BH 2009.10.302 Az önkormányzati vagyon felett a tulajdonosi jogok gyakorlásáról a képviselő testület rendelkezik. E rendelkezési jogok körében felhatalmazást adhat a polgármesternek a Szervezeti és Működési Szabályzatban arra, hogy az milyen jogokat, milyen vagyoni körben gyakorolhat [Ptk. 29. § (3) bek., 221. §; 1990. évi LXV. tv. 9. §, 18. §, 80. §].

A felülvizsgálati eljárás szempontjából irányadó tényállás szerint nyilvános pályázati eljárást követően a felperes a 2001. december 28-án kötött adásvételi szerződéssel eladta az I. r. alperesnek mint vevőnek a 806/2. hrsz. alatt strandfürdő megjelölésű ingatlant 5 millió forint vételárért. Az eladó részére elő- és visszavásárlási jogot kötöttek ki, ez utóbbit arra az esetre, ha a vevő az ingatlant nem a pályázati kiírásban megjelölt céloknak megfelelően használja. Az elő- és visszavásárlási jogot az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezték.

A felperes polgármestere a 2002. június 26-án kelt egyoldalú írásbeli nyilatkozatával hozzájárult az elő- és visszavásárlási jog ingatlan-nyilvántartásból való törléséhez, amelyre azért volt szükség, hogy a vevő a fürdő korszerűsítéséhez szükséges pályázat benyújtására tehermentes tulajdoni lappal rendelkezzen. A felek 2002. június 27-én írásban abban állapodtak meg, hogy az elő- és visszavásárlási jog a felperest az ingatlan-nyilvántartásból való törléstől függetlenül továbbra is megilleti. A földhivatal a felperes elő- és visszavásárlási jogát törölte. Az I. és II. r. alperesek 60 millió Ft és járulékai erejéig keretbiztosítéki jelzálogjogot alapítottak a perbehozott ingatlanra a II. r. alperes javára, amelyet az illetékes földhivatal 2003. január 7-én az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett. Utóbb a III. r. alperes javára illetéktartozás és járulékai biztosítására ugyancsak jelzálogjog került bejegyzésre a III. r. alperes jogelődje a Megyei Illetékhivatal javára. A felperes és az I. r. alperes 2004. október 28-án megállapodtak a korábban törölt elő- és visszavásárlási jognak az eredeti ranghelyen történő visszajegyzésében, az erről szóló földhivatali határozatot azonban a jelzálogjog jogosultja keresettel támadta meg. A megyei bíróság ítéletében a felperesnek az elő- és visszavásárlási jog visszajegyzésére irányuló keresetét elutasította.

A felperes a keresetében a 2002. június 27-ei megállapodás érvénytelenségének megállapítását és az elő- és visszavásárlási jog ingatlan-nyilvántartásba való visszajegyzésének elrendelését kérte. A keresetét a Ptk. 221. §-ának (1) bekezdésére és 215. §-ára alapította. Arra hivatkozott, hogy a felperes képviseletében eljáró polgármester a 2002. június 26-ai nyilatkozat megtétele és a június 27-ei megállapodás megkötése során a felperes nevében álképviselőként járt el. Az ügylet az 1 millió értékhatárt meghaladta, így a polgármester csak a képviselő testülettől származó külön felhatalmazást követően tehette volna meg a fenti két nyilatkozatot.

A képviselő testület azonban a nyilatkozatok megtételéhez nem járult hozzá, és a polgármester eljárását utólag nem hagyta jóvá, ezért az elő- és visszavásárlási jogról való lemondása a felperest nem kötelezi.

A városi bíróság ítéletében a felperes keresetét mindkét jogcímen elutasította. A megyei bíróság a felperes fellebbezése folytán hozott részítéletében a felperes Ptk. 215. §-án alapuló keresetét elutasító elsőfokú ítéleti rendelkezést helybenhagyta, az álképviseletre alapított keresetet az I. r. alperessel szembeni elutasító rendelkezést hatályon kívül helyezte, és ebben a keretben az elsőfokú bíróságot a per újabb tárgyalására és újabb határozat hozatalára utasította. A II. és III. r. alperesekkel szemben a keresetet elutasító rendelkezés első fokon jogerőre emelkedett.

A megismételt eljárásban a felperes fenntartott keresetében annak megállapítását kérte, hogy a 2002. június 26-án kelt írásbeli nyilatkozat megtételénél, valamint a 2002. június 27-ei megállapodás megkötésénél a polgármester a felperes nevében álképviselőként járt el, és a képviselő testület azokat utólag nem hagyta jóvá egyéb - így marasztalás iránti keresetet nem terjesztett elő. A megismételt eljárásban az elsőfokú bíróság ítéletében a felperesnek az I. r. alperessel szembeni, a Ptk. 221. §-ának (1) bekezdésére alapított keresetét is elutasította.

A másodfokú bíróság ítéletében az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. Kifejtette, hogy a visszavásárlási jog gyakorlását a felek a pályázatban és a szerződésben írt üzemeltetési, illetőleg beruházási kötelezettségek elmulasztásához kötötték. A visszavásárlási jog biztosítására azonban - bár a Ptk. 114. §-ának (2) bekezdés erre jogi lehetőséget adott - elidegenítési és terhelési tilalmat nem kötöttek ki, ezért az ingatlan biztosítékként történő felhasználására az I. r. alperesnek jogi lehetősége volt, a keretbiztosítéki jelzálogjog alapítása a vevő jogszavatossági felelőssége körében értékelhető.

A perbe hozott elő- és visszavásárlási jog az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzésére került. E jogokat a szerződéskötés hozza létre, azok ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzése deklaratív hatályú, így a bejegyzés törlése magukat a jogokat nem szüntette meg, a felperes jogai kötelmi igényként továbbra is fennmaradtak. E jogokról a polgármester sem az egyoldalú nyilatkozatban, sem pedig az azt követően kötött kétoldalú megállapodásban nem mondott le.

Megállapította, hogy a felperes képviseletében eljáró polgármestert álképviselőnek tekinteni nem lehetett. Egyrészt nem állapítható meg, hogy az önkormányzat által a polgármester részére a 117/2001. (X. 29.) számú határozatban adott széles körű felhatalmazás nem foglalta magában a perbeli nyilatkozatok megtételére vonatkozó felhatalmazást, másrészt egyébként sem állapítható meg, hogy a forgalomképtelen, összegszerűen meghatározható értéket nem képviselő jogok törléséhez való hozzájárulással a polgármester megsértette volna a hatásköri megosztási szabályokat.

Végezetül kifejtette, hogy nem álltak fenn a megállapítás iránti kereset előterjesztésének a Pp. 123. §-ában írt feltételei.

A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, amelyben annak hatályon kívül helyezését és annak megállapítását kérte, hogy a 2002. június 26-án kelt egyoldalú nyilatkozat megtételére, valamint a 2002. június 27-én kelt megállapodás megkötésére a felperes nevében eljáró polgármesternek nem volt felhatalmazása, nevezett álképviselőként járt el és eljárását a felperes utólag sem hagyta jóvá (Ptk. 221. §). Előadta, hogy az I. r. alperes tudott a képviseleti jog korlátozásáról, illetőleg elvárható volt tőle, hogy arról tudomással bírjon. Mindezek miatt az egyoldalú nyilatkozatot és a megállapodást is létre nem jöttnek kell tekinteni.

Sérelmezte annak megállapítását is, hogy megállapítási kereset előterjesztésére nem volt törvényes lehetősége.

A másodfokú bíróság által elkövetett jogszabálysértést az önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 9. §-a (1) bekezdésének, a 18. §-a (1) bekezdésének, a 80. §-a (1) bekezdésének, a Szervezeti és Működési Szabályzat 76. §-a (1) bekezdésének, az önkormányzat 8/2001. (VII. 15.) számú rendelete 6. és 7. §-ainak, a Ptk. 221. §-a (1) bekezdésének, valamint a Pp. 123. §-ában írtak megsértésében jelölte meg.