1041/G/1999. AB végzés

az Alkotmány 68. § (1) bekezdésének értelmezésére irányuló indítvány visszautasításáról

Az Alkotmánybíróság a nemzeti és etnikai kisebbségek országgyűlési biztosának az Alkotmány értelmezése tárgyában előterjesztett indítványa alapján meghozta a következő

végzést:

Az Alkotmánybíróság az Alkotmány 68. § (1) bekezdésének értelmezésére irányuló indítványt visszautasítja.

INDOKOLÁS

I.

A nemzeti és etnikai kisebbségek országgyűlési biztosa az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 51. §-ában meghatározott eljárás keretében az Alkotmány 68. § (1) bekezdésének értelmezését kérte az állampolgári jogok országgyűlési biztosáról szóló 1993. évi LIX. törvény (a továbbiakban: Obtv.) 22. § e) pontja alapján.

Az indítványozó szerint az Alkotmány a kisebbségek sajátos jogi helyzetének kinyilvánításán túlmenően nem fogalmazza meg, hogy az Alkotmány 68. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezésből milyen konkrét jogok vezethetők le, és egyéb jogszabályok sem határozzák meg az államalkotó tényező kategóriájának jogi tartalmát. Az indítványozó az alábbiak szerint érvel: "ahhoz, hogy igazán koherenssé lehessen tenni az Alkotmány 68. §-ának rendelkezéseit, normaszövegben nem szükségszerűen megjelenítetten meg kell határozni - akár pozitív, akár negatív tartalommal - az "államalkotó tényező" kategória pontos jogi tartalmát, illetve legalább annak körvonalait, hogy milyen jogalkotási feladatokat igényel a kisebbségek e speciális státusának biztosítása".

II.

1. Az Alkotmánybíróság a 31/1990. (XII. 18.) AB határozatában (ABH 1990, 136.) állást foglalt az Abtv, 1. § g) pontja szerinti hatásköre gyakorlásának alkotmányossági követelményeivel kapcsolatosan. Tevékenysége ellátása során valamennyi jogalkotó és jogalkalmazó szerv az adott esetben, szükség szerint értelmezi az Alkotmány rendelkezését. Az Alkotmánybíróság által végzett alkotmányértelmezés azonban mindenkire kötelező (erga omnes) hatályú, s így az Országgyűlést is köti.

Hivatkozott határozatában az Alkotmánybíróság elvi éllel rámutatott arra, hogy az Abtv. 1. § g) pontján alapuló alkotmányértelmezés során messzemenően figyelembe kell venni az államhatalmi ágak elválasztásának elvét, mint az államszervezet legfontosabb szervezeti és működési alapelvét. Ennek figyelembevételével az Alkotmánybíróság absztrakt alkotmány értelmezési hatáskörét megszorítóan kell értelmezni. A kiterjesztő értelmezés "óhatatlanul odavezetne, hogy az Alkotmánybíróság magára vállalná a törvényhozó, sőt a végrehajtó hatalom felelősségét is, és - az Alkotmányban rögzített államszervezeti elvekkel szöges ellentétben - egyfajta alkotmánybírósági kormányzás alakulna ki". Erre tekintettel az Alkotmánybíróság kimondta, hogy az Abtv. 1. § g) pontján alapuló absztrakt alkotmányértelmezésre csak akkor kerülhet sor, ha az indítvány

- az Abtv. 21. § (6) bekezdésében meghatározott szervek és személyek valamelyikétől származik,

- nem általánosságban, hanem valamely konkrét alkotmányjogi probléma aspektusából kezdeményezi az Alkotmány ugyancsak konkrétan megjelölt értelmezését,

- az adott alkotmányjogi probléma közvetlenül - más jogszabály közbejötte nélkül - levezethető az Alkotmányból. (ABH 1990, 136., 137-138.)

2. Az Abtv. 1. § g) pontja értelmében az Alkotmánybíróság hatáskörébe tartozik az Alkotmány rendelkezéseinek értelmezése. Az Abtv. 21. § (6) bekezdése alapján az 1. § g) pontja szerinti eljárást a) az Országgyűlés vagy annak állandó bizottsága, b) a köztársasági elnök, c) a Kormány vagy annak tagja, g) az Állami Számvevőszék elnöke, e) a Legfelsőbb Bíróság elnöke f) a legfőbb ügyész indítványozhatják. Az Abtv. 21. § (8) bekezdése szerint törvény másokat is feljogosíthat alkotmányértelmezési eljárás indítványozására. Az Obtv. 22. §-ának e) pontja az országgyűlési biztost is feljogosította alkotmányértelmezés kezdeményezésére. Az indítvány tehát az annak előterjesztésére jogosulttól származik.

3. Az Alkotmánybíróság azt is vizsgálta, hogy a nemzeti és etnikai kisebbségek országgyűlési biztosának indítványa megfelel-e az Alkotmánybíróság absztrakt alkotmányértelmezésével szemben támasztott további követelményeknek, így az indítványban felvetettek konkrét alkotmányjogi problémának tekinthetők-e.

Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az indítvány alapvetően a jogalkotásra tartozó általános elvárásokat fogalmaz meg.

Az indítvány szerint a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII. törvényben ugyan találhatók olyan rendelkezések, amelyekből az államalkotó tényező fogalom részben kikövetkeztethető, de "ez a jogszabály sem ad azonban iránymutatást arra, hogy mit keli érteni a kisebbségek »államalkotó tényező mivoltán".

Az indítványozó azon elvárása, hogy az Alkotmánybíróság határozza meg az "államalkotó tényező" kategória pontos jogi tartalmát, illetve legalább annak körvonalait annak érdekében, hogy ebből milyen jogalkotási kötelezettségek következnek, túlmutat az Alkotmánybíróság hatáskörén, ezen elvárások teljesítése a jogalkotó feladata.

Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy mivel az indítvány nem tartalmaz konkrét alkotmányjogi problémát, nincsenek meg az alkotmányértelmezésnek az Alkotmánybíróság által megkövetelt előfeltételei.

A 31/1990. (XII. 18.) AB határozat szerint az Alkotmánybíróság absztrakt alkotmányértelmezési hatáskörét megszorítóan kell értelmezni. (ABH 1990, 136., 138.) Az Alkotmánybíróság az e tárgyú indítványok elbírálása során következetesen e követelménynek megfelelő gyakorlatot alakított ki [996/G/1990. AB határozat, ABH 1993, 533.; 6527G/1994. AB határozat, ABH 1998, 574.; 1007/G/1997. AB határozat, ABH 1997, 761.; 25/1995. (V. 10.) AB végzés, ABH 1995, 427.; 62/1997. (XII. 5.) AB végzés, ABH 1997, 542.].

Mindezekre tekintettel az Alkotmánybíróság az indítványt visszautasította.

Budapest, 2000. szeptember 5.

Dr. Németh János s. k.,

az Alkotmánybíróság elnöke

Dr. Bagi István s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Bihari Mihály s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Erdei Árpád s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Harmathy Attila s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Holló András s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Kiss László s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Kukorelli István s. k.,

előadó alkotmánybíró

Dr. Strausz János s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Tersztyánszkyné Dr. Vasadi Éva s. k.,

alkotmánybíró