BH 2021.3.90 A fiatal mezőgazdasági termelők évenkénti benyújtandó támogatási kérelmének megfelelősége az európai jog közvetlen alkalmazásán is alapul [11/2015. (III. 13.) FM rendelet 2. § (8) bek., 4. § (1)-(3) bek., 22/2016. (IV. 5.) FM rendelet 7. § (2) bek., 809/2014/EU végrehajtási rendelet 4. cikk, 11. cikk, 640/2014/EU rendelet 13. cikk].

Kapcsolódó határozatok:

Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság K.31868/2019/29., Kúria Kfv.35324/2020/7. (*BH 2021.3.90*)

***********

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

[1] A felperes 2017. év vonatkozásában egységes kérelem keretében igényelhető, Európai Mezőgazdasági Garancia Alapból finanszírozott fiatal mezőgazdasági termelők részére nyújtott támogatás jogcímén 2017. május 13-án kifizetés iránti kérelmet terjesztett elő.

[2] A Magyar Államkincstár (a továbbiakban: elsőfokú hatóság) a felperes egységes kérelmére indult eljárás során lefolytatott előzetes ellenőrzés alapján a 2017. június 6-án kelt, 1848594821 számú végzésben felszólította a felperest, hogy a végzés mellékletében található ellenőrzési eredmények alapján vizsgálja felül a 2017. évi egységes kérelmét. A végzés - többek között - kifejezetten is tartalmazza, hogy az elsőfokú hatóság az előzetes ellenőrzés alapján megállapította, hogy az igényelt jogcímhez az ellenőrzés időpontjáig nem került benyújtásra kötelezően csatolandó dokumentum, amit pótolni szükséges. A hiányok pótlására szankciómentesen legkésőbb 2017. június 19-ig van lehetőség. A felperes a 2017. július 5-én benyújtott észrevételében jelezte, hogy az EMGA fiatal mezőgazdasági termelők támogatása vonatkozásában már a 2015. évi egységes kérelem mellékleteként benyújtásra kerültek dokumentumok. A 2017. évi egységes kérelem esetében a korábban benyújtott dokumentumok ismételt benyújtására a tájékoztató leírás nem kötelezte. Ettől függetlenül a beadványához csatolta a társasági szerződését.

[3] Az elsőfokú hatóság a 2018. április 25-én kelt, 192772787 számú határozatában a felperes kérelmét elutasította. Megállapította, hogy az Európai Mezőgazdasági Garancia Alapból, valamint a központi költségvetésből finanszírozott egyes támogatások igénybevételével kapcsolatos eljárási szabályokról szóló 22/2016. (IV. 5.) FM rendelet (a továbbiakban: 22/2016. (IV. 5.) FM rendelet) 7. § (2) bekezdése rendelkezése ellenére a felperes az egységes kérelemhez nem csatolta a létesítő okiratának másolatát, így nem igazolt, hogy a támogatást igénylő felperesi társaságban a támogatási kérelemben megnevezett elsődleges ügyfél tényleges és hosszú távú ellenőrzést gyakorol.

[4] A felperes fellebbezése alapján eljárt alperes a 2019. január 28-án kelt, AJF/1091/2019. iktatószámú határozatában az elsőfokú határozatot helybenhagyta. A fellebbezésben foglaltakra reagálva megállapította, hogy a felperes a létesítő okiratát az egységes kérelméhez nem csatolta, és az 1848594821 számú előzetes adategyeztető felszólítást tartalmazó végzésben megjelölt 2017. június 19-ig sem nyújtotta be, a 2017. július 5-én, határidőn túl benyújtott társasági szerződést nem lehetett figyelembe venni. Így viszont nem igazolt, hogy az egységes kérelemben megnevezett elsődleges ügyfél tényleges és hosszú távú ellenőrzést gyakorol a felperesi társaságban, ezért a felperes nem jogosult a támogatásra. A vonatkozó közösségi és nemzeti jogszabályok alapján méltányosság gyakorlására nincs lehetőség.

A kereseti kérelem és az alperes védirata

[5] A felperes az alperes határozatával szemben keresetet nyújtott be, amelyben elsődlegesen az alperesi határozat elsőfokú határozatra is kiterjedő megsemmisítését, másodlagosan az alperesi határozat elsőfokú határozatra is kiterjedő hatályon kívül helyezését, és az elsőfokú hatóság új eljárásra kötelezését, harmadlagosan az alperesi határozat elsőfokú határozatra is kiterjedő megváltoztatását, és a fiatal gazda jogosultság megállapításával az ennek megfelelő támogatás megfizetésére kérte kötelezni az elsőfokú hatóságot. Hivatkozott a fiatal mezőgazdasági termelők támogatásáról szóló 11/2015. (III. 13.) FM rendelet (a továbbiakban: 11/2015. (III. 13.) FM rendelet) 2. § (8) bekezdésére, 4. § (1)-(3) bekezdésére, és megjegyezte, hogy mivel 2015. évben első alkalommal történt az egységes kérelem benyújtása, így a támogatás feltételei adottak, azt az alperes nem vonhatja meg. Hivatkozott - a közvetlen hatállyal bíró - a közös agrárpolitika keretébe tartozó támogatási rendszerek alapján a mezőgazdasági termelők részére nyújtott közvetlen kifizetésekre vonatkozó szabályok megállapításáról, valamint a 637/2008/EK és a 73/2009/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 1307/2013/EU rendelet (a továbbiakban: 1307/2013/EU rendelet) 50. cikkére és e cikk (11) bekezdése alapján kiemelte, hogy a Bizottság nem fogadott el olyan jogi aktust, amely az évenkénti igazolás meglétéhez kötötte volna a támogatást.

[6] Ebben a körben utalt az 1306/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet alkalmazási szabályainak az integrált igazgatási és kontrollrendszer, a vidékfejlesztési intézkedések és a kölcsönös megfeleltetés tekintetében történő megállapításáról szóló 809/2014/EU végrehajtási rendelet (a továbbiakban: 809/2014/EU végrehajtási rendelet) 4. cikkére és 11. cikk (3) bekezdésére, valamint az Európai Unió Bírósága C-246/05. számú ügyben hozott döntésére.

[7] Az alperes a védiratában fenntartva a határozatában foglaltakat, a kereset elutasítását kérte. Az alperes hivatkozott arra, hogy a 1307/2013/EU rendelet a keretszabályokat határozza meg, amelyeken belül a tagállamokra bízza részletszabályok megalkotását. Jelen esetben a 22/2016. (IV. 5.) FM rendelet határozza meg ezeket a részletszabályokat, és annak 7. § (2) bekezdése egyértelműen előírja, hogy a jogi személynek az egységes kérelemhez csatolnia kell a létesítő okiratát. Utalt e körben a mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény (a továbbiakban: Eljárási tv.) 38. § (8) bekezdésére, amely az agrártámogatások odaítélésével kapcsolatos eljárás során a bizonyítást a kérelmezőre terheli.

Az elsőfokú bíróság ítélete

[8] A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 41.K.31.868/2019/29. számú ítélete szerint a felperes keresete nem megalapozott.

[9] Az elsőfokú bíróság álláspontja szerint a jogszabályi rendelkezések alapján megállapítható, hogy a támogatást évente kell igényelni egységes kérelem keretében. Ezt az 11/2015. (III. 13.) FM rendelet 2. § (1) bekezdése egyértelműen tartalmazza. A jogi személy igénylőnek igazolnia kell, hogy a jogi személyben a tényleges és hosszú távú ellenőrzést fiatal mezőgazdasági termelő gyakorolja. Ennek igazolására az évente benyújtandó egységes kérelemhez csatolnia kell - a 22/2016. (IV. 5.) FM rendelet 7. § (2) bekezdése rendelkezésének megfelelően - a létesítő okiratának másolatát, vagy ha annak alapján a tényleges és hosszú távú ellenőrzést biztosító szavazati arány nem állapítható meg, akkor a 22/2016. (IV. 5.) FM rendelet 7. § (1) bekezdése értelmében a tényleges és hosszú távú ellenőrzést biztosító szavazati arányt igazoló dokumentum másolatát. Megállapítható eszerint, hogy a jogszabály kötelező előírása alapján az évente benyújtandó egységes kérelem kötelező melléklete jogi személy igénylő esetén a létesítő okirat másolata. E jogszabályi rendelkezés célja, hogy ellenőrizhető legyen a támogatás adott évi igénylésekor, hogy a jogi személy igénylő esetén továbbra is teljesül-e az a jogszabályi feltétel, hogy a jogi személyben a tényleges és hosszú távú ellenőrzést fiatal mezőgazdasági termelő gyakorolja. Az 11/2015. (III. 13.) FM rendelet 2. § (8) bekezdése rendelkezése szerint ugyanis e feltételnek az első támogatási kérelem benyújtására nyitva álló időszak utolsó napjától folyamatosan fenn kell állnia.