BH 2017.10.334 Amennyiben a kötelezett - fogyasztói szerződések esetén is - a jogszabályban meghatározott kötelező jótállási időt meghaladóan vállal jótállási kötelezettséget, erre az időre eltérhet a Ptk.-ban meghatározott szavatossági jogoktól, a jótállási kötelezettség csak a jótállási nyilatkozatban foglaltak szerint terheli [1959. évi IV. tv. (régi Ptk.) 248. §, 151/2003. (IX. 22.) Korm. rendelet 1. § (1) és (2) bek., 2. §, 18/1999. (II. 5.) Korm. rendelet 1. § (1) és (2) bek.].

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

[1] A felperes 2008. április 9-én vette át az alperestől a 2008. március 19-én kötött adásvételi szerződés alapján a perbeli Jeep Patriot Limited 2.0 CRD típusú új személygépkocsit. A gépkocsira az alperes az üzembe helyezéstől számítva 2 év jótállást vállalt. Az Általános Eladási és Szállítási Feltételek V.3. pontja szerint az eladó jótállási kötelezettségét, amennyiben a hiba javítható, a hibás alkatrész díjmentes javításával vagy cseréjével teljesíti, minden ezt meghaladó igény kifejezett kizárásával.

[2] A vásárlást követő évben a gépkocsi jobb és bal hátsó oldalfala is megsérült, e sérüléseket a felperes nem szakszervizben javíttatta ki.

[3] A felperes 2009 októberében az autó tetőkárpitján és a tetőablak környékén beázás nyomait tapasztalta. Jótállási igényét 2009. október 20. napján jelentette be az alperesnek azzal, hogy a gépkocsi a tetőantennánál és a jobb oldalon elöl beázik. 2009. november 9-én a felperes azt tapasztalta, hogy a műszerfalból is folyik a víz. A 2009. november 11-én megkezdett javítást az alperes november 19. napjára készre jelentette, a felperes azonban észlelte, hogy a javítás nem vezetett eredményre. Újabb javítást követően 2009. december 4-én vette át a gépjárművet. A javítási idő nagyobb részére az alperes a felperesnek cseregépkocsit biztosított. A felperes kérésére az alperes 2009. december 8-án további javításokat végzett, miután a tetőkárpitba épített világítótestet az alkalmazottai nem szerelték vissza megfelelően, és az elektronikusan sötétedő visszapillantó tükör sem működött.

[4] A felperes a javítás szakszerűtlenségét ezt követően is kifogásolta azzal, hogy az elektromos kábelek flexibilis gumicsövét meg nem engedett eljárással a hátsó csomagtérajtónál a karosszériához ragasztották, a tetődíszléceket nem szakszerűen építették vissza, azok deformálódtak, hullámosodtak, az összeillesztésük is kívánnivalót hagyott maga után, a tetőkárpit behelyezése illesztési hiányosságokkal történt.

[5] 2009. december 17-i keltezéssel a felperes a fentiekre hivatkozással a gépjármű kicserélése iránti igényét jelentette be az alperesnek.

[6] 2010 áprilisában újabb hibajelentéssel élt a felperes azzal, hogy a műszerfal környezetéből lötyögő víz hangját hallja, és a jobb első lábtérben vízbefolyás észlelhető. Az alperes a fűtőrendszer elvezető csövének eltömődését állapította meg ezen hibajelenség okaként, amit javított.

A kereseti kérelem és az alperes védekezése

[7] A felperes a 2010. június 14-én előterjesztett keresetében az 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 248. § és 306. § (2) bekezdése alapján a gépkocsi kicserélését kérte. Jótállási igényét módosítva 2014. április 30-án az adásvételi szerződéstől elállt, és módosított keresetében kérte, hogy a jótállás alapján gyakorolt elállására figyelemmel a bíróság kötelezze az alperest a gépjármű vételára 7 580 000 forint és ezen összeg 2008. április 8. napjától számított késedelmi kamatának megfizetésére a gépkocsi egyidejű visszaszolgáltatása mellett. Arra hivatkozott, hogy a gépkocsi a többszöri javítási kísérlet ellenére sem gyári állapotú, beázás tapasztalható, a hibát az alperes nem javította ki, a gépjárművet rendeltetésszerűen nem lehet használni, mert az esős időben beázik.

[8] Az alperes ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte.

Az első- és másodfokú ítélet

[9] Az elsőfokú bíróság hatályon kívül helyezést követően megismételt eljárás eredményeként ítéletében kötelezte az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 6 837 000 forintot, míg a felperest a perbeli gépkocsi egyidejű kiadására kötelezte. Ezt meghaladóan a keresetet elutasította.

[10] Az elsőfokú bíróság álláspontja szerint a Ptk. 306. § (1) bekezdésének b) pontja alapján jogszerűen állt el a felperes a szerződéstől. Megállapította, hogy a Ptk. 320. § (1) bekezdésére figyelemmel az elállás a szerződést felbontotta, és a Ptk. 319. § (3) bekezdése folytán a teljesített szolgáltatások visszajárnak.

[11] Az elsőfokú bíróság arra a következtetésre jutott, hogy a felperes által megfizetett 7 580 000 forint 743 000 forint regisztrációs adót is tartalmazott, mely összeget az alperestől nem követelheti. A késedelmi kamat iránti igényt is alaptalannak ítélte.

[12] A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta és a keresetet elutasította. Kötelezte a felperest, hogy fizessen meg az alperesnek 15 napon belül 2 168 760 forint együttes első- és másodfokú perköltséget.

[13] A jogerős ítélet indokolása szerint azt helyesen állapította meg az elsőfokú bíróság, hogy a Ptk. 248. § (1) bekezdés alapján az alperest jótállásból eredő kötelezettség terheli. A jogerős ítélet értelmében azonban nem tulajdonított az elsőfokú bíróság kellő jelentőséget a Ptk. 248. § (2) bekezdésében foglalt azon rendelkezésnek, miszerint a jótállás a kötelezettet a jótállási kötelezettséget keletkeztető szerződésben vagy jogszabályban foglalt feltételek szerint terheli, így a jogosult csak az ott meghatározott jótállási jogokat gyakorolhatja. A szavatossági jogoknak megfelelő, a Ptk. 306. § (1) bekezdés a) és b) pontjaiban meghatározott igények csak akkor válnak a jótállás tartamává, ha jogszabály vagy szerződés a jótállás alapján érvényesíthető jogokról külön nem rendelkezik (BH 2015.62.). A másodfokú bíróság rámutatott, hogy az alperes a javítható hibáknál a hibás alkatrész díjmentes javítását vagy cseréjét vállalta. A kötelező jótállási időt követően szerződésen alapuló jótállás alapján az alperesi kötelezettségvállalás korlátaira figyelemmel a felperes elállási jogot nem gyakorolhatott, így az elállásra alapított keresete nem volt teljesíthető.

[14] A másodfokú bíróság kifejtette, hogy a felperesi igényérvényesítés kifejezetten jótállás címén történt, így jogszerű elállás hiányában a szerződés hatályban marad, a szolgáltatások nem járnak vissza, így szükségtelenné vált az állásfoglalás abban a kérdésben, hogy a regisztrációs adó a vételár részét képezte-e.

A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem

[15] A jogerős ítélettel szemben a felperes élt felülvizsgálati kérelemmel. A jogerős ítélet hatályon kívül helyezését, az elsőfokú bíróság ítéletének részbeni megváltoztatását, az alperest a kereseti kérelemnek megfelelően történő marasztalását kérte.

[16] Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában való fenntartását kérte.

A Kúria döntése és jogi indokai

[17] A felülvizsgálat szigorú eljárásjogi szabályok által szabályozott rendkívüli perorvoslat. A felülvizsgálati kérelemnek egymással szorosan összefüggő kötelező tartalmi kellékei: a jogszabálysértés és a megsértett jogszabályhely megjelölése, valamint annak kifejtése, hogy a fél a határozat megváltoztatását milyen okból kívánja [Pp. 272. § (2) bekezdés, 1/2016. (II. 15.) PK vélemény 3. pontja és indokolása]. A felülvizsgálati kérelemben meg kell jelölni a megsértett konkrét jogszabályhelyet is. Miután az alperes a hiba javíthatóságának megállapításával kapcsolatban konkrét jogszabályhelyet nem jelölt meg, a Kúria ebben a körben a felülvizsgálati kérelmet érdemben nem vizsgálhatta.