730/D/2005. AB határozat

a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 1. számú melléklete 8. 14. pontja 2007. december 31-ig hatályban volt "bárkinek" szövegrésze alkotmányellenességének tárgyában

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

Az Alkotmánybíróság alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő

határozatot:

Az Alkotmánybíróság a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 1. számú melléklete 8. 14. pontja 2007. december 31-ig hatályban volt "bárkinek" szövegrésze alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt elutasítja.

Indokolás

I.

1. Az indítványozó 2005. augusztus 1-jén a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) 1. számú melléklete 8. 14. pontja "bárkinek" szövegrésze alkotmányellenességének megállapítását kezdeményezte.

Ennek lényeges tartalma szerint a természetbeni juttatások közül adómentes a kifizető által üzletpolitikai (reklám) célból, "bárkinek" azonos feltételekkel és módon, nyilvános körülmények között adott kedvezmény, árengedmény, visszatérítés, termék, szolgáltatás; a nem ilyen természetbeni juttatás azonban - pl. ha a kifizető üzletpolitikai (reklám) célból nem "bárkinek" ad terméket - nem adómentes.

Az indítványozó alkotmányjogi panaszában előadta, hogy a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Bíróság a 4.K.20.344/2005/12. szám alatt hozott, 2005. június 8-án kézbesített ítéletével lezárt ügyben ezt az alkotmányellenes jogszabályt alkalmazta. Az indítványozó szerint ugyanis az Alkotmány 70/I. §-a kizárja azt, hogy adófizetési kötelezettség keletkezzék olyan tárgy átadásával, amely nem jelent vagyoni előnyt, jövedelmet az átvevő számára; a meg sem szerzett jövedelem adóztatása ellentétes az Alkotmány 70/I. §-ával, mivel ha nem keletkezik jövedelem, akkor nem járulhat ahhoz közteher sem.

Az indítványra okot adó konkrét ügyben azt állapították meg, hogy az indítványozó az üzletfeleinek adott át meghatározott termékeket (pl. asztali naptárt).

2. A támadott rendelkezést 2008. január 1-jétől módosította az egyes adótörvények módosításáról szóló 2007. évi CXXVI. törvény 35. §-a. A módosítás értelmében a természetbeni juttatások közül adómentes a kifizető által üzletpolitikai (reklám) céllal magánszemélyek széles körében nyilvánosan meghirdetett kampány keretében, a juttatás feltételének megfelelő magánszemély számára adott árengedmény, visszatérítés vagy áru, szolgáltatás vásárlásához kapcsolódó más kedvezmény.

Az Alkotmánybíróság hatályon kívül helyezett jogszabály alkotmányellenességét nem vizsgálja, hacsak nem annak alkalmazhatósága is eldöntendő kérdés (335/B/1990/13. AB határozat, ABH 1990, 261, 262.). Hatályon kívül helyezett jogszabály alkotmányossági vizsgálata a konkrét normakontroll két esetében, az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 38. § (1) bekezdése szerinti bírói kezdeményezés, és a 48. § szerinti alkotmányjogi panasz alapján lehetséges, mivel ezekben az esetekben az alkalmazott jogszabály alkotmányellenességének megállapítására és - ha az indítványozó különösen fontos érdeke indokolja - a konkrét ügyben való alkalmazási tilalom kimondására van lehető ség.

Az Szja tv. támadott rendelkezése konkrét esetben való alkalmazása folytán az Alkotmánybírósághoz az Abtv. 48. §-ában foglaltaknak megfelelő alkotmányjogi panasz érkezett, ezért a kifogásolt rendelkezésnek az alkotmányellenességét az Alkotmánybíróság érdemben bírálta el.

II.

1. Az Alkotmány érintett szabályai szerint:

"70/I. § Minden természetes személy, jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet köteles jövedelmi és vagyoni viszonyainak megfelelően a közterhekhez hozzájárulni."

2. A támadott rendelkezés szerint:

"1. számú melléklet az 1995. évi CXVII. törvényhez

Az adómentes bevételekről (...)

8. A természetbeni juttatások közül adómentes: (...)

8.14. a kifizető által üzletpolitikai (reklám) célból, bárkinek azonos feltételekkel és módon, nyilvános körülmények között adott kedvezmény, árengedmény, visszatérítés, termék, szolgáltatás, ha az

a) nem tartozik a nyereményből származó jövedelemre vonatkozó rendelkezések hatálya alá,

b) nem vetélkedő és nem verseny díja, valamint a termék megismertetése, forgalmának növelése céljából adott áruminta, ha az nem tartós használatra rendelt dolog, és mennyisége nem éri el a kereskedelemben forgalmazott/forgalmazható legkisebb mennyiséget;"

III.

Az alkotmányjogi panasz nem megalapozott.

1. Az Alkotmánybíróság a 821/B/1990. AB határozatában megállapította, hogy az Alkotmány 70/I. §-ának rendelkezése egyrészt kötelezettséget ír elő az egyének számára az állam tevékenységének, intézményei működésének fedezetét szolgáló közcélú befizetések teljesítésére, másrészt feljogosítja az államot a közcélú befizetések törvényi szintű előírására. Ezek közé a közcélú befizetések közé tartoznak az adók és az illetékek (ABH 1994, 481, 486.). "Az állam szabadsága igen nagy abban a kérdésben, hogy az adófizetés kiindulópontjaként mely gazdasági forrást választja ki, és ennek alapján mit választ ki adótárgynak" (620/B/1992. AB határozat, ABH 1994, 539, 541.).

A 448/B/1994. AB határozatában az Alkotmánybíróság kiemelte, hogy a jogalkotás szabadsága az adófizetés kiindulópontjaként szolgáló gazdasági forrás kiválasztása és az adótárgynak ennek alapján történő meghatározása során nem korlátlan, a közteherviselést előíró alkotmányos szabály értelmében annak a jövedelmi és vagyoni viszonyokhoz kötöttség keretei között kell maradnia (ABH 1994, 724, 727.).

Ugyanezt állapította meg az Alkotmánybíróság a házipénztáradóról szóló 2006. évi LX. törvény alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló eljárásában meghozott határozatában, nevezetesen: az adó kizárólag addig tekinthető alkotmányos eszköznek, amíg az alkotmányi rendeltetésének megfelelő célt (arányos közteherviselés) szolgálj a, és az Alkotmány 70/I. §-ában foglalt jövedelmi és vagyoni viszonyokhoz kötöttség keretei között marad [61/2006. (XI. 15.) AB határozat, ABH 2006, 674, 681.].

A jövedelmi és vagyoni viszonyoknak való megfelelés - Alkotmány 70/I. §-ában foglalt - alkotmányi korlátja valamennyi adónem esetében egyaránt érvényesülő alkotmányi korlát, melynek érvényesülését a konkrét adójogi szabályozás összes sajátosságára, így különösen annak az adóalap megállapítására vonatkozó rendelkezései alapján egyedileg (esetenként) kell vizsgálnia az Alkotmánybíróságnak. Ezt az álláspontot erősítette meg az Alkotmánybíróság legutóbb a 8/2007. (II. 28.) AB határozatában is (ABH 2007, 148, 162.).

2. A természetbeni juttatások adórendszerbeli kezelése 1994. január 1-jétől változott meg alapjaiban. A változások lényege volt, hogy a törvény pontosította a természetbeni juttatás fogalom-meghatározását; meghatározta, mi nem minősül annak és rendelkezett azokról a juttatásokról is, amelyek ezek közül adómentesek [lásd: a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló 1991. évi XC. törvény, 7. § (1) bekezdés 4. pont]. A törvény kimondta, hogy minden más természetbeni juttatás a magánszemély bevétele, amelynek egésze jövedelem; a természetbeni juttatás bevételének pedig azt az értéket kell tekinteni, amelyet a magánszemély a termék, a szolgáltatás piaci értékéből a kifizetőnek nem térít meg. A törvény kimondta, hogy az adóköteles természetbeni juttatás után az adót a kifizető fizeti meg.

A jogalkotó az Szja. tv. 69. §-ában változatlanul adóköteles jövedelemnek minősíti a természetbeni juttatásokat, ezek között a reprezentációt, az üzleti ajándékot, az ingyenesen vagy kedvezményesen átadott terméket. A természetbeni juttatás után az adót a kifizető a juttatás időpontjában állapítja meg, és az adózás rendjéről szóló törvénynek a kifizetőre irányadó rendelkezései szerint vallja be és fizeti meg.

Az Alkotmánybíróság már vizsgálta természetbeni juttatásról szóló rendelkezések alkotmányellenességét, s a magáncélú telefonhasználattal összefüggésben adóköteles bevételre vonatkozó szabályokat támadó indítványokat -ezek között azt, amely kifogásolta, hogy a számlaértékből telefonszolgáltatás esetében 20 százalék számít adóköteles bevételnek - elutasította (824/B/2006 AB határozat, ABH 2006, 1913.).

Az Alkotmánybíróság egy másik ügyben arra mutatott rá, hogy a természetbeni juttatásra vonatkozó rendelkezések a kifizetők számára biztosítják a döntési jogot abban a kérdésben, hogy kívánnak-e adózási kötelezettséget keletkeztető természetbeni juttatást nyújtani vagy sem; az a kifizető tehát, aki a törvény ismeretében a természetbeni juttatás nyújtása mellett dönt, a döntéssel egyben az adófizetési kötelezettséget is magára vállalja [5/1997. (II. 7.) AB határozat, ABH 997, 55, 63.], ezért nem ellentétes az Alkotmány 70/I. §-ával, hogy az adó fizetésére a kifizető - s nem az a személy, akinél a jövedelem keletkezik - köteles.

Az, hogy egyes természetbeni juttatások az átvevő számára értéket jelentő voltuktól függetlenül adókötelesek a kifizetőnél, nem a jelen ügyben támadott szabályból, hanem más szabályokból következik. Ezeket a szabályokat a jelen indítvány nem érinti. A jelen ügyben ezért nem kellett állást foglalni arról, hogy a természetbeni juttatások adóztatásánál figyelemmel kell-e lennie a törvényhozónak arra az Alkotmány 70/I. §-a alapján, hogy az a személy, akinek a természetbeni juttatást adják, a szóban lévő juttatást jövedelemnek, megszerzett vagyoni értéknek tekintheti-e vagy sem.

Az Szja tv. 1. számú melléklete 8. 14. pontja kifogásolt szövegrésze csupán arról szól, hogy milyen feltételek teljesülése esetén adómentesek a kifizetőnél bizonyos természetbeni juttatások. Az indítványozó ezeknek a feltételeknek az indítványra okot adó konkrét esetre vonatkoztatott értelmezését, a "bárki" szónak a megyei bíróság döntésében megjelenő jelentéstartalmát vitatja. Ez a rendelkezés, amely adómentesség feltételéről szól, az Alkotmány 70/I. §-ában foglalt kötelezettséggel nincs összefüggésben. Az Alkotmánybíróság ezért az alkotmányjogi panaszt elutasította.

Budapest, 2009. március 3.

Dr. Paczolay Péter s. k.,

az Alkotmánybíróság elnöke, előadó alkotmánybíró

Dr. Balogh Elemér s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Holló András s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Lenkovics Barnabás s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Bragyova András s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Kiss László s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Lévay Miklós s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Trócsányi László s. k.,

alkotmánybíró

Rendezés: -
Rendezés: -
Kapcsolódó dokumentumok IKONJAI látszódjanak:
Felület kinézete:

Visszaugrás

Ugrás az oldal tetejére