31998R0447[1]

A Bizottság 447/98/EK rendelete (1998. március 1.) a vállalkozások közötti összefonódások ellenőrzéséről szóló 4064/89/EGK tanácsi rendeletben előírt bejelentésekről, határidőkről és meghallgatásokról

A Bizottság 447/98/EK rendelete

(1998. március 1.)

a vállalkozások közötti összefonódások ellenőrzéséről szóló 4064/89/EGK tanácsi rendeletben előírt bejelentésekről, határidőkről és meghallgatásokról

(EGT vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásra,

tekintettel a legutóbb az 1310/97/EK rendelettel [1] módosított, a vállalkozások közötti összefonódások ellenőrzéséről szóló, 1989. december 21-i 4064/89/EGK tanácsi rendeletre [2] és különösen annak 23. cikkére,

tekintettel a legutóbb Ausztria, Finnország és Svédország csatlakozási okmányával módosított, a Szerződés 85. és 86. cikkének végrehajtásáról szóló, 1962. február 6-i 17. tanácsi rendeletre [3] és különösen annak 24. cikkére,

tekintettel a legutóbb Ausztria, Finnország és Svédország csatlakozási okmányával módosított, a vasúti, közúti és belvízi szállítási ágazatokra vonatkozó versenyszabályok alkalmazásáról szóló, 1968. július 19-i 1017/68/EGK tanácsi rendeletre [4] és különösen annak 29. cikkére,

tekintettel a legutóbb Ausztria, Finnország és Svédország csatlakozási okmányával módosított, a Szerződés 85. és 86. cikkének a tengeri szállításra történő alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 1986. december 22-i 4056/86/EGK tanácsi rendeletre [5] és különösen annak 26. cikkére,

tekintettel a legutóbb a 2410/92/EGK rendelettel [6] módosított, a légi közlekedési ágazat vállalkozásaira vonatkozó versenyszabályok alkalmazásával kapcsolatos eljárás megállapításáról szóló, 1987. december 14-i 3975/87/EGK tanácsi rendeletre [7] és különösen annak 19. cikkére,

az összefonódásokkal foglalkozó tanácsadó bizottsággal folytatott konzultációt követően,

(1) mivel a 4064/89/EGK rendeletet és különösen annak 23. cikkét a 1310/97/EK rendelet módosította;

(2) mivel a 4064/89/EGK rendelet végrehajtásáról szóló 3384/94/EK bizottsági rendeletet [8] módosítani kell a fenti módosítások figyelembevételével; mivel a 3384/94/EK rendelet alkalmazása során szerzett tapasztalatok megmutatták a rendelet bizonyos eljárási vonatkozásai fejlesztésének szükségességét; mivel ebből fakadóan azt az egyértelműség kedvéért egy új rendelettel kell felváltani;

(3) mivel a Bizottság 1994. december 12-én elfogadta a Bizottság előtti versenyjogi eljárásokban a meghallgatási tisztviselők megbízásáról szóló 94/810/ESZAK-EK határozatot [9];

(4) mivel a 4064/89/EGK rendelet az összefonódások érvénybe lépése előtti kötelező bejelentésén alapszik; mivel egyrészt egy bejelentés fontos joghatásokkal jár, amelyek kedvezőek az összefonódási tervek felei számára, másrészt a bejelentési kötelezettség teljesítésének elmulasztásáért a felekre bírság szabható ki és polgári jogi hátrányokkal is járhat számukra; mivel ezért a jogbiztonság érdekében szükséges pontosan meghatározni a bejelentésben közlendő információ tárgyát és tartalmát;

(5) mivel a bejelentő fél kötelezettsége, hogy maradéktalanul és őszintén feltárja a Bizottság előtt azokat a tényeket és körülményeket, amelyek jelentősek a bejelentett összefonódásra vonatkozó döntés tekintetében;

(6) mivel a bejelentés vizsgálatának egyszerűsítése és meggyorsítása érdekében kívánatos előírni egy formanyomtatvány használatát;

(7) mivel a 4064/89/EGK rendelet értelmében a bejelentés képezi a jogi határidők kezdő időpontját, az ilyen határidőket szabályozó feltételeket és azt az időpontot, amikor a határidők életbe lépnek, szintén meg kell határozni;

(8) mivel a 4064/89/EGK rendeletben előírt határidők kiszámításához a jogbiztonság érdekében szabályokat kell rögzíteni; mivel különösen az időszak kezdetét és végét, valamint annak megvalósulását akadályozó körülményeket kell meghatározni, tekintettel a fentiekben említett rendkívül rövid jogi határidőkből eredő követelményekre; mivel különös rendelkezések hiányában az időszakokra, időpontokra és határidőkre alkalmazandó szabályok meghatározásának az 1182/71 tanácsi rendeletben (EGK, Euratom) [10] megfogalmazott elveken kell alapulnia;

(9) mivel a Bizottság eljárásával kapcsolatos rendelkezéseket oly módon kell megalkotni, hogy a meghallgatáshoz és a védelemhez való jog teljes mértékben biztosítva legyen; mivel e célok érdekében a Bizottságnak különbséget kell tennie az összefonódást bejelentő felek, az összefonódási tervbe bevont más felek, a harmadik felek és az olyan felek között, akikre a Bizottság a határozatával bírságot vagy kényszerítő bírságot kíván kiszabni;

(10) mivel a Bizottságnak a bejelentő felek és az érintett más felek számára, amennyiben kérik, lehetőséget kell biztosítania arra, hogy a bejelentés előtt a tervezett összefonódást nem hivatalosan és szigorúan bizalmas módon megvitassák; mivel ezentúl a Bizottságnak a bejelentést követően szoros kapcsolatot kell fenntartania ezen felekkel, hogy megvitasson velük bármely olyan gyakorlati vagy jogi problémát, amelyet az ügy első vizsgálata során felfedezett, valamint amennyiben az lehetséges, hogy közös megegyezéssel oldják fel az ilyen problémákat;

(11) mivel a védelemhez való jog elvének megfelelően a bejelentő felek számára lehetőséget kell biztosítani, hogy benyújthassák észrevételeiket mindazokkal az ellenvetésekkel kapcsolatban, amelyeket a Bizottság döntéseiben figyelembe kíván venni; mivel a többi felet szintén tájékoztatni kell a Bizottság kifogásairól, és részükre lehetőséget kell biztosítani véleményük kifejtésére;

(12) mivel a kellően érdekelt harmadik felek számára szintén lehetőséget kell biztosítani nézeteik kifejtésére, amennyiben írásos kérelmet nyújtanak be;

(13) mivel az észrevételek előterjesztésére jogosult személyeknek - a saját érdekükben, illetve a megfelelő ügyvitel érdekében - írásban kell megtenniük észrevételeiket, a hivatalos szóbeli meghallgatásra irányuló kérelemhez való joguk sérelme nélkül, amennyiben az indokolt az írásos eljárás kiegészítésére; mivel sürgős esetben a Bizottságnak képesnek kell lennie a bejelentő felek, az érintett más vagy harmadik felek azonnali hivatalos szóbeli meghallgatásának lefolytatására;

(14) mivel szükséges meghatározni a meghallgatható személyek jogait, a Bizottság ügyiratába történő betekintés mértékéről, valamint, hogy milyen feltételek mellett képviselhetik vagy segíthetik őket;

(15) mivel a Bizottságnak tiszteletben kell tartania a vállalkozások jogos érdekét üzleti titkaik és más bizalmas információik védelmével kapcsolatban;

(16) mivel ahhoz, hogy a Bizottság képes legyen elvégezni azon kötelezettségvállalások megfelelő kiértékelését, amelyek célja, hogy az összefonódás megfeleljen a közös piacnak, illetve a többi féllel, harmadik felekkel és a tagállamok hatóságaival történő, a 4064/89/EGK rendelet és különösen annak 18. cikkének (1) és (4) bekezdése szerinti konzultáció biztosítása érdekében, a 4064/98/EGK rendelet 6. cikke (2) bekezdésében és a 8. cikke (2) bekezdésében előírt kötelezettségvállalások megtételére vonatkozó eljárást és határidőket meg kell határozni;

(17) mivel szükséges meghatározni a Bizottság által megállapított válaszadási határidők rögzítésének és kiszámításának szabályait is;

(18) mivel az összefonódásokkal foglakozó tanácsadó bizottságnak a véleményét az előzetes határozattervezet alapján kell kialakítania; mivel ezért az üggyel kapcsolatban - amint az ügy kivizsgálása befejeződött - a bizottsággal konzultálni kell; mivel azonban az ilyen konzultáció nem akadályozza a Bizottságot abban, hogy szükség esetén újra megnyissa a vizsgálatot,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

I. FEJEZET

BEJELENTÉSEK

1. cikk

Bejelentések benyújtására jogosult személyek

(1) A bejelentéseket a 4064/89/EGK rendelet 4. cikkének (2) bekezdésében említett személyek vagy vállalkozások kötelesek megtenni.

(2) Amennyiben a bejelentéseket személyek vagy vállalkozások képviselői írják alá, az ilyen képviselőknek írásbeli igazolással kell rendelkezniük arról, hogy jogosultak eljárni.

(3) Közös bejelentéseket olyan közös képviselőnek kell benyújtania, aki felhatalmazással rendelkezik, hogy az összes bejelentő fél nevében dokumentumokat átadjon és átvegyen.

2. cikk

Bejelentések benyújtása

(1) A bejelentéseket a CO-formanyomtatvány által előírt módon kell benyújtani, ahogy az a mellékletben látható. A közös bejelentéseket egy formanyomtatványon kell benyújtani.

(2) A CO-formanyomtatványt és az ahhoz tartozó mellékleteket egy eredeti és 23 másolati példányban kell a Bizottság részére benyújtani, a CO-formanyomtatványon megjelölt címre.

(3) A formanyomtatványhoz tartozó mellékleteknek vagy eredeti példánynak, vagy az eredeti példány másolatainak kell lenniük; ez utóbbi esetben a bejelentő felek kötelesek igazolni, hogy a másolatok hitelesek és hiánytalanok.

(4) A bejelentéseket a Közösség hivatalos nyelveinek egyikén kell megtenni. A bejelentő felek számára ez a nyelv lesz az eljárás nyelve is. A formanyomtatványhoz tartozó kísérő dokumentumokat az eredeti nyelvükön kell benyújtani. Amennyiben az eredeti nyelv nem a Közösség hivatalos nyelveinek egyike, akkor csatolni kell az eljárás nyelvére történő fordítást.

(5) Amikor a bejelentést az EGT-megállapodás 57. cikke alapján teszik meg, akkor a bejelentést az EFTA-államok hivatalos nyelveinek egyikén vagy az EFTA Felügyeleti Hatóságának a munkanyelvén is be lehet nyújtani. Amennyiben a bejelentés választott nyelve nem a Közösség egyik hivatalos nyelve, a bejelentő feleknek ki kell egészíteniük az összes dokumentumot a Közösség valamely hivatalos nyelvére történt fordítással. A fordításhoz kiválasztott nyelv lesz a Bizottság által használt, a bejelentő felek eljárásának a nyelve.

3. cikk

A benyújtandó adatok és dokumentumok

(1) A bejelentések tartalmazzák a CO-formanyomtatványban meghatározott adatokat, beleértve a dokumentumokat is. Az adatoknak valósnak és teljesnek kell lenniük.

(2) A Bizottság eltekinthet egyes, a CO-nyomtatványban meghatározott adatok szolgáltatásától - a dokumentumokat beleértve -, amennyiben a Bizottság úgy értékeli, hogy az adatok nem szükségesek az ügy kivizsgálásához.

(3) A Bizottság késedelem nélkül írásban igazolja vissza a bejelentő feleknek vagy azok képviselőinek a bejelentés, illetve a Bizottság által a 4. cikk (2) és (4) bekezdése alapján küldött levél válaszlevelének átvételét.

4. cikk

A bejelentés hatályossá válásának határideje

(1) A bejelentések hatályossá válásának határideje a Bizottsághoz történő beérkezésük napjától kezdődik, a (2), (3) és (4) bekezdés sérelme nélkül.

(2) Amennyiben a bejelentésben szereplő adatok - a dokumentumokat beleértve - valamely lényeges pont tekintetében hiányosak, erről a Bizottság késedelem nélkül írásban tájékoztatja a bejelentő feleket vagy azok képviselőit, és az adatok pótlására megfelelő határidőt tűz ki. Ebben az esetben a bejelentés hatályossá válásának határidejét a hiánytalan adatok Bizottsághoz történő beérkezése napjától kell számítani.

(3) A bejelentésben szereplő tényekben történő lényeges változásokról, amelyeket a bejelentő felek ismernek, vagy ismerniük kell, haladéktalanul tájékoztatni kell a Bizottságot. Ebben az esetben, amikor e lényeges változások jelentős kihatással lehetnek az összefonódás megítélésére, a Bizottság megállapíthatja, hogy a bejelentés hatályossá válásának határidejét a hiánytalan adatok Bizottsághoz történő beérkezése napjától kell számítani; a Bizottság köteles erről késedelem nélkül írásban tájékoztatni a bejelentő feleket vagy képviselőiket.

(4) Téves vagy félrevezető adatok hiányos adatoknak minősülnek.

(5) Amikor a Bizottság a 4064/89/EGK rendelet 4. cikkének (3) bekezdése alapján közzéteszi a bejelentés tényét, megjelöli azt a napot, amikor a bejelentést megkapta. Ha a (2), (3) és (4) bekezdés alkalmazása tekintetében a bejelentés hatályossá válásának határideje későbbi, mint az ebben a közleményben megjelölt időpont, a Bizottság egy további közleményt bocsát ki, amelyben megjelöli a későbbi időpontot.

5. cikk

Bejelentések átalakítása

(1) Amennyiben a Bizottság megállapítja, hogy a bejelentett tevékenység a 4064/89/EGK rendelet 3. cikke értelmében nem képez összefonódást, írásban tájékoztatja a bejelentő feleket vagy azok képviselőit. Ebben az esetben, a bejelentő felek kérelmére, a Bizottság az esettől függően és ennek a cikknek a (2) bekezdése alapján a bejelentést a 17. rendelet 2. cikke értelmében kérelemnek vagy a 4. cikke értelmében bejelentésnek, a 1017/68/EGK rendelet 12. cikke értelmében kérelemnek vagy a 14. cikke értelmében bejelentésnek, a 4056/86/EGK rendelet 12. cikke értelmében kérelemnek vagy a 3975/87/EGK rendelet 3. cikkének (2) bekezdése vagy 5. cikke értelmében kérelemnek tekinti.

(2) Az (1) bekezdés második mondatában említett esetekben a Bizottság megkövetelheti, hogy a bejelentésben közölt adatokat a bejelentő felek a Bizottság által meghatározott megfelelő határidőn belül olyan mértékben egészítsék ki, amilyen mértékben az az e mondatban említett rendeletek alapján szükséges a tevékenység megítéléséhez. A kérelmet vagy bejelentést akkor lehet e rendeletek követelményei tekintetében az eredeti bejelentés időpontjától számítva teljesnek tekinteni, amennyiben a Bizottság a kiegészítő adatokat a határidőn belül megkapta.

II. FEJEZET

HATÁRIDŐK

6. cikk

Az időtartamok kezdete

(1) A 4064/89/EGK rendelet 9. cikkének (2) bekezdésében említett időtartam a bejelentés másolatának a tagállam általi kézhezvételét követő munkanapon kezdődik.

(2) A 4064/89/EGK rendelet 9. cikkének (4) bekezdése b) pontjában említett időtartam a bejelentés e rendelet 4. cikke szerinti hatályossá válásának napját követő munkanapon kezdődik.

(3) A 4064/89/EGK rendelet 9. cikkének (6) bekezdésében említett időtartam a Bizottság általi áttétel időpontját követő munkanapon kezdődik.

(4) A 4064/89/EGK rendelet 10. cikkének (1) bekezdésében említett időtartamok a bejelentés e rendelet 4. cikke szerinti hatályossá válásának napját követő munkanapon kezdődnek.

(5) A 4064/89/EGK rendelet 10. cikkének (3) bekezdésében említett időtartam az eljárás megindításának napját követő munkanapon kezdődik.

(6) A 4064/89/EGK rendelet 22. cikkének (4) bekezdése második albekezdésének második mondatában említett időtartam az első említett esemény időpontját követő munkanapon kezdődik.

7. cikk

Az időtartamok vége

(1) A 4064/89/EGK rendelet 9. cikkének (2) bekezdésében említett időtartam annak a napnak a végén fejeződik be, amely az időtartam kezdőnapjának hetét követő harmadik héten a hét ugyanazon napjára esik, mint amelyiken az időtartam kezdődött.

(2) A 4064/89/EGK rendelet 9. cikke (4) bekezdésének b) pontjában említett időtartam annak a napnak a végén fejeződik be, amely az időtartam kezdőnapjának hónapját követő harmadik hónap ugyanazon napjára esik, mint amelyiken az időtartam kezdődött. Amennyiben ez a nap a lejárat hónapjában hiányzik, az időtartam a hó utolsó napján fejeződik be.

(3) A 4064/89/EGK rendelet 9. cikkének (6) bekezdésében említett időtartam annak a napnak a végén fejeződik be, amely az időtartam kezdőnapjának hónapját követő negyedik hónap ugyanazon napjára esik, mint amelyiken az időtartam kezdődött. Amennyiben ez a nap a lejárat hónapjában hiányzik, az időtartam a hó utolsó napján fejeződik be.

(4) A 4064/89/EGK rendelet 10. cikke (1) bekezdésének első albekezdésében említett időtartam annak a napnak a végén fejeződik be, amely az időtartam kezdőnapjának hónapját követő hónap ugyanazon napjára esik, mint amelyikkel az időtartam kezdődött. Amennyiben ez a nap a lejárat hónapjában hiányzik, az időtartam a hó utolsó napján fejeződik be.

(5) A 4064/89/EGK rendelet 10. cikke (1) bekezdésének második albekezdésében említett időtartam annak a napnak a végén fejeződik be, amely az időtartam kezdőnapjának hetét követő hatodik hét ugyanazon napjára esik, mint amelyikkel az időtartam kezdődött.

(6) A 4064/89/EGK rendelet 10. cikkének (3) bekezdésében említett időtartam annak a napnak a végén fejeződik be, amely az időtartam kezdőnapjának hónapját követő negyedik hónap ugyanazon napjára esik, mint amelyikkel az időtartam kezdődött. Amennyiben ez a nap a lejárat hónapjában hiányzik, az időtartam a hó utolsó napján fejeződik be.

(7) A 4064/89/EGK rendelet 22. cikke (4) bekezdése második albekezdésének második mondatában említett időtartam annak a napnak a végén fejeződik be, amely az időtartam kezdőnapjának hónapját követő hónap ugyanazon napjára esik, mint amelyikkel az időtartam kezdődött. Amennyiben ez a nap a lejárat hónapjában hiányzik, az időtartam a hó utolsó napján fejeződik be.

(8) Amennyiben az időtartam utolsó napja nem munkanap, az időtartam csak az azt követő munkanapon fejeződik be.

8. cikk

Munkaszüneti napok beszámítása

Miután a 7. cikk szerint az időtartam vége meghatározásra került, amennyiben hivatalos ünnepnapok vagy a Bizottság 23. cikkben említett más munkaszüneti napjai a 4064/89/EGK rendelet 9., 10. és 22. cikkében említett időtartamokon belül esnek, azokat megfelelő számú munkanappal kell meghosszabbítani.

9. cikk

A határidő felfüggesztése

(1) A 4064/89/EGK rendelet 10. cikkének (1) és (3) bekezdésében említett időtartamokat fel kell függeszteni, amennyiben a Bizottság e rendelet 11. cikkének (5) bekezdése és 13. cikkének (3) bekezdése szerint a következő okok egyike miatt hoz döntést:

a) azon információkat, amelyeket a 4064/89/EGK rendelet 11. cikkének (1) bekezdése szerint a Bizottság az e rendelet 11. cikke szerinti bejelentő felek egyikétől vagy más érintett féltől kért, a Bizottság által meghatározott határidőn belül nem vagy hiányosan nyújtották be;

b) azon információkat, amelyeket a 4064/89/EGK rendelet 11. cikkének (1) bekezdése szerint a Bizottság egy, az e rendelet 11. cikke szerinti harmadik féltől kért, nem vagy hiányosan nyújtották be a Bizottság által meghatározott határidőn belül, olyan körülmények miatt, amelyekért e rendelet 11. cikkében meghatározott bejelentő felek egyike vagy más érintett fél felelős;

c) az e rendelet 11. cikke szerinti bejelentő felek egyike vagy más érintett fél nem vetette alá magát a Bizottság által a 4064/89/EGK rendelet 13. cikkének (1) bekezdése alapján szükségesnek ítélt vizsgálatnak, vagy nem működött közre az ilyen vizsgálat e rendelkezéssel összhangban történő lefolytatásánál;

d) a bejelentő felek elmulasztották tájékoztatni a Bizottságot a bejelentésben szereplő tényekben bekövetkezett jelentős változásokról.

(2) A 4064/89/EGK rendelet 10. cikkének (1) és (3) bekezdésében említett időtartamokat fel kell függeszteni:

a) az (1) bekezdés a) és b) pontjában említett esetekben, az információkérésben meghatározott határidő vége és a határozatban kért hiánytalan és valós információk beérkezése közötti időtartamra;

b) az (1) bekezdés c) pontjában említett esetekben a vizsgálat lefolytatására irányuló sikertelen kísérlet és a határozattal elrendelt vizsgálat lezárása közötti időtartamra;

c) az (1) bekezdés d) pontjában említett esetekben, a tényekben történő változás bekövetkezése és a határozattal kért hiánytalan és valós információk beérkezése vagy határozattal elrendelt vizsgálat lezárása közötti időtartamra.

(3) A határidő felfüggesztése az azt előidéző esemény napját követő napon kezdődik. A felfüggesztés azon nap végén fejeződik be, amelyen a felfüggesztés indokát megszűntetik. Amennyiben ez a nap nem munkanap, a határidő felfüggesztése csak az azt követő munkanapon szűnik meg.

10. cikk

A határidők betartása

(1) A 4064/89/EGK rendelet 9. cikkének (4) és (5) bekezdésében, valamint 10. cikkének (1) és (3) bekezdésében említett határidőket akkor tartották be, ha a Bizottság az időtartam vége előtt hozta meg a vonatkozó határozatot.

(2) A 4064/89/EGK rendelet 9. cikkének (2) bekezdésében említett határidőt akkor tartják be, ha egy tagállam a Bizottságot az időtartam vége előtt írásban tájékoztatja.

(3) A 4064/89/EGK rendelet 9. cikkének (6) bekezdésében említett határidőt akkor tartják be, ha a tagállam illetékes hatósága az időtartam vége előtt jelentést vagy bejelenést tesz közzé az összefonódás vizsgálatának megállapításairól.

(4) A 4064/89/EGK rendelet 22. cikke (4) bekezdése második albekezdésének második mondatában említett határidőt akkor tartják be, ha a tagállam vagy tagállamok kérelmét a Bizottság a határidő vége előtt kapja meg.

III. FEJEZET

FELEK ÉS HARMADIK FELEK MEGHALLGATÁSA

11. cikk

A meghallgatandó felek

A 4064/89/EGK rendelet 18. cikke szerinti meghallgatáshoz való jog alkalmazása tekintetében a következő feleket kell megkülönböztetni:

a) a bejelentő felek, azaz a 4064/89/EGK rendelet 4. cikkének (2) bekezdése szerint bejelentő személyek vagy vállalkozások;

b) más érintett felek, azaz az összefonódási tervben részt vevő, a bejelentő feleken kívüli felek, úgymint az eladó és az összefonódás célvállalkozása;

c) harmadik felek, azaz természetes vagy jogi személyek, akik kellő érdekeltségüket igazolják, beleértve a vevőket, szállítókat és versenytársakat, valamint különösen az érintett vállalkozások igazgatási vagy vezetőségi szerveinek tagjait vagy e vállalkozások dolgozóinak elismert képviselőit;

d) azok a felek, akiknek tekintetében a Bizottság a 4064/89/EGK rendelet 14. vagy 15. cikkének értelmében határozatot kíván hozni.

12. cikk

Az összefonódások végrehajtásának felfüggesztéséről szóló határozatok

(1) Amennyiben a Bizottság a 4064/89/EGK rendelet 7. cikkének (4) bekezdése szerint olyan határozatot kíván hozni, amely a felek közül egyet vagy többet hátrányosan érint, úgy a kifogásairól e rendelet 18. cikkének (1) bekezdése értelmében írásban tájékoztatja a bejelentő és más érintett feleket, és határidőt szab, amelyen belül álláspontjukat kifejthetik.

(2) Amennyiben a Bizottság a 4064/89/EGK rendelet 18. cikkének (2) bekezdése szerint ideiglenesen e cikk (1) bekezdésében említett határozatot hozott anélkül, hogy lehetőséget biztosított volna a bejelentő és más érintett feleknek álláspontjuk kifejtésére, akkor haladéktalanul köteles megküldeni részükre az ideiglenes határozat szövegét, és köteles határidőt szabni, amelyen belül álláspontjukat kifejthetik.

Miután a bejelentő felek és más érintett felek kifejtették álláspontjukat, a Bizottság az ideiglenes határozatot megsemmisítő, módosító vagy megerősítő végső határozatot hoz. Amennyiben a megszabott határidőn belül nem fejtették ki álláspontjukat, akkor a Bizottság előzetes határozata a határidő leteltével meg nem támadhatóvá válik.

(3) A bejelentő és más érintett felek álláspontjukat írásban vagy szóban a megszabott határidőn belül kifejtethetik. Szóbeli nyilatkozataikat írásban is megerősíthetik.

13. cikk

Érdemi határozat

(1) Amennyiben a Bizottság a 4064/89/EGK rendelet 8. cikke (2) bekezdésének második albekezdése, vagy 8. cikkének (3), (4) vagy (5) bekezdése alapján kíván határozatot hozni, akkor e rendelet 18. cikkének (1) és (3) bekezdése értelmében az összefonódásokkal foglalkozó tanácsadó bizottsággal történő konzultációt megelőzően hallgatja meg a feleket.

(2) A Bizottság kifogásairól írásban tájékoztatja a bejelentő feleket.

A Bizottság a kifogásait tartalmazó értesítés küldésekor határidőt szab, amelyen belül a bejelentő felek a Bizottsággal írásban ismertethetik véleményüket.

A Bizottság más érintett feleket írásban tájékoztat e kifogásokról.

A Bizottság határidőt szab az említett, más érintett felek számára is, hogy a Bizottságot írásban tájékoztathassák álláspontjukról.

(3) A kifogások bejelentő felekkel történő közlése után, a Bizottság kérelemre betekintést biztosít az ügy irataiba, hogy lehetővé tegye számukra a védelemhez való jogaik gyakorlását.

A Bizottság kérelemre azon más érintett felek részére, akiket értesített a kifogásokról, olyan mértékben biztosít betekintést az ügy irataiba, amilyen mértékben észrevételeik elkészítéséhez ez szükséges.

(4) Azon felek, akiknek a Bizottság a kifogásait címezte, vagy akiket tájékoztatott e kifogásokról, a megállapított határidőn belül írásban ismertetik álláspontjukat. Írásban tett észrevételeikben mindent előadhatnak, ami az ügy szempontjából lényeges, illetve a tények alátámasztására szolgáló bármilyen dokumentumot csatolhatnak. Javasolhatják, hogy a Bizottság hallgasson meg olyan személyeket, akik megerősíthetik e tényeket. Válaszukat egy eredeti és 29 másolati példányban kell benyújtaniuk a Bizottsághoz, a CO-formanyomtatványon megjelölt címre.

(5) Amennyiben a Bizottság a 4064/89/EGK rendelet 14. vagy 15. cikke alapján kíván határozatot hozni, akkor az összefonódásokkal foglalkozó tanácsadó bizottsággal való konzultációt megelőzően e rendelet 18. cikkének (1) és (3) bekezdése alapján meghallgatja azon feleket, akikkel kapcsolatban a Bizottság az ilyen határozatot meghozza.

A (2) bekezdés első és második albekezdésében, a (3) bekezdés első albekezdésében és a (4) bekezdésben meghatározott eljárást értelemszerűen kell alkalmazni.

14. cikk

Szóbeli meghallgatások

(1) A Bizottság azon bejelentő felek részére, akik írásban tett észrevételeikben ezt kérték, biztosítja a lehetőséget, hogy érveiket a hivatalos szóbeli meghallgatás során szóban is előterjeszthessék, ha kellő érdekeltségüket igazolják. A Bizottság más esetben is megadhatja a feleknek véleményük szóbeli kifejtésének lehetőségét.

(2) A Bizottság a többi érintett félnek, akik írásban tett észrevételeikben ezt kérték, biztosítja a lehetőséget, hogy érveiket hivatalos szóbeli meghallgatás keretében szóban is előterjeszthessék, ha kellő érdekeltségüket igazolják. A Bizottság más esetekben is megadhatja a feleknek véleményük szóbeli kifejtésének lehetőségét.

(3) A Bizottság azon feleknek, akikre bírságot vagy kényszerítő bírságot kíván kiszabni, biztosítja a lehetőséget, hogy érveiket hivatalos szóbeli meghallgatás keretében szóban előterjeszthessék, ha ezt írásban tett észrevételeikben kérték. A Bizottság más esetekben is megadhatja a feleknek véleményük szóbeli kifejtésének lehetőségét.

(4) A Bizottság a meghallgatandó személyeket felkéri, hogy jelenjenek meg a Bizottság által kijelölt napon.

(5) A Bizottság felkéri a tagállamok illetékes hatóságait, hogy vegyenek részt a meghallgatáson.

15. cikk

A hivatalos szóbeli meghallgatások lefolytatása

(1) A meghallgatásokat a meghallgatási tisztviselő vezeti.

(2) A meghívott személyek személyesen jelennek meg, vagy adott esetben jogi képviselőik vagy az alapszabályuk által meghatalmazott képviselőik útján képviseltetik magukat. Vállalkozásokat és vállalkozások társulásait állandó személyzetükből kellően felhatalmazott képviselő képviselheti.

(3) A Bizottság által meghallgatott személyeket jogi tanácsadójuk vagy a meghallgatási tisztviselő által engedélyezett alkalmas személyek segíthetik.

(4) A meghallgatás nem nyilvános. Minden személyt külön vagy a meghívott többi személy jelenlétében kell meghallgatni. Utóbbi esetben tekintettel kell lenni a vállalkozásoknak az üzleti titkaik és más bizalmas adataik védelméhez fűződő jogos érdekeire.

(5) Az egyes személyek által tett nyilatkozatokat jegyzőkönyvben kell rögzíteni.

16. cikk

Harmadik felek meghallgatása

(1) Amennyiben a harmadik felek a 4064/89/EGK rendelet 18. cikke (4) bekezdésének második mondata szerinti meghallgatást írásban kérik, a Bizottság az eljárás természetéről és tárgyáról írásban tájékoztatja őket, és határidőt állapít meg, amelyen belül észrevételeiket kinyilváníthatják.

(2) Az (1) bekezdésben említett harmadik felek a megállapított határidőn belül írásban ismertetik észrevételeiket. Adott esetben a Bizottság biztosítja a lehetőséget azon feleknek, akik írásos észrevételeikben ezt kérték, hogy részt vegyenek a hivatalos meghallgatáson. A Bizottság más esetekben is megadhatja a feleknek észrevételeik szóbeli kifejtésének lehetőségét.

(3) A Bizottság ugyanígy bármilyen más harmadik fél részére is megadhatja észrevételei kinyilvánításának lehetőségét.

17. cikk

Bizalmas információk

(1) Az adatokat, beleértve a dokumentumokat is, nem szabad mások tudomására hozni vagy mások számára hozzáférhetővé tenni, amennyiben azok bármely személy vagy vállalkozás üzleti titkait tartalmazzák, ideértve a bejelentő feleket, az egyéb érintett feleket, illetve a harmadik feleket is, vagy olyan más bizalmas adatot tartalmaznak, amelynek nyilvánosságra hozatalát a Bizottság az eljárás lefolytatásához nem tartja szükségesnek, vagy amennyiben a hatóságok belső dokumentumairól van szó.

(2) Bármely félnek, aki e fejezet rendelkezései szerint írásban közli észrevételeit, minden bizalmasnak ítélt információt egyértelműen meg kell jelölnie, és a Bizottság által megállapított határidőn belül egy nem bizalmas változatot is biztosítania kell.

IV. FEJEZET

AZ ÖSSZEFONÓDÁST ÖSSZEEGYEZTETHETŐVÉ TEVŐ KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁSOK

18. cikk

A kötelezettségvállalások határideje

(1) Az érintett vállalkozásoknak a Bizottságnak felajánlott, a 4064/89/EGK rendelet 6. cikkének (2) bekezdése szerinti kötelezettségvállalásait, amelyek a felek szándéka szerint a rendelet 6. cikke (1) bekezdésének b) pontja szerinti határozatot megalapozzák, a bejelentés kézhezvételétől számított három héten belül kell a Bizottság elé terjeszteniük.

(2) Az érintett vállalkozásoknak a Bizottságnak felajánlott, a 4064/89/EGK rendelet 8. cikkének (2) bekezdése szerinti kötelezettségvállalásokat, amelyek a felek szándéka szerint az említett rendelet szerinti határozat megalapozására szolgálnak, a bejelentés kézhezvételétől számított három héten belül kell a Bizottság elé terjeszteniük. A Bizottság kivételes esetben ezt az időtartamot meghosszabbíthatja.

(3) A 6-9. cikket értelemszerűen kell alkalmazni e cikk (1) és (2) bekezdésére.

19. cikk

A kötelezettségvállalási eljárás

(1) Az érintett vállalkozásoknak a Bizottságnak felajánlott, a 4064/89/EGK rendelet 6. cikkének (2) bekezdése vagy 8. cikkének (2) bekezdése szerinti kötelezettségvállalásokat egy eredeti és 29 másolati példányban kell benyújtani a Bizottságnak a CO-formanyomtatványon megjelölt címre.

(2) Bármely félnek, a Bizottságnak felajánlott, a 4064/89/EGK rendelet 6. cikkének (2) bekezdése vagy 8. cikkének (2) bekezdése szerinti kötelezettségvállalások tekintetében minden bizalmasnak ítélt anyagot indoklással együtt egyértelműen meg kell jelölnie, és a Bizottság által megállapított határidőn belül egy nem bizalmas változatot is biztosítania kell.

V. FEJEZET

VEGYES RENDELKEZÉSEK

20. cikk

Dokumentumok megküldése

(1) A dokumentumoknak és a meghívásoknak a Bizottságtól a címzettekhez való megküldése a következők alapján történhet:

a) személyes kézbesítés átvételi elismervény ellenében;

b) tértivevényes levél;

c) fax vételi visszaigazolási kérelemmel;

d) telex;

e) elektronikus levél kézhezvételi igazolásának nyugtázása iránti kérelemmel.

(2) E rendelet eltérő rendelkezése hiányában, az (1) bekezdést kell alkalmazni a bejelentő felek, más érintett felek vagy harmadik felek dokumentumainak a Bizottság részére történő megküldésére is.

(3) Amennyiben egy dokumentum küldése telexen, faxon vagy elektronikus levélben történik, akkor úgy kell tekinteni, hogy az üzenetet a címzett az elküldés napján megkapta.

21. cikk

Határidők megállapítása

A 4. cikk (2) bekezdése, az 5. cikk (2) bekezdése, a 12. cikk (1) és (2) bekezdése, a 13. cikk (2) bekezdése és a 16. cikk (1) bekezdése szerinti határidők megállapításánál a Bizottság tekintettel van a nyilatkozatok elkészítéséhez szükséges időre és az ügy sürgősségére. Figyelembe veszi még a bizottsági közlemények rendeltetési országának munkanapjait és ünnepnapjait.

E határidőket naptári napra kell megadni.

22. cikk

A dokumentumok beérkezése a Bizottsághoz

(1) E rendelet 4. cikkének (1) bekezdése értelmében a bejelentéseket a Bizottság részére a CO-formanyomtatványon megadott címre kell megküldeni, vagy ajánlott levélként kell a CO-formanyomtatványon megadott címre eljuttatni a 4064/89/EGK rendelet 4. cikkének (1) bekezdésében említett időtartam letelte előtt.

A 4. cikk (2) és (4) bekezdése szerinti bejelentések kiegészítése, illetve az 5. cikk (2) bekezdése szerinti bejelentések pontosítása érdekében kért további adatokat az említett címre kell megküldeni a Bizottsághoz, vagy azokat ajánlott levélben az egyes ügyekben meghatározott határidő lejárta előtt el kell küldeni.

A 12. cikk (1) és (2) bekezdése, a 13. cikk (2) bekezdése és a 16. cikk (1) bekezdése szerinti, a Bizottság közléseivel kapcsolatban tett észrevételeket az említett címre kell megküldeni a Bizottsághoz az egyes ügyekben meghatározott határidő lejárta előtt.

(2) Az (1) bekezdés második és harmadik albekezdésében említett határidőket a 21. cikkel összhangban kell megállapítani.

(3) Amennyiben a határidő utolsó napja nem munkanap, vagy a feladó országban hivatalos ünnep, a határidő csak az azt követő munkanapon jár le.

23. cikk

A munkanapok meghatározása

A "munkanap" kifejezés e rendeletben a szombat, a vasárnap, az állami és a Bizottság által meghatározott és az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában minden év kezdete előtt közzé tett egyéb ünnepnapok kivételével az összes többi napot jelenti.

24. cikk

Hatályon kívül helyezés

A 3384/94/EGK rendelet hatályát veszti.

25. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet 1998. március 2-án lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 1998. március 1-jén.

a Bizottság részéről

Karel Van Miert

a Bizottság tagja

[1] HL L 180., 1997.7.9., 1. o.

[2] HL L 395., 1989.12.30., 1. o.; helyesbített változat, HL L 257., 1990.9.21., 13. o.

[3] HL 13., 1962.2.21., 204/62. o.

[4] HL L 175., 1968.7.23., 1. o.

[5] HL L 378., 1986.12.31., 4. o.

[6] HL L 240., 1992.8.24., 18. o.

[7] HL L 374., 1987.12.31., 1. o.

[8] HL L 377., 1994.12.31., 1. o.

[9] HL L 330., 1994.12.21., 67. o.

[10] HL L 124., 1971.6.8., 1. o.

--------------------------------------------------

MELLÉKLET

A VÁLLALATOK KÖZÖTTI ÖSSZEFONÓDÁSOKRÓL SZÓLÓ 4064/89/EGK RENDELET SZERINTI BEJELENTÉSSEL KAPCSOLATOS CO-FORMANYOMTATVÁNY

BEVEZETÉS

A. A formanyomtatvány célja

Ez a formanyomtatvány azon információkat határozza meg, amelyeket a vállalkozásnak vagy vállalkozásoknak szolgáltatniuk kell, amikor a Bizottságot közösségi léptékű összefonódásról tájékoztatják. Az "összefonódás" meghatározása a 4064/89/EGK rendelet (a továbbiakban "az összefonódás-ellenőrzési rendelet") 3. cikkében, a "közösségi lépték" meghatározása pedig ugyanennek a rendeletnek az 1. cikkében található.

Felhívjuk figyelmét az összefonódás-ellenőrzési rendeletre és a 447/98/EK rendeletre (a továbbiakban "a végrehajtási rendelet"), valamint az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodás vonatkozó rendelkezéseire [1].

A tapasztalatok azt mutatják, hogy a bejelentést megelőző egyeztetések rendkívül hasznosak mind a bejelentő feleknek, mind a Bizottságnak a bejelentésben megkívánt adatok pontos terjedelmének megállapítása szempontjából, és az esetek nagy többségében a szükséges adatok terjedelmének jelentős csökkenését eredményezik. Ennek megfelelően a bejelentő feleket arra kell ösztönözni, hogy konzultáljanak a Bizottsággal az adatszolgáltatási kötelezettségek alóli felmentés lehetőségéről (lásd a B. szakasz g) pontját a felmentés lehetőségével kapcsolatban).

B. A valós és teljes bejelentés követelménye

Minden adatnak, amelyet ez a formanyomtatvány előír, valósnak és hiánytalannak kell lennie. Az előírt adatokat e formanyomtatvány megfelelő szakaszaiba kell beírni. E formanyomtatványhoz csatolt mellékletek csak a formanyomtatványban szerepelő adatok kiegészítésére használhatók.

Különösen figyelembe kell venni, hogy:

a) Az összefonódás-ellenőrzési rendelet 10. cikkének (1) bekezdésével és a végrehajtási rendelet 4. cikkének (2) és (4) bekezdésével összhangban az összefonódás-ellenőrzési rendelet bejelentéssel kapcsolatos határidői nem kezdődnek meg addig, amíg a Bizottság a bejelentés keretében szolgáltatandó összes adatot meg nem kapta. E követelmény célja, hogy a Bizottság számára biztosítsa a bejelentett összefonódás kiértékelhetőségét az összefonódás-ellenőrzési rendelet által megszabott szigorú határidőkön belül.

b) A bejelentő feleknek gondosan ellenőrizniük kell bejelentésük elkészítése során, hogy a kapcsolattartó személyek Bizottságnak átadott neve és telefonszámai, különösen a telefaxszámok, pontosak, az ügyhöz kapcsolódóak és naprakészek.

c) A bejelentésben szereplő valótlan vagy félrevezető adatok hiányos adatoknak minősülnek (a végrehajtási rendelet 4. cikkének (4) bekezdése).

d) Amennyiben egy bejelentés hiányos, a Bizottság erről írásban és haladéktalanul értesíti a bejelentő feleket vagy azok képviselőit. A bejelentés csak azon a napon válik hatályossá, amikor a Bizottság a teljes és pontos adatot megkapta (az összefonódás-ellenőrzési rendelet 10. cikkének (1) bekezdése, a végrehajtási rendelet 4. cikkének (2) és (4) bekezdése).

e) Az összefonódás-ellenőrzési rendelet 14. cikke (1) bekezdésének b) pontja előírja, hogy valótlan vagy félrevezető adatszolgáltatás esetén, amennyiben az ilyen adatszolgáltatás szándékosan vagy gondatlanságból történt, a bejelentő fél vagy felek 50000 ECU-ig terjedő bírsággal sújthatók. Ezenkívül, az összefonódás-ellenőrzési rendelet 6. cikke (3) bekezdésének a) pontja és 8. cikke (5) bekezdésének a) pontja értelmében a Bizottság visszavonhatja a bejelentett összefonódás összeegyeztethetőségéről szóló határozatát, ha az olyan valótlan adatokon alapul, amelyekért a vállalkozások egyike felelős.

f) Kérheti, hogy a Bizottság a bejelentést tekintse teljesnek annak ellenére, hogy nem szolgáltattak a formanyomtatvány által előírt minden adatot, amennyiben az adatok részben vagy egészben, nem voltak elérhetők (például azért, mert egy átvételre kiválasztott vállalkozással kapcsolatos információk egy vitatott ajánlat miatt nem álltak rendelkezésre).

A Bizottság mérlegeli a kérést, feltéve hogy megindokolja, hogy az adat miért nem elérhető, és a hiányzó adatokra megalapozott becslést ad a becslés alapjául szolgáló források megjelölésével. Amennyiben lehetséges, meg kell adni azt a helyet, ahol a hiányzó adatok rendelkezésre állnak.

g) Kérheti, hogy a Bizottság fogadja el teljesnek a bejelentést függetlenül attól, hogy nem nyújtotta be azokat az adatokat, amelyeket ez a formanyomtatvány előír, amennyiben úgy ítéli meg, hogy az e formanyomtatványon, annak teljes és rövidített változatában, előírt egyes adatokra a Bizottságnak nem lesz szüksége az ügy vizsgálatához.

A Bizottság mérlegeli az ilyen kérést, feltéve hogy megindokolja, miért nem lényeges az adat, és miért nincs rá szükség a bejelentés tárgyát képező tevékenység Bizottság általi kivizsgálásához. Ezt ismertetheti a Bizottsággal a bejelentés előtt folytatott tárgyalásain és/vagy a bejelentésében, és kérelmezheti a Bizottságtól, hogy tekintsen el a végrehajtási rendelet 3. cikke (2) bekezdésének megfelelően az adatok szolgáltatásának kötelezettségétől.

C. Bejelentés rövid formában

a) Olyan esetekben, amikor egy közös vállalat nem, vagy csak csekély mértékben folytat tényleges vagy előre látható tevékenységet az EGT területén, a Bizottság lehetővé kívánja tenni a tevékenység rövidített formában történő bejelentését. Ilyen eset, amennyiben a közös irányítást két vagy több vállalkozás szerzi meg, és amennyiben:

a közös vállalat forgalma [2] és/vagy az átvitt tevékenységek forgalma [3] 100 millió ECU-nél kisebb az EGT területén; és

ii. a közös vállalatnak átadott vagyon összértéke [4] 100 millió ECU-nél kisebb az EGT területén [5].

b) Amennyiben úgy ítéli meg, hogy a bejelentendő tevékenység eleget tesz e feltételeknek, akkor ezt ismertetheti bejelentésében, és a végrehajtási rendelet 3. cikkének (2) bekezdése értelmében kérheti a Bizottságtól, hogy tekintsen el a teljes formájú bejelentés benyújtásának kötelezettségétől, és tegye lehetővé az ön számára a rövid formájú bejelentést.

c) A rövid formájú bejelentés lehetővé teszi a bejelentő felek számára, hogy a bejelentésben szereplő adatokat a következő szakaszokra és kérdésekre szűkítsék:

- 1. szakasz,

- 2. szakasz, kivéve a 2.1. a), b) és d) pont, 2.3.4. és 2.3.5. kérdést,

- 3. szakasz, csak a 3.1. kérdés és 3.2. kérdés a) pontja,

- 5. szakasz, csak az 5.1. és 5.3. kérdés,

- 6. szakasz,

- 10. szakasz,

- 11. szakasz (választható a felek belátása szerint), és

- 12. szakasz,

- az öt legnagyobb független vevő, az öt legnagyobb független szállító és az öt legnagyobb versenytárs azon a piacon, amelyen a közös vállalat tevékenykedni fog. Adja meg az említett vevők, szállítók és versenytársak mindegyikének nevét, címét, telefon- és telefaxszámát és a megfelelő kapcsolattartó személy nevét.

d) Ezenfelül, a 6. szakasz meghatározása szerinti, a közös vállalat által befolyásolt piacok tekintetében jelölje meg az EGT területe, a Közösség egésze, az egyes tagállamok és EFTA-államok, és - amennyiben ez a bejelentő felek véleménye szerint eltér - az érintett földrajzi piac vonatkozásában az eladások értékét és volumenét, valamint a piaci részesedéseket, a tevékenység megkezdését megelőző évben.

e) A Bizottság teljes vagy indokolt esetben részleges bejelentést követelhet meg a CO-formanyomtatvány felhasználásával, amennyiben

- a bejelentett tevékenység nem felel meg a rövid forma feltételeinek, vagy

- a valószínűsíthető versenybeli problémákra tekintettel a megfelelő kivizsgáláshoz ez tűnik szükségesnek.

Ilyen esetekben a bejelentést a végrehajtási rendelet 4. cikkének (2) bekezdése szerint egy lényeges ponton hiányosnak lehet tekinteni. A Bizottság a bejelentő feleket vagy képviselőiket erről írásban és haladéktalanul értesíti, és határidőt szab a teljes vagy indokolt esetben a részleges bejelentés megtételére. A bejelentés csak azon a napon tekinthető beérkezettnek, amikor az összes szükséges adat beérkezett.

D. Kinek kell bejelentést tennie

Az összefonódás-ellenőrzési rendelet 3. cikke (1) bekezdése a) pontjának értelmezése szerinti vállalkozások közötti összefonódás vagy az összefonódás-ellenőrzési rendelet 3. cikke (1) bekezdése b) pontjának értelmezése szerint egy vállalkozás közös irányításának megszerzése esetén a bejelentést az esettől függően a vállalkozások közötti összefonódásban részt vevő vagy a közös irányítást megszerző feleknek közösen kell megtenniük.

Ha egy vállalkozás egy másik vállalkozásban irányító részesedést szerez, a részesedést szerzőnek kell bejelentést tennie.

Egy vállalkozás felvásárlására tett nyílt ajánlat esetén az ajánlattevőnek kell bejelentést tennie.

Minden bejelentő fél felelős az általa szolgáltatott adatok pontosságáért.

E. Hogyan kell bejelentést tenni

A bejelentést az Európai Közösség egyik hivatalos nyelvén kell elkészíteni. Ez a nyelv az összes bejelentő fél eljárási nyelve. Amennyiben a bejelentést az EGT-megállapodás 24. jegyzőkönyvének 12. cikke szerint az EFTA-államok egyik hivatalos nyelvén teszik meg, amely nem hivatalos nyelve a Közösségnek, akkor a bejelentést ki kell egészíteni a Közösség hivatalos nyelvére történő fordítással.

A formanyomtatványban kért adatokat a formanyomtatvány szakasz- és bekezdésszámainak felhasználásával kell megadni, valamint a 12. szakaszban előírt nyilatkozatot alá kell írni, és csatolni kell a kiegészítő dokumentumokat is.

A kiegészítő dokumentumokat eredeti nyelven kell benyújtani; amennyiben ez a Közösségnek nem hivatalos nyelve, akkor le kell fordítani az eljárás nyelvére (a végrehajtási rendelet 2. cikkének (4) bekezdése).

A kiegészítő dokumentumok lehetnek eredetiek vagy az eredeti példányok másolatai. Ez utóbbi esetben a bejelentő félnek igazolnia kell, hogy a másolatok hitelesek és hiánytalanok.

A CO-formanyomtatványt és az összes kiegészítő dokumentumot egy eredeti és 23 másolati példányban kell benyújtani.

A bejelentést a végrehajtási rendelet 23. cikkében meghatározott munkanapokon kell a Bizottságnak benyújtani. Annak érdekében, hogy iktatásuk még ugyanazon a napon megtörténjen, a bejelentést hétfőtől csütörtökig 17:00 előtt, pénteken 16:00 előtt kell benyújtani a következő címre:

Commission of the European Communities

Directorate-General for Competition (DG IV)

Merger Task Force

150 avenue de Cortenberg/Kortenberglaan 150

B-1049 Brussels.

F. Bizalmas adatkezelés

A Szerződés 214. cikke, az összefonódás-ellenőrzési rendelet 17. cikkének (2) bekezdése és az EGT-megállapodás megfelelő rendelkezései [6] kötelezik a Bizottságot, a tagállamokat, az EFTA Felügyeleti Hatóságot és az EFTA-államokat arra, hogy ezek tisztviselői és egyéb alkalmazottai nem szolgáltathatnak ki olyan adatokat, amelyekre szakmai titoktartás vonatkozik, és amelyekhez a rendelet végrehajtása során jutottak. Ezt az elvet kell alkalmazni a bejelentő felek közötti bizalmasság védelmére is.

Amennyiben véleménye szerint, érdekei sérülnének azon adatok nyilvánosságra vagy egyéb módon más felek tudomására hozatala során, amelyek szolgáltatására felkérték, akkor ezt az adatot külön, minden oldal egyértelmű "üzleti titok" megjelölésével ellátva nyújtsa be. Meg kell adni az okot is, hogy ez az adat miért nem tárható fel más előtt, vagy miért nem hozható nyilvánosságra.

Vállalatok összeolvadása vagy közös felvásárlások esetén, vagy más olyan esetekben, amikor a bejelentést a felek közül többen teszik meg, az üzleti titkokat külön borítékban lehet benyújtani, és a bejelentésben ezekre mellékletként lehet hivatkozni. Az összes ilyen mellékletnek szerepelnie kell a benyújtott dokumentumok között, hogy a bejelentést hiánytalannak lehessen tekinteni.

G. Meghatározások és útmutatások a formanyomtatvány alkalmazásához

Bejelentő fél vagy felek: olyan esetekben, ha a bejelentést egy tevékenységben részt vevő vállalkozások közül csak az egyik nyújtja be, a "bejelentő felek" kifejezés csak a bejelentést ténylegesen benyújtó vállalkozásra való hivatkozásként szolgál.

Az összefonódásban részt vevő fél (felek): ezek a kifejezések egyaránt vonatkoznak a felvásárló és felvásárolt felekre, vagy az összeolvadó felekre, beleértve az összes olyan vállalkozást is, amelyben irányító részesedést szereznek, vagy amely nyilvános ajánlat tárgyát képezi.

Eltérő rendelkezés hiányában a "bejelentő fél (felek)" és "az összefonódásban részt vevő fél (felek)" kifejezések magukban foglalják az összes olyan vállalkozást, amelyek az említett "felekkel" azonos csoporthoz tartoznak.

Érintett piacok: a formanyomtatvány 6. szakasza előírja a bejelentő felek számára az érintett termékpiacok meghatározását, valamint azonosítaniuk kell az érintett piacok közül azokat, amelyekre a bejelentett művelet hatással lehet. Az érintett piac említett meghatározása az e formanyomtatványban szereplő további kérdések sorának megválaszolására vonatkozó felkérés alapjául szolgál. A bejelentő felek által így meghatározott érintett piacokra hivatkozunk e formanyomtatványban érintett piacként/piacokként. Ez a fogalom akár termékek, akár szolgáltatások érintett piacaira utalhat.

Év: az "év", amennyiben másként nincs meghatározva, e formanyomtatványban valamennyi hivatkozásnál a naptári évet jelenti. Minden, e formanyomtatványban kért adat, amennyiben másként nincs meghatározva, a bejelentés évét megelőző évre vonatkozik.

A 2.3.-2.5. szakaszban kért pénzügyi adatokat ECU-ben kell megadni, az adott évben vagy egyéb időszakokban érvényes átlagárfolyamokon számítva.

Az e formanyomtatványban előforduló valamennyi hivatkozás - eltérő utalás hiányában - a Tanács 4064/89/EGK rendeletének cikkeire és bekezdéseire vonatkozik.

1. SZAKASZ

Háttérinformációk

1.1. Információk a bejelentő félről (felekről)

Adja meg részletesen:

1.1.1. a vállalkozás nevét és címét;

1.1.2. a vállalkozás üzleti tevékenységének jellegét;

1.1.3. a kapcsolattartó személy nevét, címét, telefon- és faxszámát és/vagy telexszámát, valamint beosztását.

1.2. Információk az összefonódásban részt vevő többi félről [7]

Az összefonódásban részt vevő felek vonatkozásában (kivéve a bejelentő felet vagy feleket) a következőket kell megadnia:

1.2.1. a vállalkozás neve és címe;

1.2.2. a vállalkozás üzleti tevékenységének jellege;

1.2.3. a kapcsolattartó személy neve, címe, telefonszáma, telefaxszáma és/vagy telexszáma, valamint beosztása.

1.3. Kézbesítési cím

Adjon meg egy címet (lehetőség szerint Brüsszelben), ahova az értesítések és a dokumentumok küldhetők.

1.4. Képviselők kijelölése

Amennyiben a bejelentést vállalkozások képviselői írják alá, akkor e képviselőknek írásos bizonyítékot kell bemutatniuk jogosultságuk igazolására.

Amennyiben közös bejelentést nyújtanak be, megtörtént-e egy közös képviselő kinevezése?

Amennyiben igen, kérjük, tüntessék fel az 1.4.1.- 1.4.4. szakaszban kért részletes adatokat.

Amennyiben nem, kérjük, azon képviselők tekintetében, akiket felhatalmazott arra, hogy az összefonódásban részt vevő egyes felek nevében eljárjanak, a képviselt személyek megjelölése mellett adja meg a következő adatokat:

1.4.1. a képviselő neve;

1.4.2. a képviselő címe;

1.4.3. a kapcsolattartó személy neve (és címe, amennyiben nem azonos az 1.4.2. szakaszban szereplővel);

1.4.4. telefonszám, faxszám és/vagy telexszám.

2. SZAKASZ

Az összefonódás részletei

2.1. Írja le röviden a bejelentett összefonódás jellegét. Ennek során nyilatkozzon a következőkről:

a) a tervezett összefonódás jogi értelemben összeolvadás-e, egyedüli vagy közös irányítás megszerzésére irányul-e, az összefonódás-ellenőrzési rendelet 3. cikkének (2) bekezdése értelmében összes feladatot ellátó közös vállalat-e, vagy az összefonódás-ellenőrzési rendelet 3. cikkének (3) bekezdése értelmében közvetlen vagy közvetett irányítás szerződéssel vagy egyéb módon történő átruházása-e;

b) a felek egésze vagy részei érintettek-e az összefonódásban;

c) adjon rövid magyarázatot az összefonódás gazdasági és pénzügyi szerkezetére;

d) egy másik fél által az egyik fél értékpapírjaira tett nyilvános ajánlat élvezi-e az előbbi vezetőség felügyelő bizottságának vagy a felet jogilag képviselő egyéb testületeknek a támogatását;

e) a tervek szerint az összefonódás lezárásához vezető fontosabb események javasolt vagy várható időpontjai;

f) a tervezett tulajdonosi és ellenőrzési szerkezet az összefonódás befejezése után;

g) a felek bármelyike által bármely forrásból (beleértve a hatóságokat is) kapott pénzügyi vagy egyéb támogatás, és e támogatás jellege és mértéke.

2.2. Az összefonódásban érintett gazdasági szektorok felsorolása

2.3. Az összefonódásban minden érintett vállalkozás vonatkozásában [8] tüntesse fel a következő adatokat [9]az utolsó pénzügyi évre:

2.3.1. forgalom világviszonylatban;

2.3.2. közösségi szintű forgalom;

2.3.3. EFTA-szintű forgalom;

2.3.4. forgalom az egyes tagállamokban;

2.3.5. forgalom az egyes EFTA-államokban;

2.3.6. amennyiben van ilyen, az a tagállam, amelyben a közösségi szintű forgalom több mint kétharmadát bonyolították [10];

2.3.7. amennyiben van ilyen, az az EFTA-állam, amelyben az EFTA szintű forgalom több mint kétharmadát bonyolították.

2.4. A összefonódás-ellenőrzési rendelet 1. cikkének (3) bekezdése alkalmazásában, amennyiben a tevékenység nem éri el az 1. cikk (2) bekezdésében megállapított küszöbértékeket, akkor az előző pénzügyi év következő adatait adják meg:

2.4.1. azon tagállamok - amennyiben vannak ilyenek -, amelyekben az összes érintett vállalkozás összevont teljes forgalma meghaladja a 100 millió ECU-t;

2.4.2. azon tagállamok - amennyiben vannak ilyenek -, amelyekben a vállalkozások közül legalább két vállalkozás mindegyikének a teljes forgalma külön-külön meghaladja a 25 millió ECU-t.

2.5. Adja meg előző pénzügyi évről a következő felvilágosítást:

2.5.1. Eléri vagy meghaladja-e az érintett vállalkozások összevont forgalma az EFTA-államok területén az EGT területén elért teljes forgalmuk 25 %-át?

2.5.2. Van-e az érintett vállalkozások között legalább két olyan vállalkozás, amelyek mindegyikének az EFTA-államok területén bonyolított forgalma meghaladja a 250 millió ECU-t?

3. SZAKASZ

Tulajdonlás és irányítás [11]

Adjon listát az összefonódásban részt vevő minden fél tekintetében az ugyanahhoz a csoporthoz tartozó összes vállalkozásról.

Ennek a listának tartalmaznia kell:

3.1. az e feleket közvetve vagy közvetlenül irányító összes vállalkozást vagy személyt;

3.2. bármely, az érintett piacon [12] tevékenykedő összes olyan vállalkozást, amelyeket

a) e felek;

b) bármely más, a 3.1. szakaszban meghatározott egyéb vállalkozás közvetlenül vagy közvetetten irányít.

Az előbbiekben felsorolt minden tétel esetében meg kell határozni az irányítás jellegét és eszközeit.

Az e szakaszban kért információkat a szervezeti felépítésre vonatkozó ábrák vagy diagramok segítségével lehet illusztrálni a vállalkozások tulajdonlási és irányítási struktúrájának bemutatásához.

4. SZAKASZ

Személyes és pénzügyi kapcsolódások és korábbi részesedésszerzések

Az összefonódásban részt vevő felekkel és a 3. szakasz válaszában megadott minden vállalkozással vagy személlyel kapcsolatban a következőket kell megadni:

4.1. egy lista minden, az érintett piacokon tevékenykedő olyan vállalkozásról (a meghatározás a 6. szakaszban), amelyekben a csoport vállalkozásai vagy személyei egyenként vagy közösen a szavazati jogok, a részvénytőke vagy más értékpapírok 10 %-át birtokolják vagy annál többet birtokolnak;

mindegyik esetben jelölje meg a tulajdonost és a részesedése százalékos arányát;

4.2. az egyes vállalkozások olyan igazgatósági tagjainak listája, akik bármely más, az érintett piacokon tevékenykedő vállalkozás igazgatótanácsának vagy felügyelő bizottságának is tagjai; és (ha lehetséges) mindegyik vállalkozásnál a felügyelő bizottságok azon tagjainak listája, akik az érintett piacokon tevékenykedő más vállalkozások igazgatóságának is tagjai;

mindegyik esetben adja meg a másik vállalkozás nevét és a betöltött pozíciót;

4.3. a 6. szakaszban meghatározott érintett piacokon tevékenykedő vállalkozások fentiekben (3. szakasz) megjelölt csoportjai által az elmúlt három év során végrehajtott felvásárlások adatai.

A kért adatokat a jobb megértés érdekében a szervezeti felépítésre vonatkozó ábrákkal vagy diagramokkal is lehet illusztrálni.

5. SZAKASZ

Kiegészítő dokumentumok

A bejelentő feleknek a következő dokumentumokat kell benyújtaniuk:

5.1. minden, az összefonódást akár az összefonódásban részt vevő felek megállapodása, akár irányító részesedés vagy nyilvános ajánlat útján létrehozó dokumentum végleges vagy legutolsó változatainak példányai;

5.2. nyilvános ajánlat esetén az ajánlati dokumentum egy példánya; amennyiben ez a bejelentés időpontjában nem áll rendelkezésre, akkor azt a lehető leghamarabb, de legkésőbb a részvényesekhez történő megküldésével egy időben kell benyújtani;

5.3. az összefonódásban részt vevő valamennyi fél legutolsó éves jelentésének és éves beszámolójának példányai;

5.4. ahol legalább egy érintett piacot azonosítottak:

az összefonódás a versenyfeltételek, a (tényleges és potenciális) versenytársak és a piaci feltételek szempontjából történő értékelésének vagy elemzésének céljára az igazgatótanács, vagy a felügyelő bizottság bármely tagjának, illetve a közgyűlésnek benyújtott vagy számára készített elemzések, jelentések, tanulmányok és felmérések példányai.

6. SZAKASZ

A piacok meghatározása

Az érintett termékpiac és földrajzi piac határozza meg azt a kört, amelyen belül az összefonódásból létrejött új jogi személy piaci erejét értékelni kell [13].

A bejelentő félnek vagy feleknek a kért adatokat a következő meghatározások figyelembevételével kell megadniuk:

I. Érintett termékpiacok

Egy érintett termékpiac azoknak a termékeknek és/vagy szolgáltatásoknak az összességéből áll, amelyeket a fogyasztó a termékjellemzők, árak és rendeltetési célok alapján felcserélhetőnek vagy helyettesíthetőnek tekint. Egy érintett termékpiac bizonyos esetekben számos egyedi termékből és/vagy szolgáltatásból állhat, amelyek nagymértékben egyező fizikai vagy műszaki jellemzőkkel rendelkeznek és egymással felcserélhetők.

Az érintett termékpiac kiértékelése szempontjából lényeges tényezők közé tartozik annak elemzése, hogy a piacon jelen levő termékek vagy szolgáltatások miért vonhatók be, illetve mások miért zárhatók ki a fenti meghatározás alapján, és figyelembe véve például a helyettesíthetőséget, a versenyfeltételeket, az árakat, a kereslet keresztár-rugalmasságát, vagy egyéb, a termékpiacok meghatározása szempontjából idevágó tényezőket.

II. Érintett földrajzi piacok

Az érintett földrajzi piac az a terület, ahol az érintett vállalkozás a terméket vagy a szolgáltatást nyújtja, ahol a versenyfeltételek megfelelő mértékben homogének, és amely különösen a versenyfeltételek tekintetében jelentősen különbözik a szomszédos területektől.

Az érintett földrajzi piac megállapítására használt tényezők között szerepelnek az érintett termékek vagy szolgáltatások jellege és sajátosságai, a belépési korlátok megléte, a fogyasztói preferenciák, a vállalkozások a szomszédos területeken elért piaci részesedései közötti érzékelhető különbségek vagy a jelentős árkülönbségek.

III. Érintett piacok

Az e formanyomtatványban előírt adat vonatkozásában az érintett piacok azokból az érintett termékpiacokból állnak, ahol az EGT területén, a Közösségben, az EFTA-államok területén, bármely tagállamban vagy bármely EFTA-államban:

a) az összefonódásban részt vevő felek közül kettő vagy több ugyanazon a termékpiacon folytat üzleti tevékenységet, és ahol az összefonódás 15 % vagy annál nagyobb összevont piaci részesedéshez vezet. Ezek a horizontális kapcsolatok;

b) az összefonódásban részt vevő felek közül egy vagy több olyan termékpiacon folytat üzleti tevékenységet, amely olyan, a termelési-értékesítési lánc következő vagy előző fázisában lévő piacon helyezkedik el, amelyen az összefonódásban részt vevő valamelyik másik fél tevékenykedik, és bármelyik egyedi vagy együttes piaci részesedésük eléri vagy meghaladja a 25 %-ot, függetlenül attól, hogy van-e az összefonódásban részt vevő felek között fennálló szállítói/vevői kapcsolat. Ezek a vertikális kapcsolatok.

A fenti meghatározások és piaci részesedési küszöbértékek alapján adják meg a következő adatokat:

6.1. Határozzák meg a III. szakasz meghatározása szerinti egyes érintett piacokat:

a) EGT, közösségi vagy EFTA szinten;

b) az egyes tagállamok vagy EFTA államok szintjén.

IV. A III. szakasz meghatározása szerinti érintett piacokhoz kapcsolódó piacok

6.2. Írja le azon, a bejelentett művelet által érintett érintett termék- és földrajzi piacokat, amelyek szorosan kapcsolódnak az érintett piac(ok)hoz (a termelési-értékesítési lánc következő vagy előző fázisában lévő és horizontális szomszédos piacokon), ahol az összefonódásban részt vevő felek bármelyike tevékenykedik, és amelyek maguk a III. szakasz értelmezésében nem számítanak érintett piacnak.

V. Nem érintett piacok

6.3. Amennyiben a 6.1. szakasz meghatározása szerinti érintett piacok nem léteznek, úgy írja le azon piacok termékkörét és földrajzi kiterjedését, amelyeket a bejelentett művelet befolyásolna.

7. SZAKASZ

Az érintett piacokra vonatkozó adatok

Minden érintett érintett termékpiac esetében az elmúlt három pénzügyi év mindegyikére [14]:

a) az EGT területe vonatkozásában;

b) a Közösség egésze vonatkozásában;

c) az EFTA-államok területének egésze vonatkozásában;

d) az egyes olyan tagállamok és EFTA-államok vonatkozásában, ahol az összefonódásban részt vevő felek üzleti tevékenységet folytatnak;

e) és, amennyiben a bejelentő felek véleménye szerint az érintett földrajzi piac ettől eltér,

a következőket kell benyújtani:

7.1. a piac teljes méretére vonatkozó becslés az eladások értéke (ECU-ben) és mennyisége (egységekben) szempontjából [15]. Jelölje meg a számítások alapját és a forrásokat, valamint, amennyiben rendelkezésre állnak, csatoljon dokumentumokat a számítások alátámasztására;

7.2. az összefonódásban részt vevő mindegyik fél eladásainak értéke és mennyisége, valamint becsült piaci részesedése;

7.3. a földrajzi piacon legalább 10 %-os részesedéssel rendelkező valamennyi versenytárs (az importőröket is beleértve) értékadatok (és ha lehetséges, mennyiségi adatok) alapján számított piaci részesedésére vonatkozó becslés. Nyújtsa be azon dokumentumokat, - amennyiben ezek rendelkezésre állnak -, amelyek alátámasztják a piaci részesedések kiszámítását, valamint adja meg a versenytársak nevét, címét, telefonszámát, telefaxszámát és kapcsolattartójuk személyét;

7.4. az EGT területén kívülről származó behozatal becsült összértéke és mennyisége, valamint forrása, továbbá határozzák meg:

a) azon csoportokból származó behozatal arányát, amelyekhez az összefonódásban részt vevő felek tartoznak;

b) a kvóták, a vámok és a nem vámjellegű kereskedelmi korlátok a behozatalt befolyásoló becsült mértékét; és

c) a szállítási és egyéb költségeknek a behozatalt befolyásoló becsült mértékét;

7.5. az EGT területén az államok közötti kereskedelem mértékét mennyire befolyásolják:

a) a szállítási és egyéb költségek; és

b) az egyéb nem vámjellegű kereskedelmi korlátok;

7.6. milyen módon állítják elő és értékesítik az összefonódásban részt vevő felek a termékeket és/vagy szolgáltatásokat; például, hogy helyi termelést folytatnak-e, vagy helyi értékesítési lehetőségek igénybevételével értékesítenek-e;

7.7. az összefonódásban részt vevő felek árainak összehasonlítása mindegyik tagállamban és EFTA-államban, és árszínvonal-összehasonlítás a Közösség, az EFTA-államok és más területek között, ahol e termékek előállítása történik (pl. Kelet-Európa, az Egyesült Államok, Japán vagy más érintett területek);

7.8. az összefonódásban részt vevő egyes felek vertikális integrációjának jellege és mértéke a legnagyobb versenytársaikkal összehasonlítva.

8. SZAKASZ

Általános feltételek az érintett piacokon

8.1. Azonosítsák a felek öt legnagyobb független [16] szállítóját és azt, hogy a felek egyedileg milyen arányban részesednek az ezektől a szállítóktól származó (az érintett termékek előállításához használt nyersanyag vagy termék) beszerzéséből. Adja meg a szállítók nevét, címét, telefon- és faxszámát, valamint a kapcsolattartó személy nevét.

A kínálat szerkezete az érintett piacokon

8.2. Ismertesse az érintett piacokon lévő forgalmazási csatornákat és szolgáltató hálózatokat. Ennek során lehetőség szerint vegye figyelembe a következőket:

a) a piacon uralkodó forgalmazási rendszerek és azok súlya. Milyen mértékben végzik a forgalmazást a 3. szakaszban meghatározott felekkel azonos csoportba tartozó harmadik felek és/vagy vállalkozások?

b) a piacokon jelen levő legjelentősebb szolgáltató hálózatok (például karbantartás és javítás) és ezek súlya. Milyen mértékben végzik ezeket a szolgáltatásokat a 3. szakaszban meghatározott felekkel azonos csoportba tartozó harmadik felek és/vagy vállalkozások?

8.3. Ahol lehet, adjanak becslést az elmúlt három év során elért teljes közösségi és EFTA-szintű kapacitásról. Ezen időszak alatt ennek a kapacitásnak mekkora hányada jutott az összefonódásban részt vevő felekre, és külön-külön milyen kapacitáskihasználási arány jellemezte őket.

8.4. Amennyiben úgy ítéli meg, hogy más kínálati oldali megfontolások is lényegesek lehetnek, akkor ezeket is fel kell tüntetni.

Az érintett piacok keresletének szerkezete

8.5. Határozza meg az egyes érintett piacokon a felek öt legnagyobb független vevőjét és egyedi részesedéseiket az ilyen termékekből e vevők részére megvalósított teljes értékesítésből. Adja meg minden vevő nevét, címét, telefon- és faxszámát, valamint a kapcsolattartó személy nevét.

8.6. Ismertesse a kereslet szerkezetét, tekintettel a következő szempontokra:

a) a piaci fázisok, például a felfutás, a bővülés, az érettség és a hanyatlás szakaszai, illetve a kereslet növekedési ütemére vonatkozó előrejelzések;

b) a vásárlói preferenciák fontossága a márkahűség, a termékek megkülönböztetése és a teljes termékkínálat biztosítása szempontjából;

c) a vevők koncentrációjának mértéke vagy szóródásának mértéke;

d) a vevők különböző csoportok szerinti szegmentálódása, az egyes csoportok "tipikus vevőjének" leírásával;

e) a kizárólagos forgalmazási szerződések és más típusú hosszú távú szerződések fontossága;

f) annak mértéke, hogy kereslet tekintetében a hatóságok, kormányzati szervek, állami vállalatok vagy hasonló testületek mennyire fontos szereplők.

Piacra lépés

8.7. Lépett-e be jelentősebb szereplő az elmúlt öt évben bármelyik érintett piacra? Ha a válasz "igen", akkor, amennyiben lehetséges, adják meg e vállalkozások nevét, címét, telefon- és faxszámát és a kapcsolattartó személy nevét, valamint a jelenlegi piaci részesedéseikre vonatkozó becslést.

8.8. A bejelentő felek véleménye szerint vannak-e olyan vállalkozások (beleértve azokat is, amelyek jelenleg csak a Közösségen kívüli vagy EGT-n kívüli piacokon tevékenykednek), amelyek valószínűleg megjelennek a piacon? Amennyiben a válasz "igen", kérjük, ismertessék ennek az okát, és adják meg a piacra lépő vállalkozások nevét, címét, telefon- és faxszámát, a kapcsolattartó személy nevét, valamint adjanak becslést arról, hogy mennyi időn belül valószínű a piacon való megjelenésük.

8.9. Írja le földrajzi és termékszempontból az érintett piacokra történő belépést befolyásoló különböző tényezőket. Ennek során lehetőség szerint vegyék figyelembe a következőket:

a) a piacra lépés teljes költsége (kutatás és fejlesztés, értékesítési rendszerek létrehozása, promóció, reklám, szervizelés stb.), amely megfelel egy jelentős, életképes versenytárs költségének, megjelölve az ilyen versenytárs piaci részesedését;

b) a piacra történő belépés bármely jogi vagy szabályozási korlátja, úgymint kormányzati engedély vagy bármiféle szabványok;

c) bármilyen, szabadalom, know-how vagy más szellemi tulajdon jogok megléte alapján e piacokon fennálló korlátozás, és az ilyen jogok licenciába adása által előidézett korlátozások;

d) az összefonódásban részt vevő felek az érintett piacokon milyen mértékben licencia vevői vagy licencia adói szabadalmaknak, know-how-nak és egyéb jogoknak;

e) a méretgazdaságosság fontossága az érintett piacokon lévő termékek gyártása szempontjából;

f) a beszerzési források elérhetősége, úgymint a nyersanyagok hozzáférhetősége.

Kutatás és fejlesztés

8.10. Számoljon be, milyen fontossággal bír a kutatás és fejlesztés egy, az érintett piac(ok)on működő vállalkozás hosszú távú versenyképessége szempontjából. Magyarázza meg az összefonódásban részt vevő vállalkozások által az érintett piac(ok)on folytatott kutatás és fejlesztés jellegét.

Ennek során, az adott körülményeknek megfelelően, fordítson figyelmet a következőkre:

a) a kutatás és fejlesztés irányzatai és intenzitása [17] ezeken a piacokon és az összefonódásban részt vevő feleknél;

b) egy megfelelő időszakon belüli, e piacokra irányuló műszaki fejlesztés menete (beleértve a termékek és/vagy szolgáltatások, termelési eljárások, értékesítési rendszerek stb. fejlesztéseit);

c) az e piacokon lévő azon fontosabb innovációk és az innovációkért felelős vállalkozások;

d) az innovációs ciklus e piacokon, valamint a felek elhelyezkedése az innovációs cikluson belül.

Együttműködési megállapodások

8.11. Milyen mértékben léteznek (horizontális vagy vertikális) együttműködési megállapodások az érintett piacokon?

8.12. Ismertesse részletesen azokat az együttműködési megállapodásokat, amelyekbe az összefonódásban részt vevő felek bekapcsolódtak, például kutatás és fejlesztés, licenciaadás, közös gyártási, szakosítási, forgalmazási, hosszú távú szállítási és információcsere-megállapodások.

Szakmai szövetségek

8.13. Az érintett piacok szakmai szövetségeivel összefüggésben:

a) jelölje meg azokat a szakmai szövetségeket, amelyeknek tagjai az összefonódásban részt vevő felek;

b) jelölje meg azokat a legfontosabb szakmai szövetségeket, amelyekhez az összefonódásban részt vevő felek szállítói és vevői tartoznak.

Adja meg az előzőekben felsorolt összes szakmai szövetség nevét, címét, telefon- és faxszámát, valamint az illetékes kapcsolattartó személy nevét.

9. SZAKASZ

Általános piaci információk

Konglomerátumra vonatkozó piaci adatok

Amennyiben az összefonódásban részt vevő felek bármelyike egymagában 25 %-os vagy annál nagyobb piaci részesedéssel rendelkezik bármely olyan termékpiacon, ahol nem áll fenn az előzőekben leírt horizontális vagy vertikális kapcsolat, akkor adja meg a következőket:

9.1. az egyes termékpiacok leírása, magyarázza meg, hogy jellemzőik, áraik és rendeltetésük alapján a termékek és/vagy szolgáltatások e piacon miért lettek figyelembe véve (és miért lettek mások figyelmen kívül hagyva);

9.2. a piac értékének becslése és azon csoportoknak - amelyekhez a felek tartoznak - a becsült piaci részesedése, a 9.1. szakaszban az elmúlt pénzügyi évre megjelölt minden egyes termékpiacra vonatkozóan:

a) az EGT egész területe vonatkozásában;

b) a Közösség egésze vonatkozásában;

c) az EFTA-államok egész területe vonatkozásában;

d) külön-külön minden egyes tagállam és EFTA-állam vonatkozásában, ahol azok a csoportok, amelyekhez a felek tartoznak, üzleti tevékenységet folytatnak;

e) és, ha ettől eltérő, az érintett földrajzi piac vonatkozásában.

A piacok áttekintése

9.3. Írja le a tervezett összefonódás nemzetközi összefüggéseit, megjelölve az összefonódásban részt vevő felek mindegyikének pozícióját az EGT területén kívül méret és versenyképesség tekintetében.

9.4. Írja le, hogy a tervezett összefonódás valószínűleg hogyan befolyásolja a közbenső és végső fogyasztók érdekeit, valamint a műszaki és gazdasági fejlődés alakulását.

10. SZAKASZ

A közös vállalat együttműködési hatásai

10. Az összefonódás-ellenőrzési rendelet 2. cikkének (4) bekezdése értelmében kérjük, válaszolja meg a következő kérdéseket:

a) Két vagy több anyavállalat jelentős mértékben fenntartja-e tevékenységét a közös vállalatéval azonos piacon, vagy egy olyan piacon, amely a termelési-értékesítési láncban a közös vállalat piaca előtt vagy után helyezkedik el, vagy egy, az e piachoz szorosan kapcsolódó szomszédos piacon [18]?

Amennyiben a válasz igenlő, akkor kérjük, jelölje meg minden piacnál a következőket:

- mindegyik anyavállalat forgalma az előző pénzügyi évben,

- a közös vállalat tevékenységeinek jelentősége e forgalom szempontjából,

- az egyes anyavállalatok piaci részesedése.

Amennyiben a válasz nemleges, akkor kérjük, indokolja válaszát.

b) Amennyiben az a) pontra adott válasz igenlő, és véleménye szerint a közös vállalat létrehozása nem vezet a független vállalkozások között olyan koordináció kialakulásához, amely a versenyt az EK-Szerződés 85. cikkének (1) bekezdése szerint korlátozná, akkor ezt indokolja meg.

c) Az a) és b) pontra adott válaszok sérelme nélkül, és annak biztosítására, hogy az ügy teljes kiértékelését a Bizottság elvégezhesse, kérjük, magyarázza el, hogyan teljesülnek a 85. cikk (3) bekezdésének követelményei.

A 85. cikk (3) bekezdése értelmében a 85. cikk (1) bekezdésének rendelkezéseit nem lehet alkalmazni, amennyiben a tevékenység:

i. hozzájárul a termékek előállításának vagy forgalmazásának javításához, vagy a műszaki és gazdasági fejlődés előmozdításához;

ii. a fogyasztók számára méltányos részesedést biztosít a belőle fakadó haszonból;

iii. nem ró az érintett vállalkozásokra olyan korlátozásokat, amelyek e célok eléréséhez nem feltétlenül szükségesek; és

iv. nem teszi lehetővé az ilyen vállalkozások számára a verseny kiküszöbölését a kérdéses termékek jelentős része tekintetében.

Útmutatás a Bizottság 3385/94/EK rendeletének mellékletét képező A/B formanyomtatványon, és különösen annak 16. és 17. szakaszában található [19].

11. SZAKASZ

Általános kérdések

Kiegészítő korlátozások

11.1. Amennyiben az összefonódásban részt vevő felek és/vagy egyéb érintett felek (beleértve az eladót és a kisebbségi részesedéssel rendelkezőket) kiegészítő korlátozásokat fogadnak el, amelyek közvetlenül kapcsolódnak és szükségesek az összefonódás végrehajtásához, úgy e korlátozásokat magával az összefonódással együtt lehet kiértékelni (lásd az összefonódás-ellenőrzési rendelet 6. cikke (1) bekezdésének b) pontját és a 8. cikkének (2) bekezdését, az összefonódás-ellenőrzési rendelet (25) preambulum-bekezdését, a 1310/97/EK rendelet (7) preambulum-bekezdését, és a Bizottság közleményét az összefonódásokat kiegészítő korlátozásokról) [20].

a) Jelölje meg a bejelentésben benyújtott megállapodásokban szereplő egyes kiegészítő korlátozásokat, amelyek kiértékelését az összefonódás kiértékelésével együtt kérik; és

b) magyarázza el, miért kapcsolódnak ezek közvetlenül, és miért szükségesek az összefonódás megvalósításához.

A bejelentés átalakítása

11.2. Amennyiben a Bizottság megállapítja, hogy a bejelentett művelet az összefonódás-ellenőrzési rendelet 3. cikke értelmében nem minősül összefonódásnak, kéri-e, hogy a bejelentést az EK-Szerződés 85. cikke alóli nemleges megállapítás iránti kérelemként vagy az említett cikk alóli mentesítés megszerzését célzó bejelentésként kezeljék?

12. SZAKASZ

Nyilatkozat

A végrehajtási rendelet 1. cikkének (2) bekezdése megállapítja, hogy amennyiben a bejelentéseket vállalkozások képviselői írták alá, a képviselőknek írásos bizonyítékot kell bemutatniuk jogosultságuk igazolására. Az ilyen írásos felhatalmazást a bejelentéshez csatolni kell.

A bejelentéseket a következő nyilatkozattal kell zárni, amelyet az összes bejelentő félnek vagy az összes bejelentő fél nevében alá kell írni:

Alulírottak kijelentik, hogy a bejelentésben szolgáltatott adatok legjobb tudomásuk és meggyőződésük szerint megfelelnek a valóságnak, pontosak és hiánytalanok, hogy a CO-formanyomtatványban kért valamennyi dokumentum hiánytalan másolatát rendelkezésre bocsátották, és hogy valamennyi becslést, mint becsült adatot megjelölték, és a lehető legjobb becslésükön alapulnak, és hogy minden véleményt jóhiszeműen nyilvánítottak ki.

Alulírottak ismerik az összefonódás-ellenőrzési rendelet 14. cikke (1) bekezdése b) pontjának rendelkezéseit.

Hely és kelet:

Aláírások:

Név/nevek:

nevében

[1] A továbbiak az "EGT-megállapodás", lásd különösen az EGT-megállapodás 57. cikkében (az EGT-megállapodás XIV. melléklete, 1. pontja, és az EFTA-államok között a Felügyeleti Hatóság és a Bíróság felállításáról szóló megállapodás 4. jegyzőkönyve), valamint az EGT-megállapodás 21. és 24. jegyzőkönyvében és az 1. cikkben, valamint az EGT-megállapodást helyesbítő jegyzőkönyv egyeztetett jegyzőkönyvét. Különösen bármely hivatkozást az EFTA-államokra úgy kell értelmezni, hogy azokat az EFTA-államokat jelenti, amelyek az EGT-megállapodás szerződő felei.

[2] A közös vállalat forgalmát az anyavállalatok vagy maguknak a közös vállalatoknak a legutolsó auditált beszámolói alapján kell megállapítani, a közös vállalatban egyesített erőforrások különböző beszámolóinak elérhetősége függvényében.

[3] Az "és/vagy" kifejezés a rövid forma által átfogott számtalan helyzetre utal; például:egy célvállalkozás közös felvásárlása esetén a figyelembe veendő forgalom ennek a célvállalkozásnak (a közös vállalatnak) a forgalma,egy közös vállalat alapítása esetén, amelybe az anyavállalatok tevékenységeiket apportálják, a számításba veendő forgalom a bevitt tevékenységek forgalma,ha egy új ellenőrző részesedéssel rendelkező fél kapcsolódik be egy meglévő közös vállalatba, akkor a közös vállalat forgalmát és az ellenőrző részesedéssel rendelkező új fél bevitt tevékenységeinek (ha vannak ilyenek) forgalmát kell számításba venni.

[4] A közös vállalat vagyonának összértékét az egyes anyavállalatok utolsó szabályszerűen készített és jóváhagyott mérlegei alapján kell meghatározni. A "vagyon" kifejezés magában foglalja: (1) az összes olyan tárgyi és immateriális eszközt, amely a közös vállalat részére átadásra kerül (a tárgyi eszközökre példaként a gyártóüzemek, a nagykereskedelmi és kiskereskedelmi lerakatok, valamint az árukészletek szolgálnak), és (2) a közös vállalat bármilyen összegű hitelfelvétele vagy bármilyen kötelezettségvállalása, amelynek nyújtásába vagy garantálásába a közös vállalat anyavállalatainak bármelyike beleegyezett.

[5] Ha az átadott eszközök forgalmat generálnak, akkor sem az eszközök értéke, sem a forgalomé nem haladhatja meg a 100 millió ECU-t.

[6] Lásd különösen az EGT-megállapodás 122. cikkét, az EGT-megállapodás 24. jegyzőkönyve 9. cikkét és az EFTA-államok között létrejött, a Felügyeleti Hatóság és a Bíróság felállításáról szóló megállapodás (ESA-megállapodás) 4. jegyzőkönyve XIII. fejezete 17. cikkének (2) bekezdését.

[7] Vitatott ajánlat esetében az összefonódásban részt vevő felek körébe a célvállalkozás is beletartozik, ebben az esetben a részletes adatokat a lehetőségekhez képest a legteljesebben kell kitölteni.

[8] Lásd a Bizottság közleményét az érintett vállalkozások fogalmáról.

[9] Lásd általánosságban a Bizottság közleményét a forgalom kiszámításáról. Az összefonódásban felvásárlást végző fél vagy felek forgalmának tartalmaznia kell az 5. cikk (4) bekezdése szerinti összes vállalkozás összesített forgalmát. A felvásárolt fél vagy felek forgalmának tartalmaznia kell az ügylet tárgyát képező, az 5. cikk (2) bekezdése szerinti vállalkozásrészekhez kapcsolódó forgalmat. Az 5. cikk (3) és (4) bekezdése, valamint az 5. cikk (5) bekezdése külön rendelkezéseket tartalmaz a hitelintézetek, biztosítók, egyéb pénzintézetek és közös vállalatok tekintetében.

[10] Lásd a III. útmutató jegyzetet az egyetlen tagállamban elért forgalom kiszámításáról, tekintettel a közösségi szintű forgalomra.

[11] Lásd a 3. cikk (3), (4) és (5) bekezdését, valamint az 5. cikk (4) bekezdését.

[12] Az érintett piacok meghatározását lásd a 6. szakaszban.

[13] Lásd a Bizottság közleményét az érintett piac meghatározásáról a Közösség versenyjogának alkalmazásában.

[14] A végrehajtási rendelet 3. cikkének (2) bekezdése sérelme nélkül, a következő 7.1. és 7.2. szakaszban előírt adatokat az a), b), c), d) és e) pont alatt felsorolt összes területre tekintettel kell megadni.

[15] A piac értékének és mennyiségének tükröznie kell a behozatallal és kivitellel csökkentett termelést a vizsgálat tárgyát képező földrajzi területen.

[16] Azon szállítók, leányvállalatok, ügynökök vagy vállalkozások, amelyek nem képezik a fél csoportjának részét. A megadott öt független szállítón kívül a bejelentő felek - ha ezt az ügy megfelelő kivizsgálása szempontjából szükségesnek ítélik - a csoporton belüli szállítókat is megjelölhetnek. Ugyanez érvényes a 8.5. szakaszban a vevők tekintetében.

[17] A kutatás és fejlesztés intenzitását a kutatásra és fejlesztésre fordított kiadásoknak a forgalomhoz viszonyított arányaként határozták meg.

[18] A piacok meghatározását lásd a 6. szakaszban.

[19] HL L 377., 1994.12.31., 28. o.

[20] HL L 180., 1997.7.9., 1. o.

--------------------------------------------------