695/G/2007. AB végzés

Az Alkotmánybíróság az Alkotmány egyes rendelkezéseinek értelmezésére irányuló indítvány alapján meghozta az alábbi

végzést:

Az Alkotmánybíróság az Alkotmány 70/G. §-ának és ennek figyelembevételével történő 8. § (2) bekezdésnek értelmezésére irányuló indítványt visszautasítja.

Indokolás

I.

Az Alkotmánybírósághoz az Országgyűlés Kulturális és Sajtóbizottsága nyújtott be - az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 1. § g) pontja, 21. § (6) bekezdés a) pontja és 51. §-a alapján - az Alkotmány egyes rendelkezései értelmezésére irányuló indítványt. Az indítványozó értelmezni kérte az Alkotmány 70/G. §-ába foglalt művészeti élet szabadságát, mint kulturális alapjogot - figyelembe véve az Alkotmány 8. § (2) bekezdését is - a következő kérdésekben:

1. A művészeti élet szabadsága támogatásának az Alkotmány 70/G. §-ában rögzítettek alapján, melyek az államnak e körben át nem ruházható kötelezettségei?

2. Köteles-e az Alkotmány alapján az állam jogszabályban rögzíteni azt, hogy a művészeti élet szabadságának támogatását milyen feltételrendszer szerint valósítja meg?

3. Köteles-e az állam jogszabályban meghatározni a művészeti élet szabadsága érvényesülésének garanciális szabályait? Köteles-e az állam e körben biztosítani a művészeti élet képviselői számára az önrendelkezési, önszabályozási lehetőségek intézményesített, szervezeti garanciáit? Amennyiben igen, úgy létrehozatala során milyen alkotmányos szempontokat köteles figyelembe venni?

4. Alkotmánysértő-e az a jelenlegi állapot, amelyben nincs jogszabályban meghatározva, hogy az állam a művészeti élet szabadságának tiszteletben tartására és támogatására vonatkozó kötelezettségének milyen szabályok szerint, milyen keretek között köteles eleget tenni?

Az indítványozó kifejtette, hogy az alkotmányértelmezési kérelmük kiindulópontja a készülő színházi törvényjavaslat, amelynek koncepcióját az Oktatási és Kulturális Minisztérium előterjesztésében megismerte a bizottság, s amelyről művészeti szakmai és érdekképviseleti szervezetek részvételével hosszú ideje vita folyik.

II.

1. Az Alkotmánybíróság az Abtv. 1. § g) pontjába foglalt hatáskörét már a 31/1990. (XII. 18.) AB határozatában (a továbbiakban: Abh.) értelmezte. E szerint: "az Abtv. 1. §-ának g) pontja értelmezésénél is messzemenően figyelembe kell venni a hatalmi ágak megosztásának elvét, amely a magyar államszervezet legfontosabb szervezeti és működési alapelve. Ebből eredően a hivatkozott rendelkezésen alapuló alkotmányértelmezésre kizárólag akkor kerülhet sor, ha az indítvány

- az Abtv. 21. §-ának (6) bekezdésében meghatározott szervek és személyek valamelyikétől származik,

- nem általánosságban, hanem valamely konkrét alkotmányjogi probléma aspektusából kezdeményezi az Alkotmány ugyancsak konkrétan megelölt rendelkezésének értelmezését (a törvényjavaslat miniszteri indokolásában említett "absztrakt" normakontroll ugyanis csak a konkrét ügy vagy jogszabály hiányát jelenti, nem pedig azt, lehetőség volna valamely alkotmányos rendelkezés teljesen elvont, semmiféle konkrét problémához nem kapcsolódó, s így valójában parttalan értelmezésére),

- az adott alkotmányjogi probléma közvetlenül - más jogszabály közbejötte nélkül - levezethető az Alkotmányból. (Abból eredően ugyanis, hogy az Alkotmány az ország alaptörvénye, közvetett módon bármely jogszabályértelmezési kérdés kapcsolatba hozható az Alkotmánnyal.)" (ABH 1990, 136, 137-138.)

Az Alkotmánybíróság e határozatában azt is megállapította, hogy az Alkotmány értelmezésére vonatkozó hatáskörét megszorítóan kell értelmezni. "Ha ugyanis az Alkotmánybíróság az Abtv. 1. §-ának g) pontjában meghatározott jogkörét kiterjesztve értelmezné, ez könnyen olyan helyzetet idézne elő, hogy az illetékes jogalkotó szervek nem csupán törvények, hanem kormányrendeletek, sőt miniszteri rendeletek megalkotása előtt is "alkot-mányértelmezést" kérnének az Alkotmánybíróságtól. Ez pedig óhatatlanul oda vezetne, hogy az Alkotmánybíróság magára vállalná a törvényhozó, sőt a végrehajtó hatalom felelősségét is és - az Alkotmányban rögzített államszervezeti elvekkel szöges ellentétben - egyfajta alkotmánybírósági kormányzás alakulna ki" (ABH 1990, 136, 138.).

Az Alkotmánybíróság az Abh.-ban kifejtettek alapján alakította ki gyakorlatát az Abtv. 1. § g) pontjába foglalt hatáskörének gyakorlására irányuló indítványok befogadását illetően. Ennek megfelelően az Alkotmánybíróság több esetben is megállapította az alkotmányértelmezés feltételeinek hiányát [Lásd: 996/G/1990. AB határozat, ABH 1993, 533.; 25/1995. (V. 10.) AB végzés ABH 1995, 427.; 62/1997. (XII. 5.) AB végzés ABH 1997, 542.; 1007/G/1997. AB határozat, ABH 1997, 761.; 1041/G/1999. AB végzés, ABH 2000, 1085.].

2. Az Abh. követelményeit a jelen ügyben benyújtott indítványra vetítve a következők állapíthatók meg.

Az Abtv. 21. § (6) bekezdése értelmében az 1. § g) pontja szerinti eljárást indítványozhatják: a) az Országgyűlés vagy annak állandó bizottsága, b) a köztársasági elnök, c) a Kormány vagy annak tagja, d) az Állami Számvevőszék elnöke, e) a Legfelsőbb Bíróság elnöke, f) a legfőbb ügyész. Jelen ügyben az indítvány az Abtv. 21. § (6) bekezdés a) pontjában foglaltak alapján jogosulttól származik. Megállapítható továbbá, hogy az indítványozó megelölte az Alkotmány konkrét rendelkezéseit is, amelyeknek értelmezését kérte, négy kérdést megfogalmazva.

Mindezek mellett az Alkotmánybíróság azt állapította meg, hogy az indítványozó által feltett kérdések nem tartalmaznak olyan konkrét alkotmányjogi problémát, amely alapján az Abtv. 1. § g) pontja szerinti alkotmányértelmezés elvégezhető lenne. Az indítványozó utal a színháztörvény megalkotása körüli szakmai és politikai vitákra, az indítványozó által feltett kérdésekre azonban, az Alkotmánnyal összhangban lévő többféle válasz is adható. A művészeti élet szabadsága érvényesítésének ugyanis számos az Alkotmánnyal összhangban lévő koncepciója is lehet. Az Alkotmánybíróság több döntésében kifejtette, hogy a jogalkotást megelőző alkotmányértelmezések azzal a veszéllyel is fenyegetnek, hogy az Alkotmánybíróság magára vállalja a törvényhozó, sőt a végrehajtó hatalom felelősségét is. Ez pedig a hatalommegosztás elvével ellentétes. (Abh., ABH 1990, 136, 138.; 996/G/1990. AB határozat ABH 1993, 533, 534.; 1041/G/1999. AB határozat, ABH 1085, 1087.) Az Alkotmánybíróság megítélése szerint ezek a megállapítások jelen ügyben is irányadóak. "Az Alkotmánybíróság feladata ott kezdődik, amikor normakontrollra, alkotmányjogi panaszra, illetve mulasztásos alkotmánysértésre irányuló indítványok elbírálása során, konkrét kérdésekben állást kell foglalnia abban a kérdésben, hogy a törvényhozás által választott szabályozás, illetve a jogalkalmazásban követett törvényértelmezés tartalmilag alkotmányosan kielégítő-e" (ABH 1993, 533, 535.). Az Alkotmánybíróság megítélése szerint az Alkotmány 70/G. §-ába foglalt művészeti élet szabadsága alapjogának értelmezése ezen alkotmánybírósági hatáskörökben az esetről-esetre felmerülő alkotmányossági problémák kapcsán végezhető el [ahogy azt már eddig is tette az Alkotmánybíróság a 27/1993. (IV. 29.) AB határozatában ABH 1993, 444, 450-451; vagy a 24/1996. (VI. 25.) AB határozatában, ABH 1996, 107, 110.].

Budapest, 2008. június 30.

Dr. Bihari Mihály s. k.,

az Alkotmánybíróság elnöke

Dr. Balogh Elemér s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Holló András s. k.,

előadó alkotmánybíró

Dr. Kovács Péter s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Lenkovics Barnabás s. k.

alkotmánybíró

Dr. Paczolay Péter s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Bragyova András s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Kiss László s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Kukorelli István s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Lévay Miklós s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Trócsányi László s. k.,

alkotmánybíró