BH 2024.1.5 I. Az egymozzanatos, a közterületről potenciálisan látható, de kifejezett előzetes figyelemfelhívás hiányában korlátozottan észlelhető helyszínen (a gépkocsi utasterében) végbemenő erőszakos terhelti magatartás a közösségi elvárásokkal ugyan szembefordul, de kihívónak nem tekinthető, ekként garázdaságot nem valósít meg.

Kapcsolódó határozatok:

Nyíregyházi Járásbíróság B.547/2021/7., Nyíregyházi Törvényszék Bf.138/2022/6., Kúria Bfv.820/2022/6. (*BH 2024.1.5*)

***********

II. A jogerős ítélet hatályban tartásának van helye, ha a tévesen megállapított alaki halmazat miatt kiszabott büntetés a helyes minősítés alapulvételével sem eltúlzottan súlyos [Btk. 339. § (1) bek., Be. 649. § (1) bek. b) pont].

[1] A járásbíróság a 2022. február 2-án kihirdetett ítéletével a terheltet garázdaság vétsége [Btk. 339. § (1) bek.] és testi sértés vétsége [Btk. 164. § (1) és (2) bek.] miatt halmazati büntetésül 100 napi tétel - napi tételenként 1500 forint, összesen 150 000 forint - pénzbüntetésre ítélte.

[2] A terhelt és a védő által bejelentett fellebbezés folytán eljárt törvényszék mint másodfokú bíróság a 2022. május 6-án meghozott végzésével a járásbíróság ítéletét helybenhagyta.

[3] A jogerős ítéletben megállapított tényállás szerint a terhelt és felesége, B.-né K. E. tanú házassága a 2020-as évben megromlott, ekkor B.-né K. E. tanú élettársi kapcsolatot létesített K. I. m.-i lakos sértettel.

[4] 2020. június 19-én 10 óra 30 perc körüli - pontosabban meg nem határozható - időpontban K. I. sértett személygépjárművel az M., J. A. utcán közlekedett, amikor találkozott az úttesten épp gyalogosan átkelő terhelttel. A terhelt kézmozdulatot tett felé, majd beült az úttest szélén parkoló Skoda Fabia típusú gépjárművébe, és a sértett után hajtott.

[5] Ezt követően a sértett bekanyarodott az M., Sz. utcára és megállt az autójával. Mikor a terhelt is odaért az autójával, megállt a sértett mögött, majd kiszállt és a sértett gépjárművéhez ment.

[6] A sértett a gépjárműben ülve a vezető oldali első ablakát teljesen letekerte, majd megkérdezte a terheltet, hogy van-e valami problémája vele. Ekkor a terhelt szidalmazni kezdte a sértettet, majd legalább egy esetben kis-közepes erővel ököllel hirtelen szemtájékon ütötte.

[7] A sértett a fenti bántalmazás során a bal oldali alsó és felső szemhéj 8 napon belül gyógyuló zúzódásos sérülését szenvedte el, mely kis-közepes, tompa, direkt erőbehatásra, ütés, ökölütés során jött létre.

[8] K. I. sértett testi sértés vétsége miatt 2020. június 19-én joghatályos magánindítványt terjesztett elő.

[9] A jogerős, a vádról rendelkező ügydöntő határozat ellen a terhelt védője terjesztett elő felülvizsgálati indítványt a Be. 649. § (1) bekezdés a) pontjában írt felülvizsgálati ok bekövetkezésére való hivatkozással.

[10] Indokai szerint a bíróságok a büntető anyagi jog sérelmével állapították meg a terhelt büntetőjogi felelősségét a Btk. 339. § (1) bekezdésében meghatározott garázdaság vétségében, mert a bűncselekmény megvalósulásához szükséges három együttes (konjunktív) feltétel nem teljesült. A terhelt ítéleti tényállásban részletezett erőszakos magatartása nem volt sem kihívóan közösségellenes, sem pedig másokban megbotránkozás, riadalom keltésére alkalmas. Kétségtelen, hogy a terhelt a cselekmény elkövetésekor közterületen tartózkodott, hétköznapon, délelőtti órákban, amikor a forgalom is csekély volt. Erre tekintettel a védő kizártnak tartotta, hogy a cselekményt az arra közlekedő kívülálló személy észlelje, egyrészt annak rögtönös és rövid ideig tartó volta miatt, másrészt azért, mert a gépjármű utastere szükségképp sötétebb, mint a környezete, így a belátási lehetőség is korlátozott. Ilyen körülmények között nem tartotta lehetségesnek a mások általi észlelésről, másokban megbotránkozás vagy riadalom keltésére való alkalmasságról beszélni. A tényállás alapján arra sem talált következtetési alapot, hogy a terheltet a közösségi érdekkel való szembefordulás vezette, így a kihívó közösségellenességet sem látta megállapíthatónak. Álláspontja alátámasztására hivatkozott a BH 2005.313., BH 2015.52. és EBH 2019.B.5. számon közzétett eseti döntésekre és a Kúria Bfv.III.796/2018. számú határozatára.

[11] Indítványozta ezért, hogy a Kúria a jogerős ítéletet változtassa meg, és a terheltet az ellene garázdaság vétsége miatt emelt vád alól mentse fel.

[12] A Legfőbb Ügyészség átiratában a felülvizsgálati indítványt részben törvényben kizártnak, részben alaptalannak tartotta.

[13] Törvényben kizártnak és ezért figyelembe nem vehetőnek vélte a cselekmény mások általi észlelhetősége kapcsán előadott védői érveket, utalva rá, hogy az erre vonatkozó tényeket a bíróság által rögzített tényállás nem tartalmazza, és a megállapított tények alapján további tényekre való következtetés, a tényállás megváltoztatása, kiegészítése a rendkívüli jogorvoslati eljárásban kizárt.

[14] Kifejtette, hogy a Btk. 339. § (1) bekezdésében írt garázdaság vétségének védett jogi tárgya a köznyugalomhoz fűződő társadalmi érdek. A bűncselekmény megvalósulásának három együttes (konjunktív) feltétele az elkövetési magatartás kihívó közösségellenessége, erőszakos jellege és a magatartás mások megbotránkoztatására, riadalom keltésére való alkalmassága. A három tényállási elem bármelyikének hiánya esetén a bűncselekmény nem valósul meg.

[15] Ehhez képest a Legfőbb Ügyészség álláspontja szerint a terhelti magatartás megbotránkozás, riadalom keltésére való alkalmasságának értelmezésével összefüggésben a védő tévesen hivatkozott az EBH 2019.B.5. számú döntésre. A Kúria határozata szerint a bűncselekmény megvalósulásához az szükséges, hogy az elkövetett cselekmény válthassa ki a megbotránkozást, vagy riadalmat, nem pedig a róla szóló tudósítás esetleges hatása. Ez az iránymutató döntés sem változtat azon a következetes bírói gyakorlaton, mely nem szabja feltételül a megbotránkozás, riadalom mint eredmény tényleges bekövetkezését.

[16] Az előbbiek okán a terhelt bűnösségének garázdaság vétségében történt megállapítását törvényesnek ítélte.

[17] Kifejtette ugyanakkor, hogy az indítvány valójában a terhelt egyetlen cselekményének jogi minősítését sérelmezi. A 34. BK vélemény és az EBH 2013.B.12. számon közzétett eseti döntés felhívásával kiemelte, hogy ha a garázdaságtól nem elkülönülten, hanem azzal egybeesve, magával az erőszakos magatartás tanúsításával követnek el rongálást, testi sértést, az úgynevezett alaki halmazat esetéről van szó. Annak eldöntése, hogy a tényállás szerinti egyetlen cselekmény több törvényi tényállást is kimerített-e, így a terhelt terhére megállapítható-e az alaki halmazat, valójában nem a bűnösségről, hanem a jogi minősítésről szóló állásfoglalást jelenti (3/2007. BJE határozat, BH 2020.101. [15] bekezdés). Így a védő a garázdaság megvalósulását, de valójában a cselekmény törvénysértő minősítését vitatja. A Be. 649. § (1) bekezdés b) pont I. fordulat ba) alpontja szerint a büntető anyagi jog szabályainak megsértése miatt felülvizsgálati indítvány akkor terjeszthető elő, ha a bíróság a bűncselekmény törvénysértő minősítése miatt törvénysértő büntetést szabott ki. A kiszabott büntetés pedig a téves minősítés következtében csak akkor törvénysértő, ha annak neme, mértéke a Btk. valamely mérlegelést nem tűrő rendelkezésébe ütközik. E felülvizsgálati ok alapján azonban a jogerős ítélet nem vizsgálható felül, mert ezzel összefüggésben a felülvizsgálati indítvány semmiféle érvelést nem tartalmaz.