32000D0666[1]

A Bizottság határozata (2000. október 16.) a baromfin kívüli egyéb madárfajok behozatalára irányadó állat-egészségügyi követelmények, állat-egészségügyi bizonyítványok és karanténfeltételek megállapításáról (az értesítés a C(2000) 3012. számú dokumentummal történt)EGT vonatkozású szöveg

A BIZOTTSÁG HATÁROZATA

(2000. október 16.)

a baromfin kívüli egyéb madárfajok behozatalára irányadó állat-egészségügyi követelmények, állat-egészségügyi bizonyítványok és karanténfeltételek megállapításáról

(az értesítés a C(2000) 3012. számú dokumentummal történt)

(EGT vonatkozású szöveg)

(2000/666/EK)

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a legutóbb a 95/176/EK bizottsági határozattal ( 1 ) módosított, a 90/425/EGK irányelv A. mellékletének I. pontjában említett különös közösségi szabályokban megállapított állat-egészségügyi követelmények hatálya alá nem tartozó állatok, spermák, petesejtek és embriók Közösségen belüli kereskedelmére és a Közösségbe történő behozatalára irányadó állat-egészségügyi követelmények megállapításáról szóló, 1992. július 13-i 92/65/EGK tanácsi irányelvre ( 2 ) és különösen annak 17. cikke (2) bekezdésének b) pontjára és (3) bekezdésére, valamint 18. cikke (1) bekezdésének első és negyedik francia bekezdésére,

(1)

Meg kell határozni a baromfin kívüli egyéb madárfajok egyes harmadik országokból történő behozatalára irányadó állat-egészségügyi feltételeket és az állat-egészségügyi bizonyítványokkal szemben támasztott követelményeket.

(2)

A Közösség területére történő belépésük után a baromfin kívüli egyéb madárfajokat a forgalomba hozatal előtt a 92/65/EGK irányelv 7. cikke A. bekezdése 1. pontja c) alpontjának megfelelően a Közösség területén található karanténlétesítményekben vagy karanténállomásokon el kell különíteni. Meg kell határozni a madarak elkülönítésére szolgáló karanténlétesítmények vagy karanténállomások engedélyezésének különleges feltételeit.

(3)

A madárinfluenzára vagy Newcastle-betegségre vonatkozó pozitív vizsgálati eredményt, illetve e betegségeknek a karanténba helyezett madarak vagy a jelzőbaromfik közötti megállapítását nem kell az állatbetegségek Közösségen belüli bejelentéséről szóló, 82/894/EGK tanácsi irányelv ( 3 ) szerinti járványkitörésként bejelenteni, mindazonáltal be kell jelenteni azokat a Bizottságnak.

(4)

A Közösségbe madarakat exportálni kívánó országoknak a Nemzetközi Állatjárványügyi Hivatal (Office International des Epizooties, OIE) tagjainak kell lenniük, és be kell tartaniuk az állatorvosi etikára és a nemzetközi kereskedelemben használt bizonyítványokra általános előírásokat.

(5)

Az e határozatban előírt intézkedések a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) keretében megkötött, az Egészségügyi és Növény-egészségügyi Intézkedések (SPS) Alkalmazásáról szóló Megállapodás értesítési eljárását követték.

(6)

Az e határozatban előírt intézkedések összhangban vannak az Állat-egészségügyi Állandó Bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

E határozat alkalmazásában a 92/40/EGK tanácsi irányelv ( 4 ) meghatározásait kell alkalmazni a madárinfluenza, és a 92/66/EGK tanácsi irányelv ( 5 ) meghatározásait a Newcastle-betegség vonatkozásában.

Ezenkívül:

- "karanténlétesítmény": olyan helyiségek, amelyeket a baromfigazdaságoktól és más madarakat tartó gazdaságoktól megfelelő távolság választ el, figyelembe véve a Newcastle-betegség és a madárinfluenza légi úton történő terjedéssel kapcsolatos járványtani tulajdonságait, és ahol az importált madarak karanténozását az "egyszerre betelepítés, egyszerre kitelepítés" elve alapján végzik,

- "karanténállomás": olyan - több, egymástól a működés tekintetében és fizikailag is elkülönülő egységből álló - helyiségek, amelyek minden egysége kizárólag azonos szállítmányból származó, azonos egészségi állapotú madarakat tartalmaz, és így egy járványtani egységnek minősül; továbbá amelynek minden egységében az importált madarak karanténozását az "egyszerre betelepítés, egyszerre kitelepítés" elve alapján végzik; és amely helyiségeket a baromfigazdaságoktól és más madarakat tartó gazdaságoktól megfelelő távolság választ el, figyelembe véve a Newcastle-betegség és a madárinfluenza légi úton történő terjedéssel kapcsolatos járványtani tulajdonságait,

- "madarak": olyan madárfajokhoz tartozó állatokat jelent, amelyek nem tartoznak a 90/539/EGK tanácsi irányelv ( 6 ) 2. cikke 1. pontjának hatálya alá, a 92/65/EGK irányelv 1. cikke harmadik bekezdésében (amely a tulajdonosuk kíséretében lévő, kedvtelésből tartott madarakra vonatkozik), és 19. cikkében (amely az állatkertekben, cirkuszokban, vidámparkokban és kísérleti laboratóriumokban használt madarakra vonatkozik) említett madarak kivételével,

- "jelzőbaromfik": olyan baromfik, amelyeket a karanténozás során diagnosztikai segítségként alkalmaznak.

Ez a határozat nem vonatkozik a rendeltetési tagállam illetékes hatósága által jóváhagyott természetvédelmi programok céljaira közvetlenül begyűjtött vadon élő madarakra.

2. cikk

A tagállamok az e határozat D. mellékletében felsorolt országokból kizárólag abban az esetben engedélyezik madarak behozatalát, ha:

1. a madarak az exportáló ország illetékes hatósága által nyilvántartásba vett gazdaságokból származnak;

2. azokat az A. mellékletben meghatározott állat-egészségügyi bizonyítvány kíséri;

3. azokat olyan ketrecekben vagy ládákban szállítják, amelyek egyedileg azonosítottak egy azonosító számmal, amely megfelel az állat-egészségügyi bizonyítványon feltüntetett azonosító számnak;

4. a madarakat a 2. cikk 5. pontjában meghatározott jegyzékben feltüntetett, engedélyezett karanténlétesítménybe, illetve -állomásra szállítják, és az importőr a karanténlétesítményért, illetve -állomásért felelős személynek, az importáló tagállam nyelvén megfogalmazott írásbeli nyilatkozatot ad arról, hogy a madarakat karanténba helyezik. E nyilatkozatnak egyértelműen fel kell tüntetnie a karanténlétesítmény, illetve -állomás nevét és címét, valamint engedélyszámát, és annak e-mail vagy fax útján a szállítmány állat-egészségügyi határállomásra történő megérkezése előtt meg kell érkeznie az állat-egészségügyi határállomásra, vagy azt az importőrnek vagy képviselőjének be kell mutatnia, mielőtt a madarak az állat-egészségügyi határállomást elhagyják;

5. a tagállamok a 2001/106/EK határozat rendelkezéseivel összhangban közlik a többi tagállammal és a Bizottsággal az engedélyezett karanténlétesítmények, illetve -állomások engedélyszámait tartalmazó jegyzéket, valamint az illetékes helyi állat-egészségügyi egység nevét és ANIMO-számát, továbbá az említett jegyzék módosításait.

3. cikk

(1) A madarakat az állat-egészségügyi határállomásról ketrecekben vagy ládákban közvetlenül egy engedélyezett karanténlétesítménybe vagy karanténállomásra kell szállítani a 91/628/EGK tanácsi irányelv ( 7 ) sérelme nélkül.

(2) A madarak vizsgálatát követően a ketreceket vagy ládákat, illetve a szállítójárművet az állat-egészségügyi határállomásért felelős hivatalos személynek oly módon kell lezárnia, amely kizár minden lehetőséget azok tartalmának kicserélésére a karanténlétesítménybe vagy karanténállomásra történő szállítás során.

(3) A madarakat legalább 30 napon át elkülönítve kell tartani egy engedélyezett karanténlétesítményben vagy karanténállomáson.

(4) Az importált madarak elkülönítésére szolgáló karanténlétesítményt vagy karanténállomást az illetékes hatóságnak kell engedélyeznie a B. mellékletben meghatározott feltételekkel összhangban. Ezen engedély visszavonásra kerül, ha az említett feltételek már nem teljesülnek.

(5) A hatósági állatorvosnak legalább az egyes szállítmányok karanténozásának kezdetén és végén ellenőriznie kell a karanténozás körülményeit, beleértve halálozási arány vizsgálatát, és a karanténállomás vagy karanténlétesítmény minden egységében a madarak klinikai vizsgálatát. Ha a járványügyi helyzet ezt megköveteli, a hatósági állatorvosnak vagy egy erre felhatalmazott állatorvosnak a fentinél nagyobb gyakorisággal kell ellen- őrzést végeznie.

4. cikk

(1) A madarak karanténba helyezése után a C. mellékletnek megfelelően el kell végezni a madarak és/vagy a jelzőbaromfik mintavételezését és vizsgálatát.

(2) Ha jelzőbaromfit alkalmaznak, azokat csak egyszer szabad használni, nem lehetnek vakcinázottak, a karantén kezdete előtt 14 napon belül szeronegatívnak kellett bizonyulniuk Newcastle-betegségre és madárinfluenzára, legalább háromhetesnek kell lenniük, azokat már a madarak megérkezése előtt be kell vinni a karanténegységbe, azonosítás céljából a lábra helyezett szalaggal kell ellátni, vagy más eltávolíthatatlan azonosító jellel kell azonosítani, és a karanténban a madarakhoz a lehető legközelebb kell elhelyezni oly módon, hogy a jelzőbaromfik és a karanténozott madarak ürülékei közötti érintkezés biztosított legyen. A karanténlétesítményben vagy a karanténállomás minden egységében legalább négy jelzőbaromfit kell használni.

(3) Ha a 3. cikkben előírt karanténozás során felmerül a gyanú, hogy egy vagy több madár madárinfluenzával vagy Newcastle-betegségsel fertőzött, a C. melléklet 2. pontjában előírt virológiai vizsgálatra mintákat kell venni a létesítményben vagy a fertőzésre gyanús egységben tartott madaraktól, és e mintákat megfelelő módon elemezni kell.

(4) Ha a 3. cikkben előírt karanténozás során egy vagy több madár vagy jelzőbaromfi esetében madárinfluenza- vagy Newcastle-betegség-fertőzést találnak, a következő szabályokat kell alkalmazni:

a) a fertőzött karanténlétesítményben vagy egységben tartott összes madarat le kell ölni és meg kell semmisíteni;

b) a fertőzött karanténlétesítményt vagy egységet ki kell takarítani és fertőtleníteni kell;

c) karanténállomások esetében a végső takarítást és fertőtlenítést követő legalább 21 nap eltelte után mintákat kell venni szerológiai vizsgálatra a többi karanténegységben tartott jelzőbaromfiktól; vagy

d) olyan karanténállomások esetében, amelyekben nem használnak jelzőbaromfikat, a végső takarítás és fertőtlenítés után 7-15 nappal virológiai vizsgálatra mintákat kell venni a többi karanténegységben tartott madaraktól;

e) a karanténállomást egyetlen madár sem hagyhatja el mindaddig, amíg az előző pontokban leírt mintavétel negatív eredményei megerősítést nem nyertek;

f) a korábban fertőzött karanténállomásra vagy egységbe a végső takarítás és fertőtlenítés után legalább 21 napon át nem lehet madarakat bevinni.

(5) A (4) bekezdéstől eltérve az illetékes hatóság úgy határozhat, hogy az egy vagy több madárnál vagy jelzőbaromfiknál talált Newcastle-betegség-pozitivitás esetén a madarakat nem kell megsemmisíteni, ha az utolsó beteg állat elhullása vagy klinikai gyógyulása után legalább 30 nappal elvégezték a C. melléklet 1. B. pontja szerinti mintavételt (a megadott időtartamra való hivatkozás figyelmen kívül hagyásával), és az így vett minták vizsgálata negatív eredményt adott. A madarakat a karanténból legkorábban a Newcastle-betegség klinikai tüneteinek megszűnését követő 60 nap elteltével lehet kiengedni. Minden olyan anyagot vagy hulladékot, amely szennyezett lehet, oly módon kell megsemmisíteni, amely garantálja az esetlegesen jelen lévő Newcastle-betegség-vírus, valamint a 60 nap alatt felgyülemlett összes hulladék megsemmisítését. A Bizottságot minden esetben tájékoztatni kell a végrehajtott intézkedésekről.

5. cikk

Ha a 3. cikkben előírt karantén során felmerül a gyanú vagy megállapítást nyer, hogy a papagájalakúak Chlamydia psittaci-val fertőzöttek, a szállítmány összes madarát egy, az illetékes hatóság által engedélyezett módszerrel kell kezelni, a karantén időtartamát pedig az utolsó feljegyzett esetet követő legalább két hónapra meg kell hosszabbítani.

6. cikk

A papagájalakúakat a karanténba való megérkezéskor a B. melléklet 2. B. fejezetének megfelelően egyedileg azonosítani kell. Az azonosító számokat fel kell jegyezni a 7. cikk értelmében vezetendő nyilvántartásokban.

7. cikk

A karanténállomás vagy karanténlétesítmény működtetésére vonatkozó előírásoknak, beleértve a hulladékok ártalmatlanítására és a nyilvántartások vezetésére vonatkozó rendelkezéseket is, meg kell felelniük a B. melléklet 2.A. fejezetében foglalt követelményeknek.

8. cikk

Az e határozat alkalmazásával kapcsolatban felmerülő minden karanténozási költséget az importőr viseli.

9. cikk

A madarak csak a hatósági állatorvos írásos engedélyével engedhetők ki a karanténból.

10. cikk

Ezt a határozatot 2001. november 1.-jétől kell alkalmazni.

11. cikk

Ennek a határozatnak a tagállamok a címzettjei.

A. MELLÉKLET

B. MELLÉKLET

A MADARAK ELKÜLÖNÍTÉSÉRE SZÁNT KARANTÉNLÉTESÍTMÉNYEK ÉS KARANTÉNÁLLOMÁSOK ENGEDÉLYEZÉSÉNEK MINIMÁLIS FELTÉTELEI

1. FEJEZET

A karanténlétesítmény vagy karanténállomás kialakítása és felszereltsége

1. A karanténlétesítménynek vagy karanténállomásnak egy különálló épületnek kell lennie, amelyet a baromfigazdaságoktól és más madarakat tartó gazdaságoktól megfelelő távolság választ el, figyelembe véve a Newcastle-betegség és a madárinfluenza légi úton történő terjedéssel kapcsolatos járványtani tulajdonságait. A bejárati és kijárati ajtóknak zárhatóknak kell lenniük, és azokat az alábbi felirattal kell ellátni: "KARANTÉN - Illetéktelen személyek számára tilos a belépés!".

2. Az állomás minden karanténegységének külön légtérben kell lennie.

3. A karanténlétesítményt vagy karanténállomást úgy kell kialakítani, hogy oda más madarak, legyek és kártevő állatok ne juthassanak be, valamint légmentesen lezárhatónak kell lennie a gázzal történő fertőtlenítés lehetővé tétele céljából.

4. A létesítményt, illetve minden karanténegységet kézmosó berendezéssel kell ellátni.

5. A létesítmény és minden karanténegység be- és kijáratait kétszárnyú ajtóval kell ellátni.

6. A létesítmény és a különböző egységek minden be- és kijáratánál higiéniai védőkorlátokat kell kialakítani.

7. Minden berendezést úgy kell kialakítani, hogy tisztítható és fertőtleníthető legyen.

8. A takarmánytárolót madarak és rágcsálók bejutását kizáró módon kell kialakítani és rovarvédelemmel kell ellátni.

9. Az alom tárolására egy madarak és rágcsálók bejutása ellen védett konténert kell biztosítani.

10. A tetemek tárolására hűtő- és/vagy fagyasztószekrényt kell biztosítani.

2. FEJEZET

A. A működtetésére vonatkozó előírások

1. A karanténlétesítményeknek vagy karanténállomásoknak:

- az állatok megfelelő felügyeletét lehetővé tevő hatékony ellenőrzési rendszerrel kell rendelkezniük,

- a hatósági állatorvos ellenőrzése és felelős vezetése alatt kell állniuk,

- e létesítményeket vagy központokat az illetékes hatóság által jóváhagyott programnak megfelelően kell takarítani és fertőtleníteni, amit megfelelően hosszú várakozási időnek kell követnie; az illetékes hatóság által az adott célra engedélyezett fertőtlenítőszereket kell alkalmazni.

2. Minden karanténlétesítményben vagy karanténegységben az "egyszerre betelepítés, egyszerre kitelepítés" elve szerinti eljárást kell követni.

3. Óvintézkedéseket kell tenni a bejövő és a kimenő szállítmányok közötti keresztszennyeződés megakadályozására.

4. A karanténlétesítménybe illetéktelen személyek nem léphetnek be.

5. A karanténlétesítménybe belépő személyeknek védőruhát és védőlábbelit kell viselniük.

6. Ki kell zárni az egyes egységek személyzetének oly módon történő érintkezését, amely keresztszennyeződést okozhat az egységek között.

7. Megfelelő takarító- és fertőtlenítőberendezésnek kell rendelkezésre állnia.

8. A szállításra használt ketrecek vagy ládák tisztítását és fertőtlenítését a karanténlétesítményben vagy karanténállomáson kell végezni, hacsak azok megsemmisítésre nem kerülnek. Ismételt használat esetén a ketreceknek vagy ládáknak olyan anyagból kell készülniük, amely lehetővé teszi a hatékony tisztítást és fertőtlenítést. A ketreceket és ládákat oly módon kell megsemmisíteni, amely kizárja a kórokozók terjedését.

9. Az almot és a hulladék anyagokat rendszeresen össze kell gyűjteni, az alomtároló konténerben kell tárolni, majd a kórokozók terjedését kizáró módon kell kezelni.

10. Az elhullott madarak tetemeit egy az illetékes hatóság által kijelölt hatósági laboratóriumban kell megvizsgálni.

11. A szükséges elemzéseket és kezeléseket a hatósági állatorvossal konzultálva és annak felügyelete mellett kell elvégezni.

12. A hatósági állatorvost tájékoztatni kell a madarak és/vagy a jelzőbaromfik között a karanténidőszakban történt megbetegedésekről és elhullásokról.

13. A létesítmény vagy állomás vezetéséért felelős személynek nyilvántartást kell vezetnie az alábbiakról:

a) az egyes szállítmányokkal belépő és kilépő madarak száma, faja, valamint a be- és kilépés dátuma,

b) az importált madarakat kísérő állat-egészségügyi bizonyítványok és határátlépési igazolások másolatai,

c) a papagájalakúak egyedi azonosító számai,

d) minden fontos megfigyelés: megbetegedések és elhullások száma naponta,

e) a vizsgálatok dátuma és eredményei: a kezelések típusa és dátuma,

f) a karanténállomásra belépő személyek.

14. Ezt a nyilvántartást legalább egy évig meg kell őrizni.

B. Papagájalakúak azonosítása

A papagájalakúak egyedi azonosítását lábgyűrű vagy mikrochip segítségével a karanténba érkezéskor kell elvégezni.

1. A lábgyűrűnek hamisíthatatlannak kell lennie, és átmérőjének megfelelőnek kell lennie az adott madárfaj számára.

2. A lábgyűrűnek vagy a mikrochipnek legalább az alábbi adatokat kell tartalmaznia:

a) az azonosítást végző tagállam ISO-kódja;

b) egy egyedi sorozatszám.

3. Mikrochippel történő azonosítás esetén a karanténlétesítményben vagy karanténállomáson megfelelő mikrochip-leolvasónak kell rendelkezésre állnia.

4. A mikrochip és a leolvasó típusára vonatkozó részletes adatokat fel kell jegyezni.

C. MELLÉKLET

A NEWCASTLE-BETEGSÉGRE ÉS A MADÁRINFLUENZÁRA IRÁNYULÓ MINTAVÉTELI ÉS VIZSGÁLATI ELJÁRÁSOK

1. A karanténozás során a jelzőbaromfikat, illetve - ha jelzőbaromfikat nem alkalmaznak - az importált madarakat az alábbi eljárásoknak kell alávetni:

A. Jelzőbaromfik alkalmazása esetén:

i. szerológiai vizsgálatra vérmintákat kell venni minden jelzőbaromfitól az importált madarak karanténba vételét követő legalább 21 nap eltelte után és a karanténidőszak vége előtt legalább három nappal;

ii. ha a jelzőbaromfik szerológiai vizsgálata pozitív, vagy kétes eredményt ad, az importált madarakat virológiai vizsgálatnak kell alávetni. Ha a szállítmány 60-nál kevesebb madárból áll, az összes madártól, nagyobb szállítmányok esetében pedig 60 madártól kloakaváladék-mintákat (vagy bélsármintákat) kell venni.

B. Ha jelzőbaromfikat nem alkalmaznak:

az importált madarakat virológiai vizsgálatnak kell alávetni (a szerológiai vizsgálat nem megfelelő). Ha a szállítmány 60-nál kevesebb madárból áll, az összes madártól, nagyobb szállítmányok esetében pedig 60 madártól kloakaváladék-mintákat (vagy bélsármintákat) kell venni a karanténidőszak első 7-15 napja során.

2. Az 1. A. vagy B. pontban leírt vizsgálaton túlmenően a következő mintákat kell venni virológiai vizsgálatra:

i. a klinikailag beteg madaraktól vagy a beteg jelzőbaromfiktól kloakaváladék-mintákat (vagy bélsármintákat) és (ha lehetséges) légcsőváladék-mintákat kell venni;

ii. mintát kell venni a béltartalomból, agyból, légcsőből, tüdőből, májból, lépből, veséből és más nyilvánvalóan elváltozott szervből az elhullás után a lehető legrövidebb időn belül az alábbi madarakból:

- az elhullott jelzőbaromfikból és az érkezéskor elhullva talált, illetve a karanténozás során elhullott összes madárból,

- vagy

- nagy szállítmányok kistestű madarainál észlelt magas elhullási arány esetén az elhullott madarak legalább 10 %-ából.

3. A karanténozás során vett minták minden virológiai és szerológiai vizsgálatát az illetékes hatóság által kijelölt hatósági laboratóriumokban a 92/66/EGK irányelv III. melléklete és a 92/40/EGK irányelv III. melléklete szerinti diagnosztikai eljárások alkalmazásával kell végezni. Virológiai vizsgálat céljára engedélyezett az egyes madarak maximum öt mintájának egyetlen elegymintává való összevonása. A bélsármintákat a többi szerv- és szövetmintától külön kell összevonni.

4. A vírusizolátumokat be kell küldeni a nemzeti referencialaboratóriumba.

D. MELLÉKLET

AZ A. MELLÉKLETBEN SZEREPLŐ ÁLLAT-EGÉSZSÉGÜGYI BIZONYÍTVÁNY ALKALMAZÁSÁRA JOGOSULT HARMADIK ORSZÁGOK JEGYZÉKE

Az OIE Közlönyében (OIE Bulletin) a Nemzetközi Állatjárványügyi Hivatal (Office International des Epizooties, OIE) tagjaként felsorolt országok.

( 1 ) HL L 117., 1995.5.24., 23. o.

( 2 ) HL L 268., 1992.9.14., 54. o.

( 3 ) HL L 378., 1982.12.31., 58. o.

( 4 ) HL L 167., 1992.6.22., 2. o.

( 5 ) HL L 260., 1992.9.5., 2. o.

( 6 ) HL L 303., 1990.10.31., 6. o.

( 7 ) HL L 340., 1991.12.11., 17. o.