4/2011. (I. 14.) VM rendelet

a levegőterheltségi szint határértékeiről és a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről

A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 110. § (15) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 94. § k) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva, az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 41. § d) pontjában meghatározott feladatkörében eljáró nemzeti erőforrás miniszterrel egyetértésben a következőket rendelem el:

1. Hatály

1. § A rendelet hatálya

a) a levegőterheltségi szintre és az arra vonatkozó határértékekre,

b) a helyhez kötött légszennyező pontforrásokra, azok üzemeltetőire, valamint a pontforrások kibocsátására

terjed ki.

2. Értelmező rendelkezések

2. § (1) E rendelet alkalmazásában

a) akkumulált ózon szennyezettség 40 ppb koncentráció felett (a továbbiakban: AOT40): a 80 µg/m3-t (= 40 ppb) meghaladó és a 80 µg/m3 órás koncentráció különbségének összege adott időszakban 8 és 20 óra között végzett mérések órás értékeinek felhasználásával számolva [mértékegysége: (µg/m3) x óra];

b) illékony szerves vegyületek (VOC): a metántól eltérő, antropogén vagy biogén forrásból származó szerves vegyületek, amelyek napfény jelenlétében a nitrogén-oxidokkal történő reakciók során fotokémiai oxidálószerek létrehozására képesek;

c) termikus technológia: technológiai célú hőenergia-előállítás, ahol a füstgáz közvetlenül érintkezik a technológia céltermékével.

d)[1] integrált kibocsátás-kezelés az ásványolaj és gázfinomító tevékenységeknél: az egységes környezethasználati engedéllyel működő az ipari kibocsátásokról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelv szerinti elérhető legjobb technikákkal (BAT) kapcsolatos következtetéseknek az ásványolaj- és gázfinomítás tekintetében történő meghatározásáról szóló bizottsági végrehajtási határozat hatálya alá tartozó létesítményben működő több vagy az összes tüzelőberendezés, fluid katalitikus krakkoló egység, valamint kénkinyerő egység nitrogén-oxid és kén-dioxid kibocsátásának integrált kezelése a végrehajtási határozatban meghatározott részletes szabályok szerint.

e)[2] tervezési irányérték: a tevékenység tervezése során a vizsgálandó terület levegőterheltségének megítéléséhez, a tevékenység hatásterületének lehatárolásához, terjedési modellek készítéséhez környezeti hatásvizsgálat köteles vagy egységes környezethasználati engedély köteles tevékenységek esetén alkalmazandó, egyéb esetben javasolt levegőterheltségi szint.

(2) E rendeletben a levegő védelméről szóló jogszabály (a továbbiakban: Lvr.) értelmező rendelkezései alkalmazandóak.

3. A légszennyező anyagok veszélyességi fokozatai

3. § A légszennyező anyagokat az egészségre és a környezetre gyakorolt hatásuk alapján

a) I.: különösen veszélyes,

b) II.: fokozottan veszélyes,

c) III.: veszélyes,

d) IV.: mérsékelten veszélyes

veszélyességi fokozatba kell sorolni.

4. A levegőterheltségi szint határértékei

4. § (1) Az 1. mellékletben szereplő légszennyező anyagokra - a (3) bekezdésben foglaltak kivételével - a levegőterheltségi szint 1. mellékletben meghatározott egészségügyi határértékeit kell alkalmazni. Az 1. melléklet 1.1.3.1. pontjában felsorolt, kiemelt jelentőségű légszennyező anyagokat és az 1. melléklet 1.1.4.1. pontjában felsorolt arzént, 3,4-benz(a)pirént, kadmiumot és nikkelt - a levegőterheltségi szint és a helyhez kötött légszennyező források kibocsátásának vizsgálatával, ellenőrzésével, értékelésével kapcsolatos szabályokról szóló jogszabály meghatározott módon - rendszeresen ellenőrizni és értékelni kell.

(2)[3] A tervezési irányértékeket a 2. melléklet tartalmazza. Az 1. mellékletben felsorolt egyes légszennyező anyagok tájékoztatási és riasztási küszöbértékeit, valamint a nyilvánosság tájékoztatásának szabályait a 3. melléklet tartalmazza.

(3) A 4. mellékletben felsorolt légszennyező anyagokra a levegőterheltségi szintre vonatkozó - meghatározott területet érintő - kritikus szinteket kell alkalmazni.

(4)[4] A levegőterheltségi szint mértéke alapján megállapított zónák típusait az 5. melléklet tartalmazza. A zónák kijelölésénél az 1. melléklet 1.1.3.1. pontjában felsorolt légszennyező anyagok, valamint az 1. melléklet 1.1.4.1. pontjában felsorolt arzén, 3,4-benz(a)pirén, kadmium és nikkel határértékét, valamint ahol szerepel, a tűréshatárt kell figyelembe venni. Az 5. melléklet tartalmazza azon zónák típusait, amelyekben a talaj közeli ózon és egyes nehézfémek koncentrációja meghaladja a célértéket, illetőleg a hosszú távú célkitűzést, tartalmazza továbbá a PM10 frakcióban a policiklikus aromás szénhidrogének rákkeltő kockázatának jelzésére szolgáló 3,4-benz(a)pirén szennyezettség alapján megállapított zónák típusait.

5. A helyhez kötött légszennyező pontforrás kibocsátási határértékei

5. § A helyhez kötött légszennyező pontforrásokra

a)[5] technológiai (általános, eljárás-specifikus) kibocsátási határértéket, integrált kibocsátás-kezelés alapján megállapított kibocsátási határértékeket vagy egyedi kibocsátási határértéket, és

b) össztömegű kibocsátási határértéket

kell alkalmazni, illetve megállapítani.

6. § (1) A határérték túllépésének minősül, ha a légszennyező a füstgáz, véggáz hígításával éri el a technológiai kibocsátási határérték betartását.

(2) A hordozógáz indokolt hígítására vagy hűtésére használt levegőmennyiséget a kibocsátási koncentráció meghatározásánál figyelmen kívül kell hagyni.

7. § (1) A helyhez kötött légszennyező pontforrásokra vonatkozó általános technológiai kibocsátási határértéket a 6. melléklet tartalmazza.

(2) Az egyes technológiákra vonatkozó eljárás-specifikus technológiai kibocsátási határértékeket és előírásokat a 7. melléklet tartalmazza. Ezen technológiákból kibocsátott, a 7. mellékletben nem szereplő légszennyező anyagokra az általános technológiai kibocsátási határértékeket kell alkalmazni.

(2a)[6] A hatályos elérhető legjobb technika-következtetéssel rendelkező egységes környezethasználati engedély köteles technológiáknál a vonatkozó eljárás-specifikus technológiai kibocsátási határértékeket és az integrált kibocsátás-kezelés alkalmazása esetén alkalmazandó kibocsátási határértékeket a környezetvédelmi hatóság az ipari kibocsátásokról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelv szerinti elérhető legjobb technikákkal (BAT) kapcsolatos következtetésekben szereplő kibocsátási szintek alapján egyedi határértékként állapítja meg.

(2b)[7] A környezetvédelmi hatóság a kibocsátási határértéket az integrált kibocsátás-kezelés alapján állapítja meg, amennyiben azt a létesítmény üzemeltetője az egységes környezethasználati engedély iránti kérelemben igényli.

(2c)[8] Ha a (2b) bekezdés szerinti integrált kibocsátás-kezelés alkalmazása az 50 MWth és annál nagyobb teljes névleges bemenő hőteljesítményű tüzelőberendezések működési feltételeiről és légszennyező anyagainak kibocsátási határértékeiről szóló miniszteri rendelet (a továbbiakban: NT rendelet) hatálya alá tartozó tüzelőberendezéseket is érint, ezeknek a tüzelőberendezéseknek egyedileg is meg kell felelniük az NT rendeletben szereplő kibocsátási határértékeknek.

(3) Az egyedi kibocsátási határértékeket a környezetvédelmi hatóság állapítja meg.

(4)[9] A 6. mellékletben meghatározott általános technológiai kibocsátási határértékek, valamint a 7. mellékletben meghatározott eljárásspecifikus technológiai kibocsátási határértékek és egyéb előírások

a) a 140 kWth és az ennél nagyobb, de 50 MWth-nál kisebb névleges bemenő hőteljesítményű tüzelőberendezések légszennyező anyagainak technológiai kibocsátási határértékeiről,

b) az 50 MWth és annál nagyobb teljes névleges bemenő hőteljesítményű tüzelőberendezések működési feltételeiről és légszennyező anyagainak kibocsátási határértékeiről,

c) az egyes tevékenységek és berendezések illékony szerves vegyület kibocsátásának korlátozásáról,

d) a hulladékok égetésének műszaki követelményeiről, működési feltételeiről és a hulladékégetés technológiai kibocsátási határértékeiről, valamint

e) a titán-dioxidot előállító létesítmények kibocsátásáról

szóló miniszteri rendelet hatálya alá tartozó létesítményekre csak akkor alkalmazhatók, ha ezen jogszabályok* ezt előírják.[10]

6. Hatályba léptető rendelkezések

8. § Ez a rendelet 2011. január 15-én lép hatályba.

7. Átmeneti rendelkezések

9. § E rendelet rendelkezéseit a rendelet hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

8. Jogharmonizációs záradék

10. § Ez a rendelet

a) a szerves oldószerek egyes tevékenységénél és berendezésekben történő felhasználása során keletkező illékony szerves vegyületek kibocsátásának korlátozásáról szóló, 1999. március 11-i 1999/13/EK tanácsi irányelvnek,

b) a levegőben található arzénről, kadmiumról, higanyról, nikkelről és policiklusos aromás szénhidrogénekről szóló, 2004. december 15-i 2004/107/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek, és

c)[11] az egyes légköri szennyezők nemzeti kibocsátási határértékeiről szóló, 2001. október 23-i 2001/81/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,

d)[12] a környezeti levegő minőségéről és a Tisztább levegőt Európának elnevezésű programról szóló, 2008. május 21-i 2008/50/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek

e)[13] az ipari kibocsátásokról szóló 2010/75/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv szerinti elérhető legjobb technikákkal (BAT) kapcsolatos következtetéseknek az ásványolaj- és gázfinomítás tekintetében történő meghatározásáról szóló 2014. október 9-i 2014/738/EU bizottsági végrehajtási határozatnak

való megfelelést szolgálja.

11. §[14]

12. §[15]

Dr. Fazekas Sándor s. k.,

vidékfejlesztési miniszter

1. melléklet a 4/2011. (I. 14.) VM rendelethez

A levegőterheltségi szint egészségügyi határértékei, célértékei, hosszú távú célkitűzései

1. A légszennyezettség egészségügyi határértékei, célértékei, hosszú távú célkitűzései és a PM2,5-re vonatkozó specifikus kötelezettségek

1.1 A levegőterheltségi szint egészségügyi határértékei

1.1.1. A határértékek, célértékek, hosszú távú célkitűzések az 1.1.1.1. alpontban foglaltak kivételével 293 K hőmérsékletű és 101,3 kPa nyomású levegőre vonatkoznak.[16]

1.1.1.1. A szálló por (PM10 és PM2,5) és a szálló porban lévő szennyezőanyagok határértékei, célértékei a mérés időpontja szerinti környezeti feltételekre vonatkoznak.[17]

1.1.2. CAS szám: Chemical Abstracts Service azonosító száma

1.1.3.1. Kiemelt jelentőségű légszennyező anyagok[18]

1 A határértéknek való megfelelés szempontjából a tűréshatárt 2005. január 1-jéig lehet alkalmazni.

2 A határértéknek való megfelelés szempontjából a tűréshatárt 2010. január 1-jéig lehet alkalmazni.

3 A határértéknek való megfelelés szempontjából a tűréshatárt 2010. január 1-jéig lehet alkalmazni a több évtizedes ipari tevékenység során szennyeződött helyszíneken lévő jellegzetes ipari források közvetlen környezetében (1000 méternél nem messzebb).

1.1.3.2. Ózon [CAS szám 10028-15-6]

1.1.4.1. Egyes rákkeltő légszennyező anyagok

1.1.4.2. Azbeszt

Az azbeszt kifejezés alatt a következő szálas szilikátokat kell érteni: krokidolit [12001-28-4] (kékazbeszt), aktinolit [77536-66-4], antofillit [77536-67-5], amozit [12172-73-5] (barna azbeszt), tremolit [77536-68-6], ahol a szögletes zárójel a CAS számokat tartalmazza.

1.2. A PM2,5-re vonatkozó specifikus kötelezettségek

1.2.1. Nemzeti expozíciócsökkentési cél

1.2.2. Expozíció koncentráció

1.2.3. Célérték

1.2.4. Határérték

2. melléklet a 4/2011. (I. 14.) VM rendelethez

1. Egyes légszennyező anyagok tervezési irányértékei[20]

2. Az ülepedő porra vonatkozó tervezési irányértékek[22]

3. Bűzre vonatkozó tervezési irányértékek[23]

3. melléklet a 4/2011. (I. 14.) VM rendelethez

Tájékoztatási és riasztási küszöbértékek

1. A tájékoztatási és riasztási küszöbértékek az 1.1. alpontban foglaltak kivételével 293 K hőmérsékletű és 101,3 kPa nyomású levegőre vonatkoznak.[25]

1.1. A szálló por tájékoztatási és riasztási küszöbértékei a mérés időpontja szerinti környezeti feltételekre vonatkoznak.[26]

2. Tájékoztatási és riasztási küszöbértékek

3. A lakossági tájékoztatásnak legalább az alábbiakra kell kiterjednie:

3.1. Tájékoztatás az észlelt túllépésről:

3.1.1. a túllépés helye, az érintett terület,

3.1.2. a túllépés mértéke (a tájékoztatási vagy a riasztási küszöbértékekhez viszonyítva),

3.1.3. a túllépés kezdete és várható időtartama,

3.1.4. a legmagasabb 1 órás, 8 órás és 24 órás átlag koncentráció

megadásával.

3.2. Előrejelzés a következő időszakra (napszakra vagy napra):

3.2.1. a várható túllépéssel érintett terület,

3.2.2. a várható (tájékoztatási vagy riasztási) fokozat,

3.2.3. a várható változások szennyezettségi szintben (javulás, stabilizálódás vagy romlás) történő

megadásával.

3.3.Tájékoztatás az érintett lakosság részére a lehetséges egészségügyi hatásokról és a javasolt teendőkről:

3.3.1. a veszélyeztetett népességcsoportok (óvodás korúak, iskolai tanulók, idősek, betegek),

3.3.2. a várható tünetek,

3.3.3. az érintett népességcsoportok számára javasolt elővigyázatossági intézkedések,

3.3.4. a további információk elérési módjának

megadásával.

3.4. Tájékoztatás a szennyezettség, illetve az expozíció csökkentése érdekében teendő megelőző beavatkozásról a szennyezettség lehetséges okainak bemutatásával és a kibocsátások csökkentésére vonatkozó ajánlásokkal.

4. melléklet a 4/2011. (I. 14.) VM rendelethez

Az ökológiai rendszerek védelmében meghatározott kritikus levegőterheltségi szintek

1. A levegő térfogatot 293 K hőmérsékletre és 101,3 kPa nyomásra át kell számítani.

[CAS szám: Chemical Abstracts Service azonosító száma]

2. Az ökológiai rendszerek védelmében meghatározott kritikus levegőterheltségi szintek

2.1. Koncentrációk

2.2. Megengedett ülepedések

2.3. Talaj közeli ózon [CAS szám: 10028-15-6] koncentráció okozta terhelés megengedett értékei

5. melléklet a 4/2011. (I. 14.) VM rendelethez

A zónák típusai

1. A csoport: agglomeráció: az Lvr. szerint.

2. B csoport: azon terület, ahol a levegőterheltségi szint egy vagy több légszennyező anyag tekintetében a levegőterheltségi szintre vonatkozó határértéket és a tűréshatárt, az 1. melléklet 1.1.4.1. pontjában foglalt táblázat 3-6. sorában szereplő anyagok esetén a célértéket meghaladja. Ha valamely légszennyező anyagra tűréshatár nincs megállapítva, de a területen e légszennyező anyag tekintetében a levegőterheltségi szint meghaladja a határértéket, illetve az 1. melléklet 1.1.4.1. pontjában foglalt táblázat 3-6. sorában szereplő anyagok esetén a célértéket, a területet ebbe a csoportba kell sorolni.[27]

3. C csoport: azon terület, ahol a levegőterheltségi szint egy vagy több légszennyező anyag tekintetében a levegőterheltségi szintre vonatkozó határérték és a tűréshatár között van.

4. D csoport: azon terület, ahol a levegőterheltségi szint egy vagy több légszennyező anyag tekintetében a felső vizsgálati küszöb és a levegőterheltségi szintre vonatkozó határérték, az 1. melléklet 1.1.4.1. pontjában foglalt táblázat 3-6. sorában szereplő anyagok esetében a célérték között van.[28]

5. E csoport: azon terület, ahol a levegőterheltségi szint egy vagy több légszennyező anyag tekintetében a felső és az alsó vizsgálati küszöb között van.

6. F csoport: azon terület, ahol a levegőterheltségi szint az alsó vizsgálati küszöböt nem haladja meg.

7. O-I csoport: azon terület, ahol a talaj közeli ózon koncentrációja meghaladja a célértéket.

8. O-II csoport: azon terület, ahol a talaj közeli ózon koncentrációja meghaladja a hosszú távú célként kitűzött koncentráció értéket.

9. Az alsó és felső vizsgálati küszöbérték meghatározása a levegőterheltségi szint és a helyhez kötött légszennyező források kibocsátásának vizsgálatával, ellenőrzésével, értékelésével kapcsolatos szabályokról szóló jogszabály szerint történik.

6. melléklet a 4/2011. (I. 14.) VM rendelethez

Általános technológiai kibocsátási határértékek

1. A kibocsátási határérték tüzelési és termikus (a levegőből tényleges oxigén-elvonás történik) technológiáknál - ha jogszabály vagy hatósági határozat másként nem rendelkezik - a száraz véggáz 5 tf%-os O2 tartalmára, 273 K hőmérsékletre és 101,3 kPa nyomásra vonatkozik. A technológiai kibocsátási határérték légszennyező pontforrásonként értelmezendő.

2. Tömegárammal szabályozott technológiai kibocsátási határértékek esetében, ha a légszennyező anyag kibocsátása a tömegáram alsó határa (küszöbértéke) alá esik, a kibocsátási határérték a tömegáram alsó határához hozzárendelt, mg/m3-ben megadott légszennyező anyag koncentráció, amelyet a küszöbérték alatt nem kell alkalmazni. Tömegáram küszöbérték alatti kibocsátással működő technológiák esetén levegőtisztaság-védelmi alapbejelentést (LAL) minden esetben tenni kell és az üzemeltetőnek a levegő védelméről szóló kormányrendelet szerinti éves levegőtisztaság-védelmi jelentés (LM) borítólapján évente nyilatkoznia kell, hogy a tevékenység a megelőző évben tömegáram küszöbérték alatti kibocsátással működött. Azokról a tömegáram küszöbérték alatti kibocsátással működő technológiákról, amelyeknél az engedélyezésnél figyelembe vett kibocsátási koncentráció meghaladja az e jogszabályban a tömegáram küszöb feletti tevékenységekre vonatkozó kibocsátási határértéket a levegő védelméről szóló kormányrendelet szerinti teljes adattartalmú éves levegőtisztaság-védelmi jelentést (LM) kell benyújtani. Amennyiben a légszennyező anyag kibocsátása eléri vagy meghaladja a küszöbértéket, a légszennyezés éves mértékét (éves levegőtisztaság-védelmi jelentést) is be kell jelenteni. Ha jogszabály másként nem rendelkezik, a légszennyezőanyag koncentrációra meghatározott kibocsátási határértékek 273 K hőmérsékletű és 101,3 kPa nyomású száraz véggázra vonatkoznak.[29]

2.1.1. Szilárd anyag és por alakú szervetlen anyagok

2.1.2. Azt a por alakú szervetlen anyagot, amely az A-C osztályban nincs felsorolva, szilárd anyagnak (O osztály) kell tekinteni.

2.1.3. Ugyanabba az osztályba tartozó több anyag együttes, egyidejűleg történő kibocsátása esetén is meg kell tartani a fenti határértékeket.

2.1.4. Több, különböző osztályba tartozó anyag együttes, egyidejűleg történő kibocsátása esetén a kibocsátási határérték azzal, hogy a saját osztályra vonatkozó határértéket önmagában is meg kell tartani.

2.1.4.1. A és B osztály összesen: 1 mg/m3

2.1.4.2. A és C vagy B és C vagy A és B és C osztály összesen: 5 mg/m3

2.1.5. Amikor a véggáz fizikai állapotában a kibocsátott légszennyező anyagok a szilárd halmazállapot mellett gőz- vagy gázfázisban is jelen vannak, az emisszió együttesen sem lépheti túl a táblázatban megadott értékeket.

2.2. Gőz- vagy gáznemű szervetlen anyagok

2.3.1. Szerves anyagok

2.3.2. Ugyanabba az osztályba tartozó több anyag együttes, egy időben történő kibocsátása esetén is be kell tartani a fenti határértékeket.

2.3.3. Több, különböző osztályba tartozó anyag együttes, egy időben történő kibocsátása esetén a kibocsátási határérték: 3 kg/h vagy ennél nagyobb tömegáram esetén összesen legfeljebb 150 mg/m3, de a saját osztályra vonatkozó határérték önmagában sem léphető túl.

2.3.4. A táblázatban nem szereplő anyagot abba az osztályba kell sorolni, amelyhez tartozó anyagokhoz a legközelebb áll a környezeti hatás szempontjából.

2.3.5. A rákkeltő anyagokra megadott határértékeket az általános kibocsátási határértékek nem befolyásolják. A bűzre vonatkozó előírásokat az általános kibocsátási határértékek nem befolyásolják.

2.3.6. A B és C osztályba sorolt szerves, szilárd halmazállapotú anyagok esetén a 2.2.1. pontban meghatározott szilárd anyagra vonatkozó és O osztályba sorolt általános kibocsátási határértéket kell alkalmazni.

2.4. Szerves anyagok osztályba sorolása

2.5.1 Egyes rákkeltő légszennyező anyagok

2.5.2. A saját osztályra vonatkozó határértéket önmagában is meg kell tartani. Több, különböző osztályba tartozó anyag együttes, egy időben történő kibocsátása esetén a kibocsátási határérték:

2.5.2.1. A és B osztály összesen: 1 mg/m3

2.5.2.2. A és C vagy B és C vagy A és B és C osztály összesen: 5 mg/m3

7. melléklet a 4/2011. (I. 14.) VM rendelethez

Eljárásspecifikus technológiai kibocsátási határértékek és egyéb előírások

1.1. A [mg/m3] mértékegységben megadott technológiai kibocsátási határérték pontforrásonként, a [kg légszennyező anyag/t termék] mértékegységben megadott technológiai kibocsátási határérték technológiánként értelmezendő.

1.2. A tömegáram küszöb alá eső (küszöbnél kisebb tömegáram esetén) légszennyező anyag kibocsátása esetén (a kibocsátási koncentráció vizsgálata nélkül) a légszennyező forrás üzemeltetőjének levegőtisztaság-védelmi alapbejelentést kell tennie (LAL). Amennyiben a légszennyező anyag kibocsátása eléri vagy meghaladja a küszöbértéket, a légszennyezés éves mértékét is be kell jelenteni. A légszennyezőanyag koncentrációra meghatározott kibocsátási határértékek, amennyiben jogszabály másként nem rendelkezik, 273 K hőmérsékletű és 101,3 kPa nyomású száraz véggázra vonatkoznak.

1.3. Azoknál a technológiáknál, amelyeknél nincs vonatkoztatási O2-tartalom megadva, a technológiai kibocsátási határértékeknek való megfelelés értékelése a vonatkoztatási O2-tartalomra történő átszámítás nélkül, a 6. § figyelembevételével történik. Ezt kell alkalmazni a 6. mellékletben felsorolt, kibocsátott légszennyező anyagok tekintetében is.[30]

1.4. Azoknál a termikus technológiáknál, melyekre nincs eljárás specifikus határérték előírva, de az üzemszerű működés esetén az oxigén tartalom több mint 19%, a vonatkozási oxigéntartalmat nem kell figyelembe venni.

1.5. Az egyes eljárás specifikus technológiáknál megadott vonatkoztatási O2-tartalmat kell figyelembe venni a technológiából kikerülő valamennyi légszennyező anyag esetében.

2.1.

2.1.1. Üveggyártás

2.1.1.1. A kibocsátási határértékek a kádkemencék esetében 8 tf%, a fazék- és napikemencék esetében 13 tf% O2-tartalmú, 273 K hőmérsékletű, 101,3 kPa nyomású száraz véggázra vonatkoznak.

2.1.1.2. A kén-oxidokra (SO2 és SO3) vonatkozó határértékek csak a 10 kg SO2/h vagy annál nagyobb tömegáram esetére vonatkoznak.

2.1.2 Speciális világítástechnikai keményüveg gyártás, speciális világítási célú keményüveg gyártás, speciális magashőmérsékletű lámpaüveg gyártás

2.2. Üvegszál és boroszilikát üveggyártás

2.3.1. Cementgyártás

2.3.2. A technológiából kikerülő valamennyi légszennyező anyag esetében a kibocsátási határértékek 10 tf% O2-tartalmú, 273 K hőmérsékletű, 101,3 kPa nyomású száraz véggázra vonatkoznak.

2.4.1. Timföld, dolomit, magnezit, kvarcit vagy samott gyártása, vagy égetése

2.4.2. Kromit-tartalmú kőzet égetése esetén a szilárd anyag emisszióban a Cr és vegyületei kibocsátások nem haladhatják meg a 10 mg/m3 értéket.

2.4.3. A kibocsátási határértékek 5 tf% O2-tartalmú, 273 K hőmérsékletű, 101,3 kPa nyomású nedves véggázra vonatkoznak.

2.5.1. Mészégetés

2.5.2. A kibocsátási határértékek 10 tf% O2-tartalmú, 273 K hőmérsékletű, 101,3 kPa nyomású száraz véggázra vonatkoznak.

2.5.3. A kibocsátási határértékek kemencére vonatkoznak.

2.5.4. A cukoriparban alkalmazott koksztüzelésű aknás mészkemencében való mészgyártás esetén a CO kibocsátás határértékét nem kell figyelembe venni.

2.6.1. Perlitduzzasztás

2.6.2. A kibocsátási határérték 14 tf% O2-tartalmú, 273 K hőmérsékletű, 101,3 kPa nyomású nedves véggázra vonatkozik.

2.6.3. A kibocsátási határérték csak a 10 kg SO2/h vagy annál nagyobb tömegáram esetére vonatkozik.

2.7.1. Kupolókemencék[31]

2.7.2. A technológiából kikerülő valamennyi légszennyező anyag esetében a kibocsátási határértékek 8 tf% O2-tartalmú, 273 K hőmérsékletű, 101,3 kPa nyomású száraz véggázra vonatkoznak.

2.7.3. A névleges kapacitás a csapolt nyersvasra vonatkozik.

2.8.1.[32]

2.8.2.[33]

2.8.3.[34]

2.8.4.[35]

2.8.5.[36]

2.8.6.[37]

2.8.7.[38]

2.8.8.[39]

2.9. Gépek, berendezések, alkatrészek, termékek üzemi festése:

Szilárd anyag (festék és lakk részecskék) kibocsátási határértéke: 3 mg/m3

2.10. Szenek brikettálása

2.10.1. A szilárd anyag kibocsátási határértéke központi elszívó berendezés esetén 75 mg/m3

2.10.2. A szilárd anyag kibocsátási határértéke helyi elszívó berendezés esetén 100 mg/m3

2.11. Kokszgyártás

2.12.1. Agyag alapú kerámiagyártmányok égetése, szárítása (tégla- és cserépgyártás, valamint a burkolólapok gyártása kivételével)

2.12.2. A kibocsátási határértékek 18 tf% O2-tartalmú, 273 K hőmérsékletű, 101,3 kPa nyomású száraz véggázra vonatkoznak.

2.13.1. Aszfaltkeverés, aszfaltgyártás, szemcsés szerkezetű anyagok szárítása forgódobban

2.13.2. A technológiából kikerülő valamennyi légszennyező anyag esetében a kibocsátási határértékek 17 tf% O2-tartalmú, 273 K hőmérsékletű, 101,3 kPa nyomású száraz véggázra vonatkoznak, a berendezés névleges teljesítményén mérve.

2.13.3. Tüzelőanyagként gáz vagy 1 m/m% kéntartalom alatti olajok és szenek használhatók.

2.14. Alumíniumfinomítás, alumíniumolvasztás[41]

2.15. Fémolvasztó berendezések, beleértve a színesfémek és ötvözeteik - kivéve az alumíniumot - finomítására szolgáló berendezéseket

2.16. Ferroötvözetek elektrotermikus vagy fémtermikus eljárásokkal történő előállítása

2.16.1. Szilárd anyag kibocsátási határérték 20 mg/m3

2.17. Tűzi ónozás, horganyzás

2.17.1. Szilárd anyag kibocsátási határérték 10 mg/m3

2.17.2. Klórvegyületek kibocsátási határértéke a pácolásnál (HCl-ben kifejezve) 20 mg/m3

2.18. Felületkezelés salétromsavval

2.18.1. Nitrogén-oxidok kibocsátási határértéke (NO2-ben kifejezve) 1500 mg/m3

2.19. Ólomakkumulátorok gyártása (formatálás)

2.19.1. Szilárd anyag kibocsátási határérték 5 g/h tömegáram felett: 0,5 mg/m3

2.19.2. Kénsavgőzök kibocsátási határértéke összegyűjtés és leválasztás után 1,0 mg/m3

2.20.1. Ásványi anyagok (különösen bazalt, diabáz, salak) olvasztása

2.20.2. Rekuperatív hővisszanyerésű kádaknál a kibocsátási határértékek 5 tf% O2-tartalmú, 273 K hőmérsékletű, 101,3 kPa nyomású száraz véggázra vonatkoznak. Aknakemencéknél a kibocsátási határértékek 8 tf% O2-tartalmú, 273 K hőmérsékletű, 101,3 kPa nyomású száraz véggázra vonatkoznak.

2.21.1. Nemvas fémek gyártása

2.21.2. A kibocsátási határértékek 5 tf% O2-tartalmú, 273 K hőmérsékletű, 101,3 kPa nyomású száraz véggázra vonatkoznak.

2.21.3. A felhasznált szilárd vagy folyékony tüzelőanyag kéntartalma 1 m/m%-nál nem lehet nagyobb, és szilárd tüzelőanyag esetében a kéntartalom 29,3 MJ/kg fűtőértékre vonatkozik.

2.21.4. A véggázok tisztítására porleválasztót kell alkalmazni.

2.22.1. Acél vagy öntöttvas olvasztása

2.22.2. Az olvasztó ívkemencéknél a szén-monoxid tartalmú gázokat lehetőség szerint el kell égetni vagy azokat hasznosítani kell.

2.23. Salétromsav gyártása

2.23.1. Nitrogén-oxidok (NO2-ben megadva) kibocsátási határértéke 350 mg/m3

2.23.2. Szén-monoxid kibocsátási határérték 12 kg/t termék

2.23.3. A kibocsátási határértékek 4 tf% O2-tartalmú, 273 K hőmérsékletű, 101,3 kPa nyomású száraz véggázra vonatkoznak.

2.24. SO2, SO3, H2SO3, H2SO4 gyártás

2.25. Alumínium elektrolízis

2.26. Klórgyártás

2.26.1. Klór kibocsátási határérték 1 mg/m3

2.26.2. Cseppfolyósításnál 6 mg/m3

2.27. Klóralkáli-elektrolízis

2.27.1 Amalgámos technológiánál a kibocsátási határérték (éves középértékben) 1,5 g Hg gőz/t Cl2

2.28.1. Kéngyártás

2.28.2. S emissziófok: a füstgázzal emittált S és S-tartalmú légszennyező anyagok mennyisége a tüzelőanyaggal és a betétanyaggal bevitt összes kénhez viszonyítva. A véggázokat utóégetőbe kell vezetni.

2.28.3. H2S kibocsátási határérték (utóégető után) 10 mg/m3

2.28.4. A kibocsátási határérték 5 tf% O2-tartalmú, 273 K hőmérsékletű, 101,3 kPa nyomású száraz véggázra vonatkozik.

2.29. 1,2-diklór-etán és vinil-klorid gyártás

2.29.1. 1,2-diklór-etán kibocsátási határérték 5 mg/m3

2.29.2. Vinil-klorid kibocsátási határérték 5 mg/m3

2.29.3. A kibocsátási határértékek 5 tf% O2-tartalmú, 273 K hőmérsékletű, 101,3 kPa nyomású száraz véggázra vonatkoznak.

2.29.4. A véggázokat utóégetőbe kell vezetni.

2.30. Akrilnitril-előállítás

2.30.1. Akrilnitril kibocsátási határérték 0,2 mg/m3

2.30.2. A kibocsátási határérték 5 tf% O2-tartalmú, 273 K hőmérsékletű, 101,3 kPa nyomású száraz véggázra vonatkozik.

2.30.3. A véggázokat utóégetőbe kell vezetni.

2.31. Növényvédőszer-gyártás

2.31.1. Szilárd anyag kibocsátási határérték olyan hatóanyagok jelenlétében, amelyek nehezen lebonthatóak, de könnyen felhalmozódnak és toxikusak (pl. azinphosetyl, karbofurán, dinitro-o-krezol, paration-metil stb.) 25 g/h vagy nagyobb szilárd anyag tömegáram esetén, összesen 5 mg/m3

2.31.2. A kibocsátási határérték 5 tf% O2-tartalmú, 273 K hőmérsékletű, 101,3 kPa nyomású száraz véggázra vonatkozik.

2.32. Nitrogén alapú műtrágyák gyártása

2.33.1. Polivinil-klorid gyártás

2.33.2. A vinil-klorid kibocsátás csökkentése érdekében a véggázt - lehetőség szerint - égéslevegőként égetőbe kell vezetni.

2.34. Poliakrilnitril műanyaggyártás

2.34.1. Akril-nitril kibocsátási határérték

2.34.1.1. a technológiai véggázok égetőberendezésbe történő bevezetése esetén 0,2 mg/m3

2.34.1.2. a technológiai véggázok gázmosóba történő bevezetése esetén 5 mg/m3

2.34.2. A kibocsátási határértékek 5 tf% O2-tartalmú, 273 K hőmérsékletű, 101,3 kPa nyomású száraz véggázra vonatkoznak.

2.35. Akrilnitril szál készítése

2.35.1. Akril-nitril kibocsátási határérték

2.35.1.1. szárító után 20 mg/m3

2.35.1.2. adszorpciós leválasztó után 10 mg/m3

2.35.2. A kibocsátási határértékek 5 tf% O2-tartalmú, 273 K hőmérsékletű, 101,3 kPa nyomású száraz véggázra vonatkoznak.

2.36. Viszkózák előállítása és megmunkálása

2.36.1. H2S kibocsátási határérték (napi átlagban) 5 mg/m3

2.36.2. CS2 kibocsátási határérték (napi átlagban) 100 mg/m3

2.36.3. A kibocsátási határértékek 5 tf% O2-tartalmú, 273 K hőmérsékletű, 101,3 kPa nyomású száraz véggázra vonatkoznak.

2.36.4. Terem és helyi elszívás esetén összes kibocsátásra vonatkozóan

2.37.1. Farostlemez és faforgácslap gyártás

2.37.2. Préselésnél az 6. melléklet 2.4. pontban meghatározott formaldehid kibocsátási határértéke 0,06 kg/m3 préselt lemez.

2.37.3. Préselésnél a kibocsátási határértékek 273 K hőmérsékletű, 101,3 kPa nyomású száraz véggázra vonatkoznak.

3.37.4. A szárítóberendezésben alkalmazott szilárd vagy folyékony tüzelőanyag kéntartalma 1 m/m%-nál nem lehet nagyobb, és szilárd tüzelőanyag esetében a kéntartalom 29,3 MJ/kg fűtőértékre vonatkozik.

2.38. Cukorgyártás

2.38.1. Szilárd anyag kibocsátási határérték cukorrépaszelet szárítónál 75 mg/m3

2.38.2. A szárítóberendezésben alkalmazott szilárd vagy folyékony tüzelőanyag kéntartalma 1 m/m%-nál nem lehet nagyobb, és szilárd tüzelőanyag esetében a kéntartalom 29,3 MJ/kg fűtőértékre vonatkozik.

2.38.3. Szárítóberendezéseknél a belépő szárító levegő hőmérséklete nem haladhatja meg a 900 °C-ot, illetve más, ezzel egyenértékű bűzcsökkentő megoldást kell alkalmazni.

2.38.4. A kibocsátási határérték 5 tf% O2-tartalmú, 273 K hőmérsékletű, 101,3 kPa nyomású száraz véggázra vonatkozik.

2.39. Zöldtakarmány és terményszárítók, valamint tisztítóberendezéseik

2.39.1. Szilárd anyag kibocsátási határérték 150 mg/m3

2.39.2. A felhasznált szilárd vagy folyékony tüzelőanyag kéntartalma 1 m/m%-nál nem lehet nagyobb, és szilárd tüzelőanyag esetében a kéntartalom 29,3 MJ/kg fűtőértékre vonatkozik.

2.39.3. A kibocsátási határérték a zöldtakarmány és terményszárítók pontforrásain kibocsátott 17 tf% O2-tartalmú, 273 K hőmérsékletű, 101,3 kPa nyomású száraz véggázra vonatkozik.

2.40. Kávé, pótkávé termékek, kakaó és terménypörkölés

2.40.1. Összes szerves anyag kibocsátási határértéke, C-ként megadva 100 mg/m3

2.40.2. A bűzanyagok kibocsátásának csökkentése érdekében a technológiai folyamatot és a tárolást zárt térben kell végezni. A pörkölő berendezés véggázait össze kell gyűjteni, és tisztító berendezésbe kell vezetni.

2.40.3. Amennyiben a véggázokat utóégetőbe vezetik, az engedélyben rögzíteni kell a legkedvezőtlenebb üzemi állapotban megengedett kibocsátási értékeket és a szükséges minimális tartózkodási időt.

2.40.4. A kibocsátási határérték 5 tf% O2-tartalmú, 273 K hőmérsékletű, 101,3 kPa nyomású száraz véggázra vonatkozik.

2.41.1. Olefineket (etilén, propilén) előállító pirolizáló kemencék

2.41.2. A kibocsátási határértékek 8 tf% O2-tartalmú, 273 K hőmérsékletű, 101,3 kPa nyomású száraz véggázra vonatkoznak.

2.42.1.[42]

2.42.2.[43]

2.42.3.[44]

2.42.4.[45]

2.43.1. Gázturbina és generátor-tesztelés

2.43.2. Ezen kibocsátási határértékek olyan gázturbinákra és generátorokra vonatkoznak, amelyek tesztelése minőség-ellenőrzés céljából történik az alábbi körülmények szerint:

2.43.2.1. a tesztelési idő nem haladja meg a 75 h/hónap értéket;

2.43.2.2. a tesztelésnél földgáz és gázolaj (dízelolaj) a felhasznált energiahordozó;

2.43.2.3. a felhasznált dízelolaj (folyékony tüzelőanyag) összes kéntartalma nem haladja meg a 0,1 m/m%-ot.

2.43.3. A kibocsátási határértékek 15 tf% O2-tartalmú, 273 K hőmérsékletű, 101,3 kPa nyomású száraz véggázra vonatkoznak.

2.43.4. A kibocsátási határértékek nem vonatkoznak a légi járművek hajtómű próbájára.

2.44.1. Ipari koromgyártás

2.44.2. A kibocsátási határértékek 8 tf% O2-tartalmú, 273 K hőmérsékletű, 101,3 kPa nyomású száraz véggázra vonatkoznak.

2.44.3. A felhasznált alapanyagok (olajok) kéntartalma az 1,0 m/m%-ot nem haladhatja meg.

2.44.4. A technológia csak utóégetővel és hőhasznosítással üzemeltethető.

2.44.5. A kibocsátási határértékek csak a kemence- és lángkorom (Furnace Black és Lamp Black) technológiára alkalmazhatók, a gázkorom (Gas Black) gyártási technológiára nem.

2.45.1. Tégla- és cserépgyártás

2.45.2. A kibocsátási határértékek 17 tf% O2-tartalmú, 273 K hőmérsékletű, 101,3 kPa nyomású száraz véggázra vonatkoznak.

2.45.3. A kibocsátási határértékek a közvetlen füstgáz szárításra is vonatkoznak.

2.45.4. A 2.45.1. pontban foglalt táblázat 6-12. sorában szereplő légszennyező anyagokat ötévente kell mérni.[48]

2.46. Vasérczsugorítás

2.46.1. Szilárd anyag kibocsátási határérték 1 kg/t zsugorítmány

2.46.2. Szén-monoxid kibocsátási határérték 25 kg/t zsugorítmány

2.46.3. Nitrogén-oxidok (NO2-ben megadva) kibocsátási határértéke 400 mg/m3

2.46.4 A nitrogén-oxidokra vonatkozó kibocsátási határértéket a fémérc kalcináló vagy szinterező berendezések, nyersvas vagy acélgyártás berendezései (elsődleges vagy másodlagos beolvasztás) - beleértve a 2,5 t/h kapacitást meghaladó folyamatos öntést, a vas(II)-fémek megmunkálásának berendezéseit (20 t/h nyersacélnál nagyobb kapacitású meleghengermű) - esetében kell alkalmazni.

2.47. Nyersvasgyártás

2.47.1. Léghevítők szén-monoxid kibocsátási határértéke 3,0 kg/t nyersvas

2.47.2. Vasöntési technológia szén-monoxid kibocsátási határértéke 12 kg/t termék

2.47.3. Szilárd anyag kibocsátási határértéke 0,5 kg/t termék

2.48.1. Acélgyártás

2.48.2. A konvertereknél a szén-monoxid tartalmú gázokat el kell égetni.

2.49.1. Kerámia burkolólap gyártás

2.49.2. A technológiából kikerülő valamennyi légszennyező anyag esetében a kibocsátási határértékek 18 tf% O2-tartalmú, 273 K hőmérsékletű, 101,3 kPa nyomású száraz véggázra vonatkoznak.

2.50. Foszgéngyártás és szerves anyagok foszgénezése

2.50.1. Szén-monoxid kibocsátási határérték 10 kg/t termék

2.51. Szerszám és készülék tisztítás forró-homok fluidágyban

2.51.1. Összes szerves anyag kibocsátási határértéke, C-ként megadva 20 mg/m3

2.51.2. A kibocsátási határérték 11 tf% O2-tartalmú, 273 K hőmérsékletű, 101,3 kPa nyomású száraz véggázra vonatkozik.[49]

2.52.1. Hegesztés, plazmavágás

2.52.2. A határértékeket fémek hegesztéssel történő megmunkálása, plazmavágása során kell alkalmazni, amennyiben azok elszívórendszere pontforráshoz kapcsolódik.

2.53.1. Gépjárművek javításánál a motorok járatása (üzemeltetés, tesztelés)

2.53.2. A határértékeket belsőégésű gépjármű motorok javítása során kell alkalmazni, amennyiben azok kipufogórendszere pontforráshoz kapcsolódik.

2.54.1. Húsfüstölés

2.54.2. A kibocsátási határértékek csak 5 kg/h vagy annál nagyobb légszennyező anyag tömegáramok esetére vonatkoznak.

2.55.1.[50]

2.55.2.[51]

2.55.3.[52]

2.56.[53]

2.56.1.[54]

2.56.2.[55]