32021L1187[1]

Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/1187 irányelve (2021. július 7.) a transzeurópai közlekedési hálózat (TEN-T) megvalósításának előmozdítását célzó egyszerűsítési intézkedésekről

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS (EU) 2021/1187 IRÁNYELVE

(2021. július 7.)

a transzeurópai közlekedési hálózat (TEN-T) megvalósításának előmozdítását célzó egyszerűsítési intézkedésekről

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 172. cikkére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére (1),

tekintettel a Régiók Bizottságának véleményére (2),

rendes jogalkotási eljárás keretében (3),

mivel:

(1) Az 1315/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (4) közös keretet határoz meg a legkorszerűbb, az uniós polgárok szolgálatában álló, interoperábilis hálózatok Unió-beli létrehozására, az Unió társadalmi, gazdasági és területi kohéziójának erősítése, valamint az egységes európai közlekedési és mobilitási térséghez való hozzájárulás céljából, ezáltal fejlesztve a belső piacot. A transzeurópai közlekedési hálózat (TEN-T) kétrétegű struktúrából áll: egy átfogó hálózatból és egy törzshálózatból. Az átfogó hálózat biztosítja az Unió valamennyi régiója közötti összeköttetést, míg a törzshálózat az átfogó hálózatnak az Unió szempontjából legnagyobb stratégiai jelentőségű elemeiből áll. Az 1315/2013/EU rendelet kötelezően teljesítendő célokat határoz meg: a törzshálózatnak 2030-ig, az átfogó hálózatnak pedig 2050-ig kell elkészülnie, elsősorban a határokon átnyúló összeköttetések előtérbe helyezése, az interoperabilitás javítása, valamint az uniós közlekedési infrastruktúra multimodális integrációjához való hozzájárulás révén.

(2) A TEN-T megvalósításának szükségessége és a megvalósításra vonatkozó kötelező határidők ellenére a tapasztalatok azt mutatják, hogy sok, a TEN-T kiteljesítésére irányuló beruházást számos különféle bonyolult engedélyezési eljárás, határokon átnyúló közbeszerzési eljárás és egyéb eljárás nehezíti. Ez a helyzet veszélyezteti a projektek időben történő végrehajtását és sok esetben jelentős késedelmet és költségnövekedést okoz. Ezenfelül bizonytalanságot teremt a projektgazdák és a lehetséges magánbefektetők számára, és bizonyos esetekben akár meg is hiúsíthatja a projektek eredeti terv szerinti megvalósítását. Ezen irányelv célja az említett problémák kezelése, valamint hogy uniós szinten harmonizált intézkedések révén lehetővé tegye a TEN-T összehangolt és időben történő kivitelezését. A tagállamoknak a nemzeti terveik és programjaik kidolgozásakor az 1315/2013/EU rendelet 49. cikkének (2) bekezdésével összhangban figyelembe kell venniük a TEN-T fejlesztését.

(3) Ezen irányelv hatályának ki kell terjednie a projektekhez kapcsolódó - többek között a környezeti hatásvizsgálatokkal kapcsolatos- eljárásokra. Ezen irányelv nem érintheti azonban a várostervezést vagy a területrendezést, a közbeszerzési szerződések odaítélésével kapcsolatos eljárásokat, valamint a stratégiai szintű, nem projektekhez kapcsolódó tevékenységeket, például a stratégiai környezeti vizsgálatot, az állami költségvetési tervezést, valamint a nemzeti vagy regionális közlekedési terveket. Az engedélyezési eljárások hatékonyságának növelése és a magas színvonalú projektdokumentáció biztosítása érdekében a projektgazdáknak még az engedélyezési eljárás elindulása előtt el kell végezniük az előkészítő munkát, így például el kell készíteniük az előzetes tanulmányokat és jelentéseket. Ez az irányelv nem alkalmazandó a közigazgatási fellebbviteli hatóságoknál vagy bíróságoknál folytatott eljárásokra.

(4) Ezen irányelvet a törzshálózatnak ezen irányelv mellékletében felsorolt, előre meghatározott szakaszainak részét képező projektekre, valamint a törzshálózati folyosókat érintő olyan egyéb projektekre kell alkalmazni, amelyek összköltsége meghaladja a 300 000 000 EUR-t. Az említett összeget meghaladó költségű projektek gyakran stratégiai jelentőséggel bírnak az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésre vonatkozó uniós stratégia megvalósítása szempontjából, valamint hozzájárulnak az 1315/2013/EU rendelet céljainak eléréséhez. A törzshálózati folyosók meghatározása az 1316/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben (5) említett nyomvonal és az 1315/2013/EU rendeletben foglalt törzshálózati térképek összehangolása alapján történik. A térképek műszaki alapját a TEN-T interaktív térinformatikai és műszaki információs rendszere (TENtec) szolgáltatja, amely részletesebb adatokat tartalmaz a transzeurópai közlekedési hálózat infrastruktúrájáról.

(5) Ezen irányelv hatálya nem terjedhet ki a kizárólag a telematikai alkalmazásokhoz, továbbá az új technológiákhoz és az innovációhoz kapcsolódó projektekre, mivel ezek bevezetése nem korlátozódik a törzshálózatra.

(6) A közlekedési infrastruktúrához kapcsolódó projektekre irányuló harmonizált megközelítés kialakítása érdekében azonban a tagállamok ezen irányelvet a törzshálózat és az átfogó hálózat egyéb projektjeire - többek között a kizárólag a telematikai alkalmazásokhoz, továbbá az új technológiákhoz és az innovációhoz kapcsolódó projektekre - is alkalmazhatják. Ha a tagállami hatóságok közzéteszik az ezen irányelv hatálya alá tartozó egyes projektek listáját, átláthatóbbá válhat a projektgazdák számára, hogy milyen munkálatok folynak vagy vannak tervben a TEN-T-en.

(7) A vonatkozó uniós és nemzeti jogban előírt, a törzshálózat projektjeinek engedélyezéséhez szükséges különböző környezeti értékelésekre tekintettel, amennyiben ez lehetséges és indokolt, a tagállamoknak - az említett uniós és nemzeti jog követelményeinek megfelelő - egyszerűsített eljárást kell létrehozniuk annak érdekében, hogy hozzájáruljanak az ezen irányelv által az intézkedések egyszerűsítésének fokozása terén elérni kívánt célkitűzésekhez.

(8) Az ezen irányelv hatálya alá tartozó projekteket adott esetben prioritásként kell kezelni. Ez rövidebb határidőket, párhuzamos eljárásokat vagy a fellebbezésre nyitva álló határidők lerövidítését jelentheti, ugyanakkor azt is biztosítani kell, hogy az egyéb horizontális szakpolitikák - például a környezetre gyakorolt káros hatások elkerülését, megelőzését, csökkentését vagy ellentételezését célzó környezetvédelmi politikák - célkitűzései az uniós és a nemzeti joggal összhangban szintén megvalósuljanak. Számos tagállam jogi kerete prioritást biztosít bizonyos projektkategóriák számára, ha azok a gazdaság szempontjából stratégiai jelentőséggel bírnak. Amennyiben az adott tagállam jogi keretében létezik ilyen, a prioritás biztosítására vonatkozó rendelkezés, azt automatikusan alkalmazni kell az ezen irányelv hatálya alá eső projektekre. Mindazonáltal a tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy korlátozott számú projekt vonatkozásában különös engedélyezési eljárásokat teszteljenek annak érdekében, hogy felmérjék azok más projektekre való esetleges kiterjesztését. E tesztelési időszakban az érintett tagállam nem kötelezhető arra, hogy az említett tesztelési eljárásokat az ezen irányelv hatálya alá tartozó más projektekre is alkalmazza.

(9) Az eljárás egésze átlátható lebonyolításának lehetővé tétele érdekében, valamint annak céljából, hogy a projektgazdák egy adott kapcsolattartó ponthoz fordulhassanak, a törzshálózati folyosókra irányuló projekteket hatékony engedélyezési eljárásokkal kell elősegíteni. E célból a tagállamoknak nemzeti jogi keretüktől és közigazgatási szerkezetüktől függően, továbbá az érintett projekttípusoknak megfelelően ki kell jelölniük egy vagy több hatóságot. Több kijelölt hatóság esetén a tagállamnak biztosítania kell, hogy egy adott projekt és egy adott engedélyezési eljárás tekintetében csak egy kijelölt hatóság járjon el.

(10) A projektgazdák számára kapcsolattartó pontként eljáró hatóság kijelölésének csökkentenie kell az eljárások összetettségét, valamint hatékonyabbá és átláthatóbbá kell tennie azokat. Ennek adott esetben a tagállamok közötti szorosabb együttműködés kialakításához is kell vezetnie. Az eljárásoknak elő kell mozdítaniuk a projektgazdák és a kijelölt hatóságok közötti tényleges együttműködést.

(11) A kijelölt hatóságokat - az uniós és a tagállami joggal összhangban - többek között az olyan konkrét projektek koordinációjával és engedélyezésével kapcsolatos egyéb feladatokkal is meg lehet bízni, amelyek célja a törzshálózathoz tartozó infrastruktúra újjáépítése természeti vagy ember által okozott katasztrófákat követően.

(12) Az ezen irányelvben meghatározott eljárás nem érintheti a nemzetközi és az uniós jogban meghatározott, többek között a környezet és az emberi egészség védelmével kapcsolatos követelmények teljesítését. Ezen irányelv következtében nem gyengülhetnek a környezetre gyakorolt káros hatások elkerülését, megelőzését, csökkentését vagy ellentételezését célzó előírások.

(13) Tekintettel a törzshálózat kiteljesítésének sürgető jellegére, az engedélyezési eljárások egyszerűsítése mellett időbeli korlátozásokat kell meghatározni azon eljárásokra vonatkozóan, amelyek a közlekedési infrastruktúra megépítéséhez vezető engedélyező határozatok elfogadására irányulnak. Az említett időbeli korlátozásoknak az eljárások hatékonyabb lebonyolítására kell ösztönözniük, és semmiféleképpen nem korlátozhatja a környezetvédelemre és a nyilvánosság részvételére vonatkozó szigorú uniós előírásokat. Kellően indokolt esetben - többek között előre nem látható körülmények felmerülése esetén vagy ha ez a környezet védelme érdekében szükséges - lehetővé kell tenni az engedélyezési eljárásokra vonatkozó határidő meghosszabbítását. A hosszabbítás határidejeként meghatározható például egy időtartam vagy egy jelzett időpont vagy a jövőben biztosan bekövetkező esemény. Az így meghosszabbított határidő nem terjedhet ki különösen a közigazgatási vagy bírósági fellebbviteli eljárások, valamint a bíróságok előtti jogorvoslati eljárások lefolytatásához szükséges időre. A tagállamok nem tehetők felelőssé a határidő túllépéséért abban az esetben, ha a késedelem a projektgazda miatt következett be, például akkor, ha a projektgazda nem tartotta be a nemzeti jogban előírt határidőket vagy a kijelölt hatóság által megállapított irányadó határidőket vagy ha a projektgazda indokolatlan késedelemmel járt el.

(14) A tagállamoknak törekedniük kell annak biztosítására, hogy az engedélyező határozat érdemi vagy eljárásbeli jogszerűségét vitató fellebbezéseket a lehető leghatékonyabb módon kezeljék.

(15) A TEN-T-infrastruktúrához kapcsolódó, két vagy több tagállamot érintő projektek az engedélyezési eljárások koordinációját illetően különös kihívásokkal járnak. Az érintett tagállamok kijelölt hatóságainak ezért együtt kell működniük munkájuk ütemezésének összehangolása és az engedélyezési eljárásra vonatkozó közös ütemterv megállapítása érdekében, amennyiben a projekt előkészületeinek vagy kidolgozottságának állapota alapján ez az összehangolás és egy ilyen közös ütemterv létrehozása lehetséges és indokolt, ami elsősorban a projektgazdától és különösen attól függ, hogy a projektgazda mikor jelentette be a projektet az érintett tagállamok kijelölt hatóságainál.

(16) Az 1315/2013/EU rendelettel összhangban kijelölt európai koordinátorokat tájékoztatni kell a vonatkozó eljárásokról, hogy elősegíthessék azok összehangolását és befejezését, hozzájárulva ezzel a törzshálózat kellő időben, azaz 2030-ig történő megvalósításához.

(17) Ahol a TEN-T az 1315/2013/EU rendeletben meghatározott tájékoztató jellegű térképekkel összhangban harmadik országokra is kiterjed, az említett harmadik országokat adott esetben fel kell kérni arra, hogy az ezen irányelvben előírtakhoz hasonló szabályokat alkalmazzanak.

(18) A határokon átnyúló projektek keretében a közbeszerzéseket a Szerződésekkel, valamint adott esetben a 2014/24/EU (6) vagy a 2014/25/EU (7) európai parlamenti és tanácsi irányelvvel összhangban kell lefolytatni. A határokon átnyúló törzshálózati projektek hatékony megvalósításának biztosítása érdekében a közös jogalany által lefolytatott közbeszerzésekre egyetlen tagállam nemzeti jogának kell vonatkoznia. A közbeszerzésre irányuló uniós jogtól eltérve főszabály szerint azon tagállam nemzeti jogának kell alkalmazandónak lennie, amelyben a közös jogalany bejegyzett székhelye található. Fenn kell tartani annak lehetőségét, hogy az alkalmazandó nemzeti jogot kormányközi megállapodás határozza meg. A közös jogalany leányvállalata által lebonyolított közbeszerzési eljárás esetében a leányvállalatnak az érintett tagállamok egyikének nemzeti jogát kell alkalmaznia, amely lehet a közös jogalanyra alkalmazandó nemzeti jog. A jogbiztonság érdekében a jelenlegi beszerzési stratégiákat ezen irányelv hatálybalépésének időpontja előtt létrehozott közös jogalanyokra továbbra is alkalmazni kell.

(19) A Bizottság nem vesz részt szisztematikusan az egyes projektek engedélyezésében. Bizonyos esetekben azonban a projekt-előkészítés bizonyos vonatkozásai uniós szintű engedélyezést igényelnek. Amennyiben a Bizottság részt vesz az eljárásokban, prioritásként kezeli az uniós projekteket, és jogbiztonságot garantál a projektgazdák számára. Bizonyos esetekben az állami támogatás jóváhagyására lehet szükség. Az ezen irányelvben előírt határidők sérelme nélkül és az állami támogatások ellenőrzési eljárásainak lefolytatására alkalmazott bevált gyakorlatok kódexével összhangban lehetővé kell tenni a tagállamok számára, hogy felkérjék a Bizottságot arra, hogy a törzshálózattal kapcsolatos, általuk prioritásnak tekintett projektek esetében a portfólióalapú megközelítés vagy a kölcsönösen elfogadott tervezés alapján megállapított, kiszámíthatóbb határidőket alkalmazzon.

(20) A törzshálózattal kapcsolatos infrastrukturális projektek végrehajtását olyan bizottsági iránymutatásokkal is elő kell segíteni, amelyek az uniós vívmányok tiszteletben tartása mellett nagyobb egyértelműséget biztosítanak bizonyos típusú projektek végrehajtását illetően. Ennek vonatkozásában a Bizottság 2017. április 27-i, "Cselekvési terv a természetért, az emberekért és a gazdaságért" című közleményében iránymutatást nyújt és pontosítást ad azzal kapcsolatban, hogy miként kell megfelelni a 2009/147/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek (8) és a 92/43/EGK tanácsi irányelvnek (9). A közpénzek legjobb ár-érték arányú felhasználásának biztosítása érdekében a projektek számára elérhetővé kell tenni a közbeszerzéssel kapcsolatos közvetlen támogatást.

(21) mivel ezen irányelv célját, nevezetesen a TEN-T megvalósításának előmozdítását célzó intézkedések egyszerűsítését a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, az Unió szintjén azonban e cél jobban megvalósítható annak szükségessége miatt, hogy az uniós szinten harmonizált intézkedések révén lehetővé váljon a TEN-T projektek engedélyezési eljárásai keretszabályozásának erősítése, az Unió intézkedéseket hozhat az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez az irányelv nem lépi túl az e cél eléréséhez szükséges mértéket.

(22) A jogbiztonság érdekében ezen irányelv nem alkalmazandó az átültetése időpontját megelőzően indult engedélyezési eljárásokra,

ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYELVET:

1. cikk

Tárgy és hatály

(1) Ez az irányelv azokra az engedélyezési eljárásokra alkalmazandó, amelyek a következők végrehajtásának engedélyezéséhez szükségesek:

a) a törzshálózatnak a mellékletben felsorolt, előre meghatározott szakaszainak részét képező projektek;

b) az 1315/2013/EU rendelet 44. cikkének (1) bekezdése szerint meghatározott törzshálózati folyosókkal kapcsolatos egyéb olyan projektek, amelyek összköltsége meghaladja a 300 000 000 EUR-t,

a kizárólag az említett rendelet 31. cikkében meghatározott telematikai alkalmazásokhoz, továbbá a 33. cikkében meghatározott új technológiákhoz és innovációhoz kapcsolódó projektek kivételével.

Ezt az irányelvet az ezen irányelv hatálya alá tartozó, határokon átnyúló projektekhez kapcsolódó közbeszerzésekre is alkalmazni kell.

(2) A tagállamok dönthetnek úgy, hogy ezt az irányelvet a törzs- és átfogó hálózattal kapcsolatos egyéb projektekre is alkalmazzák, beleértve a kizárólag a telematikai alkalmazásokhoz, továbbá az új technológiákhoz és innovációhoz kapcsolódó, az (1) bekezdésben említett projekteket is. A tagállamok ezen döntésükről értesítik a Bizottságot.

2. cikk

Fogalommeghatározások

Ezen irányelv alkalmazásában:

1. "engedélyező határozat": esetlegesen közigazgatási jellegű, a nemzeti jogrendszer és közigazgatási jog alapján tagállami hatóság által hozott határozat vagy tagállami hatóság vagy hatóságok által egy időben vagy egymást követően hozott több határozat, amely meghatározza vagy amelyek meghatározzák, hogy az érintett földrajzi területen a projektgazda jogosult-e a projekt végrehajtására, és amely tagállami hatóságok körébe a közigazgatási és bírósági fellebbviteli hatóságok nem tartoznak bele, anélkül, hogy érintenék a közigazgatási vagy bírósági fellebbviteli eljárások keretében hozott esetleges határozatokat;

2. "engedélyezési eljárás": minden olyan eljárás, amelyet az ezen irányelv hatálya alá tartozó egyedi projektekhez kapcsolódóan követni kell az engedélyező határozat beszerzéséhez, a valamely tagállam hatósága vagy hatóságai által az uniós vagy nemzeti jog alapján előírtak szerint. Az engedélyezési eljárás nem terjed ki a várostervezésre vagy a területrendezésre, valamint a közbeszerzési szerződések odaítélésével kapcsolatos eljárásokra, sem pedig valamely konkrét projekthez nem kapcsolódó, stratégiai szintű tevékenységekre, így például stratégiai környezeti vizsgálatokra, az állami költségvetési tervezésre, valamint a nemzeti vagy regionális közlekedési tervekre;

3. "projekt": a közlekedési infrastruktúra egy meghatározott szakaszának olyan kiépítése, átalakítása vagy módosítása, amely az infrastruktúra kapacitásának, biztonságának és hatékonyságának javulását célozza, és amelynek a végrehajtását engedélyező határozat útján kell jóváhagyni;

4. "határokon átnyúló projekt": két vagy több tagállam közötti, határokon átnyúló szakaszra kiterjedő projekt;

5. "projektgazda": projekt végrehajtására vonatkozó engedély kérelmezője vagy projektet kezdeményező hatóság;

6. "kijelölt hatóság": az a hatóság, amely a projektgazda számára kapcsolattartó pontként jár el, és amely elősegíti az ezen irányelv szerinti engedélyezési eljárások hatékony és strukturált lebonyolítását;

7. "közös hatóság": olyan hatóság, amelyet két vagy több tagállam közös megegyezésével hoztak létre a határokon átnyúló projektekhez kapcsolódó engedélyezési eljárások megkönnyítése érdekében, beleértve a tagállamok által közös hatóságok létrehozására felhatalmazott kijelölt hatóságok által létrehozott közös hatóságokat.

3. cikk

Elsőbbségi státusz

(1) A tagállamok törekednek annak biztosítására, hogy az engedélyezési eljárásban részt vevő valamennyi hatóság - ideértve a kijelölt hatóságot is, azonban a bíróságokat nem - prioritásként kezelje az ezen irányelv hatálya alá tartozó projekteket.

(2) Amennyiben a nemzeti jog alapján különös engedélyezési eljárások vonatkoznak a prioritást élvező projektekre, a tagállamok - az ezen irányelvben foglalt célok, követelmények és határidők sérelme nélkül - biztosítják, hogy az ezen irányelv hatálya alá tartozó projekteket az említett eljárások keretében kezeljék. A tagállamok ugyanakkor korlátozott számú projekt vonatkozásában tesztelhetnek különös engedélyezési eljárásokat annak érdekében, hogy felmérjék azok alkalmazásának más projektekre való esetleges kiterjesztését, anélkül, hogy ezeket az eljárásokat ezen irányelv hatálya alá tartozó projektekre is alkalmazniuk kellene.

(3) Ez a cikk nem érinti a költségvetési határozatokat.

4. cikk

Kijelölt hatóság

(1) Legkésőbb 2023. augusztus 10-ig minden tagállam kijelöli a megfelelő közigazgatási szinten a kijelölt hatóságként eljáró hatóságokat.

(2) A projekttől vagy a projektkategóriáktól, a közlekedési módtól vagy a földrajzi területtől függően a tagállamok adott esetben eltérő hatóságokat is kijelölhetnek kijelölt hatóságnak. Ilyen esetben a tagállam biztosítja, hogy egy adott projekt és egy adott engedélyezési eljárás tekintetében csak egy kijelölt hatóság legyen.

(3) A tagállamok megtesznek minden szükséges intézkedést annak érdekében, hogy könnyen elérhető tájékoztatást nyújtsanak a projektgazdák részére arról, hogy egy adott projekt esetében melyik kijelölt hatóság jár el.

(4) A tagállamok felhatalmazhatják a kijelölt hatóságot az engedélyező határozat meghozatalára.

Amennyiben a kijelölt hatóság az első albekezdéssel összhangban felhatalmazással rendelkezik az engedélyező határozat meghozatalára, ellenőrizi, hogy beszerezték-e az engedélyező határozat elfogadásához szükséges valamennyi engedélyt, határozatot és véleményt, és értesíti a projektgazdát az engedélyező határozatról.

(5) Amennyiben a kijelölt hatóság nem rendelkezik felhatalmazással az engedélyező határozat meghozatalára, a tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket annak biztosítására, hogy a projektgazdát értesítsék az engedélyező határozat elfogadásáról.

(6) A tagállamok felhatalmazhatják a kijelölt hatóságot arra, hogy az 5. cikk (1) bekezdésével összhangban indikatív határidőket állapítson meg az engedélyezési eljárás különböző közbenső lépéseire vonatkozóan, az említett bekezdésben meghatározott négyéves határidő sérelme nélkül.

(7) A kijelölt hatóság:

a) kapcsolattartó pontként működik a projektgazda, valamint az adott projektre vonatkozó engedélyező határozathoz vezető eljárásban részt vevő más érintett hatóságok tájékoztatása tekintetében;

b) amennyiben a nemzeti jog előírja, a projektgazda rendelkezésére bocsájtja a 6. cikk (4) bekezdésében említett, a kérelmezésre vonatkozó részletes tájékoztatót, és tájékoztatja az engedélyezési eljárásokhoz kapcsolódó - az 5. cikk (1) bekezdésének megfelelően megállapított négyéves határidővel összhangban álló - indikatív határidőkre vonatkozó információkról;

c) figyelemmel kíséri az engedélyezési eljárás időbeli lefutását és különösen rögzíti az 5. cikk (4) bekezdésében említett határidő esetleges meghosszabbítását;

d) kérelemre iránymutatást nyújt a projektgazdának az összes vonatkozó információ és dokumentum benyújtásához, beleértve az összes engedélyt, határozatot és véleményt, amelyeket az engedélyező határozathoz be kell szerezni és be kell nyújtani.

A kijelölt hatóság arra vonatkozóan is iránymutatást nyújthat a projektgazdának, hogy milyen további információkat és/vagy dokumentumokat kell benyújtania, amennyiben a 6. cikk (1) bekezdésében említett értesítés elutasításra kerül.

(8) A (7) bekezdés nem érinti az engedélyezési eljárásban részt vevő bármely más hatóság hatáskörét, valamint a projektgazda azon lehetőségét, hogy az engedélyező határozat részét képező egyedi engedélyek, határozatok vagy vélemények tekintetében kapcsolatba lépjen az egyes hatóságokkal.

5. cikk

Az engedélyezési eljárás időtartama

(1) A tagállamok rendelkeznek az engedélyezési eljárásról, ideértve az említett eljárásra vonatkozó határidőket, amely nem lépheti túl az engedélyezési eljárás kezdetétől számított négy évet. A tagállamok elfogadhatják az ahhoz szükséges intézkedéseket, hogy a rendelkezésre álló időszakot az uniós és a nemzeti joggal összhangban különböző szakaszokra bontsák.

(2) Az (1) bekezdésben említett négyéves időszak nem érinti a nemzetközi és az uniós jogból fakadó kötelezettségeket, és nem foglalja magában a közigazgatási és bírósági fellebbviteli eljárások, valamint bíróság előtti jogorvoslatok lefolytatásához és szükséges időszakokat, továbbá az említett eljárásokban született határozatok vagy jogorvoslatok végrehajtásához szükséges időszakot.

(3) Az (1) bekezdésben említett négyéves időszak nem érinti a tagállamok azon jogát, hogy előírhassák, hogy az engedélyezési eljárás egy egyedi nemzeti jogalkotási aktusa révén kerüljön véglegesítésre, amely esetben az említett aktus elfogadására vonatkozó eljárás, az (1) bekezdéstől eltérve, meghaladhatja a négyéves időszakot, feltéve, hogy a nemzeti jogalkotási aktus elfogadásának alapjául szolgáló előkészítő munka az említett határidőn belül lezárásra került. Az előkészítő munka akkor tekintendő befejezettnek, amikor az egyedi nemzeti jogalkotási aktust a nemzeti parlament elé terjesztették.

(4) A tagállamok elfogadják az annak biztosításához szükséges intézkedéseket, hogy - kellően indokolt esetekben - az (1) bekezdésben említett négyéves időszak megfelelő időtartammal meghosszabbítható legyen. A meghosszabbítás időtartamát eseti alapon kell meghatározni, megfelelően indokolni kell, és annak az engedélyezési eljárás befejezésének és az engedélyező határozat meghozatalának céljára kell korlátozódnia. Meghosszabbítás engedélyezése esetén a projektgazdát tájékoztatni kell a meghosszabbítás okairól. Egy alkalommal, azonos feltételek mellett további hosszabbítás adható.

(5) A tagállamok nem tehetők felelőssé az (1) bekezdésben említett - és a (4) bekezdéssel összhangban meghosszabbított - négyéves időszak be nem tartása esetén, amennyiben a fellépő késedelem a projektgazdának tudható be.

6a. cikk

Az engedélyezési eljárás lebonyolítása

(1) A projektgazdának értesítenie kell a kijelölt hatóságot vagy - adott esetben - a 7. cikk (2) bekezdésével összhangban létrehozott közös hatóságot a projektről. Az engedélyezési eljárás akkor veszi kezdetét, amikor a projektgazda értesítést küld a projektről.

(2) A projekt kidolgozottságának felmérése érdekében a tagállamok meghatározhatják, hogy milyen részletességű információkat és milyen vonatkozó dokumentumokat kell a projektgazdának a projektről való értesítéskor benyújtania. Amennyiben a projekt még nem kellőképpen kidolgozott, az értesítést legkésőbb négy hónappal az értesítés kézhezvételének időpontját követően megfelelően indokolt határozattal el kell utasítani.

(3) A tagállamok megteszik az annak biztosításához szükséges intézkedéseket, hogy a projektgazdák - adott esetben az érintett közlekedési módhoz igazított módon - az értesítésre vonatkozó, útmutatóként használható, olyan általános tájékoztatást kapjanak amely információt tartamaz a projekt megvalósításához szükséges engedélyekről, határozatokról és véleményekről.

Az egyes engedélyekről, határozatokról és véleményekről szóló, említett tájékoztatásnak a következőket kell tartalmaznia:

a) általános tájékoztatás a projektgazda által benyújtandó információk tárgyi hatályáról és részletességéről;

b) az alkalmazandó határidők vagy - ilyen határidők hiányában - az indikatív határidők; valamint

c) a különböző engedélyekhez, határozatokhoz és véleményekhez kapcsolódó konzultációkban rendszerint részt vevő hatóságok és érdekelt felek adatai.

Az említett tájékoztatásnak valamennyi érintett projektgazda számára könnyen hozzáférhetőnek kell lennie, különösen elektronikus vagy fizikai információs portálokon keresztül.

(4) A sikeres értesítés elősegítése érdekében a tagállamok előírhatják, hogy a kijelölt hatóságnak a projektgazda kérelmére a kérelmezés módjára vonatkozó részletes tájékoztatót kell készítenie, amely az adott egyéni projektre szabottan az alábbi információkat tartalmazza:

a) az eljárás egyes szakaszai és az azokra vonatkozó határidők - vagy, amennyiben ilyen határidők nincsenek - indikatív határidők;

b) a projektgazda által benyújtandó információk tárgyi hatálya és részletessége;

c) a projektgazda által az engedélyezési eljárás során beszerzendő, az uniós és a nemzeti jog szerinti engedélyek, határozatok és vélemények jegyzéke;

d) a vonatkozó kötelezettségekkel kapcsolatban bevonandó hatóságok és érdekelt felek adatai, többek között a nyilvános konzultáció hivatalos szakaszában.

(5) A kérelmezés módjára vonatkozó részletes tájékoztatónak az engedélyezési eljárás során érvényesnek kell maradnia. A kérelmezés módjára vonatkozó részletes tájékoztató bármely módosítását megfelelően indokolni kell.

(6) A kijelölt hatóság - kérelem alapján - a (4) bekezdésben említett elemeket kiegészítő további információkkal is szolgálhat a projektgazda részére.

(7) Amennyiben a projektgazda benyújtotta a projekt teljes pályázati dokumentációját, az engedélyező határozatot az 5. cikk (1) bekezdésében említett határidőn belül el kell fogadni.

(8) Az engedélyezési eljárásban részt vevő hatóságoknak értesíteniük kell a kijelölt hatóságot a szükséges engedélyek, határozatok, vélemények vagy az engedélyező határozat kibocsátásáról.

7. cikk

Határokon átnyúló engedélyezési eljárások koordinációja

(1) A tagállamok biztosítják, hogy két vagy több tagállamot érintő projektek esetében az adott tagállamok kijelölt hatóságai együttműködjenek a munkájuk ütemezésének összehangolása és az engedélyezési eljárásra vonatkozó közös ütemtervről való megállapodás érdekében.

(2) Határokon átnyúló projektek esetében közös hatóság hozható létre.

(3) A tagállamok megteszik az annak biztosításához szükséges intézkedéseket, hogy az 1315/2013/EU rendelet 45. cikkel összhangban kijelölt európai koordinátorok tájékoztatást kapjanak az engedélyezési eljárásokról, és hogy a két vagy több tagállamot érintő projektekkel kapcsolatos engedélyezési eljárások összefüggésében az európai koordinátorok elősegíthessék a kijelölt hatóságok közötti kapcsolatfelvételt.

(4) A tagállamok - az 5. cikk (1) bekezdésében említett határidő be nem tartása esetén - kérelemre tájékoztatják az érintett európai koordinátorokat az engedélyezési eljárás lehető legkisebb késedelemmel történő lezárásának lehetővé tétele érdekében hozott vagy meghozni tervezett intézkedésekről.

8. cikk

Közbeszerzés határokon átnyúló projektek keretében

(1) Amennyiben egy határokon átnyúló projekt keretében a közbeszerzési eljárásokat közös jogalany folytatja le, a tagállamok meghozzák az annak biztosításához szükséges intézkedéseket, hogy a közös jogalany a részt vevő tagállamok egyikének nemzeti jogát alkalmazza, és - a 2014/24/EU és a 2014/25/EU irányelvtől eltérve - az említett jog a 2014/24/EU irányelv 39. cikke (5) bekezdésének a) pontjával vagy - adott esetben - a 2014/25/EU irányelv 57. cikke (5) bekezdésének a) pontjával összhangban legyenek, kivéve, ha a részt vevő tagállamok között létrejött megállapodás ettől eltérően rendelkezik. Az ilyen megállapodásokban minden esetben rendelkezni kell arról, hogy a közös jogalany által lefolytatott közbeszerzési eljárásokra egy tagállam nemzeti joga legyen alkalmazandó.

(2) Közös jogalany leányvállalata által lebonyolított közbeszerzés esetében az érintett tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket annak biztosítására, hogy a leányvállalat a tagállamok egyikének nemzeti jogát alkalmazza. E tekintetben az érintett tagállamok dönthetnek úgy, hogy a leányvállalat a közös jogalanyra alkalmazandó nemzeti jogot alkalmazza.

9. cikk

Átmeneti rendelkezések

(1) Ez az irányelv nem alkalmazandó azon projektekre, amelyek esetében az engedélyezési eljárások 2023. augusztus 10. előtt kezdődtek.

(2) A 8. cikk csak azon szerződésekre alkalmazandó, amelyekre vonatkozóan ... [ezen irányelv hatálybalépésének időpontjától számított 24 hónap] után küldték ki az eljárást megindító felhívást, vagy - ha ilyen felhívást nem irányoztak elő - amennyiben az ajánlatkérő szerv vagy a közszolgáltató ajánlatkérő 2023. augusztus 10. után indította el a közbeszerzési eljárást.

(3) A 8. cikk nem alkalmazandó a 2021. augusztus 9. előtt létrehozott közös jogalanyokra, amennyiben e jogalanyok közbeszerzési eljárásait továbbra is az említett időpontban a közbeszerzéseikre alkalmazandó jog szabályozza.

10. cikk

Jelentéstétel

(1) Első alkalommal 2027. február 10-ig a Bizottság jelentést tesz az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak ezen irányelv végrehajtásáról és eredményeiről.

(2) A jelentésnek a tagállamok által kétévente, első alkalommal 2026. augusztus 10-ig benyújtandó, a következőkre vonatkozó információkon kell alapulnia: az ezen irányelv hatálya alá tartozó engedélyezési eljárások száma, az engedélyezési eljárás átlagos időtartama, a határidőt meghaladó engedélyezési eljárások száma és az, hogy a jelentéstételi időszak alatt létrejött-e közös hatóság.

11. cikk

Átültetés a nemzeti jogba

(1) A tagállamok hatályba léptetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy 2023. augusztus 10-ig megfeleljenek. Erről haladéktalanul tájékoztatják a Bizottságot.

Amikor a tagállamok elfogadják ezeket az intézkedéseket, azokban hivatkozni kell erre az irányelvre, vagy azokhoz hivatalos kihirdetésük alkalmával ilyen hivatkozást kell fűzni. A hivatkozás módját a tagállamok határozzák meg.

(2) A tagállamok közlik a Bizottsággal nemzeti joguk azon főbb intézkedéseinek szövegét, amelyeket az ezen irányelv által szabályozott területen fogadnak el.

12. cikk

Hatálybalépés

Ez az irányelv az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei.

Kelt Strasbourgban, 2021. július 7-én.

az Európai Parlament részéről

az elnök

D.M. SASSOLI

a Tanács részéről

az elnök

A. LOGAR

(1) HL C 62., 2019.2.15., 269. o.

(2) HL C 168., 2019.5.16., 91. o.

(3) Az Európai Parlament 2019. február 13-i álláspontja (HL C 449., 2020.12.23., 576. o.) és a Tanács 2021. június 14-i álláspontja első olvasatban (HL C 273., 2021.7.8., 1. o). Az Európai Parlament 2021. július 6-i álláspontja (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé).

(4) Az Európai Parlament és a Tanács 1315/2013/EU rendelete (2013. december 11.) a transzeurópai közlekedési hálózat fejlesztésére vonatkozó uniós iránymutatásokról és a 661/2010/EU határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 348., 2013.12.20., 1. o.).

(5) Az Európai Parlament és a Tanács 1316/2013/EU rendelete (2013. december 11.) az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz létrehozásáról, a 913/2010/EU rendelet módosításáról és a 680/2007/EK és 67/2010/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 348., 2013.12.20., 129. o.).

(6) Az Európai Parlament és a Tanács 2014/24/EU irányelve (2014. február 26.) a közbeszerzésről és a 2004/18/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 94., 2014.3.28., 65. o.).

(7) Az Európai Parlament és a Tanács 2014/25/EU irányelve (2014. február 26.) a vízügyi, energiaipari, közlekedési és postai szolgáltatási ágazatban működő ajánlatkérők beszerzéseiről és a 2004/17/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 94., 2014.3.28., 243. o.).

(8) Az Európai Parlament és a Tanács 2009/147/EK irányelve (2009. november 30.) a vadon élő madarak védelméről (HL L 20., 2010.1.26., 7. o.).

(9) A Tanács 92/43/EGK irányelve (1992. május 21.) a természetes élőhelyek, valamint a vadon élő állatok és növények védelméről (HL L 206., 1992.7.22., 7. o.).

MELLÉKLET

[Az 1. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett] törzshálózati folyosókban található, előre meghatározott, határokon átnyúló összeköttetések és hiányzó összeköttetések szakaszai

"Atlanti" törzshálózati folyosó

Határokon átnyúló összeköttetések Évora - Mérida Vasút

Vitoria-Gasteiz - San Sebastián - Bayonne - Bordeaux

Aveiro - Salamanca

Douro folyó (Via Navegável do Douro) Belvízi út

Hiányzó összeköttetések Nem UIC-nyomtávú, átjárható vonalak az Ibériai-félszigeten Vasút

"Baltikum-Adria" törzshálózati folyosó

Határokon átnyúló összeköttetések Katowice/Opole - Ostrava - Brno

Katowice - Žilina

Bratislava - Wien

Graz - Maribor

Venezia - Trieste - Divača - Ljubljana Vasút

Katowice - Žilina

Brno - Wien Közút

Hiányzó összeköttetések Gloggnitz - Mürzzuschlag: Semmering-bázisalagút

Graz - Klagenfurt: Koralm-vasútvonal és -alagút

Koper - Divača Vasút

"Mediterrán" törzshálózati folyosó

Határokon átnyúló összeköttetések Barcelona - Perpignan Vasút

Lyon - Torino: bázisalagút és elérési útvonalai

Nizza - Ventimiglia

Venezia - Trieste - Divača - Ljubljana

Ljubljana - Zagreb

Zagreb - Budapest

Budapest - Miskolc - UA határ

Lendava - Letenye Közút

Vásárosnamény - UA határ

Hiányzó összeköttetések Almería - Murcia Vasút

Nem UIC-nyomtávú, átjárható vonalak az Ibériai-félszigeten

Perpignan - Montpellier

Koper - Divača

Rijeka - Zagreb

Milano - Cremona - Mantova - Porto Levante/Venezia - Ravenna/Trieste Belvízi út

"Északi-tengeri-balti" törzshálózati folyosó

Határokon átnyúló összeköttetések Tallinn - Rīga - Kaunas - Warszawa: új, teljes mértékben átjárható, UIC-nyomtávú Rail Baltica-vonal Vasút

Świnoujście/Szczecin - Berlin Vasút és belvízi út

Via Baltica folyosó (Észtország - Lettország - Litvánia - Lengyelország) Közút

Hiányzó összeköttetések Kaunas - Vilnius: új, teljes mértékben átjárható, UIC-nyomtávú Rail Baltica-vonal Vasút

Warszawa/Idzikowice - Poznań/Wrocław, a tervezett központi közlekedési csomóponttal való összeköttetésekkel együtt

Nord-Ostsee-csatorna Belvízi út

Berlin - Magdeburg - Hannover; Mittellandkanal; Nyugat-németországi csatornák

Rajna folyó, Waal folyó

Noordzeekanaal, IJssel, Twentekanaal

"Északi-tengeri-mediterrán" törzshálózati folyosó

Határokon átnyúló összeköttetések Brussel vagy Bruxelles - Luxembourg - Strasbourg Vasút

Terneuzen - Gent Belvízi út

Szajna - Scheldt hálózat, valamint a Szajna, Scheldt és Meuse folyók kapcsolódó vízgyűjtő területei

Rajna-Scheldt folyosó

Hiányzó összeköttetések Albertkanaal/Canal Albert és Kanaal Bocholt-Herentals Belvízi út

"Keleti/Kelet-mediterrán" törzshálózati folyosó

Határokon átnyúló összeköttetések Dresden - Praha/Kolín Vasút

Wien/Bratislava - Budapest

Békéscsaba - Arad - Timişoara

Craiova - Calafat - Vidin - Sofia - Thessaloniki

Sofia - RS határ/MK határ

TR határ - Alexandroupoli

MK határ - Thessaloniki

Ioannina - Kakavia (AL határ) Közút

Drobeta Turnu Severin/Craiova - Vidin - Montana

Sofia - SR határ

Hamburg - Dresden - Praha - Pardubice Belvízi út

Hiányzó összeköttetések Igoumenitsa - Ioannina Vasút

Praha - Brno

Thessaloniki - Kavala - Alexandroupoli

Timişoara - Craiova

"Rajna-Alpok" törzshálózati folyosó

Határokon átnyúló összeköttetések Zevenaar - Emmerich - Oberhausen Vasút

Karlsruhe - Basel

Milano/Novara - CH határ

Basel - Antwerpen/Rotterdam - Amsterdam Belvízi út

Hiányzó összeköttetések Genova - Tortona/Novi Ligure Vasút

Zeebrugge - Gent

"Rajna-Duna" törzshálózati folyosó

Határokon átnyúló összeköttetések München - Praha Vasút

Nürnberg - Plzeň

München - Mühldorf - Freilassing - Salzburg

Strasbourg - Kehl Appenweier

Hranice - Žilina

Košice - UA határ

Wien - Bratislava/Budapest

Bratislava - Budapest

Békéscsaba - Arad - Timişoara - RU határ

Bucuresti - Giurgiu - Rousse

Duna folyó (Kehlheim - Constanța/Middia/Sulina), valamint a Vág, a Száva és a Tisza folyók kapcsolódó vízgyűjtő területei Belvízi út

Zlín - Žilina Közút

Timişoara - RS határ

Hiányzó összeköttetések Stuttgart - Ulm Vasút

Salzburg - Linz

Craiova - București

Arad - Sighişoara - Brașov - Predeal

"Skandináv-mediterrán" törzshálózati folyosó

Határokon átnyúló összeköttetések RU határ - Helsinki Vasút

København - Hamburg: a Fehmarnbelt-szoroson áthaladó állandó összeköttetés elérési útvonalai

München - Wörgl - Innsbruck - Fortezza - Bolzano - Trento - Verona: Brenner-bázisalagút és elérési útvonalai

Göteborg - Oslo

København - Hamburg: a Fehmarnbelt-szoroson áthaladó állandó összeköttetés Vasút/Közút