BH+ 2014.6.282 A tervezett létesítmény előzetes vizsgálati eljárásában a várható környezeti hatások tekintetében nem hagyható figyelmen kívül a beruházás volumene, a tervezett további ütemek légszennyezési, zajterhelési mértéke, az egy beszámítás, összeadódás nem mellőzhető [4/2011. (I. 14.) VM rend. 5. melléklet; 2008/50/EK Irányelv; 2011/92/EU Irányelv; 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 32/A. §; 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 3. §; 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet 3. §, 9. § (2) bek.; 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet 2. §].

A törvényszék által megállapított tényállás szerint a T. A. Zrt. megbízásából az U. Zrt. - mint tervező - a D. L. és I. P. T. 0322/4 hrsz.-ú, I. ütem megvalósítására vonatkozóan - előzetes vizsgálati dokumentáció és kérelem benyújtásával - előzetes vizsgálati eljárást kezdeményezett.

Az elsőfokú hatóság megállapította, hogy a tervezett tevékenység a felügyelőség döntésétől függően környezeti hatásvizsgálat-köteles.

Az eljárás megindítását követően a felügyelőség hivatalában és honlapján közzétette az eljárásról szóló közleményt, ezt megküldte a tervezett tevékenység helye szerint T., H., Sz. és Sz. Város Önkormányzatok Jegyzőinek.

Az előzetes vizsgálati eljárásba a felperes ügyfélként bejelentkezett, ügyféli jogállását az elsőfokú hatóság megállapította. Az elsőfokú hatóság megkereste az eljárásban érdekelt szakhatóságokat is.

Az elsőfokú hatóság határozatában megállapította, hogy a D. L. és I. P. I. ütem megvalósításának jelentős környezeti hatása nincs, környezeti hatásvizsgálati eljárás lefolytatása nem szükséges.

A tervezett tevékenységet jellemző alapadatok között rögzítette azt is, hogy a fejlesztés jelen tervek szerint öt ütemben fog lezajlani, a jelen eljárás az I. ütemre vonatkozik.

A határozat rendelkező részének II. pontja környezetvédelmi előírásokat (vízvédelmi, hulladék-gazdálkodási, táj- és természetvédelmi, levegőtisztaság-védelmi, zaj- és rezgésvédelmi előírásokat tartalmazott, továbbá III. pontja alatt az ÁNTSZ Közép-magyarországi Regionális Intézetének szakhatósági állásfoglalásában előírt kikötéseket, valamint T., Sz. és H. Város Önkormányzat Jegyzőjének szakhatósági állásfoglalásában írtakat.

A határozat ellen a felperes fellebbezett, amelynek elbírálása során az alperes a 2011. május 12-én kelt másodfokú határozatával az elsőfokú határozatot megváltoztatta akként, hogy a rendelkező III. pontjából T., Sz. és H. Város Jegyzője szakhatósági állásfoglalásának kikötéseit megsemmisítette, a határozat táj- és természetvédelmi előírások részét kiegészítette, egyebekben az elsőfokú határozatot helybenhagyta.

A felperes keresetében a Pp. 339/B. §-ában foglaltakra hivatkozott és sérelmezte, hogy a tényállást a közigazgatási szerv nem tárta fel kellőképpen. Kifogásolta, hogy nem vizsgálta a hatóság a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Khv. Kr.) 5. § (1) bekezdésében, 3., és 4. mellékletében foglaltakat. A logisztikai park a légiteher-szállításra is vonzerőt is jelenthet, így ezek a hatások összeadódhatnak, ennek vizsgálata is szükséges. Kiemelte, hogy a jelenlegi területhasználatra, a sport szabadidős repülési tevékenység zavaró hatásaira nem tér ki a határozat indokolása. A védett természeti területeket a feltételezhető hatásterületre is vizsgálni szükséges, és utalt a N. 2000-re is.

Álláspontja szerint a levegő szennyezettségét, a PM10 értéket már túllépték, a dokumentációban a valóságtól eltérő, elavult, nem helyi adatok szerepelnek.

Hivatkozott a környezet beépítettségére, arra, hogy erről vizsgálat nem folyt. Kifogásolta a Pest Megyei Kormányhivatal szakhatósági állásfoglalásában foglaltakat is. Vitatta a határozat indokolását a zajvédelem tekintetében és az ürge-populációra vonatkozóan. Kifogásolta, hogy nem kerültek betartásra a Jövő Nemzedékek Országgyűlési Biztosának állásfoglalásai. Előkészítő iratában keresetét kiegészítette a Pp. 335/A. §-ában foglaltakra hivatkozással.

A levegőszennyezettség tekintetében a 2011. január 15-től hatályos, a levegő védelméről szóló 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendeletre (a továbbiakban: Lvr.) hivatkozott és arra, hogy annak 39. § (1) bekezdése szerint a rendelkezéseit már a folyamatban levő eljárásban is alkalmazni kell, amelyre az alperes nem volt tekintettel.

Kifogásolta, hogy a logisztikai park megvalósítása több ütemben zajlik, azonban figyelmen kívül hagyták a többi ütem együttes hatását. Előadta, hogy a csepeli gerincút kétszer egy sávban elkészült, azonban ez nem fogja megoldani sem a zaj, sem a légszennyezés problémáját, a magas PM10-es koncentrációt nem befolyásolja kedvező irányban. A tököli mérőállomás adatai szerint a szálló por már 22-szer meghaladta 2012. január 1-jétől május 3-ig a hivatkozott határértéket; ezen túlmenően kifogásolta a gerincút vonalvezetését is.

A törvényszék a felperes keresetét alaptalannak értékelte és elutasította azt. Ítéletének indokolásában hangsúlyozta, hogy a hatóságok a tényállást teljes körűen feltárták, és az ügyben alkalmazandó jogszabályok részletes ismertetése, a bizonyítékok megfelelő értékelése alapján helytálló döntést hoztak, amellyel a törvényszék is mindenben egyetértett.

A felperes az eljárás során nem tett eleget a Pp. 164. § szerinti bizonyítási kötelezettségnek. A hatóság a határozatot mérlegelési jogkörében úgy hozta meg, hogy a tényállást tisztázta, az ok-okozati összefüggés megállapítható volt [Ket. 72. § (1) bekezdés e), e/c) pont, Pp. 339/B. §].

A Khv. Kr. 5. számú mellékletére hivatkozással a törvényszék megállapította, hogy a létesítmény területe jellemzően barnamezős, roncsolt felszínű terület, melynek a beépítésre szánt felhasználása - szemben a zöldmezős beruházásokkal - tájvédelmi és terület-takarékossági szempontból kedvezőbb. A beépítésre szánt területrész a teljes repülőtér területének jelenleg is építményekkel és burkolt felületekkel igénybe vett része. A tervezési terület is a táj része; mivel roncsolt felszínű, ezáltal amortizálódott volt, katonai repülőtérként funkcionált, így tájvédelmi szempontból nem minősül érzékenynek. A védett fajok egyedei közül a fellelt 8-12 egyedszámú bozontos árvalányhaj áttelepítése egyszerű eszközökkel megoldható, a munkavégzés időbeni korlátozása pedig megfelelő intézkedés a fokozottan védett gyurgyalag megóvására. N. 2000 terület a hivatkozott létesítményhez legközelebb kb. 1000 méter távolságra helyezkedik el. A legközelebbi országos jelentőségű védett terület a Duna túlpartján lévő érdi K.-hegy, amely 1500 méter távolságra van. A közelben N. 2000-es terület nem volt, az árvalányhaj áttelepítéséről, a gyurgyalagok védelméről az alperesi határozat rendelkezett. Az ürge-populáció vonatkozásában a határozat annak esetleges áttelepítéséről is írt, mindamellett az ürge-populáció nem volt fellelhető. A törvényszék erre tekintettel nem osztotta a felperes érvelését, miszerint a jelenlegi I. ütemmel ellentétben a többi ütemmel együtt kellett volna vizsgálni a környezeti hatásokat.

A levegőterhelés tekintetében arra hivatkozott a törvényszék, hogy a kiegészítő dokumentáció számításai, modellezései szerint az alapállapotot a t.-i automata mérőállomás adatai képezik; eszerint a levegőterhelés, a háttér-koncentráció 3%, 0,3%-os növekedést eredményez, a működés időszakában pedig 1-10%-os növekedést, ez pedig nem minősül a levegőminőség jelentős változásának.