62017CJ0299[1]

A Bíróság ítélete (negyedik tanács), 2019. szeptember 12. VG Media Gesellschaft zur Verwertung der Urheber- und Leistungsschutzrechte von Medienunternehmen mbH kontra Google LLC, venant aux droits de Google Inc. Előzetes döntéshozatal - Iparpolitika - Jogszabályok közelítése - 98/34/EK irányelv - A műszaki szabványok és szabályok, valamint az információs társadalom szolgáltatásaira vonatkozó szabályok terén alkalmazott információszolgáltatási eljárás - Az 1. cikk 11. pontja - A »műszaki szabály« fogalma. C-299/17. sz. ügy.

A BÍRÓSÁG ÍTÉLETE (negyedik tanács)

2019. szeptember 12. ( *1 )

"Előzetes döntéshozatal - Iparpolitika - Jogszabályok közelítése - 98/34/EK irányelv - A műszaki szabványok és szabályok, valamint az információs társadalom szolgáltatásaira vonatkozó szabályok terén alkalmazott információszolgáltatási eljárás - Az 1. cikk 11. pontja - A »műszaki szabály« fogalma"

A C-299/17. sz. ügyben,

az EUMSZ 267. cikk alapján benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem tárgyában, amelyet a Landgericht Berlin (berlini regionális bíróság, Németország) a Bírósághoz 2017. május 23-án érkezett, 2017. május 8-i határozatával terjesztett elő

a VG Media Gesellschaft zur Verwertung der Urheber- und Leistungsschutzrechte von Medienunternehmen mbH

és

a Google LLC, a Google Inc. jogutódja

között folyamatban lévő eljárásban,

A BÍRÓSÁG (negyedik tanács),

tagjai: M. Vilaras tanácselnök, K. Jürimäe, D. Šváby (előadó), S. Rodin és N. Piçarra bírák,

főtanácsnok: G. Hogan,

hivatalvezető: D. Dittert egységvezető,

tekintettel az írásbeli szakaszra és a 2018. október 24-i tárgyalásra,

figyelembe véve a következők által előterjesztett észrevételeket:

- a VG Media Gesellschaft zur Verwertung der Urheber- und Leistungsschutzrechte von Medienunternehmen mbH képviseletében U. Karpenstein, M. Kottmann, R. Heine és J. Hegemann Rechtsanwälte,

- a Google LLC, a Google Inc. jogutódja képviseletében A. Conrad, W. Spoerr és T. Schubert Rechtsanwälte,

- a német kormány képviseletében T. Henze, M. Hellmann és M. Kall, meghatalmazotti minőségben,

- a görög kormány képviseletében E.-M. Mamouna és N. Dafniou, meghatalmazotti minőségben,

- a spanyol kormány képviseletében L. Aguilera Ruiz és V. Ester Casas, meghatalmazotti minőségben,

- a portugál kormány képviseletében L. Inez Fernandes és M. Figueiredo, meghatalmazotti minőségben,

- az Európai Bizottság képviseletében O. Beynet, Y. Marinova és J. Samnadda, meghatalmazotti minőségben,

a főtanácsnok indítványának a 2018. december 13-i tárgyaláson történt meghallgatását követően,

meghozta a következő

Ítéletet

1 Az előzetes döntéshozatal iránti kérelem az 1998. július 20-i 98/48/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel (HL 1998. L 217., 18. o.; magyar nyelvű különkiadás 13. fejezet, 21. kötet, 8. o.) módosított, a műszaki szabványok és szabályok terén történő információszolgáltatási eljárás és az információs társadalom szolgáltatásaira vonatkozó szabályok megállapításáról [helyesen: a műszaki szabványok és szabályok, valamint az információs társadalom szolgáltatásaira vonatkozó szabályok terén alkalmazott információszolgáltatási eljárás megállapításáról] szóló, 1998. június 22-i 98/34/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL 1998. L 204., 37. o.; magyar nyelvű különkiadás 13. fejezet, 20. kötet, 337. o.; a továbbiakban: 98/34 irányelv) 1. cikke 2., 5. és 11. pontjának értelmezésére vonatkozik.

2 Ezt a kérelmet a VG Media Gesellschaft zur Verwertung der Urheber- und Leistungsschutzrechte von Medienunternehmen mbH (a továbbiakban: VG Media) és a Google LLC között a szerzői és szomszédos jogok Google általi állítólagos megsértése tárgyában folyamatban lévő eljárásban terjesztették elő.

Jogi háttér

A 98/34 irányelv

3 A 98/34 irányelv 1. cikkének 2-5. és 11. pontja kimondja, hogy: "Ezen irányelv alkalmazásában: [...] [...] [...]

2. »szolgáltatás«: az információs társadalom bármely szolgáltatása, azaz bármely, általában térítés ellenében, távolról, elektronikus úton és a szolgáltatást igénybe vevő egyéni kérelmére nyújtott szolgáltatás. E meghatározás alkalmazásában: Azoknak a szolgáltatásoknak a tájékoztató jegyzékét, amelyek nem tartoznak e meghatározás alá, az V. melléklet tartalmazza.

- »távolról«; azt jelenti, hogy a szolgáltatást a felek egyidejű jelenléte nélkül nyújtják,

- »elektronikus úton« azt jelenti, hogy a szolgáltatás kezdőpontjától való elküldése és célállomásán való fogadása adatok feldolgozására (beleértve a digitális tömörítést is) és tárolására szolgáló elektronikus berendezés útján történik, valamint annak elküldése, továbbítása és vétele teljes egészében vezetéken, rádión, optikai vagy egyéb elektromágneses eszköz útján történik,

- »a szolgáltatást igénybe vevő egyéni kérelmére«; azt jelenti, hogy az adatok továbbításával nyújtott szolgáltatás egyéni kérelemre történik.

3. »műszaki leírás«: egy dokumentumban szereplő részletes leírás, amely egy termék előírt tulajdonságait határozza meg, ilyen például a minőségi színvonal, a teljesítmény, a biztonság vagy a méretek, beleértve a termékre alkalmazandó olyan követelményeket, mint a termék megnevezése, a terminológia, a jelképek, a vizsgálat és a vizsgálati módszerek, a csomagolás, a jelölés vagy címkézés és a megfelelőségértékelési eljárások.

A »műszaki leírás« kifejezés a Szerződés 38. cikkének (1) bekezdése alapján mezőgazdasági termékekkel kapcsolatosan használt gyártási módszerekre és eljárásokra, emberi és állati fogyasztásra szánt termékekre, valamint a 65/65/EGK irányelv [...] 1. cikkében meghatározott gyógyszerekre, illetve más termékekre vonatkozó gyártási módszerekre és eljárásokra is kiterjed, ha ezek hatással vannak a termék tulajdonságaira;

4. »egyéb követelmények«: a műszaki leíráson kívüli egyéb olyan követelmény, amelyet a termékre különösen a fogyasztók vagy a környezet védelme céljából írnak elő, és amely befolyásolja a termék forgalomba hozatal utáni életciklusát, ilyen követelmények például a használat, az újrafeldolgozás, az újrafelhasználás vagy hulladékkezelés feltételei, ha ezek a feltételek jelentősen befolyásolhatják a termék összetételét vagy természetét, valamint értékesítését;

5. »szolgáltatásokra vonatkozó szabály«: a 2. pont értelmében vett szolgáltatási tevékenységek megkezdésére és végzésére vonatkozó általános jellegű követelmény, különösen a szolgáltatóra, a szolgáltatásokra és a szolgáltatást igénybe vevőre vonatkozó rendelkezések, ide nem értve az olyan szabályokat, amelyek nem kifejezetten az említett pontban meghatározott szolgáltatásokra vonatkoznak. [...] E meghatározás alkalmazásában:

- valamely szabályt kifejezetten az információs társadalom szolgáltatásaira irányulónak kell tekinteni, ha figyelembe véve az indokolását és a rendelkező részét, annak összes vagy néhány egyedi intézkedésének kifejezett célja és tárgya az ilyen szolgáltatások kifejezett és célzott módon történő szabályozása,

- valamely szabályt nem lehet kifejezetten az információs társadalom szolgáltatásaira irányulónak tekinteni, ha az ilyen szolgáltatásokat csak hallgatólagos vagy esetleges módon érinti;

11. »műszaki szabály«: műszaki leírások és más követelmények vagy szolgáltatásra vonatkozó szabályok, beleértve a vonatkozó közigazgatási rendelkezéseket is, amelyek betartása az értékesítés, a szolgáltatásnyújtás, valamely szolgáltató létrehozása vagy a valamely tagállamban vagy annak nagyobb részén történő használat esetén de jure vagy de facto kötelező, valamint a tagállamok törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezései, kivéve a 10. cikkben foglaltakat, amelyek megtiltják valamely termék gyártását, behozatalát, értékesítését vagy használatát, vagy valamely szolgáltatás nyújtását vagy használatát, illetve valamely szolgáltató létrehozását. A de facto műszaki szabályok a következőket foglalják magukban: Ez magában foglalja azokat a műszaki szabályokat, amelyeket a tagállamok által kijelölt hatóságok írtak elő, és amelyek [az Európai] Bizottság által 1999. augusztus 5. előtt az 5. cikkben említett bizottság keretében összeállítandó jegyzékben szerepelnek. Ugyanezen eljárást kell alkalmazni e jegyzék módosítása esetén."

- valamely tagállam törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezései, amelyek vagy a szolgáltatással kapcsolatos műszaki leírásokra, vagy más követelményekre, illetve szabályokra vonatkoznak, vagy olyan szakmai vagy gyakorlati szabályzatokra, amelyek viszont a szolgáltatással kapcsolatos műszaki leírásokra vagy más követelményekre, illetve szabályokra vonatkoznak, és amelyek betartása feltételezi a fent említett törvények, rendeletek és közigazgatási rendelkezések által előírt kötelezettségeknek való megfelelést,

- önkéntes megállapodások, amelyeknél az egyik szerződő fél egy hatóság, amely a köz érdekében intézkedik, műszaki leírások vagy más követelmények, illetve szolgáltatásra vonatkozó szabályok teljesítéséről, kivéve a közbeszerzési ajánlati leírásokat,

- műszaki leírások vagy más követelmények, illetve szolgáltatásokra vonatkozó szabályok, amelyek az ezeknek való megfelelés ösztönzése által termékek fogyasztására vagy szolgáltatások igénybevételére hatással bíró adó- vagy pénzügyi intézkedésekkel kapcsolatosak; ide nem értve a nemzeti társadalombiztosítási rendszerekkel kapcsolatos műszaki leírásokat vagy más követelményeket, illetve szolgáltatásokra vonatkozó szabályokat.

4 Ezen irányelv 8. cikke (1) bekezdésének első albekezdése így rendelkezik:

"A 10. cikkre is figyelemmel a tagállamok azonnal közölnek a Bizottsággal minden műszakiszabály-tervezetet, kivéve ha az csak egy nemzetközi vagy európai szabvány teljes szövegét ülteti át, ebben az esetben a megfelelő szabványra történő hivatkozás is elegendő; a Bizottságot egy közleményben a szabály elfogadása szükségességének indokairól is tájékoztatni kell, amennyiben ezek nem derülnek ki már a tervezetből is."

5 A 98/34 irányelvet hatályon kívül helyezte a műszaki szabályokkal és az információs társadalom szolgáltatásaira vonatkozó szabályokkal kapcsolatos információszolgáltatási eljárás megállapításáról szóló, 2015. szeptember 9-i (EU) 2015/1535 európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL 2015. L 241., 1. o.), amely 2015. október 7-én, tehát az alapügy tárgyát képező tényállás bekövetkezése után lépett hatályba.

A német jog

6 A 2013. május7-i achtes Gesetz zur Änderung des Urheberrechtsgesetzes (a szerzői jogi törvényt módosító nyolcadik törvény) (BGBl. 2013. I, 1161. o.) útján a Gesetz über Urheberrecht und verwandte Schutzrechte (a szerzői és szomszédos jogokról szóló törvény, a továbbiakban: UrhG) első részébe 2013. augusztus 1-jei hatállyal beillesztették "A sajtótermék-kiadók védelme" című 7. szakaszt, amely a sajtótermék-kiadók szomszédos jogaira vonatkozott. Ez a 7. szakasz az alábbi három §-t tartalmazza.

7 Az UrhG "Sajtótermék-kiadó" című 87f. §-a előírja:

"(1) A sajtótermék előállítójának (a sajtótermék-kiadónak) kizárólagos joga van arra, hogy a sajtótermék egészét vagy annak részeit üzleti célból a nyilvános hozzáférhetővé tegye, kivéve, ha különálló szavakról vagy kisebb szövegrészletekről van szó. Ha a sajtóterméket valamely vállalkozás állította elő, akkor a vállalkozás tulajdonosát kell előállítónak tekinteni.

(2) Sajtótermék az újságírói munka egyetlen cím alatt, bármely médium útján időszakosan közzétett gyűjtemény keretében történő szerkesztői és műszaki elkészítése, amely az összes körülményt értékelve a kiadóra többnyire jellemzőnek tekinthető, és amely túlnyomórészt nem önreklámozási célokat szolgál. Az újságírói munka konkrétabban olyan cikkeket vagy illusztrációkat jelent, amelyek tájékoztatási, véleményformálási vagy szórakoztatási célt szolgálnak."

8 Az UrhG "A jog átruházhatósága, időtartama és korlátai" című 87 g. §-a a következőképpen szól:

"(1) A 87f. § (1) bekezdésének első mondatában szereplő sajtótermék-kiadói jog átruházható. A 31. és a 33. cikk értelemszerűen alkalmazandó.

(2) A jog a sajtótermék közzététele után egy évvel megszűnik.

(3) A sajtótermék-kiadói jog nem gyakorolható azon szerző vagy valamely szomszédos jog azon jogosultjának kárára, akinek a műve vagy a jelen törvény védelme alatt álló teljesítménye a sajtótermékben szerepel.

(4) A sajtótermék egészének vagy részeinek nyilvános hozzáférhetővé tétele akkor megengedett, ha azt nem üzletszerűen működő keresőmotor-szolgáltató vagy más olyan üzletszerűen működő szolgáltató végzi, amely a tartalmakat hasonlóan dolgozza fel. Egyebekben az 1. rész 6. szakaszának rendelkezései értelemszerűen alkalmazandóak."

9 Az UrhG "A szerző részvételi joga" című 87h. §-a a következőképpen rendelkezik:

"A szerzőt méltányos díjazás illeti meg."

Az alapeljárás és az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

10 A VG Media Németországban akkreditált közös jogkezelő társaság, amely a magántulajdonban lévő televíziós csatornák és rádióállomások szerzői és szomszédos jogainak, valamint a digitális szerkesztői ajánlatokon fennálló jogok védelmével foglalkozik. Ennek keretében a VG Media "»televíziós, rádiós, kiadói« jogérvényesítési szerződést" köt a jogosultakkal, amelyben ezek a jogosultak átengedik számára az általuk előállított sajtótermékeken fennálló aktuális, valamint a szerződés időtartama alatt keletkező jogaik és igényeik kizárólagos érvényesítését.

11 A Google számos keresőmotort üzemeltet az interneten, így többek között az azonos nevű keresőmotort, valamint egy automatizált híroldalt ("Google News"). A "Google" keresőmotorban a keresőkifejezés megadását és a keresőfunkció elindítását követően az előnézeti kép mellett megjelenik többek között egy rövid szöveg vagy szövegrészlet (snippet), amely a felhasználó számára lehetővé teszi annak megítélését, hogy az az igényelt információ tekintetében releváns-e a megjelenített internetes oldal. A "Google News" híroldalon pedig folyóirati stílusban az információforrások zárt köréből származó hírek kerülnek megjelenítésre. Az ezen az oldalon szereplő információkat nagyszámú információforrásból algoritmusok segítségével számítógépekkel gyűjtik. Az említett oldalon a "snippet" az érintett internetes oldalról származó cikk rövid összefoglalója formájában jelenik meg, és az gyakran átveszi e cikk bevezető mondatait.

12 Ezenkívül a Google a saját internetes oldalán, valamint harmadik személyek internetes oldalain az online szolgáltatásai révén harmadik személyek fizetett hirdetéseit teszi közzé.

13 A VG Media a kérdést előterjesztő bíróság előtt kártérítési keresetet terjesztett elő a Google-lal szemben, amelyben lényegében azt rója fel, hogy a Google a keresési eredmények és a hírösszefoglalók megjelenítése érdekében 2013. augusztus 1-je óta használja a tagjai ajánlataiból származó szövegek, képek és mozgóképek részleteit anélkül, hogy ennek fejében ellenértéket fizetne.

14 A kérdést előterjesztő bíróság azt kívánja megtudni, hogy az alapeljárásban alkalmazható-e az UrhG 87f. §-a és a 87 g. §-a. Ez a bíróság ugyanis arra keresi a választ, hogy ezeket a rendelkezéseket - amelyek az UrhG 2013. augusztus 1-jei hatállyal történő módosításából erednek - a 98/34 irányelv 8. cikke (1) bekezdésének első albekezdése alapján közölni kellett volna-e a Bizottsággal a tervezet szakaszában. A kérdést előterjesztő bíróság ezzel összefüggésben emlékeztet a Bíróság ítélkezési gyakorlatára, amely szerint az e rendelkezésben előírt közlési kötelezettség megsértésével elfogadott rendelkezések alkalmazhatatlanok, ennélfogva azok nem érvényesíthetők magánszemélyekkel szemben.

15 E körülmények között a Landgericht Berlin (berlini regionális bíróság, Németország) úgy határozott, hogy az eljárást felfüggeszti, és előzetes döntéshozatal céljából a következő kérdéseket terjeszti a Bíróság elé:

"1) A [98/34 irányelv] 1. cikkének 2. és 5. pontja alapján a nem kifejezetten az [ott] említett pontban meghatározott szolgáltatásokra vonatkozó szabálynak minősül-e az olyan nemzeti szabályozás, amely a sajtótermékek egészének vagy részeinek (kivéve egyes szavakat és kisebb szövegrészleteket) nyilvános hozzáférhetővé tételét kizárólag a keresőmotor-szolgáltatást üzletszerűen nyújtók és tartalom-feldolgozási szolgáltatást üzletszerűen nyújtók számára tiltja meg, más, akár üzletszerű felhasználók számára azonban nem?

Az első kérdésre adandó nemleges válasz esetén pedig:

2) A [98/34 irányelv] 1. cikkének 11. pontja szerinti műszaki szabálynak, azaz szolgáltatásnyújtásra vonatkozó kötelező szabálynak minősül-e az olyan nemzeti szabályozás, amely a sajtótermékek egészének vagy részeinek (kivéve egyes szavakat és kisebb szövegrészleteket) nyilvános hozzáférhetővé tételét kizárólag a keresőmotor-szolgáltatást üzletszerűen nyújtók és tartalom-feldolgozási szolgáltatást üzletszerűen nyújtók számára tiltja meg, más, akár üzletszerű felhasználók számára azonban nem?"

Az eljárás szóbeli szakaszának újbóli megnyitására irányuló kérelemről

16 A főtanácsnok indítványának ismertetését követően a Bíróság Hivatalához 2019. január 16-án és február 18-án benyújtott beadványaiban a VG Media kérte, hogy a Bíróság rendelje el az eljárás szóbeli szakaszának újbóli megnyitását.

17 Kérelmének alátámasztása érdekében a VG Media lényegében arra hivatkozik, hogy egyrészt a főtanácsnok - különösen az indítványának 34. és 38. pontjában - téves értékelést adott az alapügy tárgyát képező nemzeti rendelkezésekre vonatkozóan, és olyan ténybeli elemekre támaszkodott, amelyeket alaposabban kellett volna megvitatni. Másrészt a VG Media úgy véli, hogy az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések megválaszolása során a Bíróságnak figyelembe kell vennie az Európai Parlament, az Európai Unió Tanácsa és a Bizottság közötti politikai megállapodást, amely megelőzte a digitális egységes piacon a szerzői és szomszédos jogokról, valamint a 96/9/EK és a 2001/29/EK irányelv módosításáról szóló, 2019. április 17-i (EU) 2019/790 európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL 2019. L 130., 92. o.) elfogadását.

18 Eljárási szabályzatának 83. cikke alapján a Bíróság a főtanácsnok meghallgatását követően az eljárás során bármikor elrendelheti az eljárás szóbeli szakaszának újbóli megnyitását, különösen, ha úgy ítéli meg, hogy az ügy körülményei nincsenek kellően feltárva, vagy ha a fél e szakasz befejezését követően a Bíróság határozatára nézve döntő jelentőségű új tényt hoz fel, illetve ha az ügyet olyan érv alapján kellene eldönteni, amelyet a felek, illetve az Európai Unió Bírósága alapokmányának 23. cikke szerinti érdekeltek nem vitattak meg.

19 E tekintetben meg kell jegyezni, hogy a főtanácsnok indítványában a kérdést előterjesztő bíróság által a Bíróság elé terjesztett ténybeli és jogi elemeket vette alapul. Márpedig, az EUMSZ 267. cikkben említett eljárás keretében, amely a nemzeti bíróságok és a Bíróság feladatainak világos szétválasztásán alapul, az ügy konkrét tényállásának a megállapítása és megítélése, valamint a nemzeti jog értelmezése és alkalmazása kizárólag a nemzeti bíróság hatáskörébe tartozik (2017. április 26-iFarkas ítélet, C-564/15, EU:C:2017:302, 37. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).

20 Egyébiránt a Bírósághoz benyújtott iratokból kitűnik, hogy az alapügy tényállása a 2019/790 irányelv hatálybalépése előtt valósult meg, amely irányelv tehát az időbeli hatálya miatt nem alkalmazható az alapeljárásra.

21 Ennélfogva a Bíróság úgy véli, hogy minden olyan információval rendelkezik, amely szükséges az előzetes döntéshozatal iránti kérelem elbírálásához, és hogy a VG Media által a kérelme alátámasztására felhozott egyik elem sem igazolja az eljárás szóbeli szakaszának újbóli megnyitását az eljárási szabályzata 83. cikke alapján.

22 E körülmények között a Bíróság a főtanácsnok meghallgatását követően úgy véli, hogy nem kell elrendelni az eljárás szóbeli szakaszának újbóli megnyitását.

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdésekről

23 Elöljáróban emlékeztetni kell arra, hogy az állandó ítélkezési gyakorlat szerint a nemzeti bíróságok és a Bíróság között az EUMSZ 267. cikkel bevezetett együttműködési eljárás keretében a Bíróság feladata, hogy a nemzeti bíróságnak az előtte folyamatban lévő ügy eldöntéséhez hasznos választ adjon. Erre figyelemmel adott esetben a Bíróságnak át kell fogalmaznia az elé terjesztett kérdéseket. A Bíróság ezenkívül figyelembe vehet olyan uniós jogi normákat, amelyekre a nemzeti bíróság kérdésében nem hivatkozott (2017. február 1-jei Município de Palmela ítélet, C-144/16, EU:C:2017:76, 20. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).

24 A jelen ügyben az együttesen vizsgálandó két kérdésével a kérdést előterjesztő bíróság lényegében arra keresi a választ, hogy a 98/34 irányelv 1. cikkének 11. pontját úgy kell-e értelmezni, hogy az alapügy tárgyát képezőhöz hasonló nemzeti rendelkezés, amely a sajtótermékek egészének vagy részeinek (a különálló szavak vagy kisebb szövegrészletek kivételével) nyilvános hozzáférhetővé tételét kizárólag az üzletszerűen működő keresőmotor-üzemeltetők és más üzletszerűen működő, a tartalmakat hasonlóan feldolgozó szolgáltatók számára tiltja meg, az e rendelkezés szerinti "műszaki szabálynak" minősül-e, amelynek tervezetét ezen irányelv 8. cikke (1) bekezdésének első albekezdése értelmében előzetesen közölni kell a Bizottsággal.

25 Emlékeztetni kell arra, hogy a "műszaki szabály" fogalma négyféle intézkedési kategóriát foglal magában, így először is a 98/34 irányelv 1. cikkének 3. pontja értelmében vett "műszaki leírás[t]", másodszor az ezen irányelv 1. cikkének 4. pontjában meghatározott "egyéb követelmények[et]", harmadszor az említett irányelv 1. cikkének 5. pontjában meghatározott "szolgáltatásra vonatkozó szabály[t]", negyedszer pedig a "tagállamok törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezései[t], amelyek [ugyanezen irányelv 1. cikkének 11. pontja szerint] megtiltják valamely termék gyártását, behozatalát, értékesítését vagy használatát, vagy valamely szolgáltatás nyújtását vagy használatát, illetve valamely szolgáltató létrehozását" (2018. szeptember 26-iVan Gennip és társai ítélet, C-137/17, EU:C:2018:771, 37. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).

26 Ebben a tekintetben emlékeztetni kell arra, hogy ahhoz, hogy valamely nemzeti intézkedés a 98/34 irányelv 1. cikkének 3. pontjában meghatározott műszaki szabályok első kategóriájába, azaz a "műszaki leírások" fogalmához tartozzon, annak feltétlenül a termékre vagy annak csomagolására kell vonatkoznia, és ennélfogva meg kell határoznia a termék valamely megkövetelt jellemzőjét (2012. július 19-iFortuna és társai ítélet, C-213/11, C-214/11 és C-217/11, EU:C:2012:495, 28. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat). Egyébiránt az ezen irányelv 1. cikkének 4. pontja értelmében vett "egyéb követelmények" fogalma valamely terméknek a forgalomba hozatala utáni életciklusára vonatkozik (2016. február 4-iInce ítélet, C-336/14, EU:C:2016:72, 72. pont).

27 A jelen esetben az alapügy tárgyát képező nemzeti rendelkezés nem tartozik a jelen ítélet 25. pontjában említett első és második intézkedés hatálya alá. E rendelkezés ugyanis nem a termékekre utal, hanem - amint arra a főtanácsnok indítványának 22. pontjában rámutatott - az üzletszerűen működő internetes keresőmotor-üzemeltetők és a tartalmakat hasonlóan a feldolgozó, üzletszerűen működő szolgáltatók számára előírt, a sajtótermékek nyilvános hozzáférhetővé tételének tilalmára.

28 Ami azt a kérdést illeti, hogy az alapügy tárgyát képező nemzeti rendelkezés a 98/34 irányelv 1. cikkének 5. pontja értelmében vett "szolgáltatásokra vonatkozó szabálynak" minősül-e, először is emlékeztetni kell arra, hogy ezen irányelv 1. cikkének 2. pontja értelmében "szolgáltatás""az információs társadalom bármely szolgáltatása, azaz bármely, általában térítés ellenében, távolról, elektronikus úton és a szolgáltatást igénybe vevő egyéni kérelmére nyújtott szolgáltatás".

29 E tekintetben az előzetes döntéshozatalra utaló határozatból és az első kérdés megfogalmazásából kitűnik, hogy a kérdést előterjesztő bíróság úgy véli, hogy az alapügy tárgyát képező nemzeti rendelkezés "a szolgáltatásokra vonatkozó szabály", ennek indokait azonban nem fejti ki. E bíróság csupán annak közlésére szorítkozik, hogy a keresőmotor-szolgáltatók távolról, elektronikus úton, a keresőkifejezés megadásával a keresőfunkciót elindító szolgáltatást igénybe vevő egyéni kérelmére az említett irányelv 1. cikkének 2. pontja szerinti információs társadalmi szolgáltatást nyújtanak.

30 Az üzletszerűen működő internetes keresőmotor-üzemeltetők által nyújtott szolgáltatások esetében valóban nem kétséges, hogy azok ilyen szolgáltatásoknak minősülnek. Ez azonban nem feltétlenül igaz a tartalmakat hasonlóan feldolgozó kereskedelmi szolgáltatók által nyújtott szolgáltatásokra. Ugyanis, amint arra a Bizottság rámutat, a sajtótermékek tartalmának hasonló feldolgozását nemcsak az internet vagy az elektronikus kommunikáció segítségével, hanem más módon, így papíralapú hordozón is el lehet végezni.

31 Továbbá ahhoz, hogy valamely szabályt a "szolgáltatásokra vonatkozó szabály[nak]" lehessen minősíteni, annak a 98/34 irányelv 1. cikke 5. pontjában szereplő fogalommeghatározásnak megfelelően "kifejezetten" az információs társadalom szolgáltatásaira kell vonatkoznia.

32 E tekintetben meg kell jegyezni, hogy ezen irányelv 1. cikke 5. pontja ötödik bekezdésének első francia bekezdése szerint valamely szabály az indokolására, és a rendelkező részére tekintettel minősülhet kifejezetten az információs társadalom szolgáltatásaira irányuló szabálynak. Ezenkívül ugyanezen rendelkezés alapján nem szükséges, hogy a szóban forgó szabály egészének az információs társadalom szolgáltatásainak szabályozása legyen a "kifejezett célja és tárgya", mivel elegendő, ha e szabály csak néhány rendelkezésében irányul e célra vagy e tárgyra (2017. december 20-iFalbert és társai ítélet, C-255/16, EU:C:2017:983, 32. pont).

33 Ezenkívül, még ha önmagában valamely nemzeti szabály szövegéből nem következik is, hogy az - legalább részben - kifejezetten az információs társadalom szolgáltatásainak szabályozására irányul, például amennyiben a jogszabály szövege, a jelen ügybeli jogszabályhoz hasonlóan nem tesz semmilyen különbséget az online és a hagyományos úton (offline) nyújtott szolgáltatások között, az ilyen cél mindazonáltal egyértelműen levezethető e jogszabály indokolásából, amint az az e tekintetben irányadó nemzeti értelmezési szabályoknak megfelelően különösen az említett jogszabály előkészítő anyagaiból kitűnik.

34 A jelen esetben egyrészt meg kell állapítani, hogy az UrhG 87 g. §-ának (4) bekezdése többek között kifejezetten a kereskedelmi keresőmotor-szolgáltatókra vonatkozik, amelyek tekintetében nem vitatott, hogy a 98/34 irányelv 1. cikke 2. pontjának hatálya alá tartozó szolgáltatásokat nyújtanak.

35 Másrészt úgy tűnik, hogy az alapügy tárgyát képező nemzeti szabálynak az a célja és a tárgya, hogy kifejezetten és célzott módon az információs társadalom szolgáltatásait szabályozza.

36 Ugyanis, noha a kérdést előterjesztő bíróság nem ad világos útmutatást az alapügy tárgyát képező nemzeti szabályozás kifejezett céljára és tárgyára vonatkozóan, a német kormány által a Bíróság előtti tárgyaláson előterjesztett észrevételekből kitűnik, hogy az UrhG módosítása eredetileg kifejezetten az internetes keresőmotor-szolgáltatókra vonatkozott. Egyébiránt az alapeljárásban részt vevő felek és a Bizottság írásbeli észrevételeiben azt állítják, hogy e szabályozás célja a digitális világban a sajtótermék-kiadók jogos érdekeinek védelme volt. Ennélfogva az alapügy tárgyát képező nemzeti rendelkezés elsődleges tárgya és célja nyilvánvalóan a sajtótermék-kiadók védelme volt a szerzői jog online keresőmotorok útján történő megsértésével szemben. Ennek alapján úgy tűnik, hogy az oltalmat kizárólag az információs társadalom szolgáltatói által az online sajtótermék-kiadók művein elkövetett rendszeres sérelmekkel szemben tekintették szükségesnek.

37 Kétségtelen, hogy a sajtótermékek nyilvános hozzáférhetővé tételének az UrhG 87 g. §-ának (4) bekezdésében előírt tilalma nemcsak az online szolgáltatókra vonatkozik, hanem az offline szolgáltatókra is. Ugyanakkor a 98/34 irányelvet módosító 98/48 irányelv (7) és (8) preambulumbekezdéséből az következik, hogy a 98/48 irányelv célja a nemzeti jogszabályoknak az új információs társadalmi szolgáltatásokra tekintettel történő kiigazítása és a "szolgáltatások szabad áramlása és a letelepedési szabadság terén azon korlátozások [elkerülése], amely[ek] a belső piac újbóli felaprózódásához vezethetnek". Márpedig ezzel a célkitűzéssel ellentétes lenne, ha valamely szabály - amelynek feltehetőleg a sajtótermékekhez kapcsolódó online szolgáltatások szabályozása a célja és a tárgya - pusztán amiatt nem minősülhetne a 98/34 irányelv 1. cikkének 5. pontja értelmében vett, kifejezetten az ilyen szolgáltatásokra vonatkozó szabálynak, hogy annak szövegében nemcsak az online szolgáltatások, hanem az offline szolgáltatások is szerepelnek (lásd ebben az értelemben: 2017. december 20-iFalbert és társai ítélet, C-255/16, EU:C:2017:983, 34. és 35. pont).

38 Egyébiránt ezt az értékelést nem teheti kétségessé az a körülmény, hogy az UrhG 87 g. §-ának (4) bekezdése a szerzői jogra, illetve a szomszédos jogokra vonatkozó nemzeti szabályozás keretébe illeszkedik. A szellemi tulajdonra vonatkozó műszaki szabályok ugyanis a távközlési szolgáltatásokra és a pénzügyi szolgáltatásokra vonatkozó európai szabályozással ellentétben nincsenek kifejezetten kivéve a 98/34 irányelv 1. cikke 5. pontjának hatálya alól. Ezenkívül a 2007. november 8-iSchwibbert ítéletből (C-20/05, EU:C:2007:652) kitűnik, hogy a szellemi tulajdonra vonatkozó nemzeti jogi rendelkezések olyan "műszaki szabály[ok]nak" minősülhetnek, amelyeket a 98/34 irányelv 8. cikkének (1) bekezdése értelmében közölni kell a Bizottsággal.

39 Amennyiben valamely szabály, az alapügy tárgyát képező szabályhoz hasonlóan kifejezetten az információs társadalom szolgáltatásaira vonatkozik, a műszaki szabály tervezetét a 98/34 irányelv 8. cikkének (1) bekezdése alapján előzetesen közölni kell a Bizottsággal. Ennek elmaradása esetén az állandó ítélkezési gyakorlat szerint a magánszemélyek közötti jogvitában hivatkozni lehet azon nemzeti műszaki szabály alkalmazhatatlanságára, amelynek a jelen cikk szerinti közlésére nem került sor (2016. október 27-iJames Elliott Construction ítélet, C-613/14, EU:C:2016:821, 64. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).

40 A fentiekre tekintettel az előterjesztett kérdésekre azt a választ kell adni, hogy a 98/34 irányelv 1. cikkének 11. pontját úgy kell értelmezni, hogy az alapügy tárgyát képezőhöz hasonló nemzeti rendelkezés, amely a sajtótermékek egészének vagy részeinek (a különálló szavak vagy kisebb szövegrészletek kivételével) nyilvános hozzáférhetővé tételét kizárólag az üzletszerűen működő keresőmotor-üzemeltetők és más üzletszerűen működő, a tartalmakat hasonlóan feldolgozó szolgáltatók számára tiltja meg, az e rendelkezés szerinti "műszaki szabálynak" minősül, amelynek tervezetét ezen irányelv 8. cikke (1) bekezdésének első albekezdése értelmében előzetesen közölni kell a Bizottsággal.

A költségekről

41 Mivel ez az eljárás az alapeljárásban részt vevő felek számára a kérdést előterjesztő bíróság előtt folyamatban lévő eljárás egy szakaszát képezi, ez a bíróság dönt a költségekről. Az észrevételeknek a Bíróság elé terjesztésével kapcsolatban felmerült költségek, az említett felek költségeinek kivételével, nem téríthetők meg.

A fenti indokok alapján a Bíróság (negyedik tanács) a következőképpen határozott:

Az 1998. július 20-i 98/48/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel módosított, a műszaki szabványok és szabályok terén történő információszolgáltatási eljárás és az információs társadalom szolgáltatásaira vonatkozó szabályok megállapításáról [helyesen: a műszaki szabványok és szabályok, valamint az információs társadalom szolgáltatásaira vonatkozó szabályok terén alkalmazott információszolgáltatási eljárás megállapításáról] szóló, 1998. június 22-i 98/34/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 1. cikkének 11. pontját úgy kell értelmezni, hogy az alapügy tárgyát képezőhöz hasonló nemzeti rendelkezés, amely a sajtótermékek egészének vagy részeinek (a különálló szavak vagy kisebb szövegrészletek kivételével) nyilvános hozzáférhetővé tételét kizárólag az üzletszerűen működő keresőmotor-üzemeltetők és más üzletszerűen működő, a tartalmakat hasonlóan feldolgozó szolgáltatók számára tiltja meg, az e rendelkezés szerinti "műszaki szabálynak" minősül, amelynek tervezetét a 98/48 irányelvvel módosított 98/34 irányelv 8. cikke (1) bekezdésének első albekezdése értelmében előzetesen közölni kell az Európai Bizottsággal.

Aláírások

( *1 ) Az eljárás nyelve: német.