem közölték a megbízott kinevezését jóváhagyó határozatot. Ezért nem kifogásolható vele szemben, hogy a vitatott határozattal szembeni keresetében nem vitatta a megbízott kinevezését jóváhagyó határozat jogszerűségét, és hogy nem kérte annak a [vitatott határozat megsemmisítését megelőző] megsemmisítését, miközben a szóban forgó határozat ugyanazon jogi aktusok sorozatának része volt, mint a vitatott határozat.

61. Túlzottan merev és felesleges lenne azt követelni az Odile Jacobtól, hogy indítson külön keresetet egy olyan egyedi határozat megtámadása érdekében, amelyet az eredetileg előterjesztett keresetének benyújtását követően közöltek vele, és amely határozat olyan jogi aktusok sorozatának része volt, amelyet az alapügyre vonatkozó keresetében egyébként is megtámadott.

62. Következésképpen e jogalapot el kell utasítani.

63. Mivel a fellebbezők által felhozott egyik jogalap sem elfogadható, a C-553/10. P. sz. és C-554/10. sz. ügy tárgyát képező fellebbezéseket el kell utasítani.

A költségekről

64. Az eljárási szabályzat 184. cikkének 2.§-a értelmében, ha a fellebbezés megalapozatlan, a Bíróság határoz a költségekről. E szabályzat 138. cikkének 1. és 2. §-a alapján, amely rendelkezés e szabályzat 184. cikkének 1. §-a és 190. cikkének 1.§-a értelmében a fellebbezési eljárásra is alkalmazandó, a Bíróság a pervesztes felet kötelezi a költségek viselésére, ha a pernyertes fél ezt kérte. A Bizottságot és a Lagardère-t, mivel pervesztesek lettek, az Odile Jacob kérelmének megfelelően saját költségeik viselésén felül kötelezni kell az utóbbi jelen fellebbezésekkel felmerült költségeinek viselésére.

65. Mivel az Odile Jacob nem kérte, hogy a Bíróság kötelezze a Wendel Investissement-t a költségek viselésére, az utóbbinak csupán a saját költségeit kell viselnie.

A fenti indokok alapján a Bíróság (nagytanács) a következőképpen határozott:

1) A Bíróság a fellebbezéseket elutasítja.

2) Az Európai Bizottság és a Lagardère SCA maguk viselik saját költségeiket, valamint a Bíróság kötelezi őket az Éditions Odile Jacob SAS-nál felmerült költségek viselésére.

3) A Wendel Investissement SA maga viseli saját költségeit.

Aláírások

( *1 ) Az eljárás nyelve: francia.