46/2002. (X. 11.) AB határozat
önkormányzati rendeleti szabályozás alkotmányellenességének, valamint alkotmányellenes mulasztás megállapítására irányuló indítvány tárgyában
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
Az Alkotmánybíróság önkormányzati rendeleti szabályozás alkotmányellenességének, továbbá alkotmányellenes mulasztás megállapítására irányuló indítvány tárgyában meghozta a következő
határozatot:
Az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy Korlát Község Önkormányzata Képviselő-testületének a képviselői tiszteletdíjról szóló, a 16/2001. (XII. 13.) számú önkormányzati rendelettel módosított, 1/1999. (II. 25.) számú rendelete alkotmányellenes mulasztást valósít meg azáltal, hogy a kisebbségi szószólónak nem állapít meg tiszteletdíjat. Az Alkotmánybíróság felhívja Korlát Község Önkormányzatának Képviselő-testületét, hogy szabályozási kötelezettségének 2002. december 31-ig tegyen eleget.
Az Alkotmánybíróság ezen határozatát a Magyar Közlönyben közzéteszi.
INDOKOLÁS
I.
Az indítványozó a települési képviselők tiszteletdíjáról szóló Korlát Község Önkormányzata Képviselő-testülete által alkotott 6/1995. (V. 24.) számú, 1/1997. (II. 21.) számú, 12/1997. (XII. 18.) számú, 6/1998. (VIII. 27.) számú rendelete alkotmányellenességének és alkotmányellenes mulasztás megállapítását kérte azt sérelmezve, hogy e rendeletek alkotmányellenesen a kisebbségi szószólónak nem állapítottak meg tiszteletdíjat.
Az Alkotmánybíróság megkereste a megyei közigazgatási hivatal vezetőjét. A hivatal vezetőjének tájékoztatása szerint a 12/1997. (XII. 18.) számú rendelet hatályon kívül helyezte a 6/1995. (V. 24.) számú és az azt módosító 1/1997. (II. 21.) számú rendeleteket és más rendelkezést nem tartalmazott. A települési képviselők tiszteletdíját ezt követően szabályozó 6/1998. (VIII. 27.) számú rendeletet is hatályon kívül helyezték. A támadott önkormányzati rendeletek hatályon kívül helyezésére tekintettel az Alkotmánybíróság megkereste Korlát község polgármesterét, hogy nyilatkozzon arra nézve, jelenleg mely rendelet tartalmazza a települési képviselők tiszteletdíját, és ha az sem állapít meg a kisebbségi szószólónak tiszteletdíjat, mely okból teszi azt. A polgármester megküldte az Alkotmánybíróságnak a települési képviselők tiszteletdíjáról szóló - a 16/2001. (XII. 13.) számú rendelettel módosított - 1/1999. (II. 25.) számú hatályos rendeletet (a továbbiakban: Ör.) a következő tájékoztatással: "Hatályos rendeletünk kisebbségi szószólónak külön nem állapít meg tiszteletdíjat. Ennek indoka, hogy az 1998-ban megtartott önkormányzati választásokon kisebbségi képviselő teljes jogú - szavazati joggal is rendelkező - tagként került be az önkormányzat képviselő-testületébe, így a települési képviselőkkel azonos összegű tiszteletdíjban részesül."
Tekintettel arra, hogy a hatályos önkormányzati rendelettel szemben azonos módon merül fel az alkotmányossági kérdés, az Alkotmánybíróság e rendelet alkotmányossági vizsgálatát végezte el.
II.
Az Alkotmánybíróság a döntését a következő jogszabályi rendelkezésekre alapította.
1. Az Alkotmány rendelkezései:
"44/A. § (2) A helyi képviselő-testület a feladatkörében rendeletet alkothat, amely nem lehet ellentétes a magasabb szintű jogszabállyal."
"68. § (1) A Magyar Köztársaságban élő nemzeti és etnikai kisebbségek részesei a nép hatalmának: államalkotó tényezők.
(2) A Magyar Köztársaság védelemben részesíti a nemzeti és etnikai kisebbségeket. Biztosítja kollektív részvételüket a közéletben, saját kultúrájuk ápolását, anyanyelvük használatát, az anyanyelvű oktatást, a saját nyelven való névhasználat jogát.
(3) A Magyar Köztársaság törvényei az ország területén élő nemzeti és etnikai kisebbségek képviseletét biztosítják."
2. A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) rendelkezései:
"12. § (7) A helyi képviselők és polgármesterek általános választásán a nemzeti vagy etnikai kisebbség legtöbb szavazatot kapott jelöltje kisebbségének helyi szószólójává válik. Amennyiben nem tagja a képviselő-testületnek, annak ülésein tanácskozási joggal részt vehet. Egyéb jogosítványait a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvény szabályozza."
"16. § (1) A képviselő-testület a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá törvény felhatalmazása alapján, annak végrehajtására önkormányzati rendeletet alkot."
"20. § (2) A képviselő-testület a települési képviselőnek, a bizottsági elnöknek, a bizottság tagjának, a tanácsnoknak - törvény keretei között - rendeletében meghatározott tiszteletdíjat, természetbeni juttatást állapíthat meg."
3. A nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII. törvény (a továbbiakban: Nektv.) rendelkezései:
"40. § (1) A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) 12. § (5) bekezdése alapján a kisebbség helyi szószólója (a továbbiakban: szószóló) jogosult:
a) ha nem települési önkormányzati képviselő, tanácskozási joggal részt venni a képviselő-testület, illetőleg bármely bizottság kisebbséget érintő napirendjének tárgyalásán, ideértve a zárt üléseket is;
b) javasolni a polgármesternek, a bizottság elnökének, a képviselő-testület, a bizottság feladatkörébe tartozó - a kisebbségek helyzetét érintő - ügy megtárgyalását;
c) kezdeményezni, hogy a képviselő-testület vizsgálja felül bizottságának a kisebbségek helyzetét érintő döntését;
d) felvilágosítást kérni a képviselő-testület, a bizottság ülésén a polgármestertől, a jegyzőtől, a bizottság elnökétől a kisebbség helyzetét érintő, önkormányzati hatáskörbe tartozó ügyekben;
e) feladata ellátásához szükséges tájékoztatást, ügyviteli közreműködést igényelni a polgármestertől, a jegyzőtől;
f) kezdeményezni a polgármester, a jegyző, a hatáskörrel rendelkező ügyintéző intézkedését, a kisebbséget e minőségében érintő ügyekben;
g) kezdeményezni, hogy a képviselő-testület a kisebbség helyzetével összefüggő ügyben - az Ötv. 101. § (1) bekezdésében foglaltak szerint - hatáskörrel rendelkező szervhez forduljon.
(2) Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott kezdeményezés alapján a polgármester, a bizottság elnöke köteles a szószóló javaslatát a képviselő-testület, a bizottság legközelebbi ülése elé terjeszteni. A képviselő-testület, a bizottság dönt a kérdés napirendre tűzéséről, valamint az előkészítés módjáról.
(3) Ha a szószóló a képviselő-testület, a bizottság ülésén kér felvilágosítást a polgármestertől, a jegyzőtől, a bizottság elnökétől, részére az ülésen vagy legkésőbb az üléstől számított 15 napon belül - írásban - érdemi választ kell adni.
(4) A szószóló hozzászólását - kérelmére - a képviselő-testület, a bizottság üléséről készült jegyzőkönyvben rögzíteni, illetve - ha hozzászólását írásban benyújtotta - a jegyzőkönyvhöz csatolni kell.
(5) Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott kezdeményezés alapján a (2) bekezdésben foglaltak szerint napirendre tűzött - a kisebbségek helyzetét érintő - ügy megtárgyalását a képviselő-testület csak a szószóló kérelmére halaszthatja el vagy veheti le a napirendről.
(6) A kisebbség jogait, kötelezettségeit érintő önkormányzati rendelet megalkotása, illetőleg a kisebbség helyzetét általánosan befolyásoló intézkedés meghozatala előtt a hatáskörrel rendelkező önkormányzati szerv köteles a szószóló véleményét kikérni.
41. § (1) A szószólót - kérelmére - a feladatainak ellátásához szükséges időtartamra munkáltatója köteles a munkavégzés alól felmenteni. Az emiatt kiesett jövedelmét a képviselő-testület téríti meg. E jövedelem alapján a szószóló társadalombiztosítási ellátásra is jogosult.
(2) A szószólóra a tanácsnokra vonatkozó költségtérítést, juttatást, tiszteletdíjat szabályozó rendelkezéseket kell alkalmazni.
(3) Az (1)-(2) bekezdésben foglaltak nem érintik a helyi önkormányzati képviselő-testületi tagsággal összefüggő jogokat és kötelezettségeket, ha a szószóló egyben önkormányzati képviselő is."
4. A polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről és az önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról szóló 1994. évi LXIV. törvény (a továbbiakban: Pttv.) rendelkezései:
"14. § (1) A képviselő-testület az önkormányzati képviselő (a továbbiakban: képviselő), a bizottság elnöke, tagja és a tanácsnok részére - megválasztásának időpontjától megbízatása megszűnéséig - tiszteletdíjat és természetbeni juttatást állapíthat meg.
(2) A képviselő részére, ha két képviselő-testületnek is tagja, mindkét testület megállapíthat tiszteletdíjat, természetbeni juttatást.
(3) A polgármester képviselőként tiszteletdíjat nem kaphat.
15. § (1) A képviselő havi tiszteletdíja nem haladhatja meg a polgármester részére megállapított illetmény, illetőleg tiszteletdíj 25%-át (a továbbiakban: alapdíj).
(2) Ha a képviselő bizottságnak tagja, a tiszteletdíja az alapdíjon felül - több bizottsági tagság esetén is - legfeljebb az alapdíj 50%-ával növelhető.
(3) A bizottság nem képviselő tagja az alapdíj 50%-át meg nem haladó tiszteletdíjban részesíthető.
(4) A bizottság elnökének, a tanácsoknak tiszteletdíja az alapdíjon felül - több tisztség, bizottsági tagság esetén is - legfeljebb az alapdíj 100%-ával növelhető."
"17. § (1) A képviselő-testület a tiszteletdíj mértékét, a természetbeni juttatást rendeletben szabályozhatja."
III.
Az indítvány megalapozott.
Az indítványozó a beadványát alkotmányjogi panasznak jelölte, tartalmában azonban alkotmányellenes mulasztás megállapítását kérte, az Alkotmánybíróság az indítványt annak tartalma szerint bírálta el.
Az önkormányzati képviselők a választóktól kapott felhatalmazás alapján társadalmi megbízatásban látják el feladataikat. Az Alkotmánybíróság a 39/2001. (X. 19.) AB határozatában a következőket emelte ki: "Az önkormányzati képviselői megbízatás társadalmi megbízatás. Az önkormányzati képviselői munka eredményes ellátása érdekében az Ötv. több garanciát ad, főként annak érdekében, hogy a társadalmi megbízatás ellátása miatt ne érje anyagi hátrány az önkormányzati képviselőt. Az Ötv. 20. § (2) bekezdése biztosítja azt, hogy az önkormányzati képviselőt a testületi munkában való részvételhez szükséges időtartamra a munkahelyén fel kell menteni a munkavégzés alól, és az emiatt kiesett jövedelmét a képviselő-testület megtéríti. A Pttv. pedig arról rendelkezik, hogy a képviselő munkájával összefüggésben felmerült, az általa megelőlegezett és számlával igazolt, szükséges költségeit meg kell téríteni. ... Az Ötv. nem teszi ugyan kötelezővé, de lehetőséget ad arra, hogy a képviselő-testület tiszteletdíjat és természetbeni juttatást állapítson meg a képviselőknek és egyes választott tisztségeket betöltőknek. Korábbi határozatában az Alkotmánybíróság hangsúlyozta: ,A tiszteletdíj a képviselői - bizottsági - munka és felelősség elismeréséül szolgál.' [24/1997. (IV. 25.) AB határozat, ABH 1997, 475.] ... A tiszteletdíj és egyéb juttatás megállapításakor a képviselő-testület a rendeletét törvény felhatalmazása alapján, törvény végrehajtására alkotja, nem lépheti át a felhatalmazás kereteit. Az Ötv. 20. § (2) bekezdése pontosan megjelöli, hogy a képviselő-testület kinek állapíthat meg tiszteletdíjat és természetbeni juttatást. Ezek a következők: az önkormányzati képviselő, a bizottság elnöke, a bizottság tagja (akár képviselő, akár nem az), a tanácsnok. Ez a felsorolás taxatív, tételes, következésképpen ezt a kört a képviselő-testület törvényesen nem bővítheti. ... Az Ör. 3. § (2) és (3) bekezdése a tiszteletdíj tekintetében különbséget tesz a bizottság képviselő és nem képviselő tagjai között: a bizottsági munkáért a képviselő az alapdíj 25%-át kapja, ezzel szemben a bizottság nem képviselő tagja az alapdíj 40%-ára jogosult. Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint ez a megkülönböztetés alkotmányellenes. Az Alkotmány 70/A. § (1) bekezdése szerint a Magyar Köztársaság biztosítja a területén tartózkodó minden személy számára az emberi, illetve az állampolgári jogokat, bármely megkülönböztetés, nevezetesen faj, szín, nem, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerinti különbségtétel nélkül. Az Alkotmánybíróság kialakult gyakorlata szerint az Alkotmány e rendelkezését a jogegyenlőség általános elvét megfogalmazó alkotmányi követelményként értelmezte. A megkülönböztetés tilalma arra vonatkozik, hogy a jognak mindenkit egyenlőként, egyenlő méltóságú személyként kell kezelnie, azaz az emberi méltóság jogán nem eshet csorba, azonos tisztelettel és körültekintéssel, az egyéni szempontok azonos mértékű figyelembevételével kell a jogosultságok és kedvezmények elosztásának szempontjait meghatározni. Az Alkotmánybíróság eddigi gyakorlatában ez utóbbi körben akkor ítélte alkotmányellenesnek a jogalanyok közötti megkülönböztetést, ha a jogalkotó önkényesen, ésszerű indok nélkül tett különbséget az azonos szabályozási kör alá vont jogalanyok között. [9/1990. (IV. 25.) AB határozat, ABH 1990, 47., 48.; 21/1990. (X. 4.) AB határozat, ABH 1990, 73., 77-78.; 61/1992. (XI. 20.) AB határozat, ABH 1992, 280., 281-282.; 35/1994. (VI. 24.) AB határozat, ABH 1994, 197., 203-204.; 30/1997. (IV. 29.) AB határozat, ABH 1997, 130., 138-140.; 39/1999. (XII. 21.) AB határozat, ABH 1999, 325., 342-344.]
Az Ör. hivatkozott rendelkezésében nem érvényesül a jogegyenlőség alkotmányos követelménye. Az önkormányzati képviselő-testület a bizottságait úgy választja meg, hogy az elnökkel együtt számolva a bizottság tagjainak többsége önkormányzati képviselő. Az Ötv. 24. § (2) bekezdés alapján a bizottságba indokolt beválasztani a feladatköre szerinti területen szolgáltatást nyújtó jelentősebb szervezet képviselőjét, társadalmi szervezet küldöttjét, a szolgáltatást igénybe vevő más választópolgárt. A képviselő-testület által választott bizottságnak tehát vannak önkormányzati képviselő és nem képviselő tagjai. A bizottság munkájában, működésében azonban a bizottság tagjainak azonosak a jogaik, azonosak feladataik, kötelezettségeik. Következésképpen önkényes, a jogegyenlőség elvének megsértése miatt alkotmányellenes az olyan önkormányzati rendeleti szabályozás, amely a bizottsági munkáért az önkormányzati képviselőnek, illetőleg a nem képviselő bizottsági tagnak eltérő tiszteletdíjat állapít meg." (ABH 2001, 691., 694-697.)
A jelen indítvány által érintett ügyben az Alkotmánybíróságnak azt kellett vizsgálnia, hogy amennyiben a képviselő-testület rendeletben tiszteletdíjat állapít meg, akkor a törvény alapján tiszteletdíjban részesíthetők között alkotmányosan tehet-e oly módon különbséget, hogy azok egy részének vagy valamelyikének nem ad tiszteletdíjat és ez esetben - s különösen a kisebbségi szószóló esetén - megállapítható-e alkotmányellenes mulasztás. Az önkormányzat a kisebbségi szószóló tiszteletdíjának a megállapítását arra hivatkozással mellőzte, hogy a szószóló képviselőként kap tiszteletdíjat.
Az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény 49. § (1) bekezdése szerint hivatalból vagy indítvány alapján a mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megállapítására akkor kerülhet sor, ha a jogalkotó szerv a jogszabályi felhatalmazásból származó jogalkotói feladatát elmulasztotta, és ezzel alkotmányellenességet idézett elő. A jogalkotó szerv jogalkotási kötelezettségének konkrét jogszabályi felhatalmazás nélkül is köteles eleget tenni, ha azt észleli, hogy a hatáskörébe és feladatkörébe tartozó területen jogszabályi rendezést igénylő kérdés merült fel. Az Alkotmánybíróság mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenességet állapít meg akkor is, ha alapvető jog érvénysüléséhez szükséges garanciák hiányoznak, illetve ha a hiányos szabályozás alapvető jog érvényesítését veszélyezteti. [22/1990. (X. 16.) AB határozat, ABH 1990, 83., 86.; 37/1992. (VI. 10.) AB határozat, ABH 1992, 227., 232.]
Az Ötv. 8. § (4) bekezdése az önkormányzatok alapvető kötelezettségeként írja elő, hogy kötelesek biztosítani a nemzeti és etnikai kisebbségek jogainak érvényesülését. Tiszteletdíj megállapítására az Ötv. 20. § (2) bekezdése ad felhatalmazást a képviselő-testületnek. E felhatalmazás törvényi kereteit a Pttv. határozza meg a 14-15. §-aiban. Ennek alapján a képviselő-testületnek arra van felhatalmazása - amennyiben tiszteletdíj megállapítása mellett dönt -, hogy megállapítsa az alapdíjat (ami nem haladhatja meg a polgármester részére megállapított illetmény, illetve tiszteletdíj 25%-át), továbbá a bizottság elnökének, tagjainak, a tanácsnoknak a "pótdíját" [Pttv. 15. § (2)-(5) bekezdés]. A képviselő-testületnek tehát arra van felhatalmazása, hogy az Ötv.-ben és a Pttv.-ben meghatározottak tekintetében a Pttv.-ben megállapított felső határokra figyelemmel a tiszteletdíjak mértékét állapítsa még.
A kisebbségi szószóló feladatainak részletezését, díjazását az Ötv. 12. § (7) bekezdése külön törvényre utalja. A Nektv. 40-41. §-ai rendelkeznek a kisebbségek helyi szószólójáról. Ezek a törvényi rendelkezések egyrészt a képviselőkkel azonos jogokat adnak a szószólónak, ha az nem is képviselő, másrészt a képviselőkhöz képest többlet feladatokat, többlet jogokat adnak a szószólónak, akár képviselő, akár nem képviselő. [Nektv. 40. § (5)-(6) bekezdés]. A Nektv. 41. § (2) bekezdése szerint a szószólóra a tanácsnokra vonatkozó költségtérítést, juttatást, tiszteletdíjat szabályozó rendelkezéseket kell alkalmazni, a (3) bekezdés pedig külön is kiemeli, hogy az (1)-(2) bekezdésben foglaltak nem érintik a helyi önkormányzati képviselő-testületi tagsággal összefüggő jogokat és kötelezettségeket, ha a szószóló egyben önkormányzati képviselő is. Következésképpen az a szószóló, aki egyben képviselő is, ennek a munkának, a kisebbség érdekében kifejtett tevékenységnek és felelősségnek elismeréseként külön díjra jogosult a tanácsnokra vonatkozó szabályok szerint. A képviselő-testületnek - amennyiben a tiszteletdíjakról rendeletet alkot - arra van felhatalmazása, hogy a tiszteletdíj mértékét határozza meg: a szószóló tiszteletdíja legfeljebb az alapdíj 100%-ával növelhető. Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy Korlát Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a képviselői alapdíjon felül a kisebbségi szószólónak nem állapított meg tiszteletdíjat, nem teljesítette a Nektv. 41. § (2)-(3) bekezdéséből eredő jogalkotási kötelezettségét, ezzel alkotmányellenes mulasztást követett el. A szabályozási kötelezettség akkor keletkezik, ha kisebbségi szószólót választanak.
A határozatnak a Magyar Közlönyben történő közzétételét az ügy jelentősége indokolja.
Dr. Holló András s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Kiss László s. k.,
előadó alkotmánybíró
Dr. Kukorelli István s. k.,
alkotmánybíró
Alkotmánybírósági ügyszám: 777/B/2001.