62013CJ0345[1]

A Bíróság ítélete (második tanács), 2014. június 19. Karen Millen Fashions Ltd kontra Dunnes Stores és Dunnes Stores (Limerick) Ltd. A Supreme Court (Írország) által benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem. 6/2002/EK rendelet - Közösségi formatervezési minta - 6. cikk - Egyéni jelleg - Eltérő összbenyomás - 85. cikk, (2) bekezdés - Lajstromozás nélküli közösségi formatervezésiminta-oltalom - Érvényesség - Feltételek - Bizonyítási teher. C-345/13. sz. ügy.

A BÍRÓSÁG ÍTÉLETE (második tanács)

2014. június 19. ( *1 )

"6/2002/EK rendelet - Közösségi formatervezési minta - 6. cikk - Egyéni jelleg - Eltérő összbenyomás - 85. cikk, (2) bekezdés - Lajstromozás nélküli közösségi formatervezésiminta-oltalom - Érvényesség - Feltételek - Bizonyítási teher"

A C-345/13. sz. ügyben,

az EUMSZ 267. cikk alapján benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem tárgyában, amelyet a Supreme Court (Írország) a Bírósághoz 2013. június 24-én érkezett, 2013. június 6-i határozatával terjesztett elő az előtte

a Karen Millen Fashions Ltd

és

a Dunnes Stores,

a Dunnes Stores (Limerick) Ltd

között folyamatban lévő eljárásban,

A BÍRÓSÁG (második tanács),

tagjai: R. Silva de Lapuerta tanácselnök (előadó), J. L. da Cruz Vilaça, G. Arestis, J.-C. Bonichot és A. Arabadjiev bírák,

főtanácsnok: M. Wathelet,

hivatalvezető: A. Calot Escobar,

tekintettel az írásbeli szakaszra,

figyelembe véve a következők által előterjesztett észrevételeket:

- a Karen Millen Fashions Ltd képviseletében J. Waters solicitor,

- a Dunnes Stores és a Dunnes Stores (Limerick) Ltd képviseletében G. Byrne solicitor,

- az Egyesült Királyság Kormánya képviseletében S. Brighouse, meghatalmazotti minőségben, segítője: N. Saunders barrister,

- az Európai Bizottság képviseletében F. W. Bulst és J. Samnadda, meghatalmazotti minőségben,

a főtanácsnok indítványának a 2014. április 2-i tárgyaláson történt meghallgatását követően,

meghozta a következő

Ítéletet

1. Az előzetes döntéshozatal iránti kérelem a közösségi formatervezési mintáról szóló, 2001. december 12-i 6/2002/EK tanácsi rendelet (HL 2002., L 3., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 13. fejezet, 27. kötet, 142. o.) 6. cikkének és 85. cikke (2) bekezdésének értelmezésére vonatkozik.

2. E kérelmet az egyfelől a Karen Millen Fashions Ltd (a továbbiakban: KMF), másfelől a Dunnes Stores és a Dunnes Stores (Limerick) Ltd (a továbbiakban együtt: Dunnes) között, a KMF által benyújtott, formatervezési minták Dunnes általi használatának megtiltására irányuló kérelem tárgyában folyamatban lévő jogvita keretében terjesztették elő.

Jogi háttér

A TRIPS-megállapodás

3. A szellemi tulajdonjogok kereskedelmi vonatkozásairól szóló megállapodás (a továbbiakban: TRIPS-megállapodás) az 1994. április 15-én Marrakechben aláírt és a többoldalú tárgyalások uruguayi fordulóján (1986-1994) elért megállapodásoknak a Közösség nevében a hatáskörébe tartozó ügyek tekintetében történő megkötéséről szóló, 1994. december 22-i 94/800/EK tanácsi határozattal (HL L 336., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 11. fejezet, 21. kötet, 80. o.) jóváhagyott, a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) létrehozásáról szóló egyezmény 1C. mellékletét képezi.

4. Az említett megállapodás "A szellemi tulajdonjogok megadásának, terjedelmének és felhasználásának alapkövetelményei" című II. része "Ipari minták" című 4. fejezetének "Az oltalom feltételei" című 25. cikke a következőképpen rendelkezik:

"(1) A tagok oltalomban részesítik az önállóan alkotott, új vagy eredeti ipari mintákat. A tagok rendelkezhetnek úgy, hogy a minta nem új vagy eredeti, ha nem különbözik lényegesen már ismert mintáktól vagy ismert mintaelemek kombinációjától. A tagok kiköthetik, hogy az oltalom nem terjed ki az olyan mintára, amely lényegében a termék műszaki megoldásának vagy funkciójának a következménye."

[...]"

A 6/2002 rendelet

5. A 6/2002 rendelet (9), (14), (16), (17), (19) és (25) preambulumbekezdése ekként rendelkezik:

"(9) E rendeletnek a formatervezésiminta-oltalmi jogra vonatkozó alapvető rendelkezéseit a 98/71/EK irányelv megfelelő rendelkezéseivel összhangba kell hozni.

[...]

(14) A formatervezési minta egyéni jellege megítélésének azon kell alapulnia, hogy a minta a már meglévő bármely mintához képest a tájékozott használóra eltérő összbenyomást tesz-e, figyelembe véve annak a terméknek a természetét, amelyre a mintát alkalmazzák, illetve amelyben a minta megtestesül, különös tekintettel a termék szerinti iparág sajátosságaira, valamint arra, hogy a szerző milyen alkotói szabadságfokkal alakíthatta ki a mintát.

[...]

(16) Egyes ágazatok nagy mennyiségű formatervezési mintát állítanak elő gyakran rövid piaci életű termékekre nézve, amelyek esetén a lajstromozási alakszerűségek terhe nélküli oltalomszerzés előnyt jelent, és az oltalom időtartamának csekélyebb a jelentősége. Másfelől, vannak olyan iparágak, amelyek a nagyobb jogbiztonság miatt fontosabbnak tekintik a lajstromozással járó előnyöket, és igénylik a termékeik várható piaci életének megfelelő hosszabb oltalmi időt.

(17) Mindez az oltalom két formáját kívánja meg, az egyik a rövid időtartamú lajstromozás nélküli formatervezésiminta-oltalom, a másik a hosszabb időtartamú lajstromozott formatervezésiminta-oltalom.

[...]

(19) A közösségi formatervezésiminta-oltalom nem tartható fenn, ha a formatervezési minta nem új és más formatervezési mintákkal összevetve nincs egyéni jellege.

[...]

(25) Azok az iparágak, amelyek rövid idő alatt nagy számban állítanak elő várhatóan rövid életű olyan formatervezési mintákat, amelyek közül csak néhány kerül kereskedelmi forgalomba, a lajstromozás nélküli közösségi formatervezésiminta-oltalom alkalmazásával előnyre tesznek szert. Emellett ezeknek az ágazatoknak is szükségük van a lajstromozott közösségi formatervezésiminta-oltalom egyszerűsített igénybevételének lehetőségére. Ezt az igényt több formatervezési minta egyetlen, többes bejelentésbe történő foglalásának lehetősége elégítheti ki. A többes bejelentésbe foglalt formatervezési mintákat azonban a jogérvényesítés, a hasznosítási engedély, a dologi jogok, a végrehajtás, a fizetésképtelenségi eljárás, a lemondás, a megújítás, az átruházás, a halasztott közzététel, illetve a megsemmisítés tekintetében egymástól függetlennek kell tekinteni."

6. A 6/2002 rendelet 1. cikke értelmében:

"(1) Az e rendeletben foglalt feltételeknek megfelelő formatervezési minta a továbbiakban: »közösségi formatervezési minta«.

(2) A formatervezési minta oltalomban részesül:

a) »lajstromozás nélkül oltalomban részesülő közösségi formatervezési mintaként«, ha az e rendeletben előírt módon jutott nyilvánosságra.

[...]"

7. E rendelet 4. cikkének (1) bekezdése szerint a formatervezési minta akkor részesülhet közösségi formatervezésiminta-oltalomban, ha új és egyéni jellegű.

8. Az említett rendelet 5. cikke a következőképpen rendelkezik:

"(1) Új a formatervezési minta, ha azzal azonos formatervezési minta nem jutott nyilvánosságra

a) a lajstromozás nélkül oltalomban részesülő közösségi formatervezési minta esetén azt a napot megelőzően, amelyen a minta, amelyre az oltalmat igénylik, nyilvánosságra jutott;

b) a lajstromozás alapján oltalomban részesülő közösségi formatervezési minta esetén annak a mintának a lajstromozására irányuló bejelentés bejelentési napját - elsőbbség igénylése esetén az elsőbbség napját - megelőzően, amelyre az oltalmat igénylik.

(2) A formatervezési mintákat egymással azonosnak kell tekinteni, ha külső jellegzetességeik csupán lényegtelen részletekben különböznek."

9. Ugyanezen rendelet 6. cikke így rendelkezik:

"(1) A formatervezési mintának egyéni jellege van, ha bármely nyilvánosságra jutott mintához képest a tájékozott használóra eltérő összbenyomást tesz

a) a lajstromozás nélkül oltalomban részesülő közösségi formatervezési minta esetén azt a napot megelőzően, amelyen a minta, amelyre az oltalmat igénylik, nyilvánosságra jutott;

b) a lajstromozás alapján oltalomban részesülő közösségi formatervezési minta esetén a bejelentés bejelentési napját - elsőbbség igénylése esetén az elsőbbség napját - megelőzően.

(2) Az egyedi jelleg megítélésekor figyelembe kell venni, hogy a szerző milyen alkotói szabadságfokkal alakíthatta ki a mintát."

10. A 6/2002 rendelet 11. cikkének szövege a következő:

"(1) Az a formatervezési minta, amely megfelel az 1. szakaszban meghatározott követelményeknek, lajstromozás nélkül részesül oltalomban attól a naptól számított hároméves időtartamra, amelyen a Közösségben először jutott nyilvánosságra.

(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában a formatervezési mintát akkor kell a Közösségben nyilvánosságra jutottnak tekinteni, ha azt oly módon tették közzé, állították ki, hozták kereskedelmi forgalomba, vagy vált bárki számára hozzáférhetővé, hogy ezek az események a rendes üzletvitel során ésszerűen juthattak az érintett ágazatban a Közösségben működő szakmai körök tudomására. A formatervezési minta nem tekinthető azonban nyilvánosságra jutottnak, ha azt harmadik személy számára kifejezett vagy hallgatólagos titoktartási kötelezettség terhe mellett mutatják be."

11. E rendelet 19. cikke kimondja:

"(1) A lajstromozott közösségi formatervezésiminta-oltalom alapján a mintaoltalom jogosultjának kizárólagos joga van a minta hasznosítására és arra, hogy a mintát engedélye nélkül hasznosító harmadik személyekkel szemben fellépjen. Hasznosításnak minősül különösen annak a terméknek az előállítása, forgalomba hozatalra való felkínálása, forgalomba hozatala, behozatala, kivitele, használata és e célokból való raktáron tartása, amelyre a mintát alkalmazzák, illetve amelyben a minta megtestesül.

(2) A lajstromozás nélküli mintaoltalom esetén a mintaoltalom jogosultja csak akkor léphet fel az (1) bekezdésben említett cselekmények megakadályozása érdekében, ha az engedély nélküli hasznosítás az oltalom alatt álló minta utánzásának következménye.

Az engedély nélküli hasznosítás nem tekinthető az oltalom alatt álló minta utánzásából fakadó hasznosításnak, ha olyan szerző önálló alkotómunkájának eredménye, akiről ésszerűen feltételezhető, hogy nem ismerhette a jogosult által nyilvánosságra hozott formatervezési mintát.

[...]"

12. Az említett rendelet 85. cikkének (2) bekezdése értelmében:

"A nem lajstromozott közösségi formatervezésiminta-oltalom bitorlása vagy annak kísérlete miatt indított perben a közösségi formatervezésiminta-oltalmi bíróság a közösségi formatervezésiminta-oltalmat érvényesnek tekinti, ha a jogosult bizonyítja, hogy a 11. cikkben előírt feltételek teljesültek, és megjelöli, hogy miben áll közösségi formatervezési minta egyéni jellege. Az alperes azonban kifogás útján vitathatja a mintaoltalom érvényességét, vagy a mintaoltalom megsemmisítése iránt viszontkeresetet terjeszthet elő."

Az alapeljárás és az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

13. A KMF angol jog szerint működő társaság, amelynek tevékenysége női ruházati cikkek gyártása és értékesítése.

14. A Dunnes jelentős írországi kiskereskedelmi cégcsoport, amely tevékenysége keretében női ruházati cikkeket értékesít.

15. 2005-ben a KMF megtervezett és Írországban értékesített egy csíkos blúzt, kék és kőbarna változatban, valamint egy fekete kötött felsőt (a továbbiakban: KMF-ruhák).

16. A KMF-ruhák példányaiból a Dunnes képviselői vásároltak a KMF egyik ír üzletében. Ezt követően a Dunnes Írországon kívül legyártatta e ruhadarabok utánzatait, és azokat 2006 végén elkezdte értékesíteni ír üzleteiben.

17. Arra hivatkozva, hogy az említett ruhák tekintetében lajstromozás nélküli közösségi formatervezési mintaoltalmak jogosultja, a KMF 2007. január 2-án keresetet indított a High Court előtt, amellyel többek között azt kérte, hogy tiltsák el a Dunnest e minták használatától, valamint kártérítést követelt.

18. A High Court helyt adott a keresetnek.

19. A Dunnes ezzel a határozattal szemben fellebbezést nyújtott be a Supreme Courthoz.

20. E bíróság rámutat, hogy a Dunnes nem vitatja, hogy lemásolta a KMF-ruhákat, és elismeri, hogy a lajstromozás nélküli közösségi formatervezési minták, amelyek kapcsán a KMF jogosulti minőségére hivatkozik, újak.

21. Az előzetes döntéshozatalra utaló határozatból ugyanakkor kitűnik, hogy a Dunnes vitatja, hogy a KMF minden KMF-ruha tekintetében lajstromozás nélküli közösségi formatervezési minta jogosultja lenne, egyrészt arra hivatkozva, hogy azok nem rendelkeznek a 6/2002 rendelet értelmében vett egyéni jelleggel, másrészt pedig arra, hogy e rendelet valójában a KMF számára írja elő, hogy bizonyítsa e ruhák egyéni jellegét.

22. Ilyen körülmények között a Supreme Court úgy határozott, hogy az eljárást felfüggeszti, és a következő kérdéseket terjeszti a Bíróság elé előzetes döntéshozatalra:

"1) A [6/2002] rendelet alkalmazásában a lajstromozás nélkül oltalomban részesülő közösségi formatervezési mintaként állítólagosan oltalomban részesülő formatervezési minta egyéni jellegének megítélése során az említett rendelet 6. cikke értelmében vett, a tájékozott használóra tett összbenyomást annak alapján kell megítélni, hogy az különbözik

a) a nyilvánosságra jutott bármely korábbi formatervezési minta által, vagy

b) az egynél több ilyen korábbi formatervezési minta ismert elemeinek bármely kombinációja által

az ilyen használóra tett összbenyomástól?

2) Köteles-e egy közösségi formatervezésiminta-oltalmi bíróság a [6/2002] rendelet 85. cikke (2) bekezdésének alkalmazásában egy lajstromozás nélkül oltalomban részesülő közösségi formatervezési mintát érvényesnek tekinteni, amennyiben a jogosult pusztán megjelöli, hogy miben áll a közösségi formatervezési minta egyéni jellege, vagy köteles-e a jogosult bizonyítani, hogy a formatervezési minta a rendelet 6. cikkével összhangban egyéni jellegű?"

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdésekről

Az első kérdésről

23. Első kérdésével a kérdést előterjesztő bíróság lényegében azt kérdezi, hogy a 6/2002 rendelet 6. cikkét úgy kell-e értelmezni, hogy ahhoz, hogy egy formatervezési mintát egyéni jellegűnek lehessen tekinteni, az e minta által a tájékozott használóra tett összbenyomásnak különböznie kell attól az összbenyomástól, amelyet az ilyen használóra egy vagy több korábbi formatervezési minta külön-külön vagy több korábbi formatervezési mintából származó egyedi elemek kombinációja tesz.

24. E tekintetben meg kell állapítani, hogy a 6/2002 rendelet 6. cikkének szövegéből nem tűnik ki, hogy az e cikkben szabályozott összbenyomást egy ilyen kombinációnak kell tennie.

25. Az említett 6. cikket ugyanis a nyilvánosságra jutott "bármely [...] formatervezési minta" által a tájékozott használóra tett összbenyomásra utalva úgy kell értelmezni, hogy valamely formatervezési minta egyéni jellegét egy vagy több konkrét, egyéni, meghatározott és a korábban nyilvánosságra jutott valamennyi formatervezési minta közül beazonosított formatervezési minta alapján kell megítélni.

26. Amint arra az Egyesült Királyság Kormánya és az Európai Bizottság rámutatott, ezen értelmezés összhangban van azzal az ítélkezési gyakorlattal, amely szerint a tájékozott használó a vitatott formatervezési mintákat - amikor lehetséges - közvetlenül hasonlítja össze (lásd: PepsiCo kontra Grupo Promer Mon Graphic ítélet, C-281/10 P, EU:C:2011:679, 55. pont, valamint Neuman és társai kontra José Manuel Baena Grupo ítélet, C-101/11 P és C-102/11 P, EU:C:2012:641, 54. pont), mivel egy ilyen összehasonlítás ténylegesen arra a benyomásra vonatkozik, amelyet e használóra nem korábbi formatervezési minták sajátos elemeinek vagy részeinek összessége tesz, hanem amelyet korábbi, egyéni és meghatározott formatervezési minták tesznek.

27. Kétségkívül a Bíróság azt is kimondta, hogy nem zárható ki, hogy a közvetlen összehasonlítás az érintett területen megvalósíthatatlan vagy szokatlan, különösen a sajátos körülmények vagy a szóban forgó korábbi védjegy, illetve a jogvita tárgyát képező formatervezési minta által ábrázolt tárgyak tulajdonságai miatt. E vonatkozásban a Bíróság megjegyezte, hogy mivel a 6/2002 rendelet összefüggésében nem található erre vonatkozóan pontos útmutatás, nem lehet azt megállapítani, hogy az uniós jogalkotó szándéka arra irányult volna, hogy a lehetséges formatervezési minták értékelését a közvetlen összehasonlításra korlátozza (lásd: PepsiCo kontra Grupo Promer Mon Graphic ítélet, EU:C:2011:679, 55. és 57. pont, valamint Neuman és társai kontra José Manuel Baena Grupo ítélet, EU:C:2012:641, 54. és 56. pont).

28. E tekintetben azonban meg kell jegyezni, hogy noha a Bíróság elismerte a szóban forgó formatervezési minták közvetett összehasonlításának lehetőségét, ezt követően annak megállapítására szorítkozott, hogy az Európai Unió Törvényszéke, anélkül hogy tévesen alkalmazta volna a jogot, érvelését alapozhatta az e formatervezési minták által keltett összbenyomás emlékezetében őrzött tökéletlen képére (lásd: PepsiCo kontra Grupo Promer Mon Graphic ítélet, EU:C:2011:679, 58. pont, valamint Neuman és társai kontra José Manuel Baena Grupo ítélet, EU:C:2012:641, 57. pont).

29. Márpedig, amint arra a főtanácsnok indítványának 48-50. pontjában rámutatott, egy emlékezetben őrzött tökéletlen képen alapuló ilyen közvetett összehasonlítás nem több korábbi formatervezési mintából származó sajátos elemek emlékképére, hanem meghatározott formatervezési minták emlékképére vonatkozik.

30. E megfontolásokat nem vonhatják kétségbe a Dunnes által előterjesztett érvek.

31. Ily módon egyrészt a 6/2002 rendelet (14) és (19) preambulumbekezdésére alapított érveket illetően, amelyek a "már meglévő bármely mint[a]" és a "más formatervezési mintákkal összevetve" kifejezéseket alkalmazzák, emlékeztetni kell arra, hogy a közösségi jogi aktusok preambulumának nincs kötelező hatálya, és arra nem lehet hivatkozni sem az adott jogi aktus rendelkezéseitől való eltérés, sem az e rendelkezések szövegétől nyilvánvalóan eltérő értelmezés céljából (Deutsches Milch-Kontor ítélet, C-136/04, EU:C:2005:716, 32. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).

32. Mindenesetre meg kell állapítani, hogy bár a 6/2002 rendelet (14) preambulumbekezdése a "már meglévő bármely mint[a]" által a tájékozott használóra tett benyomásra utal, e kifejezés az említett rendelet egyetlen rendelkezésében sem szerepel.

33. Egyébiránt sem az említett kifejezés, sem a "más formatervezési mintákkal összevetve" kifejezésnek a 6/2002 rendelet (19) preambulumbekezdésében történő használata nem vonja maga után azt, hogy az e rendelet 6. cikke értelmében vett releváns benyomás nem korábbi egyéni formatervezési minták, hanem ilyen formatervezési mintákból származó egyedi elemek kombinációja által tett összbenyomás.

34. Másrészt a TRIPS-megállapodás 25. cikke (1) bekezdésének második mondatában szereplő "ismert mintaelemek kombinációjára" történő utalást illetően elegendő megjegyezni, hogy e rendelkezés szövege nem kötelező jellegű, következésképpen az e megállapodásban részes felek nem kötelesek előírni azt, hogy valamely formatervezési minta újdonságát vagy egyedi jellegét ilyen kombinációkhoz képest kell megítélni.

35. Ilyen körülmények között az első kérdésre azt a választ kell adni, hogy a 6/2002 rendelet 6. cikkét úgy kell értelmezni, hogy ahhoz, hogy egy formatervezési mintát egyéni jellegűnek lehessen tekinteni, az e minta által a tájékozott használóra tett összbenyomásnak különböznie kell attól az összbenyomástól, amelyet az ilyen használóra nem több korábbi formatervezési mintából származó egyedi elemek kombinációja, hanem egy vagy több korábbi formatervezési minta külön-külön tesz.

A második kérdésről

36. Második kérdésével a kérdést előterjesztő bíróság lényegében azt kérdezi, hogy a 6/2002 rendelet 85. cikkének (2) bekezdését úgy kell-e értelmezni, hogy ahhoz, hogy egy közösségi formatervezésiminta-oltalmi bíróság valamely lajstromozás nélkül oltalomban részesülő közösségi formatervezési mintát érvényesnek tekintsen, e minta jogosultja köteles bizonyítani, hogy a formatervezési minta e rendelet 6. cikke értelmében egyéni jellegű, vagy a jogosultnak kizárólag meg kell jelölnie azt, hogy miben áll az említett minta egyéni jellege.

37. Magából a 6/2002 rendelet 85. cikke (2) bekezdésének szövegéből az következik, hogy ahhoz, hogy valamely lajstromozás nélküli közösségi formatervezésiminta-oltalmat érvényesnek tekintsenek, a jogosultnak egyrészt bizonyítania kell, hogy az e rendelet 11. cikkében előírt feltételek teljesültek, másrészt meg kell jelölnie, hogy miben áll e minta egyéni jellege.

38. A 6/2002 rendelet 11. cikke (1) bekezdésének megfelelően az a formatervezési minta, amely megfelel az e rendelet 1. szakaszában meghatározott követelményeknek, lajstromozás nélkül részesül oltalomban attól a naptól számított hároméves időtartamra, amelyen az Európai Unióban először jutott nyilvánosságra.

39. Amint arra maga a 6/2002 rendelet 85. cikkének címe rámutat, e cikk az (1) bekezdésében felállítja a lajstromozott közösségi formatervezésiminta-oltalmak érvényességének vélelmét, a (2) bekezdésében pedig a nem lajstromozott közösségi formatervezésiminta-oltalmak érvényességének vélelmét.

40. Márpedig az érvényesség e vélelmének alkalmazása természeténél fogva összeegyeztethetetlen a 6/2002 rendelet 85. cikke (2) bekezdésének a Dunnes általi értelmezésével, amely szerint az a bizonyíték, amelyet valamely formatervezésiminta-oltalom jogosultjának e rendelkezés értelmében szolgáltatnia kell, azaz az e rendelet 11. cikkében előírt feltételeknek való megfelelésre vonatkozó bizonyíték magában foglalja annak bizonyítását, hogy az érintett formatervezési minta megfelel az említett rendelet II. címének 1. szakaszában - mégpedig ugyanezen rendelet 3-9. cikkében - szereplő valamennyi feltételnek is.

41. Hasonlóképpen, a 6/2002 rendelet 85. cikke ugyanezen rendelet 11. cikkével együttesen értelmezett (2) bekezdésének a Dunnes által javasolt értelmezése kiüresítené az említett 85. cikk (2) bekezdésében előírt második feltétel értelmét és tartalmát, azaz azt, amely szerint valamely formatervezésiminta-oltalom jogosultjának meg kell jelölnie, hogy miben áll e minta egyéni jellege.

42. Egyébiránt ezen értelmezés nem állna összhangban az egyszerűségre és gyorsaságra irányuló céllal, amely - amint az a 6/2002 rendelet (16) és (17) preambulumbekezdéséből következik - igazolja a lajstromozás nélküli közösségi formatervezésiminta-oltalmat.

43. Ilyen összefüggésben meg kell jegyezni, hogy a 6/2002 rendelet 85. cikkében a lajstromozott közösségi formatervezésiminta-oltalomra, illetve a nem lajstromozott közösségi formatervezésiminta-oltalomra vonatkozó eljárások között tett különbség ezen utóbbi csoportot illetően annak szükségességéből következik, hogy meg kell határozni azon időpontot, amelytől kezdődően a szóban forgó formatervezési minta az e rendelet által előírt oltalomban részesül, valamint ezen oltalom pontos tárgyát. A lajstromozási alakszerűségek hiányában ugyanis ezen elemek azonosítása nehezebb lehet egy nem lajstromozott, mint egy lajstromozott minta esetében.

44. Ezenkívül, ha a 6/2002 rendelet 85. cikkének (2) bekezdését úgy kellene értelmezni, hogy valamely lajstromozás nélküli közösségi formatervezésiminta-oltalom csak akkor tekinthető érvényesnek, ha jogosultja bizonyítja, hogy a minta megfelel az említett rendelet II. címének 1. szakaszában szabályozott valamennyi feltételnek, az említett 85. cikk (2) bekezdésének második mondatában az alperes részére előírt azon lehetőség, hogy kifogás útján vitathatja az említett mintaoltalom érvényességét, vagy e mintaoltalom megsemmisítése iránt viszontkeresetet terjeszthet elő, nagymértékben meg lenne fosztva az értelmétől, és tartalma ki lenne üresítve.

45. A 6/2002 rendelet 85. cikkének (2) bekezdésében előírt második feltételt illetően elegendő megjegyezni, hogy e rendelkezés szövege - azáltal, hogy annak megkövetelésére szorítkozik, hogy egy lajstromozás nélküli közösségi formatervezési minta jogosultja jelölje meg, hogy miben áll e minta egyéni jellege - teljesen egyértelmű, és nem értelmezhető úgy, mint amely annak bizonyítására kötelez, hogy az érintett formatervezési minta egyéni jellegű.

46. Ha ugyanis a formatervezési minták e csoportja esetében a lajstromozási alakszerűségek hiánya miatt szükséges az, hogy a szóban forgó formatervezési minta jogosultja pontosítsa az említett rendelet alapján igényelt oltalom tárgyát, elegendő számára formatervezési mintája azon elemének vagy elemeinek azonosítása, amelyek a mintának egyéni jelleget kölcsönöznek.

47. Ilyen körülmények között a második kérdésre azt a választ kell adni, hogy a 6/2002 rendelet 85. cikkének (2) bekezdését úgy kell értelmezni, hogy ahhoz, hogy egy közösségi formatervezésiminta-oltalmi bíróság valamely lajstromozás nélkül oltalomban részesülő közösségi formatervezési mintát érvényesnek tekintsen, e minta jogosultja nem köteles bizonyítani, hogy a formatervezési minta e rendelet 6. cikke értelmében egyéni jellegű, hanem kizárólag azt kell megjelölnie, hogy miben áll az említett minta egyéni jellege, azaz azonosítania kell az érintett formatervezési minta azon elemét vagy elemeit, amelyek az említett jogosult szerint a mintának ilyen jelleget kölcsönöznek.

A költségekről

48. Mivel ez az eljárás az alapeljárásban részt vevő felek számára a kérdést előterjesztő bíróság előtt folyamatban lévő eljárás egy szakaszát képezi, ez a bíróság dönt a költségekről. Az észrevételeknek a Bíróság elé terjesztésével kapcsolatban felmerült költségek, az említett felek költségeinek kivételével, nem téríthetők meg.

A fenti indokok alapján a Bíróság (második tanács) a következőképpen határozott:

1) A közösségi formatervezési mintáról szóló, 2001. december 12-i 6/2002/EK tanácsi rendelet 6. cikkét úgy kell értelmezni, hogy ahhoz, hogy egy formatervezési mintát egyéni jellegűnek lehessen tekinteni, az e minta által a tájékozott használóra tett összbenyomásnak különböznie kell attól az összbenyomástól, amelyet az ilyen használóra nem több korábbi formatervezési mintából származó egyedi elemek kombinációja, hanem egy vagy több korábbi formatervezési minta külön-külön tesz.

2) A 6/2002 rendelet 85. cikkének (2) bekezdését úgy kell értelmezni, hogy ahhoz, hogy egy közösségi formatervezésiminta-oltalmi bíróság valamely lajstromozás nélkül oltalomban részesülő közösségi formatervezési mintát érvényesnek tekintsen, e minta jogosultja nem köteles bizonyítani, hogy a formatervezési minta e rendelet 6. cikke értelmében egyéni jellegű, hanem kizárólag azt kell megjelölnie, hogy miben áll az említett minta egyéni jellege, azaz azonosítania kell az érintett formatervezési minta azon elemét vagy elemeit, amelyek az említett jogosult szerint a mintának ilyen jelleget kölcsönöznek.

Aláírások

( *1 ) Az eljárás nyelve: angol.