31999R1621[1]

A Bizottság 1621/1999/EK rendelete (1999. július 22.) az egyes szárított szőlőféleségek előállítására termesztett szőlőfajták termesztéséhez nyújtott támogatás tekintetében a 2201/96/EK tanácsi rendelet részletes alkalmazási szabályainak megállapításáról

A BIZOTTSÁG 1621/1999/EK RENDELETE

(1999. július 22.)

az egyes szárított szőlőféleségek előállítására termesztett szőlőfajták termesztéséhez nyújtott támogatás tekintetében a 2201/96/EK tanácsi rendelet részletes alkalmazási szabályainak megállapításáról

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a legutóbb a 2199/97/EK rendelettel ( 1 ) módosított, a feldolgozott gyümölcs- és zöldségtermékek piacának közös szervezéséről szóló, 1996. október 28-i 2201/96/EK tanácsi rendeletre ( 2 ) és különösen annak 7. cikke (5) bekezdésére,

tekintettel a 1257/1999/EK rendelettel ( 3 ) módosított, a gyümölcs- és zöldségpiac közös szervezéséről szóló, 1996. október 28-i 2200/96/EK tanácsi rendeletre ( 4 ) és különösen annak 48. cikkére,

(1)

mivel a 2201/96/EK rendelet 7. cikke támogatási rendszert vezetett be a bizonyos szárítottszőlő-fajták termesztésére szakosodott területekre, és kimondta, hogy a támogatás azt követően folyósítandó, miután a szőlőt leszüretelték, és feldolgozás céljából megszárították; mivel ennek megfelelően meg kell határozni az említett rendszer alkalmazására szolgáló részletes szabályokat;

(2)

mivel a 2201/96/EK rendelet 7. cikke (3) bekezdése értelmében meg kell határozni a feldolgozásra szánt szárítottszőlő-fajták termesztésére és szüretelésére a Közösségen belül kijelölt garantált legnagyobb területet, amelynek túllépése azzal jár, hogy a következő gazdasági évben a támogatás összege csökken; mivel az említett legnagyobb terület megállapításánál figyelembe veszik a Közösségen belül az 1987/88-as, 1988/89-es és az 1989/90-es gazdasági évek során művelésbe vont átlagos területet;

(3)

mivel a rendszer célja a szárítottszőlő-ágazat támogatása és strukturálása, valamint az ebből a célból szükséges szakosodás fokának biztosítása; mivel ennek megfelelően a támogatásra kizárólag azok a friss szőlő termesztésére szolgáló területek jogosultak, ahol a leszüretelt szőlőt megszárítják, és mivel a támogatást akkor folyósítják, amikor a támogatásban részesülő területekről leszüretelt teljes friss szőlő termését mazsola előállítása céljából megszárították;

(4)

mivel a támogatás köréből ki kell zárni annak lehetőségét, hogy a friss szőlő bármekkora részét a szárítást megelőzően más célra felhasználják; mivel a termék rendeltetését a termelő és a feldolgozó között azt megelőzően aláírt szerződéssel kell biztosítani, hogy a friss szőlőt bármilyen céllal leszüretelték volna, és amely szerződésnek a támogatásban részesülő területekre kell vonatkoznia; mivel a rendszer adminisztrációja és ellenőrzése csak akkor lehet hatékony, ha számítógépes adatbázist hoznak létre, és a termelői szervezetek részt vesznek a tagjaik részére a szerződések megkötésében és kezelésében;

(5)

mivel a fentieken túlmenően a megfelelő mértékű szakosodás elérése és a visszaélések megakadályozása érdekében a támogatást olyan területek után kell folyósítani, amelyeket megfelelően művelnek; mivel a betartandó minimális terméshozam meghatározásánál és az egyes fajták jellegzetességeinek a figyelembevételénél biztosítani kell ennek az előírásnak a betartását, tekintetbe véve azonban a terméshozamot a termelő gondosságától függetlenül befolyásoló kivételes feltételekkel kapcsolatos kivételeket;

(6)

mivel a kínálat minőségének a kereslethez történő igazítása érdekében a támogatás folyósításának feltételéül kell szabni, hogy a termék megfeleljen a minimális minőségi jellemzőknek; mivel a feldolgozott termék tekintetében az egyszerűség kedvéért a minimális jellegzetességek és az engedélyezett eltérések azonosak az Egyesült Nemzetek Európai Gazdasági Bizottságának a romlandó termékek szabványosításáért és minőségfejlesztéséért felelős munkabizottsága által javasolt ENSZ/EGB-előírásban foglaltakkal; mivel az adatbázisba bekerülő minőségi termékek előállításának biztosítása érdekében elő kell írni a termelők és a feldolgozók számára azt a megfelelő infrastruktúrát, amelynek segítségével a kívánt minőségű nyersanyag, illetve késztermék előállítható; mivel a nyersanyag minőségének fenntartása és rendeltetésének ellenőrzése érdekében elő kell írni a termelő számára, hogy a feldolgozatlan szárított szőlőt bizonyos határidőn belül átadja a feldolgozónak;

(7)

mivel meg kell határozni, hogy a tagállamok által lefolytatott ellenőrzések kiterjedjenek az adatbázisba történő felvételre vonatkozó kérelmek, a szerződésekben foglalt információk és a támogatási kérelmek bizonyos százalékára, és hogy a szabályoktól való eltéréseket szankcionálni kell; mivel az ellenőrzési rendszer hatékonysága érdekében az ellenőrzésnek ki kell terjednie a megművelt területekre és a szerződések értelmében leszüretelt és leszállított mennyiségekre egyaránt;

(8)

mivel a számítógépes adatbázis létrehozására hároméves határidőt kell engedélyezni; mivel annak érdekében, hogy a termelők és a feldolgozók megfeleljenek az új követelményeknek, bizonyos átmeneti intézkedéseket kell bevezetni;

(9)

mivel az e rendeletben foglalt rendelkezések az eddigiekben szerzett tapasztalatok fényében szükségesnek ítélt módosításokkal a legutóbb a 2614/95/EK rendelettel ( 5 ) módosított, az egyes szárítottszőlő-fajták termesztésével kapcsolatos támogatások iránti kérelmekre vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 1990. október 9-i 2911/90/EGK bizottsági rendeletben ( 6 ), valamint a legutóbb a 2550/98/EK rendelettel ( 7 ) módosított, a termelési támogatásra jogosult szárítottszőlő-fajtákról szóló, 1984. július 31-i 2347/84/EGK ( 8 ) bizottsági rendeletben foglaltak helyébe lépnek; mivel ennek megfelelően az említett rendeletek hatályukat vesztik;

(10)

mivel az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Feldolgozottgyümölcs- és Feldolgozottzöldség-piaci Irányítóbizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

(1) E rendelet alkalmazásában

a) "szakosodott parcellák": a malagaszőlő-, feketeszemű szárított szőlő- (korinthiaki) és muskotályszőlő-fajtákkal betelepített területek, amelyről a leszüretelt friss szőlő teljes mennyiségét az ex08 06 20 KN-kód alá sorolt termékekké történő feldolgozás céljából megszárítják;

b) "termelői szervezetek": a 2200/96/EK rendelet 11. és 13. cikkében említett termelői szervezetek, illetve azok a csoportok, amelyek az említett rendelet 14. cikke értelmében megkapták az előzetes elismerést; ezek a szervezetek tagjaik helyébe lépnek a szárítottszőlő-termesztéshez nyújtott támogatások rendszerének kezelésével kapcsolatos valamennyi tevékenység tekintetében;

c) "egyéni termelők": azok a termelők, akik nem tagjai valamely termelői szervezetnek a mazsolafélék előállítására szolgáló szőlőfajták termesztése vonatkozásában;

d) "feldolgozó": minden olyan feldolgozó vállalkozás, amelynek termékei a fenti a) pontban meghatározott KN-kód alá sorolhatók, és amelyek megfelelő létesítményekkel rendelkeznek a szárított szőlőnek a vállalkozás területén történő tárolására és feldolgozására (feldolgozatlan szárított szőlő);

e) "szerződések": az egyéni termelőkre vagy termelői szervezetekre és a feldolgozókra nézve kötelező érvényű feldolgozási szerződések.

2. cikk

(1) A 2201/96/EK rendelet 7. cikkének (2) bekezdésében említett garantált legnagyobb közösségi terület 53 187 hektár.

(2) A 2201/96/EK rendelet 1. cikkének (3) bekezdésében említett, a szárított szőlőre vonatkozó gazdasági év szeptember 1-jétől augusztus 31-ig tart.

(3) A támogatási rendszer adminisztrációja céljából be kell vezetni a 4. cikkben, valamint a 8. cikk (4) bekezdésében említett információkat tartalmazó, "adatbázisnak" hívott számítógépesített alfanumerikus adatbázist. A parcellák alfanumerikus azonosítására szolgáló rendszer azonos a 3508/92/EGK tanácsi rendelet ( 9 ) 4. cikkében említett integrált rendszerrel, szükséges esetben kiegészítve, annak érdekében, hogy kiterjedjen azokra a szőlőtermelő területekre, amelyekre ez a támogatási rendszer vonatkozik.

(4) A 2392/86/EK tanácsi rendelet ( 10 ) 4. cikkének (4) bekezdésében említett referenciatáblázatoknak ki kell terjedniük azokra a szőlőtermelő területekre, amelyekre ez a támogatási rendszer vonatkozik.

3. cikk

(1) Támogatás az után a szakosodott parcellán történő szőlőtermesztés után folyósítható:

a) amely bekerült az adatbázisba;

b) amelyet teljes mértékben megműveltek és leszüreteltek, és amelynek megszárított termését (feldolgozatlan szárított szőlő) szerződés alapján valamely feldolgozóhoz leszállították;

c) amelynek minimális terméshozama megfelel legalább az alábbi mennyiségeknek:

- malagaszőlő esetén 3 000 kg feldolgozatlan szárított szőlő,

- feketeszemű mazsola esetén 2 100 kg feldolgozatlan szárított szőlő,

- muskotályszőlő esetén 520 kg feldolgozatlan szárított szőlő;

d) amelyből a friss szőlőt és a feldolgozatlan szárított szőlőt a (4) bekezdésben említett nemzeti rendelkezéseknek megfelelően kiválogatták;

e) amelyeken az I. mellékletben meghatározott minimumkövetelményeknek megfelelő feldolgozatlan szárított szőlőt termelnek.

(2) A minimális terméshozamra vonatkozó előírástól függetlenül:

- ahol a malagaszőlő- és muskotályszőlő-fajták filoxérával fertőzöttek, a minimálisan előírt terméshozam az ennek a rendeletnek hatálybalépését követő öt gazdasági év során 1 900 kg feldolgozatlan szárított szőlőnek felel meg,

- ahol a muskotályszőlő-fajta filoxérával fertőződött, a minimális előírt terméshozam az ennek a rendeletnek a hatálybalépését követő öt gazdasági év során 300 kg feldolgozatlan szárított szőlőnek felel meg,

- az öt éven belül újratelepített szőlők esetében a tagállamok alacsonyabb minimális terméshozamot írhatnak elő, s erről a Bizottságot értesíteniük kell,

- a természeti csapások következtében károsodott parcellák esetében a tagállamok a biztosítótársaságok által igazolt veszteség százalékának megfelelően csökkentik a (2) bekezdés c) pontjában meghatározott mennyiségeket; biztosítatlan károk tekintetében a tagállamok határozzák meg a minimális terméshozam százalékos csökkentését az érintett területeken, s erről értesítik a Bizottságot,

- ahol a szőlőt a közösségi szabályoknak megfelelően ökológiai módszerekkel termesztik, a tagállamok alacsonyabb minimális terméshozamot írhatnak elő, s erről értesítik a Bizottságot.

(3) Annak ellenőrzésére, hogy a minimális terméshozamot betartják-e, azt össze kell hasonlítani az egyes gazdaságok átlagos terméshozamával. Az átlagos terméshozamot az egyes fajtákra külön-külön kell kiszámítani a szóban forgó gazdaság által a feldolgozókhoz vagy a termelői szervezethez leszállított feldolgozatlan szárított szőlő mennyisége alapján, figyelembe véve a (2) bekezdésben megjelölt kivételeket. A válogatás során kieső mennyiséget a számításhoz nem veszik figyelembe.

(4) A tagállamoknak nemzeti rendelkezéseket kell elfogadniuk a friss szőlő szárítást megelőző válogatásával kapcsolatban, amelyekben meghatározzák a maximális kieső százalékarányt, amely nem haladhatja meg a leszüretelt szőlő mennyiségének 10 %-át, kivéve természeti csapások esetén. A szárított szőlőre vonatkozóan a tagállamok meghatározhatják a minimális kieső százalékot, és előírhatják a kieső szárított szőlő rendeltetésének ellenőrzésére vonatkozó eljárást.

4. cikk

(1) A tagállamok a jelentkezéskor az adatbázisba beviszik azoknak az egyéni termelőknek, termelői szervezeteknek és feldolgozóknak a nevét, akik megfelelnek a támogatási rendszerben való részvételhez szükséges műszaki követelményeknek. Ezeknek az előírásoknak ki kell terjedniük különösen azokra a feltételekre, amelyek között a szárítást, a tárolást és a feldolgozást végzik, annak érdekében, hogy a késztermék fizikai és higiéniai minősége megfeleljen a 93/43/EGK tanácsi irányelvben ( 11 ) foglalt előírásoknak.

A tagállamok kötelesek a rendszerben szereplő minden egyes résztvevő részére egyedi azonosítószámot kiadni, adott esetben az integrált rendszerre vonatkozó elvekkel azonos elveknek megfelelően.

(2) Az (1) bekezdésben említett regisztrációs kérelmeket legkésőbb a gazdasági év kezdete előtt egy hónappal, de mindenképpen az (5) cikkben említett szerződések aláírását megelőzően kell beadni.

A kérelmezőknek a kérelemben az alábbi információkat kell feltüntetniük:

a) egyéni termelők és termelői szervezetek esetén:

- azon teljes szőlőterület nagysága hektárban, két tizedesjegy pontossággal, amelyen a 2201/96/EK rendelet 7. cikkének (1) bekezdésében megjelölt fajtákat termesztik, parcellára lebontva, megjelölve az újratelepítés idejét, és fajtánként, illetve a malagaszőlő- és a muskotályszőlő-fajták esetén kategóriánként, minden parcellára, az azonosításhoz, illetve behatároláshoz szükséges részletekkel együtt,

- a szakosodott terület nagysága, parcellára lebontva és fajtánként, az első francia bekezdésben feltüntetett referenciák felhasználásával,

- a feldolgozatlan szárítottszőlő-termés becsült nagysága,

- azok a meglévő létesítmények, amelyekkel biztosítható, hogy a szőlő szárítását a gazdaság területén kielégítő műszaki és higiéniai feltételek között tudják elvégezni,

- a tárolást az 5. cikk (1) bekezdése ötödik francia bekezdésének megfelelően végző termelői szervezetek esetében tényszerű bizonyíték arra vonatkozóan, hogy rendelkeznek a feldolgozatlan szárított szőlő megfelelő műszaki és higiéniai feltételek mellett rakatolható műanyag ládákban történő tárolásának biztosításához szükséges létesítményekkel,

b) feldolgozók esetében:

- az utolsó három év során, illetve az üzleti tevékenység megkezdése óta megvásárolt nyersanyag és az elkészült késztermék átlagos mennyisége az azt alátámasztó számlákkal együtt; tényszerű bizonyíték formájában adatok a termékek rakatolható műanyag ládákban történő tárolását és a megfelelő műszaki és higiéniai feltételek közötti feldolgozását biztosító létesítményekről,

- a támogatási rendszer alkalmazásához szükséges ellenőrzésekkel kapcsolatos kötelezettségvállalás,

- kötelezettségvállalás arra vonatkozóan, hogy a megvásárolt termékeket a II. mellékletben meghatározott minimális jellemzőkkel rendelkező késztermékekké dolgozzák fel,

- kötelezettségvállalás arra vonatkozóan, hogy részletes napi készletnyilvántartást vezetnek az alábbi mozgásokról:

i. szerződés alapján vásárolt nyersanyagok az eladókra vonatkozó adatokkal együtt;

ii. az értékesített késztermékek a vásárlókra vonatkozó adatokkal együtt;

iii. a készleten lévő feldolgozatlan szárított termékek mennyisége;

iv. a nemzeti rendelkezések értelmében a válogatáskor kieső mennyiség, és az ennek rendeltetésére vonatkozó igazolás.

(3) A tagállamok:

- további előírásokat vezethetnek be az ellenőrzések megkönnyítése érdekében,

- a (2) bekezdés alkalmazását új termelőkre és azokra korlátozhatják, akiknek változásokat kell bejelenteniük legutóbbi bevallásukhoz képest a (2) bekezdés második albekezdése értelmében.

5. cikk

(1) A szerződéseket az adatbázisban szereplő egyéni termelők vagy termelői szervezetek és feldolgozók között kell megkötni.

A szerződéseket a teljes gazdasági évre kell megkötni a szóban forgó gazdasági év augusztus 1-jét megelőzően, s azoknak az alábbi adatokat kell tartalmazniuk:

- a szerződő felek adatbázis szerinti azonosítószámai,

- azon területek adatai, amelyekre a szerződések vonatkoznak, parcella és fajták szerinti bontásban, az adatbázisban szereplőkkel megegyező referenciákat használva; a terület és annak parcellák szerinti bontása nem különbözhet, és nem haladhatja meg a 4. cikk (2) bekezdése a) pontjának első francia bekezdése értelmében megjelölt területet és parcellákat; de kisebbek lehetnek,

- a szárított termék (feldolgozatlan szárított szőlő) becsült várható mennyisége, feltüntetve az ugyanazon fajtákkal, illetve malagaszőlő- és muskotályszőlő-fajták esetén ugyanabba a kategóriába tartozó szőlővel betelepített parcellákról várható átlagos terméshozamokat,

- a fizetendő vételár, megfelelő esetben fajta és/vagy minőség szerinti bontásban; kötelezettségvállalás a vételár banki vagy postai átutalással történő kifizetésére,

- előírás arra vonatkozóan, hogy az egyéni termelő vagy termelői szervezet a szerződésben érintett területről leszüretelt szárított szőlő teljes mennyiségét közvetlenül a szárítást követően rakatolható műanyag ládákban a feldolgozó részére leszállítja, a mennyiségből levonva a válogatás során kieső mennyiséget; mindazonáltal a termelői szervezetekkel kötött szerződések kiköthetik, hogy a szárított terméket a termelői szervezetnek kell rakatolható műanyag ládákban tárolnia, és hogy a feldolgozóhoz történő szállítások a teljes gazdasági évre kiterjedhetnek. A termelői szervezetnek vállalnia kell, hogy biztosítja a kielégítő tárolási körülményeket a szárított termékek minőségének megőrzése érdekében,

- kötelezettség a feldolgozó részéről, hogy átveszi és megfelelő feltételek mellett rakatolható műanyag ládákban tárolja az I. mellékletben meghatározott minőségi minimumkövetelményeknek megfelelő, feldolgozatlan szárított szőlő teljes mennyiségét,

- a kártérítés összege arra az esetre, ha bármelyik szerződő fél nem teljesítené szerződéses kötelezettségeit, különös tekintettel a vételár megfizetésére és a szerződéssel érintett parcellákról származó teljes mennyiség leszállítására, illetve átvételére vonatkozó kötelezettségekre.

(2) A szerződések tartalmazhatnak záradékot az (1) bekezdés negyedik francia bekezdésében megjelölt vételárnak a termék leszállítását megelőzően, de legkésőbb november 30-ig egy vagy több alkalommal végrehajtott módosítását illetően. A vételár módosításának objektív tényezőkön kell alapulnia, pl. világpiaci árváltozásokon, illetve a leszüretelt termék mennyiségén és minőségén; ha a felek a vételár módosításában nem tudnak megállapodni, az eredeti szerződéses ár tekintendő érvényesnek.

(3) A feldolgozók kötelesek az egyes szerződések egy példányát a szerződés megkötését követő 10 munkanapon belül megküldeni az illetékes nemzeti hatóság részére, s az ennek megtörténtét igazoló bizonyítékot megőrizni.

(4) Ha valamely szervezet egyben feldolgozóként is működik, a tagjai termelésére vonatkozó szerződéseket úgy kell tekinteni, mintha azokat azt követően kötötték volna, hogy az általuk tartalmazott információkat az illetékes hatóság részére az (1) bekezdés második albekezdésében megjelölt határidőn belül továbbították.

(5) A tagállamoknak minden szerződést azonosítószámmal kell ellátniuk.

A tagállamoknak további rendelkezéseket kell elfogadniuk a szerződésekre, különösen a szerződéses ár betartásának, illetve a szerződések a (3) és (4) bekezdések értelmében történő továbbításának elmaradása esetén kiszabott szankciókra vonatkozóan.

6. cikk

(1) Az egyes gazdálkodásokból származó szárított szőlő teljes mennyiségét legkésőbb a termelés évének november 30. napjáig le kell szállítani a feldolgozóhoz, illetve adott esetben a tárolásért a szerződés értelmében felelős termelői szervezethez.

(2) A feldolgozókhoz a szerződés értelmében leszállított feldolgozatlan szárított szőlőnek meg kell felelnie a I. mellékletben megjelölt minimumkövetelményeknek.

E követelmények betartását a feldolgozó által a termelővel, illetve termelői szervezettel egyeztetve a teljes tételből vett reprezentatív minták alapján kell ellenőrizni. A mintákat mindkét félnek meg kell vizsgálnia, és az ellenőrzés eredményéről jegyzőkönyvet kell felvenni. Ebben a bekezdésben a "tétel" kifejezés a termelő, illetve termelői szervezet által a feldolgozóhoz átvételre egyszerre leszállított összes ládát jelenti. Az egyes tételek tartalmának egységesnek kell lennie, azoknak azonos származási helyű és ugyanazon fajtába tartozó feldolgozatlan szárított szőlőt kell tartalmazniuk.

(3) A feldolgozónak a termelővel megállapodva kell meghatároznia a szállítások helyét és ütemét.

(4) A tételek átvételekor szállítólevelet kell kitölteni az alábbi adatok feltüntetésével:

- a lerakodás kezdetének napja és ideje,

- a tételre vonatkozó szerződés azonosító száma,

- a tétel bruttó és nettó tömege,

- a tétel megfelel-e az előírt minimumkövetelményeknek.

A szállítólevelet három példányban kell kitölteni, s azt a feldolgozónak és az egyéni termelőnek, illetve termelői szervezetnek alá kell írnia. Minden szállítólevelet külön azonosító számmal kell ellátni.

A feldolgozónak és az egyéni termelőnek, illetve termelői szervezetnek a szállítólevél egy-egy példányát meg kell őriznie. A feldolgozónak egy példányt ellenőrzési céllal két munkanapon belül továbbítania kell a tagállam részére.

7. cikk

(1) A támogatási kérelmeket az egyéni termelőknek, illetve termelői szervezeteknek a feldolgozatlan szárított szőlőnek a feldolgozóhoz történő leszállítását követően, legkésőbb a szőlő termelési éve december 31. napjáig be kell nyújtaniuk.

(2) A támogatási kérelmeknek tartalmazniuk kell legalább az alábbi információkat:

- az adatbázisban szereplő azonosítószám vagy számok, és azok a szakosodott területek, amelyekre az igény vonatkozik, a 4. cikk (2) bekezdése a) pontjának első francia bekezdésében megjelöltekkel azonos referenciákat használva,

- a vonatkozó szerződés vagy szerződések azonosító számai, illetve a szerződések másolatai,

- a szállítólevél vagy szállítólevelek azonosítószámai, illetve másolatai,

- az előállított feldolgozatlan szárított szőlő mennyisége és a hektáronkénti terméshozam,

- arra vonatkozó nyilatkozat, hogy az igényelt támogatásban szereplő területeken termesztett teljes szőlőmennyiséget megszárították, és a feldolgozókhoz leszállították, kivéve a válogatás során kieső mennyiséget.

(3) A támogatás a 8. cikkben megjelölt ellenőrzések elvégzését követően, legkésőbb a szárított szőlő szüretének évét követő év május 31. napjáig folyósítandó.

Mindazonáltal a termelői szervezetek a (2) bekezdésben megjelölt információknak a dokumentumokban történő ellenőrzését követően a támogatás 70 %-ának megfelelő előleget kapnak, legkésőbb a szárított szőlő szüretének évét követő év január 31. napjáig.

A termelői szervezetek kötelesek az előleg, illetve a támogatás fennmaradó összege teljes egészét a kifizetést követő 15 napon belül átutalni tagjaik számára. A tagállamoknak ellenőrizniük kell az említett határidő betartását, és visszaélések esetén szankciókat kell kiszabniuk.

8. cikk

(1) A 2200/96/EK rendelet VI. címének sérelme nélkül, a tagállamok kötelesek adminisztratív és helyszíni ellenőrzéseket végezni e rendelet betartásának biztosítása érdekében.

Különösen az alábbiakat kell elvégezniük:

1.1. az értesítések, szerződések és támogatási kérelmek 100 %-ának adminisztratív ellenőrzése. Az ellenőrzéseknek ki kell terjedniük a kérelmező azonosítására és a parcellák jellemzőire egyaránt. Számítógépes úton egyeztetni kell az ugyanazon a kérelmező által a korábbi években benyújtott, a borágazattal és egyéb területi támogatásra jogosult ágazatokkal kapcsolatos bevallásokat;

1.2. évenként elvégzett helyszíni ellenőrzések az alábbiak tekintetében:

a) az adatbázisban szereplő információk legalább az alábbiakra kiterjedően:

i. az értesítések 5 %-ának és a 4. cikk (2) bekezdése a) pontja első francia bekezdésének megfelelően lejelentett területek legalább 5 %-ának megfelelő minta; a mintákat reprezentatív jellegük valamint az alábbiakat figyelembe vevő kockázatelemzés alapján kell kiválasztani:

- a termelők, illetve termelői szervezetek által benyújtott információk a szőlészeti földnyilvántartásban szereplő adatokkal, valamint a filoxéra elleni programok alkalmazása során összegyűjtött információkkal történő összehasonlításának eredményei,

- a lejelentett területek és azok földrajzi megoszlása,

- ha a 4. cikk (3) bekezdésének második francia bekezdése alkalmazandó, az új termelők és azok, akik változásokat jelentenek be;

ii. A 4. cikk (2) bekezdése b) pontja első francia bekezdésének megfelelően lejelentett mennyiségek 5 %-ának megfelelő minta; a mintákat az egyes feldolgozók által bevallott tároló és feldolgozó kapacitás figyelembevételével kell kiválasztani, s azoknak ki kell terjedniük fajtánként legalább egy feldolgozó egységre.

Az ellenőrzéseknek egyebek között ki kell terjedniük arra, hogy a késztermék megfelel-e a II. mellékletben meghatározott minimális jellemzőknek;

b) a szerződések alapján fennálló kötelezettségek betartása; ezeket az ellenőrzéseket a szerződések 5 %-ának és a szerződésben szereplő területek legalább 5 %-ának megfelelő mintán kell elvégezni;

c) a támogatási kérelmekben megjelölt információk; ezeket az ellenőrzéseket a támogatási kérelmek 5 %-ának és a területek legalább 5 %-ának megfelelő mintán kell elvégezni. A helyszíni ellenőrzésre kerülő támogatási kérelmeket az illetékes hatóságnak kell kijelölnie, figyelembe véve az alábbiakat:

- a parcellák száma és a teljes terület,

- a kérelmekben feltüntetett információk az adatbázisban és a szerződésben szereplő információkkal történő összevetésének eredményei,

- valamennyi változás, a megelőző évvel összehasonlítva,

- a korábbi évek során elvégzett ellenőrzések eredményei.

A támogatási kérelmekkel kapcsolatos ellenőrzések során meg kell vizsgálni az alábbiakat is:

- a minimális terméshozam tényleges betartása; ezen ellenőrzés céljából a nemzeti hatóságoknak ellenőrizniük kell a feldolgozókhoz történő szállításokat és a feldolgozók készletnyilvántartásába bevezetett mennyiségeket,

- a szerződésekben szereplő parcellákon leszüretelt teljes mennyiség tényleges megszárítása; ennek az ellenőrzésnek a céljából a nemzeti hatóságoknak meg kell becsülniük a termőterület és fajta, illetve malagaszőlő- és muskotályszőlő-fajták esetében kategória szerinti átlagos terméshozamot; az összehasonlításra ezt az átlagos terméshozamot kell használni,

- a minimális minőségi követelményeknek való megfelelés;

d) a filoxéra elleni új telepítésekkel kapcsolatos támogatás.

(2) A helyszíni ellenőrzéseknek ki kell terjedniük a gazdaság területén a támogatásra jogosult fajtákkal betelepített valamennyi parcellára, és a feldolgozóknak az érintett fajtákkal kapcsolatos valamennyi tevékenységére, beleértve az importált mennyiségekkel kapcsolatos tevékenységeket is.

(3) Ha a megvizsgált parcella több tulajdonos tulajdonában van, ellenőrizni kell az adatbázisban és a támogatási kérelmekben a közös tulajdonosokra vonatkozó információk valódiságát.

(4) Az ellenőrzések eredményeit és az alkalmazott szankciókat be kell vinni az adatbázisba.

9. cikk

(1) Ha az egyéni termelők, illetve a termelői szervezetek által a 4. cikk (2) bekezdésének a) pontja értelmében nyújtott információkról kiderül, hogy azok pontatlanok, az alábbi szankciókat kell alkalmazni:

a) területi eltérések esetén analógiás alapon az alábbi (4) bekezdés alkalmazandó;

b) a rendelkezésre álló infrastruktúra területén fennálló jelentős eltérés esetén a szóban forgó gazdasági év idejére az egyéni termelők, illetve termelői szervezetek nevét el kell távolítani az adatbázisból; az eltávolított neveket legkorábban a következő gazdasági évben szabad az adatbázisba újra bevinni, azzal a feltétellel, hogy igazolni tudják a megfelelő létesítmények, illetve berendezések üzembe helyezését.

(2) Ha a feldolgozók által a 4. cikk (2) bekezdésének b) pontja értelmében közölt információkról kiderül, hogy azok pontatlanok, illetve az említett rendelkezések értelmében adott kötelezettségvállalásokról kiderül, hogy azokat nem teljesítették, az alábbi szankciókat kell alkalmazni:

a) a rendelkezésre álló infrastruktúra területén fennálló jelentős eltérések esetén a pénzbírságnak meg kell felelnie a szóban forgó gazdasági év során feldolgozott mennyiségeknek megfelelő támogatás összegének; ezen túlmenően a feldolgozók nevét a szóban forgó gazdasági évre az adatbázisból el kell távolítani; az eltávolított neveket legkorábban a következő gazdasági évben szabad az adatbázisba visszaállítani azzal a feltétellel, hogy bizonyítani tudják a megfelelő létesítmények üzembe helyezését;

b) a vállalt kötelezettségek teljesítésének elmulasztása esetén, különösen a késztermék minőségével kapcsolatosan, beleértve a válogatás során kiselejtezett terméket, illetve a részletes nyilvántartás vezetését, a bírság összege megfelel a szóban forgó gazdasági év során feldolgozott mennyiségeknek megfelelő támogatási összegnek.

(3) Ha a szerződésekben szereplő információkról kiderül, hogy azok pontatlanok, illetve hogy az abban vállalt kötelezettségeket nem teljesítették, az alábbi szankciókat kell alkalmazni:

a) Abban az esetben, ha valamely egyéni termelő, illetve termelői szervezet nem tartja be különösen az 5. cikk (1) bekezdésének negyedik francia bekezdésében meghatározott szállítási kötelezettséget, a támogatás összege nem folyósítható, illetve ha azt már folyósították, akkor a Bizottság 3887/92/EGK rendeletének ( 12 ) 14. cikke értelmében azt vissza kell téríteni;

b) Abban az esetben, ha a feldolgozók nem vállalták a szerződés értelmében leszállított feldolgozatlan szárított szőlő átvételét, a kirótt pénzbírság összege megfelel az érintett területek után járó támogatási összegnek.

(4) Abban az esetben, ha a támogatási kérelmekkel kapcsolatos ellenőrzések során szabálytalanságot találnak, az alábbi szankciókat kell alkalmazni:

a) Abban az esetben, ha a ténylegesen meghatározott területről kiderül, hogy az meghaladja azt a területet, amely után a támogatást kérték, a támogatás összegét a támogatási kérelemben szereplő terület nagysága alapján kell kiszámítani.

Abban az esetben, ha ezzel ellentétben az ellenőrzés során ténylegesen meghatározott terület kisebb, mint az a terület, amely után a támogatást igényelték, a támogatás összegét a ténylegesen felmért terület után kell meghatározni, és - vis maior esetét kivéve - 3 %-nál vagy 0,2 hektárnál nagyobb eltérés esetében, amely azonban nem haladja meg a felmért terület 20 %-át, ebből az összegből le kell vonni a megállapított eltérés kétszeresét. A termelői szervezeteknek vissza kell téríteniük a jogosulatlanul kifizetett összeg a (3) bekezdés a) pontjának megfelelően kiszámított kamattal növelt összegét.

Abban az esetben, ha az ellenőrzés során talált eltérés meghaladja a felmért terület 20 %-át, hektáronkénti támogatás nem folyósítandó, illetve abban az esetben, ha a támogatás összegét már folyósították, azt a 3887/92/EGK rendelet 14. cikke értelmében vissza kell téríteni.

Mindazonáltal, szándékosan vagy súlyos gondatlanság miatt benyújtott hamis bevallás esetén:

- a termelőt, illetve termelői szervezetet a szóban forgó gazdasági évre ki kell zárni a támogatásra jogosultak sorából, továbbá

- szándékos hamis bevallás esetén a következő gazdasági évben támogatásra jogosultak sorából is.

Nem alkalmazandók a fenti levonások abban az esetben, ha a terület meghatározásakor az egyéni termelők illetve termelői szervezetek igazolni tudják, hogy helyesen vették alapul az illetékes hatóság által elfogadott információkat.

Ebben a bekezdésben a "meghatározott terület" kifejezés azokat a területeket jelenti, amelyek tekintetében valamennyi előírt feltétel teljesült;

b) Abban az esetben, ha úgy találják, hogy nem tartották be a minimális terméshozamot, az egyéni termelő, illetve termelői szervezet nevét és megfelelő esetben az érintett feldolgozó nevét törölni kell az adatbázisból a szóban forgó és az azt követő gazdasági évre;

c) Abban az esetben, ha az derül ki, hogy a tényleges terméshozam, bár a minimális terméshozamot meghaladja, mindazonáltal alacsonyabb az érintett földrajzi területre a nemzeti hatóság által becsült átlagos terméshozamnál, az ellenőrzésnek ki kell terjednie az egyéni termelő, illetve termelői szervezet által a piacon friss szőlőként vagy borkészítés céljából értékesített mennyiségekre is. Abban az esetben, ha ez az ellenőrzés és a szőlőterület állapotára vonatkozó ellenőrzés azt mutatják, hogy a támogatásban részesülő parcellákról származó mennyiség teljes egésze nem került szárításra, a támogatás összegét a más célra felhasznált mennyiségek százalékával arányosan kell csökkenteni. Nem folyósítandó támogatás abban az esetben, ha az egyéb célokra felhasznált mennyiségek meghaladják a leszüretelt szőlő mennyiségének 30 %-át. Ahol nem áll rendelkezésre bizonyíték az érintett parcellákról származó tényleges mennyiségeket illetően, az egyéb célokra felhasznált mennyiség egyenlőnek tekintendő a támogatási kérelemben feltüntetett mennyiség és a hatóságok által földrajzi területenként és fajtánként meghatározott átlagos terméshozam alkalmazásával kiszámított mennyiségek közötti különbséggel.

(5) Minden olyan esetben, ahol a támogatást jogosulatlanul folyósították, a tagállamok kötelesek az érintett összegeket a 3887/92/EGK rendelet 14. cikkének megfelelően behajtani.

Olyan esetekben, ha a felderített szabálytalanság a terület egy részét, valamely termelő, illetve termelői szervezetek termésének egy részét, illetve valamely feldolgozó által átvett, illetve feldolgozott termelés egy részét érinti, a kiszabott bírságnak arányban kell állnia az elkövetett szabálytalanságokkal. A bírságnak el kell érnie legalább a szabálytalanságokban érintett mennyiségeknek megfelelő támogatási összeg kétszeresét.

10. cikk

A 3887/92/EGK rendelet alábbi rendelkezései érvényesek az e rendeletben foglalt ellenőrzésekre és bírságokra:

- a 6. cikk (3) bekezdésének utolsó albekezdése az egy térségben vagy egy térség valamely részében talált jelentékeny szabálytalanságok esetén,

- a 6. cikk (7) bekezdésének első albekezdése a parcellák területének meghatározására,

- a 8. cikk (1) bekezdésének első albekezdése az adatbázisba történő regisztrációs kérelem és/vagy a támogatási kérelem határidőn túli benyújtásának esetére,

- a 11. cikk vis maior eseteire és azokra az esetekre, ahol az alkalmazható bírságok nem kerülnek kiszabásra,

- a 12. cikk a helyszíni ellenőrzésről szóló jelentésre,

- a 13. cikk a helyszíni ellenőrzés elutasítására a gazdálkodó részéről,

- a 14. cikk a jogosulatlanul folyósított kifizetések visszatérítésének szabályaira,

- a 15. cikk.

11. cikk

Az érintett tagállamok kötelesek a Bizottságot évente tájékoztatni:

a) október 1-jét megelőzően az adatbázisban és a szerződésekben szereplő információk alapján:

- a támogatásra jogosult fajtákkal betelepített teljes szőlőterületről fajták, illetve malagaszőlő- és muskotályszőlő-fajták esetén, kategóriák szerinti bontásban,

- a szárított szőlő termesztésére szakosodott területről,

- a szerződésekben szereplő területről, fajtánként, és a szerződések teljes számáról, különbséget téve az egyéni termelőkkel és a termelői szervezetekkel kötött szerződések között,

- fajtánként a szárított szőlőtermés becsült nagyságáról,

- a termelői szervezetek számáról, feltüntetve elismerésük típusát és az illető szervezetekhez tartozó terület százalékos arányát; tárolókapacitásukról,

- a feldolgozók számáról és azok tároló és feldolgozó kapacitásáról;

b) január 31-ét megelőzően:

i. a támogatási kérelmekben szereplő információk alapján:

- a szakosodott terület azon fajták szerint, amelyek után a termelői szervezetek és az egyéni termelők a támogatást igényelték,

- a megtermelt feldolgozatlan szárított szőlő mennyiségei és a hektáronkénti átlagos terméshozam, fajtánként, termelői szervezetek és egyéni termelők esetén,

- azon hektárok száma, amelyek után a tagállamok illetékes hatóságai a 3. cikk (2) bekezdésének negyedik francia bekezdése alapján a terméshozam csökkentését hivatalosan engedélyezték. Ezeket a területeket a termés százalékos csökkentése és az egyes termőterületeket ért kár jellege szerinti bontásban kell feltüntetni;

ii. az újratelepítési támogatási kérelmekben foglalt információk alapján:

- termelői szervezetek és egyéni termelők esetén az újratelepítési támogatásban részesülő területek, fajtánként, külön feltüntetve az újratelepítés első, második és harmadik évében folyósított kifizetéseket;

c) szeptember 1-jét megelőzően:

- a folyó gazdasági évre termesztési támogatásra és újratelepítési támogatásra véglegesen elfogadott területek,

- az ellenőrzések eredményei a felmerült valamennyi probléma feltüntetésével.

12. cikk

A szárított szőlő előállításával foglalkozó feldolgozó üzemekben mesterséges szőlőszárítót üzemeltető feldolgozók számára a tagállamok engedélyezhetik, hogy friss szőlőből álló készleteiket a támogatásban részesülő termelőktől, illetve termelői szervezetektől szerezzék be. Ebből a célból a friss szőlő vásárlására vonatkozó részletes programtervet kell benyújtaniuk, és alá kell vetni magukat a tagállamok által a visszaélések elkerülése érdekében elrendelt külön vizsgálatoknak.

A tagállamok kötelesek a Bizottságot tájékozatni az ilyen jellegű igényekről és az általuk elfogadott külön ellenőrző intézkedésekről.

13. cikk

(1) A tagállamoknak a 2. cikk (4) bekezdésében megjelölt adatbázist a 2002/03-as gazdasági év kezdetét megelőzően létre kell hozniuk. Az 1999/2000-es, 2000/01-es és 2001/02-es gazdasági években az adatbázisban történő regisztrációs kötelezettséget az a kötelezettség helyettesíti, hogy a 4. cikk (2) bekezdésének megfelelően 1999. szeptember 1-jét megelőzően be kell nyújtani az adatbázisba történő felvételre vonatkozó regisztrációs kérelmet; a területre és a parcellák azonosítására vonatkozó referenciák a földhivatali referenciák, illetve a területek ellenőrzéséért felelős szervezet által ezzel egyenértékűnek elfogadott egyéb adatok.

(2) Az 1999/2000-2001/02-es gazdasági évre az alábbi átmeneti intézkedések vonatkoznak:

a) A tagállamok úgy dönthetnek, hogy az 1999/2000-es gazdasági évben az ennek a rendeletnek a hatályba lépését megelőzően létező termelői szövetségi formák veszik át tagjaik helyét a szárított szőlő termesztésére vonatkozó támogatási rendszer adminisztrációjával kapcsolatos valamennyi tevékenységet illetően, abban az esetben, ha 1999. szeptember 15-ét megelőzően a 2200/96/EK rendelet 14. cikkének megfelelően előzetes elismerési kérelmet nyújtanak be;

b) A 4. cikk (1) bekezdésének megfelelő az adatbázisba való felvételre vonatkozó regisztrációs kérelmek akkor tekinthetők elfogadhatónak, ha a kérelmező egyéni termelők, termelői szervezetek vagy feldolgozók vállalják az adatbázisban történő regisztrációjukkal kapcsolatos feltételek teljesítését a 2001/02-es gazdasági év kezdetéig, különösen a szárításra, tárolásra és feldolgozásra vonatkozó feltételeket illetően;

c) Az 5. cikkben említett szerződések a termelők vagy termelői szervezetek és azon feldolgozók között jönnek létre, akik a szerződés megkötése előtt kérelmezték az adatbázisba való felvételüket; az 1999/2000-es, a 2000/01-es és a 2001/02-es gazdasági évre vonatkozó szerződéseket 1999. november 1., 2000. szeptember 1., illetve 2001. szeptember 30. előtt kell megkötni;

d) A feldolgozatlan szárított szőlő rakatolható műanyag ládákban történő szállításával és tárolásával kapcsolatos kötelezettség a 2002/03-as gazdasági évvel kezdődően teljes mértékben alkalmazandó.

Mindazonáltal azon egyéni termelők, termelői szervezetek és feldolgozók tekintetében, akikre a 399/94/EK tanácsi rendeletben ( 13 ) foglalt rendelkezések vonatkoznak, ez a kötelezettség az alábbiakra vonatkozik:

- az 1999/2000-es gazdasági év során leszállított és tárolt mennyiségek legalább 25 %-ára,

- a 2000/01-es gazdasági év során leszállított és tárolt mennyiségek legalább 50 %-ára,

- a 2001/02-es gazdasági év folyamán leszállított és tárolt mennyiség legalább 75 %-a;

e) A 6. cikk (1) bekezdésében megjelölt szállítási határidő az 1999/2000-es gazdasági évre 1999. december 31. A 2001/02-es gazdasági év kezdetéig a feldolgozók az egyéni termelőkre, illetve termelői szervezetekre bízhatják a saját tároló kapacitásukat meghaladó mennyiségek tárolását;

f) A 9. cikk (4) bekezdése a) pontja második albekezdésének és a 9. cikk (4) bekezdése c) pontjának rendelkezései a 2002/03-as gazdasági évtől kezdődően alkalmazandók.

14. cikk

A tagállamok e rendelet kihirdetésétől számított két hónapon belül kötelesek tájékoztatni a Bizottságot a rendelet bevezetése érdekében elfogadott nemzeti rendelkezéseikről.

15. cikk

A 2911/90/EGK és a 2347/84/EGK rendeleteket az 1999/2000-es gazdasági évvel kezdődően ez a rendelet hatályon kívül helyezi.

16. cikk

Ez a rendelet az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő hetedik napon lép hatályba.

Ezt a rendeletet az 1999/2000-es gazdasági évtől kezdődően kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

I. MELLÉKLET

A 3. cikk (1) bekezdésének e) pontjában említett

MINIMUMKÖVETELMÉNYEK

1.

A feldolgozatlan szmirnai mazsolát a Vitis vinifera L. Apyrena szőlőfajtákból kell előállítani.

A feldolgozatlan korinthoszi mazsolát a Vitis vinifera L. Black Corinth szőlőfajtákból kell előállítani.

A feldolgozatlan szárított malagaszőlőt a Vitis vinifera L. muscatel szőlőfajtákból kell előállítani.

2.

Friss állapotban a szőlőknek a friss szőlőre vonatkozó hatályos követelményeknek kell megfelelniük, különösen a növényvédő szerek maradványai vonatkozásában; a szárítás során nem érintkezhetnek közvetlenül a talajjal, és megfelelő védelmet kell biztosítani a kártevők ellen. Előzetesen meg kell tisztítani őket, megfelelő esetben rostálással, elsősorban a szárdarabkák eltávolítása érdekében.

3.

A feldolgozatlan szárított szőlőnek:

1. száraznak kell lennie, nedvességtartalma nem haladhatja meg a 31 %-ot a muskotályszőlők esetén, és a 14 %-ot az egyéb fajták esetén;

2. épnek, egésznek, megfelelő alakúnak és megfelelően kifejlettnek, továbbá gyakorlatilag egységes színezetűnek kell lennie;

3. a gyümölcshúsnak ruganyosnak és rugalmasnak kell lennie, a szárított szőlő nem keményedhet meg és nem kristályosodhat össze;

4. mentesnek kell lennie a szárak vagy a helytelen kezelés okozta sérülésektől;

5. gyakorlatilag mentesnek kell lennie penésztől, rothadástól, erjedéstől, illetve minden más, a termék minőségére vagy külsejére nézve negatív hatású károsodástól vagy változástól, még inaktív állapotban is;

6. gyakorlatilag mentesnek kell lennie élő vagy elpusztult rovaroktól vagy atkáktól, függetlenül azok fejlettségi stádiumától;

7. mentesnek kell lennie kavicstól, látható homoktól, fémtöredékektől és egyéb ásványi szennyező vagy idegen anyagoktól;

8. mentesnek kell lennie az emberi egészségre nézve mérgező, a kezelés során felhasznált termékek látható vagy láthatatlan maradványaitól;

9. gyakorlatilag nem tartalmazhat szárakat és a szőlőnövényről származó egyéb darabkákat;

10. mentesnek kell lennie minden idegen szagtól és íztől;

11. mentesnek kell lennie ragacsos anyagoktól, azok eredetétől függetlenül;

12. a szőlő szállítására vagy tárolására használt tároló edényből történő kivétel során könnyen eltávolíthatónak kell lennie;

13. minden egyes használat előtt kimosott, rakatolható műanyag ládákban szállítandó és tárolandó;

14. egységes méretűnek kell lennie az alábbiak szerint:

- feldolgozatlan korinthoszi mazsola: 10 és 4 mm-es nagyság között; malagaszőlő: 11 és 4 mm-es nagyság között,

- feldolgozatlan szárított muskotályszőlő: a méret nem haladhatja meg 100 grammonként a 130 szőlőszemet.

4. Az alábbi tűréshatárok engedélyezettek: 1. Minőség Hiányosságok Tűréshatár (tömeg %-ban) Nem egységes színű feldolgozatlan szárított szőlő 12 Nem megfelelően érett, illetve nem megfelelően kifejlett szárított szőlő 4 Penészes, rothadt vagy erjedt feldolgozatlan szárított szőlő 4 Sérült, ütődött vagy szétnyílt feldolgozatlan szárított szőlő 4 Kristályos cukrot tartalmazó feldolgozatlan szárított szőlő 10 Rovarok, atkák vagy más kártevők által károsított feldolgozatlan szárított szőlő 2 Látható idegen növényi anyagot tartalmazó feldolgozatlan szárított szőlő 1 2. Méret - feldolgozatlan korinthoszi mazsola és malagaszőlő: - - a szőlő tömegének legfeljebb 6 %-a a 10 mm-es átmérőt meghaladó korinthoszi mazsola és a 11 mm-es átmérőt meghaladó malagaszőlő esetében, - a szőlő tömegének legfeljebb 2 %-a 4 mm alatti átmérőjű szőlőszemek esetén. Ez utóbbi határérték 4 %-ra módosul az Aegialia-ról, Korinthia-ról és a Ión-szigetekről származó feldolgozatlan szárított szőlő esetén, - feldolgozatlan szárított muskotályszőlő: adott tételben a határértékeken kívül eső szőlőszemek aránya 10 % lehet.

II. MELLÉKLET

A 4. cikk (2) bekezdése b) pontjának harmadik francia bekezdésében említett

SZÁRÍTOTT SZŐLŐSZEMEKRE VONATKOZÓ MINIMÁLIS JELLEMZŐK

1. Meghatározás

A szárított szőlőnek a Vitis vinifera L. fajról származó malagaszőlőnek, muskotályszőlőnek vagy korinthoszi szárított szőlőnek kell lennie.

2. Minimumkövetelmények

2.1.

A szárított szőlőnek meg kell felelnie az alábbi követelményeknek:

- egész,

- ép, a termés nem lehet rothadt, és nem szenvedhet a szőlőt fogyasztásra alkalmatlanná tevő más károsodást,

- mentes élő rovaroktól vagy atkáktól, azok fejlettségi stádiumától függetlenül,

- rendellenes külső nedvességtől mentes,

- idegen szagoktól és íztől mentes (nem tekinthető rendellenesnek az enyhe SO2 szag és az enyhe olajos szag és íz),

- meg kell felelnie a tűréshatároknak,

- tiszta, gyakorlatilag mentes minden látható idegen anyagtól,

- mentes a rovarok, atkák és más kártevők általi látható károsodástól,

- penésztől mentes,

- mentes éretlen, illetve kifejletlen bogyóktól,

- szárdarabkáktól mentes,

- a muskotályszőlőt kivéve mentes a kocsányoktól,

- sérült bogyóktól mentes (magozott termékek esetén a szokványos magozási eljárásokból eredő szokásos mechanikus sérülések nem számítanak "sérülésnek")

- látható cukorkristályoktól mentes,

- idegen növényi anyagtól mentes.

2.2.

A szárított szőlőszemeknek ezen felül:

- hasonló fajtajellemzőkkel kell rendelkezniük,

- elfogadható, jellegzetes ízzel, állaggal és színnel kell rendelkezniük,

- viszonylag érett szőlőből kell készülniük,

- rostáláson vagy méretre válogatáson kell átesniük,

- tartalmazhatnak a tűréshatárokra vonatkozó rendelkezésekben megjelölt tűréshatárokon belüli hiányosságokat, feltéve hogy a szárított szőlőszemek megőrzik alapvető jellegzetességeiket általános megjelenésük, minőségük, minőségmegőrzésük és külsejük tekintetében.

2.3.

A szárított szőlő állapotának megfelelőnek kell lennie ahhoz, hogy

- jól viselje a szállítást és kezelést, valamint

- rendeltetési helyére kielégítő állapotban érkezzen meg.

3. Nedvességtartalom

A szárított szőlő nedvességtartalmának el kell érnie a 13 %-ot, de nem haladhatja meg a 31 %-ot a malaga/muskotály fajták esetén, a 23 %-ot a magos, a 18 %-os a magtalan fajták és a korinthoszi mazsola esetén.

4. Tűréshatárok

A megjelölt osztályra vonatkozó követelményeknek meg nem felelő termékek egyes csomagjaira engedélyezett minőségi tűréshatárok a következők:

MAGTALAN

MAGOS

KORINTHOSZI MAZSOLA

( 1 ) HL L 303., 1997.11.6., 1. o.

( 2 ) HL L 297., 1996.11.21., 29. o.

( 3 ) HL L 160., 1999.6.26., 80. o.

( 4 ) HL L 297., 1996.11.21., 1. o.

( 5 ) HL L 268., 1995.11.10., 7. o.

( 6 ) HL L 278., 1990.10.10., 35. o.

( 7 ) HL L 228., 1988.8.17., 5. o.

( 8 ) HL L 219., 1984.8.16., 1. o.

( 9 ) HL L 355., 1992.12.5., 1. o.

( 10 ) HL L 208., 1986.7.31., 1. o.

( 11 ) HL L 175., 1993.7.19., 1. o.

( 12 ) HL L 391., 1992.12.31., 36. o.

( 13 ) HL L 54., 1994.2.25., 3. o.